Világgazdaság, 1981. szeptember (13. évfolyam, 164/3165-185/3186. szám)
1981-09-03 / 166. (3167.) szám
1981. SZEPTEMBER 3. A hőálló kartonok növekvő szerepe a korszerű élelmezésben A hőálló, hevíthető kartonokkal az élelmiszer- és hűtőipar olyan csomagolóanyagot kapott a papíripartól, amelytől bízvást várható a fejlett országokban a félkész- és készételek forgalmazásának ugrásszerű emelkedése. A hőálló kartonok mínusz negyven és plusz kettőszáznegyven Celsius fok között semminemű károsodást nem szenvednek, azaz a hűtőszekrények mélyhűtőiből közvetlenül a sütőkbe, főzőlapokra tehetők. A felfőzés, sütés után a készétel vagy sülttészta az eredeti kartonban tálalható. Már a hatvanas évek közepén kísérleteztek Skandináviában hőálló kartonokban gyorsan felmelegíthető, mindenféle kiegészítő edényzetet nélkülözni tudó üzemélelmezési megoldással. Az akkoriban előálított kartonok azonban 160 fok felett már elszíneződtek, illetve elszenesedtek, így a háztartásokban, ahol a főzési hőmérséklet csak kevésbé pontosan szabályozható, a hőálló karton évekig nem terjedhetett el. A hetvenes évek közepén új lendületet kaptak a hőálló kartonra vonatkozó kutatások. A műszaki fejlődés a háztartásokba is mindinkább benyomuló vívmányai, valamint a nyersanyagok és az energia szerepének átértékelődése két-három éve széles teret nyitott a hőálló kartonok alkalmazásának. A mikrohullámos sütő- és főzőberendezések gyorsütemű térhódítása is ösztönzőleg hatott a hűtőiparra. A mikrohullámos konyhai technikával az energiaköltségek akár nyolcvan, a konyhai időráfordítások hetven százaléka megtakarítható a hagyományos (elektromos, gáz), főzési, sütési eljárásokkal szemben. A még jelenleg is széles körben használatos alumíniumfóliákból készülő tálcákkal és tálakkal szemben a hőálló kartonok nagy előnye, hogy előállításuk az alumíniumhoz viszonyítva csak egyharmadnyi energiát igényel. Mindamellett az alumíniumfóliát csak a hagyományos sütőkben lehet felhasználni, mert az alumínium a mikrohullámokat jelentős arányban visszaveri, amivel a sütés-főzési időt aránytalanul megnyújtja, a mikrohullámokkal működő konyhaberendezésekben üzemzavarokat okoz. Az általában 240—400 gramm/ négyzetméter súlyú hőálló kartonok tiszta cellulózból készülnek speciális gyártástechnológiával, különleges enyvek hozzáadásával. Felületükre extrudálással műanyag bevonatot — többnyire poliésztert vagy polietilént — visznek fel, amely a teflonedényekhez hasonlítható tulajdonságokat kölcsönöz a kartonnak. A hőálló kartonok hulladéka a papírgyárakban teljes mértékben értékes alapanyagként újra felhasználható. Ugyanúgy mint a hagyományos kartonok a hőálló kartonok is jól nyomtathatók, tetszetős reklám- és információhordozók, az olvasógépes EAN vagy UPC pénztárforgalomnak minden tekintetben megfelelnek. A hőálló kartonok különösen az USA-ban terjednek gyorsan. Ugyan tavaly még alig 10 000 tonna hőálló kartont gyártottak az USA-ban, a piaci előrejelzések az alumíniumtálcák és fóliák gyors ütemű kiváltása miatt már 1988-ra 200 000 tonnás felhasználással számolnak. Az USA- ban számos kedvező tényező segíti a mélyhűtött készítmények hőálló kartoncsomagolásának terjedését: egyrészt az európaival szemben kevésbé konzervatív fogyasztói szokások, a gyorsan elkészíthető ételek népszerűsége és az erőteljesebb piaci bevezetés. De az is segíti az elterjedését, hogy az amerikai háztartások egynegyede már rendelkezik mikrohullámos főzőkkel. Az évtized végére még a mértéktartó becslések szerint is legalább a kétszeresére emelkedik ez az arány. Az üzemi étkeztetésben, a falatozókban, az önkiszolgáló éttermekben a mikrohullámos főzési mód még inkább meghatározó lesz. Nyugat-Európában — noha a hőálló kartonok kikísérletezése innen származik — nem várható ilyen viharos fejlődés. Az amerikai kontinensen érvényesülő motívumok hatása Európában gyengébb, s egyelőre a háztartások felszereltsége sem közelíti meg az amerikai szintet a mikrohullámos készülékek tekintetében, átlagosan minden ötvenedik-századik családnak van Nyugat-Európában mikrohullámos konyhaberendezése. (Papier und Kunststoffverarbeiter, Verpackungsrundschau) A GYORSFALATOZÓK JÓL KIHASZNÁLJÁK A FAGYASZTOTT ÉLELMISZEREK ELŐNYEIT Az olyan gyorsfalatozó hálózatok, mint a McDonald’s, a Burger King vagy a Kentucky Fried Chicken és a Church’s az Egyesült Államok vendéglátóiparában a legnépszerűbb vállalkozások közé tartoznak. Nyugat- Európában a gyorsfalatozókat csak most kezdik felfedezni, így nem csoda, hogy a tengerentúli gyorsfalatozó óriások mind gyakrabban kacsingatnak Európa felé a gyors felfutás, a jövedelmező üzlet reményében. Egyelőre azonban még a merész jóslatok is csak viszonylag lassú térnyerést jeleznek, ami elsősorban az európai étkezési szokások eltéréséből, a hagyományoshoz való fokozottabb ragaszkodásból adódik. A gyorsfalatozók — legyenek a világ bármely pontján — kétszeresen is elősegítették, illetve elősegítik, gyorsítják a hűtőipar fejlődését. Egyrészt a gyorsfalatozók kínálatának nagy része mélyhűtött készétel, másrészt néhány tipikus gyorsfalatozói kínálat, mint a grillcsirke vagy a pizza olyan népszerűségre tett szert McDonald’s-nál és társainál, hogy az a kiskereskedelmi értékesítés ugrásszerű növekedésit is magával vonta. Az Egyesült Államokban a McDonald’s 5747 elárusítóhelyén 5,4 milliárd dollárt forgalmaztak 1979-ben, a Kentucky Fried Chicken 5444 egységében 1,67 milliárd, a Burger King 2439 falatozójában 1,463 milliárd dollár forgalmat bonyolítottak le. A számok jól érzékeltetik, hogy az olcsó és kényelmes gyorsfalatozók milyen gigantikus részarányra tettek szert az USA vendéglátóiparában. A Közös Piac országaiban a gyorsfalatozó üzletek száma nem egészen 2400 volt tavaly, ezeknek csaknem fele Nagy-Britanniában működött. Becslések szerint az USA-ban, ahol a munkaképes nők fele dolgozik, az élelmiszerekre fordított pénzek egyharmadát a vendéglátásban költik el, ebből 20 százaléknyit a gyorsfalatozókban. A nyugat-európai országokban az élelmiszer-kiadások egyhetede kerül csak a vendéglátáshoz, ebből a jóval kisebb összegből a gyorsfalatozók részesedése csupán néhány százaléknyi. A klasszikus gyorsfalatozóknak a tengeren túl és Európában is szigorú „tízparancsolata” van, amelyből a leglényegesebbek: a folyamatosan gyors kiszolgálás, a viszonylag csekély választék nagy mennyiségű értékesítése, az olcsó menüárak, a standard nemzetközi ételek egyenletes minősége, és az ételek helyben és elvive egyaránt fogyaszthatók. A gyorsfalatozókat évtizedekkel ezelőtt a motorizáció fejlődése hívta létre, McDonald’s-nak a hamburgerrel kétségkívül úttörő szerepe volt. Az évente értékesített hamburgerek millióiból a többség ma már hűtőházakból kerül a McDonald’s egységekhez. A nagy gyorsfalatozó cégek ellátásában több tucat éjjel-nappal üzemelő hűtőház vesz részt. A gyorsfalatozók egyéb menüi, így a csirke, a pizza egyre nagyobb arányban fagyasztott állapotban érkezik a gyorsfalatozókhoz. A mélyhűtött készítmények különösen jól alkalmazkodnak a gyorsfalatozók követelményeihez. A Frost and Sullivan kutatóintézet szerint a gyorsfalatozóknál alapvető követelmény, hogy a megrendelést követő három percen belül a vevő átvehesse a kiválasztot ételt, ellenkező esetben aligha számíthat a gyorsfalatozó tartós sikerre. S. L A brazil hűtőipar eredményes exportőr Brazíliában az elmúlt években a hűtőipar rendkívül gyorsan fejlődött különösen gyorsan növekedett a marhahús, a baromfihús és a hal feldolgozása és exportja. A mélyhűtött áruk belföldi kiskereskedelmi forgalma viszont jelentősen elmarad még a hűtőipar fejlettségi szintjétől. Brazília lakossága durván 115 millió fő, területének nagysága az Egyesült Államokéhoz hasonlítható, éghajlata többnyire trópikus. A lakosság 90 százaléka a tengerpart közelében él. Brazília gyorsan növelte az elmúlt években exportját, de az olajimport rendre felemésztette az export eredményeit. Ma Brazília a világ legnagyobb narancslé-koncentrátum exportőre. A tavalyi termelés 550 ezer tonna volt, ebből 333 ezer tonnát exportáltak. Az USA ugyan több mint kétszer ennyi narancslevet állított elő az elmúlt évben, de az 60 ezer tonna kivételével a belföldi piacra került. Többnyire tonnánként 900 dolláros áron értékesítették 1980- ban a brazil narancslé-koncentrátumot, de mivel a belföldi tároló- és feldolgozókapacitás kicsinek bizonyult a bő terméshez viszonyítva, így egyesszállítmányokat tonnánként 200 dollár árengedménnyel is piacra dobtak. A brazil export 60 százaléka Európába kerül, de az USA is vásárol koncentrátumot Brazíliától. A belső piac ellátása problematikus, mert a szállítói, tárolói hűtőlánc kiépítettsége kezdetleges, és a háztartások jelentős része nem rendelkezik hűtőszekrénynyel. A brazil kormány különböző adókedvezményekkel ösztönzi a narancsléexportot. Noha Brazília tengerparti szakasza rendkívül hosszú, halászati teljesítményével az ország világviszonylatban csak a huszonhatodik. Ennek fő oka, hogy a brazilok nem kedvelik különösképpen a halat, a marhahús sokkal népszerűbb eledel. Az évi 8000 tonnás rákhalászat viszont már nemzetközi mércével mérve is tekintélyes teljesítmény. A rákok 90 százaléka exportra kerül, a kivitel 90 százaléka az USA-ba, egyre nagyobb arányban fagyasztott állapotban. Brazíliában hagyományosan népszerű a marhahús fogyasztása. A tavalyi marhahústermelés 93 millió tonna volt, amiből csak mintegy 3 millió tonna volt hűtött, illetve fagyasztott. Marhahúsból azonban Brazíliának nem telik exportra, sőt tavaly mintegy 200 ezer tonna fagyasztott marhahúst importáltak is. Az import várhatóan növekszik a következő években a belföldi termelés növekedése ellenére is. Gyors ütemben fejlesztik a baromfitenyésztést, tavaly már 986 ezer tonna baromfihúst állítottak elő. Ebből 110 ezer tonna hűtött és fagyasztott feldolgozott baromfiterméket exportáltak a QFF című hűtőipari szaklap szerint, az idén az exportot 250 ezer tonnára akarják emelni. A belföldi értékesítésben a hűtött és fagyasztott baromfi nem jellemző, a brazil piacon értékesített baromfi csaknem teljes egésze élő állat. HŰTŐIPAR Növekszik a mélyhűtött áruk forgalma Dél-Afrikában Noha a körülbelül 25 millió lakost számláló Dél-Afrikai Köztársaságban az egy főre jutó 2,9 kilogrammos mélyhűtött élelmiszer-fogyasztás elmarad akár Nagy-Britannia 13,5, akár az USA 36 kilogrammos egy főre számított adatától, az elmúlt tíz évben mégis jelentős fejlődés zajlott le a dél-afrikai hűtőiparban, hiszen a termelés 1970-hez viszonyítva 1980-ig a kétszeresére nőtt. A mélyhűtött élelmiszer értéke tavaly meghaladta a 125 millió randot, illetve mennyisége a 71000 tonnát (1 dollár =1 0,943 rand). Mintegy 700 üzletben árusítanak mélyhűtött élelmiszereket, különösen a szupermarketek kínálata bőséges. A nagy üzletek részaránya a kiskereskedelmi értékesítésben az 1970-es 65 százalékról 1980-ra 85 százalékra emelkedett a Quick Frozen Foods című szaklap szerint. A mélyhűtött áruk csaknem fele zöldség, egyharmada feldolgozott hal. A félkész- és készételek aránya még viszonylag kicsi, de a dél-afrikai hűtőiparban a készletek termelése ma már a leggyorsabban növekszik. Hasonlóan jó a külöböző burgerek és burgonyakészítmények értékesítési lehetősége. A következő évekre a dél-afrikai hűtőiparban évi 7 százalékos növekedéssel számolnak, elsősorban a kiskereskedelmi eladás fokozására alapozva. A DÉL-AFRIKAI HŰTŐIPAR FEJLŐDÉSE 1970 ÉS 1980 KÖZÖTT 1970 Mennyiség Érték tonnában ezer rand 1980 Mennyiség Érték tonnában ezer rand Halkészítmények 13 750 9 985 26 000 46 555 Zöldségfélék 14 1758 445 32 000 42 975 Burgerek 200 180 5 100 10 545 Készételek 600 500 5 200 10 770 Gyümölcslevek 1 300 865 965 1 540 Más egyéb 1 750 3 885 2 450 13 430 összesen 31 775 23 860 71 715 125 815 ebből Kiskereskedelmi 18 747 14 650 44463 80 880 Vendéglátóipar 13 028 9 210 27 252 44 935 Megtorpant az olasz hűtőipar forgalma 1980-ban A felmérések szerint az olasz háztartások 61 százaléka rendszeresen vásárol fagyasztott élelmiszereket. 1979-benaz olasz hűtőipar termelése 173 000 tonna volt, ami az előző évhez viszonyítva 17,5 százalékos növekedést jelentett. Az egy főre jutó mélyhűtött élelmiszer fogyasztása 3,04 kilogrammra emelkedett. (Az Olaszországban előállított fagyasztott élelmiszerek fajtánkénti megoszlását a táblázat mutatja.) Olaszországban jelenleg csaknem 90 000 üzlet kínál mélyhűtött élelmiszereket. A lakosság ellátásában fontos szerepet játszik a több mint 50 000 tonnás mirelitáru import, amely döntően feldolgozott tengeri halból és fagyasztott húsokból áll. Az export ennél kisebb mennyiségű, összetételében a zöldségfélék, tészták és különböző ízesítésű pizzák a meghatározóak. Az elmúlt évben több éves fejlődés után megtorpant az olasz hűtőipar, a mélyhűtött élelmiszerek forgalma még az 1979-es szintet is alig érte el. A megtorpanás leginkább az olasz sajtóban napvilágot látott gyanúsításoknak tudható be. Egy rádióhír azzal borzolta fel a közvélemény kedélyét, hogy egyes halkészítmények tetracyclint tartalmaznak. A közvélemény megnyugtatására az olasz egészségügyi miniszter kénytelen volt vizsgálatot elrendelni, amelynek során aztán hivatalosan megállapították, hogy sem tetracyclint, sem más antibiotikum nem került a meggyanúsított Findus és Brina halkészítményekbe. A miniszter egyidejűleg elrendelte a vizsgálatok szigorítását, ami azonban mind ez ideig nem tudta teljes mértékben eloszlatni a mélyhűtött ételekkel szembeni fogyasztói ítéletet. AZ OLASZ HŰTŐIPAR GYÁRTMÁNYAI 1979-ben Termékek Mennyiség termékek tonnában Gyümölcsök, zöldségek 75 000 Hal 36 900 Baromfi 14 000 Húsfélék 11 600 Készételek 13 900 Imbiszek 12 700 Édességek 2 600 Egyéb 3 900 összesen 173 300 (Forrás: QFF, 1981. 4. 1.) EGYENLETESEN FEJLŐDIK A JAPÁN HŰTŐIPAR Japánban a meleg és nedves klíma, a földtani feltételek kedveznek a földművelésnek, a termesztett növényi kultúrák évezredekre meghatározták, sajátosan zárttá tették a japánok étkezési kultúráját. Olyan hagyományos ételt, mint a miso-shirut (leves tésztával és babbal) az átlag japán minden nap fogyasztott. Az életszínvonal növekedésével a japánok étrendjébe fokozatosan bejutottak a nyugati stílusú ételek. Egészen a hetvenes évek elejéig ezeket a külföldi ételeket csak hotelekben, választékosabb ét,termekben szolgálták fel. A hetvenes évek elejétől azonban jelentős változás állt be. A szokások megváltozását jól kihasználta a hűtőipar, amelynek fejlődését az 1. és 2. táblázat szemlélteti. A japán mélyhűtő társaság — amelynek 730 tagvállalata között hűtőházak, hűtőgépgyártók egyaránt megtalálhatók — a közelmúltban három nagyvárosban 1000—1000 családnál végzett felmérést a mélyhűtött áruk fogyasztásával kapcsolatosan. Az adatokból kitűnt, hogy a fogyasztók négyötöde rendszeresen vásárol fagyasztott árukat, leginkább zöldséget, halkészítményeket. A családok többsége havonta 500—1000 jent költ mirelit termékekre. A felmérésben résztvevők nagyobb változatosságot, az újdonságok szélesebb körű ismertetését várták a hűtőipartól. 1. táblázat A TERMELÉS MEGOSZLÁSA (1979-ben) Egyre keresettebbek a mélyhűtött ételek Angliában Az elmúlt évben a kiskereskedelmi forgalomba került fagyasztott kész- ételek forgalmi értéke elérte a 820 millió font sterlinget Nagy-Britanniában. A reálnövekedés 1979-hez viszonyítva 2,5 százalékpont volt, ami ugyan erősen mérsékelt eredménynek tűnik, de az egész brit élelmiszeripar lehangoló helyzetét figyelembe véve mégis figyelemreméltó. A hűtőiparon belül a szigetországban manapság a legmagasabb értékesítési arányt a félkész és készételek érik el. A legnagyobb angol hűtőipari cég, a Birds Eye egy sor újdonsággal jelent meg a piacon, amelyek mind magasabb feldolgozottsági fokokkal, gyors tálalhatóságukkal kitűnő készételek. Egy ilyen újdonság a Captain’s Pie, ami nem más, mint tőkehal vaj mártásban burgonyapürével és reszelt sajttal. Az újdonság sikeréhez a csomagolás is minden bizonnyal hozzájárult, ugyanis olyan zárófóliás kartontálcába csomagolják a Captain’s Pie-t, amiben közvetlenül felmelegíthető, majd fogyasztható. A Bird’s Eye régi nagy sikere, az ágyúgolyónak is csúfolt nagyméretű borsó újból a reneszánszát éli. Az angolok ugyan nem kedvelik a zöldségféléket mártásban, ellenben az étolajban, vajban gyorsan megfőzhető, megpuhítható salátazöldségeket annál inkább. A Bird’s Eye három újdonságot is piacra dobott az úgynevezett stir-fly zöldségcsaládban hagyományos angol, európai kontinentális és mediterrán ízesítéssel. Nagy-Britanniában a pizza értékesítés jól érzékelhetően mind inkább szétválik két fő területre: az imbisz jellegű pizza árusításra és a főételként fogyasztott pizza éttermi felszolgálására, illetve kiskereskedelmi értékesítésére. Az angol háziasszonyok kedvelik az érdekes ízkombinációkat, a paradicsommal és sajttal ízesített pizza még mindig a legnépszerűbb. A pizza más gyorsan elkészíthető és fogyasztható ételféleségekkel a gyorsfalatozókban egyre nagyobbb népszerűségre tesz szert, mivel az angol étkezési szokások egyre inkábbeltérnek a hagyományos főétkezésekre alapuló napirendtől. A mikrohullámos főzési mód elterjedése lassú indulás után felgyorsulóban van. A hűtőházak többsége áruik csomagolására rányomtattatja a mikrohullámos elkészítési módhoz szükséges használati utasításokat. A piaci elemzések szerint a jövőben elsősorban azok az imbisz jellegű fagyasztott készítmények számíthatnak jobb értékesítési sikerre, amelyek sütése, főzése 10 percnél több időt nem vesz igénybe. Várható, hogy más országok nemzeti ételei, ízesítései mind nagyobb mértékben behatolnak az angol konyhákba. Részben ezek igazodnak majd a brit szokásokhoz, részben eredeti állapotukat megtartják, de fogyasztásuk semmiképpen sem korlátozódik csak az egyes etnikai csoportokra. (Quick Frozen Foods, 1981. 4. 1.) Haltermékek 40 830 tonna Mezőgazdasági termékek 91 692 tonna Tejtermékek 12 952 tonna Kész-és félkész ételek 369 224 tonna Cukrászati termékek 6 502 tonna összesen 521200 tonna . 2. táblázat A JAPÁN HŰTŐIPAR FEJLŐDÉSE A HETVENES ÉVEKBEN Hűtő- Egy Udőre Év házak ?ereMléS , iUt0 . száma tonnában fogyasztás kg-ban 1971 373 183 953 1,7 1972 422 244 875 2,3 1973 500 317 772 3,1 1974 549338 820 3,4 1975 578 355 131 3,4 1976 573 409 105 4,0 1977 590 448 601 4,4 1978 625 482 913 4,8 1979 625 521200 5,2 (Forrás: QSF, 1981. 4. 1.)