Világgazdaság, 1990. április (22. évfolyam, 63/5321-80/5338. szám)
1990-04-03 / 63. (5321.) szám
KÜLGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Viták a keleti és a nyugati márka árfolyamáról Becsapottnak érzik magukat a keletnémet választók azután, hogy a nyugatnémet Bundesbank elnöke a hét végén kijelentette: a valutaunióban két keletnémet márka érne egy nyugatnémetet a korábban elhíresztelt egy az egyben való átváltással szemben, s ami még rosszabb, a javaslat mögé állítólag a bonni kabinet több tagja is felsorakozott, például Theo Waigel pénzügyminiszter. A keletnémet kereszténydemokraták vezetője, Lothar de Maziere hangot is adott elégedetlenségének, mondván: az előzetes megbeszéléseken nem erről volt szó. Kohl kancellár hétfői nyilatkozatában igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, s nyomatékosan leszögezte: a nyugatnémet kormány még nem döntött a kérdésről. Ugyanezt mondta Blüm munkaügyi és szociális miniszter is, aki azt emelte ki: nagy a hatalma a Bundesbanknak az NSZK-ban, de nem akkora, hogy ilyen horderejű kérdésekben döntsön. Waigel pénzügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Kohl sohasem tett konkrét ígéretet minden egyes keletnémet márka egy az egyben való átváltására. „Bonn továbbra is felelősnek érzi magát a keletnémetek sorsáért” - nyilatkozta a kancellár, mindamellett a Bundesbank javaslatát alaposan át fogják tanulmányozni. Kohl ismételten elmondta: ahhoz, hogy Bonn véglegesen dönteni tudjon a gazdasági és valutaunióról, illetve az ezzel összefüggő kérdésekről, meg kell állapodnia a keletnémet kormánnyal a feltételekről, csakhogy Berlinben még nincs kormány, s kérdés, hogy meddig húzódnak el a koalíciós tárgyalások - dobta vissza a labdát Berlinnek Kohl. Erős azonban a bírálók hangja az NSZK-ban is: Genscher külügyminiszternek például fenntartásai vannak a Bundesbank javaslatait illetően. Lambsdorff* * a szabaddemokraták vezetője elfogadhatatlannak tartja a 2000 márkás határt - a Bundesbank szerint a keletnémet takarékbetétekből ennyit lehetne egy az egyben átváltani. Az ellenzékben lévő szociáldemokraták azt mondják, Kohl megszegte a keletnémet választóknak tett ígéreteit, így ő lesz az oka annak, ha az NDK-ból újra megindul a menekültáradat amely a választások után örvendetes módon lelassult. Bármennyire felkavarta is a szenvedélyeket a Bundesbank hét végi javaslatával, tegnap ismét olyan ötpontos feltételrendszert ismertettek, amelyben első helyen szerepel: 2,1 legyen az árfolyam. Kétezer keletnémet márka értékig a megtakarított pénzeket egy az egyben lehetne átváltani. A Bundesbank a továbbiakban korlátlan felügyeletet kíván magának a keletnémet pénzpolitikát illetően, nyugati típusú bankrendszer kialakítását szorgalmazza, s azt akarja, hogy szabjanak meg felső határt a keletnémet állami vállalatok új hitelfelvételeire. Pöhl, a Bundesbank elnöke pontokba szedve világosan kifejtette álláspontját, hogy miért kellene egy nyugatnémet márkáért két keletit adni, s a két valutát nem egy az egyben váltani. Nem lehet semmi módon meghatározni, hogy mennyit ér egy keletnémet márka, mert nem jegyzik a nemzetközi tőkepiacokon. A feketepiacon, valamint az üzleti elszámolásoknál széles a skála (5:1-től 3:1-ig), ezért a 2:1 nem leértékelése a takarékbetéteknek, hanem tulajdonképpen „újraértékelése”. A keletnémet vállalatok elvéreznének e versenyben, mert termelékenységük egyharmada a nyugatnémet iparénak. - A keletnémet vállalatok 260 milliárd márkával tartoznak a központi banknak, a 2,1 árfolyam a felére csökkentené ezt a terhet. Anélkül, hogy a bérek a felére csökkennének, a 2,1 árfolyam reálisabb kiindulási alapot adna a bérek megállapításához, s az NDK ipara olyan bérekkel kalkulálhatna, amelyeket meg is engedhet magának. Nagyvonalú az az ajánlat, hogy a keletnémetek megtakarított pénzükből 2000 márkát egy az egyben átválthatnak. Ha mind a 16 millió állampolgár él ezzel a lehetőséggel, ez 32 milliárd nyugatnémet márka vásárlóerőt jelent. (Reuter, APA, AP-DJ) A VILÁGGAZDASÁGI JELENTI S Irán radikális politikusai a gazdasági bűntetteket - közte az árufelhalmozást és a feketepiaci kereskedelmet - a jövőben halálbüntetéssel kívánják büntetni, szakértők azonban úgy vélik, a kampány fő célja a pragmatista Hasemi Rafszandzsani elnök politikájának akadályozása. Rafszandzsani a Nyugattal való gazdasági és politikai kapcsolatok javítására törekszik, így keresve gyógyírt az áru- és valutahiánnyal, valamint inflációval küszködő Irán bajaira, míg az ellenzék a tavaly júniusban elhunyt Khomeini Nyugat-ellenes eszméit akarja követni. * Az elmúlt héten alakult Mongol Szociáldemokrata Párt az ország semlegessé válására, valamint a piacgazdaság bevezetésére szólított fel. Baterdzsenim Batbajar pártelnök a nyugati országokkal való gazdasági kapcsolatok bővítését is szorgalmazta. A tajvani pénzügyminisztérium szombaton bejelentette: három, állami tulajdonban lévő kereskedelmi bank 46,34 millió darab, összesen 25,76 milliárd új tajvani dollár (1 USA-dollár , 26,5508 tajvani dollár) értékű részvényt piacra dob privatizálási programja gyorsítása végett. Az eladást követően az állam kezében a jelenlegi 56,2, 58,1 és 74,4 százalékos részesedéssel szemben a részvények 51 százaléka marad. * Április 1-jén reprivatizálták a korábban kisajátított karl-marx-stadti VEB Luft- und Wärmetechniket. A vállalat a jövőben korábbi, Chemnitzer Kupfer- und Metallwarenfabrik néven fog működni volt tulajdonosa, Werner Thost irányítása alatt. Thost eddig is vezető beosztásban volt a cégnél. A vállalatnak 110 alkalmazottja van, részt vesz egyebek között az új müncheni repülőtér építésében. * Líbia - tripoli diplomáciai források szerint - kész enyhíteni a nyugatnémet vállalatoknak járó átutalások folyósításának tilalmát. Tripoli azért állította le az átutalásokat, mert rossz néven vette, hogy Bonn és Washington megvádolta: mérges gázt állítanak elő a március közepén kigyulladt rabtai vegyi üzemben. Rendkívüli vámintézkedések a Szovjetunióban Rendkívüli kiviteli intézkedéseket vezettek be a szovjet utasforgalomban: gyakorlatilag teljesen betiltották a fogyasztási cikkek kivitelét, korlátozták a külföldre kivihető konvertibilis valuta mennyiségét, s egyelőre nem lehet rubelért csehszlovák koronát vásárolni. Valerij Draganov, a szovjet vámhivatal helyettes vezetője a súlyos belső ellátási gondokkal magyarázta a kiviteli tilalmat, ami szovjet és külföldi állampolgárokra egyaránt vonatkozik, s valószínűleg az idei év egészében érvényben lesz. A rendelkezés értelmében tilos a jövőben például autógumik és gépkocsialkatrész, szőrme, kávé, hús és húskészítmény, hal, tojás, mogyoró, méz, cukor, különböző textíliák és konfekcióipari termékek, azaz csaknem valamennyi szovjet fogyasztási cikk kivitele. Nem szabad kivinni háztartási villamosgépeket, mosógépeket, építőanyagot, vetőgépeket sem. Az utóbbi időben ugyanis egyre nagyobb méreteket öltött a feketekereskedelem: a szóban forgó termékeket a szovjet határon túl keményvalutáért adták el vagy cserekereskedelemben értékesítették, ami jelentősen hozzájárult az áruhiányhoz. Draganov azonban elismerte, hogy a kiviteli tilalom önmagában nem oldhatja meg az ellátási gondokat. A szovjet kormány szigorúan korlátozta a kivihető keményvaluta mennyiségét is: ez 30-200 dollár lehet, a külföldön tartózkodás időtartamától függően. Átmenetileg csehszlovák koronát sem tudnak a szovjetek venni - sem a turisták, sem pedig az üzletemberek. Az Izvesztyija kormánylap közlése szerint ennek az az oka, hogy Csehszlovákia mindaddig nem hajlandó koronát bocsátani a Szovjetunió rendelkezésére, amíg nincs meg a két ország között a fizetési megállapodás. (APA, MTI) Gondok a dél-koreai vállalati és bankszektorban A lassuló dél-koreai gazdasági fejlődés elsősorban a kis- és középvállalatokat, valamint a nagybankokat sújtja - ez derül ki több elemzésből is. A kisebb vállalatok számára a legfőbb problémát az export visszaesése jelenti. A nagy exportorientált cégek ugyanis szűkülő lehetőségeik következtében a belföldi piac felé fordultak, és méretüknél fogva könnyen kiszoríthatják a kisebb vállalkozókat a piacokról. Egy felmérés eredményei is alátámasztják ezt: a 451 vizsgált vállalatból a nagy cégek nyeresége 1989-ben 11,5 százalékkal emelkedett, a kis- és középvállalatoké pedig 19,1, illetve 13,4 százalékkal csökkent. Egyelőre nincs sok remény, hogy ez a tendencia megfordul, hiszen a vonnak a japán jenhez viszonyított felülértékeltsége miatt a dél-koreai termékek exportképessége változatlanul gyengébb lesz. Két igen jövedelmező év után a nagy dél-koreai bankoknak is szembe kell nézniük a lassuló gazdasági fejlődés miatt szigorodó feltételekkel, valamint az újonnan alakult kis- és középbankok növekvő konkurenciájával. Az ötvenes évek közepe óta a kormány és a nagybankok szorosan együttműködtek a háború által elpusztított gazdaság helyreállításában. A szöuli kormány az általa fejleszteni kívánt új iparágak hitelekkel való támogatása fejében közel 40 éven keresztül biztos piacot teremtett a nagybankok számára. A gazdaság felvirágzásával egyidejűleg a banktevékenység is igen jövedelmező volt. A bankkölcsönök elősegítették számos, ma már nemzetközi hírnevet szerzett cég - például a Samsung vagy a Daewoo - felemelkedését. A kormány által kezdeményezett befektetések egy része a későbbiekben azonban katasztrofálisnak bizonyult, és ennek következtében a nagybankoknál jelentősen felduzzadt a behajthatatlan követelések állománya (lásd VILÁGGAZDASÁG, 1990. március 9., 1. oldal). Tavaly véget ért a dél-koreai gazdasági fejlődés gyorsuló szakasza, a bruttó nemzeti termék (GNP) reálnövekedése az 1988. évi 12,4 százalékról 6,7 százalékra zuhant. Ennek hatására a kormány - többek között - megszigorította hitelpolitikáját. Jelenleg a bankoknak nyereségük 70 százalékát a veszteségek fedezésére szolgáló alapba kell befizetniük, így ez az intézkedés hátrányosan érinti azokat a régóta fennálló bankokat, amelyek a kormánnyal kötött hallgatólagos szövetség alapján jelentős mértékű, nehezen behajtható kinnlevőséggel is rendelkeznek. Az újonnan alakuló és mozgékonyabb kis- és középbankok megjelenése is nehezíti a nagybankok helyzetét. Ennek ellenére szakértők úgy vélik, hogy a kormány végső soron nem kívánja elveszteni a bankrendszer bizalmát, és ha kell, közbelépésével megakadályozná a nagybankok csődbe menését. A helyzetük azonban távolról sem ilyen rossz: profitjuk idén várhatóan csak 50-70 százalékkal fog növekedni. A kormány egyes intézkedéseit mégis valamennyi bank sérelmesnek találja. A bankok általában szívesebben hiteleznek a nagy exportorientált vállalatoknak, de a pénzügyminisztérium kikötésének értelmében a kölcsönök bizonyos százalékát kis- és közepes vállalkozásoknak kell megkapniuk. A kormány szigorúan szabályozza a kölcsönök felhasználási irányait is. Minden jel arra mutat, hogy a nagybankok aligha ismételhetik meg a jövedelmezőség tavalyi gyors növekedését. Szakértők szerint a bankoknak ezentúl hatékonyabban kell működniük. A pénzügyi szektor tervezett deregulációja is új lehetőségeket kínál majd valamennyi pénzintézet számára. (Reuter, AP-DJ) Exportösztönzés, importliberalizálás Indiában Április 1-jén léptek életbe Indiában azok az intézkedések, amelyek értelmében ösztönzik az exportot, s általában véve liberalizálják a kereskedelmet a fizetési mérleg hiányának csökkentése végett. Árun Nehru kereskedelmi miniszter tájékoztatása szerint a három évre szóló programmal azt szeretnék elérni, hogy az ipar hatékonyabban, s ne csak a védett belföldi, hanem a külföldi piacra is termeljen, a vállalatok versenyképes árakon vegyenek nyersanyagokat, s egyszerűsödjenek a külkereskedelemben az engedélyezési eljárások. Általában az a cél, hogy a vállalatok nagyobb önállóságot élvezzenek, lazuljon a központi ellenőrzés - nyilatkozta a kereskedelmi miniszter, hozzátéve, hogy ez egyszersmind nagy bukásokat is eredményezhet. (Reuter) 1990. április 3. Nyugati üzletemberek tanácsai Kelet-Európának ELŐBB AZ INFRASTRUKTÚRA, AZTÁN A VEGYES VÁLLALAT A kelet-európai üzletemberek egyelőre tegyék félre a vegyes vállalatok és együttműködési megállapodások terveit, és törődjenek inkább a mindennapi tevékenységhez szükséges infrastruktúra kiépítésével - javasolták az Európa nyugati feléből érkezett üzletemberek keleti partnereiknek az április 11-ig ülésező bonni Kelet-Nyugat gazdasági konferencián. A megszokott nemzetközi kereskedelmi normák e régióban nem érvényesek, a kelet-európaiak nem tartják be a szállítási határidőket, nem törődnek a minőséggel, és a végtelenségig nyújtják az engedélyezési procedúrát - ekképpen foglalta össze véleményét Niels Peter Freiesieben, az öntödei berendezéseket gyártó dán DISA cég vezetője. A dán üzletember véleményét a kanadai Edwin Mallory, az Olympia and York elnökhelyettese azzal egészítette ki, hogy a közelmúltban egy nagy szovjet iparvállalatnál járt, amely 34 országba exportál - de nem rendelkezik telexgéppel. A svéd kereskedelmi tanácsot képviselő Jan Nyström azt emelte ki, hogy - és ez különösen a szovjetekre jellemző - még mindig túl nagy méretekben gondolkodnak, figyelmen kívül hagyják a kisvállalatok nyújtotta lehetőségeket. Bár kemények a szavak, mind Moszkva, mind pedig a kisebb reformországok örömmel fogadják a tanácsokat - állapítja meg a Reuter. A cél ugyanis - mondta a szovjet Szergej Zotov - a nyugati és a keleti gazdaságok között tátongó különbségek mérséklése, és az üzletemberek összehozása. A Szovjetunió külgazdasági kapcsolatainak minisztériumát képviselő Georgij Petrov elmondta, hogy a nyugati partnerekkel tető alá hozott vegyes vállalatok a know-how és az új technológiák átadásán kívül az új vállalatvezetési elvek megismertetését is elősegíthetik. Hangoztatta azonban azt is, hogy a szovjeteknek - ez áll a többi keleteurópai ország vállalataira is - el kell lesniük egyebek között a valós adatokat mutató vállalati mérlegek készítésének fortélyait is. A Reuter megemlíti, hogy a szovjet képviselők ezen a fórumon tapintatosan nem tettek említést a Kelet és a Nyugat közti szabad kereskedelem tényleges kibontakozását akadályozó COCOM-listáról. A találkozó a jelek szerint több eredménnyel fog zárulni, mint bármelyik korábbi hasonló tárgyalássorozat. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet - ismertebb nevén a helsinki konferencia - bonni utótalálkozóján a kelet-európai országok nemcsak a gazdasági reformok mellett kötelezték el magukat - sokadjára de élénk eszmecserét folytattak arról is, melyikük tett eddig többet a gazdasági átalakulás érdekében - jelentette ki a kanadai David Elder. (Reuter) Vietnam nem kíván politikai változásokat Vietnam nem kívánja követni a keleteurópai demokratikus változásokat, mivel jelenleg az életszínvonal emelését fontosabbnak tartja a politikai liberalizációnál -jelentette ki a párt egyik szóvivője. A Vietnami Kommunista Párt (VKP) tehát változatlanul kitart a szovjet peresztrojka sajátos vietnami változata, a „dai moi” mellett, ugyanakkor nem kívánja feladni vezető szerepét. A kormány hatékonyabb működése céljából nagyszabású átszervezés során csökkentették a minisztériumok számát. Az államtanács határozata tíz minisztériumot megszüntetett, illetve beolvasztott. A kormány tagja maradt a két vezető „liberális”, Vo Van Kiet első miniszterelnök-helyettes és Nguyen Co Thach külügyminiszter, továbbá Le Duc Anh nemzetvédelmi miniszter, Mai Chi Tho belügyminiszter és a régi gárda egyetlen képviselőjeként Vo Nguyen Giap. Összevonták a kereskedelmi minisztériumokat, valamint a gépipari, a kohászati és a nehézipari minisztériumot, és az új minisztériumba beolvasztották a geológiai és olajipari igazgatóságot is. A VKP központi bizottsága múlt héten elutasította az „elsietett” politikai reformokat, és kizárta soraiból Tran Hong Quant, a vezető reformkommunistát, aki a kelet-európaihoz hasonló gyors reformokat javasolt. Nyugati diplomaták szerint a vietnami párt tudatában van a politikai reformok szükségességének, de a párton belül nincs egyetértés az átalakulások mértékét és ütemét illetően. Mindenesetre a párt úgy véli, nem szabad megengedni, hogy Vietnamban instabillá váljon a politikai helyzet. Úgy tűnik, a vezetésben egyelőre a konzervatív szárny kerekedett felül, annak ellenére, hogy a keleti blokk felbomlásával Vietnam nemzetközi elszigetelődése tovább fokozódik. (Reuter, APA) Az MNB újra kamatlábat emelt A Magyar Nemzeti Bank 1990. április 2-tól 3 százalékponttal felemelte egyes rövid lejáratú, a pénzpiaci kamatlábak követésén alapuló jegybanki refinanszírozási hitelek kamatlábát. A pénzintézeteknek nyújtott, egy évnél rövidebb lejáratú refinanszírozási hitelek közül a likviditási hitelek kamata 21 százalékról 24 százalékra emelkedett. Ugyancsak felemelték a pénzintézeteknek a sorban állások oldása céljából nyújtott refinanszírozási hitelek kamatát 21 százalékról 24 százalékra. Az MNB legutóbb részben 1989. december 1-jén, részben ez év január elsején emelte fel a jegybanki hitelek kamatlábait. (MTI) A Nemzetközi Menedzser Központ programajánlata Stratégiai tervezés nemzetközi vállalatoknál 1990. május 21-25. Érdeklődés, jelentkezés: 1775 Budafok 1, Pf. 113. Telefon: 138-5128, 173-0755 A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán. Cégvezető: OLÁH LÁSZLÓ Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest Vll., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cwh . Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Megrendelések felvétele a szerkesztőség címén. Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó * A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.