Világgazdaság, 1990. szeptember (22. évfolyam, 167/5425-187/5445. szám)
1990-09-01 / 167. (5425.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VII. AGGAZDASÁG 1990. szeptem Sínen a német egyesülés Privatizálás Csehszlovákiában ben - állítja Jin Vrha, a Pragoconsult tanácsadó cég szakértője. A Svet hospodárství című gazdasági lapban megjelent cikke szerint a reformlépések sorába illeszkedő privatizálás problémakörét nem a kormánykörök berkeiben kellene rendezni, ennél sokkal ildomosabb lenne nyilvános vitára bocsátani a különféle koncepciókat. A pozsonyi Új Szónak a mezőgazdaság privatizálásáról megjelent cikke is azt látszik alátámasztani, hogy a kabinetek javaslatára készülő törvények több kérdést hagynak nyitva, mint amennyit rendeznek. Az egyéni gazdálkodást érintő törvények Rádek Gábor által készített áttekintéséből ugyanis leginkább az derül ki, hogy a szándék megvan a föld magánkézbe juttatására, de ennek gyakorlati megvalósítását épp az idén született jogszabályok tisztázatlan rendelkezései akadályozzák. Követelmény ugyan, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek egyéni vállalkozók önkéntes társulásaivá alakuljanak át (s ennek értelmében 1991. március 31-ig módosítsák alapszabályukat, mert csak így nyerhetnek cégbírósági bejegyzést), de az összes többi rendelkezés minden földdel kapcsolatos tranzakcióhoz „valódi” tulajdonosok hozzájárulását feltételezi. Márpedig az érvényes előírásokból egyszerűen kideríthetetlen, milyen múltbeli határidőig lehet visszaigényelni a földet, s mekkora terület igényelhető - a mezőgazdasági jellegű egyéni vállalkozások megélénkülésére tehát egy ideig még várni kell. H. L. (Folytatás az I. oldalról) Míg a kormányzatban a kérdés körül egység alakult ki, a kívülállók lázongani kezdtek. A csehszlovák vállalkozók társulásának elnökhelyettese, Pavel Dvorak a privatizálás koncepciójának gyökeres megváltoztatását követeli, azt kifogásolva a kormány elképzeléseiben, hogy semmit sem tett a kis- és középvállalkozók tevékenységéhez elengedhetetlen gazdasági környezet kialakítása érdekében. Állítása szerint a fejlett országokban ez a szféra állítja be a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékát, foglalkoztatja a munkavállalók 70 százalékát. Dvorák éppen ezért értetlenségének ad hangot amiatt, hogy hazájában mindenki csak a nagyvállalatokra figyel, aggodalmát azzal a (megalapozottnak tűnő) kérdéssel támasztva alá, hogy miért késik a monopólium-ellenes törvény, s ha majd egyszer megszületik, vajon nem az immár részvénytársaságokká átvedlett nagyvállalatok helyzetét erősíti-e meg. A csehszlovák kormánykörök döntési monopóliumot gyakorolnak a privatizálás kérdése Tegnap Berlinben aláírták a két német állam egyesüléséről szóló szerződést, miután a nyugatnémet pártok megállapodtak az abortusz szabályozásának, valamint az NDK volt állambiztonsági minisztériumában a 40 év alatt felgyülemlett, körülbelül 6 millió személyi dosszié további őrzésének a kérdésében. Az egyesülés jogi és politikai feltételeinek kidolgozásával ismét előtérbe kerültek a gazdasági szempontok, a finanszírozás problémái. Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter ki tudja hányadszor megerősítette: Bonn nem szándékozik emelni az adókat. Legalábbis most nem - mondják a nyugatnémet ellenzéki pártok -, az össznémet parlamenti választások után ugyanis szerintük megváltozhat a bonni politikusok álláspontja. A szociáldemokraták költségvetési szakértője úgy véli, hogy az 1991-es össznémet költségvetés 400 milliárd márka lesz, s 130 milliárd márkára duzzad majd a költségvetési hiány. Waigel visszautasította ezeket a becsléseket, s hangsúlyozta: igazából senki sem tudja, mekkorák lesznek az egyesülés költségei, mert még mindig nincsenek egészen pontos adatok az NDK gazdaságáról. Waigel elismerte, hogy hatalmas az NDK hiteligénye - csupán a társadalombiztosításnak 13,3 milliárd márkára lenne szüksége —, s emiatt Bonn-nak jelentős összegű hiteleket kell felvennie. Ám ez csak átmenetileg szükséges, de különben is az NSZK-ban ügyelni fognak arra, hogy az eladósodás mértéke ne haladja meg a nemzeti jövedelem növekedési ütemét - szögezte le Waigel. A nyugatnémet adófizetők szövetsége (BdSz) arra figyelmeztette a kormányt, hogy ne essen túlzásokba a keletnémet beruházások támogatását tekintve. Ha már mindenképpen előnyben kell részesíteni a keletnémet beruházásokat, akkor az eddigi határ menti területek és Nyugat-Berlin, valamint az elmaradottabb régiók támogatására szánt összegeket kell átirányítani az NDK-ba. A szövetség véleménye szerint a szubvenciók helyett kedvező feltételeket kell teremteni a nyugati tőke számára: jogilag, a tulajdonviszonyokban és az infrastruktúrában. (Reuter, APA, WWD) A drága olaj nem fenyeget recesszióval Az augusztus 2-i, Öböl menti invázió előtti szinthez képest az olajárak magasak. (Pénteken az északi-tengeri Brent olaj ára októberi szállításra 26 dollár/barrel volt, míg New Yorkban csütörtökön este hordóra 26,05 dollárba került.) Ennek ellenére a szakértők többsége szerint - legalábbis Európában - nincs recesszió. A magas energiaárak Európát kevésbé sújtják, mint a recesszió szélén táncoló amerikai gazdaságot - vélekedik Peter Bogin, a cambridge-i energiakutató társaságok olajpiacokért felelős igazgatóhelyettese. Ez azzal indokolható - magyarázza -, hogy Európa gazdaságai rugalmasabbak, azaz kevésbé függenek az olajtól, mint az USA. Pierre Bérégovoy francia pénzügyminiszter szerdán azzal a felhívással fordult a világ országaihoz, hogy tegyenek rendet az Öböl menti események hatására megrendült olaj- és nyersanyagpiacokon. Megfigyelése szerint - mondta a miniszter - a nagyobb ipari országok 1985 óta képesek valamelyest befolyásolni a világ monetáris ügyeit. Jacques Delors, az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottságának elnöke - aki Bérégovoyval együtt szerepelt a televízióban - kijelentette: az európai gazdaságok át tudják vészelni az olajárak emelkedését, amennyiben az a barrelenkénti 21 és 25 dolláros szint között megállapodik. Ehhez azonban a terhek egyenletesebb megosztására van szükség a kormányok, az üzleti szektor és a magánszemélyek között, szükséges a megtakarítások növelése, és a nagyobb nemzetközi összefogás is elengedhetetlen. A francia gazdaság problémáiról Bérégovoy azt is megemlítette, hogy az olajárak emelkedése miatt augusztusban az infláció 0,5-0,7 százalékra fog gyorsulni, és várhatóan 10 milliárd francia frankkal fog nőni a 40 milliárd frankra becsült kereskedelmi deficit. Az Öböl menti jelenlét valószínűleg háttérbe szorítja az 50 milliárd dolláros deficitcsökkentés tervét - vélekednek washingtoni gazdasági szakértők és politikusok. Mindazonáltal egyelőre csak kevesen mernek becslésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a 170 milliárd dolláros hiány tervezett csökkentését milyen mértékben fogja maga az Öböl térségében való tartózkodás befolyásolni. A Pentagon becslései szerint a Sivatagi Pajzs akció csak szeptemberben 2,5 milliárd dollárt, egy republikánus kongresszusi szakértő szerint éves szinten 10-12 milliárd dollárt fog felemészteni. Mint ismeretes, Bush elnök felkérte szövetségeseit, járuljanak hozzá a blokádnak és az általa leginkább sújtott szövetségesek megsegítésének költségeihez. Japán már felajánlott egymilliárd dollárt, amit kevesellnek. Az olajválság egyébként természetesen az olajimportőr fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban. Az NSZK szövetségi kartellhivatala szerint Rotterdamban a héten a szuperbenzin ára 8,5 pfenniggel esett, miközben az NSZK-beli kutaknál 6 pfenniggel emelték az árakat. Július eleje és augusztus 29. között a holland azonnali (spot) piacon az árak 14,28, Hamburgban 23,69 pfenniggel emelkedtek. A nyugatnémet olajvállalatok a rotterdami kikötői költségek emelkedését okolják a hazai áremelésért. Eközben Nyugat- Európában az ólomtartalmú benzin ára augusztus 25-én a következőképpen alakult: Görögországban 1 liter 0,85, Spanyolországban 0,83, az NSZK-ban 0,81, Franciaországban 1,15, Svájcban 1,00, Olaszországban pedig 1,31 dollárba került. Olaszország azonban bejelentette, hogy a benzin és más olajok árát a fűtőolaj kivételével november végéig befagyasztja. Az Öböl menti események nyomán kialakult olajszűke Kelet-Európát sem kímélte. A lengyel kormány csütörtökön részben emiatt, részben azonban a csökkenő szovjet olajszállítások miatt mától 30 százalékkal emeli a benzin árát. (Reuter, AP-DJ, APA) Latin-Amerika: növekszik a külföldi adósság A latin-amerikai gazdasági szervezet (SELLA) tanulmánya szerint a 27 latin-amerikai ország külföldi adóssága 1988 vége óta további 1,5 százalékkal emelkedett, és a múlt év végén már elérte a 434 milliárd dollárt. A tanulmány úgy véli, hogy az adósságállomány viszonylagos mozdulatlansága a segélyforrások kedvezőtlenebb átrendeződésének következménye. Tavaly a 27 ország mintegy 24,6 milliárd dollárnyi hitelt kapott összesen, 15 százalékkal kevesebbet, mint 1988-ban. A felmérés szerint ez a tendencia pontosan megfelel az utóbbi tíz évben tapasztalt folyamatnak. A térség országai 1982, az adósságválság kezdete óta több mint 200 milliárd dollárt utaltak át hitelezőiknek, döntően amerikai bankoknak. Ezzel szemben a számukra különböző forrásokból áramló hitelek erősen megcsappantak: a bankhitelek összege például tavaly már csupán 2,3 milliárd dollár volt, az előző évi 5,7 milliárd dollárral szemben. A tanulmány megjegyzi, hogy a magánbankok nem bíznak az adósok fizetőképességében. A SELLA 26 tagországa egyébként szeptember 3-7. között tartja hetedik miniszteri szintű tanácskozását, amelyen közös választ fogalmaznak George Bush amerikai elnök „Kezdeményezés Amerikáért” felhívására, és megvitatják a régió országainak adóssághelyzetét. (MTI) Venezuela nem elég vonzó a külföldi tőkének Bár Carlos Andrés Pérez elnök közel másfél éve hatalmon lévő kormánya mindent megtesz azért, hogy a külföldi befektetők vonzónak találják az országot, a befektetésekkel foglalkozó szakértők szerint Venezuela az eddigi intézkedések ellenére is nehéz terep a potenciális befektetők számára. A kormány nem sokkal beiktatása után liberalizálta a valutaárfolyamot és a kereskedelempolitikát, felszabadította a kamatrátákat és csökkentette a bürokráciát. Januárban a kormány új törvényekkel szabályozta a külföldi befektetéseket, megszüntette a nyereség repatriálásának korlátait, megnyitotta a tőkepiacot, valamint az olyan - korábban erősen védett - ágazatokat, mint például a közszolgáltatások. Ennek eredményeképpen a külföldi beruházások megnégyszereződtek, az 1989-es 77 millió dollárhoz képest 375 millióra. A legnagyobb külföldi befektető az Egyesült Államok, az összes beruházás 56,2 százaléka származik onnan. Pérez a minap felvetette, hogy a kongresszus döntsön az olajszektorba irányuló beruházások lehetőségének a külföldi tőke előtti megnyitásáról is. Ez azt jelenti hogy az elnöknek szándékában áll enyhíteni az ország fő bevételi forrásának számító olajszektor feletti állami ellenőrzést is. Az infláció közben rekordmagasságúra, 81 százalékra szökött fel, a gazdaság növekedése pedig 8 százalékkal esett vissza. A külföldieket leginkább mégis az aggasztja, hogy nem tartják elég stabilnak a kormány helyzetét. Éppen ezért a korábbinál liberálisabb törvények élettartama, sőt a készülőben lévő adó- és szabadalmi törvénymódosítások kimenetele is kétséges. (Reuter) Izraelben visszaesik az idegenforgalom Nemcsak a térségbeli arab államok, de Izrael idegenforgalma is megszenvedi a kuvaiti konfliktust. Keleti és nyugati vendégek egyaránt nagy számban mondják le szállásfoglalásaikat a háború kitörésétől való félelmükben. „Minden megbénult, szeptemberre nincsen szállásfoglalás. Az emberek inkább kivárnak” - foglalta össze a helyzetet egy szállodaigazgató. Az októberi kilátásokkal kapcsolatban egyelőre senki sem bocsátkozik jóslatokba. (Tavaly 1,5 millió külföldi kereste fel Izraelt és összesen 1,7 milliárd dollárt költött el.) Izrael lakossága már élelmiszer-ellátási zavaroktól tart. A vásárlók pillanatok alatt kiürítették a szupermarketek liszt-, cukor-, rizs- és konzervkészleteit - közölte az egyik áruházlánc vezetője. A lakosságot és az üzleti életet azonban nemcsak az Öböl menti események izgatják, hanem saját kormányuk várható gazdasági intézkedései is. Különösen a nemzeti valuta, a sékel leértékelésétől tartanak, amire a szóbeszéd szerint napokon belül sor kerülhet, mértéke pedig akár 12 százalék is lehet. Az utóbbi napokban dollárfelvásárlási láz tört ki, a központi banknak kétszer is nagyobb mennyiségű dollár piacra dobásával kellett csökkentenie a forgalomba került sékel mennyiségét. Értesülések szerint a leértékeléssel párhuzamosan a kormány adóemelést, valamint bérpolitikai változtatásokat vezet be. Többek között ezekkel a lépésekkel igyekszik előteremteni a Szovjetunióból érkező bevándorlók letelepítésének anyagi fedezetét. (Reuter) Az emigráns kuvaiti kormány növelni akarja beruházásait Japánban - jelentette be az ország tokiói nagykövete. Kuvait kötvényekben és részvényekben megvalósított befektetéseivel 1965 óta van jelen Japánban, ezek értéke dollármilliárdokra rúg. Augusztus 2. óta a szigetország kormánya oly hathatós védelemben részesítette a kuvaiti érdekeltségeket, hogy a nagykövet szerint rászolgált a további befektetésekhez szükséges bizalomra. Újra drágult a pénz Japánban A japán jegybank csütörtöktől, az infláció elleni harc jegyében 5,25 százalékról 6 százalékra emelte az irányadó leszámítolási kamatlábat. A tokiói tőzsde az első napon viszonylag kedvezően reagált e lépésre. 1989. májusa óta - amikor a mesterségesen alacsonyan tartott kamatláb csak 2,5 százalék volt - ez az ötödik kamatlábemelés. Mieno Jaszusi, a Japán Bank kormányzója az intézkedésről szólva kijelentette, hogy a döntés várhatóan hozzá fog járulni az árstabilitás fenntartásához. Elismerte, hogy a japán inflációs ráta igen csekély - tavaly mindössze 2,1 százalékos volt - , de szerinte a munkaerőhiány, a gyorsan bővülő pénzkínálat, a belföldi hosszú- és rövidlejáratú kamatlábak emelkedése, és nem utolsósorban a növekvő olajárak együttesen inflációs hatást keltenek, amit kamatlábemeléssel kell ellensúlyozni. Hozzátette, hogy a hitel- és pénzpiacokon már régóta számítottak a kamatláb emelésére, ezért a piaci kamatlábak a jegybanki leszámítolási kamatláb emelkedésének hatására nem fognak számottevően tovább emelkedni. A japán politikusok és üzleti körök általában jól időzített, és megfelelő intézkedésnek tartják a központi bank döntését. A kamatemelés mindig igen kockázatos művelet, mivel a magasabb kamatláb hozzájárul ugyan a jen árfolyamának erősítéséhez és ezzel az infláció kordában tartásához, de fékezi a gazdasági növekedést, nyomást gyakorol a részvényárfolyamokra. A részvényárak esése pedig lefelé nyomja a jen árfolyamát is. Mieno szerint a japán gazdaságot változatlanul a gyorsan növekvő fogyasztói kiadások és a dinamikusan bővülő vállalati beruházások jellemzik. A Fuji Kutatóintézet becslése szerint a kamatlábemelés az 1990-es pénzügyi évben várhatóan mindössze 0,1, 1991-ben pedig 0,3 százalékkal fogja vissza a bruttó nemzeti termék (GNP) növekedését. (A tavalyi pénzügyi évben a GNP inflációtól megtisztított növekedése 5 százalékos volt.) Ugyanakkor a jen dollárral szembeni árfolyamának 0,3 százalékos növekedésére lehet számítani az idei pénzügyi évben. Nem zárta ki teljes egészében az újabb hiteldrágítás lehetőségét még az idén, nyitva hagyva ezzel annak lehetőségét, hogy egy későbbi időpontban - feltételezések szerint októberben vagy novemberben - az olajárakra való hivatkozással emelhesse a kamatlábakat, amire igen nagy az esély, ha a feszültség nem enyhül a Közel-Keleten. A legfontosabb részvények árfolyamát összegző Nikkeiindex csütörtök délelőtt 775,17 ponttal, 25 669,96 pontra emelkedett, rácáfolva azokra, akik a kamtlábemeléstől a részvényárfolyamok gyors süllyedését várták. Valójában a befektetők első reakciója a megkönnyebbülés volt, miután a kamatláb emelésére már hónapok óta számítottak. Mieno a maga részéről biztosra vette, hogy lépésük a világgazdaságra is kedvező hatást gyakorol. Szakértők közül azonban sokan nem osztják ezt a véleményt, és attól tartanak, hogy a japán kamatlábemelés lavinát indíthat el, és elsősorban az Egyesült Államokat késztetheti hasonló lépésre. A magasabb japán kamatok ugyanis még jobban lelassíthatják az amerikai gazdasági növekedést, ami tovább gyengítené a dollárt. Pierre Bérégovoy francia pénzügyminiszter kifejtette, hogy Tokió szemszögéből nézve indokolt volt a szóban forgó lépés, de el kell kerülni a kamatlábak világméretű emelkedését. A világgazdaság növekedésének lassulásával és az Öböl menti válság éleződésével különösen fontossá válik, hogy egyetlen jelentős nemzetgazdaság se tegyen olyat, ami beláthatatlan folyamatot indíthatna el. Többen ugyanis attól tartanak, hogy a japán kamatlábemelés hatása átgyűrűzik a határokon, és esetleg a nyugatnémeteket is hasonló lépésre készteti. Hasimoto Rjutaro japán pénzügyminiszter azonban nem lát ilyen veszélyt: szerinte a kamatláb mértéke pontosan megfelel a japán gazdaság teljesítményének, és nem túlságosan magas, miután azonos szintre került a nyugatnémet és svájci kamatlábbal. (Reuter AP-DJ) Őszi programok a Nemzetközi Menedzser Központban PR menedzsertanfolyam Érdeklődés, jelentkezés: 1990. szeptember 15-ig levélben: 1221 Budapest Pentz Károly u. 1-3. vagy telefonon: 226-5128 és 226-0755 ((! VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS, ATKÁRI JÁNOS Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182, illetve 16 óra után is: 188-8564 Telefax: 188-9504 Kiadja: A VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: OLÁH LÁSZLÓ igazgató Műszaki vezető: VARGA BORBÁLA A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.