Világgazdaság, 1983. december (15. évfolyam, 235/3734-254/3753. szám)

1983-12-01 / 235. (3734.) szám

2)(§ 1983. DECEMBER 1. Az ütemes munka ösztönzése a Szovjetunióban Kísérlet a hóvégi hajrá megszüntetésére Moszkvai tudósítónktól. Sokszor felmerült már a Szovjetunióban is, hogy meg kellene találni a módját a hóvégi, ünnepek előtti hajrák megszüntetésének, a munkaütem egyenletessé tételének. Az állami tervbizottság munkatársai szerint megvan a mód a vállalatoknál, hogy ebben érdekeltté tegyék anyagilag is a dolgozókat. Erre tettek kísérletet az egyikogyesszai motorgyárban. Közismert, hogy a szovjet üzemekben, gyárakban az éves terveket havi, sőt tíznapi (dekád) részekre bontják le. A tervteljesítéshez, a nagyobb ünnepek alkalmából tett munkafelajánlások megvalósításához természetesen érdekük fűződik mind a vállalati vezetőknek, mind a dolgozóknak, ettől függ ugyanis a prémiumuk. A tapasztalatok szerint a tervidőszakban, legyen az egy év, egy hónap vagy akár csak tíz nap is, nem egyenletesütemben végzik a munkát az üzemekben. Eleinte „lazítanak”, az időszak végén pedig nagy tempóban igyekeznek behozni a lemaradásokat. Ez a módszer sok negatívummal jár, megnehezíti az anyagellátást, egyenetlen ütemű lesz a szállítás más üzemeknek, a gépek kihasználása sem ideális, arról nem is beszélve, hogy a hóvégi, ünnepek előtti hajrák nagyon gyakran vezetnek rossz minőségű árukhoz. Sajnálatos — mondják például a televíziókat árusító eladók —, hogy a vásárlóknak az a nem alaptalanul kialakult véleményük: meg kell nézni a termék kibocsátásának napját, és ha az a hónap végére, vagy ünnep előttre esett, akkor jobb várni a következő szállításig, mert a jobb minőség megéri. Az Ekonomicseszkaja Gazeta munkatársai e témában az állami tervbizottság gazdasági ösztönzőkkel foglalkozó és a tervezés korszerűsítésén dolgozó osztályához fordultak felvilágosításért, mit lehet tenni a hóvégi hajrák megszüntetésére. A számos vállalati tervmutató között szerepel „a munka ütemességének mutatója” is, ez azonban, jelentőségét tekintve, természetesen elmarad magától a gyártási mennyiség teljesítésétől. Mindenesetre — mint a tervbizottság munkatársai biz,szát kiolnak róla — e mutatót annak alapján határozzák meg, hogy a hónapon belül melyik napra vagy dekádra értékben mennyi munkavégzés jut. A gyakorlatból vettek egy példát: az eredeti tervek szerint az egyik üzemben a havi termelési terv 200 ezer rubel volt olyan megoszlásban, hogy az első tíz napon kellett volna termelni 60 ezret, a másodikon és a harmadikon 70-70 ezret. A gyakorlatban azonban a következő történt: az üzem 5000 rubellel túlteljesítette havi tervét, de az első dekádban csak 20 ezer, a másodikban 50, a harmadikban viszont már 135 ezer értékű terméket bocsátott ki. A terv tehát teljesült, a munka viszont korántsem volt egyenletes üteműnek mondható. A szakemberek úgy vélik, hogy megváltozhatna ez a helyzet, ha anyagilag is ösztönöznék a dolgozókat az ütemes munkára. Erre lehetőséget adna például az olyanfajta számítás, hogy csak a részidőszak tervtúlteljesítését honorálnák prémiummal, az utolsó dekádot viszont kevésbé. Tehát példánkon: csak akkor kaphatnak prémiumot a dolgozók, ha az első tíz napon a 60 ezernél, a másodikban a 70 ezernél termelnének többet. Az állami tervbizottság munkatársai emlékeztetnek rá, hogy jelenleg is van lehetőségük a vállalati vezetőknek, hogy a fizikai dolgozóknak, a mérnököknek, a technikusoknak a munkaütemesség szerint fizessenek prémiumot, mindeddig azonban alig élnek ezzel. Az egyik ogyesszai autógyárban érdekes kísérletet folytatnak éppen a munkatempó egyenletesebbé tétele céljából — számolt be róla nemrég az egyik donyecki napilap, a Szocialisztyicseszkaja Donbasz. A dolog azzal kezdődött, hogy a partnerek nagyon gyakran visszaküldték a rossz minőségű gyártmányokat és az ogyesszai üzem vezetősége megállapította, hogy többnyire a hónap végi termékekkel fordult ez elő. Éppen, mint a fentiekben is szó volt róla, a rossz munkaütemezés miatt történt ez, hiszen a havi tervnek több, mint a felét az utolsó héten teljesítették. Mindezt felismerve, a vállalatnál bevezették, hogy ezentúl nem az eddigiek szerint havi két alkalommal, hanem minden hét péntekjén adnak bért, annak megfelelően, hogy mennyi volt a héten elvégzett munka. Mint a gyár igazgatója beszámolt róla, a tapasztalatok szerint nagyot javult a munka ütemessége, a munkások egymás előtt szinte szégyenük, ha a kevesebb munka miatt valamelyik héten kevesebb bért kapnak. Az is része ugyanis a kísérletnek, hogy a műhelyekben, a munkatársak szeme láttára veszik át a dolgozók bérüket. A kísérlet természetesen azt is megmutatta, hogy a gyakoribb bérfizetés több munkát ad a bérekkel dolgozó adminisztratív dolgozóknak és hogy jó együttműködésre van szükség a helyi bankfiókokkal, ahonnan az eddigieknél gyakrabban, pontosan kell megkapni a kifizetendő munkabért. A gyár igazgatója szerint ezek a kisebb bonyodalmak bőven megérik, hogy feltűnően javult a mostanában oly sokat emlegetett munkafegyelem, ütemes lett a termelés, jobb lett a munkához való személyes hozzáállás. Ausztriában is bevezetik ólommentes benzint 1986 elejétől. Steger alkancellár elmondta, hogy októberben korlátozták a benzin ólomtartalmát, amely így jóval csekélyebb a nyugatnémet benzinénél. a W® JELENTI © A Nuovo Banco Ambrosiano olasz bank, amely az emlékezetes módon csődbe jutott Banco Ambrosiano romjain jött létre, az első üzleti évet csaknem 25 milliárd lírás veszteséggel zárta. Bérbe vennénk ipari termelés céljára alkalmas, legalább 200 m-es alapterületű, 7 m-es belmagasságú daruzható csarnokot, Budapesten vagy környékén, jól megközelíthető helyen, továbbá legalább hat személy elhelyezésére alkalmas, telefonos irodahelyiséget Budapesten. Az ajánlatokat a bérleti díj megjelölésével kérjük. Jutás Gt. Budapest, Jós u. 16. 1039 Külföldi és belföldi licenckereskedelmi innovációs tevékenységre üzletkötői munkakörbe felveszünk műszaki és felsőfokú és/vagy közgazdasági végzettségű német és/vagy angol, francia nyelven tárgyalóképes munkatársat, 45 éves korig. iii:i:i:]:!:l!t;iii.i:i!1!lilii!llltlllirill!llM:i!lllll!llimGIIiII!IBIIiDni Jelentkezni lehet a 172-384 es telefonon Kedvezőek az első tízhavi csehszlovák gazdasági eredmények A csehszlovák ipari termelés növekedése a január—októberi időszakban meghaladta a tervben kitűzött célt, s a termelés hatékonyságában is jók az eddigi eredmények — olvasható a Hospodárské Noviny című gazdasági hetilap legfrissebb számában. Az ipari termelés 3,4 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Szerepet játszott ebben, hogy az idei tízhónapos időszakban a tavalyinál kettővel több munkanap volt, ezt kiszűrve, a növekedés üteme 2,7 százalék. Különösen gyorsan fejlődött az elektrotechnikai ipar és az általános gépgyártás, növekedésük 8,5, illletve 5,9 százalékos volt. Az idei gabonatermés 11 millió tonna. A megfelelő gabonaellátást a felhasználás racionalizálása útján kell biztosítani, nem pedig importtal — hangsúlyozza a lap. Jó eredmények mutatkoznak az állattenyésztésben is, így például eddig 11,7 százalékkal több tejet vásároltak föl, mint a múlt év azonos időszakában. (MTI) Szabadkereskedelmi egyezmény van készülőben ez USA és Izrael között Az USA és Izrael már mintegy két éve titkos tárgyalásokat folytat a két ország közötti szabadkereskedelem megteremtéséről — közölte egy magát megnevezni nem akaró magas rangú amerikai kormánytisztviselő. A tisztviselő, aki Reagan elnök és Samir izraeli kormányfő megbeszélései után sajtótájékoztatót tartott, nem tért ki a készülő megállapodás részleteire. Kijelentette azonban: „Az egyezmény a szigorú kölcsönösségen alapul majd, teljes vámmentességet biztosít majd termékeinknek Izraelben, s fordítva az izraeli áruknak az USA-ban. A megállapodásnak természetesen kihatásai lesznek az USA más országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolataira, hiszen eddig az 1923 óta alkalmazott legnagyobb kedvezmény elve jelentette a legkedvezőbb értékesítési lehetőséget az USA piacán.” A sajtóértekezleten az is elhangzott, hogy hasonló egyezményről folynak tárgyalások Izrael és az EGK között. A tervezett amerikai—izraeli szabadkereskedelmi megállapodás hírét David Demarest, Brock kereskedelmi főmegbízott szóvivője is megerősítette, hozzátéve, hogy az USA részéről ez lesz az első ilyen jellegű egyezmény. (AP—DJ) Lasserelen nő Ausztria energiafogyasztása Ausztria energiafogyasztása a 80- as években évente 1 százalékkal, a 90-es években viszont már csak 0,5 százalékkal fog növekedni — állítja az osztrák ÖMV állami kőolajipari vállalat vezérigazgatója. Kaes véleménye szerint éppen ezért a közép- és hosszú lejáratú energiaellátási programoknál nem a menynyiségre kell helyezni a hangsúlyt, hanem arra, hogy jó minőségű, kedvező áru termékekkel tudják ellátni a piacot. Az egyes termékek helyzetét elemezve, a vezérigazgató kiemelte hogy a benzin és a dízel-üzemanyag felhasználása is nagyjából ugyanolyan mértékben fog nőni, mint általában az energiafogyasztás, azaz 1 százalékkal. Hasonló ütemben nő a kereslet a háztartási tüzelőolaj valamint a könnyű és a közepes súlyú fűtőolaj iránt. A háztartási tüzelőolaj esetében még csökkenésre is lehet számítani, mert válságos időkben az átlagfogyasztók inkább hajlandók a tüzelőanyaggal takarékoskodni, mint gépkocsijuk használatáról lemondani Az ipar energiafelhasználását illetően a vezérigazgató csak óvatos becslésekbe bocsátkozott. Véleménye szerint valamelyest élénkülni fog a földgáz felhasználása, a nehéz fűtőolaj esetében némi visszaesésre lehet számítani, általában az ipar összes energiafogyasztása stagnálni fog. Ausztria kőolajkészletei az év elején 18,5 millió tonnára, földgázkészletei pedig 10,6 milliárd köbméterre rúgtak. Az évi 1,3 millió tonna belföldi nyersolajkitermelés az igények 12 százalékát fedezi jelenleg, 1990-ig a kitermelés 1 millió tonnára, a felhasználás 9 százalékára csökken. Földgázból évente 1,3 milliárd köbmétert hoznak felszínre Ausztriában, ez a fogyasztás egyharmadának felel meg. 1990-ben a földgázkitermelés 1 milliárd köbméterre esik vissza. (APA) BÍRÁLATOK CRAXI GAZDASÁGPOLITIKÁJA ELLEN Négy hónapja, hogy Craxi az olasz miniszterelnöki poszt birtokosa lett, s gazdasági szakértők egyre szkeptikusabban ítélik meg az új kormány gazdasági vonalvezetését — állapítja meg a Reuter kommentárja. Az áremelkedések üteme és az államadósságok növekedése meghaladja a tervezetett, az ipari termelés változatlanul alacsony szinten mozog, és a líra a bankárok többségének véleménye szerint csak azért tudja tartani pozícióját a nyugat-európai pénzügyi rendszeren belül, mert magas a kamatszint, ez viszont akadályozza a fellendülést. A központi bank és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jelentése szerint sem megfelelő a kormány gazdasági stratégiája, amely az államadósságok megfékezésére és a drágulás visszafogására irányul. A fogyasztói árak az idén körülbelül 13 százalékkal emelkednek, ötször nagyobb ütemben, mint az NSZK-ban és kétszer gyorsabban, mint a vezető tőkésországok átlagában. Az IMF új intézkedéseket vár a kormánytól a kiadások visszafogása végett, s úgy véli, hogy az államadósságok emelkedése új bizonytalansági tényezőt vihet a gazdaságba. Kellő szigor híján megalapozatlanul fellendülhet a fogyasztói kereslet — mondják a központi bankban —, az új inflációs hullám kiindulópontja lehet vagy pedig megbonthatja a külgazdasági mérlegek törékeny egyensúlyát. Gazdasági szakértők azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy elhanyagolja a gazdasági problémákat, inkább a külpolitikai kérdésekre összpontosítja figyelmét. Igaz, hogy szüntelenül hangoztatja a szigorú gazdaságpolitika szükségességét, a gyakorlatban azonban vajmi keveset tett, eltekintve az egészségügyi és a nyugdíjkiadások némi visszafogásától. Craxi és a szocialisták a koalíciós partnereknél inkább képesek a szigorú jövedelempolitika elfogadtatására és a nyugdíjreformra — folytatódik a Reuter kommentárja, amely utal De Michaelis munkaügyi miniszter megállapítására, miszerint a mozgóbérskála, vagyis a bérek kiigazítása az infláció arányában, nem sérthetetlen valami. „A gazdaság alapvetően jó irányban halad még akkor is, ha rövid lejáratra romlott a teljesítmény” — mondta Monti, a pénzügyi elméletek professzora a Reuter tudósítójának. Más közgazdászok véleménye szerint viszont a kormány versenyt fut az idővel, hogy rendbe tegye saját háza táját és megelőzzön egy újabb válságot. Monti szerint a közületi szektor deficitjét legalább egyharmadával csökkenteni kellene átlagosan évi 60 ezer milliárd lírára a jelenlegi árszinten és stabilizálni kellene az államadósságok nagyságát. Craxi jövő évre Skóló állami költségvetése eredetileg 90 ezer milliárd líra deficittel számolt, de a szenátus, mint ismeretes, máris 95 ezer milliárdra módosította a tervezett passzívumot. A jövő évi költségvetéshez fűzött pénzügyi törvényjavaslat a közületi szektor kölcsönigényét különféle takarékossági intézkedések révén a költségvetési automatizmusokból adódó 130 ezer milliárd líra helyett szabta meg 40 ezer milliárddal alacsonyabb szinten. Ez a kormány szerint a bruttó hazai termék 2 százalékos emelését és 13 százalékos fogyasztói áremelkedést valószínűsítene. (Reuter) A tervezettnél nagyobb infláció, kisebb kereskedelmi passzívum Franciaországban Franciaország az idén várhatóan kedvezőbb külgazdasági mérlegeket ér el a tervezettnél, az áremelkedés viszont meghaladja az előirányzatot. A kormány ezért nemcsak az árellenőrzés meghoszszabbítását, hanem egyenesen megszigorítását tervezi, s ez nemtetszést okoz ipari körökben. A francia kereskedelmi mérleg 1983-ban 50 milliárd frank körüli deficitet mutat, ez lesz a legalacsonyabb 1979 óta — jelentette be Edith Cresson külkereskedelmi miniszter a szenátusban. Tavaly a kereskedelmi deficit még 93 millárd frankos volt, az ez évi terv 60 milliárdos értéket irányoz elő. Az év eddigi részében a deficit még a 41 milliárd frankot sem éri el — mondta a miniszter. A folyó fizetési mérleg szintén javul, a harmadik negyedévben a gazdasági minisztérium bejelentése szerint a mérleg már 2,4 milliárd frank aktívumot mutatott, szemben az előző háromhónapos időszak 7,6 milliárdos deficitjével. Szeptember végéig a mérlegen 22,8 milliárd frankos passzívum képződött. A mérleg javult tavalyhoz képest (a tavalyi harmadik negyedévben még 22,8 milliárdos deficitet jegyeztek fel), elsősorban a jobb külkereskedelmi tevékenység következtében. Az infláció elleni harc már kevesebb eredménnyel járt, az infláció még némileg fel is gyorsult. A központi statisztikai hivatal jelentése szerint ugyanis a kiskereskedelmi árszínvonal szeptemberben 10,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg az augusztusban a hasonló érték csak 10,1 százalék volt. A drágulás meghaladja a tervezettet, annak ellenére, hogy a kormány tavaly árellenőrzéseket rendelt fel. A jövő évi terv a kiskereskedelmi árak 4,5—5 százalékos emelkedésével számol, és evégett fenntartják az árellenőrzést olyanformán, hogy az állami árbizottság kötelező érvényű megállapodásokat köt az egyes termelői ágazatokkal az adott évben végrehajtható áremelések felső határáról. Erre az évre a tárgyalási alap 7 százalékos áremelkedés volt, országos szinten 8 százalékos kiskereskedelmi áremelkedést feltételezve. Ezzel szemben a kiskereskedelmi árak az idén 9 százalékkal növekszenek. A munkáltatói szövetség élesen bírálja az ármegállapodás gyakorlatát, amelyet megengedhetetlennek tart. Utal rá, hogy az idén sem sikerült betartani az inflációs tervet, és semmi biztosíték sincs rá, hogy jövőre sikerül betartani a tervet. (Reuter, AP— DJ) __________ mmmmms A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: 8p . Dorottya u. 6. IV em Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184 055 Kamare Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: TIll Imre Igazgató Kiadóhivatal, 8p Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon:343 100 terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a megyei közéletek (vállalatok, szövetkezetek hatóságok intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postaUm. Budapest V . József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszáméra 83.3102/9 11 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomda: Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető Csöndes Zoltán HU ISSN 0231-4843 VILÁGGAZDASÁG Albánia erősíteni akarja kapcsolatait Ausztriával Az Albánia és Ausztria közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése mellett szállt síkra Albánia bécsi nagykövete az ország nemzeti ünnepe alkalmából tartott fogadáson. Ennek szellemében albán exportőrök december 14-én kiállítást rendeznek a bécsi gazdaságkutató intézetben, hogy bemutassák termékeiket az osztrákoknak. A kapcsolatok erősítését szolgálják a kormányszintű találkozások is, legutóbb a két ország külügyminisztere folytatott megbeszéléseket New Yorkban, az ENSZ közgyűlése alkalmából. (APA)