Világgazdaság, 1990. február (22. évfolyam, 22/5280-41/5298. szám)
1990-02-01 / 22. (5280.) szám
Érdeklődés Kelet-Európa iránt Mégsem mérföldkő a mexikói adósságmegállapodás? Mexikó a hét végén aláírja a régen várt adósságcsökkentési megállapodást, ami ugyan könnyít a mexikói gazdaság gondjain, de egyre többen vélik úgy, hogy a kedvezmény korántsem lesz elegendő. Az aláírással egy időben tárgyal Nyugat-Európában a mexikói elnök, aki - amellett, hogy befektetésre buzdítja a nyugat-európai beruházókat - biztosítékokat kíván szerezni arról, hogy országa nem kerül ki a közösség érdekszférájából az 1992-es integráció és a kelet-európai nyitás ellenére sem. A davosi világkereskedelmi konferencián pedig keleteurópai vezetőkkel, köztük Németh Miklós magyar miniszterelnökkel tart eszmecserét a reformfolyamatokban való esetleges mexikói részvételről. A mexikói kormány képviselői és az ország hitelezői hosszú hónapokon át tartó tárgyalások után vasárnap végre aláírják az adósságcsökkentési megállapodást, amelyet az adósságválság megoldása szempontjából eddig mérföldkőnek tekintettek, az utóbbi időben azonban egyre több bírálat éri. A megállapodás értelmében 7 milliárd dollárral csökken Mexikó 48 milliárd dolláros közép- és hosszú lejáratú adósságainak összege, az adósságszolgálat pedig ebben az évben 2,2 milliárd, a következő években pedig 1,5 milliárd dollárral lesz kevesebb. A szerződés megkötéséhez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hozzájárult, 1,27 milliárd dollárnyi hitellel. Az összeg nagy részét a kereskedelmi banki hitelek kamatainak törlesztésére, kisebb részét adósságok visszavásárlására fordíthatja Mexikó. A megállapodás részeként új hitelekre is számíthat: három év alatt 1,5 milliárd dollárra, ebből 620 milliót nyújt az IMF. A bírálók különösen az utóbbi tétel, az új hitelek csekély összege miatt tartják elégtelennek a megállapodást, többen úgy vélik, hogy Mexikónak hamarosan újból tárgyalóasztalhoz kell ülnie a bankokkal. A kritika nemcsak a mexikói megállapodásra vonatkozik, egyes vélemények szerint az egész Brady-terv kezdi elveszíteni hitelét. Leginkább az nyugtalanítja a szakértőket, hogy a szerződés megkötése után a bankok nem lesznek hajlandók új hiteleket folyósítani. Több külföldi bankár máris jelezte, hogy rövid lejáratú kereskedelmi hitelen kívül nem tervez egyéb hitelt nyújtani Mexikónak. A kételyek ellenére kétségtelen, hogy a megállapodás könnyít a mexikói gazdaság terhein. A kormány most leginkább arra kívánja felhasználni az eredményt, hogy vonzóvá tegye Mexikót a külföldi tőke számára. Ezt a célt szolgálja a mexikói elnök napokban zajló európai körútja is. Salinas de Gortari elnök lisszaboni, londoni, bonni és brüsszeli tárgyalásain hangsúlyozta, hogy Mexikó számít a nyugat-európai befektetőkre. Kohl kancellár biztosította arról, hogy sem az Európai Közösség (EK) erősödő integrációja, sem az EK fokozódó érdeklődése Kelet-Európa iránt nem csökkenti Mexikó fontosságát a közösség számára. A mexikói elnök utolsó európai állomásán, Svájcban találkozni kíván négy kelet-európai ország vezetőjével is. A tervek szerint a hét végi davosi világkereskedelmi konferencián Wojciech Jaruzelski lengyel elnökkel, valamint Hans Modrow keletnémet, Ante Markovics jugoszláv és Németh Miklós magyar miniszterelnökkel arról tárgyal majd, hogy milyen formában tudna Mexikó részt venni a kelet-európai gazdasági változások támogatásában. Emlékezetes, hogy Salinas de Gortari útjára eredetileg csak nyáron került volna sor, de a kelet-európai események miatt mexikói kormánykörökben megnőtt az aggodalom, hogy az EK elfordul a középamerikai térségtől, ugyanakkor Mexikó lekési a piacgazdaságra átálló országok által a Nyugatnak kínált üzleti lehetőségeket. (Reuter, AP-DJ) KÜLGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG A kívülállók törekszenek az EMS-be Pozitívan reagált Jacques Delors, a brüsszeli bizottság elnöke azokra a szándékokra, hogy a norvég korona és az osztrák schilling esetleg csatlakozna a nyugat-európai valuták árfolyamának stabilizálását célzó Európai Pénzügyi Rendszerhez (EMS). Ausztria már jó ideje folytat nem hivatalos megbeszéléseket erről az Európai Közösség (EK) illetékeseivel. A norvég miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatása során beszélt arról, hogy a norvég koronát szeretnék bevinni az EMS-be. Brüsszeli tájékoztatás szerint hasonló terveket fontolgat Svédország és Svájc is. A közös piaci illetékesek a kérdést valószínűleg napirendre tűzik az EK pénzügyi bizottságának jövő hónapban esedékes ülésén. Delors véleménye szerint annak nincs akadálya, hogy az (EFTA) tagországai részt vegyenek a nyugat-európai gazdasági és pénzügyi unió kialakításának első fázisában, amely az idén júliusban kezdődik. Erősen kétségesnek tartja , viszont továbblépésüket a második és a harmadik szakaszba - amelyben létre jönne az európai központi bankok közös rendszere és esetleg az egyes EK- valuta, mert ez már a teljes jogú közös piaci tagságot feltételezi. Közös piaci pénzügyi körökben általában vegyes érzelmekkel reagáltak a kívülállók elképzeléseire. Egyrészt hízelgőnek találták az érdeklődést, mert ezt az EMS sikerének könyvelik el, de egyúttal aggódnak is amiatt, hogy tovább szélesedne a vita a pénzügyi unió megteremtésének kérdései körül. Egyes vélemények szerint a Közös Piacnak csak azután kellene a kívülállók csatlakozási szándékaival foglalkoznia, miután a saját háza táján sikerült rendet teremtenie. Az utalás arra a három tagországra - Nagy-Britanniára, Portugáliára és Görögországra - vonatkozik, amelyek bár tagjai az EMS-nek, még nem vetették magukat alá teljesen az EMS átváltási mechanizmusára vonatkozó szabályoknak. (Reuter, APA) * _VILÁGGAAZDASÁG| _______JELENTI | * A svájci hadianyagexport tavaly 504,4 millió svájci frankról 390 millióra esett vissza, az ország teljes exportjában pedig 0,68 százalékról 0,46 százalékra csökkent a hadianyagok aránya. * A Világbank leányvállalata, a magánszektor finanszírozására szakosodott Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) felajánlotta segítségét Panama új kormányának. Az IFC megbeszéléseket akar folytatni az ország vezetőivel a magánszektor talpra állítását célzó - hitelek és beruházások formájában nyújtható - támogatások lehetőségeiről. Nehéz három év vár Algériára a 24 milliárd dollárra rúgó külföldi tartozása utáni esedékes törlesztések miatt, az adósságteher azonban összességében kezelhető - jelentette ki Marc Vienot, a párizsi Société Générale elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: az országnak ebben az időszakban nagy szüksége lesz keményvalutára. Algéria több alkalommal is kizárta adóssága átütemezésének lehetőségét. ÚJABB ÁTTÖRÉS A GATT-KÖRTÁRGYALÁSOKON Vita a vámcsökkentési módszerekről Túljutottak a hat hónapon át tartó holtponton a vámcsökkentési megbeszélések az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) záró évükbe lépett körtárgyalásain. A további menetrendre vonatkozó tervezetet intenzív konzultációsorozat után keddi hivatalos ülésén fogadta el az Uruguay-forduló vámcsökkentést tárgyaló bizottsága. A megállapodás szerint a tagországok március 15-éig nyújthatják be esetleges vámcsökkentési, -megszüntetési, illetve -maximálási javaslataikat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vámot kiszabó ország meghatározza annak felső határát, ami fölé már csak akkor mehet, ha kompenzációt ajánl fel érte cserébe. Az ajánlatok első közös megvitatására a tervek szerint április 18-án térnek vissza. Mint ismeretes, az e témában folytatott tárgyalások azt követően jutottak holtpontra, hogy az USA és a többi tárgyaló ország között nézetkülönbség merült fel a vámcsökkentési eljárások módszere tekintetében. A legtöbb tagország a matematikai formulát részesítené előnyben, ami átlagosan mintegy 30 százalékos vámcsökkentést eredményezne. Az USA azonban mind ez ideig ragaszkodott a „kapok-adok” módszerhez, amelynek lényege, hogy egy-egy érintett ország adott termékre vámcsökkentést kér partnerétől, amiért cserébe saját vámcsökkentési ajánlatot tesz valamilyen termékére. Az USA azzal érvelt, hogy vámtarifái már most is rendkívül alacsonyak ahhoz, hogy további általános vámcsökkentést hajtson végre, az ellenkező véleményen lévők szerint viszont Washington vonakodása mögött nem rejlik más, mint hogy egyes, számára érzékeny termékeket (lásd textil), ahol még viszonylag magasak a tarifák, ne kelljen ebbe a körbe bevonni. A GATT szóvivője a keddi ülést követően kifejtette, hogy kényszerűségből olyan változatban egyeztek meg, amely mindkét módszer alkalmazására lehetőséget ad, azzal a kiegészítéssel, hogy a tagországok egyéni vámcsökkentési felajánlásainak összesítésénél figyelembe veszik majd az adott ország más tárgyalócsoportban tett addigi engedményeit is. (Reuter) Calfa piacgazdaságot ígért Bécsben A sokat vitatott temelini atomerőmű ügyét „Ausztriával közösen”, „széles nemzetközi bázison” fogják megoldani” -ígérte Bécsben Calfa csehszlovák miniszterelnök Vranitzky kancellárral folytatott megbeszélésein. Utalt arra, hogy országa energiaszükségletének 65 százalékát a környezetre rendkívül ártalmas hőerőművekből nyeri, ezért kell más energiaforrásokhoz, így az atomenergiához folyamodnia. Vranitzky ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Ausztria segíteni tudná Csehszlovákiát abban, hogy a lakosságot - nem utolsósorban a szomszédos Ausztriáét is - megkímélje a környezetet súlyosan károsító technológiák alkalmazásától. Egyebek mellett a szaktanácsadást, a hulladék felhasználásában való segítséget, kölcsönös adat- és információcserét említette. A bős-nagymarosi erőmű-építkezésről szólva Calfa elmondta, hogy Prága és Budapest között további tárgyalások lesznek az előrehaladott állapotban lévő beruházás megvalósításáról. Ugyanakkor kiemelte, hogy Szlovákiában le kell állítani egy hő- és egy vízerőművet, mert „nagy károkat okoztak a természetben”. A csehszlovák gazdaságot mint beruházási terepet a Calfa kíséretében lévő Dlouhy miniszterelnök-helyettes próbálta vonzóvá tenni az osztrák üzletemberek számára, mondván: a csehszlovák gazdaság teljes sebességgel megindult az átalakulás útján, megszűnik a központi tervgazdálkodás rendszere, és a kormány minden erejével támogatni fogja a magánvállalkozásokat. A Barcali külkereskedelmi miniszterrel az osztrák szövetségi kamarában tartott megbeszéléseken Dlouhy hangsúlyozta valamennyi tulajdonforma „egyenjogúságát” a csehszlovák gazdaságban, az állam fokozatos visszavonulását, a szubvenciók leépítését, a magánvállalkozások hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését. A különböző tulajdonformák létrehozására azonban nem jelentheti az állami tulajdon kiárusítását, s ez vonatkozik a nyugati cégekkel való együttműködésre is - szögezte le Dlouhy. Ez utóbbihoz szerinte megvan minden feltétel: jól képzett, olcsó munkaerő áll rendelkezésre, s az Európa szívében fekvő Csehszlovákia fontos gazdasági, közlekedési, távközlési és idegenforgalmi központtá válhat. Prága emellett erősíteni akarja együttműködését a szocialista országokkal is, legfőképpen a Szovjetunióval, s ez ismét csak jól jöhet a nyugati cégeknek, mert Csehszlovákiát úgy tekinthetik, mint ugródeszkát a Szovjetunió felé - emelte ki Dlouhy. A piacgazdaság bevezetésére tett ígéreteket alátámasztja, hogy a prágai törvényhozásban immár - 40 év óta először - nincsenek többségben a kommunisták. A különböző ellenzéki pártokkal kötött egyezség értelmében ugyanis a kétkamarás szövetségi gyűlés képviselőinek több mint egyharmadát kicserélték; a 120 új képviselőből mindössze 9 kommunista, s így a 350 fős törvényhozásban a kommunisták az eddigi 249 mandátummal szemben csak 139 hellyel rendelkeznek. A pillanatnyi gazdasági helyzet azonban elég lehangoló: a Hospodarské Noviny című hetilap szerint tavaly változatlanul alacsony hatékonysággal dolgoztak a csehszlovák vállalatok. A belföldi piacon mégis kiegyensúlyozottabbnak látszott a helyzet, mint korábban: az árak mindössze 1,5 százalékkal emelkedtek, a bérek stagnáltak. Némi változás észlelhető az iparszerkezetben, valamelyest csökkent a szénkitermelés, a fémfeldolgozó-ipar termelése 0,4 százalékkal bővült, a gépiparé, illetve az elektromos berendezéseket gyártó iparé viszont a tervezettnél lassabban nőtt. A szocialista országokba irányuló exportot nem sikerült a kívánt mértékben visszafogni, az import az előirányzottnál kisebb mértékben nőtt. (Reuter, APA) Újra világbanki hitelek Kínának? A Világbank nagy valószínűséggel felújítja a hitelezést Kína számára két, összesen 90 millió dollárnyi kölcsönnel - jelentették be a pénzintézet tisztviselői, hozzátéve, hogy a végleges döntés a Világbank végrehajtó testületének február 8-i ülésén fog megszületni. Barber Conable, a Világbank elnöke is támogatja a hitelek felújítására tett javaslatot, arra hivatkozva, hogy a nyugati országok által tavaly június óta érvényesített szankciók nemcsak a kínai kormánynak, hanem a népnek is nagy kárt okozhatnak. A The Washington Post című amerikai napilap értesülése szerint Conable előzetesen konzultált az Egyesült Államokkal, Japánnal és a Világbank több más befolyásos tagjával. A szóban forgó kölcsönökből 60 millió dollár mezőgazdasági fejlesztésekre, 30 millió pedig az októberi földrengés következményeinek a felszámolására fordítható. Ez együttesen is csak töredéke annak a 780 millió dollárnyi világbanki kölcsönnek, amelyet a pekingi vérengzések miatt függesztettek fel. A kezdeményezés jelentőségét nem az összeg nagysága, hanem az a tény adja, hogy a világbanki hitelezés megindulásával megnyílik az út a további bank- és egyéb hitelek előtt. (Reuter) HOL VANNAK A MOSZKVAI FRONTVONALAK? (Folytatás az 1. oldalról) A nézeteltérések az azerbajdzsáni katonai beavatkozást illetően ennél sokkal tisztábban is megnyilvánultak, méghozzá - már szokás szerint - Gorbacsov távollétében. Washingtonban, ahol teljes megértéssel fogadták a nagyobb vérontás elhárítása érdekében a szovjet katonaság bevetését, megütközést okozott Jazov honvédelmi miniszter múlt heti nyilatkozata, amelyben az előző pénteki rohamot azzal indokolta: Azerbajdzsánban az ottani népfront tervezett hatalomátvételét kellett megakadályozni. A pénteki Izvesztyijában is megjelent értékelést Sevardnadze külügyminiszter szombaton egy indiai politikussal tárgyalva sajátosan cáfolta: visszautasította azokat a külföldi találgatásokat, hogy Moszkva politikai okokból alkalmazott erőszakot, és aláhúzta: a kizárólagos cél a további vérontás megakadályozása volt. Egy másik szovjet diplomata, a washingtoni nagykövet ugyanezt hangsúlyozta nagyobb nyilvánosság előtt, egy washingtoni sajtókonferencián, a nehezen félreérthető Jazovnyilatkozatot félrehallásnak nevezve. A nagykövet elhárította az amerikai újságírók azon megjegyzését, hogy az ilyen félreérthető szavak náluk egy miniszternek a posztjába kerülnének, s hangoztatta: a szovjet vezetés ez ügyben teljesen egységes. Kedden viszont Moszkvában a Jazovéval teljesen egyező értékelést adtak a bakui bevetés indokáról a KGB illetékesei. Nem lenne meglepő, ha Bush tegnap a „forró dróton” erről is beszélt volna Gorbacsovval. A Bakuban történtek amúgy is felzaklatták a szovjet közvéleményt. Lehetetlen megítélni, hogy Azerbajdzsánban mi történt és történik. A kérdőjelek egyre sokasodnak. A legnagyobb: az évszázados - s az utóbbi 60-70 évben különösen lefojtott - nemzetiségi-vallási indulatok szabadultak-e el, vagy/és a politikai önállósodás ügye fordította szembe a lakosság tömegeit Moszkvával? (A „kisebb” kérdőjeleket sorolhatnánk - talán nem is olyan kicsi, hogy mit keresett a mezőgazdaság ügyeiben illetékes PB-titkár, Ligacsov Bakuban.) Azt a szovjet tömegtájékoztatás is elismeri, hogy az eddigi, Moszkvától az örmények ellen támogatást remélő helyi állami és pártvezetéssel szemben a népfront - különösen a központi beavatkozás óta - teljes tömegtámogatást élvez. A közhangulat erősen és érhetően Moszkva-ellenes. De az az azerbajdzsán parlament és a befolyást szerezni igyekvő új hivatalos vezetés is. Az azerbajdzsán ellenállásnak egyértelműen politikai mozgalomként való beállítása, iszlám és egyáltalán ázsiai jellegének figyelmen kívül hagyása alighanem önkényes interpretáció. Annak, a hadsereg és a belügyi vezetés által adott indoklásnak az alátámasztását segíti - amely Kelet-Európában nagyon is ismerősen cseng, amely az akciót figyelmeztetésül szánja a többi, úgymond, központ-ellenes mozgalom számára. Példának arra, hogy Moszkva indokoltnak és jogszerűnek tartja az erőszak alkalmazását, ha politikai érdekeit fenyegetve érzi. Ez elég tiszta beszéd, mindenekelőtt a balti köztársaságoknak, ahol a helyi választások az alternatív mozgalmak hatalomba - vagy akár hatalomra - kerülését eredményezhetik. A balti népfrontok épp most adják új jelét cselekvőképességüknek. Ha igaz, ma sikerül Rigában a tárgyalóasztalhoz ültetniük a két háborúzó fél érdemi képviselőjének látszó örmény és azerbajdzsán népfront küldöttségét. Moszkva és az érdekelt népfontok között, halvány kezdeményezések ellenére, hasonló „béketárgyalások” még nem kezdődtek. A moszkvai vezetés egésze mindeddig nem határolta el magát a erőszak alkalmazásának fenti értelmezésétől. Enélkül pedig maga is kompromittálódhat. Helyzete nem könnyű. Ha Gorbacsov valóban fordulni készül, ez aligha sikerülhet a hadsereg és a belügy támogatása nélkül. A hadsereg megnyerését szolgálhatta az a meg nem erősített amerikai sajtóértesülés, hogy a Szovjetunió, hosszú idő óta először, korszerű MiG vadászgépek szállítását kezdte meg Kubának. Az egyensúlyozás eleme lehet az egyértelműen reformpártinak tekintett Sevardnadzénak a kelet-európai kommunista pártok sorsával kapcsolatban kifejezésre juttatott aggodalma. Azt már nehezebb eldönteni, taktikai fogás-e, avagy a hadseregen belül a konzervatív befolyás erősödésének a jele, hogy a Szovjetunióból - nem hivatalosan - a kelet-európai csapatkivonás lassítása mellett érvelő nyilatkozatok érkeznek. Genschernek az európai stabilitást biztosító közös intézményekre vonatkozó - Gorbacsovnak a német egyesítés melletti gesztusára felelő - elgondolása nyilván az aggályok leszerelését, az elnök-főtitkár erősítését szolgálja. Salamon Gabriella 1990. február 1. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. — Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Cégvezető: Oláh László Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cchg Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Üzletkötő: Hudák Éva Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán V_______________________/