Világgazdaság, 1983. február (15. évfolyam, 21/3520-40/3539. szám)
1983-02-01 / 21. (3520.) szám
1983. FEBRUÁR 1. Regan és Volcker az IMF-kvóták emelése mellett A tízek csoportja és Szaúd-Arábia pénzügyi tárgyalásai A Fehér Ház és a FED valóságos kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó kongresszust: feltétlenül növelni kell az USA hozzájárulását a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tőkéjéhez. Regan pénzügyminiszter és Volcker, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (FED) elnöke arra figyelmeztette a kongresszust, hogy jóllehet megoldódni látszanak Mexikó, Argentína és Brazília pénzügyi gondjai, a nemzetközi pénzügyi válság még mindig bármelyik pillanatban kitörhet, a bankártársadalom még mindig nincs túl a nehezén. A kongresszus nem szívesen adja áldását a két pénzügyi szakértő javaslatára, mondván, hogy miért növelte az USA az IMF alapjaihoz való hozzájárulását akkor, amikor recesszió sújtja az amerikai gazdaságot. Túlzott nagyvonalúságra vallana Washington bőkezűsége, amikor a munkanélküliség 42 éves rekordot dönt – érvelnek az amerikai kongresszusban. Volcker és Regan válaszként viszont elmondta, hogy a harmadik világ eladósodási helyzete egyre rosszabb, s ha még több országot fenyegetne a fizetésképtelenség, az még súlyosabb terheket róna az iparosodott országokra. Figyelmeztetnek rá, hogy ha az amerikai és a többi nyugati bank hirtelen viszszafogná a harmadik világ anyagi támogatását, a pénzügyi válság azonnal kitörne. Hivatkoztak a Wharton kutatóintézet jelentésére, amely szerint ha a nyugati bankok az idén 10 milliárd dollárral kevesebbet, csak 15 milliárd dollár új kölcsönt folyósítanak a fejlődő országoknak a tavalyi 25 milliárddal szemben, akkor ezzel azt kockáztatják, hogy a tőkés ipari országokban 1983-ban a gazdaság növekedési üteme mindössze 0,7 százalékos lesz, szemben a jósolt 1,8 százalékkal. Az IMF fontos szerepet játszik a nemzetközi pénzügyi rendszer szilárddá tételében, komoly segítséget azonban csak akkor adhat, ha az ő kihitelezhető tőkeforrásai is növekednek — mondotta Regan és Volcker. A valutaalap interim bizottsága február 10-én és 11-én ülésezik Washingtonban, ahol elsősorban a kvótaemelésről fognak tárgyalni. Ismeretes, hogy a washingtoni kormány 40 százalékos kvótaemelésbe hajlandó belemenni, szemben a többi fejlett tőkésország által javasolt 50 százalékkal. Az amerikai kongresszus azonban még ezt a 40 százalékot is sokallja. (Az IMF tagországai kvótákat fizetnek be, ebből folyósít a valutaalap kölcsönöket. A kvóták nagyságától függ, hogy egy-egy ország mekkora kölcsönt vehet fel.) Az IMF-en belüli kvótaemelés mellett egyéb tervek is vannak a valutaalap hitelforrásainak növelésére. Ezek közé tartozik, hogy a 10 fejlett tőkésország által a 60-as években létrehozott úgynevezett Általános Hitelegyezmény (GAB) alaptőkéjét növeljék, s tegyék hozzáférhetővé a fejlődő országok számára is. Éppen emiatt találkozott a hét végén a tízek csoportjának küldöttsége egy szaúdi pénzügyi delegációval, hogy ennek részleteit megbeszéljék. A tárgyalások a kiadott közlemény szerint sikeresen haladnak. A tízek csoportjának tervei szerint a GAB alaptőkéjét 17 milliárd SDR-re (dollárárfolyamát lásd devizatáblázatunkban) növelnék, s mellé különleges alapot állítanának fel, amelynek finanszírozásába a tízek csoportján kívül más államokat, így például Szaúd-Arábiát is bevonnák. (Reuter) MUNKAHELYTEREMTŐ PROGRAM SVÁJCBAN A svájci kormány 970 millió frankos gazdaságélénkítő program elfogadását javasolja. 641 millió frankot kívánnak új munkahelyek teremtésére, illetve az export és a kutatás ösztönzésére fordítani — közli a gazdaságügyi minisztérium. A programtól — amelyet a parlament mindkét házának még jóvá kell hagynia — azt várják, hogy két milliárd frank értékű rendelést hoz svájci cégeknek. Az új munkahelyek teremtésekor elsősorban ipari beruházásokra és katonai létesítményekre gondolnak. Az exporthitel garancia alapot 170 millió frankkal növelik, emellett külön 100 milliót tartanak fenn a fejlődő országoknak folyósítandó hitelre. Az exportösztönzési keretet 32 millió frankkal, a kutatások szubvencionálását 25 millió frankkal növelik, a munkaerő képzésére és átképzésére 800 ezer frankot kívánnak pótlólag fordítani. A munkahelyteremtő program 1,69 milliárd frank értékű rendelést von maga után, ezekből 641 millió frank összegű rendelést a kormány finanszíroz. A kormány jelentése kifejti, hogy 1981 és 1982 harmadik negyede között mintegy 50—60 ezer munkahely ment veszendőbe, azaz az 1976-ban véget ért legutóbbi recesszió óta létesített munkahelyeknek majd a fele. A svájci munkanélküliségi ráta 1982 végén 0,8 százalék volt, szemben az 1981 végi 0,3 százalékkal. A kormány nyáron új, második gazdaságösztönző csomagtervet terjeszt elő. (Reuter) Nicaragua 3,5 millió dolláros segélyt kap a Közös Piactól. Az öszszeget út- és csatornaépítésre, valamint a termésátlagok javítására fordítják. Harminc ázsiai és óceániai ország mezőgazdasági miniszterei februárban értekezletet tartanak Manilában a térség éhező lakosságának megsegítéséről. JELENTI SE Zaire szóbeli megállapodást kötött a neki hitelező nyugati bankokkal, hogy idén kiegyenlíti a múlt évről elmaradt 45 millió dolláros tartozását. (at A brüsszeli bizottság 10 millió font kölcsönt hagyott jóvá a brit kis- és középvállalatok megsegítésére az országnak a recesszió által leginkább sújtott területein. Legújabb szolgáltatásait a késületek figyelmébe ajánlja a fIKSz. Megegyezéses áron megvásároljuk a kiselemesett személy- és tehergépkocsikat, valamint az elfekvő vas- és színesfémkészleteket Az átvétellel kapcsolatos tudnivalókról a területileg illetékes MÉH vállalati központok és telepek adnak tájékoztatást ENSZ-jelentés a fejlődő államok nyersanyagexportjáról Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint az 1981—85-ös időszakban a fejlődő országok 60,8 milliárd dolláros veszteséget kénytelenek elkönyvelni amiatt, hogy csökken a nyersanyag-exportjukból származó bevételek értéke. Az UNCTAD 18- féle nyersanyagra vonatkozóan végzett vizsgálatokat, amelyek megállapításai szerint a fejlődő országok vesztesége az 1981. évi 10,4 milliárd dollárról 1985-ben évi 15,1 milliárdra emelkedhet. Az UNCTAD jelentése utalt rá, hogy az exportbevételek csökkenéséhez a mezőgazdasági termékeik kivitelének hanyatlása 82 százalékban járult hozzá. (Reuter) A Világbank SOS millió dollárt készül adni Brazíliának A Világbank szakértői 800 millió dolláros hitelcsomagot dolgoztak ki Brazília számára, az erőteljesen eladósodott latin-amerikai ország mezőgazdasági és ipari fejlesztési programjainak finanszírozására. Jose Botafogo Goncalves, Delfini Netto tervezésügyi miniszter tanácsadója a jelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy a brazil kormány csakis abban az esetben hajlandó aláírni a hitelcsomagot, ha a Világbank az összeget nem köti konkrét fejlesztési tervek kivitelezéséhez. Amennyiben az egyezmény létrejön, a Világbank Brazíliának folyósított kölcsöneinek összege 1983- ban 1,6 milliárd dollárra nő. A Világbank szakértői delegációja a hét végén érkezett a brazil fővárosba és a tervek szerint két hetet tölt ott. Ha sikerül megállapodásra jutni, a kölcsönhöz a latinamerikai ország már az idei év derekán hozzájuthat. Botafogo Goncalves legutóbbi nyilatkozata szerint a Világbank kölcsönét arra szeretnék felhasználni, hogy ösztönözzék a mezőgazdasági beruházásokat, továbbá a ipar egyes ágazataiban növeljék a feldolgozottsági fokot. (Reuter) Chilei átütemezési tervek A santiagói központibank. .a Chilének , hitelező pénzintézetek, képviselői pénteken ülnek össze Washingtonban, hogy az ország eladósodási helyzetéről és a chilei katonai kormány ötpontos javaslatáról tárgyaljanak. Az indítvány első pontja arra szólította fel a magánbankokat, hogy engedélyezzék: Chile 90 napig felfüggeszthesse közép- és hosszú lejáratú tőketartozásainak visszafizetését. A második számú kérés az, hogy a bankok ütemezzék, át a latin-amerikai ország 1983- ban és 1984-ben esedékes adósságát. A chilei pénzügyi szakértők elképzelése szerint a visszafizetésre nyolcéves haladékot és ötéves türelmi időt kapnának. Rolf Lubbers chilei gazdasági- és pénzügyminiszter szerint 1983-ban 1,3, 1984-ben pedig 1,5 milliárd dollár külföldi tartozás lenne esedékes. A harmadik chilei kérés az, hogy a bankok hosszabbítsák meg egyikmásik rövid lejáratú kölcsönt. A negyedik pont azt javasolja, hogy a magánbankok még az idén folyósítsanak Chilének legalább 1 milliárd dollár új hitelt, méghozzá nyolcéves lejáratra és három-négy éves türelmi idővel. Az ötödik pontban a chileiek azt az indítványt tették, hogy a bankok ütemezzék át annak a két nagy chilei kereskedelmi banknak az idei és az 1984-es tartozásait, amelyet az utóbbi hónapokban szanált a santiagói kormány. (Reuter) Gyógyszerhiány Görögországban Az utóbbi napokban feszültté vált a görög kormány és a gyógyszeripar viszonya, mert a terjedő gyógyszerhiány miatt az egészségügyi miniszter utasította az ország 140 gyógyszeripari cégét, hogy azonnal képezzenek készleteket. A miniszter azzal indokolta a szigorú rendelkezést, hogy a kormány így próbálja elejét venni a gyógyszerhiánynak, míg az iparág szakszervezetei szerint a gyógyszerhiány már javában fennáll. A gyógyszeripar képviselői — köztük több külföldi vállalat — tagadták, hogy viszszatartották volna gyógyszerszállítmányokat. A görögországi gyógyszerhiány hátterében az áll, hogy a drachma múlt havi 15,5 százalékos leértékelése nyomán az iparág termelési költségei meredeken emelkednek, miközben a hatóságok a kiskereskedelmi árakat nem engedik elmozdulni az 1981-es szintről. (Reuter) REKORDÖSSZEGŰ KERESKEDELMI TÖBBLET KÍNÁBAN Kína rekordösszegű, 4,6 milliárd dolláros aktívummal zárta tavalyi kereskedelmi mérlegét, az import 12,8 százalékkal csökkent, az export pedig 3,5 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi minisztérium előzetes adatai szerint az import értéke 17 milliárd dollár volt, az exporté 21,6 milliárd, a mérleg aktívuma több miint háromszorosa az 1981-es többletnek. Tekintve, hogy jelentősen nőttek Kína láthatatlan kereskedelmi bevételei, külföldi közgazdászok arra számítanak, hogy a fizetési mérlegen még a kereskedelmi mérlegnél is nagyobb aktívum alakult ki. A kínai kormány a múlt év végén közzétette, hogy az idén 25 százalékkal akarják növelni az importot, Csao Ce-jang miniszterelnök pedig az 1981—85-ös népgazdasági terv ismertetésekor arról beszélt, hogy a tervek szerint az import gyorsabban fog nőni, mint az export, s hogy 1985-re 2,5 milliárd dollárnak megfelelő kereskedelmi hiánnyal számolnak. A nagyarányú kereskedelmi többlet megfelelt a külföldi szakértők várakozásainak, számítottak rá, hogy a kiigazítási program késleltetésének hatására az import visszaesik. A limai jegybank 100 millió dollár összegben ad valutát kölcsönbe sanghaji gyáraknak az idén, hogy korszerűsítsék technikai színvonalukat és javítsák a kivitel minőségét. Sanghaj, amely 12,5 százalékban járul hozzá az ország ipari termeléséhez, az idén mintegy 300 millió dollárért akar külföldi be- rendezéseket importálni. A bank helyi képviselője elmondta, hogy a kölcsönökkel főként a hajó- és az autógyártást, az élelmiszeripart, az elektronikát, és a vegyipari termelést kívánják támogatni. Jelezte, hogy a bank két vegyesvállalatban érdekelt, az egyik közös gépkocsigyártásra vonatkozik a Volkswagennel, a másik pedig üveggyártásra a brit Pilkington céggel. A VW a múlt hónapban írt alá megállapodást egy sanghaji vállalattal, a tervek szerint 1988-tól évente 20 ezer személygépkocsit gyártanánakközösen. A jegybank az idén ad először valutakölcsönt belföldi cégeknek. (Reuter) Ceausescu fogadta az IMF egyik vezetőjét Ceausescu román államfő a múlt hét végén találkozott Jacques Jacobus Polákkal, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) igazgatójával, és áttekintették Románia és a pénzügyi szervezet kapcsolatát — jelentette az Agerpres hírügynökség. A megbeszélés részleteit nem ismertették. Mint ismeretes, az IMF tavaly nagyban hozzájárult Románia egyre súlyosbodó fizetési helyzetének enyhítéséhez, amikor ismét megnyitotta azt az 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet, amelyet még 1981-ben hagyott jóvá. A kölcsön folyósítását azt követően függesztették fel, hogy Románia nem érte el a feltételül előírt gazdasági eredményeket. (Reuter) Adatok a bolgár gazdaság tavalyi növekedéséről Bulgária ipari termelése tavaly 4,6 százalékkal növekedett 1981- hez képest, kissé meghaladta a tervezett 4,5 százalékot — jelentette a BTA hírügynökség. Az ipar 1981- ben 4,3 százalékkal növekedett a megelőző évhez képest. A külkereskedelem tavaly 21,6 milliárd deviza-levás forgalommal zárt, a növekedés itt 9,1 százalékos 1981-hez A török külügyminiszter Bonnban tárgyal Iter Türkmen török külügyminiszter a héten Bonnban folytat tárgyalásokat Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel, aki jelenleg a Közös Piac miniszteri tanácsának elnöki tisztét is betölti. A megbeszélések során a két államférfi számba veszi Törökország 18 éves, a Közös Piachoz „társult ország” státuszából fakadó problémákat és szóba kerülnek bilaterális kérdések is. Törökország rosszallásának adott hangot amiatt, hogy a Közös Piac politikai okokra hivatkozva nem folyósítja Ankarának a korábban odaígért 600 millió dollár összegű segélyt, és nézeteltérések támadtak a közös piaci bizottság és a török kormány között a felfutott török textilszállítmányok miatt is. A nyugatnémet kormány elnézőbbnek bizonyult a brüsszeli bizottságnál, ugyanis az új török alkotmány októberi elfogadása után Bonn hajlandó volt folyósítani a korábban felfüggesztett 400 millió márkás (165 millió dollár) segélycsomagot. Törökország azt remélte, hogy az új alkotmánnyal megnyithatja a Közös Piac pénztárcáját is, de Brüsszel a demokratizálás lassú ütemére hivatkozva egyelőre elutasítja az ankarai kérést. Megfigyelők szerint Türkmén szóba hozza az NSZK-ban dolgozó 1,5 millió török vendégmunkás ügyét, akiknek számát Bonn igyekszik lefaragni. Törökországnak komoly veszteségeket okozna a vendégmunkások hazaküldése. (Reuter) mifiGAZMS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő? GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettest VÁJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőként Bp. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím? Budapest. Pf. 534 1397 Telefon? 184 055 Elodo a Magyar Kereskedelmi Kamaré elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vezület Felelős kiadé ! Till Imre Igazgotó Kiadóhivatal ? Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1939 Telefon: 343-100 Törleszti a Manyar Posta Előfizetési díjért 4200 Ft Előfizethetik a mogyar közeletet (vállalatok szövetkezetek hatóságok intézmények' bőrmely postahivatalnál és 0 Posta Köz* Dönti Hírbe íródénál fpestacím? Budapest V.. József nádor tér 1 19001 közvetlenül VOOV átutalással o KHI 915-98162 pénz* forociml Jelzőszámőre 83 310919 01 - Szedte Z'mnvf Nyemdo Bpest Felelős vezető? Vónó Sandomné Wvomto? Szikre bonyomda Budapest Felelős vezető? Csöndes Zoltán VILÁGGAZDASÁG viszonyítva. A külkereskedelem 54 százaléka a Szovjetunióval, 20 százaléka a többi KGST-országgal bonyolódott le. A múlt évi beruházások majdnem 7 milliárd levára rúgtak, az 1981-es 5,9 milliárd leva után. A mezőgazdaság teljes tavalyi termelési értéke meghaladta a 8,6 milliárd levát, a megelőző évhez viszonyítva ez 4,7 százalékos növekedést jelent. A növénytermesztés ezen belül 6,4, az állattenyésztés 3 százalékkal bővült. A gabonatermésmegközelítőleg 10 millió tonna volt. (Reuter) Albánia nyolc százalék fölötti növekedést tervez Az albán gazdaság tavaly a tervezettnél nagyobb ütemben növekedett, az idei növekedési előirányzat pedig 8,3 százalék — jelentette az ATA albán hírügynökség. A jelentés hivatkozik Harilla Papadzsordzsinak, az állami tervbizottság vezetőjének a parlamentben tett kijelentésére, amely szerint a gabonatermelés még a tavalyi nagy szárazság ellenére is 9 százalékkal magasabb az előző évinél. Az idei terv az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt 9 százalékos növekedést ír elő, összehasonlító adatokat nem tettek közzé. (Reuter) Irán felfüggeszti a külkereskedelmi monopóliumot A magángazdaság ismét folytathat, jóllehet korlátozott mértékben, külkereskedelmet Iránban — írja a DPA hírügynökség. Az iráni központi bank ugyanis múlt hét óta engedélyezi, hogy magáncégek devizabevételeikkel importot finanszírozzanak, ami lényegileg az állami külkereskedelmi monopólium felfüggesztését jelenti. A kereskedelmi minisztérium rövidesen nyilvánosságra hozza azon áruk listáját, amelyeket magáncégek importálhatnak — írja a hírügynökség, s emlékeztet rá, hogy az iráni parlament a múlt őszén lényegében államosította Irán exportját, s importját. Ám az alkotmánytanács az intézkedést „iszlám-ellenesnek” és az alkotmánnyal szemben állónak nyilvánította, mivel ez — úgymond ■— igazolhatatlan beavatkozást jelent a magántulajdonba. (DPA)