Világgazdaság, 1983. február (15. évfolyam, 21/3520-40/3539. szám)

1983-02-01 / 21. (3520.) szám

1983. FEBRUÁR 1. Regan és Volcker az IMF-kvóták emelése mellett A tízek csoportja és Szaúd-Arábia pénzügyi tárgyalásai A Fehér Ház és a FED valóságos kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó kongresszust: feltétlenül növelni kell az USA hozzájárulását a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tőkéjéhez. Regan pénzügyminiszter és Volcker, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (FED) elnöke arra figyelmez­tette a kongresszust, hogy jóllehet megoldódni látszanak Mexikó, Ar­gentína és Brazília pénzügyi gond­jai, a nemzetközi pénzügyi válság még mindig bármelyik pillanatban kitörhet, a bankár­társadalom még mindig nincs túl a nehezén. A kongresszus nem szívesen adja áldását a két pénzügyi szakértő ja­vaslatára, mondván, hogy miért nö­velte az USA az IMF alapjaihoz való hozzájárulását akkor, amikor recesszió sújtja az amerikai gazda­ságot. Túlzott nagyvonalúságra val­­lana Washington bőkezűsége, amikor a munkanélküliség 42 éves rekor­dot dönt – érvelnek az amerikai kongresszusban. Volcker és Regan válaszként vi­­szont elmondta, hogy a harmadik világ eladósodási helyzete egyre rosszabb, s ha még több országot fenyegetne a fizetésképtelenség, az még súlyosabb terheket róna az iparosodott országokra. Figyelmez­tetnek rá, hogy ha az amerikai és a többi nyugati bank hirtelen visz­­szafogná a harmadik világ anyagi támogatását, a pénzügyi válság azonnal kitörne. Hivatkoztak a Wharton kutatóintézet jelentésére, amely szerint ha a nyugati bankok az­ idén 10 milliárd dollárral keve­sebbet, csak 15 milliárd dollár új kölcsönt folyósítanak a fejlődő or­szágoknak a tavalyi 25 milliárddal szemben, akkor ezzel azt kockáztat­ják, hogy a tőkés ipari országokban 1983-ban a gazdaság növekedési üteme mindössze 0,7 százalékos lesz, szemben a jósolt 1,8 százalékkal. Az IMF fontos szerepet játszik a nemzetközi pénzügyi rendszer szi­lárddá tételében, komoly segítséget azonban csak akkor adhat, ha az ő kihitelezhető tőkeforrásai is növe­kednek — mondotta Regan és Volcker. A valutaalap interim bi­zottsága február 10-én és 11-én ülé­sezik Washingtonban, ahol elsősor­ban a kvótaemelésről fognak tár­gyalni. Ismeretes, hogy a washing­toni kormány 40 százalékos kvóta­emelésbe hajlandó belemenni, szem­ben a többi fejlett tőkésország által javasolt 50 százalékkal. Az ameri­kai kongresszus azonban még ezt a 40 százalékot is sokallja. (Az IMF tagországai kvótákat fizetnek be, ebből folyósít a valutaalap kölcsö­nöket. A kvóták nagyságától függ, hogy egy-egy ország mekkora köl­csönt vehet fel.) Az IMF-en belüli kvótaemelés mellett egyéb tervek is vannak a valutaalap hitelforrásainak növelé­sére. Ezek közé tartozik, hogy a 10 fejlett tőkésország által a 60-as években létrehozott úgynevezett Ál­talános Hitelegyezmény (GAB) alap­tőkéjét növeljék, s tegyék hozzáfér­hetővé a fejlődő országok számára is. Éppen emiatt találkozott a hét végén a tízek csoportjának küldött­sége egy szaúdi pénzügyi delegáció­val, hogy ennek részleteit megbe­széljék. A tárgyalások a kiadott közlemény szerint sikeresen halad­nak. A tízek csoportjának tervei szerint a GAB alaptőkéjét 17 mil­liárd SDR-re (dollárárfolyamát lásd devizatáblázatunkban) növelnék, s mellé különleges alapot állítanának fel, amelynek finanszírozásába a tí­zek csoportján kívül más államo­kat, így például Szaúd-Arábiát is bevonnák. (Reuter) MUNKAHELYTEREMTŐ PROGRAM SVÁJCBAN A svájci kormány 970 millió frankos gazdaságélénkítő program elfogadását javasolja. 641 millió frankot kívánnak új munkahelyek teremtésére, illetve az export és a kutatás ösztönzésére fordítani — közli a gazdaságügyi minisztérium. A programtól — amelyet a parla­ment mindkét házának még jóvá kell hagynia — azt várják,­­ hogy két milliárd frank értékű rendelést hoz svájci cégeknek. Az új munkahelyek teremtésekor elsősorban ipari beruházásokra és katonai létesítményekre gondolnak. Az exporthitel garancia alapot 170 millió frankkal növelik, emellett külön 100 milliót tartanak fenn a fejlődő országoknak folyósítandó hi­telre. Az exportösztönzési keretet 32 millió frankkal, a kutatások szubvencionálását 25 millió frank­kal növelik, a munkaerő képzésé­re és átképzésére 800 ezer frankot kívánnak pótlólag fordítani. A munkahely­teremtő program 1,69 milliárd frank értékű rendelést von maga után, ezekből 641 millió frank összegű rendelést a kormány finanszíroz. A kormány jelentése kifejti, hogy 1981 és 1982 harmadik negyede között mintegy 50—60 ezer munkahely ment veszendőbe, azaz az 1976-ban véget ért legutóbbi re­cesszió óta létesített munkahelyek­nek majd a fele. A svájci munka­nélküliségi ráta 1982 végén 0,8 szá­zalék volt, szemben az 1981 végi 0,3 százalékkal. A kormány nyáron új, második gazdaságösztönző cso­magtervet terjeszt elő. (Reuter) Nicaragua 3,5 millió dolláros se­gélyt kap a Közös Piactól. Az ösz­­szeget út- és csatornaépítésre, va­lamint a termésátlagok javítására fordítják.­­ Harminc ázsiai és óceániai or­szág mezőgazdasági miniszterei februárban értekezletet tartanak Manilában a térség éhező lakossá­gának megsegítéséről. JELENTI­ SE Zaire szóbeli megállapodást kö­tött a neki hitelező nyugati ban­kokkal, hogy idén kiegyenlíti a múlt évről elmaradt 45 millió dol­láros tartozását. (at A brüsszeli bizottság 10 millió font kölcsönt hagyott jóvá a brit kis- és középvállalatok megsegíté­sére az országnak a recesszió által leginkább sújtott területein. Legúj­abb szolgáltatásait a késü­letek figyelmébe ajánlja a fIKSz. Megegyezéses áron megvásároljuk a kiselemesett személy- és tehergépkocsikat, valamint az elfekvő vas- és színesfémkészleteket Az átvétellel kapcsolatos tudnivalókról a területileg illetékes MÉH vállalati központok és telepek adnak tájékoztatást ENSZ-jelentés a fejlődő államok nyersanyagexportjáról Az ENSZ Kereskedelmi és Fej­lesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint az 1981—85-ös időszakban a fejlődő országok 60,8 milliárd dol­láros veszteséget kénytelenek el­könyvelni amiatt, hogy csökken a nyersanyag-exportjukból származó bevételek értéke. Az UNCTAD 18- féle nyersanyagra vonatkozóan vég­zett vizsgálatokat, amelyek megál­lapításai szerint a fejlődő országok vesztesége az 1981. évi 10,4 milliárd dollárról 1985-ben évi 15,1 milliárd­­ra emelkedhet. Az UNCTAD jelen­tése utalt rá, hogy az exportbevéte­lek csökkenéséhez a mezőgazdasági termékeik kivitelének hanyatlása 82 százalékban járult hozzá. (Reuter) A Világbank SOS millió dollárt készül adni Brazíliának A Világbank szakértői 800 millió dolláros hitelcsomagot dolgoztak ki Brazília számára, az erőteljesen el­adósodott latin-amerikai ország me­zőgazdasági és ipari fejlesztési programjainak finanszírozására. Jo­se Botafogo Goncalves, Delfini Net­to tervezésügyi miniszter tanács­adója a jelentéssel kapcsolatban el­mondta, hogy a brazil kormány csakis abban az esetben hajlandó aláírni a hitelcsomagot, ha a Vi­lágbank az összeget nem köti konk­rét fejlesztési tervek kivitelezésé­hez. Amennyiben az egyezmény lét­rejön, a Világbank Brazíliának fo­lyósított kölcsöneinek összege 1983- ban 1,6 milliárd dollárra nő. A Világbank szakértői delegáció­ja a hét végén érkezett a brazil fő­városba és a tervek szerint két he­tet tölt ott. Ha sikerül megállapo­dásra jutni, a kölcsönhöz a latin­amerikai ország már az idei év de­rekán hozzájuthat. Botafogo Gon­calves legutóbbi nyilatkozata sze­rint a Világbank kölcsönét arra szeretnék felhasználni, hogy ösztö­nözzék a mezőgazdasági beruházá­sokat, továbbá a ipar egyes ága­zataiban növeljék a feldolgozottsági fokot. (Reuter) Chilei átütemezési tervek A santiagói központi­­bank. .a Chilének , hitelező pénzintézetek, képviselői pénteken ülnek össze Washingtonban, hogy az ország el­adósodási helyzetéről és a chilei ka­­­tonai kormány ötpontos javaslatáról tárgyaljanak. Az indítvány első pontja arra szólította fel a magán­bankokat, hogy engedélyezzék: Chi­le 90 napig felfüggeszthesse közép- és hosszú lejáratú tőketartozásainak visszafizetését. A második számú kérés az, hogy a bankok ütemezzék, át a latin-amerikai ország 1983- ban és 1984-ben esedékes adósságát. A chilei pénzügyi szakértők elkép­zelése szerint a­­ visszafizetésre nyolcéves haladékot és ötéves tü­relmi időt kapnának. Rolf Lubbers chilei gazdasági- és pénzügyminisz­ter szerint 1983-ban 1,3, 1984-ben pedig 1,5 milliárd dollár külföldi tartozás lenne esedékes. A harmadik chilei kérés az, hogy a bankok hosszabbítsák meg egyik­másik rövid lejáratú kölcsönt. A negyedik pont azt javasolja, hogy a magánbankok még az idén folyó­sítsanak Chilének legalább 1 mil­liárd dollár új hitelt, méghozzá nyolcéves lejáratra és három-négy éves türelmi idővel. Az ötödik pontban a chileiek azt az indít­ványt tették, hogy a bankok üte­mezzék át annak a két nagy chilei kereskedelmi banknak az idei és az 1984-es tartozásait, amelyet az utób­bi hónapokban szanált a santiagói kormány. (Reuter) Gyógyszerhiány Görögországban Az utóbbi napokban feszültté vált a görög kormány és a gyógyszer­­ipar viszonya, mert a terjedő gyógy­szerhiány miatt az egészségügyi mi­niszter utasította az ország 140 gyógyszeripari cégét, hogy azonnal képezzenek készleteket. A miniszter azzal indokolta a szi­gorú rendelkezést, hogy a kormány így próbálja elejét venni a gyógy­szerhiánynak, míg az iparág szak­­szervezetei szerint a gyógyszerhiány már javában fennáll. A gyógyszer­­ipar képviselői — köztük több kül­földi vállalat — tagadták, hogy visz­­szatartották volna gyógyszerszállít­mányokat. A görögországi gyógyszerhiány hátterében az áll, hogy a drachma múlt havi 15,5 százalékos leérté­kelése nyomán az iparág termelési költségei meredeken emelkednek, miközben a hatóságok a kiskeres­kedelmi árakat nem engedik elmoz­dulni az 1981-es szintről. (Reuter) REKORDÖSSZEGŰ KERESKEDELMI TÖBBLET KÍNÁBAN Kína rekordösszegű, 4,6 milliárd dolláros aktívummal zárta tavalyi kereskedelmi mérlegét, az import 12,8 százalékkal csökkent, az export pedig 3,5 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi minisztérium elő­zetes adatai szerint az import ér­téke 17 milliárd dollár volt, az ex­porté 21,6 milliárd, a mérleg aktí­vuma több miint háromszorosa az 1981-es többletnek. Tekintve, hogy jelentősen nőttek Kína láthatatlan kereskedelmi bevételei, külföldi közgazdászok arra számítanak, hogy a fizetési mérlegen még a kereske­delmi mérlegnél is nagyobb aktí­vum alakult ki. A kínai kormány a múlt év vé­gén közzétette, hogy az idén 25 szá­zalékkal akarják növelni az impor­tot, Csao Ce-jang miniszterelnök pedig az 1981—85-ös népgazdasági terv ismertetésekor arról beszélt, hogy a tervek szerint az import gyorsabban fog nőni, mint az ex­port, s hogy 1985-re 2,5 milliárd dollárnak megfelelő kereskedelmi hiánnyal számolnak. A nagyarányú kereskedelmi többlet megfelelt a külföldi szakértők várakozásainak, számítottak rá, hogy a kiigazítási program késleltetésének hatására az import visszaesik. A limai jegybank 100 millió dol­lár összegben ad valutát kölcsönbe sanghaji gyáraknak az idén, hogy korszerűsítsék technikai színvona­lukat és javítsák a kivitel minő­ségét. Sanghaj, amely 12,5 száza­lékban járul hozzá az ország ipari termeléséhez, az idén mintegy 300 millió dollárért akar külföldi be-­ rendezéseket importálni. A bank helyi képviselője elmondta, hogy a kölcsönökkel főként a hajó- és az autógyártást, az élelmiszeripart, az elektronikát, és a vegyipari terme­lést kívánják támogatni. Jelezte, hogy a bank két vegyesvállalatban érdekelt, az egyik közös gépkocsi­gyártásra vonatkozik a Volkswa­gennel, a másik pedig üveggyár­tásra a brit Pilkington céggel. A VW a múlt hónapban írt alá meg­állapodást egy sanghaji vállalattal, a tervek szerint 1988-tól évente 20 ezer személygépkocsit gyártanának­­közösen. A jegybank az idén ad először valutakölcsönt belföldi cé­geknek. (Reuter) Ceausescu fogadta az IM­­F egyik vezetőjét Ceausescu román államfő a múlt hét végén találkozott Jacques Jaco­bus Polákkal, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) igazgatójával, és átte­kintették Románia és a pénzügyi szervezet kapcsolatát — jelentette az Agerpres hírügynökség. A meg­beszélés részleteit nem ismertették. Mint ismeretes, az IMF tavaly nagyban hozzájárult Románia egyre súlyosbodó fizetési helyzetének eny­hítéséhez, amikor ismét megnyitotta azt az 1,5 milliárd dolláros hitel­keretet, amelyet még 1981-ben ha­gyott jóvá. A kölcsön folyósítását azt követően függesztették fel, hogy Románia nem érte el a feltételül előírt gazdasági eredményeket. (Reuter) Adatok a bolgár gazdaság tavalyi növekedéséről Bulgária ipari termelése tavaly 4,6 százalékkal növekedett 1981- hez képest, kissé meghaladta a ter­vezett 4,5 százalékot — jelentette a BTA hírügynökség. Az ipar 1981- ben 4,3 százalékkal növekedett a megelőző évhez képest. A külke­reskedelem tavaly 21,6 milliárd de­­viza-levás forgalommal zárt, a nö­vekedés itt 9,1 százalékos 1981-hez A török külügyminiszter Bonnban tárgyal I­ter Türkmen török külügymi­niszter a héten Bonnban folytat tárgyalásokat Genscher nyugatné­met külügyminiszterrel, aki jelen­leg a Közös Piac miniszteri taná­csának elnöki tisztét is betölti. A megbeszélések során a két állam­férfi számba veszi Törökország 18 éves, a Közös Piachoz „társult or­szág” státuszából fakadó problémá­kat és szóba kerülnek bilaterális kérdések is. Törökország rosszallásának adott hangot amiatt, hogy a Közös Piac politikai okokra hivatkozva nem folyósítja Ankarának a korábban odaígért 600 millió dollár összegű segélyt, és nézeteltérések támadtak a közös piaci bizottság és a török kormány között a felfutott török textilszállítmányok miatt is. A nyugatnémet kormány elné­zőbbnek bizonyult a brüsszeli bi­zottságnál, ugyanis az új török al­kotmány októberi elfogadása után Bonn hajlandó volt folyósítani a korábban felfüggesztett 400 millió márkás (165 millió dollár) segély­­csomagot. Törökország azt remél­te, hogy az új alkotmánnyal meg­nyithatja a Közös Piac pénztárcá­ját is, de Brüsszel a demokratizá­lás lassú ütemére hivatkozva egye­lőre elutasítja az ankarai kérést. Megfigyelők szerint Türkmén szó­ba hozza az NSZK-ban dolgozó 1,5 millió török vendégmunkás ügyét, akiknek számát Bonn igyekszik le­faragni. Törökországnak komoly veszteségeket okozna a vendégmun­kások hazaküldése. (Reuter) mifiGAZMS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő? GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettest VÁJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőkén­t Bp. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím? Budapest. Pf. 534 1397 Telefon? 184 055 Elod­o a Magyar Kereskedelmi Kamaré elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vezület Felelős kiadé ! Till Imre Igazgotó Kiadóhivatal ? Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1939 Telefon: 343-100 Törleszti a Manyar Posta Előfizetési díj­ért 4200 Ft Előfizethetik a mogyar közeletet­ (vállala­tok szövetkezetek hatóságok intézmények' bőrmely postahivatalnál és 0 Posta Köz* Dönti Hírb­e íródénál fpestacím? Budapest V.. József nádor tér 1 19001 közvetlenül VOOV átutalással o KHI 915-98162 pénz* forociml Jelzőszámőre 83 310919 01 - Szedte Z'mnvf Nyemdo Bpest Felelős vezető? Vónó Sandomné Wvomto? Szikre b­onyomda Budapest Felelős vezető? Csöndes Zoltán VILÁGGAZDASÁG viszonyítva. A külkereskedelem 54 százaléka a Szovjetunióval, 20 szá­zaléka a többi KGST-országgal bo­nyolódott le. A múlt évi beruhá­zások majdnem 7 milliárd levára rúgtak, az 1981-es 5,9 milliárd leva után. A mezőgazdaság teljes tavalyi termelési értéke meghaladta a 8,6 milliárd levát, a megelőző évhez viszonyítva ez 4,7 százalékos növe­kedést jelent. A növénytermesztés ezen belül 6,4, az állattenyésztés 3 százalékkal bővült. A gabonater­més­­megközelítőleg 10 millió ton­na volt. (Reuter) Albánia nyolc százalék fölötti növekedést tervez Az albán gazdaság tavaly a ter­vezettnél nagyobb ütemben növe­kedett, az idei növekedési előirány­zat pedig 8,3 százalék — jelentette az ATA albán hírügynökség. A je­lentés hivatkozik Harilla Pa­pa­dzsordzsinak, az állami tervbi­zottság vezetőjének a parlamentben tett kijelentésére, amely szerint a gabonatermelés még a tavalyi nagy szárazság ellenére is 9 százalékkal magasabb az előző évinél. Az idei terv az iparban és a mezőgazda­ságban egyaránt 9 százalékos növe­kedést ír elő, összehasonlító adato­kat nem tettek közzé. (Reuter) Irán felfüggeszti a külkereskedelmi monopóliumot A magángazdaság ismét folytathat, jóllehet korlátozott mértékben, kül­kereskedelmet Iránban — írja a DP­A hírügynökség. Az iráni központi bank ugyanis múlt hét óta engedé­lyezi, hogy magáncégek devizabe­vételeikkel importot finanszírozza­nak, ami lényegileg az állami kül­kereskedelmi monopólium felfüg­­gesztését jelenti. A kereskedelmi minisztérium rövidesen nyilvános­ságra hozza azon áruk listáját, amelyeket magáncégek importálhat­nak — írja a hírügynökség, s em­lékeztet rá, hogy az iráni parla­ment a múlt őszén lényegében ál­lamosította Irán exportját, s im­portját. Ám az alkotmánytanács az intézkedést „iszlám-ellenesnek” és az alkotmánnyal szemben állónak nyilvánította, mivel ez — úgymond ■— igazolhatatlan beavatkozást je­lent a magántulajdonba. (DPA)

Next