Világgazdaság, 1990. május (22. évfolyam, 81/5339-101/5359. szám)
1990-05-03 / 81. (5339.) szám
2 KÜLGAZDASÁGI VILÁGGAZDASÁG ELKERÜLI-E A RECESSZIÓT AZ AMERIKAI GAZDASÁG? (Folytatás az 1. oldalról) Greenspan kijelentette, hogy a belföldi keresletet meghatározó tényezők valószínűleg mérséklően hatnak a konjunktúrára, míg az amerikai termékek iránti külföldi kereslet feltehetően élénkítő lesz, „bár nem annyira, mint 1987-ben és 1988-ban”. Ezért a Fed elnöke „szerény és mérsékelt ütemű közti” gazdasági növekedést vár az idei évtől. Greenspan beszédére a Wall Street azonnal reagált: a részvények - főleg a feldolgozóipari vállalatoké - ár-folyama emelkedett. Nagyjából ugyanez volt a véleménye a Greenspant hallgató vállalati beszerzési igazgatóknak is: 80 százalékuk úgy véli, az idén elkerülik a recessziót. Az amerikai gazdaság a The Wall Street Journal elemzése szerint is sokkal biztatóbb képet mutat, mint a tavalyi év végén, ám az elégedettség csak visszafogott lehet: a gazdaságról érkező statisztikai adatok továbbra is jók ugyan, de nem kitartóan azok. A washingtoni kereskedelmi minisztérium adatai szerint a gazdaság a tavalyi év utolsó negyedének 1,1 százaléka után az idei év első három hónapjában a vártnál gyorsabban, 2,1 százalékkal növekedett, ám az infláció nyolc év legmagasabb szintjét érte el 1990 első negyedévében: éves szinten - igaz, a szezonális faktorok kiszűrése nélkül - 8,5 százalék volt. A várakozások szerint az infláció az idén legjobb esetben is a tavalyi 4,8 százalékos szintet éri el, s a közgazdászok egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy az áremelkedések üteme már hetedik éve kitartóan 4 és 5 százalék között van. Ezért úgy vélik, a Fed eddigi antiinflációs kampánya inkább veszíteni fog lendületéből, semmint erősödni. A Fed próbálja ugyan fenntartani a monetáris szigort, ám az infláció elleni hatásos küzdelem igényelné az irányadó leszámítolási kamatláb emelését is - érvelnek a közgazdászok. Ehhez pedig a Fednek sem bátorsága, sem támogatása nincsen, s ráadásul a gazdaság élénkítését kívánó Fehér Házból ellenkező irányú nyomás nehezedik a jegybankra a kamatok csökkentése érdekében. A dilemma megoldására tett lépést legkorábban május 15-én várják, amikor a Fed politikáját meghatározó nyíltpiaci bizottság tanácskozik majd. Mivel az infláció letörésére tett erőfeszítések felidézhetik a recesszió veszélyét - fűzi hozzá a Wall Street Journal -, a Fehér Ház „egy kicsit gyorsabb gazdasági növekedést és egy kicsit alacsonyabb kamatlábakat” szeretne, különösen az idei törvényhozási választások miatt. A kormányzat ezenkívül azért sem akar magasabb kamatlábakat, mert az a belső hitelfelvétel és -törlesztés megdrágulása révén veszélyes mértékben megnövelhetné a költségvetési deficit nagyságát. A képviselőház által az októberben kezdődő 1991-es pénzügyi évre kedden elfogadott, 1200 milliárd dolláros költségvetési tervezet papíron azzal számol, hogy eleget tesz a Gramm-Rudman-törvényben meghatározott 63 milliárd dolláros deficitmaximum követelményének, ám közel sem biztos, hogy még a jelenlegi kamatlábak mellett is elkerülhető lesz az automatikus kiadáscsökkentés. Rostenkowski, a képviselőház megajánlási bizottságának befolyásos demokrata párti elnöke már most hangsúlyozta: mindaddig nem hívja össze a megajánlási bizottságot a szenátus és a képviselőház költségvetés-tervezeteinek összehangolására, amíg nem köttetik a tavalyinál határozottabb, „jelentős és több évre szóló” egyezség a költségvetési deficit kordában tartásának módjáról a demokraták és a republikánusok között, és feltétlenül Bush elnök részvételével. A megegyezés útjában egyelőre két nagyobb akadály áll: Bush és pártja fölújította a tőkeértéknövekedési adó mérséklésének igényét, míg Rostenkowski a demokraták részéről a szövetségi adók jelentős emelését javasolja a költségvetési deficit csökkentése érdekében. Megfigyelők szerint a szövetségi adók emelésébe a Fehér Ház, illetve a republikánusok csak akkor mennek bele, ha a demokraták elfogadják a tőkeérték-növekedési adó mérséklését. A költségvetési deficit lefaragását viszont segítheti, hogy Cheney védelmi miniszter valószínűleg a „békeosztalékot” vehemensen learatni kívánó demokraták követeléseit megelőzendő vagy mérséklendő - kedden meghosszabbította a katonai építési költségvetésből finanszírozott beruházások április 30-án lejárt befagyasztását, és több mint 200 program felülvizsgálatát rendelte el, ami beruházások és programok törlésével jár. A demokraták által előterjesztett képviselőházi költségvetés-tervezet értelmében egyébként 295,5 milliárd dollárt fordítanának katonai kiadásokra, 8,5 milliárddal kevesebbet, mint amennyit Bush igényelt, és 11,5 milliárddal kevesebbet, mint amennyi az infláció ellensúlyozásához lenne szükséges. A költségvetési deficit finanszírozása ennek ellenére nem lesz problémamentes. Richard Darman, a washingtoni kormányzat költségvetési igazgatója kedden arra figyelmeztetett, hogy a japán tőke amerikai befektetései valamelyest csökkenni fognak, s a nyugateurópai tőke is inkább Kelet- Európa felé fordul vagy otthon marad. Az amerikai takarékpénztárak megmentése igényelte kormányzati hitelfelvétel viszont átmenetileg emelkedik, a tőkepiacok azonban nem tudnak korlátlanul pénzforrást előteremteni - jegyezte meg Darman. A törvényhozás költségvetési hivatala szerint már az 1990-es pénzügyi év költségvetési deficitje is eléri a 180 milliárd dolláros határt, mégpedig nagyrészt a takarékpénztárak megmentése miatti hitelfelvétel következményeképp. N. G. ENSZ-állásfoglalás Kelet-Európa integrálódásáról A tervezettnél három nappal később, kompromisszumos nyilatkozattal fejeződött be kedden az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka a nemzetközi gazdasági együttműködésről. A tanácskozáson nem voltak tapasztalhatók a fejlett és a fejlődő országok korábbi heves vitái, s a tagállamok síkraszálltak a keleteurópai országoknak a világgazdaságba, a nemzetközi gazdasági szervezetekbe való integrálódása mellett. A kulisszák mögötti beható megbeszélések után elfogadott közös nyilatkozat nem ismétli meg a fejlődő világ korábbi éles vádjait, követeléseit egy „új nemzetközi gazdasági rend” felállítására, amit a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok, hevesen ellenzett. A dokumentum figyelmeztet a korábbi ENSZ-határozatokra, hogy a fejlett államok fordítsák nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlődő országok támogatására. Washington ezt változatlanul elutasítja, de a határozatnak Nyugat-Európában is csak nélyány ország tesz eleget. A kelet-európai államokat támogatni kell törekvéseikben, hogy beilleszkedjenek a világgazdaságba, ez hasznára lesz mind saját népüknek, mind a világnak. Ez azonban nem vonhatja el a figyelmet a fejlődő országokkal való együttműködés elsődlegességéről, fogalmaz a nyilatkozat. Az integráció - a dokumentum szerint - elősegítheti, hogy Kelet-Európa dinamikus kereskedelmi partnere, piaca, technológiaforrása legyen a fejlődő világnak. A 80-as évek sok fejlődő ország számára elveszett évtizedet jelentettek, az életkörülmények Afrikában, Latin-Amerikában, a Karibtérségben romlottak. A fejlődők helyzete a nemzetközi kereskedelemben és a pénzügyi kapcsolatokban lényegesen gyengült, tovább szélesedett a szakadék fejlettek és fejlődők között. A külső eladósodottság a fejlődő országok gazdasági pangásának fő tényezője lett, az alapanyagok árcsökkenése megsemmisítő hatással volt az e termékektől függő országokra - hangzik a nyilatkozat. A dokumentum az amerikai ellenállás miatt végül nem tesz említést az adósságelengedés kérdéséről, de utal arra, hogy sürgősen meg kell vizsgálni az adósságprobléma széles körű, tartós megoldásának lehetőségét, alkalmazva a legutóbbi kezdeményezéseket és módszereket. Az ENSZ-állásfoglalás fellép a gazdasági protekcionizmus ellen és kitér a környezetvédelemre, ebben is támogatást kérve a fejlődő államok számára. (MTI) Vita az ADB kedvezményes hiteleiről Tegnap kezdődött és holnap ér véget Újdelhiben az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) közgyűlése, ahol a vita elsősorban arra koncentrálódik, hogy mennyivel növeljék a rászoruló fejlődő országoknak nyújtott kedvezményes hitelek finanszírozására szolgáló alapot. Nyíltan az ADB egyetlen jelentős tagja sincs a kedvezményes hitelrendszer bővítése ellen, ám az Egyesült Államok - az ADB egyik főrészvényese - ellenzi a növelés mértékét és vitatja a befizetés időzítését. A kedvezményes hitelkeret finanszírozásáról folyó megbeszéléseknek mihamarabb meg kell kezdődnie, hogy az ADB megszakítás nélkül folytathassa munkáját - jelentette ki tegnapi nyitóbeszédében a szervezet tavaly novemberben megválasztott elnöke, a japán Tarumizu Kimimasa. Az idén lejáró négyéves finanszírozási periódusban az ADB az úgynevezett Ázsiai Fejlesztési Alapon keresztül 3,6 milliárd dollárnyi kedvezményes hitelt folyósított a rászoruló ázsiai országoknak, s a bank tagjai ezt a keretet 10,4 milliárd dollárra szeretnék emelni. Az ADB közgyűlését megelőző nem hivatalos ülést az amerikaiak lényegében bojkottálták, már ez is jelzi az amerikai ellenkezést. Victor Frank, az ADB amerikai igazgatója korábban hangsúlyozta: Washington elegendőnek tartja a becslések szerint rendelkezésre álló 800 millió-1 milliárd dollárt arra, hogy akár 1992-ig is kitartson. Az AP-DJ viszont megjegyzi, hogy az Egyesült Államok még elmaradásban van részének befizetésével a 3,6 milliárd dolláros alapba. A kedvezményes hitelkeret 10,4 milliárd dollárra növelése nemcsak az inflációt hivatott ellensúlyozni, hanem figyelembe kívánja venni azon országok - például Vietnam vagy a Marshallszigetek - igényét is, amelyek a jelenlegi periódusban nem részesülhettek a kölcsönökben.Csupán Kínának és Indiának 2,5 milliárd dollárt szánnának, ez azonban várhatóan újabb vitákat szül. A kisebb ázsiai országok ugyanis attól tartanak, hogy a kontinens két óriása elszívja majd előlük az ADB kedvezményes hiteleit, míg Peking egyelőre azzal is megelégedne, ha az ADB normál kamatlábak mellett folyósítana neki kölcsönt. A tavaly júniusi Tienanmen téri megtorlás miatt ugyanis Kína nem jutott új ADB- hitelhez. 1989-ben a tervek szerint Peking 500 millió dollárt kapott volna az Ázsiai Fejlesztési Banktól, ebből azonban csak 39 milliót folyósítottak neki. A jelentések szerint már összesen 1 milliárd dollárnyi Kínának szóló hiteljavaslat várja az ADB kormányzótanácsának jóváhagyását, Frank, az amerikai igazgató azonban jelezte: Washington a nemzetközi szervezetekben továbbra is ellenez minden hitelnyújtást Kínának, kivéve, ha az humanitárius célokat szolgál. Márpedig az ADB ilyen címen nem szokott folyósítani kölcsönöket. (AP-DJ) Szíriai haderő-korszerűsítés szovjet segítséggel A Szovjetunió korszerűsíti Szíria védelmi rendszerét. A hírt Alekszandr Zotov, a Szovjetunió szíriai nagykövete jelentette be a Gorbacsov szovjet és Asszad szíriai elnök moszkvai megbeszélésein kötött megállapodásra hivatkozva. Politikai hírmagyarázók rámutattak arra, hogy a szovjet gazdaság átalakítását célzó peresztrojka, valamint a kelet-európai változások tükrében a Szovjetunió - úgy is, mint Szíria legfontosabb fegyverszállítója - számára egyre csökken mind Szíria, mind a többi közelkeleti állam jelentősége. Zotov ezzel szemben azt mondta, hogy Gorbacsov és az egész szovjet vezetés megérti Asszad elnök aggodalmait a közel-keleti igazságos és átfogó béke elérésének lehetőségét illetően. Mint mondta, Gorbacsov tisztában van azzal, hogy Szíria egy részén izraeli seregek állomásoznak, és nincs garancia arra, hogy az arab államot nem éri újabb támadás Izrael részéről. Ezzel a megállapodással a stabil béke elérését kívánjuk elősegíteni - tette hozzá. (Reuter) Fellendülés Izraelben a bevándorlás nyomán A lakásépítések felfuttatását, adóreformot és a katonai kiadások befagyasztását javasolták vezető izraeli pénzügyminisztériumi és központi banki szakértők azon a sajtótájékoztatón, amelyen a szovjet zsidók bevándorlásának gazdasági hatásairól volt szó. A minisztérium és a központi bank szakértői szerint a magánszektor gazdasági növekedését a tavalyi 1,4 százalék után 1991-re 6,5 százalékos ütemre kell felfuttatni, mert csak így lehet kielégíteni a következő 3 évre várt 300 ezer bevándorló letelepítése által keltett igényeket. A minisztérium szóvivője ismertette azt a tervet is, miszerint előregyártott házakat importálnának, és kölcsönökkel, valamint külön letelepedési alap létrehozásával segítenék az építkezőket. A központi bank becslése szerint a letelepítés költsége 1990-ben 700 millió dollár lesz, majd évente 1,3 milliárd a következő két esztehőben. Az infláció felgyorsulásának megakadályozása érdekében a bank azt javasolja, hogy három évre a jelenlegi szinten fagyasszák be a védelmi kiadásokat. A növekedés serkentésére a bank javasolja a vállalati adók és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését, míg a minisztérium a privatizálás kiterjesztését és a bankszféra, valamint a mezőgazdaság reformját. A javaslatokról addig nem hoznak hivatalos döntést, amíg Jichak Samír miniszterelnök meg nem szerzi a parlamenti többséget a kormányalakításhoz. (Reuter) Alakulóban az első bolgár magánbank Bolgár vállalkozók az ország első magánbankjának megalapítását tervezik - adta tudtul a bolgár szocialista párt lapja, a Douma. A bank alaptőkéje 10 millió leva (3,3 millió dollár) lesz, és alacsony kamatú kölcsönök nyújtásával kívánja támogatni a vállalatokat. A még névtelen bank alapítását vasárnap határozta el a bolgár magánvállalkozók szövetsége, a Polgári Unió a Gazdasági Kezdeményezésért. A szövetség egyenként ezer levában (330 dollár) határozta meg a bank részvényeinek értékét, amelyeket külföldiek is megvásárolhatnak. (Reuter) KAIFU DÉL-ÁZSIAI KÖRÚTON Megkezdte öt országon át vezető dél-ázsiai körútját Kaifu Tosiki japán miniszterelnök, és első állomásaként vasárnap Új- Delhibe érkezett - jelenti a Reuter hírügynökség. Kaifu az indiai parlamentben tartott beszédében elmondta, Japán arra akarja használni gazdasági erejét, hogy elősegítse a térség fejlődését és stabilitását. Hozzáfűzte, hogy országa körültekintően kívánja növelni a Dél-Ázsiának nyújtott támogatást, mert a külföldi beruházások eredménytelenek maradnak, ha nem sikerül stabilizálni a térség államainak gazdaságát. Emellett ígéretet tett arra, hogy Japán az 1992-ig tartó ötéves időszakra a külföldnek ígért gazdasági segítségének 70 százalékát (35 milliárd dollárt) ebbe a régióba irányítja. Kaifu elmondta, hogy a térség országai közti feszültség csökkentése és az együttműködési készség növelése is fontos feltétele a gazdaság fejlesztésének Dél- Ázsiában. Ezzel utalt az India és Pakisztán között Kasmír miatt újból növekvő feszültségre és, sürgette annak mielőbbi megoldását. Az indiai tisztviselők megnyugtatására Kaifu kijelentte, hogy Japán figyelmének középpontjában továbbra is Dél-Ázsia áll annak ellenére, hogy a világban megélénkült az érdeklődés Kelet-Európa iránt. Kaifu beszédében elmondta, hogy az térség államainak belső reformjai is hozzájárulhatnak a külföldi beruházók vonzásához. Az erőteljes dél-ázsiai gazdasági fejlődés egyik kulcsa az állam szerepének csökkentése, az állami tulajdonban lévő vállalatok magánkézbe adása, az ipari infrastruktúra javítása és a beruházások ösztönzése. Bár beszédében nem hozott nyilvánosságra átfogó tervet, felajánlotta segítségét a SAARC- nak, a dél-ázsiai regionális együttműködési társulásnak, amelyet 1985-ben hozott létre hét ország, de amely eddig nem segítette elő hatékonyan a tagok együttműködését. Japán Dél-Ázsia legnagyobb pénzügyi támogatója, 20 százalék körül van a részesedése a segélyekből a térség egészében, ezen belül 30 és 35 százalék között Indiában, Bangladesben, Pakisztánban és Srí Lankán. A külföldi beruházások tekintetében azonban a régió messze elmarad a szomszédos Délkelet- Ázsia mögött, amely Japán külföldi beruházásainak 10 százalékát vonzza. Ezzel szemben Dél- Ázsia csak 0,1 százalékát. Kaifa kedden Bangladesba látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Ershad elnökkel. A tárgyalások középpontjában Banglades törekvései álltak, hogy növekedjék az országba irányuló külföldi támogatások mértéke és az így finanszírozott fejlesztési programok száma. Japán az ország legnagyobb külföldi támogatója, s az elmúlt 18 évben négymilliárd dollárral segélyezte Bangladest. Kaifa szerdán Pakisztánba érkezett, ahol megbeszéléseket folytat Benazir Bhutto miniszterelnökkel. A japán kormányfő csütörtökön utazik tovább Srí Lankára. Dél-ázsiai körútját Indonéziában fejezi be. (APA, Reuter, AP-DJ) A Nemzetközi Menedzser Ny/d Központ IVX programajánlata Új vállalkozások indítása 1990. május 20-35. Érdeklődés, jelentkezés: 1775 Budafok 1, Pf. 113. Telefon: 138-5128, 173-0755 1990. május 3. ~ © VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS, BORONKAY TAMÁS, KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014, Telex: 22-7958, Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán Cégvezető: OLÁH LÁSZLÓ Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917, Telex: 22-6307 cwh h, Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Megrendelések felvétele a szerkesztőség címén. Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.