Világgazdaság, 1991. január (23. évfolyam, 1/5507-21/5527. szám)
1991-01-03 / 1. (5507.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Már a Fehér Ház szakértői is elismerik Recesszióval kezdi az új évet az Egyesült Államok Az október 1-jén kezdődő 1992-es pénzügyi év minisztériumi kalkulációihoz kiadott előrejelzésében a Fehér Ház gazdasági szakértői is elismerik, bár nem mondják ki szó szerint: az Egyesült Államok gazdasága recesszióban van. Megjelentek kormánytól független becslések is, amelyek ugyanezt támasztják alá, így az idei évre szóló előrejelzések már csupán abban különböznek, melyik szakértő, illetve intézmény milyen hosszúnak és menynyire súlyosnak ítéli meg a gazdasági visszaesést. Az amerikai gazdaság teljesítménye 1990 utolsó negyedében éves szinten 3,4 százalékkal csökkent, és 1991 első három hónapjában is 1,3 százalékos visszaesés várható - állapítja meg az a Michael Boskin, Bush elnök gazdasági főtanácsadója, Richard Darman, a Fehér Ház költségvetési igazgatója, valamint Nicholas Brady pénzügyminiszter vezetésével összeállított jelentés, amelyet a különböző minisztériumoknak és kormányhivataloknak küldtek el a következő költségvetés számításainak iránymutatójaként. A két negyedév gazdasági visszaesése hagyományosan recessziót jelent, ám a fehér házi dokumentum óvakodik ezt kimondani, a The Wall Street Journal szerint két okból. Részint azért, mert attól tartanak: a recesszió szó említése csak tovább gyöngítené a vállalatoknak és a fogyasztóknak a gazdaságba vetett bizalmát, részint pedig azért, mert a kormány még bízik abban, hogy az Öböl-válság esetleges határozott és sikeres megoldása segítheti az amerikai gazdaság vártnál hamarabbi újraéledését. Az előrejelzésben közölt számok azonban azt mutatják, a Fehér Ház, ha kerüli is a recesszió szót, tisztában van az amerikai gazdaság állapotával. Az idei évről szólva a kormányzati dokumentum úgy véli, az első negyedév visszaesése után a második három hónapban árnyalatnyi, éves szinten 0,3 százalékos növekedésre lehet számíthatni. A harmadik és negyedik negyedévre - éves szinten - 2, illetve 2,8 százalékos növekedést valószínűsít a Fehér Ház. Ezzel együtt is 1991 utolsó negyedéve és 1990 utolsó negyedéve között a gazdasági növekedés várható üteme alig 0,9 százalék lesz. (Szeptemberben a washingtoni kormány még 1,3 százalékos ütemet becsült ugyanerre az időszakra.) A The Wall Street Journal szokatlannak minősíti a Fehér Ház előrejelzését, a kormány szakértői ugyanis általában optimisták, de ha nem, akkor is meg szokták várni a kereskedelmi minisztérium gazdasági visszaesésre utaló adatait, mielőtt maguk is nyilvánosságra hoznák sajátjukat. Ezúttal azonban sok várakozási lehetőségük nem volt, hiszen a gazdaság állapotát jelző kiemelt mutatók novemberben újra romlottak, s a tartós fogyasztási cikkek fogyasztói bizalmat mutató vásárlásai novemberben 10,5 százalékkal zuhantak. A The Wall Street Journal félévente szokásos gazdasági helyzetfelmérésében megkérdezett 40 amerikai közgazdászt is a gazdaság várható állapotáról. Majdnem mindegyikük egyetértett abban, hogy az amerikai recesszió valamikor a tavalyi év harmadik vagy negyedik negyedében vette kezdetét. A megkérdezettek többsége szerint a gazdasági visszaesés enyhe vagy legfeljebb átlagos lesz.A második világháborút követő nyolc recesszió átlagos hossza 11 hónap volt. A legutóbbi gazdasági visszaesés 1981 júliusától 1982 novemberéig tartott.) Több mint egy tucat vezető amerikai közgazdász ugyanakkor úgy véli, a recesszió az átlagosnál súlyosabb lesz, sőt az egyik „vészmadár” azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a gazdasági visszaesés „a csődök számát és a pénzügyi bajokat tekintve a harmincas évek óta a legsúlyosabbá is válhat”. A visszaesés mértékét növeli, a kilábalást pedig meghosszabbítja többek között a szövetségi adóterhek növekedése - sőt több államban a helyi adókat is emelték -, az Öböl menti háború veszélye, illetve a gazdaság egészére (a költségvetésre, a vállalatokra és az egyénekre egyaránt) jellemző óriási adósságteher. A közgazdászok úgy vélik, a jegybank szerepét ellátó Fed december 19-i, 0,5 százalékos leszámítolásikamatláb-csökkentése nem elég a gazdaság élénkítésére, és ezért az a véleményük, hogy a központi bank tovább kényszerül folytatni a hitelenyhítést. A nagy kereskedelmi bankok ugyanis eddig csak lassan reagáltak. Elsőként az egyik legnagyobb amerikai bank, a Bank of America csökkentette tegnapi hatállyal a legmegbízhatóbb ügyfeleknek nyújtott hitelek után fölszámított kamatlábat (prime rate-et) 10-ről 9,5 százalékra, majd a Citibank és a Morgan Guaranty is követte példáját. (Reuter, AP-DJ) BÉRBEFAGYASZTÁS JUGOSZLÁVIÁBAN Felemás devalválás A jugoszláv parlament szombaton elutasította a Markovics-kormány 1991-es költségvetési javaslatát, és csak a bérbefagyasztási indítványt hagyta jóvá. Kedden életbe lépett a dinár új, a korábbihoz képest alacsonyabb árfolyama, de szakértők szerint Belgrád rövidesen újabb devalválásra kényszerülhet, mert a gazdaság logikája ezt diktálja. A belgrádi parlament a költségvetési indítvány gyökeres átdolgozására utasította Markovics miniszterelnök kormányát, elfogadta viszont az állami vállalatoknál dolgozók bérének és fizetésének befagyasztására tett javaslatot. Markovics hivatali megbízatása eredetileg márciusban lejárna, de a szövetségi parlament májusig meghosszabbította mandátumát, így legalább a szövetségi kormány néhány hónapig még biztos pont marad a szétesés jeleit mutató Jugoszláviában. A szlovének és a horvátok felháborodottan utasították el a szerbek azon indítványát, hogy a föderáció jövőjéről az államelnökségen belül folytassanak tárgyalásokat. Ljubljana és Zágráb úgy véli: Belgrád ezzel az indítványnyal sérti nemzeti szuverenitásukat. A renitens köztársaságok azzal is nyomatékot adnak önállóságuknak, hogy egyszerűen nem fizetnek a szövetségi kormánynak, csökkentve Markovicsék amúgy is szűk mozgásterét. A dinár még tavaly bejelentett devalválása is a jugoszláv gazdaság gyengeségeire és a felemás döntés hátterében meghúzódó gazdaságpolitikai bizonytalanságra utal. Mint ismeretes, Markovics közölte, hogy januártól 1 márkáért az eddigi 7 dinár helyett 9 dinárt adnak. A 22,2 százalékos leértékelés édeskevés az exportőr vállalatoknak, tekintettel a tavalyi, mintegy 120 százalékos inflációra. Nyugati szakértők szerint a dinár körülbelül 80 százalékkal túlértékelt, és hoszszú távon aligha lehet ilyen árfolyamon megfelelő szinten tartani az exportot. Markovics viszont abban bízik, hogy a túlértékelt dinár hozzájárulhat az árszínvonal stabilizálásához, hiszen az import így olcsó és hatása árletörő. Kérdés, hogy Belgrád stagnáló vagy lanyhuló exporttal a jelenlegi 8 milliárd dolláros szinten tudja-e tartani a valutatartalékokat. Tavaly , a kereskedelmi deficit meghaladta a 4 milliárd dollárt, és a riasztóan magas árszínvonal miatt a turisztikai mérleg sem úgy alakult, ahogy tervezték. (Reuter) Bush jóváhagyta a Szovjetunióba irányuló élelmiszer-eladást Bush amerikai elnök egyik utolsó tavalyi hivatalos tevékenységeként aláírta azt az okiratot, amely elhárítja az utolsó jogi akadályt a Szovjetuniónak szánt élelmiszer-szállítmányok elől. A hitelnyújtást az adott ország kivándorlási politikájától függővé tevő Jackson-Vanik-féle törvénymódosítás hatálya alól júliusig mentette föl Bush a Szovjetuniót. Júliusban az amerikai kormány megvizsgálja, hogy meghosszabbítja-e a felmentést. Az elnöki aláírás azt jelenti, hogy a december 12-én felajánlott, összesen akár 1,5 milliárd dollárt is elérő exporthitelkeret megnyílik, s a szovjetek az amerikai magánszektortól ilyen értékben élelmiszert vásárolhatnak, miközben a számla kiegyenlítéséért a szövetségi kormány vállal garanciát. Az aláírást követően Bush közölte, hogy a kedvezmény kiterjed a három balti köztársaságra is, jóllehet Észtország, Litvánia és Lettország Moszkva általi annektálását Washington továbbra sem ismeri el. (Reuter) Bizonytalan kilátások a valuta- és a nemesfémpiacokon (Folytatás az I. oldalról) Az idei évre - legalábbis az elejére - a szakértők a tavalyi irányzat folytatódására számítanak. Mindezt az USA romló befektetési környezetére, a recesszióba hajló gazdaságra, valamint a pénzügyi rendszer gyengeségeire. E kedvezőtlen tényezők ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet a kamatlábak további csökkentésére fogják késztetni. Ezzel szemben Németországban előreláthatólag kamatemelésre kerülhet sor, és nem kizárt ugyanez Japánban sem. Az arany árának alakulásáról háború esetén egyelőre megoszlanak a vélemények. Van, aki úgy véli, hogy a háború - az olajszállítások esetleges akadozása miatt - ösztönzőleg hathat az arany vásárlására, ezáltal árára is. Mások viszont azt a véleményüket hangoztatják, hogy nem a háború, hanem az azt követő béke teremt majd folyamatos, jó piacot az arany számára. Az arany ez év első negyedévi piaca a befektetők kedvének függvényében alakul. Az arany iránti kereslet akár 13,5 millió unciára is nőhet idén az 1990. évi 10 millió unciáról. A kínálat várhatóan 74 millió unciára fog emelkedni 1991-ben a tavalyi 72,6 millió unciáról. E többletet új bányák nyitásával fogják elérni. Bár egy esetleges háború minden bizonnyal spekulánsokat fog vonzani az aranypiacra, ezek azonban valószínűleg nem fognak jelentősebb szerephez jutni e többletkínálat felvételében. Mindez azzal magyarázható - mondja egy New York-i kereskedő -, hogy arany-kitermelő vállalatok egész sora az arany árának unciánkénti 420 dollár körüli szintre emelkedésére várva nagy aranykészleteket halmozott fel; ennek a piacra dobása ellensúlyozza majd a spekulánsok tevékenységét. Ami a másik nemesfémet, az ezüstöt illeti, semmi jel nem utal arra, hogy 1991-ben megállna, netán megfordulna árának a csökkenése. A recessziós gazdaságok ipari szükségleteihez viszonyított túltermelés, a spekulánsok kiárusítási törekvései miatt idén sem valószínű, hogy az ezüst ára elmozdulna a 14 éves negatív rekordnak számító, unciánként 4 dollár alá esett mélypontról. Megfigyelők szerint az év első hónapjaiban 3,75 dollár körül várható e nemesfém ára, a kitermelési költségeket viszont csak unciánkénti 5,5 dolláros bevétel fedezné. (Reuter, AP-DJ) A lengyel kormányfőjelölt is a radikális reformok híve A 39 éves Jan Krysztof Bielecki, akit Walesa, Lengyelország újdonsült államfője miniszterelnökének jelölt, a radikális szabadpiaci átalakítás híve, így valószínűleg jól együtt fog dolgozni Balcerowicz pénzügyminiszterrel, a lengyel gazdasági program atyjával. Jelölése egyben azt is jelzi, hogy Walesa - az elnökválasztás során tett populista kijelentése ellenére - elkötelezte magát a fájdalmas gazdasági reformok folytatására. Bielecki a gdanski egyetemen szerzett közgazdászi diplomát, és 1980-ban, a Szolidaritás megalakulásakor vált a szervezet egyik gazdasági szakértőjévé. A lengyel parlament alsóházának (szejm) tagja, és vezetője a Reuter által kicsinek, de befolyásosnak nevezett Liberális Demokrata Kongresszus Pártnak, amely a szabadpiac és a radikális privatizáció híve. E párt vezető személyiségei közé tartozik Andrzej Machalski szenátor és Janusz Lewandowski, akik a megfigyelők szerint valószínűleg bekerülnek majd a kormányba. A kormány tagja marad a hírek szerint Piotr Kolodziejczyk védelmi miniszter, és megtartja a gazdasági csúcsminiszterséget jelentő pénzügyi tárcát és miniszterelnök-helyettesi posztot Leszek Balcerowicz is, akinek a szerepe azért is döntő, mert ő élvezi azon nemzetközi pénzintézetek bizalmát, amelyeknek a támogatása elengedhetetlen a lengyel reform sikeréhez. Bielecki várhatóan fiatal, radikális közgazdászokkal veszi körül magát, és gazdaságpolitikája középpontjában a privatizálás gyorsítása áll majd. A Gazeta Gdansk című lapnak adott interjújában a miniszterelnök-jelölt ugyanakkor úgy vélte, a privatizáció meggyorsítását népszavazással lenne helyes szentesíteni. Az általa követendőnek ítélt kormányfilozófiát pedig úgy írta le, mint amelyet a szabadpiaci liberalizmus jellemez, de szerepe van benne a pragmatizmusnak és némi állami beavatkozásnak is. A miniszterelnök-jelölt a volt kormányfő, Mazowiecki hibájául rója föl, hogy felhígultak a gazdasági döntések, mivel „túl sok minisztérium és központi hivatal volt, ami lehetetlenné tette egy összefüggő gazdaságpolitika kialakítását”. Könnyen lehet azonban, hogy Bielecki csak átmeneti miniszterelnök lesz, ha a szejm holnap jóváhagyja kinevezését. Ő maga jelentette ki ugyanis, hogy posztját a szabad választások után föl szeretné adni. (A politikai menetrendnek megfelelően valószínűleg még tavasszal kerül sor az utóbbi évtizedek első igazi szabad lengyel parlamenti választására. Ismeretes, hogy a legutóbbi választásokon még az a kompromisszum működött, amely az azóta szocialistákká vált kommunistáknak és akkori szövetségeseiknek automatikus többséget adott, ami azonban a szövetségesek távozásával azóta megszűnt. A lengyel helyzet gyors javulását nem lehet várni az új miniszterelnöktől, legfeljebb annyi történhet - amit Walesa megígért -, hogy valamelyest enyhítenek az inflációellenes gazdaságpolitika szigorán. Maga az államfő újévi beszédében hangsúlyozta, hogy „köteles megmondani az igazat: nem lesz könnyű az új év”, de kijelentette azt is, hogy „vége a helyben járásnak”. Walesa megerősítette: szeretné, ha az új kormány a gazdaságra koncentrálna és nem bonyolódna politikai belharcokba. A nehéz idők folytatódásának első jeleként Lengyelországban január 1-jei hatállyal 20 százalékkal emelték a háztartási villamosáram, 80 százalékkal pedig a földgáz árát. A volt szocialista országok dollárelszámolásra való áttérésével egyidejűleg Lengyelországban is - helyenként 250 százalékkal - emelkedtek az illető országokba irányuló postai bérmentesítés és a telefonálás díjai. (Reuter, MTI) Nagy deficit a román költségvetésben Mintegy 37 milliárd lejes hiányt mutat a román parlament által elfogadott 1991-es költségvetés. A KGST-kereskedelem szétesése, az elavult gazdasági szerkezet átrendezése, az Öböl menti válság a románoktól is újabb nagy áldozatokat követel. Stolojan pénzügyminiszter szerint a bukaresti vezetés csak a reformok gyorsított bevezetésével előzheti meg az összeomlást, és drákói takarékossággal a vágtató inflációt. A román parlamentnek ötven esztendeje először nyílt rá módja, hogy megvitassa a kormány költségvetési javaslatait. A Theodor Stolojan pénzügyminiszter által ismertetett előirányzatok 37 milliárd lejes (hivatalos árfolyamon számítva 1,05 milliárd dolláros) deficitet mutatnak, ami a nemzeti össztermék 2 százalékának megfelelő érték. Stolojan abból az általa is optimistának tartott feltételezésből indult ki, hogy a román gazdaság a tavalyi igen erőteljes visszaesés után az idén már az élénkülés jeleit mutatja, és a nemzeti össztermék reálértékben 1 százalékkal gyarapszik. A deficitet a miniszter elsősorban a gazdaság átrendezésének anyagi következményeire, a KGST széthullására, valamint az Öböl-válságra vezeti vissza. Irak nem kevesebb mint 1,7 milliárd dollárral tartozik Bukarestnek, adósságait eddig részben olajjal törlesztette, a kőolajszállítások azonban az embergó miatt leálltak. (Az egykor kőolajexportőr Románia túlméretezett olajvegyészete táplálása végett tetemes olajimportra szorul.) A vezetés a nagy áruhiány mérséklésére törekszik, és számottevően visszafogta a beruházásokat. Az idén az állam 31 milliárd lejt szán beruházásokra, a teljes költségvetési előirányzat 12 százalékát, szemben a tavalyi 60 milliárd lejjel, ami a kiadások 20 százalékának felelt meg. A pénzügyminiszter közölte, hogy mindenképpen el akarják kerülni a deficit bankópréssel való fedezését. Szükség esetén felkérik a parlamentet, hogy minden államigazgatási kiadást 10 százalékkal csökkentsen. Amennyiben a termelés tovább esik, és az árak és a bérek szabadon alakulhatnak, Románia „vad inflációnak” esik áldozatul - figyelmeztette a parlamentet Stolojanu. (Reuter) 1991. január 3. VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) A kiadványszerkesztőség vezetője: Gyulai István főszerkesztő Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet. A mai lapszám szerkesztője: Emőd Pál