Világgazdaság, 1991. június (23. évfolyam, 104/5610-124/5630. szám)

1991-06-01 / 104. (5610.) szám

Ára: 19,50 Ft A JELENTI A KAMATADÓRÓL VALÓSZÍNŰLEG HÉTFŐN DÖNT Az Alkotmánybíróság, és még aznap kihirdeti a határozatot. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY TERVEZETE ÉRZÉKETLEN a költségvetési hiány megfelelő pénzügyi kezelésére - hangzott el az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, amelyen mind a munkaadók, mind a munkavállalók kevesellték az energia-áremelés kompenzálására a költség­­vetésből szánt 2,5 milliárd forintot. JELENTŐSEN JAVULT MAGYARORSZÁG MEGÍTÉLÉSE a francia bankoknál, mondta Párizsban Surányi György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke új kötvénykibo­csátások és hitelfelvétel lehetőségéről tárgyalt a legfonto­sabb francia bankok vezetőivel. ALBÁN KÜLÜGYMINISZTER HOSSZÚ IdŐ UTÁN ISMÉT BUDAPESTEN. Muhamet Kapilani a gazdasági együttműködésről is tárgyal magyar partnereivel. TIZENHAT ÉVES POLGÁRHÁBORÚNAK VETETT VÉGET az a megállapodás, amelyet Lisszabonban írt alá az angolai elnök és a lázadó UNITA vezetője. Jelen volt az amerikai és a szovjet külügyminiszter is. JÁNOS PÁL PÁPA MA VARSÓBA ÉRKEZIK. Ez lesz első látogatása hazájában, amióta Lengyelországban össze­omlott a kommunista rendszer. A ROMÁN IPARI TERMELÉS CSÖKKENÉSE MÉG EZ ÉV VÉGE ELŐTT MEGÁLLÍTHATÓ - véli a buka­resti ipari miniszter. Victor Stanculescu szerint azonban a gazdaság talpraállása egy hosszabb távú reformstratégia hatékonyságán múlik. KÖZÉP-EuurÓPA ORSZÁGAINAK MIND A KELET­TEL, MIND A NYUGATTAL baráti kapcsolatokat kell fenntartania a régió biztonságának megvédésére - hangoz­tatta a csehszlovák külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai folyóiratban. MAGÁNHÍRÜGYNÖKSÉG KEZDI MEG MŰKÖDÉ­­­­SÉT SZLOVÁKIÁBAN. Az STK hírügynökség anyagait elsősorban a nagy külföldi hírügynökségeknek szánják. AMERIKAI HADFELSZERELÉST TÁROLNAK IZRAELBEN jövőbeni háború esetére - közölte Dick Cheney védelmi miniszter Jeruzsálemben, ahonnan tegnap Kairóba érkezett. ETIÓPIÁBAN JELENTKEZÉSRE SZÓLÍTOTTA FEL az előző rendszer magas rangú vezetőit a hatalomra került Népi Forradalmi Demokratikus Front. A NATO TAGÁLLAMAI ÖSSZESEN ÖTVEN SZÁZA­LÉKKAL CSÖKKENTIK HADERŐIK LÉTSZÁMÁT a következő három-négy évben - közölte Prágában a Bun­deswehr szárazföldi erőinek felügyelője. BEZÁRTÁK AZ UTOLSÓ PERSHING-2 RAKÉTABÁ­ZIST EURÓPÁBAN. A németországi Mutlangenben lévő amerikai támaszpont berendezéseit eltávolították. A BONNI KORMÁNY CÁFOLTA, hogy elengedni készül Nicaragua 750 millió dolláros adósságának négyötödét. NÉMETORSZÁGBAN AZ INFLÁCIÓS RÁTA jövőre elérheti a 4,5 százalékot - figyelmeztetett Brüsszelben Henning Christophersen, az EK biztosa. JAPÁNNAK A VILÁGPOLITIKA ÜGYEIBEN IS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉNEK MEGFELELŐ szere­pet kellene vállalnia. Ezt a kanadai kormányfő hangoztatta tokiói tárgyalásai végén, egyben kanadai befektetésekre szólította fel a japán vállalatokat. A JAPÁNOK ÁLTAL VISSZAKÖVETELT „ÉSZAKI TERÜLETEKEN” egyharmadával csökkentik az idén a szovjet csapatok létszámát - közölte a szovjet Távol-Kelet katonai körzetének parancsnoka. PÁRIZSBAN TEGNAP TELJESEN MEGBÉNULT A TÖMEGKÖZLEKEDÉS, a metró, a busz és a helyiérdekű vasút alkalmazottainak sztrájkja miatt. AUSZTRIÁBAN ŐRIZETBE VETTÉK A MAGYAR HATÁRŐRSÉG FEGYVERES SZÖKEVÉNYÉT, miután megadta magát. KILENC MEGÁLLAPODÁS UKRAJNÁVAL 50-50 millió dolláros indikatív lista készül az ukrán-magyar kereskedelemhez. (3. oldal) MALÉV-PRIVATIZÁCIÓ TÖBB LÉPÉSBEN Az állami többség biztos, az ütemezés még kérdéses. (3. oldal) Kormányszóvivői tájékoztató Nem szabadul Munkatársunktól. Az infláció fékjei kezde­nek működni, az első ne­gyedév adatai szerint nem igazolódnak a pesszimista jóslatok: egyelőre úgy tű­nik, sikerül kézben tartani az inflációs folyamatot. A fogyasztói árszínvonal növekedésének 1991-es mértéke várhatóan nem fogja meghaladni a kor­mány által előrejelzett 35-38 százalékot - hallhat­tuk a tegnapi kormányszó­vivői tájékoztatón Czinko­­tai János kormányfőtaná­csostól. A főtanácsos arra alapozta kijelentését, hogy a KSH szá­mításai szerint az év első har­madában a hivatalos prognózi­soknál is kedvezőbben alalkul­­tak az inflációs folyamatok, így az előzetes számítások szerint a március végén mért árszín­vonal 40 százalékkal haladta volna meg a tavalyi év hasonló időszakáét, a valóságban azon­ban csak 34,3 százalékos emel­kedés történt. Az infláció növe­ és az infláció kedési üteme is látványosan visszaesett az első négy hónap­ban. Míg a januári növekedési ütem 7,5 százalékkal múlta felül a decemberit, addig a februári már csak 4,4 százalékkal volt nagyobb a januárban regisztrált­nál, majd az emelkedés tovább csillapodott, márciusban 3,5 százalékra, áprilisban pedig 2,4- re. A háttérben olyan okok hú­zódnak meg, amelyek a kedve­ző folyamatokat eredményezték - mutatott rá Czinkotai János. Egyrészt a vártnál kisebb volt a tavalyi áremelkedések áthú­zódó hatása, és az idei áreme­lések egy része is enyhébb lett a tervezettnél. Másrészt a gaz­daság néhány szeletének igazi piaci magatartása sem maradt hatástalan, így például az emelkedő árak hatására jelentő­sen visszaesett a fogyasztói kereslet, miközben az árubőség minden eddigit felülmúl. A főtanácsos szerint a termelői és fogyasztói árakban is kimutat­ható, hogy megkezdődött a kőolaj világpiaci árának követé­se, több szakmában pedig való­di piaci verseny uralkodik. (Folytatás a 3. oldalon) Az EK egységes Jugoszláviát szeretne Bosznia-Hercegovina uniójavaslata Jacques Delors, az Európai Közösség brüsszeli bizottságá­nak elnöke belgrádi tárgyalásait záró sajtóértekezletén világos­sá tette, hogy Jugoszlávia csat­lakozási kérelme nem fogadha­tó el mindaddig, amíg az or­szág válsággal küzd. Delors és Jacques Sanier, az Európa Tanács elnöke Jugoszlávia vezetőit az ország egységének megőrzésére sürgette, és kije­lentették: az EK Jugoszlávia jelenlegi határainak fenntartá­sát, a problémák demokratikus megoldását, az emberi és kisebb­ségi jogok tiszteletben tartását szorgalmazza. Az EK vezetői reményüknek kompromisszumos adtak hangot, hogy a jugoszláv válságban az ésszerűség győze­delmeskedik, és kompromisz­­szum születik. Sajtókonferen­ciájukon elutasították viszont azt a feltételezést, hogy nyomást gyakorolnának Belgrádra, és kijelentették, hogy támogatják Ante Markovic szövetségi mi­niszterelnök gazdasági reform­jait. Jugoszláviai tárgyalásaikon nagyszabású, négymilliárd dol­lár fölötti pénzügyi támogatást, a beruházások ösztönzését, a magánszektor fellendítésének támogatását helyezték kilátás­ba. (Folytatás a 2. oldalon) ­Újabb áremelések várhatók a Szovjetunióban Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A szovjet árszínvonal további növekedésével kell szá­molni a közeljövőben - mondotta Igor Pogoszov, a Statisztikai Állami Bizottság elnökhelyettese az áprilisi árreform eredményeit elemző sajtótájékoztatóján. A hivatalosan reformnak nevezett központi áremelés kö­vetkeztében átlag két és fél, háromszorosára drágultak az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek a Szov­jetunióban. Pogoszov szerint a termelés visszaesése, az árukészletek csökkenése és a rubel vásárló­­értékének további zuhanása az utóbbi hónapokban tovább ron­totta a fogyasztási cikkek pia­cán az amúgy sem túl rózsás helyzetet. A lakossági jövedel­mek az idén az első négy hó­napban 32,7 milliárd rubellel haladták meg a kiadásokat, s ha ezt a növekedést nem fogják vissza, az év végére 400 milli­árd rubelnyi felhasználatlan pénz húzza az emberek zsebét. A felgyülemlőben lévő pénztömeg felhasználása csak akkor lesz hatékony, ha a kiadások növe­lésének minden egyes százalé­kához csupán 0,6 százalék jövedelemnövekmény járul. A statisztikai bizottság elnökhe­lyettese úgy vélekedett, ezt a célt csak két módszerrel lehet elérni: vagy visszafogják az árszínvonal növekedését az árak fokozatos liberalizálása és a jövedelmek korlátozása mellett - ez a jelenlegi kormányprog­ramnak megfelelő változat -, vagy az árak felszabadításával a jövedelmek emelkedését bizo­nyos arányban a dráguláshoz igazítják. Pogoszov szerint a második változathoz fognak közelíteni a valós folyamatok, ami azt jelenti, hogy a lakos­ságnak nyújtott kompenzáció sohasem fogja utolérni az ár­emelkedés mértékét. Arra a kérdésre, mekkora infláció várható az idén a Szov­jetunióban, az illetékes konk­rét számot nem közölt, de a pénzromlás gyorsulásához a fentiek alapján alig férhet két­ség. Washington nem tartja elég radikálisnak a szovjet reformter­vet Attali kiskaput nyit Gorbacsovnak? Washingtoni kormánykörökből kiszivárogtatták: a Primakov által előterjesztett szovjet gazdasági reform­­programon még alaposan akad javítanivaló. Bush és Primakov találkozóját követően kiderült, hogy az ame­rikai elnököt tanácsadói az agrárhitel megadására ösz­tönzik, maga Bush pedig hisz abban, hogy Moszkva radikális gazdasági reformokat akar. Primakov is derű­látó, és abban bízik, hogy a szovjet termékek is meg­kapják a legnagyobb kedvezményes bánásmódot. Gorba­csov londoni meghívásával kapcsolatban új fejlemény, hogy Jacques Attali, az EBRD elnöke kiskaput nyitott a szovjet elnök számára: júliusi „munkatalálkozóra” Londonba várja. A Szovjetunió még nem készült fel arra, hogy vállalja a piacgazdaságra való áttéréssel járó nehézségeket. Ez az álla­pot pedig nem indokolja, hogy a Nyugat Moszkva segítségére siessen - foglalta össze az amerikai kormány véleményét Primakov eddigi washingtoni tárgyalásairól egy neve elhall­gatását kérő magas rangú ame­rikai kormánytisztviselő. Az angolai békeszerződés aláírásá­ra a portugál fővárosba érke­zett diplomata szerint Washing­ton irreálisnak tartja a Prima­kov által ismertetett reform­­programot. Washingtonban egy másik névtelen „kiszivárogtató” azt közölte a Reuterral, hogy a Primakov-féle javaslat utasítá­­sos és kézi vezérléses módsze­reket alkalmazna a piacgazda­ságra való áttéréshez. A két fél álláspontja azonban az, hogy a reformprogram még fejlődhet - fűzte hozzá. Maga Primakov - Boskinnal, Bush amerikai elnök gazdasági főtanácsadójával foly­tatott második megbeszélését követően­­ úgy vélte, az általa előterjesztett javaslat „kedvező fogadtatásra talált” washingto­ni kormánykörökben. Elismer­te azonban, hogy amerikai tár­gyalópartnerei több magyará­zatot is kértek, aminek megadá­sán a szovjet küldöttség dol­gozik. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet csapatkivonás - határidő előtt Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A szovjet hadsereg vezér­karának szóvivője pénteken közölte, hogy a kitűzött határidő, vagyis június 30- a előtt kivonják a szovjet csapatokat Magyarország­ról. Vlagyimir Zsurbenko vezérőr­nagy a szovjet hírügynökségnek adott interjújában adta hírül: a magyarországi csapatkivonás a tervezettnél néhány nappal korábban fog befejeződni. A tábornok szerint hazánk terüle­téről az idén január elseje óta 14 ezer katonát, 214 harckocsit, 189 páncélozott harci járművet, 683 tüzérségi rendszert és 111 repülőgépet vontak ki. Zsurben­ko úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon mindössze másfél ezer szovjet katona maradt, és a hátrahagyott harci technikát is összeszámolhatjuk a fél kezünkön. Hasonló a helyzet a szomszédos Csehszlo­vákiában is, ahol már gyakorla­tilag nincs harci technika, s mindössze 1400 katona állomá­sozik, akik június 30-án fogják elhagyni az országot - mondot­ta a szovjet tábornok. Nem véletlenül nyilatkozott a szovjet vezérkar egyik illeté­kese éppen most a TASZSZ-nak. A jelek szerint Moszkva a csapatkivonást mind Magyaror­szágról, mind Csehszlovákiából akár egy nap múlva is befejez­hetné, ha megszületett volna a megállapodás arról, mennyit fizetnek az érintett országok a hátrahagyott épületekért, repü­lőterekért és egyéb értékekért. Hatpárti egyeztetés lesz a kárpótlásról? Antall is a gyors újratárgyalást pártolja Az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy a kárpótlási törvény alkotmányellenes paragrafusait módosítsa, tehát nem kerül vissza a kormányhoz átdolgozásra a törvény szövege - mondta Szabad György, az Országgyűlés el­nöke tegnap az újságíróknak. A T. Ház elnöke hétfőn felkéri az Országgyűlés ügyrendi, valamint alkotmány­­ügyi bizottságát javaslattételre a kárpótlás ügyében. Tanácskozást folytatott tegnap Antall József kormányfő a Kisgazdapárt 11 elnökségi tag­jával, többek között az Alkot­mánybíróság döntése után a kárpótlás ügyében előállt új helyzetről. Az ülés után Zsíros Géza, az FKgP parlamenti képviselője kijelentette, az Alkotmánybíróság határozata a Kisgazdapárt reprivatizációt pártoló álláspontját igazolja. A kisgazdák körömszakadtáig ragaszkodnak ahhoz, hogy a föld ügyében továbbra is az eredeti törvényben meghatározott 1000 aranykorona legyen a 100 szá­zalékos kárpótlás felső határa. Ezért szorgalmazzák, hogy emelkedjék az egyéb tulajdoni formák után járó kárpótlás mértéke. A képviselő becslése szerint a kárpótlás ily módon a nemzeti vagyon 7-10 százalé­kát érintené. (Folytatás a 3. oldalon)

Next