Világgazdaság, 1979. szeptember (11. évfolyam, 169/2675-188/2694. szám)
1979-09-04 / 169. (2675.) szám
• Sri Lankában állami légitársaság kezdte meg működését Airlanka néven. Az új vállalkozáshoz a szingapúri légitársaság nyújtott segítséget. • Indonézia 4 teherszállító hajó építésére kötött szerződést az NSZK- val 216 millió márka összértékben. Az első hajót másfél éven belül bocsátják vízre. • A brit energiagazdálkodási minisztérium bejelentette, hogy a nyári hónapokban az északi-tengeri olajmezők hozama elérte a havi 7 millió tonnát, ezzel Anglia kőolajtermelésben önellátó lett. A "WClo JELENTI • A Nagy-Britannia és Chile közti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról tárgyal ma Londonban Carrington brit és Hernan Cubillos chilei külügyminiszter. Hollandiában szombattól kezdve felemelték a benzin és a dízelolaj árát. A szuperbenzin új ára literenként 1,25, a normálbenziné pedig 1,21 holland forint. 9 Kína tárgyalásokat folytat nyugat-európai bankszervezetekkel a hitelkártyák használatáról. A hírügynökségek szerint Kína elsősorban a turistákat és az üzletembereket szeretné ellátni hitelkártyákkal. 1979. SZEPTEMBER 4. Bécsi deklaráció Befejeződött az UNCSTD Szombat reggelre sikerült befejezni (az eredetileg kitűzött péntek éjféli zárás helyett) az ENSZ tudományos-technikai világkonferenciáját. Az UNCSTD néven emlegetett kéthetes bécsi tanácskozáson 141 ország kormányának küldöttei, nemzetközi szervezetek képviselői, meghívott tudósok és közéleti személyiségek vitatták meg, hogy miképpen lehet a harmadik világ fejlesztésének szolgálatába állítani a tudomány és a technika vívmányait. Az ülésszak fő eredményeként elfogadták az új segélyprogramot (VILÁGGAZDASÁG, szeptember 1., 1. oldal), amelynek keretében a fejlődő országok 1981 végéig 250 millió dollárhoz jutnának tudományosműszaki kutatások finanszírozására. Ezt az összeget önkéntes felajánlásokból gyűjtik össze. A fejlődő országokat képviselő 120 tagú „77- ek” csoportja eredetileg kétmilliárd dollárt kért, az ipari országokra kivetendő hozzájárulások formájában. A 250 millió dolláros alaphoz való hozzájárulás kérdését elvben valamennyi résztvevő hajlandónak mutatkozott tanulmányozni — köztük Lengyelországnak a szocialista országok nevében nyilatkozó képviselője is — csak Anglia küldötte közölte, hogy Őfelsége kormányának ilyesmire jelenleg nincs pénze. A záróülésen megszavazták a Bécsi deklarációt. Ezt a szöveget az ENSZ közgyűlésének legközelebbi ülése elé terjesztik. Tartalmazza a további akcióprogramot, s felkéri a közgyűlést kormányközi bizottság felállítására, amely koordinálja az új segélyalap felhasználását és tanulmányozza az olyan kérdéseket, mint a technológia-transzfer továbbfejlesztése, a szabadalmi jog rendezése vagy a nagy nemzetközi monopóliumok (a multik) szerepe, amelyekben a bécsi találkozáson nem sikerült megegyezni. (Reuter, MTI, APA) Amerikai—nyugatnémet vita Bonn kamatpolitikájáról Miller amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok a jövőben szorosabban együtt kíván működni az NSZK-val és Japánnal a kamatpolitika összehangolásában. Miller nyilatkozata voltaképpen válasz Reuss demokrata párti képviselő, a képviselőház pénzügyi bizottsága elnökének Carterhoz intézett levelére. Reuss bírálta a nyugatnémet kormány hitelmegszorító politikáját, amely szerinte kedvezőtlen hatással van az amerikai gazdaságra. (Lásd a 4. oldalon.). A képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke főként azt nehezményezte, hogy az USA legnagyobb kereskedelmi partnerei elsősorban a monetáris politika eszközeivel harcolnak az infláció ellen, nem pedig az adópolitika módszereivel. Reuss vádjait Miller azzal az indokkal utasította vissza, hogy a legutóbbi olajáremelkedéseket követően igen nehéz megtalálni a pénz- és az adópolitika legkedvezőbb arányát. Az Egyesült Államokban - fűzte hozzá a pénzügyminiszter --ís továbbra is az egyik legfontosabbfeladat az infláció megfékezése, de az ezt célzó intézkedéseket úgy kell megválasztani, hogy azok ne sodorják az országot mélyebb receszszióba. Az USA-nak ugyanakkor arra is törekednie kell, hogy a dollár szilárd legyen, és továbbra is fontos szerepet töltsön be a nemzetközi kereskedelemben és fizetésekben. Az infláció elleni harcban — mondotta Miller — az adó- és pénzpolitika eszközeit egyaránt fel kell használni, e kettő arányát pedig az érdekelt kormányok kizárólag maguk határozzák meg. A jelenlegi körülmények között a súrlódások elkerülésére egyetlen mód az egyes államok gazdaságpolitikájának öszszehangolása lehet. Matthöfer nyugatnémet pénzügyminiszter is válaszolt Reuss bírálataira. Mint nyilatkozatában kifejtette, az NSZK nem felelős az amerikai gazdasági problémákért. Bonn nem vállalhatja az infláció felgyorsulását csak azért, mert a magas nyugatnémet kamatlábak az amerikai tőke kiáramlását és ezzel együtt a munkahelyteremtő beruházások csökkenését eredményezhetik. Újságíróknak arra a kérdésére, hogy jövőre vagy 1981-ben a bonni kormány csökkenti-e az adókat, Matthöfer azt válaszolta, hogy az ügyben eddig még nem született döntés, az adócsökkentések főként a belföldi gazdasági fejlődés-től függnek. Íőlég, ha folytatódik 'is a nyugatnémet gazdaság fellendülése; ez a magánszektor fokozódó hitelkeresletével jár együtt, tehát a kormány nem igen fogja tudni lecsapolni a tőkepiac hitelkínálatát Jövőre — tette hozzá a nyugatnémet pénzügyminiszter — a béradókból származó költségvetési bevétel valószínűleg 12 százalékkal fog emelkedni és részarányuk az összes adóbevételekben tovább már nem növelhető. (Reuter, AP—DJ) Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy SOLYMÁRI DÍJANYAGRAKTÁRUNKBAN SZEPTEMBER 3-TÓL 14-IG LELTÁROZUNK A raktár telefonszáma: 688-862. A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZKERESKEDELMI VÁLLALAT Vevőszolgálat, Budapest XIll., Dózsa György út 57. Telefon: 401-321. Azeuroarab párbeszéde előkészítése A Perzsa-öböl menti országok arab olajminiszterei még e hónapban találkozót tartanak, amelyen előkészítik az öböl arab olajtermelőinek és a Közös Piac országainak megbeszélését. A megbeszélésre valószínűleg Kuvaitban kerül sor. Franciaország és Kuvait kezdeményezésére folytatják az „euroarab párbeszédet”, a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. A Közös Piac tagjai azt szeretnék, hogy a Perzsa-öböl arab olajtermelői mérsékelt áron hosszú távra vállalják az olajszállítást, cserébe viszont ők vállalnák, hogy exportáraikat kordában tartják és kielégítik az olajexportőrök fegyverszállításokra és korszerű technológiára vonatkozó igényeit. Az öböl menti olajexportőröknek és a Közös Piac tagjainak találkozóját decemberben tartják meg Párizsban. (AP—DJ) Egyiptom csökkenti a sínai olajmezők termelését Egyiptom csaknem felére csökkenti a Sínai-félszigeten található Alma-olajmező termelését, amint átveszi a lelőhelyet Izraeltől — jelentette ki Hilal egyiptomi olajminiszter. Egyiptom az Izraellel kötött különbéke-megállapodás értelmében még az idén hozzájut az olajmezőkhöz. Az egyiptomi olajminiszter közölte, hogy az előző héten tárgyalt izraeli kollégájával, és úgy tájékoztatták, hogy a jelenlegi termelés a kutak műszaki állapotához mérve túlságosan nagy. Egyiptom a mostani napi 38 ezer barrelről 20 ezerre fogja visszafogni a termelést,, és évente összesen 1 millió tonnát akar kibányászni" a lelőhelyről. (Reuter) Izrael több segélyt kér az USA-tól Izrael kérni fogja az USA-t, hogy 1980-ra az idei 1,8 milliárd dollárnál több segítséget folyósítson a számára — közölte az izraeli pénzügyminisztérium szóvivője. Izrael csak szeptember végén tudja megmondani, mennyire van szüksége, de az biztos, hogy többre az ideinél. A Jerusalem Plst tudni" Véli, milliárd gazdasági és" katonái segélyt kérnek, és‘ már gazdasági tránt?-" viselőket is menesztettek, hogy kipuhatolják, Washingtonban hogyan fogadják a kérelmet. A pénzügyminisztériumi szóvivő szerint a 3,5 milliárd dolláros összeg merő spekuláció, hiszen ez a mostani tétel közel a kétszerese lenne. Az ez évi 1,8 milliárd dollárból 800 millió adomány volt. A jövő évi igények megállapításához tudni kell, menynyibe fog kerülni az ország két új katonai repülőtere a Negev-sivatagban, mennyit fog Izrael olajra költeni, valamint mennyi lesz fizetési mérlegben a deficit. Az USA már eddig 1 milliárd dollárt adott a negevi repülőterekre, amelyek azt a két másikat helyettesítik majd, amelyeket a Sinai-félszigeten hátrahagynak, amikor visszaadják a területet Egyiptomnak. (AP—DJ) Az ASEAN-országok gazdasági tanácskozása Az ASEAN-országok gazdasági miniszterei szombaton a Fülöp-szigeti fővárosban kétnapos tanácskozást kezdtek regionális szervezetük továbbfejlesztéséről, a kereskedelem liberalizálásáról s az Ausztráliával fennálló légügyi vita rendezéséről. Egyebek között megtárgyalták, hogyan lehet az egymás közötti vámpreferenciát újabb 1000 termékre kiterjeszteni. Kedvezményben jelenleg 1326 féle termék részesül, a vámmérséklés ezekre átlagosan 10 százalékos. " (AP—DJ) Drasztikus importkorlátozások Tanzániában Nyerere tanzániai elnök szerint országa igen nehéz másfél esztendő elé néz, amíg esetleg kilábal a jelenlegi gazdasági gondokból. Mint mondotta, Tanázia exportbevételeinek több mint a felét olajvásárlásokra költi, ráadásul az ország még mindig nem heverte ki az Idi Amin ellen folytatott háború következményeit. Az elnök beszédében elmondta, hogy a külföldi fizetési eszközök hiánya következtében Tanzánia a következő hónapokban jelentősen csökkenteni fogja importját. Felhívta a figyelmet az üzemanyag-takarékosságra, ami szerinte nagy mértékben segítene, ha a gépkocsik csak a legszükségesebb esetekben közlekednének. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Barre politikája ellen Tiltakozó akcióhét Franciaországban Várhatóan nehéz heteknek néz elébe a francia kormány. Alighogy véget értek a nyári szabadságok, a CGT szakszervezeti szövetség tiltakozó hetet hirdetett meg, amelynek során gördülő sztrájkokat tartanak és munkásgyűléseken bélyegzik meg Barre miniszterelnök szükségprogramját. Mintegy ezer ilyen gyűlést terveznek, közülük ezret Párizsban. Augusztusban a kormány számos áremelést jelentett be, drágult a benzin, az alkohol, a cigaretta, emelkedtek az élelmiszerárak és növekedett a társadalombiztosítási hozzájárulás. A francia kormány a múlt héten csomagtervet jelentett be, öszszesen 45 milliárd frankot fordítanak a társadalmi juttatások emelésére, illetve a közületi beruházások ösztönzésére. A CGT szakszervezeti központ ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: az intézkedések nem állnak ugyan arányban a megoldandó súlyos problémákkal, de mégis azt mutatják, hogy nem hiábavalók a munkásakciók. A CFDT szakszervezeti központ az intézkedéseket „pillanatnyi gyógyírnak” minősítik. A Le Monde elemzése rámutat, hogy a szociális intézkedések depresszióellenes hatása korlátozott marad, ami pedig az építőiparnak nyújtott új hiteleket illeti, azok a teljes üzleti forgalomnak mindössze 1 százalékára rúgnak és 30 ezer új munkahely teremtését teszik lehetővé, amikor a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma Franciaországban 1,5 millió. A francia nemzetgyűlés összehívását és a kormánypolitika megvitatását követeli Barre miniszterelnökhöz intézett levelében Ballanger, a kommunista képviselőcsoport elnöke. A szombaton közzétett levél hangsúlyozza, hogy a 3 év óta követett gazdaságpolitika súlyos következményekkel járt. Nem sikerült felszámolni sem a munkanélküliséget, sem az inflációt, sem a külkereskedelmi mérleg deficitjét. A miniszterelnök egyébként egyre népszerűtlenebb hazájában. A L’Express által nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási adatok szerint „a korány nem tett mindent az infláció és a munkanélküliség visszaszorítására”. A Le Nouvel Observateur egy másik felmérés adatait ismertette, amely szerint a megkérdezettek 63 százaléka úgy véli: „a kormány maga sem tudja mit akar”. A válaszadók 77 százaléka sztrájkokkal és tüntetésekkel számol. A Le Point megállapítja: Barre miniszterelnök sosem volt olyan népszerűtlen, mint ma. (Reuter, MTI, DPA) DÖNTÉSEK A KÖZÖS JAPÁN-IRÁNI VÁLLALKOZÁSOKRÓL Japán a héten küldöttséget meneszt Iránba, hogy megvitassák a közös iráni-japán vállalkozásban tervezett petrolkémiai kombinát sorsát. A japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium (MITI) tisztviselője szerint a küldöttség megtárgyalja, mikor folytatják a munkát az építkezésen. A kombináton a munka márciusban állt le. Az építtetők a teheráni székhelyű iráni—japán petrolkémiai vállalat (NPC) és a japán Mitsui konszern. A japán minisztériumi források egyből arról is tudósítottak, hogy az inflációra való tekintettel a közös vállalat tőkéjét dálájára, mintegy 200 milliárd jenre emelik.. A megállapodás szerint ennek felét Irán, a felét Japán adná. A MITI szóvivője tagadta, hogy Japán hivatalosan arra kérte volna Iránt, az államközi szerződés alapján napi 200 ezer barrellel növelje Japánba irányuló olajszállítmányait. A japán sajtójelentések ugyanis azt közölték, hogy a japánok az olajszállítás 200 ezer barrellel való növelését kérik cserébe a közös petrolkémiai kombinátba való beruházásért. Jelenleg japán magáncégek napi 450 ezer barrel olajat vásárolnak az iráni nemzeti olajvállalattól. Három japán cég kivonja tőkéjét két iráni közös vállalkozásból — jelentette az Asian Wall Street Journal. Nissholwai és a Mitsubishi vegyipari cége nemrég állapodott meg, hogy együttesen 50 százalékos részesedésüket az iráni Irán Nippon Petrochemical cégben átadják az iráni nemzeti petrolkémiai vállalatnak. Az 1973-ban létesült közös vállalkozásban 1978-ra 30 millió dolláros veszteség gyűlt össze. A veszteség miatt a cég gyakorlatilag felemésztette alaptőkéjét. A japán cégek továbbra is nyújtanak műszaki segítséget a már iráni vállalatnak. Megszüntették a Paysaz vállalatot,amelyben 49 százalék volt a japán Chiyoda vegyipari cég részesedése. Az 1974-ben létesült vállalat a petrolkémiai üzemekhez gyártott berendezéseket. Más japán vállalatok iráni tevékenysége viszont május óta élénkül. Több háztartási elektromos cikket adtak el, az acél- és textilszállítás már a tavalyi 70 százalékra rúg. Japán szakemberek szerint egyébként az iráni termelőkapacitások átvészelték a politikai eseményeket, és nem szenvedett kárt az infrastruktúra sem. (AP— DJ) Athén a SECAM mellett döntött Görögország a francia SECAM- rendszer alapján építi ki színes televíziós hálózatát szemben a nyugatnémet PAL eljárással. Giraud francia iparügyi miniszter és Panajotopulosz görög kereskedelmi miniszter szombaton 30 millió dollár értékű szerződést írt alá a SECAM bevezetéséről. Athéni indoklás szerint a SECAM jóval olcsóbb, mint a PAL, a franciák emellett kedvezőbb fizetési feltételeket kínáltak, sőt abba is beleegyeztek, hogy a SECAM licencéért cserébe Görögország fokozhatja dohányexportját Franciaországba. A kezdeti szakaszban Görögország 20 ezer tévékészüléket fog előállítani. E célból vegyesvállalatot hoz létre a francia Thomson és a görög Koraszidesz. A gyártás 1980 végén kezdődik, a görögök a termelés 30—40 százalékát azokba a közel-keleti országokba akarják exportálni, amelyek szintén a SECAM mellett döntöttek. Franciaország vállalta a televíziós szakértők kiképzését is. (ANA) Terjed a munkanélküliség az USA-ban Roy Marshall, az Egyesült Államok munkaügyi minisztere tévéinterjújában a munkanélküliség terjedését jósolta. Megítélése szerint a jelenlegi 5,7 százalékos munkanélküliség ebben az évben nem növekszik ugyan számottevően, de 1980- ban már elérheti a 6,5 százalékot is. A munkaügyi miniszter véleménye szerint az állam a munkanélküliek segítségére siethetne, a szakszervezetek viszonzásként pedig kiállhatnának Carter elnök újraválasztása mellett, a többi jelölttel így esetleg Edward Kennedyvel szemben is. A miniszter kifejtette, hogy jobban tart a munkanélküliségtől, mint az inflációtól és ellenzi az általános adócsökkentést, valamint az ár- és bérbefagyasztást. Megítélése szerint az ár- és bérkorlátozások még sehol sem hozták meg a kívánt eredményt. „A gazdaság megbéklyózása helyett kívánatosabb lenne a termelés ösztönzése és a hatékonyság javítása” — mondta a miniszter. (Reuter) Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS /ff lÍrt" V?fk 71m*3 fk'W-tft Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. T'd -f ZWm postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató ~ rí. m r*' Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 VEKGMMSAG 79.3162%-093-Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest F. v.: Bolgár Imre A magyar kereskedelmi kamara ^:TM0c:saSntrsazd,ármda' Budapest NAPILAPJA Terjeszti a Magyar Posta ^ Előfizethetik a magyar közületek (vállala-Megjelenik hetenként ötször tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a Posta Központi Hírlap Iro-Előfizetési díj évi 3000 Ft kitatásoknál 1'*'’ ° hírlepké*besítő pos,°-