Világgazdaság, 1990. április (22. évfolyam, 63/5321-80/5338. szám)

1990-04-03 / 63. (5321.) szám

KÜLGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Viták a keleti és a nyugati márka árfolyamáról Becsapottnak érzik magukat a kelet­német választók azután, hogy a nyugat­német Bundesbank elnöke a hét végén kijelentette: a valutaunióban két keletné­met márka érne egy nyugatnémetet a korábban elhíresztelt egy az egyben való átváltással szemben, s ami még rosszabb, a javaslat mögé állítólag a bonni kabi­net több tagja is felsorakozott, például Theo Waigel pénzügyminiszter. A kelet­német kereszténydemokraták vezetője, Lothar de Maziere hangot is adott elége­detlenségének, mondván: az előzetes megbeszéléseken nem erről volt szó. Kohl kancellár hétfői nyilatkozatában igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, s nyomatékosan leszögezte: a nyugat­német kormány még nem döntött a kérdésről. Ugyanezt mondta Blüm munkaügyi és szociális miniszter is, aki azt emelte ki: nagy a hatalma a Bundes­­banknak az NSZK-ban, de nem akkora, hogy ilyen horderejű kérdésekben dönt­sön. Waigel pénzügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Kohl soha­sem tett konkrét ígéretet minden egyes keletnémet márka egy az egyben való átváltására. „Bonn továbbra is felelősnek érzi magát a keletnémetek sorsáért” - nyilat­kozta a kancellár, mindamellett a Bund­esbank javaslatát alaposan át fogják tanulmányozni. Kohl ismételten elmond­ta: ahhoz, hogy Bonn véglegesen dön­teni tudjon a gazdasági és valutaunióról, illetve az ezzel összefüggő kérdésekről, meg kell állapodnia a keletnémet kor­mánnyal a feltételekről, csakhogy Ber­linben még nincs kormány, s kérdés, hogy meddig húzódnak el a koalíciós tár­gyalások - dobta vissza a labdát Ber­linnek Kohl. Erős azonban a bírálók hangja az­ NSZK-ban is: Genscher külügy­miniszternek például fenntartásai van­nak a Bundesbank javaslatait illetően. Lambsdorff* * a szabaddemokraták veze­tője elfogadhatatlannak tartja a 2000 márkás határt - a Bundesbank szerint a keletnémet takarékbetétekből ennyit lehetne egy az egyben átváltani. Az ellenzékben lévő szociáldemokraták azt mondják, Kohl megszegte a keletnémet választóknak tett ígéreteit, így ő lesz az oka annak, ha az NDK-ból újra megin­dul a menekültáradat amely a válasz­tások után örvendetes módon lelassult. Bármennyire felkavarta is a szen­vedélyeket a Bundesbank hét végi javas­latával, tegnap ismét olyan ötpontos feltételrendszert ismertettek, amelyben első helyen szerepel: 2,1 legyen az árfolyam. Kétezer keletnémet márka értékig a megtakarított pénzeket egy az­ egyben lehetne átváltani. A Bundesbank a továbbiakban korlátlan felügyeletet kíván magának a keletnémet pénzpolitikát illetően, nyugati típusú bankrendszer kialakítását szorgalmazza, s azt akarja, hogy szabjanak meg felső határt a kelet­német állami vállalatok új hitelfelvéte­leire. Pöhl, a Bundesbank elnöke pontokba szedve világosan kifejtette álláspontját, hogy miért kellene egy nyugatnémet márkáért két keletit adni, s a két valutát nem egy az egyben váltani.­­ Nem lehet semmi módon meghatá­rozni, hogy mennyit ér egy keletnémet márka, mert nem jegyzik a nemzetközi tőkepiacokon. A feketepiacon, valamint az üzleti elszámolásoknál széles a skála (5:1-től 3:1-ig), ezért a 2:1 nem leérté­kelése a takarékbetéteknek, hanem tulaj­donképpen „újraértékelése”.­­ A keletnémet vállalatok elvéreznének e versenyben, mert termelékenységük egyharmada a nyugatnémet iparénak. - A keletnémet vállalatok 260 mil­liárd márkával tartoznak a központi banknak, a 2,1 árfolyam a felére csök­kentené ezt a terhet.­­ Anélkül, hogy a bérek a felére csökkennének, a 2,1 árfolyam reálisabb kiindulási alapot adna a bérek megál­lapításához, s az NDK ipara olyan bérek­kel kalkulálhatna, amelyeket meg is engedhet magának.­­ Nagyvonalú az az ajánlat, hogy a keletnémetek megtakarított pénzükből 2000 márkát egy az egyben átválthat­nak. Ha mind a 16 millió állampolgár él ezzel a lehetőséggel, ez 32 milliárd nyugatnémet márka vásárlóerőt jelent. (Reuter, APA, AP-DJ) A VILÁGGAZDASÁG­I JELENTI­ S Irán radikális politikusai a gazda­sági bűntetteket - közte az árufel­halmozást és a feketepiaci kereskedelmet - a jövőben halálbüntetéssel kívánják büntetni, szakértők azonban úgy vélik, a kampány fő célja a pragmatista Hase­­mi Rafszandzsani elnök politikájának akadályozása. Rafszandzsani a Nyugat­tal való gazdasági és politikai kapcso­latok javítására törekszik, így keresve gyógyírt az áru- és valutahiánnyal, valamint inflációval küszködő Irán bajai­ra, míg az ellenzék a tavaly júniusban elhunyt Khomeini Nyugat-ellenes esz­méit akarja követni. * Az elmúlt héten alakult Mongol Szociáldemokrata Párt az ország sem­legessé válására, valamint a piacgazdaság bevezetésére szólított fel. Baterdzsenim­ Batbajar pártelnök a nyugati országokkal való gazdasági kapcsolatok bővítését is szorgalmazta.­­ A tajvani pénzügyminisztérium szombaton bejelentette: három, állami tulajdonban lévő kereskedelmi bank 46,34 millió darab, összesen 25,76 milliárd új tajvani dollár (1 USA-dollár , 26,5508 tajvani dollár) értékű részvényt piacra dob privatizálási programja gyorsítása végett. Az eladást követően az állam kezében a jelenlegi 56,2, 58,1 és 74,4 százalékos részesedéssel szemben a részvények 51 százaléka marad. * Április 1-jén reprivatizálták a koráb­ban kisajátított karl-marx-stadti VEB Luft- und Wärmetechniket. A vállalat a jövőben korábbi, Chemnitzer Kupfer- und Metallwarenfabrik néven fog működni volt tulajdonosa, Werner Thost irányí­tása alatt. Thost eddig is vezető beosz­tásban volt a cégnél. A vállalatnak 110 alkalmazottja van, részt vesz egyebek között az új müncheni repülőtér építé­sében. * Líbia - tripoli diplomáciai források szerint - kész enyhíteni a nyugatnémet vállalatoknak járó átutalások folyósí­tásának tilalmát. Tripoli azért állította le az átutalásokat, mert rossz néven vette, hogy Bonn és Washington megvádolta: mérges gázt állítanak elő a március közepén kigyulladt rabtai vegyi üzem­ben. Rendkívüli vámintézkedések a Szovjetunióban Rendkívüli kiviteli intézkedéseket vezettek be a szovjet utasforgalomban: gyakorlatilag teljesen betiltották a fogyasztási cikkek kivitelét, korlátozták a külföldre kivihető konvertibilis valuta mennyiségét, s egyelőre nem lehet rubelért csehszlovák koronát vásárolni. Valerij Draganov, a szovjet vámhivatal helyettes vezetője a súlyos belső ellátá­si gondokkal magyarázta a kiviteli tilal­mat, ami szovjet és külföldi állam­polgárokra egyaránt vonatkozik, s való­színűleg az idei év egészében érvény­ben lesz. A rendelkezés értelmében ti­los a jövőben például autógumik és gépkocsialkatrész, szőrme, kávé, hús és húskészítmény, hal, tojás, mogyoró, méz, cukor, különböző textíliák és kon­fekcióipari termékek, azaz csaknem valamennyi szovjet fogyasztási cikk kivitele. Nem szabad kivinni háztartási villamosgépeket, mosógépeket, épí­tőanyagot, vetőgépeket sem. Az utóbbi időben ugyanis egyre nagyobb méreteket öltött a feke­tekereskedelem: a szóban forgó termé­keket a szovjet határon túl kemény­valutáért adták el vagy csereke­reskedelemben értékesítették, ami jelentő­sen hozzájárult az áruhiányhoz. Draga­nov azonban elismerte, hogy a kiviteli tilalom önmagában nem oldhatja meg az ellátási gondokat. A szovjet kormány szigorúan korlá­tozta a kivihető keményvaluta mennyi­ségét is: ez 30-200 dollár lehet, a külföl­dön tartózkodás időtartamától függően. Átmenetileg csehszlovák koronát sem tudnak a szovjetek venni - sem a turis­ták, sem pedig az üzletemberek. Az Izvesztyija kormánylap közlése szerint ennek az az oka, hogy Csehszlovákia mindaddig nem hajlandó koronát bocsá­tani a Szovjetunió rendelkezésére, amíg nincs meg a két ország között a fizetési megállapodás. (APA, MTI) Gondok a dél-koreai vállalati és bankszektorban A lassuló dél-koreai gazdasági fejlődés elsősorban a kis- és közép­­vállalatokat, valamint a nagyban­kokat sújtja - ez derül ki több elemzésből is. A kisebb vállalatok számára a legfőbb problémát az export visszaesése jelenti. A nagy exportorientált cégek ugyanis szűkülő lehetőségeik következtében a belföldi piac felé fordultak, és méretüknél fogva könnyen kiszoríthatják a kisebb vállalkozókat a piacokról. Egy felmérés eredményei is alá­támasztják ezt: a 451 vizsgált vállalatból a nagy cégek nyeresége 1989-ben 11,5 százalékkal emelkedett, a kis- és közép­vállalatoké pedig 19,1, illetve 13,4 százalékkal csökkent. Egyelőre nincs sok remény, hogy ez a tendencia megfordul, hiszen a vonnak a japán jenhez viszo­nyított felülértékeltsége miatt a dél-koreai termékek exportképessége változatlanul gyengébb lesz. Két igen jövedelmező év után a nagy dél-koreai bankoknak is szembe kell nézniük a lassuló gazdasági fejlődés miatt szigorodó feltételekkel, valamint az újonnan alakult kis- és középbankok növekvő konkurenciájával. Az ötvenes évek közepe óta a kor­mány és a nagybankok szorosan együtt­működtek a háború által elpusztított gazdaság helyreállításában. A szöuli kormány az általa fejleszteni kívánt új iparágak hitelekkel való támogatása fejében közel 40 éven keresztül biztos piacot teremtett a nagybankok számára. A gazdaság felvirágzásával egyidejűleg a banktevékenység is igen jövedelmező volt. A bankkölcsönök elősegítették számos, ma már nemzetközi hírnevet szerzett cég - például a Samsung vagy a Daewoo - felemelkedését. A kormány által kez­deményezett befektetések egy része a későbbiekben azonban katasztrofálisnak bizonyult, és ennek következtében a nagybankoknál jelentősen felduzzadt a behajthatatlan követelések állománya (lásd VILÁGGAZDASÁG, 1990. már­cius 9., 1. oldal). Tavaly véget ért a dél-koreai gazdasági fejlődés gyorsuló szakasza, a bruttó nemzeti termék (GNP) reálnövekedése az 1988. évi 12,4 százalékról 6,7 szá­zalékra zuhant. Ennek hatására a kor­mány - többek között - megszigorította hitelpolitikáját. Jelenleg a bankoknak nyereségük 70 százalékát a veszteségek fedezésére szolgáló alapba kell befizet­niük, így ez az intézkedés hátrányosan érinti azokat a régóta fennálló banko­kat, amelyek a kormánnyal kötött hall­gatólagos szövetség alapján jelentős mértékű, nehezen behajtható kinnle­vőséggel is rendelkeznek. Az újonnan alakuló és mozgékonyabb kis- és középbankok megjelenése is nehezíti a nagybankok helyzetét. Ennek ellenére szakértők úgy vélik, hogy a kormány végső soron nem kívánja el­veszteni a bankrendszer bizalmát, és ha kell, közbelépésével megakadályozná a nagybankok csődbe menését. A helyzetük azonban távolról sem ilyen rossz: pro­fitjuk idén várhatóan csak 50-70 szá­zalékkal fog növekedni. A kormány egyes intézkedéseit még­­­is valamennyi bank sérelmesnek találja. A bankok általában szívesebben hite­leznek a nagy exportorientált válla­latoknak, de a pénzügyminisztérium kikötésének értelmében a kölcsönök bizonyos százalékát kis- és közepes vállalkozásoknak kell megkapniuk. A kormány szigorúan szabályozza a köl­csönök felhasználási irányait is. Minden jel arra mutat, hogy a nagy­bankok aligha ismételhetik meg a jöve­delmezőség tavalyi gyors növekedését. Szakértők szerint a bankoknak ezentúl hatékonyabban kell működniük. A pénzügyi szektor tervezett deregulációja is új lehetőségeket kínál majd valamennyi pénzintézet számára. (Reuter, AP-DJ) Exportösztönzés, importliberalizálás Indiában Április 1-jén léptek életbe Indiában azok az intézkedések, amelyek értel­mében ösztönzik az exportot, s általá­ban véve liberalizálják a kereskedelmet a fizetési mérleg hiányának csökkentése végett. Árun Nehru kereskedelmi minisz­ter tájékoztatása szerint a három évre szóló programmal azt szeretnék elérni, hogy az ipar hatékonyabban, s ne csak a védett belföldi, hanem a külföldi piacra is termeljen, a vállalatok versenyképes árakon vegyenek nyersanyagokat, s egyszerűsödjenek a külkereskedelemben az engedélyezési eljárások. Általában az a cél, hogy a vállalatok nagyobb önállóságot élvezzenek, lazul­jon a központi ellenőrzés - nyilatkozta a kereskedelmi miniszter, hozzátéve, hogy ez egyszersmind nagy bukásokat is eredményezhet. (Reuter) 1990. április 3. Nyugati üzletemberek tanácsai Kelet-Európának ELŐBB AZ INFRASTRUKTÚRA, AZTÁN A VEGYES VÁLLALAT A kelet-európai üzletemberek egye­lőre tegyék félre a vegyes vállalatok és együttműködési megállapodások terveit, és törődjenek inkább a mindennapi tevékenységhez szükséges infrastruktúra kiépítésével - javasolták az Európa nyugati feléből érkezett üzletemberek keleti partnereiknek az április 11-ig ülésező bonni Kelet-Nyugat gazdasági konferencián. A megszokott nemzetközi keres­kedelmi normák e régióban nem érvé­nyesek, a kelet-európaiak nem tartják be a szállítási határidőket, nem törődnek a minőséggel, és a végtelenségig nyújtják az engedélyezési procedúrát - ekképpen foglalta össze véleményét Niels Peter Freiesieben, az öntödei berendezéseket gyártó dán DISA cég vezetője. A dán üzletember véleményét a kanadai Ed­win Mallory, az Olympia and York elnökhelyettese azzal egészítette ki, hogy a közelmúltban egy nagy szovjet ipar­vállalatnál járt, amely 34 országba exportál - de nem rendelkezik telex­géppel. A svéd kereskedelmi tanácsot képviselő Jan Nyström azt emelte ki, hogy - és ez különösen a szovjetekre jellemző - még mindig túl nagy mére­tekben gondolkodnak, figyelmen kívül hagyják a kisvállalatok nyújtotta lehe­tőségeket. Bár kemények a szavak, mind Moszkva, mind pedig a kisebb reform­­országok örömmel fogadják a tanácso­kat - állapítja meg a Reuter. A cél ugyanis - mondta a szovjet Szergej Zotov - a nyugati és a keleti gazdaságok között tátongó különbségek mérséklése, és az üzletemberek összehozása. A Szovjetunió külgazdasági kapcso­latainak minisztériumát képviselő Geor­­gij Petrov elmondta, hogy a nyugati partnerekkel tető alá hozott vegyes vállalatok a know-how és az új tech­nológiák átadásán kívül az új vállalat­­vezetési elvek megismertetését is előse­gíthetik. Hangoztatta azonban azt is, hogy a szovjeteknek - ez áll a többi kelet­európai ország vállalataira is - el kell lesniük egyebek között a valós adatokat mutató vállalati mérlegek készítésének fortélyait is. A Reuter megemlíti, hogy a szovjet képviselők ezen a fórumon tapintatosan nem tettek említést a Kelet és a Nyugat közti szabad kereskedelem tényleges kibontakozását akadályozó COCOM-listáról. A találkozó a jelek szerint több ered­ménnyel fog zárulni, mint bármelyik korábbi hasonló tárgyalássorozat. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet - ismertebb nevén a helsinki konferencia - bonni utótalálkozóján a kelet-európai országok nemcsak a gaz­dasági reformok mellett kötelezték el magukat - sokadjára de élénk esz­mecserét folytattak arról is, melyikük tett eddig többet a gazdasági átalakulás érdekében - jelentette ki a kanadai David Elder. (Reuter) Vietnam nem kíván politikai változásokat Vietnam nem kívánja követni a kelet­európai demokratikus változásokat, mivel jelenleg az életszínvonal emelését fon­tosabbnak tartja a politikai liberalizációnál -jelentette ki a párt egyik szóvivője. A Vietnami Kommunista Párt (VKP) te­hát változatlanul kitart a szovjet pere­sztrojka sajátos vietnami változata, a „dai moi” mellett, ugyanakkor nem kívánja feladni vezető szerepét. A kormány hatékonyabb működése céljából nagyszabású átszervezés során csökkentették a minisztériumok számát. Az államtanács határozata tíz minisz­tériumot megszüntetett, illetve beol­vasztott. A kormány tagja maradt a két vezető „liberális”, Vo Van Kiet első miniszterelnök-helyettes és Nguyen Co Thach külügyminiszter, továbbá Le Duc Anh nemzetvédelmi miniszter, Mai Chi Tho belügyminiszter és a régi gárda egyetlen képviselőjeként Vo Nguyen Giap. Összevonták a kereskedelmi minisztériumokat, valamint a gépipari, a kohászati és a nehézipari minisz­tériumot, és az új minisztériumba beol­vasztották a geológiai és olajipari igaz­gatóságot is. A VKP központi bizottsága múlt héten elutasította az „elsietett” politikai refor­mokat, és kizárta soraiból Tran Hong Quant, a vezető reformkommunistát, aki a kelet-európaihoz hasonló gyors refor­mokat javasolt. Nyugati diplomaták szerint a vietnami párt tudatában van a politikai reformok szükségességének, de a párton belül nincs egyetértés az átalakulások mértékét és ütemét illetően. Mindenesetre a párt úgy véli, nem szabad megengedni, hogy Vietnamban instabillá váljon a politikai helyzet. Úgy tűnik, a vezetésben egye­lőre a konzervatív szárny kerekedett felül, annak ellenére, hogy a keleti blokk felbomlásával Vietnam nemzetközi elszi­getelődése tovább fokozódik. (Reuter, APA) Az MNB újra kamatlábat emelt A Magyar Nemzeti Bank 1990. áp­rilis 2-tól 3 százalékponttal felemelte egyes rövid lejáratú, a pénzpiaci kamat­lábak követésén alapuló jegybanki refi­nanszírozási hitelek kamatlábát. A pénzintézeteknek nyújtott, egy évnél rövidebb lejáratú refinanszírozási hite­lek közül a likviditási hitelek kamata 21 százalékról 24 százalékra emelkedett. Ugyancsak felemelték a pénzintézeteknek a sorban állások oldása céljából nyúj­tott refinanszírozási hitelek kamatát 21 százalékról 24 százalékra. Az MNB legutóbb részben 1989. december 1-jén, részben ez év január elsején emelte fel a jegybanki hitelek kamatlábait. (MTI) A Nemzetközi Menedzser Központ programajánlata Stratégiai tervezés nemzetközi vállalatoknál 1990. május 21-25. Érdeklődés, jelentkezés: 1775 Budafok 1, Pf. 113. Telefon: 138-5128, 173-0755 ­ A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán. Cégvezető: OLÁH LÁSZLÓ Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest Vll., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cwh . Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Megrendelések felvétele a szerkesztőség címén. Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó * A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.

Next