Világgazdaság, 1990. február (22. évfolyam, 22/5280-41/5298. szám)

1990-02-01 / 22. (5280.) szám

­ Érdeklődés Kelet-Európa iránt Mégsem mérföldkő a mexikói adósságmegállapodás? Mexikó a hét végén aláírja a régen várt adósságcsökkentési megál­lapodást, ami ugyan könnyít a mexikói gazdaság gondjain, de egyre többen vélik úgy, hogy a kedvezmény korántsem lesz elegendő. Az aláírással egy időben tárgyal Nyugat-Európában a mexikói elnök, aki - amellett, hogy befektetésre buzdítja a nyugat-európai beruházókat - biztosítékokat kíván szerezni arról, hogy országa nem kerül ki a közösség érdekszférájából az 1992-es integráció és a kelet-európai nyitás ellenére sem. A davosi világkereskedelmi konferencián pedig kelet­európai vezetőkkel, köztük Németh Miklós magyar miniszterelnökkel tart eszmecserét a reformfolyamatokban való esetleges mexikói rész­vételről. A mexikói kormány képviselői és az ország hitelezői hosszú hónapokon át tartó tárgyalások után vasárnap végre aláír­ják az adósságcsökkentési megállapodást, amelyet az adósságválság megoldása szempontjából eddig mérföldkőnek tekintettek, az utóbbi időben azonban egyre több bírálat éri. A megállapodás értelmében 7 milli­árd dollárral csökken Mexikó 48 milli­árd dolláros közép- és hosszú lejáratú adósságainak összege, az adósságszol­gálat pedig ebben az évben 2,2 milli­árd, a következő években pedig 1,5 milliárd dollárral lesz kevesebb. A szerződés megkötéséhez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hozzájárult, 1,27 milliárd dollárnyi hitellel. Az összeg nagy részét a kereskedelmi banki hitelek kamatainak törlesztésére, kisebb részét adósságok visszavásárlására fordíthatja Mexikó. A megállapodás részeként új hitelekre is számíthat: három év alatt 1,5 milliárd dollárra, ebből 620 milliót nyújt az IMF. A bírálók különösen az utóbbi tétel, az új hitelek csekély összege miatt tart­ják elégtelennek a megállapodást, töb­ben úgy vélik, hogy Mexikónak hama­rosan újból tárgyalóasztalhoz kell ülnie a bankokkal. A kritika nemcsak a mexikói megállapodásra vonatkozik, egyes véle­mények szerint az egész Brady-terv kezdi elveszíteni hitelét. Leginkább az nyug­talanítja a szakértőket, hogy a szerző­dés megkötése után a bankok nem lesz­nek hajlandók új hiteleket folyósítani. Több külföldi bankár máris jelezte, hogy rövid lejáratú kereskedelmi hitelen kí­vül nem tervez egyéb hitelt nyújtani Mexikónak. A kételyek ellenére kétségtelen, hogy a megállapodás könnyít a mexikói gaz­daság terhein. A kormány most legin­kább arra kívánja felhasználni az ered­ményt, hogy vonzóvá tegye Mexikót a külföldi tőke számára. Ezt a célt szol­gálja a mexikói elnök napokban zajló európai körútja is. Salinas de Gortari elnök lisszaboni, londoni, bonni és brüsszeli tárgyalásain hangsúlyozta, hogy Mexikó számít a nyugat-európai befek­tetőkre. Kohl kancellár biztosította ar­ról, hogy sem az Európai Közösség (EK) erősödő integrációja, sem az EK foko­zódó érdeklődése Kelet-Európa iránt nem csökkenti Mexikó fontosságát a közös­ség számára. A mexikói elnök utolsó európai állo­másán, Svájcban találkozni kíván négy kelet-európai ország vezetőjével is. A tervek szerint a hét végi davosi világke­reskedelmi konferencián Wojciech Jaru­zelski lengyel elnökkel, valamint Hans Modrow keletnémet, Ante Markovics jugoszláv és Németh Miklós magyar miniszterelnökkel arról tárgyal majd, hogy milyen formában tudna Mexikó részt venni a kelet-európai gazdasági változások támogatásában. Emlékezetes, hogy Salinas de Gortari útjára eredeti­leg csak nyáron került volna sor, de a kelet-európai események miatt mexikói kormánykörökben megnőtt az aggoda­lom, hogy az EK elfordul a közép­amerikai térségtől, ugyanakkor Mexikó lekési a piacgazdaságra átálló országok által a Nyugatnak kínált üzleti lehető­ségeket. (Reuter, AP-DJ) KÜLGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG A kívülállók törekszenek az EMS-be Pozitívan reagált Jacques Delors, a brüsszeli bizottság elnöke azokra a szándékokra, hogy a norvég korona és az osztrák schilling esetleg csatlakozna a nyugat-európai valuták árfolyamának stabilizálását célzó Európai Pénzügyi Rendszerhez (EMS). Ausztria már jó ideje folytat nem hivatalos megbeszéléseket erről az Európai Közösség (EK) illeté­keseivel. A norvég miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatása során beszélt arról, hogy a norvég koronát szeretnék bevinni az EMS-be. Brüsszeli tájékoztatás szerint hasonló terveket fontolgat Svédország és Svájc is. A közös piaci illetékesek a kérdést valószínűleg napirendre tűzik az EK pénzügyi bizottságának jövő hónapban esedékes ülésén. Delors véleménye szerint annak nincs akadálya, hogy az (EFTA) tagországai részt vegyenek a nyugat-európai gazda­sági és pénzügyi unió kialakításának első fázisában, amely az idén júliusban kezdődik. Erősen kétségesnek tartja , viszont továbblépésüket a második és a harmadik szakaszba - amelyben létre jönne az európai központi bankok kö­zös rendszere és esetleg az egyes EK- valuta­­, mert ez már a teljes jogú közös piaci tagságot feltételezi. Közös piaci pénzügyi körökben álta­lában vegyes érzelmekkel reagáltak a kívülállók elképzeléseire. Egyrészt hízel­gőnek találták az érdeklődést, mert ezt az EMS sikerének könyvelik el, de egyúttal aggódnak is amiatt, hogy to­vább szélesedne a vita a pénzügyi unió megteremtésének kérdései körül. Egyes vélemények szerint a Közös Piacnak csak azután kellene a kívülál­lók csatlakozási szándékaival foglalkoz­nia, miután a saját háza táján sikerült rendet teremtenie. Az utalás arra a három tagországra - Nagy-Britanniára, Portu­gáliára és Görögországra - vonatkozik, amelyek bár tagjai az EMS-nek, még nem vetették magukat alá teljesen az EMS átváltási mechanizmusára vonatkozó szabályoknak. (Reuter, APA) * _VILÁGGAAZDASÁG| _______JELENTI­ | * A svájci hadianyagexport tavaly 504,4 millió svájci frankról 390 millióra esett vissza, az ország teljes exportjában pedig 0,68 százalékról 0,46 százalékra csökkent a hadi­anyagok aránya. * A Világbank leányvállalata, a magán­­szektor finanszírozására szakosodott Nemzet­közi Pénzügyi Társaság (IFC) felajánlotta segítségét Panama új kormányának. Az IFC megbeszéléseket akar folytatni az ország vezetőivel a magánszektor talpra állítását célzó - hitelek és beruházások formájában nyújt­ható - támogatások lehetőségeiről.­­ Nehéz három év vár Algériára a 24 milliárd dollárra rúgó külföldi tartozása utáni esedékes törlesztések miatt, az adósságteher azonban összességében kezelhető - jelentet­te ki Marc Vienot, a párizsi Société Généra­­le elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: az országnak ebben az időszakban nagy szük­sége lesz keményvalutára. Algéria több alkalommal is kizárta adóssága átütemezé­sének lehetőségét. ÚJABB ÁTTÖRÉS A GATT-KÖRTÁRGYALÁSOKON Vita a vámcsökkentési módszerekről Túljutottak a hat hónapon át tartó holtponton a vámcsökkentési megbeszé­lések az Általános Vámtarifa- és Keres­kedelmi Egyezmény (GATT) záró évük­be lépett körtárgyalásain. A további menetrendre vonatkozó tervezetet intenzív konzultációsorozat után keddi hivatalos ülésén fogadta el az Uruguay-forduló vámcsökkentést tárgyaló bizottsága. A megállapodás szerint a tagországok március 15-éig nyújthatják be esetleges vámcsökkenté­si, -megszüntetési, illetve -maximálási javaslataikat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vámot kiszabó ország meghatározza annak felső határát, ami fölé már csak akkor mehet, ha kompenzációt ajánl fel érte cserébe. Az ajánlatok első közös megvitatásá­ra a tervek szerint április 18-án térnek vissza. Mint ismeretes, az e témában folyta­tott tárgyalások azt követően jutottak holtpontra, hogy az USA és a többi tárgyaló ország között nézetkülönbség merült fel a vámcsökkentési eljárások módszere tekintetében. A legtöbb tagor­szág a matematikai formulát részesíte­né előnyben, ami átlagosan mintegy 30 százalékos vámcsökkentést eredményez­ne. Az USA azonban mind ez ideig ragaszkodott a „kapok-adok” módszer­hez, amelynek lényege, hogy egy-egy érintett ország adott termékre vámcsök­kentést kér partnerétől, amiért cserébe saját vámcsökkentési ajánlatot tesz vala­milyen termékére. Az USA azzal érvelt, hogy vámtari­fái már most is rendkívül alacsonyak ahhoz, hogy további általános vámcsök­kentést hajtson végre, az ellenkező véleményen lévők szerint viszont Was­hington vonakodása mögött nem rejlik más, mint hogy egyes, számára érzékeny termékeket (lásd textil), ahol még vi­szonylag magasak a tarifák, ne kelljen ebbe a körbe bevonni. A GATT szóvivője a keddi ülést követően kifejtette, hogy kényszerűség­ből olyan változatban egyeztek meg, amely mindkét módszer alkalmazására lehetőséget ad, azzal a kiegészítéssel, hogy a tagországok egyéni vámcsök­kentési felajánlásainak összesítésénél figyelembe veszik majd az adott ország más tárgyalócsoportban tett addigi engedményeit is. (Reuter) Calfa piacgazdaságot ígért Bécsben A sokat vitatott temelini atomerőmű ügyét „Ausztriával közösen”, „széles nemzetközi bázison” fogják megoldani” -ígérte Bécsben Calfa csehszlovák miniszterelnök Vranitzky kancellárral folytatott megbeszélésein. Utalt arra, hogy országa energiaszükségletének 65 száza­lékát a környezetre rendkívül ártalmas hőerőművekből nyeri, ezért kell más energiaforrásokhoz, így az atomenergiá­hoz folyamodnia. Vranitzky ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: Ausztria segíte­ni tudná Csehszlovákiát abban, hogy a lakosságot - nem utolsósorban a szom­szédos Ausztriáét is - megkímélje a környezetet súlyosan károsító technoló­giák alkalmazásától. Egyebek mellett a szaktanácsadást, a hulladék felhasználá­sában való segítséget, kölcsönös adat- és információcserét említette. A bős-nagymarosi erőmű-építkezés­ről szólva Calfa elmondta, hogy Prága és Budapest között további tárgyalások lesznek az előrehaladott állapotban lévő beruházás megvalósításáról. Ugyanakkor kiemelte, hogy Szlovákiában le kell állítani egy hő- és egy vízerőművet, mert „nagy károkat okoztak a természetben”. A csehszlovák gazdaságot mint beru­házási terepet a Calfa kíséretében lévő Dlouhy miniszterelnök-helyettes próbál­ta vonzóvá tenni az osztrák üzletembe­rek számára, mondván: a csehszlovák gazdaság teljes sebességgel megindult az átalakulás útján, megszűnik a köz­ponti tervgazdálkodás rendszere, és a kormány minden erejével támogatni fogja a magánvállalkozásokat. A Barcali külkereskedelmi miniszter­rel az osztrák szövetségi kamarában tartott megbeszéléseken Dlouhy hangsúlyozta valamennyi tulajdonforma „egyenjogú­ságát” a csehszlovák gazdaságban, az állam fokozatos visszavonulását, a szub­venciók leépítését, a magánvállalkozá­sok hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését. A különböző tulajdonformák létreho­zására azonban nem jelentheti az állami tulajdon kiárusítását, s ez vonatkozik a nyugati cégekkel való együttműködésre is - szögezte le Dlouhy. Ez utóbbihoz szerinte megvan minden feltétel: jól képzett, olcsó munkaerő áll rendelke­zésre, s az Európa szívében fekvő Csehszlovákia fontos gazdasági, közle­kedési, távközlési és idegenforgalmi központtá válhat. Prága emellett erősíteni akarja együtt­működését a szocialista országokkal is, legfőképpen a Szovjetunióval, s ez ismét csak jól jöhet a nyugati cégeknek, mert Csehszlovákiát úgy tekinthetik, mint ugródeszkát a Szovjetunió felé - emel­te ki Dlouhy. A piacgazdaság bevezetésére tett ígéreteket alátámasztja, hogy a prágai törvényhozásban immár - 40 év óta először - nincsenek többségben a kommunisták. A különböző ellenzéki pártokkal kötött egyezség értelmében ugyanis a kétkamarás szövetségi gyűlés képviselőinek több mint egyharmadát kicserélték; a 120 új képviselőből mind­össze 9 kommunista, s így a 350 fős törvényhozásban a kommunisták az eddigi 249 mandátummal szemben csak 139 hellyel rendelkeznek. A pillanatnyi gazdasági helyzet azon­ban elég lehangoló: a Hospodarské Noviny című hetilap szerint tavaly vál­tozatlanul alacsony hatékonysággal dolgoztak a csehszlovák vállalatok. A belföldi piacon mégis kiegyensúlyozot­tabbnak látszott a helyzet, mint koráb­ban: az árak mindössze 1,5 százalékkal emelkedtek, a bérek stagnáltak. Némi változás észlelhető az iparszer­kezetben, valamelyest csökkent a szén­­kitermelés, a fémfeldolgozó-ipar terme­lése 0,4 százalékkal bővült, a gépiparé, illetve az elektromos berendezéseket gyártó iparé viszont a tervezettnél lassab­ban nőtt. A szocialista országokba irá­nyuló exportot nem sikerült a kívánt mértékben visszafogni, az import az előirányzottnál kisebb mértékben nőtt. (Reuter, APA) Újra világbanki hitelek Kínának? A Világbank nagy valószínűséggel felújítja a hitelezést Kína számára két, összesen 90 millió dollárnyi kölcsönnel - jelentették be a pénzintézet tisztvise­lői, hozzátéve, hogy a végleges döntés a Világbank végrehajtó testületének február 8-i ülésén fog megszületni. Barber Conable, a Világbank elnöke is támogatja a hitelek felújítására tett javaslatot, arra hivatkozva, hogy a nyugati országok által tavaly június óta érvé­nyesített szankciók nemcsak a kínai kormánynak, hanem a népnek is nagy kárt okozhatnak. A The Washington Post című amerikai napilap értesülése szerint Conable előzetesen konzultált az Egyesült Államokkal, Japánnal és a Világbank több más befolyásos tagjával. A szóban forgó kölcsönökből 60 millió dollár mezőgazdasági fejlesztésekre, 30 millió pedig az októberi földrengés következményeinek a felszámolására fordítható. Ez együttesen is csak töredé­ke annak a 780 millió dollárnyi világ­banki kölcsönnek, amelyet a pekingi vérengzések miatt függesztettek fel. A kezdeményezés jelentőségét nem az összeg nagysága, hanem az a tény adja, hogy a világbanki hitelezés megindulá­sával megnyílik az út a további bank- és egyéb hitelek előtt. (Reuter) HOL VANNAK A MOSZKVAI FRONTVONALAK? (Folytatás az 1. oldalról) A nézeteltérések az azerbajdzsáni katonai beavatkozást illetően ennél sokkal tisztábban is megnyilvánultak, méghoz­zá - már szokás szerint - Gorbacsov távollétében. Washingtonban, ahol tel­jes megértéssel fogadták a nagyobb vérontás elhárítása érdekében a szovjet katonaság bevetését, megütközést oko­zott Jazov honvédelmi miniszter múlt heti nyilatkozata, amelyben az előző pénteki rohamot azzal indokolta: Azer­bajdzsánban az ottani népfront tervezett hatalomátvételét kellett megakadályoz­ni. A pénteki Izvesztyijában is megje­lent értékelést Sevardnadze külügymi­niszter szombaton egy indiai politikus­sal tárgyalva sajátosan cáfolta: vissza­utasította azokat a külföldi találgatáso­kat, hogy Moszkva politikai okokból alkalmazott erőszakot, és aláhúzta: a kizárólagos cél a további vérontás megakadályozása volt. Egy másik szov­jet diplomata, a washingtoni nagykövet ugyanezt hangsúlyozta nagyobb nyilvá­nosság előtt, egy washingtoni sajtókon­ferencián, a nehezen félreérthető Jazov­­nyilatkozatot félrehallásnak nevezve. A nagykövet elhárította az amerikai újság­írók azon megjegyzését, hogy az ilyen félreérthető szavak náluk egy miniszter­nek a posztjába kerülnének, s hangoz­tatta: a szovjet vezetés ez ügyben telje­sen egységes. Kedden viszont Moszk­vában a Jazovéval teljesen egyező érté­kelést adtak a bakui bevetés indokáról a KGB illetékesei. Nem lenne meglepő, ha Bush tegnap a „forró dróton” erről is beszélt volna Gorbacsovval. A Bakuban történtek amúgy is felzak­latták a szovjet közvéleményt. Lehetet­len megítélni, hogy Azerbajdzsánban mi történt és történik. A kérdőjelek egyre sokasodnak. A legnagyobb: az évszá­zados - s az utóbbi 60-70 évben külö­nösen lefojtott - nemzetiségi-vallási indulatok szabadultak-e el, vagy/és a politikai önállósodás ügye fordította szembe a lakosság tömegeit Moszkvá­val? (A „kisebb” kérdőjeleket sorolhat­nánk - talán nem is olyan kicsi, hogy mit keresett a mezőgazdaság ügyeiben illetékes PB-titkár, Ligacsov Bakuban.) Azt a szovjet tömegtájékoztatás is elis­meri, hogy az eddigi, Moszkvától az örmények ellen támogatást remélő he­lyi állami és pártvezetéssel szemben a népfront - különösen a központi be­avatkozás óta - teljes tömegtámogatást élvez. A közhangulat erősen és érhető­en Moszkva-ellenes. De az az azerbajd­zsán parlament és a befolyást szerezni igyekvő új hivatalos vezetés is. Az azerbajdzsán ellenállásnak egyér­telműen politikai mozgalomként való beállítása, iszlám és egyáltalán ázsiai jellegének figyelmen kívül hagyása alig­hanem önkényes interpretáció. Annak, a hadsereg és a belügyi vezetés által adott indoklásnak az alátámasztását segíti - amely Kelet-Európában nagyon is isme­rősen cseng­­, amely az akciót figyel­meztetésül szánja a többi, úgymond, központ-ellenes mozgalom számára. Példának arra, hogy Moszkva indokolt­nak és jogszerűnek tartja az erőszak alkalmazását, ha politikai érdekeit fe­nyegetve érzi. Ez elég tiszta beszéd, mindenekelőtt a balti köztársaságoknak, ahol a helyi választások az alternatív mozgalmak hatalomba - vagy akár hatalomra - kerülését eredményezhetik. A balti népfrontok épp most adják új jelét cselekvőképességüknek. Ha igaz, ma sikerül Rigában a tárgyalóasztalhoz ültetniük a két háborúzó fél érdemi képviselőjének látszó örmény és azer­bajdzsán népfront küldöttségét. Moszk­va és az érdekelt népfontok között, halvány kezdeményezések ellenére, hasonló „béketárgyalások” még nem kezdődtek. A moszkvai vezetés egésze minded­dig nem határolta el magát a erőszak alkalmazásának fenti értelmezésétől. Enélkül pedig maga is kompromittálód­hat. Helyzete nem könnyű. Ha Gorba­csov valóban fordulni készül, ez aligha sikerülhet a hadsereg és a belügy támo­gatása nélkül. A hadsereg megnyerését szolgálhatta az a meg nem erősített amerikai sajtóértesülés, hogy a Szovjet­unió, hosszú idő óta először, korszerű MiG vadászgépek szállítását kezdte meg Kubának. Az egyensúlyozás eleme le­het az egyértelműen reformpártinak tekintett Sevardnadzénak a kelet-euró­pai kommunista pártok sorsával kapcso­latban kifejezésre juttatott aggodalma. Azt már nehezebb eldönteni, taktikai fogás-e, avagy a hadseregen belül a konzervatív befolyás erősödésének a jele, hogy a Szovjetunióból - nem hivatalo­san - a kelet-európai csapatkivonás lassítása mellett érvelő nyilatkozatok érkeznek. Genschernek az európai sta­bilitást biztosító közös intézményekre vonatkozó - Gorbacsovnak a német egyesítés melletti gesztusára felelő - elgondolása nyilván az aggályok lesze­relését, az elnök-főtitkár erősítését szol­gálja. Salamon Gabriella 1990. február 1. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. — Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Cégvezető: Oláh László Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cch­g Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Üzletkötő: Hudák Éva Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán V_______________________/

Next