Világgazdaság, 1990. július (22. évfolyam, 124/5382-144/5402. szám)

1990-07-03 / 124. (5382.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG A német gazdasági unió első napja (Folytatás az 1. oldalról) Korábban felvetődött az a le­hetőség is, hogy az unió finan­szírozásához esetleg emelni kell a nyugatnémet adókat. Tietmeyer ezt ellenzi, mondván, hogy a magasabb adók miatt csökkenhet a megtakarítás és növekedhetnek a kamatlábak. Végül kijelentette, hogy várakozásai szerint a pénz­ügyi uniónak nem lesz inflációs hatása, mivel a pénzkínálat nö­vekedési üteme viszonylag ala­csony, 10 százalékos lesz, és ezt nagyjából fedezi az egyesített gazdaság bruttó nemzeti termé­kének (GNP) szintén 10 százalé­kosra becsült növekedése. Ráadá­sul a megnövekedett pénz­­mennyiség jelentős része - a keletnémeteknek felajánlott kedvező hosszú lejáratú kamat­lábaknak is köszönhetően - megtakarításra kerül. Karl Ottó Pohl, a Bundesbank elnöke szerint a monetáris unió bevezetésének időpontja ideális volt, mivel az NSZK inflációs rátája az első félévben mindössze 2,3 százalékos a tavalyi 3 száza­lékkal szemben. Pohl szerint a nyugatnémet márka egyike a világ legstabilabb valutáinak, éppen ezért el tudja viselni az egyesí­téssel járó többletterheket. Ugyan­akkor a Bundesbank ugrásra készen áll arra az esetre, ha a forgatókönyvtől eltérő események következnének be. Pohl megje­gyezte, hogy a piacgazdaságra való áttérés a következő hónapokban még fájdalmas következmények­kel járhat az NDK számára. Ezzel tisztában vannak a kelet­németek is: a pénzügyi unió bevezetésével együtt megszűntek a korábbi ártámogatások; az alap­vető élelmiszerek és szolgáltatá­sok - kivéve a lakbéreket, az energia- és a közlekedési díjakat - körülbelül 100 százalékkal drágulnak. Egyes számítások szerint a keletnémet állami vál­lalatok egyharmadát csőd fenye­geti, ami 3 millió alkalmazott elbocsátását vonja maga után. Ennek enyhítésére a vállalatok októberig - jövedelmezőségüktől függetlenül - a kormány által garantált rövid távú hiteleket vehetnek fel. Az igazi megméret­tetés csak ezután következik majd, de a probléma közelségét jelzi, hogy két keletnémet gyárban már figyelmeztető sztrájkba kezdtek a munkások. A külföldi pénzpiacokon egye­lőre kedvező a német egyesítés megítélése: a DM és a nyugat­német részvények árfolyamai emelkedtek hétfőn. A New York- i tőzsdén egy dollár 1,6546 márkát ért a pénteki 1,6607-tel szemben. A dollár gyengülése egyrészt a viszonylag magas nyugatnémet kamatlábaknak köszönhető, más­részt tükrözi a befektetőknek az egyesítés sikerébe vetett bizalmát. A közös piaci partnerek közül elsőként Pierre Bérégovoy fran­cia pénzügyminiszter gratulált a német gazdasági unió létrejötté­hez. Kijelentette, hogy a két német állam közötti határ megszűnése és az egységes valuta bevezetése az Európai Közösség fejlődését is elősegíti. A Szovjetunió reagálását nagy­mértékben meghatározza az, hogy Gorbacsov főtitkár hatalma megszilárdul-e az SZKP XXVIII. kongresszusán, vagy sem. Gerhard Pohl keletnémet gazdasági minisz­ter hétfőn bejelentette, hogy amennyiben a Szovjetuniónak fizetési nehézségei vannak, 1991- ig hitelben is vásárolhat keletné­met élelmiszereket. Az NDK ugyanis most élelmiszertöbblettel rendelkezik, mivel a fogyasztók inkább a jobb minőségű import­árukat vásárolják. (Reuter, AP-DJ, MTI) Privatizálásra készülnek Jugoszláviában Ante Markovic jugoszláv mi­niszterelnök pénteken a szövet­ségi parlamentben tartott beszé­dében leszögezte, hogy a decem­berben meghirdetett gazdasági reformprogram folytatásaként kormánya ragaszkodik az állami tulajdonban levő vállalatok privatizálásához. Szavai szerint a szövetségi kormány kitart a ke­reskedelem liberalizálása és a közkiadások csökkentése mellett is, s törekszik a dinár konvertibi­litásának megteremtésére. Markovic a tervezett privati­zálásról kijelentette: ennek vég­ső célja, hogy a vállalatokat tu­lajdonosokhoz juttatva ösztönöz­ze a termelékenységet. Magyaráz­kodása arra vezethető vissza, hogy a konzervatív erők ideológiai megfontolásokból fékezni igye­keznek a piacgazdaság megte­remtése felé tartó mozgást, míg a reformok egyes hívei lassúság­gal vádolják a szövetségi kor­mányt. A Jugoszláviában napirendre tűzött privatizálás konkrét lebo­nyolítási módjáról annyi derült ki, hogy az évtizedekig „a társult munka alapszervezeteiként” s a jugoszláv önigazgatási modell büszkeségeiként ismert vállalatok részvényeinek legfeljebb 70 szá­zalékát aktív és nyugdíjba vonult alkalmazottaik vásárolhatják meg, Markovic ígérete szerint „kedvez­ményes” áron, ám az értékpapí­rok további sorsa ma még nem világos. Mint ismeretes, Jugosz­lávia első tőzsdéje februárban nyílt meg Belgrádban, a második egy hónappal később Ljubljanában (VILÁGGAZDASÁG, 1990. március 30., 1. oldal), tehát a részvényforgalmazási műveletek terén csekélyek a tapasztalatok. Ráadásul nem tudni, szabadon eladhatják-e majd vállalati rész­vényeiket az újdonsült tulajdo­nosok. A kedvezményes áron kibocsá­tandó részvényeket illetően Mar­kovic bejelentette, hogy a ked­vezmény mértéke nem haladhat­ja meg a részvények értékének 60 százalékát, s egy-egy értékpapír ára nem, lehet több, mint egy munkás háromévi fizetése. A jugoszláv miniszterelnök egyéb­ként közölte, hogy július 1-jétől a vállalatok szabadon állapíthat­ják meg a béreket, amennyiben ezek tükrözik piaci teljesítmé­nyüket. (Reuter, AP-DJ) Keresünk központi helyen 100 nm­ földszinti és első emeleti elhelyezésű, 1­ 7 ügyfélforgalom és iroda céljára alkalmas helyiséget telefon és parkolási lehetőséggel. Jelige: „Azonnal” A szovjet-japán kereskedelem fizetési gondjai A pénzszűkében levő szovjet állami vállalatok garancialevéllel akarnak fizetni a jövőben japán partnereiknek - szivárgott ki japán forrásokból. Számos jelentősebb szovjet vállalat kérte arra a japán kereskedelmi cégeket, hogy fo­gadjanak el garancialevelet az eddigi gyakorlatban alkalmazott akkreditív helyett. A garancialeveleket a vállalatokat felügyelő tárcák - a tengeri flot­taügyi és a gépkocsigyártási minisztérium - bocsátják ki. A lépésre akkor került sor, amikor a japán cégek egyre in­kább vonakodnak a Szovjetunió­val való kereskedéstől a szovjet fizetési késedelmek miatt. A japán kereskedőházak tavasz óta - amikor a fizetési problémák jelentkeztek - kérik szovjet ke­reskedelmi partnereiket, hogy a külgazdasági banknál nyissanak akkreditívet, így garantálva a fizetést. Néhány olyan szovjet cég azonban, amelyek számára a bank nem volt hajlandó akkreditívet nyittatni, más illetékes hatósá­goktól kért garancialevelet, amely szintén fizetések garantálására szolgáló hivatalos okmány, de kevésbé hitelképes, mint a bank által nyitott akkreditív. A szovjet lépés vegyes reak­ciókat váltott ki a japán keres­kedők részéről. „A garanciale­vél lényegében fedezetlen csek­ket vagy fiktív számlát jelent, mindenféle devizabanki garancia nélkül” - mondta a Sumitomo Corp. egyik tisztviselője. A Mitsui & Co. szóvivője szerint a minisz­tériumok nem illetékesek a fize­tési garanciák területén. Más cégek kevésbé szkeptiku­sak. Például egy szovjet hajózási vállalattal kereskedő cég úgy értesült, hogy a tengeri flottaügyi minisztérium elegendő devizával rendelkezik. A cég szerint el kell fogadniuk a garancialevélre vo­natkozó ajánlatot, ha nem akar­ják gyengíteni üzleti kapcsolatai­kat a Szovjetunióval. (AP-DJ) Frekventált helyen, belvárosban lévő 100 négyzetméteres irodahelyiséget kiadnánk, melyre versenytárgyalást kívánunk meghirdetni. A versenytárgyalás helyét és idejét levélben közöljük. Az irodahelyiség telefonnal és közművekkel ellátott, 1 éves időtartamra adjuk ki. Jelentkezési határidő: 1990. július 15. A jelentkezéseket „Nagy lehetőség” jeligére a szerkesztőség címére kérjük: 1397 Bp. Pf. 534. 1990. július 3 PIACGAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK TERVE ROMÁNIÁBAN „Nem mondhatjuk a népnek, hogy húzzák szorosabbra a nad­rágszíjat, hiszen ezt hallották éveken át Ceausescutól” - nyi­latkozta Teodor Stolojan, az új román kormány pénzügyminisz­tere, így indokolva, hogy miért nem tervez szigorú gazdasági programot a kormány. Szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy a kormány határozottan a piacgaz­daság kiépítésére törekszik. Ez pedig elképzelhetetlen a munka­­nélküliség és az infláció megje­lenése nélkül - tette hozzá a pénzügyminiszter. Stojdjan sze­rint nem lehet megjósolni, hogy a munkanélküliek száma 2 millió lesz, vagy 1 millió alatt marad-e. Megerősítette ezt Petre Román miniszterelnök, aki kijelentette, hogy a privatizálásra mindenképp sor kerül, akár lesz nyugati se­gítség, akár nem. A tervek között szerepel a csődtörvény bevezetése, a vesz­teséges vállalatok kivonása a gazdaságból, az állami támoga­tások leépítése, a forgalmi adót és személyi jövedelemadót tartal­mazó adóreform, valamint az árreform. Tervezik az energia és az olaj, valamint az újságok­ és a színházjegyek árának emelését, de az alapvető élemiszerek árát egy ideig még rögzítik. Hamarosan a parlament elé kerül a munkahe­lyüket elvesztő dolgozókról gon­doskodó szociális törvény, amely átképzési intézkedéseket is ma­gában foglal. A miniszter elégedetten számolt be a jónak ígérkező idei aratási előrejelzésekről, melyek alapján elképzelhető, hogy Románia búzát és kukoricát is exportálhat, noha a decemberi fordulat után leállí­tották az élelmiszer-kivitelt. Stolojan elmondta azt is, hogy országának évi 1 milliárd dollár szükséges az előző rendszer által hátrahagyott gazdasági káosz felszámolására. A román gazda­ság állapotát vizsgáló IMF-bi­­zottság várhatóan e héten Buka­restbe érkezik már. A bizottság által készítendő jelentéstől a miniszter azt reméli, hogy meg­nyitja majd az utat a külföldi tőke beáramlása előtt. (Reuter, AP-DJ) JAPÁN SEGÉLYÍGÉRET PERUNAK Máris sikeresnek könyvelheti el beiktatás előtti külföldi útját a perui elnökké választott Alberto Fujimori. A japán származású leendő elnök a hét végén Wa­shingtonban találkozott a Világ­bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Amerika-közi Fej­lesztési Bank (IADB) vezetőivel. Noha hitelígéretet természetesen sem Camdessus, sem Conable, sem Iglesias nem tett, az elnök­­választásokon a világhírű írót, Vargas Llosát maga mögé utasí­tó Fujimori arról számolhatott be a sajtónak tárgyalásai után, hogy Peru rövid időn belül újból kap­hat hiteleket a nemzetközi pénz­piacon. Fujimori feltett szándéka, hogy rendezi kapcsolatát a külföldi hitelezőkkel, hiszen külföldi rész­vétel nélkül elképzelhetetlen az ország gazdaságának talpra állí­tása. A washingtoni megbeszélé­sek eredménye, hogy mindhárom szervezet támogatni fogja a pe­rui gazdasági programot, ugyan­is tetszéssel fogadták a Fujimori által előterjesztett gazdasági programtervezetet. Az infláció megállítását és az állam bevéte­leinek növelését célzó szigorú program, melyben helyet kapott az adóemelés, valamint a külföl­di befektetések ösztönzése is, a július 28-i beiktatás után indul. Kétnapos washingtoni tárgya­lásai befejeztével, tegnap óta Japán vendége a leendő perui elnök, akit igen meleg fogadtatásban része­sítettek a szigetországban, lévén az első japán származású külföl­di elnök. Akihito császárral és Kaifu kormányfővel tartott meg­beszélései után Fujimori elége­detten nyilatkozhatta, hogy Japán valószínűleg jelentős segítséggel járul hozzá a gazdaság helyre­­állításához. Peru jeleneleg min­tegy 1 millárd dollárral tartozik Japánnak, mely a hitelnyújtáson kívül különböző beruházásokat is támogatott az elmúlt években. A nyolcvanas évek első felében a Latin-Amerikába irányuló japán hitelek legnagyobb felvevője éppen Peru volt. Fujimori arra is ígéretet kapott, hogy rövidesen japán szakértők­ből álló bizottság látogat Peruba, hogy tanácsaival segítse a gaz­dasági program végleges formá­ba öntését. Bár Tokióban üzlet­emberekkel is találkozott, jelen­tések szerint a magánszektor korántsem lelkesedik annyira a Perunak nyújtandó hitelekért. Az üzletemberek arra számítanak, hogy a kormány állít össze vala­milyen csomagtervet, melybe bevonja majd a megánszektort is. A tokiói nemzetközi kereskedel­mi és ipari minisztérium szakér­tői elmondták, hogy Fujimori választási győzelme óta felgyor­sult a Peruval kapcsolatos elem­zőmunka, arról azonban nem tudnak adatot közölni, hogy mi­lyen összegű segítségre számít­hat a dél-amerikai ország. (Reu­ter, AP-DJ) Világbanki képviselet nyílt Varsóban Tegnap Varsóban megnyílt a Világbank első kelet-európai ál­landó képviseleti irodája, s ugyan­ezen a napon írták alá azt a megállapodást, amelynek ered­ményeképp Lengyelország 250 millió dolláros világbanki hitelt kap a földgázfelhasználás növe­lésére, a környezetre ártalmasabb széntüzelés visszaszorítására. A hitel 17 éves lejáratú, a törlesz­tést öt év türelmi idő után kell megkezdeni. A Világbank a hitelezés januári újrafelvétele óta öt programban összesen 781 millió dollárnyi kölcsönt nyújtott Lengyelország­nak. A nemzetközi pénzintézet vezetőinek véleménye szerint a Varsónak szánt hitelek össz­­mennyisége a következő pénzügyi év során akár kétmilliárd dollár­ra is emelkedhet. A Világbank igazgatótanácsa előtt jelenleg 300 millió dolláros szerkezetátalakí­tási hitelcsomag fekszik, amelyet a képviseleti iroda megnyitása alkalmából Varsóban tartózkodó Willy Wapenhans, a Világbank igazgatója szerint a pénzintézet legkésőbb ősszel jóváhagy. A 300 millió dolláros világbanki hitel azt a célt fogja szolgálni, hogy mérsékelje Lengyelország jelenleg már 42,2 milliárd dollár­ra rúgó adósságállományának terheit a gazdaság átalakításának második szakaszában. Az első szakaszban az innfláció megállítását végezték el, míg a második sza­kaszban a pénzügyi intézmények szerepének növelését, az ipari vállalatok radikális átalakítását, a privatizáció felgyorsítását, a táv­közlési rendszer modernizálását, az energiagazdálkodás hatékony­ságának növelését, a munkaerő újraelosztását és a mezőgazdasá­gi fejlődés erősítését tervezik. (Reuter, AP-DJ) A Citibank Kelet-Európában A Citibank bejelentette, hogy rövidesen képviseletet nyit Prágában és Varsóban amerikai és csehszlovák, illetve lengyel vállalatok közös pro­jektjeinek előegítésére. A Citibank, a legnagyobb ameri­kai bankcsoport 1986-ban kezdte meg működését Kelet-Európában, amikor a Magyar Nemzeti Bankkal közösen megalapította a Citibank Budapestet. (APA) Adóreform és új valuta Nicaraguában A vágtató infláció megfékezése és az állam bevételeinek növelése érdekében az új nicaraguai kormány adóreform és új nemzeti valuta bevezetése mellett döntött. Az adóreform elsődleges célja a beruházások ösztönzése, ennek érdekében 38,5 százalékra csökkentették a legmagasabb adókulcsot. Korábban a kétszeres és háromszoros adózás miatt egyes üzletágak adója 84,7 százalékos volt. Eltörlik a vállalati osztalékok és a tőkenyereség adóztatását. Szerepel viszont az adóintézkedések között az adózás alá vont tevékenységek körének kiszélesítése és az adófizetési fegyelem szigorítása. Tegnap megkezdték Managuában az utóbbi hónapokban folyamatosan leértékelt, értékét egyre inkább elveszítő cordoba átváltását az új fizetőeszközre, az aranycordobára. Az intézkedésektől a Chamorro­­kormány azt reméli, hogy jelentősen megfékezik az inflációt, amelynek értéke a becslések szerint júniusban 70 százalék volt. (Reuter) 1 © VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS, ATKÁRI JÁNOS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014, Telex: 22-7958, Telefax: 122-2927 Kiadja: VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: OLÁH LÁSZLÓ igazgató Műszaki vezető: VARGA BORBÁLA Hirdetések felvétele a szerkesztőség címén Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Apple­ MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.

Next