Világgazdaság, 1984. augusztus (16. évfolyam, 147/3901-168/3622. szám)
1984-08-25 / 164. (3618.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK ,1984. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT r. EREDMÉNYES KÍNAI ERŐFESZÍTÉSEK A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK NÖVELÉSÉRE Kína modernizálásához, a kínai gazdaság korszerű alapokra való helyezéséhez elengedhetetlen a külföldi tőke, és mert a tőkét a nyereség vonzza, a pekingi vezetés mindent elkövet, hogy vonzó befektetési lehetőségeket biztosítson — jelentette ki Csao Ce-jang kínai miniszterelnök nyugat-európai politikusok előtt mondott beszédében. A nyitás politikájának folyamatosságára utal, hogy megnövelték azoknak a körzeteknek a számát, amelyekben külföldi vállalatok bejegyezhetők. A külgazdasági mozgás nem szakad el a belföldtől, ezt többek között az mutatja, hogy a napokban kibővítették a kínai vállalatok részvénykibocsátási jogát. Arról kevés az információ, hogyaz irányítási rendszer korszerűsítésével szükségképpen fellépő feszültségeket, hogyan fogadja a lakosság és egyeshelyi vezetők. A TASZSZ és a Pravda bőven idéz kínai lapokból, amelyek a reform egyes „vadhajtásaira” hívják fel a figyelmet. „Ha az európai üzletemberek Kínával kereskednek, és Kínában ruháznak be, legalább annyi profitra fognak szert, tenni, mint , bármely más országban” —, jelentette ki Csao Ce-jang miniszterelnök vezető, európai liberális politikusok küldöttsége előtt mondott beszédében. „Reméljük, hogy az oorrágai országok több technológiát juttatnak Kínának és több tőkét helyeznek el az országban” _– idézi az Új Kína hírügynökség a miniszterelnököt. Csao kifejtette, hogy „megfelelő törvényekkel” is megkönnyítik, hogy a külföldi tőke otthonosan érezze magát Kínában, bár számítani kell rá, hogy „ez hosszú folyamat lesz”. A külföldieknek attól sem kell tartaniuk, hogy valamilyen politikai okból elvesztenék pénzüket, hisz „Kína mindig hűen tartotta magát szerződéses kötelezettségeihez” — mondta Csao. A nyugat-európai liberális politikusok nevében válaszoló Willy de Clercq belga miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter méltatta a gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikai együttműködést fokozni kell — jelenti az Új Kína. A külföldi tőke megtelepülését elősegítő intézkedések sora a napokban egy újabbal nőtt: a pekingi kormány mind a négy különleges gazdasági övezetben és a külföldi beruházók előtt megnyitott 14 tengerparti városban lehetővé tették vegyesvállalatok vagy kizárólag külföldi tulajdonban lévő cégek bejegyzését. A meglehetősen hosszú procedúra lebonyolítására" eddig , gyakorlatilag csak Pekingben volt mód, messze a beruházás tényleges telephelyétől. A nehézkes adminisztráció és az olykor dilettalítizmusig menő gyakorlatlanságból fakadó nehézségek ellenére június végén hivatalos adatok szerint körülbelül 1800 külföldi beruházás működött Kínában, sa befektetett tőke megközelítette a' 15 milliárd dollárt.. Bár az utóbbi, külföldi bankvélemények szerint erősen túlzott, tagadhatatlan,hogy a befektetési terv az utóbbi időben töretlenül nőtt. Az egyik legbiztosabb jelei ennek, hogy a nemzetközi bankok versengve kínálnak kölcsönöket vegyesvállalatok finanszírozásához, minek hála Kína Ázsiában szinte példátlanul kedvező feltételekkel jut hitelhez. Legutóbb például 64 millió dollárt folyósítottak a bankok 0,625 százalékos kamatfelárral, noha a szokásos kamat általában 1,5—2 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat, a LIBOR-t — írja a Reuters . Nehéz képet kapni róla, hogy az irányításirendszer modernizálása — amely természetes, hogy káderátcsoportosítással jár és helyi feszültségeket „kelt — nemkülönben a külföldi tőke masszív megjelenése kelt-e ellenérzést a lakosságban és helyi vezetők körében. A TASZSZ és a Pravda mindenesetre kimerítően idéz olyan kínai lapvéleményeket, amelyek bírálják a „nyitott kapuk” politikájával kapcsolatos „eltévelyedéseket és helytelen nézeteket”. Kivált az látszik kényeskérdésnek, hogy a lakosság, amely mindig nem egészen mentes a hagyományos idegengyűlölettől, kézenfekvő eszmetársítással a hajdani gyarmati koncessziós zónákhoz hasonlítja a különleges gazdasági övezeteket. A kínai sajtó hangoztatja, hogy e téren „világossá kell tenni az elvi különbséget”. Mégis a gazdasági mobilitás olyan adatokban is megmutatkozik, amelyek arra vallanak, hogy a lakosság számottevő előnyt húz a reformokból. Pekingben nyilvánosságra hozott statisztikák szerint a kiskereskedelmi forgalom az év első felében 148,4 milliárd jüan (körülbelül 68 milliárd dollár) volt, 9,8 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában. Ennek 74 százaléka az állami üzletekre, 17,4 százaléka szövetkezeti boltokra jutott, a maradékot magánkereskedők bonyolították le. Az adat értékeléséhez mindamellett jó volna tudni, hogy folyó vagy változatlan áron számolták-e. Újjra találat ért egy hajót a Perzsa-öbölben Irak újabb rakétatámadást hajtott végre a Perzsa-öbölben, ennek során egybehangzó értesülések szerint súlyos találat érte a Khargszigeti olajkikötő közelében tartózkodó Amethyst nevű, ciprusi bejegyzésű tartályhajót. Az 52 ezer tonna holtsúlyú tankhajó, amely feltehetően rakomány nélkül haladt az iráni kikötő felé, az eddigi jelentésekből kivehetően erősen megrongálódott és lángokban áll. Irán az OPEC által kiutalt napi 2,4 millió barreles kvótájának felére csökkentette tényleges olajtermelését — jelentette az IRNA hírügynökség, Garazi olajügyi miniszterre hivatkozva. Más OPEC-országok miniszterei, illetve a szakértők már egy ideje foglalkoznak,az iráni termeléscsökkenéssel, teheráni részről azonban most erősítették meg először hivatalosan is a hírt. Garazi hangsúlyozta, hogy Irán tavaly elfogadta az OPEC döntését az árcsökkentésről, most önkéntesen korlátozta kibocsátását, hogy hozzájáruljon a piac stabilizálódásához, de egyben azt is hangsúlyozta, hogy a további árcsökkentésre irányuló nyomásnak már nem fognak engedni. Az iráni Bandar Khomeiniben épülő, de az iraki bombázások miatt többször félbehagyott petrolkémiai kombinátnál az érintett japán cégek folytatják a munkálatokat — közölte a japán Dzsidzsi gazdasági hírügynökség. A 3,5 milliárd dollár értékű, 85 százalékban elkészült beruházás február óta szünetelt, de a közelmúltban mintegy 200 japán szakember érkezett a helyszínre. A hírügynökség szerint fennáll ugyan a veszélye, hogy Irak felújítja a komplexum bombázását, az érdekeltek azonban remélik, hogy az üzem 1986 végére megkezdi a termelést. A beruházásban részt vevő japán cégek a Mitsui vezetésével Iran Chemical Development Co. néven konzorciumba tömörültek, ennek szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni a hírügynökségi értesülést. (Reuter) A CGI ELLENZI A CITROENNÉL TERVEZETI RACIONALIZÁLÁST A komtainnistákhoz közelálló CGT szakszervezeti központ fellép a Citroen reacionalizálási tervei ellen. A kormány csütörtök éjjel hagyta jóvá a programot, amely körülbelül 1900 munkahely megszűnésével számol a 43 ezer közül. „A döntés igazolhatatlan, megkíséreljük megakadályozni megvalósítását” — közölte a Reuter tudósítójával a CGT egyik funkcionáriusa és utalt rá, hogy „nagyon komoly helyzet alakul ki, ha a nyári szabadságok végeztével a dolgozók visszatérnek munkahelyükre”. A CGT eleve bojkottálta azt a megbeszélést, amelyen a program végső formájáról döntöttek. A megfigyelők szerint a CGT állásfoglalása sztrájkokhoz vezethet Noha a Citroennél a CSL szakszervezet tagjai abszolút többségben vannak, azokban az üzemekben, ahol elbocsátásokat terveznek, igen nagy a CGT-tagok részaránya., A Citroen a Peugeot leányvállalata és az utóbbi két évben 2,4 milliárd frankot veszített. A mostani racionalizálási tervet a szükséges minimumnak tartja, mert eredetileg majdnem 2500 dolgozóval többet akar elbocsátani. Az elbocsátás sorsára kerülő dolgozóknak egyébként 10 hónapos átképző tanfolyamot javasolnak majd. (Reuter). Bércsökkentési tervek e UPI hírügynökségnél A United Press International (UPI) hírügynökség vezetősége előzetes megállapodásra jutott a szakszervezetekkel a bérek csökkentésének ügyében. A bércsökkentés esetenként a 25 százalékot is elérheti. A cél, hogy 20 év elteltével ismét nyereségessé tegyék a hírügynökséget. A bércsökkentés várhatóan szeptember 15-én lép hatályba és 13 hónapig tart majd. Az első három hónapban 25 százalékos lesz, 1985 áprilisától már csak 10 százalékos és júliusától szeptemberig 5 százalék, egy év múlva a bérek ismét elérik a mostani szintet, december 15-én 3 százalékos béremelést hajtanak végre, majd 1986 elejétől újabb 5 százalékos béremelést terveznek. A kollektív szerződést módosító megállapodást a dolgozóknak még jóvá kell hagyniuk. 100 dolgozót elbocsátanak (a teljes dolgozói létszám 2000), azt is tervezik, hogy a dolgozók megkapják az UPI részvényeinek 6,5 százalékát. A cég vezetése szerint csak így lehet elkerülni a nagyobb méretű elbocsátásokat. Jelenleg egy gyakorlott riporter és szerkesztő heti 557 dollárt keres, s ez most átmenetileg 418 dollárra csökken. (Reuter) NAPRÓL NAPRA KÁROKAT OKOZOTT A SZÁRAZSÁG A SZOVJETUNIÓ legkiterjedtebb gabonatermő vidékén, a nyugati termésbecslések a korábbinál kisebb mennyiségre szólnak. (4. oldal) - STAGNÁL AZ AMERIKAI SZÉNBÁNYÁSZAT, a hetvenes évek beruházási fellendülését nem igazolja a jelenlegi kereslet. (2. oldal) + A TÖBB SZÁZMILLIÓ FORINTOS ADÓSSÁGOT ÁTVÁLLALÓ HAGE remélhetőleg bebizonyítja, hogy jó üzleti fogás volt a karcagi gyár megvétele a Phylaxiától. (3. oldal) + A VILÁG MÉZTERMELÉSÉNEK mintegy negyedrészét exportálják, főként Nyugat-Európába. (4. oldal) + REKORD KERESKEDELMI AKTÍVUMRA SZÁMÍTANAK, AZ IDÉN BRAZÍLIÁBAN, a többlet nagyobbnak ígérkezik, mint az utóbbi években bármikor. (2. oldal) Ismét sztrájkba léptek az angol XVI. ÉVFOLYAM, 164. (3618.) SZÁM , , , i i \ ——---------------- dokkmunkások Skócia 4000 dokkmunkása már péntek reggel sztrájkba lépett; leállt a munka Aberdeen, Dundee, Leith, Glasgow, Fife, Hunterston, Androsson, Greenock kikötőiben. Péntek délben abbahagyta a munkát Nagy- Britannia mind a 34 ezer szervezett dokkmunkása. Az országos munkabeszüntetésről a döntést a szakszervezeti küldöttek pénteki londoni tanácskozása mondotta ki, de a megfigyelők— csakúgy, mint az értéktőzsde és a piacok — már csütörtök óta a sztrájk meghirdetésére számítottak. A kikötőmunkások a hosszú, küzdelmes sztrájkharcot vívó bányászok iránti rokonszenvből teszik le a munkát (lásd: VILÁGGAZDASÁG augusztus 24. 2. old.), és ezt valószínűleg csak az akadályozhatja meg az utolsó percben, ha — miként minden oldalról, így egyes szakszervezeti körök részéről is javasolják — újból tárgyalások kezdődnek a bányászok és a munkáltatók között. Eddig a Thatcher-kormány a színfalak mögött hajthatatlanságra bíztatta a szénbányászati tröszt vezetőit, de most — a gazdaságot fenyegető veszélyek láttán — sokan hiszik, hogy a kormány enged merevségéből. A szakszervezeti mozgalom hang-, adói közül is többen aggódnak az immár 25-ik hetébe lépő bányász sztrájk elhúzódása miatt, nemtetszéssel fogadják a mindjobban elharapózó erőszakot és attól félnek, hogy a közhangulat a bányászok ellen fordul. Ezért 14 szakszervezet küldötteinek tanácskozása a tárgyalások újrafelvételét ajánlja. Még jobban aggódnak az ipari és pénzügyi vezetők. Eddig azt hirdették, hogy a bányászsztrájknak nincs nagy hatása a gazdaságra, de elhallgattak, amikor néhány napja kiderült, hogy bárnyászsztrájk miatt a GDP, a hazai össztermék az idei második negyedévben csökkent, árai három év óta nem fordult elő. A múlt havi — az első — kikötői sztrájk 61 kikötőt bénított meg 12 napon át, s ennek következtében a júliusi export júniushoz képest 330 millió dollárral, az import 530 millióval lett kisebb. A CBS, a brit iparszövetség nyilatkozata rámutat: a dokkmunkások munkabeszüntetésének komolyabb következményei lesznek, mint a bányászokénak. Még lejjebb szorítja a font sterling árfolyamát és följebb hajtja a kamatlábakat. „Néhány héten belül megbénítja a brit ipar háromnegyed részét, és sok millió font értékű kereskedelmet tesz semmivé.” (Reuter, AP—DJ) . . ---- Szovjet—arab gazdasági tárgyalások Moszkvai tudósítónktól: Ülést tartott Moszkvában az arab—szovjet kereskedelmi kamara. Az ülésen — mint a TASZSZ gazdasági hírszolgálata tudtul adja — arab részről Jordánia, Irak, Kuvait, Libanon, a Jemeni NDK, Szíria, a Jemeni Köztársaság, Szudán, és az emírségek kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági szervezetei képviseltették magukat. A szovjet küldöttséget Pitovranov, a kereskedelmi-ipari kamara elnöke vezette, ott voltak a külkereskedelmi bank, a külgazdasági kapA fenti adatok a külkereskedelmi minisztérium statisztikai évkönyvéből származnak, amely nem tünteti fel az emírségekkel lebonyolított forgalmat. A kereskedelmi áruk cseréje mellett a Szovjetuniónak 12 arab országgal van hosszú lejáratú megállapodása, amelynek keretében szakemberei részt vesznek különféle ipari és mezőgazdasági beruházásokon a partnerországokban. A kamara ülésén Grisin külkereskedelmi miniszterhelyettes megállapította: amellett, hogy nagyra értékelendő a hosszú lejáratú megállapodások alapján folyó kereskedelem az arab országokkal, számos területen van még fejlesztési lehetőség. Szóba kerültek a vállalatok és szervezetek közötti közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségei, valamint az is, hogy nyíljon állandó moszkvai, irodája az arab-szovjet kereskedelmi kamarának. Kölcsönösen érdekeltek a résztvevők a kompenzációs jellegű kereskedelem továbbfejlesztésében — írja az csolatok állami bizottsága, minisztériumok képviselői. Szovjet vélemény szerint az arab országokkal nagy ütemben fejlődnek a kereskedelmi kapcsolatok, az arab—szovjet kereskedelmi kamara 11 évvel ezelőtti megalakítása óta a forgalom többszörösére emelkedett, tavaly 5,8 milliárd rubel volt. A Szovjetunió elsősorban gépeket, berendezéseket szállít a Tab partnereinek — írja az EKOTASZSZ. Az alábbi táblázat a felsorolt országokkal folytatott tavalyi forgalmat mutatja, összehasonlításul a tavalyelőttit is. EKOTASZSZ. Ez volt a kamara ötödik ülése, amelyen a tagok , sorába felvették a Kazah és az Üzbég Köztársaság kereskedelmi és iparkamaráját is. A következő ülést a jövő évben valamelyik arab országban tartja fel - • - ;; 1982 1983 Ország forgalom szovjet forgalom szovjet " ( ‘u export import ; w export import (millió rubelben) (millió rubelben) Jordánia 90,7 90,5 0,2 68,0 67,7 0,3 Irak Jemeni 994,1 975,9 18,2 753,9 371,4 382,5 Köztársaság 34,4 34,1 0,3 41,8 41,7 6,1 Kuvait 6,1 6,1 15,7 5,1 0,6 Libanon Jemeni 23,9 17,5 6,4 22,0 16,2 5,8 NDK 73,0 67,1 5,9 141,0 136,0 5,0 Szíria 511,6 210,8 300,8 504,9 205,0 299,9 Szudán 9,2 0,4 8,8 35,5 0,8 34,7 Görög cég lakásokat épít Algériában Görögország és Algéria Athénben 200 millió dollár értékű megállapodást írt alá, amelynek keretében az Ekete nevű állami konzorcium összesen 3 ezer lakást épít Algériában — jelentette be Aposztolopulosz, a cég elnöke. Az Ekete 1500, lakást épít a tunéziai határhoz közel fekvő Zizel városában és másik 1500-at Biszkra prefektúrában, 650 kilométerre Algírtól. Az építkezés októberben kezdődik meg, a görög szakemberek már Algériában tartózkodnak. (AP—DJ)