Világgazdaság, 1991. április (23. évfolyam, 63/5569-82/5588. szám)

1991-04-03 / 63. (5569.) szám

Meghátráltak az orosz kommunisták (Folytatás az 1. oldalról) Közben kedden az áremelé­sek a szovjet főváros nagyáru­házaiban az emberek a boltok siralmasan üres polcainak szom­szédságában elszörnyülködve tanulmányozták az újságokban megjelent átlag két és fél-há­romszoros drágulást mutató árlistát. Az áremelésekkel kapcsolat­ban a szovjet hírügynökség emlékeztet arra, hogy az árre­formot még 1987-ben dolgozta ki Pavlov jelenlegi miniszterel­nök, de elődje, Nyikolaj Rizs­­kov, a társadalmi kihatásoktól tartva, sehogyan sem tudta rászánni magát erre a lépésre. Eközben közel 200 milliárd rubelnyi többletjövedelem hal­mozódott fel a fogyasztók zse­bében, és ez a hatalmas pénz­tömeg kisöpört minden árut a boltokból. A kormány most az árak 30 százalékát teljesen fel­szabadította, 15 százalékuknál a felső határt rögzítette, míg 55 százalékuknál rögzített, de a réginél persze jóval magasabb állami árat állapított meg. Kormánykörökben arra számí­tanak, hogy az áremelés rögtön 90 milliárd rubellel csökkenti a fizetőképes keresletet az or­szágban. A családok ezenkívül hozzálátnak közel 100 milliárd rubelre becsült házi tartalékaik feléléséhez. Egyelőre nem lát­ni viszont azt a drágább árut, amibe a vásárló befektetné rubeljeit, mivel a vállalatokat továbbra sem ösztönzi semmi a termelés növelésére. Az új rögzített árak különben alacsonyabbak azoknál, amiket eddig már különféle jelzőkkel a boltokban alkalmaztak. Mihail­­ Gorbacsov külön levélben hív­ta a köztársasági vezetők fi­gyelmét, hogy az új árrendszer­nek megfelelően csökkentsék a több helyen már korábban fel­szabadított árakat. A belügy­miniszter, a KGB elnöke és a szovjet főügyész közös instruk­ciót adtak ki a helyi szervek­nek az árak ellenőrzése és az áruk eltűnésének megakadá­lyozása érdekében. Szertefoszlottak azok a re­mények is, amelyek az olcsó külföldi bevásárlásokra épültek. A szovjet állami bank az új valutatörvénynek megfelelően a szabadpiacihoz igazította a rubel árfolyamát. Az április 1-jei banki aukción a dollár átlagosan 27,6 rubelért cserélt gazdát. Mostan­tól ennyiért válthat ki évente kétszáz dollárt a magánútra induló turista, illetve fejenként száz dollárt a kivándorló. A szovjet állampolgárt a külvilág­tól hermetikusan elzáró függönyt tehát ezután nem vasból, hanem dollárból húzzák fel, s ezek után már nyugodtan elfogadhatja a Legfelső Tanács a szabad ki­vándorlás és kiutazás jogát garantáló törvényt. Súlyos külgazdasági veszteségek Csehszlovákiában Csehszlovákiának összesen 5 milliárd dollárnyi veszteséget okozott az Öböl-háború, a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok megváltozása és a német egység - mondta pénteki televíziós beszédében Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök. A legnagyobb tételt a szovjet piacokon elszenvedett veszteség jelenti, ez mintegy 2,5 milliárd dollárra rúg. Calfa kijelentése szerint az Öböl-háború további másfél milliárd dollárt vitt el, a német egység és a keletnémet piac ebből következő elvesztése pedig újabb 1 milliárd dollárt. Mivel január elsejétől a Szovjetunió konvertibilis devizában és világpiaci árakon bonyolítja külkereskedelmét, az „egyetlen megoldás számunkra, hogy más piacok után nézzünk - mondta a miniszterelnök -, de ha ez nem sikerül, akkor egyszerűen nem termelhetünk olyan javakat, amelyeket nem tudunk eladni”. A Szovjetunió volt legnagyobb hagyományos vásárlója Csehszlovákia alacsony színvonalú gépipari és egyéb termékeinek, cserébe fedezte a csehszlovák szükségletet kőolajból és más nyersanyagokból. (AP-DJ) VILAGGAZDASAG Kell-e Európai Gazdasági Térség? Skandináv körúton az osztrák kancellár Földvári Zsuzsa jelenti Bécs­ből. Osztrák diplomáciai körök eleve igyekeznek kicsinyíteni az osztrák kancellár ma kezdődő skandináviai megbeszéléseinek jelentőségét. Vranitzky Norvé­giát, Svédországot és Finnor­szágot keresi fel mint az oszt­rák kormány feje, egyszersmind a szabadkereskedelmi társulás, az EFTA soros elnöke. A ter­vek szerint az EFTA országai, köztük a skandinávok, június 25- i salzburgi értekezletükön írják alá a Közös Piaccal az Európai Gazdasági Térség megteremté­séről szóló megállapodást. Er­ről tárgyal a kancellár északon, s oly sok a vitatott pont a szerződéstervezetben, hangoz­tatják az osztrák diplomaták, hogy az út nem több a jószán­dék kifejezésénél. EFTA-körökben egyre inkább úgy látják, hogy a közös gaz­dasági térségért, amely az EK és az EFTA közötti még szo­rosabb kapcsolatokat jelenti, a Közös Piac túl sokat kér. A társulásra ki akarja terjeszteni teljes jogrendjét, méghozzá két éven belül, már a ratifikálás­sal. Merőben új az a brüsszeli kívánság is, hogy az együtt­működést, magyarul a közös szabályozást a mezőgazdaság­ra is terjesszék ki. A társulás országai szeretné­nek az együttműködési megál­lapodáshoz olyan védelmi klau­zulát csatolni, amely alapvető nemzeti érdekek esetén lehető­vé teszi az EGK-rendelkezések hatályon kívül helyezését. A skandináv országoknak főleg a külföldi közvetlen beruházások ügye ilyen, a svájciaknak a külföldi munkaerő foglalkozta­tása, a külföldiek által vásárol­ható földingatlanok kérdése, ami Ausztriát is nyugtalanítja. A klauzuláról persze a közösség nem szívesen hall. A kényes s úgyszintén még eldöntésre váró kérdések közé tartozik a beleszólási jog, amely - lévén az EFTA-országok nem teljes jogú tagok - esetükben csak korlátozott lehet. Egyelő­re idegenkedve állnak az EK azon kérése­ előtt, hogy létesít­senek alapot az elmaradott közös piaci területek támogatására. Még az összegben sem állapod­tak meg, s a skandináv orszá­goknak, amelyek odahaza erő­teljesen leépítik a szubvenció­kat, elvi kifogásaik is vannak. Aztán nem tudni, mire jutnak a felek a halászat ügyében, be­engedik-e a közös piaci halá­szokat az északi vizekre - itt főleg Izlandnak vannak fönntar­tásai. Látván az egyre tornyosuló nehézségeket, mind több EFTA- ország teszi föl azt a kérdést, nem lenne-e kifizetődőbb a közvetlen út, tehát az egyenes belépés a Közös Piacba. Ebben a kérdésben a csatlakozási kérelmét már két éve benyúj­tott Ausztriához Svédország áll a legözelebb, ezért is kiváncsiak Stockholmban a bécsi tapasz­talatokra. HAJTÓMŰVEK ÉS FESTŐBERENDEZÉSEK GYÁRA TÖBB ÉVTIZEDES TAPASZTALAT A FOGASKERÉKGYÁRTÁSBAN A HAFE vállal: tervezést, gyártást, szerelést - csigahajtóművekre - motoros hajtóművekre - henger-kúpkerekes hajtóművekre - tengelykapcsolókra -az ipar és a mezőgazdaság számára gyártott egyedi hajtóművekre VÁLLAL: nemcsak HAFE-hajtóművekre - teljes rekonstrukciót, alkatrészek cseréjével - frekvenciaváltó utólagos beépítését - bérmunkát - gépipari alkatrészek forgácsolását MINŐSÉG - SZAKÉRTELEM - GARANCIA HAFE 1522 Budapest, Fehérvári út 98. Tel.: 181-0550 182-0709 Telex: 22-5186 Fax: 181-0151 161-3753 HAFE 1991. április 3. Szaúd-Arábián az olajpiac szeme A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) - Kuvait és Irak nélkül - napi 23,4 millió barrel olajat hozott felszínre márciusban. Ez a mennyiség gyakorlatilag megegyezik a kartell februári össztermelésé­vel - közölte a Nicosiában kiadott Middle East Economic Survey (MEES) című szaklap. A második negyedévben a fentinél alacsonyabb termelés várható, összhangban az OPEC március 12-i genfi megállapo­dásával. Ennek értelmében a tagországok napi 22,3 millió barrelre csökkentik a felszínre hozott olaj mennyiségét (VI­LÁGGAZDASÁG,­ 1991. már­cius 13., 1-2. oldal). Az Öböl­válság, illetve -háború nyomán az OPEC-ben domináns szerep­hez, valamint megnövekedett piaci részesedéshez jutó Szaúd- Arábia napi 8,034 millió barrel olajat termelhet az elmúlt hó­napokban napi 8,2-8,5 millió barrelre felfuttatott mennyiség helyett. (Összehasonlításként: a királyság a tavaly augusztus 2-i invázió előtt mintegy 5,3 mil­lió barrel olajat termelt naponta.) A MEES azt is megemlítet­te, hogy Rijád nagyarányú olaj­eladási kampányt kezd e hónap­ban. Az ország külföldön (rész­ben hajókon) tárolt, 60 millió barrelre becsült olajkészletét kívánja piacra dobni. A kész­letekből naponta eladandó mennyiség nem ismert, a lap értesülése szerint az Aramco cég fogja a piaci kereslet-kínálat függvényében kialakítani. A MEES szerint a mennyiség nem fogja meghaladni a napi 500 ezer barrelt. Szaúd-Arábia egyfelől ter­melése csökkentésére készül, másfelől a termelés újbóli megindítását tervezi egy-két hónapon belül a Kuvaittal ha­táros semleges területen. A szóban forgó területen érdekelt japán Arabian Oil Company alkalmazottai visszatértek, de még időre van szükség ahhoz, hogy ismét használatba vehes­sék a szaúdi határvárosban, Khaidzsiban lévő főhadiszállá­sukat. Szaúdi források szerint a városban csak egy napi 30 ezer tonna kapacitású finomító sé­rült meg, a többi létesítmény­ben csak minimális károk ke­letkeztek. Az olajtársaság napi 260 ezer barreles termelését napi 80 ezer barrelre fogta vissza a háború január 17-i kitörését megelőzően. (Reuter) A szovjet-japán megbeszélések előterében a Kuril-szigetek Tokióban növekvő várakozás előzi meg Mihail Gorbacsov szovjet elnök április 16-án kezdődő látogatását, miután az államfő korábban levélben je­lezte: kész tárgyalásokat foly­tatni a Kuril-szigetek déli vo­nulatához tartozó négy sziget területi hovatartozásáról. E szándékot megerősítette Alek­­szandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter is, aki a hét végén többek között erről tár­gyalt japán kollégájával, Taro Nakajamával. Mint ismeretes, Japán vissza­követeli a második világhábo­rú után szovjet fenhatóság alá került szigeteket. A vita a mai napig akadályozza a két ország közötti békeszerződés megkö­tését, valamint a politikai-gaz­dasági együttműködés létrejöt­tét, illetve bővítését. Tokióban már azt is nagy haladásnak­­ minősítették, hogy Moszkva évtizedek óta először feladta eddigi merev álláspontját, vagy­is elismeri a probléma létét, és kész megvitatni a szigetek sorsát. A teljes képhez az is hozzátar­tozik, hogy az utóbbi hetekben Japán a négy szigetért cserébe nagy összegű hiteleket, segé­lyeket helyezett kilátásba, bár Moszkva hivatalosan helytele­níti az ilyesfajta „árukapcsolást”. A szovjet ügyekben járatos japán szakértők azonban óvnak az olyan túlzó reményektől, hogy Gorbacsov látogatása során akár a végső megegyezésig is eljut­hat a szigetek ügye. Vélemé­nyük szerint a szovjet államfő első lépésben csak addig megy el, hogy megígéri a szovjet csapatok kivonását a szigetek­ről, és bocsánatot kér az ottani japán lakosok Szibériába való internálásáért. Amennyiben bekövetkezik a várva várt áttörés a szovjet-japán kapcsolatokban, az a kétoldalú áruforgalom megduplázódásához vezethet - vélekednek a szakér­tők. A két ország közötti keres­kedelem a nyolcvanas években stagnált, illetve csökkent, s ennek - legalábbis részben - az az oka, hogy Tokió a szovjetek afganisztáni fegyveres beavat­kozására való hivatkozással felfüggesztette a hivatalos hi­telnyújtást. (Tokió jelenleg a szigetvita kielégítő megoldásá­hoz köti a hivatalos gazdaság támogatás bármely formáját.) A Szovjetunió zűrzavaros politi­kai és gazdasági viszonyai is szerepet játszottak abban, hogy a szovjet-japán áruforgalom értéke a két évvel ezelőtti 6,1 milliárd dollárról tavaly 5,91 milliárd dollárra mérséklődött. Gorbacsov a tervek szerint Tokióban találkozik a japán üzleti körök képviselőivel is, s minden bizonnyal felhívja a figyelmet a szibériai természe­ti kincsek közös kiaknázásának lehetőségeire. Az eddigi tapasz­talatok azonban azt mutatják, hogy hivatalos exporthitel-ga­rancia nélkül a japán vállalko­zók egy szalmaszálat sem tesz­nek keresztbe a kockázatosnak minősített szovjet beruházá­sokért. (Reuter, AP-DJ) Románia: áremelések után jövedelemadó és minimálbér Romániában hétfőn életbe léptek a piacgazdaság első, a lakosság számára sokkoló ha­tású intézkedései. A már koráb­ban beharangozott drasztikus élelmiszerár-emelést a szemé­lyi jövedelemadó bevezetése kíséri. A jövedelmek emelke­dését progresszíven büntető 12 adókulcs 6 és 45 százalék között mozog. A legalacsonyabb kulcs alapján adóznak azok az állam­polgárok, akiknek havi jövedel­me nem haladja meg a 900 lejt, míg a legmagasabb kulcs alap­ján fizetnek azok, akik havi jövedelme meghaladja a 37 500 lejt. A kormány meghatározta az áprilisi és májusi minimálbért is. Eszerint a kifizetendő mi­nimális összeg áprilisban 4675 lej, májusban pedig 5975 lej 170 munkaórára. A kormány a minimálbéreket a Reuter által konkrétan nem közölt összeg­gel kiegészíti, hogy valamelyest enyhítse az áremelések hatása­it. A kormány emellett több mint 40 százalékkal leértékelte a lejt (VILÁGGAZDASÁG, 1991. március 30., 1. oldal). A fenti intézkedések meghozatala - mint ismert - a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) 1 milliárd dolláros hitele elnyerésének feltétele. A hitel folyósításáról az IMF április 5-én dönt. (Reuter) TERRA INGATLANFORGALMI KFT. ELADÓ: - 20 ha építési terület Budapest nyugati kapujában; - 3230 m2-es építési terület Felsőzsolcán; - 2000 m­-es terület ősfákkal, parkkal, 1000 m2-es építménnyel, 2 telefonnal, Szirákon; - 4200 m­-es áruház Hatvanban. KERESÜNK: - Budapest belvárosában szállodának alkalmas telket; - forgalmas főútvonal mentén benzinkútnak telket; - ipari tevékenységre 3500 m2-es telket; - Budán, Naphegy, Gellérthegy környékén lakást, 80-90 m2. Ingatlanok értékbecslését rövid határidővel vállaljuk. Érdeklődni: Bp. XII., Böszörményi u. 24. Tel.: 155-1327 Fax: 155-4763 VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Elek János, Em­őd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) A kiadványszerkesztőség vezetője: Gyulai István főszerkesztő Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR). Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet. Szót késztette: Em­őd Pál

Next