Világgazdaság, 1990. január (22. évfolyam, 1/5259-21/5279. szám)

1990-01-03 / 1. (5259.) szám

KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG A lengyel szejm elfogadta a Balcerowicz-programot (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyi év utolsó lépéseként újra leértékelték a zlotyt, s így az addigi 6500 helyett egy dollár hivatalosan már 9500 zlotyt ér. 1989. szeptember 12-én, a Mazowiecki-kormány hivatalba lépése­kor egy dollár még csupán 1441 zloty­val volt egyenlő, s azóta a belső kon­vertibilitás (VILÁGGAZDASÁG, 1989. november 28., 2. oldal, december 14., 1. oldal) januárra való megteremtése végett szinte hetente étékelték le a len­gyel valutát. A múlt hét­­ és az év­­ végén így teljesült a varsói kormány elképzelésének első része: sikerült egy szintre hozni a hivatalos árfolyamot a 9-10 ezer zloty körül mozgó feketepiaci kurzussal. A lengyelek tegnap találkozhattak a drasztikus kormányprogram realitásait jelentő árakkal is: ötször annyit kell fizetniük a villamos energiáért, a ház­tartási földgázért, a központi fűtésért és a melegvíz-szolgáltatásért, mint koráb­ban, 600 százalékkal emelkedett a szén, 100 százalékkal a benzin és más üzem­anyagok ára. Duplájára ugrott a tele­fonbeszélgetések, 150 százalékkal emelkedett a postai szolgáltatások, 250 százalékkal pedig a közúti és vasúti tömegközlekedés díja. A Balcerowicz-program elfogadása nyomán valószínűleg véglegesítik a Nemzetközi Valutaalap és Varsó meg­állapodását, ez pedig hozzáférhetővé teszi a lengyel gazdasági reformok támoga­tására kilátásba helyezett és az IMF-fel kötendő egyezségtől függővé tett segé­lyeket, hiteleket is (VILÁGGAZDASÁG, 1989. december 5., 2. oldal, december 9., 2. oldal). Az amerikai pénzügymi­nisztérium közlése szerint máris össze­állt a nyugati országok által­­ az IMF 710 millió dolláros készenléti hitelének beérkeztéig - Lengyelországnak nyúj­tandó 500 millió dolláros áthidaló köl­csön, amelyhez az Egyesült Államok 200 millióval járul hozzá. Stefan Kawalec, a varsói pénzügy­minisztérium egyik igazgatója közölte, hogy a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) már folyósítja is az általa megígért 215 millió dolláros áthidaló kölcsönt. Kavalec azt is el­mondta, hogy januárban három részlet­ben megérkezik az egymilliárd dolláros valutastabilizáló nyugati hitelcsomag is: január 2-án 340 millió, 15-én 600 mil­lió, a hónap végén pedig a maradék 60 millió dollár. N. G. TÖRÖKORSZÁG NÖVELNI AKARJA KERESKEDELMÉT A SZOVJETUNIÓVAL ÉS IRÁNNAL elemzésében a Reuter. Az EK ugyanis decemberben az 1992-re tervezett egy­séges piac létrehozása utáni időre ha­lasztotta a döntést Ankara 1987-ben kelt felvételi kérelméről (VILÁGGAZDA­SÁG, 1989. december 13., 2. oldal). Törökországot 1963 óta társulási szer­ződés kapcsolja a Közös Piachoz, amely 1988-ban meghatározó arányban, 40 százalékkal részesedett az összesen 25 milliárd dollárra rúgó török külkeres­kedelmi forgalomból. Ankarai hivatalos vélemények szerint a Szovjetunióval folytatott kereskedelem értéke 1989-ben mintegy 1,2 milliárd dollár volt, háromszorosa az 1986-os forgalomnak. Mindkét fél reméli, hogy a kétoldalú kereskedelem teljes értéke 1994-ig elérheti a 4 milliárd dollárt. A kereskedelmi kapcsolatok bővítésének érdekében a török Eximbank 100 millió dolláros hitelt készül nyújtani a Szov­jetuniónak török termékek vásárlására a tavaly folyósított kétszeri 150 millió dolláros kölcsönt követően. Megegye­zés született arról is, hogy Törökország 350 millió dolláros hitelből finanszíroz 30 kulcsrakész török beruházást a Szov­jetunióban. Ezek listája szállodáktól a cipőgyárakig terjed (VILÁGGAZDA­SÁG, 1989. december 8., 2. oldal). A bolgár határon keresztül húzódó csővezetéken Törökország 1987 közepe óta importál szovjet földgázt, és szeretné elérni, hogy újabb vezetéket építsenek Grúzián keresztül. A Reuter idéz egy szovjet diplomatát, aki nagy lehetősé­get lát a Törökországgal folytatott ke­reskedelemben, és megjegyzi: az ame­rikai gabonavásárlásokat leszámítva a Szovjetunió kereskedelme nagyobb Törökországgal, mint az Egyesült Álla­mokkal. Törökország és Irán kereskedelmi kapcsolatait - annak dacára, hogy feb­ruárban jegyzőkönyvet írtak alá a két­oldalú forgalom évi kétmilliárd dollárra való megduplázásáról - hátrányosan érintette az a vita, amely az ankarai parlament azon döntése miatt alakult ki, hogy a török egyetemeken megtiltották a fátyolviseletet. A múlt héten a török törvényhozás úgy határozott, hogy a kérdést az egyetemek döntési jogköré­be utalja. Az olajárak közül is­­ azóta szintén Törökország erősíteni szeretné keres­kedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval és Iránnal, mivel tart attól, hogy a kelet­európai változások miatt az Európai Közösség (EK) figyelme még inkább elfordul tőle, és még jobban elhúzódik EK-tagsági kérelmének elbírálása - írja rendezett­­ nézeteltérés alakult ki Ankara és Teherán között, s nagyrészt emiatt az Iránból származó török import 1989 első kilenc hónapjában 98,9 millió dol­lárra zuhant 1988 azonos időszakának 567,1 millió dollárjáról. Eközben hiva­talos ankarai adatok szerint Törökország exportja Iránba az 1988-as kilenchavi periódusban jelzett 341,3 millió dollár­ról 1989 első kilenc hónapjában 446,9 millió dollárra emelkedett, az iraki-iráni háborúban semleges Törökország most abban bízik, hogy nagy szerephez jut­hat az iráni gazdaság újjáépítésében. (Reuter) Az ECOWAS-országok lebontják a korlátokat A 16 tagú Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) hét­főn megkezdte a térség országaiban alkalmazott adminisztratív, valamint vámjellegű korlátozások lebontását. A nem vámjellegű korlátozások megszün­tetését 4 év alatt, az ipari termékek vámjainak leépítését pedig - ez kezdetben csak 25 terméket fog érinteni - lassúbb ütemben tervezik. A korlátozások lebontására készített terv az iparosodottság szintje alapján három csoportra bontja az országokat. A legfontosabb termékeknél rövidebb, a többi árucikknél hosszabb idő alatt szüntetik meg a vámokat. Eszerint a legiparosodottabb államoknak - Ele­fántcsontpartnak, Ghánának, Nigériának és Szenegálnak - négy, illetve hat, a második csoportba tartozó Beninnek, Guineának, Libériának, Sierra Leonénak és Togónak 6, illetve 8, a legkevésbé iparosodott Burkina Fasónak, a Zöld-foki szigeteknek, Gambiának, Bissau-Guineá­­nak, Malinak, Mauritániának és Niger­nek pedig 8, illetve 10 év áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy megszüntesse a vámokat. Kétséges, hogy az ECOWAS orszá­gainak sikerül-e megvalósítaniuk tervü­ket - mondják a megfigyelők. Az Af­rikai Egységszervezet főtitkára, Salim A. Salim újévi beszédében úgy véleke­dett, hogy a 90-es évek világgazdasága nem fog kedvezni Afrikának, a - jelen­leg 230 milliárd dollárra rúgó - külföldi adósságok tovább fognak növekedni, és nem szűnnek meg a polgárháborúk sem. Az afrikai országok helyzetét nehezíti, hogy a törlesztendő összegek növeke­dése egybeesik az afrikai országok ter­mékei világpiaci árának a csökkenésé­vel, valamint az importköltségek növe­kedésével. Ilyen kilátások közepette, valamint a világ figyelmének elfordu­lása miatt - ahogy azt a közelmúltban már több afrikai vezető hangsúlyozta - a kontinens országainak egyre inkább saját magukra támaszkodva kell meg­oldaniuk problémáikat. A fekete kontinens országai a 90-es években újult erővel akarnak hozzálátni az iparosításhoz, amelyet már régóta terveznek ugyan, néhány országot le­számítva azonban ténylegesen még nem sikerült megvalósítaniuk: a Világbank becslései szerint a kontinens lakossága csaknem olyan szegény, mint 30 évvel ezelőtt. Afrika elmaradása egyre nő a világ egyéb - fejlett - térségeihez vi­szonyítva: fejlődését nemcsak saját - korábbi eredményeihez mért - vissza­esése akadályozza, hanem a fejlett vi­lág jelentős mértékű továbblépése, vala­mint a segélyek relatív csökkenése is. (Reuter, AP-DJ) Az IMF támogatja Nigéria szigorú költségvetését Ibrahim Babangida nigériai elnök restriktívnek nevezte az év első napján ismertetett 1990. évi költségvetést, amelynek elsődleges célja az éves szin­ten 57 százalékos infláció csökkentése. Az elnök hangsúlyozta: Nigéria, amely 30 milliárd dolláros külföldi adósságával Fekete-Afrika legeladósodottabb orszá­­ga­ ragaszkodni fog a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF), valamint a Világbank támogatását élvező, hároméves (1990-92- re szóló) gazdasági reformprogram következetes végrehajtásához. Babangida elmondta, hogy a múlt hét péntekén részlegesen átalakított kormány egyebek között a - főképpen az olaj­ipari termékekre nyújtott - támogatások jelentős leépítésével, továbbá az 1981 óta nem emelt minimálbérek további befagyasztásával akarja elősegíteni az infláció mérséklését. Noha a kormány tavaly némi könnyítést ígért az idei évre, az­ ország vezetése további szigorításokkal számol. Az elnök ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a kormány nem feledke­zett meg a tavaly májusi zavargásokról, s minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy könnyítsen a 100 milliós ország szegényeinek helyzetén. A bruttó hazai termék (GDP) növe­kedését idén 3,7 százalékra tervezik a tavalyi 4, illetve az 1988-as 4,1 száza­lékos növekedési ütem után. Michel Camdessus, az IMF vezér­­igazgatója, aki a múlt év végén három afrikai országot keresett fel, köztük Nigériát is (VILÁGGAZDASÁG, 1989. december 29., 2. oldal), dicsérte a re­form végrehajtására tett nigériai erőfe­szítéseket. Megbeszéléseket folytatott az elnökkel, valamint a szaktárcák képvi­selőivel, majd úgy nyilatkozott, hogy Nigéria és az IMF közösen fogja ki­dolgozni a külföldi adósságok csökken­tésének az ország számára legmegfele­lőbb módját. (Reuter, AP-DJ) Agerpres helyett „Rompres” A román Agerpres hírügynökség nevét „Rompres"-re változtatták. A hírszolgálati iroda új vezérigazgatója a 49 éves Neagu Udroiu, aki korábban több napilap külföldi tudósítója és szerkesztője, valamint a tele­vízió főszerkesztője volt. A Ceausescu-dik­­tatúra bukása után a hírügynökség egyéb­ként jelentette: „Az Agerpresnek már nincs szüksége a cenzúra speciális engedélyeire. A hírügynökség a jövőben az igazsághoz hűen, tisztességesen és civilizált formában fog tájékoztatni a bel- és külföld eseményeiről.” (APA) Tajvan segélyt ajánl a kelet-európai országoknak Tajvan kész kedvezményes hitelek nyújtásával elősegíteni a kelet-európai gazdaságok átszervezését - jelentette be Lien Csan külügyminiszter. Mint el­mondta, a tajpeji kormányt meglepték a Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugo­szláviában, Lengyelországban, Magyar­­országon, az NDK-ban és Romániában végbe­ment gyors politikai változások. A kormány a múlt év végén a fejlődő országok számára 1 milliárd dollár ér­tékű fejlesztési alapot hozott létre, amely hosszú lejáratú és alacsony kamatozású kölcsönök finanszírozására szolgál. Csen Li-an gazdasági miniszter úgy nyilat­kozott, hogy ezt a hitelforrást a „bará­tinak tekintett” kelet-európai országok is igénybe vehetik. Mint ismeretes, Tajvan egyetlen kelet-európai országgal sem áll diplomáciai kapcsolatban, 1988-ban az említett hét kelet-európai ország és Tajvan közötti kereskedelmi forgalom értéke elérte a 400 millió dollárt, ami az 1987. évihez képest 57 százalékos növekedést jelentett. (AP-DJ) IRÁNI MINISZTER A REPRIVATIZÁLÁSI TERVEKRŐL Iránban az állami kézben lévő vállala­tok egy részének reprivatizálását tervezik, s - részben evvel összefüggésben - nö­velni akarják a tőzsde szerepét. Ezt erő­sítette meg vasárnapi sajtókonferenciáján Nurbaki gazdasági és pénzügyminiszter. A már kilátásba helyezett reprivatizá­­lásról (VILÁGGAZDASÁG, 1989. de­cember L, 1. oldal) elmondta, hogy a több mint 50 százalékban állami tulajdonú vállalatokat pénzügyi szerkezetük átala­kításával készítik majd elő az eladásra. A magántöbbségű cégek állami kézben lévő részvényeit a tőzsdén kívánják értékesí­teni. A szóba kerülő cégek közt a nehéz­ipari minisztériumhoz, illetve az „El­nyomottak Alapjához” tartozó termelő­­vállalatok vannak. Ez utóbbi alap számos nagy iparvállalatot vett át az 1979-es iszlám forradalom után. Ma az iráni ipa­ri termelés 80 százalékát állami kézben lévő vállalatok adják. A március végén befejeződő idei költ­ségvetési évben várhatóan sikerül a költ­ségvetési deficitet a tervezett 1,015 mil­liárd riálon (13,5 milliárd dollár) tartani -mondta Nurbaks. Ez az egy évvel koráb­bi (részben még háborús) költségvetés deficitjének a fele. Az idei költségvetés első kilenc hónapjában az állam bevéte­lei 46 százalékkal nőttek tavalyhoz képest (az infláció nemhivatalos becslések sze­rint legalább 20 százalék). A miniszter adatai szerint az állami bevételek közel egyharmada származott olajból, amely Irán fő exportcikke. (Reuter) Csehszlovákiában is felülvizsgálják a bős-nagymarosi beruházást­­ Csehszlovákiában három szakértői bizottságot állítanak fel a bős-nagymarosi beruházás teljes felülvizsgálatára - közölte Ivan Vesely szlovák vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter. A testüle­tek arra a kérdésre keresnek majd vá­laszt, vajon célszerű-e befejezni a be­ruházást. A szakértők véleményét fel­használják majd a Magyarországgal folytatandó tárgyalásokon - mondta a miniszter. Különbizottság tanulmányozza a ta­lajvizekkel, a Duna-víz minőségével és a bősi beruházás gazdaságosságával kapcsolatos kérdéseket. A bizottságok felállítását megelőzően a minisztérium környezetvédőkkel és polgári érdekvé­dő csoportokkal tárgyalt. A szakértők a tervek szerint még ebben a hónapban jelentést tesznek a szlovák kormánynak. A csehszlovák kormány a szlovák ka­binet véleményének ismeretében alakít­ja majd ki álláspontját a Magyarországgal várhatóan már február közepén folyta­tandó tárgyalásokra. A magyar kormány novemberben kompromisszumos indítványt tett, mi­szerint be lehetne fejezni a bősi erőművet, majd azt csúcsra járatás helyett folya­matos üzemmódban üzemeltetni, felté­ve, hogy Prága nem ragaszkodik a nagymarosi gát megépítéséhez. (APA, CTK) Az ideológia marad a régi Takarékossági intézkedések várhatók Albániában Ramiz Alia albán államfő, aki egy­ben az Albán Munkapárt KB első tit­kára, újévi beszédében az 1990-es esz­tendő elsőrendű feladatának, a lakosság élelmiszer- és iparcikkellátásának javí­tását jelölte meg és részleteiben nem ismertetett takarékossági intézkedéseket helyezett kilátásba. Ramiz Alia hangsúlyozta, hogy Al­bánia - a kelet-európai változások elle­nére - folytatja eddigi irányvonalát. Az államfő szerint a kelet-európai álla­mokban zajló folyamatok a Tirana el­leni „rágalomhadjárat” felújítására ösz­tönözték az ismert albánellenes erőket. „De nem tudnak kárt okozni nekünk. Soha nem engedtük meg, és nem is fogjuk, hogy bárki ránk kényszerítse akaratát" - jelentette ki. Az államfő az AP-DJ hírmagyarázó­ja szerint burkoltan I. Leka trónköve­telő felhívására válaszolt: az 1925 és 1939 között uralkodó I. Zogu fia „a zsarnoki és ateista rendszer” megszüntetését sürgette jelenlegi lakhelyéről, Dél-Afri­­kából származó vasárnapi üzenetében. Ramiz Alia hangsúlyozta, hogy a kom­munista Albánia az „igazság országa, ahol nincsenek társadalmi konfliktusok, a nemzetiségek elnyomása pedig ismeret­len”. „Büszkék vagyunk szabadságunk­ra és függetlenségünkre” - mondta, majd így folytatta: „tisztában vagyok azzal, hogy sokat kell még tenni az ország gyarapításáért, abban azonban biztosak vagyunk, hogy jövőnk jobb és virágzóbb lesz: Albánia 1939 óta minden évben jobb teljesítményt mutatott, mint az előző évben". (AP-DJ, APA, MTI) 1990. január 3. VILÁGGAZDASÁG­I JELENTI­ S Indonézia nem olajkivitelből származó exportbevétele várhatóan 15,2 milliárd dol­lárra fog nőni 1990-ben - vélekedik Arifin Siregar kereskedelmi miniszter. Ez a tétel tavaly - még nem végleges adatok szerint - 13,5 milliárd dollárral járult hozzá a nem­zetgazdaság bevételeihez. * Tunéziában az elmúlt év végén csök­kentették a személyi, illetve a vállalati jö­vedelemadók szintjét az adócsalások meg­szüntetése végett. A parlament döntése alap­ján a személyi jövedelemadók felső szintje 65 százalék helyett ezentúl 35 százalék lesz. A kereskedelmi, feldolgozóipari, szállítási és idegenforgalmi vállalatokra vonatkozó pro­fitadónál az eddigi 44 százalékos adóplafont 35-re, a halászati, a mezőgazdasági és a kézműipari vállalatokra vonatkozó 20 szá­zalékos felső szintet pedig 10 százalékra csökkentik.­­ Jordánia és Líbia hamarosan helyreál­lítja diplomáciai kapcsolatait. Jordánia 1984- ben hívta haza Líbiában akkreditált nagy­követét, azt követően, hogy támadás érte a királyság tripoli nagykövetségének épületét. A kínai importtermékek és a vietnami ipar Az olcsó kínai fogyasztási cikkeknek a kínai-vietnami határon való átcsem­­pészése súlyos gondokat okoz a belföl­di ipar fejlődése szempontjából - adja hírül egy vietnami újság. A cikk a csempészés megfékezésére és a kínai importáradat ellenőrzésére szigorúbb intézkedéseket követel. A kínai áruk elsősorban az adózás kijátszására kerülnek illegális csatorná­kon keresztül Vietnamba, de a lap elis­meri, hogy a vietnami termékek rossz minősége is hozzájárul ehhez a jelen­séghez. A legális kereskedelemben is hasonló irányzat érvényesül: az olcsóbb és jobb külföldi termékekkel a helyi ipar még nem tud versenyezni. Az újság szerint arra kell törekedni, hogy az importter­mékek ne szorítsák ki a belföldi terméke­ket a piacról. (AP-DJ) A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Cégvezető: Oláh László Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cwi­h Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Üzletkötő: Hudák Éva Cikkeink a szerzők személyes véleményét tükrözik, amely nem feltétlenül azonos a kiadó álláspontjával. Minden jog fenntartva! * Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple" MacintoshTM gépen készül. . Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán

Next