Világgazdaság, 1984. augusztus (16. évfolyam, 147/3901-168/3622. szám)

1984-08-25 / 164. (3618.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK ,1984. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT r. EREDMÉNYES KÍNAI ERŐFESZÍTÉSEK A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK NÖVELÉSÉRE Kína modernizálásához, a kínai gazdaság korszerű alapokra való helyezéséhez elengedhetetlen a külföldi tőke, és mert a tőkét a nyereség vonzza, a pekingi vezetés mindent elkövet, hogy vonzó befektetési lehetőségeket biztosítson — jelentette ki Csao Ce-jang kínai miniszterelnök nyugat-európai politikusok előtt mondott be­szédében. A nyitás politikájának folyamatosságára utal, hogy meg­növelték azoknak a körzeteknek a számát, amelyekben külföldi vállalatok bejegyezhetők. A külgazdasági mozgás nem szakad el a belföldtől, ezt többek között az mutatja, hogy a napokban kibőví­tették a kínai vállalatok részvénykibocsátási jogát. Arról kevés az információ, hogy­­az irányítási rendszer korszerűsítésével szükség­képpen fellépő feszültségeket, hogyan fogadja a lakosság és egyes­­helyi vezetők. A TASZSZ és a Pravda bőven idéz kínai lapokból, amelyek a reform egyes „vadhajtásaira” hívják fel a figyelmet. „Ha az európai üzletemberek Kí­nával kereskednek­­, és Kínában ru­háznak be, legalább annyi profitra fognak szert, tenni, mint , bármely más országban” —, jelentette ki Csao Ce-jang miniszterelnök vezető, euró­pai liberális politikusok küldöttsége­­ előtt mondott­ beszédében. „Remél­jük, hogy az oorrágai országok több technológiát juttatnak Kínának és több tőkét helyeznek el az ország­ban” _– idézi az Új Kína hírügynök­ség a miniszterelnököt. Csao kifej­tette, hogy „megfelelő törvényekkel” is megkönnyítik, hogy a külföldi tő­ke otthonosan érezze magát Kíná­ban, bár számí­tani­ kell rá, hogy „ez hosszú folyamat lesz”. A külföldiek­nek attól sem kell­ tartaniuk, hogy valamilyen politikai okból elveszte­nék pénzüket, hisz „Kína mindig hűen tartotta magát szerződéses kö­telezettségeihez” — mondta Csao. A nyugat-európai liberális politikusok nevében válaszoló Willy de Clercq belga miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter­ méltatta a gazda­sági kapcsolatokban rejlő lehetősé­geket, de arra is felhívta a figyel­met, hogy a politikai együttműkö­dést fokozni kell — jelenti az Új Kína. A külföldi tőke megtelepülését elő­segítő intézkedések sora a napokban egy újabbal nőtt: a pekingi kormány mind a négy­ különleges gazdasági övezetben és a külföldi beruházók előtt megnyitott 14 tengerparti vá­rosban lehetővé tették vegyesvállala­tok vagy kizárólag külföldi tulaj­donban­ lévő cégek bejegyzését. A meglehetősen hosszú procedúra le­bonyolítására" eddig , gyakorlatilag csak Pekingben volt mód, messze a beruházás tényleges telephelyétől. A nehézkes adminisztráció és az olykor dilettalítizmusig menő gya­korlatlanságból­ fakadó­ nehézségek ellenére június végén hivatalos adatok­ szerint körülbelül 1800 kül­földi­ beruházás működött Kínában, s­­a befektetett tőke megközelítette a' 15­ milliárd dollárt.. Bár az utób­bi, külföldi bankvélemények szerint erősen túlzott,­­ tagadhatatlan,­­hogy a befektetési­ terv az utóbbi idő­ben töretlenül nőtt. Az egyik leg­biztosabb jelei ennek, hogy a­ nem­zetközi bankok versengve kínálnak kölcsönöket vegyesvállalatok finan­szírozásához, minek hála­ Kína Ázsiában szinte példátlanul kedve­ző feltételekkel jut hitelhez. Leg­utóbb például 64 millió dollárt fo­lyósítottak a bankok 0,625 százalékos kamatfelárral, noha a szokásos ka­mat általában 1,5—2 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat, a LIBOR-t — írja a Reuters . Nehéz képet kapni róla, hogy az irányítási­­rendszer modernizálása — amely természetes, hogy káderát­­csoportosítás­sal jár és helyi fe­szültségeket „­kelt — nemkülönben a külföldi tőke masszív megjelené­se kelt-e ellenérzést a lakosságban és helyi vezetők körében. A TASZSZ és a Pravda mindenesetre kimerítően idéz olyan kínai lapvé­leményeket, amelyek bírálják a „nyitott kapuk” politikájával kap­csolatos „eltévelyedéseket és helyte­len nézeteket”. Kivált az látszik kényes­­kérdésnek, hogy a lakosság, amely mindig nem egészen mentes a hagyományos idegengyűlölettől, ké­zenfekvő eszmetársítással a hajda­ni gyarmati koncessziós zónákhoz hasonlítja a különleges gazdasági övezeteket. A kínai sajtó hangoz­tatja, hogy e téren „világossá kell tenni az elvi különbséget”. Mégis a gazdasági mobilitás olyan adatokban is megmutatkozik, ame­lyek arra vallanak, hogy a lakos­ság számottevő előnyt húz a refor­mokból. Pekingben nyilvánosságra hozott statisztikák szerint a kiske­reskedelmi forgalom az év első fe­lében 148,4 milliárd jüan (körülbe­lül 68 milliárd dollár) volt, 9,8 szá­zalékkal több, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Ennek 74 száza­léka az állami üzletekre, 17,4 szá­zaléka szövetkezeti boltokra jutott, a maradékot magánkereskedők bo­nyolították le. Az adat értékelésé­hez mindamellett jó volna tudni, hogy folyó vagy változatlan áron számolták-e. Újjra találat ért egy hajót a Perzsa-öbölben Irak újabb rakétatámadást haj­tott végre a Perzsa-öbölben, ennek során egybehangzó értesülések sze­rint súlyos találat érte a Kharg­­szigeti olaj­kikötő közelében tartóz­kodó Amethyst nevű, ciprusi be­jegyzésű tartályhajót. Az 52 ezer tonna holtsúlyú tankhajó, amely feltehetően rakomány nélkül haladt az iráni kikötő felé, az eddigi je­lentésekből kivehetően erősen meg­rongálódott és lángokban áll. Irán az OPEC által­ kiutalt napi 2,4 millió barreles kvótájának felé­re csökkentette tényleges olajterme­lését — jelentette az IRNA hírügy­nökség, Garazi olajügyi miniszterre hivatkozva. Más OPEC-országok miniszterei, illetve a szakértők már egy­ ideje foglalkoznak,az iráni ter­meléscsökkenéssel, teheráni részről azonban most erősítették meg elő­ször hivatalosan is a hírt. Garazi hangsúlyozta, hogy­ Irán tavaly el­fogadta az OPEC­ döntését az ár­­csökkentésről, most önkéntesen korlátozta kibocsátását, hogy hoz­zájáruljon a piac stabilizálódásá­hoz, de egyben azt is hangsúlyozta, hogy a további árcsökkentésre irá­nyuló nyomásnak már nem fognak engedni. Az iráni Bandar Khomeiniben épülő, de az iraki bombázások miatt többször félbehagyott petrol­kémiai kombinátnál az érintett ja­pán cégek folytatják a munkálato­kat — közölte a japán Dzsidzsi gazdasági hírügynökség. A 3,5 mil­liárd dollár értékű, 85 százalékban elkészült beruházás február óta szünetelt, de a közelmúltban mint­egy 200 japán szakember érkezett a helyszínre. A hírügynökség szerint fennáll ugyan a veszélye, hogy Irak felújítja a komplexum bombá­zását, az érdekeltek azonban remé­lik, hogy az üzem 1986 végére megkezdi a termelést. A beruhá­zásban részt vevő japán cégek a Mitsui vezetésével Iran Chemical Development Co. néven konzor­ciumba tömörültek, ennek szóvivő­je nem volt hajlandó megerősíteni a hírügynökségi értesülést. (Reuter) A CGI ELLENZI A CITROENNÉL TERVEZETI RACIONALIZÁLÁST A komtainn­istákhoz közelálló CGT szakszervezeti központ fellép a Citroen reacionalizálási tervei el­len. A kormány csütörtök éjjel hagyta jóvá a programot, amely körülbelül 1900 munkahely megszű­nésével számol a 43 ezer közül. „A döntés igazolhatatlan, megkísé­reljük megakadályozni megvalósí­tását” — közölte a Reuter tudósí­tójával a CGT egyik funkcionáriu­sa és utalt rá, hogy „nagyon ko­moly helyzet alakul ki, ha a nyári szabadságok végeztével a dolgozók visszatérnek munkahelyükre”. A CGT eleve bojkottálta azt­ a meg­beszélést, amelyen a program vég­ső formájáról döntöttek. A megfigyelők szerint a CGT ál­lásfoglalása sztrájkokhoz vezethet Noha a Citroennél a CSL szakszer­vezet tagjai abszolút többségben vannak, azokban az üzemekben, ahol elbocsátásokat terveznek, igen nagy a CGT-tagok részaránya., A Citroen a Peugeot leányválla­lata és az utóbbi két évben 2,4 milliárd frankot­ veszített. A mosta­ni racionalizálási tervet a szüksé­ges minimumnak tartja, mert ere­detileg majdnem 2500 dolgozóval többet akar elbocsátani. Az elbocsá­tás sorsára kerülő dolgozóknak egyébként 10 hónapos átképző tan­­folyamot javasolnak majd. (Reuter). ­ Bércsökkentési tervek e­ UPI hírügynökségnél A United Press International (UPI) hírügynökség vezetősége elő­zetes megállapodásra jutott a szak­­szervezetekkel a bérek csökkentésé­nek ügyében. A bércsökkentés ese­tenként a 25 százalékot is elérheti. A cél, hogy 20 év elteltével ismét nyereségessé tegyék a hírügynöksé­get. A bércsökkentés várhatóan szep­tember 15-én lép hatályba és 13 hó­napig tart majd. Az első három hó­napban 25 százalékos lesz, 1985 áp­rilisától már csak 10 százalékos és júliusától szeptemberig 5 százalék, egy év múlva a bérek ismét elérik a mostani szintet, december 15-én 3 százalékos béremelést hajtanak végre, majd 1986 elejétől újabb 5 százalékos béremelést terveznek. A kollektív szerződést módosító megállapodást a dolgozóknak még jóvá kell hagyniuk. 100 dolgozót elbocsátanak (a tel­jes dolgozói létszám 2000), azt is ter­vezik, hogy a dolgozók megkapják az UPI részvényeinek 6,5 százalékát. A cég vezetése szerint csak így le­het elkerülni a nagyobb méretű el­bocsátásokat. Jelenleg egy gyakorlott riporter és szerkesztő heti 557 dol­lárt keres, s ez most átmenetileg 418 dollárra csökken. (Reuter) NAPRÓL NAPRA­ ­ KÁROKAT OKOZOTT A SZÁRAZSÁG A SZOVJETUNIÓ legkiterjedtebb gabonatermő vidékén, a nyugati termésbecs­lések a korábbinál kisebb mennyiségre szólnak. (4. oldal) -­ STAGNÁL AZ AMERIKAI SZÉNBÁNYÁSZAT, a hetvenes évek beruházási fellendülését nem igazolja a jelenlegi keres­let. (2. oldal) + A TÖBB SZÁZMILLIÓ FORINTOS ADÓSSÁGOT ÁTVÁL­LALÓ HAGE remélhetőleg bebizonyítja, hogy jó üzleti fogás volt a karcagi gyár megvétele a Phylaxiától. (3. oldal) + A VILÁG MÉZTERMELÉSÉNEK mintegy negyedrészét ex­portálják, főként Nyugat-Európába. (4. oldal) + REKORD KERESKEDELMI AKTÍVUMRA SZÁMÍTANAK,­ AZ IDÉN BRAZÍLIÁBAN, a többlet nagyobbnak ígérkezik, mint az utóbbi­ években bármikor. (2. oldal) Ismét sztrájkba léptek az angol XVI. ÉVFOLYAM, 164. (3618.) SZÁM , , , i i \ ——---------------- dokkmunkások Skócia 4000 dokkmunkása már pén­tek reggel sztrájkba lépett; leállt a munka Aberdeen, Dundee, Leith, Glasgow, Fife, Hunterston, Andros­­son, Greenock kikötőiben. Péntek délben abbahagyta a munkát Nagy- Britannia mind a 34 ezer szervezett dokkmunkása. Az országos munka­beszüntetésről a döntést a szakszer­vezeti küldöttek pénteki londoni ta­nácskozása mondotta ki, de a meg­figyelők— csakúgy, mint az érték­tőzsde és a piacok — már csütörtök óta a sztrájk meghirdetésére számí­tottak. A kikötőmunkások a hosszú, küz­delmes sztrájkharcot vívó bányászok iránti rokonszenvből teszik le a munkát (lásd: VILÁGGAZDASÁG augusztus 24. 2. old.), és ezt valószí­nűleg csak az akadályozhatja meg az utolsó percben, ha — miként min­den oldalról, így egyes szakszerve­zeti körök részéről is javasolják — újból tárgyalások kezdődnek a bá­nyászok és a munkáltatók között. Eddig a Thatcher-kormány a színfa­lak mögött hajthatatlanságra bíztat­ta a szénbányászati tröszt vezetőit, de most — a gazdaságot fenyegető veszélyek láttán — sokan hiszik, hogy a kormány enged merevségé­ből. A szakszervezeti mozgalom hang-, adói közül is többen aggódnak az immár 25-ik hetébe lépő bányás­z sztrájk elhúzódása miatt, nemtet­széssel fogadják a mindjobban el­harapózó erőszakot és attól félnek, hogy a közhangulat a­ bányászok el­len fordul. Ezért 14 szakszervezet küldötteinek tanácskozása a tárgya­lások új­raf­el­vételét ajánlja. Még jobban aggódnak az ipari és pénzügyi vezetők. Eddig azt hirdet­ték, hogy a bányászsztrájknak nincs nagy hatása a gazdaságra, de elhall­gattak, amikor néhány napja kide­rült, hogy bárnyászsztráj­k miatt a GDP, a hazai össztermék az idei má­sodik negyedévben csökkent, árai három év óta nem fordult elő. A múlt havi — az első — kikötői sztrájk 61 kikötőt bénított meg 12 napon át, s ennek következtében a júliusi export júniushoz képest 330 millió dollárral, az import 530 mil­lióval lett kisebb. A CBS, a brit iparszövetség nyilatkozata rámutat: a dokkmunkások munkabeszünteté­sének komolyabb következményei lesznek, mint a bányászokénak. Még lejjebb szorítja a font sterling ár­folyamát és följebb hajtja a kamat­lábakat. „Néhány héten belül meg­bénítja a brit ipar háromnegyed ré­szét, és sok millió font értékű ke­reskedelmet tesz semmivé.” (Reuter, AP—DJ) . . ----­ Szovjet—arab gazdasági tárgyalások Moszkvai tudósítónktól: Ülést tartott Moszkvában az arab—szovjet kereskedelmi kama­ra. Az ülésen — mint a TASZSZ gazdasági hírszolgálata tudtul ad­ja — arab részről Jordánia, Irak, Kuvait, Libanon, a Jemeni NDK, Szíria, a Jemeni Köztársaság, Szudán, és az emírségek kereske­delmi, ipari és mezőgazdasági szervezetei képviseltették magukat. A szovjet küldöttséget Pitovranov, a kereskedelmi-ipari kamara elnö­ke vezette, ott voltak a külkeres­kedelmi bank, a külgazdasági kap­A fenti adatok a külkereskedel­mi minisztérium statisztikai év­könyvéből származnak, amely nem tünteti fel az emírségekkel lebo­nyolított forgalmat. A kereskedelmi áruk cseréje mellett a Szovjetuniónak 12 arab országgal van hosszú lejáratú meg­állapodása, amelynek keretében szakemberei részt vesznek külön­féle ipari és mezőgazdasági beru­házásokon a partnerországokban. A kamara ülésén Grisin külkeres­kedelmi miniszterhelyettes megál­lapította: amellett, hogy nagyra értékelendő a hosszú lejáratú meg­állapodások alapján folyó keres­kedelem az arab országokkal, szá­mos területen van még fejlesztési lehetőség. Szóba kerültek a válla­latok és szervezetek közötti köz­vetlen kapcsolatfelvétel lehetőségei, valamint az is, hogy nyíljon állan­dó moszkvai, irodája az arab-szov­jet kereskedelmi kamarának. Köl­csönösen érdekeltek a résztvevők a kompenzációs jellegű kereskede­lem továbbfejlesztésében — írja az csolatok állam­i bizottsága, minisz­­tériumok képviselői. Szovjet vélemény szerint az arab országokkal nagy ütemben fejlőd­nek a kereskedelmi kapcsolatok, az arab—szovjet kereskedelmi ka­mara 11 évvel ezelőtti megalakí­tása óta a forgalom többszörösére emelkedett, tavaly 5,8 milliárd ru­bel volt. A Szovjetunió elsősorban gépeket, berendezéseket szállít a Tab partnereinek — írja az EKO­­TASZSZ. Az alábbi táblázat a fel­sorolt országokkal folytatott tavalyi forgalmat mutatja, összehasonlításul a tavalyelőttit is. EKOTASZSZ. Ez volt a kamara­­ ötödik ülése,­­ amelyen a tagok , so­rába felvették a­ Kazah­ és az Üz­­bég Köztársaság kereskedelmi és iparkamaráját is. A következő ülést a jövő évben valamelyik arab országban tartja fel - • - ;; 1982 1983 Ország forgalom szovjet forgalom szovjet " ( ‘­u export import ; w export import (millió rubelben) (millió rubelben) Jordánia 90,7 90,5 0,2 68,0 67,7 0,3 Irak Jemeni 994,1 975,9 18,2 753,9 371,4 382,5 Köztársaság 34,4 34,1 0,3 41,8 41,7 6,1 Kuvait 6,1 6,1 1­5,7 5,1 0,6 Libanon Jemeni 23,9 17,5 6,4 22,0 16,2 5,8 NDK 73,0 67,1 5,9 141,0 136,0 5,0 Szíria 511,6 210,8 300,8 504,9 205,0 299,9 Szudán 9,2 0,4 8,8 35,5 0,8 34,7 Görög cég lakásokat épít Algériában Görögország és Algéria Athénben 200 millió dollár értékű megálla­podást írt alá, amelynek kereté­ben az Ekete nevű állami konzor­cium összesen 3 ezer lakást épít Algériában — jelentette be Aposz­­tolopulosz, a cég elnöke. Az Ekete 1500, lakást épít a tu­néziai határhoz közel fekvő Zizel városában és másik 1500-at Biszk­­ra prefektúrában, 650 kilométerre Algírtól. Az építkezés októberben kezdő­dik meg, a görög szakemberek már Algériában tartózkodnak. (AP—DJ)

Next