Világgazdaság, 1990. december (22. évfolyam, 232/5490-248/5506. szám)

1990-12-04 / 232. (5490.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILÁGGAZDASAG 1990. december 4. Nagyot esett az olajár New Yorkban utoljára októ­ber 22-én estek nagyobb mér­tékben (5,41 dollárral) az olaj­árak, mint múlt pénteken. Zá­ráskor a januári szállításra vállalt könnyűolajok ára 28,85 dollár/ barrel volt, 4,06 dollárral keve­sebb, mint az előző nap végén. A árcsökkenés hátterében George Bush lépése állt. Az amerikai elnök - mint ismere­tes - még egy kísérletet tett az Öböl menti válság békés rendezésére: Tarik Aziz iraki külügyminisztert washingtoni látogatásra hívta meg, ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy külügyminiszterét, James Bakert Bagdadba küldi az iraki elnök­kel való tárgyalás céljából. A hírügynökségek említést tesznek arról, hogy az ENSZ BT csü­törtök éjszakai döntése nyomán (amely lehetővé teszi a katonai megoldást) az olajárak gyakor­latilag változatlanok maradtak. A hétfői tőzsdenap kezdetén az olaj ára tovább esett mind Tokióban, mind Londonban arra az Irakból származó hírre, hogy Szaddám Huszein elfogadta az amerikai felhívást. Tokióban reggel a januári szállítású Brent olajat 28,45-28,60 dollár/barrel közti áron kínálták­­ pénteken Ázsiában az olaj ára (ugyanilyen paraméterekkel) 32,23 dolláros barrelenkénti ár közelében mozgott. Londonban a szintén januári szállítású Brent ára 28,70 dollár/barrel volt. Az arany ára nyitáskor több mint három dollárral maradt el a pénteki záráskor érvényes ártól: uncián­ként 381,45 dollár volt, szem­ben az előző üzletnapi zárás­kor jegyzett 384,85 dolláros unciánkénti árral. (Reuter, AP-DJ) Kelet-Európa: a dollárelszámolás csapdája A januári magyar szállításokhoz kiskapuk kellenek Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. „Ha már ilyen szépen meg­állapodtunk a keményvalutában való készpénzes elszámolásról, már csak azt kellene megbeszél­nünk, ki fogja mindehhez nyom­tatni a dollárokat” - jegyezte meg Moszkvában egy csehszlo­vák diplomata a KGST-orszá­­gok gazdasági kapcsolatainak jövőjén morfondírozva. Kelet- Európában ma mind a szakér­tők, mind az illetékesek egyet­értenek abban, hogy az egymás közötti kereskedelemben ideje volt a hasznavehetetlen transz­ferábilis rubelt felváltani egy, a világban szabadon forgatható fizetőeszközre. Az átállás ha­tárideje, a jövő év január else­je közeledtével azonban a szak­emberek közül egyre többen vetik fel: a­­készpénzes elszá­molásnak nincs létalapja. Szovjet kormánykörökben azt a nézetet vallják, hogy ezt a kását mi főztük magunknak, mert a kelet-európai KGST-országok szorgalmazták a dollárelszá­molást. Erre utal Rizskov mi­niszterelnök csehszlovák újság­íróknak adott válasza. Ők arról faggatták a kormányfőt, milyen bőségszaruból kerülnek majd elő azok a dollárok, melyekkel szilveszter éjszaka után fizet­nünk kellene egymásnak. Rizs­kov mérgesen kifakadt, kérdez­zék meg Klaustól. (A csehszlo­vák pénzügyminiszter már egy januári KGST-tanácskozáson a keményvalutás elszámolás azon­nali bevezetését szorgalmazta.) A szakértők szerint azonban jövőre az alapvető gondot az okozza majd, hogy egyik olda­lon sem lesz elegendő készpénz a forgótőke fedezéséhez, és így a transzferábilis rubel abszur­ditása után egy nem kevésbé abszurd helyzetbe kerülhet a térség. Mindkét félnek szüksé­ge lesz a másik árujára, amit barterben vagy klíringben ki­cserélhetne, de kormányai nem engedélyezik az üzletet. A szovjet tudományos aka­démia nemzetközi gazdasági és politikai kutatóintézete Csehszlovákiával foglalkozó részlegének vezetője, Vladlen Krivosejev északi szomszédunk példáján elemzi a várható kö­vetkezményeket, de a moszkvai hozzáállás hasonló a többi volt szocialista országgal kapcsolat­ban is. A szakember a Komszo­­molszkaja Pravdában megjelent interjújában elmondta, hogy a szovjet kormány a gazdasági kapcsolatokat a térséggel új alapokra helyezte. A moszkvai tervhivatal felmérte, mennyi olajat, gázt, ércet és fát tudnak jövőre eladni például Csehszlo­vákiának és mennyi árut hajlan­dók dollárért megvenni tőlük. Ez a központi lista a jelenlegi áruforgalom 30-40 százalékát fedi. Ami a hagyományos áru­csere többi részét illeti, arról a szovjet vállalatoknak önállóan kell megegyezniük a külföldi partnerrel, hiszen önálló kül­kereskedelmi joguk van. Ter­meljék ki a valutát, és a pén­zen aztán ott és azt vehetnek, amit akarnak - mondják a moszkvai főhatóságok. A köz­pontban csak azt felejtik el, hogy el kell telnie még egy kis idő­nek, míg a szovjet vállalatok képesek lesznek valutához jutni. (Folytatás a 3. oldalon) Krivosejev szerint a csehszlo­vák gépipar például nem azért szorul ki a szovjet piacról, mert termékei nem lennének itt ve­rsenyképesek, hiszen a gyártók még hajlandók lennének javí­tani is a minőségen, de minderről még csak tárgyalások sem foly­nak. Egyszerűen nem veszik meg a gépeiket, és kész. A moszk­vai főhatóságok ugyanis a fej­lett nyugati technológiáról álmodoznak, jóllehet a szovjet gazdaság jelenlegi lerobbant állapotában képtelen befogadni a korszerű nyugati gépeket. Semmi értelme megvásárolni a rakétasebességgel dolgozó futó­szalagot, ha a késztermék 4,6 km/óra, vagyis egy gyalogos sebességével vánszorog a fo­gyasztóhoz. Ennyi ugyanis a teherszállítás átlagsebessége a Szovjetunióban. Hiába veszik meg a japán robotot, ha a nyersanyagot a hátán viszi­ hozzá a munkás, és napokig kell vár­ni a másik városból kihívott szerelőre, amikor a szerkezetet be kell állítani. Ha meg mind­ezen gondokat megoldják is, akkor sincs semmi biztosíték arra, hogy a szupergépeken ne olyan késztermék szülessék, amelyik rubelért sem adható el.­ ­ Röviden i * korlátozták a Mongóliából kivi­hető termékek körét az ulánbátori hatóságok, a belső piaci helyzetre való tekintettel. A hétfőtől érvényes szabá­lyozás szerint tilos az országból kivin­ni élelmiszert, audio-és videotechnikai eszközöket, gyermekruházati terméke­ket és cipőket, gépkocsit, kerékpárt és motorkerékpárt, bútort, gyapjú-, selyem és pamutszövetet, illetve ezekből ké­szült termékeket, valamint az egyszer használatos injekciós tűket. Gépjármű, televíziókészülék, hűtőszekrény kivi­tele csak abban az esetben lehetséges, ha azt tulajdonosa korábban külföld­ről hozta be Mongóliába. * A bérek csökkentése és az új adók elleni tiltakozásul vasárnap sztrájkba lépett Izraelben félmillió közületi dol­gozó. A tel-aviv-i nemzetközi repülő­tér dolgozói csak fél napra szüntették be a munkát, de a rádió és a televízió, valamint a kormányhivatalok munka­társai közül többen kilátásba helyez­ték, hogy addig nem veszik fel a munkát, amíg a kormány vissza nem vonja intézkedéseit. A pénzügyminisztérium ugyanis a minimális kezdőbér 20 százalékos csökkentését tervezi, és - többek között - a nyugdíjakat is 20 százalékos adóval kívánja sújtani. * Hivatalosan is recesszióról be­szélnek Kanadában. A kormány által közzétett statisztikai adatok szerint hét év dinamikus gazdasági fejlődését követően a bruttó hazai termék növe­kedése (GDP) két egymást követő negyedévben csökkent. 1990 második negyedévében a gazdaság teljesítmé­nye éves szinten számítva 1,2 száza­lékkal, a harmadik negyedévben 1 százalékkal esett vissza. A vállalati nyereségek már 18 hónapja zsugorod­nak, a magas kamatlábak pedig meg­nehezítik az új beruházások finanszí­rozását. Tervezet az európai jegybank működéséről Az európai Közös Piac pénz­ügyminiszterei és jegybankel­nökei vasárnap, Monzában tar­tott informális értekezletükön elfogadták a jövendő közös piaci jegybank működési szabályának tervezetét. A tervezet - Carli olasz kincstárügyi miniszter szerint - még nem jelenti a végső szót. A javasolt szöveg függet­len bankról szól a német szö­vetségi bank mintájára, amely­nek egyedüli hatalma van a közösség monetáris ügyei felett, és fő célja az infláció megaka­dályozása. A jövendő jegybank általános politikáját a 12 tagország jegy­bankjának elnökéből és hat független igazgatósági tagból álló tanács határozza meg. A monetáris politika végrehajtója az igazgatóság lesz. A tervezet előírja, hogy a tagállamok valu­tatartalékait átruházzák a köz­ponti jegybankra. A tagállamok jegybankjainak nem lesz joguk finanszírozni kormányuk költ­ségvetési hiányát. Ez az előírás több államot arra kötelez, hogy módosítsa jegybankjának mű­ködési szabályait. Mind a köz­ponti jegybanknak, mind a tagállamok jegybankjainak függetlennek kell lenniük min­den politikai befolyástól. Nem döntötték el még azt a kérdést, hogy joga lesz-e a központi jegybanknak a valuta- és pénzpiacokon való interven­ciókkal független valutapoliti­kát folytatni. Néhány más kér­dés is függőben maradt, többek között a jelenlegi rendszerről a 12 bank fix árfolyamú együtt­működésére, majd az egységes valutára való áttérés részletei. A tervezet végül is nyitva hagyta azt a kérdést is, hogy a bankhoz bármelyik tagállam csatlakozhat-e, vagy csak azok, amelyek mindjárt elkötelezik magukat az egységes közös piaci valuta bevezetése mellett is. Az új bank 1994-ben kezd el működni, és csak akkor venné át teljesen a közös pénzügyek irányítását, amikor már rögzí­tették a közös piaci valuták egymáshoz viszonyított árfolya­mát. Az értekezleten először lépett fel kormánya nevében Norman Lamont, az új brit pénzügymi­niszter, aki - bár hangsúlyozta, hogy nem látja szükségét en­nek az intézménynek, amíg nincs egységes valuta - óvatosan kijelentette, reményt lát a kompromisszumra, és pozitív módon viszonyul a tárgyalások­hoz. A bankszabályzat kidol­gozásában való részvétel terén már elért kompromisszum épp a britekkel szembeni engedé­kenységet mutatja. Ily módon időt hagytak Nagy-Britanniának, hogy tovább érlelje álláspont­ját. A tervezetet a Közös Piac december 15-i római csúcsér­tekezlete elé terjesztik .(Reuter, AP-DJ, MTI) centrális lízing következő szolgáltatásait ajánlja figyelmébe: & a FT-LÍZING BELFÖLDI SZÁLLÍTÓTÓL mi megvesszük a kiválasztott gépeket, hogy Önök azokat használhassák FT-LÍZING KÜLFÖLDI SZÁLLÍTÓTÓL mi Önök helyett kifizetjük az import gép ellenértékét, hogy azzal mielőbb termelhessenek “SALE AND LEASE BACK” mi megvásároljuk meglévő használt eszközeiket és lízingbe adjuk Önöknek, hogy likviditásukat javítsuk TERMÉKEIK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE a lízing bekapcsolásával mi megvesszük az Önök által gyártott vagy forgalmazott berendezéseket, hogy azokat másnak lízingbe adjuk. Alacsony lízingszorzók! Előre kidolgozott és­ egyedi - a lízingbevevő igénye szerint kialakított - kedvező lízingajánlatok. A maradványérték 0-10%. Ne feledje, hogy minden lízingdíjnak közel a fele adó lenne, ha Ön nem lízingelne! Címünk: Centrál Lízing Kft. Budapest, Gyula u. 4. 1138. Telefon: 165-5239, 165-1714, 185-3468, telefax: 185-3468. DRÁGUL AZ ÁRAM CSEHSZLOVÁKIÁBAN Privatizálják a benzinkutakat Csehszlovákiában 50-80 szá­zalékkal drágult az ipari áram december 1-jétől, elsősorban azért, hogy - a környezetvédelmi miniszter indítványára - na­gyobb takarékosságra ösztönöz­zék a gyárakat és üzemeket (a háztartási áramszolgáltatás díj­tételeit valószínűleg a jövő hónapban emelik). Josef Vavrousek szerint fel kell gyor­sítani az iparszerkezet átalakí­tását, s csökkenteni kell a szén­­tüzelésű erőművek áramterme­lését az erősen szennyezett észak-csehországi területeken. A múlt héten már eldöntötte a prágai parlament, hogy az év­század végére a szénre települt erőművekből hetet bezárnak. Az ország energiaellátásával függ össze az a hír is, misze­rint a jövő­­ évtől részlegesen privatizálják mind a cseh, mind a szlovák benzinkutakat. Jelen­leg a két benzinkúttársaság (a Benzina és a Benzinol) kezé­ben összpontosul a benzinfor­galmazás egész Csehszlovákiá­ban. A részleges privatizáció során részvénytársasággá alakul­nak át, a részvények 40 száza­léka állami tulajdonban marad, a fennmaradó részt pedig kül­földi társaságoknak ajánlják föl. A Benzinol igazgatója arról is tájékoztatást adott, hogy a múlt héten megállapodást írtak alá az állami tulajdonban lévő osztrák ÖMV céggel, amely szerint vegyes vállalatot hoznak létre, 10-10 millió cseh koro­nás befektetéssel. Az ÖMV 1991 elejétől hat benzinkutat kíván nyitni Szlovákiában, az évized végéig pedig az elosztóhálózat 10 százalékának megszerzését. Algéria is bekapcsolódik Csehszlovákia energiaellátásába - egyebek mellett erről állapo­dott meg Calfa csehszlovák miniszterelnök, akinek első Európán kívüli útja Algériába vezetett. Algéria kész arra, hogy nagyobb mennyiségű földgázt szállítson Csehszlovákiába, erre azonban a 90-es évek közepe előtt nemigen kerül sor. Tisz­tázni kell még a finanszírozás kérdéseit, Algéria készpénzt szeretne, míg Csehszlovákia részben áruval akar fizetni. (Reuter, APA) Megnyílt a GATT-forduló záróértekezlete Minden a kompromisszum­készségen múlik Végső szakaszukba érkez­tek az Általános Vámtari­fa- és Kereskedelmi Egyez­mény (GATT) keretében a világkereskedelem további liberalizálását célzó, négy éve elindított körtárgyalá­sok. A közel 400 oldalas záródokumentum több fe­jezete azonban ma még kipontozott helyekkel vár a végleges megszövegezésre. Kulcskérdés, hogy a tegnap elkezdett, ötnaposra terve­zett tanácskozáson szüle­tik-e kompromisszumos megoldás az agrárkereske­delem korlátainak részbe­ni feloldására. A magyar küldöttség vezetője Kádár Béla, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok minisz­tere az MTI brüsszeli tu­dósítójának kifejtette, hogy Magyarország igyekszik minden tőle telhetőt elkö­vetni a megegyezés érde­kében. Valóságos ostromállapot uralkodik hétfő óta a belga fővárosban, ahol a GATT-for­duló záróértekezletére érkezett közel 110 tagország , miniszteri szintű delegátusainak „vasvillák árnyékában” kell hozzákezde­niük a záródokumentum végle­gesítéséhez. Az EK agrár ér­dekképviseleti szervezetei ugyanis 30 ezres tüntetést szer­veztek a megnyitó napjára, hogy így tiltakozzanak a GATT ke­retein belül szorgalmazott ag­rártámogatás-leépítési tervek ellen. A köztárgyalások nyitányán, az uruguayi Punta del Estében 1986-ban tanácskozó delegátu­sok még úgy látták, hogy ha jelentős kompromisszumok árán is, de mind a 15, célul kitűzött tárgyalási témában képesek lesznek négy év alatt kidolgoz­ni multilaterálisan elfogadható új világkereskedelmi koncepció­kat. A záróértekezleten azonban még mindig nyitott kérdés a már említett - a közös piaci hozzá­álláson megbukni látszó­­ ag­rárliberalizáción kívül a szol­gáltatások kereskedelmének témaköre. Ebbe a legutolsó hetekben Washington vitt némi izgalmat azzal, hogy a hajózást, a légi közlekedést és a távköz­lést ki akarja vonni a multila­terális szabályozás alól. Persze már az agrárkérdés tisztázásá­nak kudarca is elegendő ahhoz, hogy az egész fordulót semmis­sé tegye, de az is elképzelhető, hogy ha e téren lényeges előrelépést érnek el, akkor a szolgáltatások ügyében is mód nyílhat a megegyezésre. Isme­retes, hogy az USA és a főbb agrárexportőröket, köztük ha­zánkat is tömörítő caimsi cso­port hajlandónak mutatkozik a belső mezőgazdasági támoga­tások 75, illetve az agrárexport­szubvenciók 90 százalékos le­építésére. Ezzel szemben Brüsz­­szel csupán a belső támogatá­sok 30 százalékos megszünte­tését tudta elfogadtatni saját tagországaival. A hírügynöksé­gi jelentések szerint ráadásul a záróértekezletre is elég üres kézzel érkezett, manőverezési lehetőségei eléggé korlátozot­tak. A washingtoni kereskedelmi főmegbízott mindenesetre fi­gyelmeztette a hétfő délutántól 7 külön munkabizottságban dolgozó GATT-tanácskozást, hogy az amerikai küldöttség egyetlen tagja sem szándékozik egy nappal sem meghosszabbí­tani brüsszeli tartózkodását, hacsak nem tapasztalja legalább a politikai akarat tényleges pozitív jeleit Nyugat-Európa részéről. Sági Gyöngyi VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Em­őd Pál, Ferber Katalin, Gyulai István (mb. főszerkesztő), Salamon Gabriella, Vince Mátyás (elnök) Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Kiadja: A VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. , ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog­­ fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak • a VILÁGGAZDASÁG­ ra való hivatkozással lehet. A mai lapszám szerkesztője: Litván Károly

Next