Világgazdaság, 1990. május (22. évfolyam, 81/5339-101/5359. szám)

1990-05-03 / 81. (5339.) szám

2 KÜLGAZDASÁG­I VILÁGGAZDASÁG ELKERÜLI-E A RECESSZIÓT AZ AMERIKAI GAZDASÁG? (Folytatás az 1. oldalról) Greenspan kijelentette, hogy a belföldi keresletet meghatározó tényezők valószínűleg mérséklő­en hatnak a konjunktúrára, míg az amerikai termékek iránti kül­földi kereslet feltehetően élénkí­tő lesz, „bár nem annyira, mint 1987-ben és 1988-ban”. Ezért a Fed elnöke „szerény és mérsékelt ütemű közti” gazdasági növeke­dést vár az idei évtől. Greenspan beszédére a Wall Street azonnal reagált: a részvények - főleg a feldolgozóipari vállalatoké - ár-­­folyama emelkedett. Nagyjából ugyanez volt a vé­leménye a Greenspant hallgató vállalati beszerzési igazgatóknak is: 80 százalékuk úgy véli, az idén elkerülik a recessziót. Az amerikai gazdaság a The Wall Street Journal elemzése szerint is sokkal biztatóbb képet mutat, mint a tavalyi év végén, ám az elégedettség csak vissza­fogott leh­et: a gazdaságról érke­ző statisztikai adatok továbbra is jók ugyan, de nem kitartóan azok. A washingtoni kereskedelmi minisztérium adatai szerint a gazdaság a tavalyi év utolsó negyedének 1,1 százaléka után az idei év első három hónapjában a vártnál gyorsabban, 2,1 száza­lékkal növekedett, ám az infláció nyolc év legmagasabb szintjét érte el 1990 első negyedévében: éves szinten - igaz, a szezonális fak­torok kiszűrése nélkül - 8,5 szá­zalék volt. A várakozások szerint az infláció az idén legjobb eset­ben is a tavalyi 4,8 százalékos szintet éri el, s a közgazdászok egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy az áremelkedések üteme már hetedik éve kitartóan 4 és 5 százalék között van. Ezért úgy vélik, a Fed eddigi antiinflációs kampánya inkább veszíteni fog lendületéből, semmint erősödni. A Fed próbálja ugyan fenntar­tani a monetáris szigort, ám az infláció elleni hatásos küzdelem igényelné az irányadó leszámíto­lási kamatláb emelését is - ér­velnek a közgazdászok. Ehhez pedig a Fednek sem bátorsága, sem támogatása nincsen, s ráadásul a gazdaság élénkítését kívánó Fehér Házból ellenkező irányú nyomás nehezedik a jegybankra a kamatok csökkentése érdekében. A dilemma megoldására tett lé­pést legkorábban május 15-én várják, amikor a Fed politikáját meghatározó nyíltpiaci bizottság tanácskozik majd. Mivel az infláció letörésére tett erőfeszítések felidézhetik a re­cesszió veszélyét - fűzi hozzá a Wall Street Journal -, a Fehér Ház „egy kicsit gyorsabb gazdasági növekedést és egy kicsit alacso­nyabb kamatlábakat” szeretne, különösen az idei törvényhozási választások miatt. A kormányzat ezenkívül azért sem akar maga­sabb kamatlábakat, mert az a belső hitelfelvétel és -törlesztés meg­drágulása révén veszélyes mér­tékben megnövelhetné a költség­­vetési deficit nagyságát. A képviselőház által az októ­berben kezdődő 1991-es pénzügyi évre kedden elfogadott, 1200 milliárd dolláros költségvetési tervezet papíron azzal számol, hogy eleget tesz a Gramm-Rudman-törvény­ben meghatározott 63 milliárd dollá­ros deficitmaximum követelmé­nyének, ám közel sem biztos, hogy még a jelenlegi kamatlábak mel­lett is elkerülhető lesz az auto­matikus kiadáscsökkentés. Ros­­tenkowski, a képviselőház meg­­ajánlási bizottságának befolyásos demokrata párti elnöke már most hangsúlyozta: mindaddig nem hívja össze a megajánlási bizott­ságot a szenátus és a képviselő­ház költségvetés-tervezeteinek összehangolására, amíg nem köttetik a tavalyinál határozottabb, „jelentős és több évre szóló” egyezség a költségvetési deficit kordában tartásának módjáról a demokraták és a republikánusok között, és feltétlenül Bush elnök részvételével. A megegyezés útjában egyelőre két nagyobb akadály áll: Bush és pártja föl­újította a tőkeérték­növekedési adó mérséklésének igényét, míg Rostenkowski a demokraták részéről a szövetségi adók jelentős emelését javasolja a költségvetési deficit csökken­tése érdekében. Megfigyelők szerint a szövetségi adók emelé­sébe a Fehér Ház, illetve a re­publikánusok csak akkor mennek bele, ha a demokraták elfogadják a tőkeérték-növekedési adó mér­séklését. A költségvetési deficit lefaragását viszont segítheti, hogy Cheney védelmi miniszter­­ való­színűleg a „békeosztalékot” ve­hemensen learatni kívánó de­mokraták követeléseit megelő­zendő vagy mérséklendő - ked­den meghosszabbította a katonai építési költségvetésből finanszí­rozott beruházások április 30-án lejárt befagyasztását, és több mint 200 program felülvizsgálatát rendelte el, ami beruházások és programok törlésével jár. A demokraták által előterjesztett képviselőházi költségvetés-terve­zet értelmében egyébként 295,5 milliárd dollárt fordítanának kato­nai kiadásokra, 8,5 milliárddal kevesebbet, mint amennyit Bush igényelt, és 11,5 milliárddal kevesebbet, mint amennyi az infláció ellensúlyozásához lenne szükséges. A költségvetési deficit finan­szírozása ennek ellenére nem lesz problémamentes. Richard Darman, a washingtoni kormányzat költ­ségvetési igazgatója kedden arra figyelmeztetett, hogy a japán tőke amerikai befektetései valamelyest csökkenni fognak, s a nyugat­európai tőke is inkább Kelet- Európa felé fordul vagy otthon marad. Az amerikai takarékpénz­tárak megmentése igényelte kor­mányzati hitelfelvétel viszont átmenetileg emelkedik, a tőke­piacok azonban nem tudnak kor­látlanul pénzforrást előteremteni - jegyezte meg Darman. A tör­vényhozás költségvetési hivatala szerint már az 1990-es pénzügyi év költségvetési deficitje is eléri a 180 milliárd dolláros határt, mégpedig nagyrészt a takarék­­pénztárak megmentése miatti hitelfelvétel következményeképp. N. G. ENSZ-állásfoglalás Kelet-Európa integrálódásáról A tervezettnél három nappal később, kompromisszumos nyi­latkozattal fejeződött be kedden az ENSZ közgyűlésének rendkí­vüli ülésszaka a nemzetközi gazdasági együttműködésről. A tanácskozáson nem voltak tapasz­talhatók a fejlett és a fejlődő országok korábbi heves vitái, s a tagállamok síkraszálltak a kelet­európai országoknak a világgaz­daságba, a nemzetközi gazdasági szervezetekbe való integrálódása mellett. A kulisszák mögötti beható megbeszélések után elfogadott közös nyilatkozat nem ismétli meg a fejlődő világ korábbi éles vád­jait, követeléseit egy „új nemzet­közi gazdasági rend” felállításá­ra, amit a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok, hevesen ellen­zett. A dokumentum figyelmez­tet a korábbi ENSZ-határozatokra, hogy a fejlett államok fordítsák nemzeti össztermékük 0,7 százalé­kát a fejlődő országok támogatásá­ra. Washington ezt változatlanul elutasítja, de a határozatnak Nyu­­gat-Európában is csak nélyány ország tesz eleget. A kelet-európai államokat támo­gatni kell törekvéseikben, hogy beilleszkedjenek a világgazdaság­ba, ez hasznára lesz mind saját népüknek, mind a világnak. Ez azonban nem vonhatja el a figyelmet a fejlődő országokkal való együttműködés elsőd­legességéről, fogalmaz a nyilatkozat. Az integráció - a do­kumentum szerint - elősegítheti, hogy Kelet-Európa dinamikus kereskedelmi partnere, piaca, technológiaforrása legyen a fejlődő világnak. A 80-as évek sok fejlődő ország számára elveszett évtizedet jelen­tettek, az életkörülmények Afriká­ban, Latin-Amerikában, a Karib­­térségben romlottak. A fejlődők helyzete a nemzetközi kereskede­lemben és a pénzügyi kapcsolatok­ban lényegesen gyengült, tovább szélesedett a szakadék fejlettek és fejlődők között. A külső eladóso­dottság a fejlődő országok gazda­sági pangásának fő tényezője lett, az alapanyagok árcsökkenése meg­semmisítő hatással volt az e termé­kektől függő országokra - hangzik a nyilatkozat. A dokumentum az amerikai ellenállás miatt végül nem tesz említést az adósság­elengedés kérdéséről, de utal arra, hogy sürgősen meg kell vizsgálni az adósságprobléma széles körű, tartós megoldásának lehetőségét, alkalmazva a legutóbbi kezde­ményezéseket és módszereket. Az ENSZ-állásfoglalás fellép a gazdasági protekcionizmus ellen és kitér a környezetvédelemre, ebben is támogatást kérve a fejlődő államok számára. (MTI) Vita az ADB kedvezményes hiteleiről Tegnap kezdődött és holnap ér véget Újdelhiben az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) közgyűlése, ahol a vita elsősorban arra koncentrálódik, hogy mennyivel növeljék a rászoruló fejlődő országoknak nyújtott kedvezményes hitelek finan­szírozására szolgáló alapot. Nyíltan az ADB egyetlen je­lentős tagja sincs a kedvezményes hitelrendszer bővítése ellen, ám az Egyesült Államok - az ADB egyik főrészvé­nyese - ellenzi a növelés mértékét és vitatja a befizetés időzítését. A kedvezményes hitelkeret finanszírozásáról folyó megbe­széléseknek mihamarabb meg kell kezdődnie, hogy az ADB meg­szakítás nélkül folytathassa munkáját - jelentette ki tegnapi nyitóbeszédében a szervezet ta­valy novemberben megválasztott elnöke, a japán Tarumizu Kimi­­masa. Az idén lejáró négyéves finan­szírozási periódusban az ADB az úgynevezett Ázsiai Fejlesztési Alapon keresztül 3,6 milliárd dollárnyi kedvezményes hitelt folyósított a rászoruló ázsiai országoknak, s a bank tagjai ezt a keretet 10,4 milliárd dollárra szeretnék emelni. Az ADB közgyűlését megelő­ző nem hivatalos ülést az ameri­kaiak lényegében bojkottálták, már ez is jelzi az amerikai ellenke­zést. Victor Frank, az ADB amerikai igazgatója korábban hangsúlyozta: Washington ele­gendőnek tartja a becslések sze­rint rendelkezésre álló 800 mil­­lió-1 milliárd dollárt arra, hogy akár 1992-ig is kitartson. Az AP-DJ viszont megjegyzi, hogy az Egyesült Államok még elma­radásban van részének befizeté­sével a 3,6 milliárd dolláros alap­ba. A kedvezményes hitelkeret 10,4 milliárd dollárra növelése nem­csak az inflációt hivatott ellen­súlyozni, hanem figyelembe kí­vánja venni azon országok - például Vietnam vagy a Marshall­­szigetek - igényét is, amelyek a jelenlegi periódusban nem része­sülhettek a kölcsönökben.Csupán Kínának és Indiának 2,5 milliárd dollárt szánnának, ez azonban várhatóan újabb vitákat szül. A kisebb ázsiai országok ugyan­is attól tartanak, hogy a kontinens két óriása elszívja majd előlük az ADB kedvezményes hiteleit, míg Peking egyelőre azzal is meg­elégedne, ha az ADB normál kamatlábak mellett folyósítana neki kölcsönt. A tavaly júniusi Tienanmen téri megtorlás miatt ugyanis Kína nem jutott új ADB- hitelhez. 1989-ben a tervek sze­rint Peking 500 millió dollárt kapott volna az Ázsiai Fejleszté­si Banktól, ebből azonban csak 39 milliót folyósítottak neki. A jelentések szerint már össze­sen 1 milliárd dollárnyi Kínának szóló hiteljavaslat várja az ADB kormányzótanácsának jóváha­gyását, Frank, az amerikai igaz­gató azonban jelezte: Washing­ton a nemzetközi szervezetekben továbbra is ellenez minden hitel­­nyújtást Kínának, kivéve, ha az humanitárius célokat szolgál. Márpedig az ADB ilyen címen nem szokott folyósítani kölcsö­nöket. (AP-DJ) Szíriai haderő-korszerűsítés szovjet segítséggel A Szovjetunió korszerűsíti Szíria védelmi rendszerét. A hírt Alekszandr Zotov, a Szovjetunió szíriai nagykövete jelentette be a Gorbacsov szovjet és Asszad szíriai elnök moszkvai megbeszélésein kötött megállapodásra hivatkozva. Politikai hírmagyarázók rámutattak arra, hogy a szovjet gazdaság átalakítását célzó peresztrojka, valamint a kelet-európai változások tükrében a Szovjetunió - úgy is, mint Szíria legfontosabb fegyver­szállítója - számára egyre csökken mind Szíria, mind a többi közel­­keleti állam jelentősége. Zotov ezzel szemben azt mondta, hogy Gorbacsov és az egész szovjet vezetés megérti Asszad elnök aggodalmait a közel-keleti igazságos és átfogó béke elérésének lehetőségét illetően. Mint mondta, Gorbacsov tisztában van azzal, hogy Szíria egy részén izraeli seregek állomásoznak, és nincs garancia arra, hogy az arab államot nem éri újabb támadás Izrael részéről. Ezzel a megállapodással a stabil béke elérését kívánjuk elősegíteni - tette hozzá. (Reuter) Fellendülés Izraelben a bevándorlás nyomán A lakásépítések felfuttatását, adó­reformot és a katonai kiadások be­fagyasztását javasolták vezető izrae­li pénzügyminisztériumi és központi banki szakértők azon a sajtótájékoz­tatón, amelyen a szovjet zsidók bevándorlásának gazdasági hatásai­ról volt szó. A minisztérium és a központi bank szakértői szerint a magánszektor gazdasági növekedését a tavalyi 1,4 százalék után 1991-re 6,5 százalékos ütemre kell felfuttat­ni, mert csak így lehet kielégíteni a következő 3 évre várt 300 ezer be­vándorló letelepítése által keltett igényeket. A minisztérium szóvivője ismer­tette azt a tervet is, miszerint előre­gyártott házakat importálnának, és kölcsönökkel, valamint külön letele­pedési alap létrehozásával segítenék az építkezőket. A­­ központi bank becslése szerint a letelepítés költsé­ge 1990-ben 700 millió dollár lesz, majd évente 1,3 milliárd a követke­ző két eszte­h­őben. Az infláció felgyorsulásának megakadályozása érdekében a bank azt javasolja, hogy három évre a jelenlegi szinten fagyasszák be a védelmi kiadásokat. A növekedés serkentésére a bank javasolja a vál­lalati adók és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését, míg a minisztérium a privatizálás kiterjesz­tését és a bankszféra, valamint a mezőgazdaság reformját. A javasla­tokról addig nem hoznak hivatalos döntést, amíg Jichak Samír minisz­terelnök meg nem szerzi a parlamen­ti többséget a kormányalakításhoz. (Reuter) Alakulóban az első bolgár magánbank Bolgár vállalkozók az ország első magánbankjának megalapítását tervezik - adta tudtul a bolgár szocialista párt lapja, a Douma. A bank alaptőkéje 10 millió leva (3,3 millió dollár) lesz, és alacsony kamatú kölcsönök nyújtásával kívánja támogatni a vállalatokat. A még névtelen bank alapítását vasárnap határozta el a bolgár magánvállalkozók szövetsége, a Polgári Unió a Gazdasági Kezdeményezésért. A szövetség egyenként ezer levában (330 dollár) határozta meg a bank részvényeinek értékét, amelyeket külföldiek is megvásárolhatnak. (Reuter) KAIFU DÉL-ÁZSIAI KÖRÚTON Megkezdte öt országon át vezető dél-ázsiai körútját Kaifu Tosiki japán miniszterelnök, és első állomásaként vasárnap Új- Delhibe érkezett - jelenti a Reuter hírügynökség. Kaifu az indiai parlamentben tartott beszédében elmondta, Japán arra akarja hasz­nálni gazdasági erejét, hogy elő­segítse a térség fejlődését és stabilitását. Hozzáfűzte, hogy országa körültekintően kívánja növelni a Dél-Ázsiának nyújtott támogatást, mert a külföldi be­ruházások eredménytelenek ma­radnak, ha nem sikerül stabilizál­ni a térség államainak gazdasá­gát. Emellett ígéretet tett arra, hogy Japán az 1992-ig tartó ötéves időszakra a külföldnek ígért gazdasági segítségének 70 szá­zalékát (35 milliárd dollárt) ebbe a régióba irányítja. Kaifu elmondta, hogy a térség országai közti feszültség csök­kentése és az együttműködési készség növelése is fontos felté­tele a gazdaság fejlesztésének Dél- Ázsiában. Ezzel utalt az India és Pakisztán között Kasmír miatt újból növekvő feszültségre és, sürgette annak mielőbbi megol­dását. Az indiai tisztviselők meg­nyugtatására Kaifu kijelen­tte, hogy Japán figyelmének közép­pontjában továbbra is Dél-Ázsia áll annak ellenére, hogy a világ­ban megélénkült az érdeklődés Kelet-Európa iránt. Kaifu beszédében elmondta, hogy az térség államainak belső reformjai is hozzájárulhatnak a külföldi beruházók vonzásához. Az erőteljes dél-ázsiai gazdasági fejlődés egyik kulcsa az állam szerepének csökkentése, az álla­mi tulajdonban lévő vállalatok magánkézbe adása, az ipari infra­struktúra javítása és a beruházá­sok ösztönzése. Bár beszédében nem hozott nyilvánosságra átfogó tervet, felajánlotta segítségét a SAARC- nak, a dél-ázsiai regionális együtt­működési társulásnak, amelyet 1985-ben hozott létre hét ország, de amely eddig nem segítette elő hatékonyan a tagok együttműkö­dését. Japán Dél-Ázsia legnagyobb pénzügyi támogatója, 20 száza­lék körül van a részesedése a segélyekből a térség egészében, ezen belül 30 és 35 százalék között Indiában, Bangladesben, Pakisz­tánban és Srí Lankán. A külföldi beruházások tekin­tetében azonban a régió messze elmarad a szomszédos Délkelet- Ázsia mögött, amely Japán kül­földi beruházásainak 10 százalé­kát vonzza. Ezzel szemben Dél- Ázsia csak 0,1 százalékát. Kaifa kedden Bangladesba látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Ershad elnökkel. A tárgyalások középpontjában Banglades törekvései álltak, hogy növekedjék az országba irányuló külföldi támogatások mértéke és az így finanszírozott fejlesztési programok száma. Japán az or­szág legnagyobb külföldi támo­gatója, s az elmúlt 18 évben négymilliárd dollárral segélyezte Bangladest. Kaifa szerdán Pakisztánba érkezett, ahol megbeszéléseket folytat Benazir Bhutto minisz­terelnökkel. A japán kormányfő csütörtökön utazik tovább Srí Lankára. Dél-ázsiai körútját In­donéziában fejezi be. (APA, Reuter, AP-DJ) A Nemzetközi Menedzser N­y/d Központ IVX programajánlata Új vállalkozások indítása 1990. május 20-35. Érdeklődés, jelentkezés: 1775 Budafok 1, Pf. 113. Telefon: 138-5128, 173-0755 1990. május 3. ~­ © VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS, BORONKAY TAMÁS, KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014, Telex: 22-7958, Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán Cégvezető: OLÁH LÁSZLÓ Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917, Telex: 22-6307 cwh h, Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Megrendelések felvétele a szerkesztőség címén. Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.

Next