Világgazdaság, 1990. január (22. évfolyam, 1/5259-21/5279. szám)
1990-01-03 / 1. (5259.) szám
KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG A lengyel szejm elfogadta a Balcerowicz-programot (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyi év utolsó lépéseként újra leértékelték a zlotyt, s így az addigi 6500 helyett egy dollár hivatalosan már 9500 zlotyt ér. 1989. szeptember 12-én, a Mazowiecki-kormány hivatalba lépésekor egy dollár még csupán 1441 zlotyval volt egyenlő, s azóta a belső konvertibilitás (VILÁGGAZDASÁG, 1989. november 28., 2. oldal, december 14., 1. oldal) januárra való megteremtése végett szinte hetente étékelték le a lengyel valutát. A múlt hét és az év végén így teljesült a varsói kormány elképzelésének első része: sikerült egy szintre hozni a hivatalos árfolyamot a 9-10 ezer zloty körül mozgó feketepiaci kurzussal. A lengyelek tegnap találkozhattak a drasztikus kormányprogram realitásait jelentő árakkal is: ötször annyit kell fizetniük a villamos energiáért, a háztartási földgázért, a központi fűtésért és a melegvíz-szolgáltatásért, mint korábban, 600 százalékkal emelkedett a szén, 100 százalékkal a benzin és más üzemanyagok ára. Duplájára ugrott a telefonbeszélgetések, 150 százalékkal emelkedett a postai szolgáltatások, 250 százalékkal pedig a közúti és vasúti tömegközlekedés díja. A Balcerowicz-program elfogadása nyomán valószínűleg véglegesítik a Nemzetközi Valutaalap és Varsó megállapodását, ez pedig hozzáférhetővé teszi a lengyel gazdasági reformok támogatására kilátásba helyezett és az IMF-fel kötendő egyezségtől függővé tett segélyeket, hiteleket is (VILÁGGAZDASÁG, 1989. december 5., 2. oldal, december 9., 2. oldal). Az amerikai pénzügyminisztérium közlése szerint máris összeállt a nyugati országok által az IMF 710 millió dolláros készenléti hitelének beérkeztéig - Lengyelországnak nyújtandó 500 millió dolláros áthidaló kölcsön, amelyhez az Egyesült Államok 200 millióval járul hozzá. Stefan Kawalec, a varsói pénzügyminisztérium egyik igazgatója közölte, hogy a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) már folyósítja is az általa megígért 215 millió dolláros áthidaló kölcsönt. Kavalec azt is elmondta, hogy januárban három részletben megérkezik az egymilliárd dolláros valutastabilizáló nyugati hitelcsomag is: január 2-án 340 millió, 15-én 600 millió, a hónap végén pedig a maradék 60 millió dollár. N. G. TÖRÖKORSZÁG NÖVELNI AKARJA KERESKEDELMÉT A SZOVJETUNIÓVAL ÉS IRÁNNAL elemzésében a Reuter. Az EK ugyanis decemberben az 1992-re tervezett egységes piac létrehozása utáni időre halasztotta a döntést Ankara 1987-ben kelt felvételi kérelméről (VILÁGGAZDASÁG, 1989. december 13., 2. oldal). Törökországot 1963 óta társulási szerződés kapcsolja a Közös Piachoz, amely 1988-ban meghatározó arányban, 40 százalékkal részesedett az összesen 25 milliárd dollárra rúgó török külkereskedelmi forgalomból. Ankarai hivatalos vélemények szerint a Szovjetunióval folytatott kereskedelem értéke 1989-ben mintegy 1,2 milliárd dollár volt, háromszorosa az 1986-os forgalomnak. Mindkét fél reméli, hogy a kétoldalú kereskedelem teljes értéke 1994-ig elérheti a 4 milliárd dollárt. A kereskedelmi kapcsolatok bővítésének érdekében a török Eximbank 100 millió dolláros hitelt készül nyújtani a Szovjetuniónak török termékek vásárlására a tavaly folyósított kétszeri 150 millió dolláros kölcsönt követően. Megegyezés született arról is, hogy Törökország 350 millió dolláros hitelből finanszíroz 30 kulcsrakész török beruházást a Szovjetunióban. Ezek listája szállodáktól a cipőgyárakig terjed (VILÁGGAZDASÁG, 1989. december 8., 2. oldal). A bolgár határon keresztül húzódó csővezetéken Törökország 1987 közepe óta importál szovjet földgázt, és szeretné elérni, hogy újabb vezetéket építsenek Grúzián keresztül. A Reuter idéz egy szovjet diplomatát, aki nagy lehetőséget lát a Törökországgal folytatott kereskedelemben, és megjegyzi: az amerikai gabonavásárlásokat leszámítva a Szovjetunió kereskedelme nagyobb Törökországgal, mint az Egyesült Államokkal. Törökország és Irán kereskedelmi kapcsolatait - annak dacára, hogy februárban jegyzőkönyvet írtak alá a kétoldalú forgalom évi kétmilliárd dollárra való megduplázásáról - hátrányosan érintette az a vita, amely az ankarai parlament azon döntése miatt alakult ki, hogy a török egyetemeken megtiltották a fátyolviseletet. A múlt héten a török törvényhozás úgy határozott, hogy a kérdést az egyetemek döntési jogkörébe utalja. Az olajárak közül is azóta szintén Törökország erősíteni szeretné kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval és Iránnal, mivel tart attól, hogy a keleteurópai változások miatt az Európai Közösség (EK) figyelme még inkább elfordul tőle, és még jobban elhúzódik EK-tagsági kérelmének elbírálása - írja rendezett nézeteltérés alakult ki Ankara és Teherán között, s nagyrészt emiatt az Iránból származó török import 1989 első kilenc hónapjában 98,9 millió dollárra zuhant 1988 azonos időszakának 567,1 millió dollárjáról. Eközben hivatalos ankarai adatok szerint Törökország exportja Iránba az 1988-as kilenchavi periódusban jelzett 341,3 millió dollárról 1989 első kilenc hónapjában 446,9 millió dollárra emelkedett, az iraki-iráni háborúban semleges Törökország most abban bízik, hogy nagy szerephez juthat az iráni gazdaság újjáépítésében. (Reuter) Az ECOWAS-országok lebontják a korlátokat A 16 tagú Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) hétfőn megkezdte a térség országaiban alkalmazott adminisztratív, valamint vámjellegű korlátozások lebontását. A nem vámjellegű korlátozások megszüntetését 4 év alatt, az ipari termékek vámjainak leépítését pedig - ez kezdetben csak 25 terméket fog érinteni - lassúbb ütemben tervezik. A korlátozások lebontására készített terv az iparosodottság szintje alapján három csoportra bontja az országokat. A legfontosabb termékeknél rövidebb, a többi árucikknél hosszabb idő alatt szüntetik meg a vámokat. Eszerint a legiparosodottabb államoknak - Elefántcsontpartnak, Ghánának, Nigériának és Szenegálnak - négy, illetve hat, a második csoportba tartozó Beninnek, Guineának, Libériának, Sierra Leonénak és Togónak 6, illetve 8, a legkevésbé iparosodott Burkina Fasónak, a Zöld-foki szigeteknek, Gambiának, Bissau-Guineának, Malinak, Mauritániának és Nigernek pedig 8, illetve 10 év áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy megszüntesse a vámokat. Kétséges, hogy az ECOWAS országainak sikerül-e megvalósítaniuk tervüket - mondják a megfigyelők. Az Afrikai Egységszervezet főtitkára, Salim A. Salim újévi beszédében úgy vélekedett, hogy a 90-es évek világgazdasága nem fog kedvezni Afrikának, a - jelenleg 230 milliárd dollárra rúgó - külföldi adósságok tovább fognak növekedni, és nem szűnnek meg a polgárháborúk sem. Az afrikai országok helyzetét nehezíti, hogy a törlesztendő összegek növekedése egybeesik az afrikai országok termékei világpiaci árának a csökkenésével, valamint az importköltségek növekedésével. Ilyen kilátások közepette, valamint a világ figyelmének elfordulása miatt - ahogy azt a közelmúltban már több afrikai vezető hangsúlyozta - a kontinens országainak egyre inkább saját magukra támaszkodva kell megoldaniuk problémáikat. A fekete kontinens országai a 90-es években újult erővel akarnak hozzálátni az iparosításhoz, amelyet már régóta terveznek ugyan, néhány országot leszámítva azonban ténylegesen még nem sikerült megvalósítaniuk: a Világbank becslései szerint a kontinens lakossága csaknem olyan szegény, mint 30 évvel ezelőtt. Afrika elmaradása egyre nő a világ egyéb - fejlett - térségeihez viszonyítva: fejlődését nemcsak saját - korábbi eredményeihez mért - visszaesése akadályozza, hanem a fejlett világ jelentős mértékű továbblépése, valamint a segélyek relatív csökkenése is. (Reuter, AP-DJ) Az IMF támogatja Nigéria szigorú költségvetését Ibrahim Babangida nigériai elnök restriktívnek nevezte az év első napján ismertetett 1990. évi költségvetést, amelynek elsődleges célja az éves szinten 57 százalékos infláció csökkentése. Az elnök hangsúlyozta: Nigéria, amely 30 milliárd dolláros külföldi adósságával Fekete-Afrika legeladósodottabb országa ragaszkodni fog a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint a Világbank támogatását élvező, hároméves (1990-92- re szóló) gazdasági reformprogram következetes végrehajtásához. Babangida elmondta, hogy a múlt hét péntekén részlegesen átalakított kormány egyebek között a - főképpen az olajipari termékekre nyújtott - támogatások jelentős leépítésével, továbbá az 1981 óta nem emelt minimálbérek további befagyasztásával akarja elősegíteni az infláció mérséklését. Noha a kormány tavaly némi könnyítést ígért az idei évre, az ország vezetése további szigorításokkal számol. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány nem feledkezett meg a tavaly májusi zavargásokról, s minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy könnyítsen a 100 milliós ország szegényeinek helyzetén. A bruttó hazai termék (GDP) növekedését idén 3,7 százalékra tervezik a tavalyi 4, illetve az 1988-as 4,1 százalékos növekedési ütem után. Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója, aki a múlt év végén három afrikai országot keresett fel, köztük Nigériát is (VILÁGGAZDASÁG, 1989. december 29., 2. oldal), dicsérte a reform végrehajtására tett nigériai erőfeszítéseket. Megbeszéléseket folytatott az elnökkel, valamint a szaktárcák képviselőivel, majd úgy nyilatkozott, hogy Nigéria és az IMF közösen fogja kidolgozni a külföldi adósságok csökkentésének az ország számára legmegfelelőbb módját. (Reuter, AP-DJ) Agerpres helyett „Rompres” A román Agerpres hírügynökség nevét „Rompres"-re változtatták. A hírszolgálati iroda új vezérigazgatója a 49 éves Neagu Udroiu, aki korábban több napilap külföldi tudósítója és szerkesztője, valamint a televízió főszerkesztője volt. A Ceausescu-diktatúra bukása után a hírügynökség egyébként jelentette: „Az Agerpresnek már nincs szüksége a cenzúra speciális engedélyeire. A hírügynökség a jövőben az igazsághoz hűen, tisztességesen és civilizált formában fog tájékoztatni a bel- és külföld eseményeiről.” (APA) Tajvan segélyt ajánl a kelet-európai országoknak Tajvan kész kedvezményes hitelek nyújtásával elősegíteni a kelet-európai gazdaságok átszervezését - jelentette be Lien Csan külügyminiszter. Mint elmondta, a tajpeji kormányt meglepték a Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Magyarországon, az NDK-ban és Romániában végbement gyors politikai változások. A kormány a múlt év végén a fejlődő országok számára 1 milliárd dollár értékű fejlesztési alapot hozott létre, amely hosszú lejáratú és alacsony kamatozású kölcsönök finanszírozására szolgál. Csen Li-an gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy ezt a hitelforrást a „barátinak tekintett” kelet-európai országok is igénybe vehetik. Mint ismeretes, Tajvan egyetlen kelet-európai országgal sem áll diplomáciai kapcsolatban, 1988-ban az említett hét kelet-európai ország és Tajvan közötti kereskedelmi forgalom értéke elérte a 400 millió dollárt, ami az 1987. évihez képest 57 százalékos növekedést jelentett. (AP-DJ) IRÁNI MINISZTER A REPRIVATIZÁLÁSI TERVEKRŐL Iránban az állami kézben lévő vállalatok egy részének reprivatizálását tervezik, s - részben evvel összefüggésben - növelni akarják a tőzsde szerepét. Ezt erősítette meg vasárnapi sajtókonferenciáján Nurbaki gazdasági és pénzügyminiszter. A már kilátásba helyezett reprivatizálásról (VILÁGGAZDASÁG, 1989. december L, 1. oldal) elmondta, hogy a több mint 50 százalékban állami tulajdonú vállalatokat pénzügyi szerkezetük átalakításával készítik majd elő az eladásra. A magántöbbségű cégek állami kézben lévő részvényeit a tőzsdén kívánják értékesíteni. A szóba kerülő cégek közt a nehézipari minisztériumhoz, illetve az „Elnyomottak Alapjához” tartozó termelővállalatok vannak. Ez utóbbi alap számos nagy iparvállalatot vett át az 1979-es iszlám forradalom után. Ma az iráni ipari termelés 80 százalékát állami kézben lévő vállalatok adják. A március végén befejeződő idei költségvetési évben várhatóan sikerül a költségvetési deficitet a tervezett 1,015 milliárd riálon (13,5 milliárd dollár) tartani -mondta Nurbaks. Ez az egy évvel korábbi (részben még háborús) költségvetés deficitjének a fele. Az idei költségvetés első kilenc hónapjában az állam bevételei 46 százalékkal nőttek tavalyhoz képest (az infláció nemhivatalos becslések szerint legalább 20 százalék). A miniszter adatai szerint az állami bevételek közel egyharmada származott olajból, amely Irán fő exportcikke. (Reuter) Csehszlovákiában is felülvizsgálják a bős-nagymarosi beruházást Csehszlovákiában három szakértői bizottságot állítanak fel a bős-nagymarosi beruházás teljes felülvizsgálatára - közölte Ivan Vesely szlovák vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter. A testületek arra a kérdésre keresnek majd választ, vajon célszerű-e befejezni a beruházást. A szakértők véleményét felhasználják majd a Magyarországgal folytatandó tárgyalásokon - mondta a miniszter. Különbizottság tanulmányozza a talajvizekkel, a Duna-víz minőségével és a bősi beruházás gazdaságosságával kapcsolatos kérdéseket. A bizottságok felállítását megelőzően a minisztérium környezetvédőkkel és polgári érdekvédő csoportokkal tárgyalt. A szakértők a tervek szerint még ebben a hónapban jelentést tesznek a szlovák kormánynak. A csehszlovák kormány a szlovák kabinet véleményének ismeretében alakítja majd ki álláspontját a Magyarországgal várhatóan már február közepén folytatandó tárgyalásokra. A magyar kormány novemberben kompromisszumos indítványt tett, miszerint be lehetne fejezni a bősi erőművet, majd azt csúcsra járatás helyett folyamatos üzemmódban üzemeltetni, feltéve, hogy Prága nem ragaszkodik a nagymarosi gát megépítéséhez. (APA, CTK) Az ideológia marad a régi Takarékossági intézkedések várhatók Albániában Ramiz Alia albán államfő, aki egyben az Albán Munkapárt KB első titkára, újévi beszédében az 1990-es esztendő elsőrendű feladatának, a lakosság élelmiszer- és iparcikkellátásának javítását jelölte meg és részleteiben nem ismertetett takarékossági intézkedéseket helyezett kilátásba. Ramiz Alia hangsúlyozta, hogy Albánia - a kelet-európai változások ellenére - folytatja eddigi irányvonalát. Az államfő szerint a kelet-európai államokban zajló folyamatok a Tirana elleni „rágalomhadjárat” felújítására ösztönözték az ismert albánellenes erőket. „De nem tudnak kárt okozni nekünk. Soha nem engedtük meg, és nem is fogjuk, hogy bárki ránk kényszerítse akaratát" - jelentette ki. Az államfő az AP-DJ hírmagyarázója szerint burkoltan I. Leka trónkövetelő felhívására válaszolt: az 1925 és 1939 között uralkodó I. Zogu fia „a zsarnoki és ateista rendszer” megszüntetését sürgette jelenlegi lakhelyéről, Dél-Afrikából származó vasárnapi üzenetében. Ramiz Alia hangsúlyozta, hogy a kommunista Albánia az „igazság országa, ahol nincsenek társadalmi konfliktusok, a nemzetiségek elnyomása pedig ismeretlen”. „Büszkék vagyunk szabadságunkra és függetlenségünkre” - mondta, majd így folytatta: „tisztában vagyok azzal, hogy sokat kell még tenni az ország gyarapításáért, abban azonban biztosak vagyunk, hogy jövőnk jobb és virágzóbb lesz: Albánia 1939 óta minden évben jobb teljesítményt mutatott, mint az előző évben". (AP-DJ, APA, MTI) 1990. január 3. VILÁGGAZDASÁGI JELENTI S Indonézia nem olajkivitelből származó exportbevétele várhatóan 15,2 milliárd dollárra fog nőni 1990-ben - vélekedik Arifin Siregar kereskedelmi miniszter. Ez a tétel tavaly - még nem végleges adatok szerint - 13,5 milliárd dollárral járult hozzá a nemzetgazdaság bevételeihez. * Tunéziában az elmúlt év végén csökkentették a személyi, illetve a vállalati jövedelemadók szintjét az adócsalások megszüntetése végett. A parlament döntése alapján a személyi jövedelemadók felső szintje 65 százalék helyett ezentúl 35 százalék lesz. A kereskedelmi, feldolgozóipari, szállítási és idegenforgalmi vállalatokra vonatkozó profitadónál az eddigi 44 százalékos adóplafont 35-re, a halászati, a mezőgazdasági és a kézműipari vállalatokra vonatkozó 20 százalékos felső szintet pedig 10 százalékra csökkentik. Jordánia és Líbia hamarosan helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. Jordánia 1984- ben hívta haza Líbiában akkreditált nagykövetét, azt követően, hogy támadás érte a királyság tripoli nagykövetségének épületét. A kínai importtermékek és a vietnami ipar Az olcsó kínai fogyasztási cikkeknek a kínai-vietnami határon való átcsempészése súlyos gondokat okoz a belföldi ipar fejlődése szempontjából - adja hírül egy vietnami újság. A cikk a csempészés megfékezésére és a kínai importáradat ellenőrzésére szigorúbb intézkedéseket követel. A kínai áruk elsősorban az adózás kijátszására kerülnek illegális csatornákon keresztül Vietnamba, de a lap elismeri, hogy a vietnami termékek rossz minősége is hozzájárul ehhez a jelenséghez. A legális kereskedelemben is hasonló irányzat érvényesül: az olcsóbb és jobb külföldi termékekkel a helyi ipar még nem tud versenyezni. Az újság szerint arra kell törekedni, hogy az importtermékek ne szorítsák ki a belföldi termékeket a piacról. (AP-DJ) A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Cégvezető: Oláh László Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cwih Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Üzletkötő: Hudák Éva Cikkeink a szerzők személyes véleményét tükrözik, amely nem feltétlenül azonos a kiadó álláspontjával. Minden jog fenntartva! * Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple" MacintoshTM gépen készül. . Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán