Világgazdaság, 1991. szeptember (23. évfolyam, 168/5674-187/5693. szám)

1991-09-03 / 168. (5674.) szám

2 Moszkva után Pekingben a brit kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) De hangot kapnak az ellen­­vélemények is. Ezek egy része szükségtelennek tekinti még az élelmiszersegélyt is, azon a nézeten van, hogy elég gabona termett a Szovjetunióban, csu­pán az elosztással van baj. Sőt egyes vélemények szerint az ajándékgabona káros volna, mert - így mondják a szovjet állapo­tokban talán nem eléggé jártas amerikai körök - „konkurenciát támasztana a szovjet termelők­nek, leverné az árakat”. A kínai fővárosba érkező brit miniszterelnök, ellentétben a szokással, nem mondott üdvözlő beszédet a repülőtéren, s egyéb módokon is jelezte, hogy ké­nyelmetlenül érzi magát mint a Tienanmen téri vérengzés után elsőként Pekingbe érkező ma­gas rangú külföldi politikus. Vendéglátói éppen ellenkezőleg éreztek és éreztettek. Diplomá­ciai diadalként tálalták a láto­gatást, azt sugallták, hogy az a keménykezű, „rendcsináló” kínai politika, jóváhagyása. A már régebben elhatározott látogatást még kényelmetlenebbé tette a szovjet puccskísérlet, amely tetszett a kínai vezetőknek, az angoloknak azonban nem. „A valóság tényeiből kell kiindulni” - hangoztatta Major -, s a konkrét tény, ami a lá­togatás valóságos oka, hogy - egy júliusban kialkudott meg­állapodás értelmében - Kína csak akkor hajlandó hozzájárul­ni a hongkongi repülőtér több mint 16 milliárd dolláros monstre beruházást igénylő bővítéséhez, ha Major Peking­be zarándokol, és ezzel diplo­­máciailag fölértékeli Kína je­lenlegi vezetőit. A látogatás okán Majort támadja az újságok egy része, de más jelentések arról számol­nak be, hogy a többség támo­gatja a kormányfő óvatos poli­tikáját, kedvező osztályzatot ad az első lépésekre, amelyeket a nemzetközi porondon tett. Ta­lán ennek egyik jele az is, hogy a legújabb felmérés szerint a konzervatívok maguk mögé utasítanák a munkáspártot, ha most rendeznék meg a válasz­tást. Meglehet, hogy a közvéle­mény rokonszenvét Major rész­ében azzal szerezte meg, hogy óvatos és simulékony tárgyalá­si modorát sokan rokonszenve­sebbnek tartják, elődje harcias, a problémák kiélezésére irányuló taktikájánál. Mellesleg elődje, aki ezekben a napokban Tokió­ban tartózkodik, dicshimnuszt zengett a kínaiak üzleti érzé­kéről, szorgalmáról, jólétet teremtő képességéről. Azt jó­solta, hogy a növekvő jólét Kínának is meghozza a demokráciát. Thatcher a tervek szerint Japánból Kínába utazik, és ugyanazokkal a vezető poli­tikusokkal fog tárgyalni, akik­kel most Major tárgyal. V. J. VILAGGAZDASAG Több dollárt adtak el, mint vettek Romániában a valutabeváltók A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának jóváhagyása alapján szeptember első felétől megkezdik az 1000 lejes bankjegy, valamint az 50 és a 20 lejes fémpénz kibocsátását, ami a hatóságok elvárása szerint enyhíti a krónikus pénzhiányt. A lej iránti kereslet nagyságát mutatja az is, hogy az új valutabeváltóknál nagyobb mennyiségű külföldi valutát váltottak lejre, mint fordítva. Romániában 340 milliárd lej van forgalomban, ám a bankok folyton likviditási problémákkal küszködnek. Ennek következ­ménye többek között a bérek és nyugdíjak késedelmes kifizeté­se. Az áldatlan helyzetnek első­sorban az az oka, hogy Romá­niában a gazdasági egységek fizetési kötelezettségeiknek - a banki műveleteket és közvetí­tést kiiktatva - rendszerint készpénzzel tesznek eleget. A nemzeti bank így a múlt hét végén különszabályzásban írta elő, hogy a gazdasági egységek fizetéseiket csak akkor bonyolít­hatják készpénzben, ha az összeg nem haladja meg az 50 ezer lejt. Romániában eközben sok szó esik a lej konvertibilitásának megteremtéséről. A nemzeti bank nemzetközi osztályának igazgatója a minap közölte, hogy a közeljövőben a hivatalos ár­folyam és a bankközi árveré­seken kialakított árfolyam egyesítésével szeretnék végle­gesíteni a belső konvertibilitást, aminek első két lépése a bank­közi valutapiac, majd a valuta­beváltó házak létrehozása volt. Az egységes árfolyam megvaló­sításához a nemzeti banknak először megfelelő valutatarta­lékkal kell rendelkeznie, ennek létrehozását a 24-ek csoportjá­tól várják. Ami a lej nemzet­közi konvertiblitását illeti, azt a stabilitás megteremtésének, a krónikus áruhiány megszünte­tésének és a gazdaság talpra állításának kell megelőznie. Tavalyi adat szerint egy lejre mindössze 8 iráni árufedezet jutott, s a helyzet csak romol­hatott azóta. Érdekes képet mutat az augusztus 5. óta működő, s egyre szaporodó valutabeváltó házak forgalma. Az augusztus 18-ig összesített adatok szerint ez alatt a két hét alatt összesen 550 ezer dollár értékben vásároltak és 1,7 millió értékben adtak el valu­tát e házak ügyfelei. Román állampolgárok naponta 1000 dollár értékben válthatnak va­lutát. A valutájukat lejre vál­tók nagyobb számát azzal magyarázzák, hogy az eddig valutáért árusító üzleteknek át kellett állniuk a lejért történő eladásra, valamint a szóban forgó időszak egybeesett az idegenforgalmi főidénnyel. A valutabeváltó házak árfolyama a bankközi árverés árfolyama alatt mozog, utóbbi a múlt héten a dollárhoz viszonyítva 250 lejes szinten állapodott meg. A hatóságok a valutabeváltó házak megnyitása után harcot hirdettek a valutaüzérek ellen, akikre 3-6 hónap börtön vagy 30-60 ezer lej pénzbüntetés vár. Ezt az összeget a „profik” mellényzsebből kifizetik. Intéz­kedtek a vállalatok devizakész­leteinek megmozgatása érdeké­ben is. A pénzügyminiszter nemrég hozott rendelete értel­mében a román vállalatoknak devizabevételeiket immár teljes egészében be kell váltaniuk. Exportbevételeik felét - mint eddig - a 60 lej/dolláros hiva­talos kurzuson, másik felét pedig bankközi árfolyamon ugyancsak be kell váltani, ami a hivata­losnak mintegy négyszerese. A vállalatok ugyanakkor ezt a különszámlán elhelyezett pénzt szükség esetén visszaválthatják dollárra. Az intézkedés célja annak megakadályozása, hogy a vállalatok a devizát a széfek­ben őrizzék vagy az kiszivárog­jon a feketepiacra. Romániában jelenleg 240 valutabeváltó irodaház működik. (MTI) Rendkívüli felhatalmazást kap a lengyel kormány? A hét végére korlátozódott lengyel kormányválság alatt a parlament alsóházával konfron­tálódó Krzysztof Bielecki kabi­netje úgy döntött, hogy a gaz­daság területére szorítkozó rend­kívüli felhatalmazást kér a szejm­­től, ennek értelmében a vonta­tottan születő törvények helyett a kormány törvényerejű rende­letekkel érvényesítené akaratát. A bizalmat kapott visszahelye­zett kormány igényének benyúj­tásakor a végrehajtó hatalom gyengeségére és „a döntésho­zatali folyamatokban mutatkozó fennakadásokra” hivatkozott. Jacek Kozlowski helyettes kormányszóvivő bejelentette: a rendkívüli felhatalmazással a kabinet nem óhajt a gazdaság minden szférájában rendeletek­kel kormányozni, s a különle­ges jogkör végképp nem terjed­ne ki a politikai, adminisztra­tív vagy az alkotmányos rendet érintő kérdésekre. Megfigyelők szerint távolról sem biztos, hogy a kabinet megkapja a szejm hozzájárulá­sát a rendkívüli felhatalmazás életbe léptetéséhez. Az utóbbi időben ugyanis szokatlanul kiéleződött a viszony a Bielecki­­kabinet és a törvényhozásnak a volt kommunisták által uralt alsóháza között; a vitában Lech Walesa természetesen a kormány pártján áll. Ahhoz, hogy az újra bizalmat élvező kabinet meg­kaphassa a kért kivételes jogo­kat, a szejm kétharmados több­ségének hozzájárulására lenne szükség. Habár a Bielecki-kormány lemondásának közvetlen oka a költségvetési kiadások lefara­gásának szándéka volt, a néze­teltérések régebbi keletűek. A kabinet lassúsággal vádolja a szejmet: a kormány januári hivatalba lépése óta 44 törvény­­javaslatot terjesztett elő, a tör­vényhozás ezekből csupán ki­lencet fogadott el. Ennek kö­vetkeztében Bieleckiben meg­fogalmazódott a vád, miszerint a törvényhozás az október 27- re kitűzött választásokig elnyúj­tott obstrukciós politikával akarja eltántorítani a Szolidari­tástól a választókat. (Reuter) A LÍZINGNÉL A SAJÁT BANKÁRA LEHET ...mert a várható árbevétel függvényében saját maga határozhatja meg a törlesztés feltételeit, ...mert megoldhatja átmeneti likviditási gondjait,­­mert rugalmasan alakíthatja cége eredményét KIU 1055 Budapest, Honvéd u. 38. I/JU Telefon: 132-3530, 132-3537 Telefax: 132-3539 LÍZING Levelem 1396 Budapest, Pf.: 492 HOGY SAJÁT BANKÁRA LEGYEN SZOVJET KÖZÖS PIAC? (Folytatás az 1. oldalról) A nyilatkozat aláírói hang­súlyozták: továbbra is tisztelet­ben fogják tartani a Szovjetunió által vállalt nemzetközi kötele­zettségeket, nemkülönben az emberi szabadságjogokat nem­zetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. A Legfelső Tanács ■ helyett köztársaságon­ként 20-20 képviselőből álló, a helyi parlamentek által delegált új központi szervet javasoltak, míg a köztársaságok vezetői Gorbacsovval - vagy utódjával - együtt új államtanácsot al­kotnának. Az új szovjet alkot­mánytervezetet is a köztársasági törvényhozó szerveknek kell majd előbb jóváhagyniuk, hogy később a meghatalmazott kép­viselőikből álló testület elfo­gadhassa. Az aláírók ugyanak­kor kérték a kongresszust, támogassa felhívásukat az ENSZ-hez, amelyben kérik a függetlenségüket kikiáltott tag­köztársaságok elismerését és felvételét a nemzetközi szerve­zetbe. A rendkívüli népképviseleti kongresszus délelőtt négy órát kapott arra, hogy a beterjesz­tett nyilatkozattal megismerked­jen, majd délután a honatyák - miután gyakorlatilag az összes jelen lévő köztársaság képviselő­je támogatta e kezdeményezést - kénytelenek voltak elfogadni a nyilatkozatot, s ezzel szemét­kosárba került a Legfelső Ta­nácsban a múlt héten hosszas viták után elfogadott napirend. E váratlan fordulatra a koronát Leonyid Kravcsuk ukrán veze­tő tette fel, aki a legfőbb szö­vetségi törvényhozó szervvel közölte: a tényleges hatalom a köztársaságokban van, s azok függetlenségének kikiáltása után nincs szükség szövetségi alkot­mányra. A kijevi küldöttség nevében felszólaló képviselő kijelentette, hogy a jelenlegi pénzügyi összeomlásra tekin­tettel az ukránok fontolgatják a saját valuta bevezetését. Az örmény törvényhozás vezetője is támogatta ukrán kollégáját, fölöslegesnek tartva a szövet­ségi alkotmányt, ám ezzel alig­ha fog egyetérteni Gorbacsov, aki egész tekintélyét latba vet­ve küzdeni fog a szövetségi államiság megmentéséért. A javasolt alkotmánymódosítások­ról az első napon nem született döntés. Egyelőre csak reménykedhe­tünk abban, hogy Gorbacsov és Jelcin közös erőfeszítései va­lamiféle gazdasági stabilitást hoznak a következő hónapok­ban, különben a rosszul fűtött lakásokban több száz százalé­kos infláció mellett éhező tömeg spontán is kivonul majd az utcára - s az éhséglázadások a törté­nelemben ritkán vezettek de­mokráciához. Tajvan már csak Kínától tart A tajvani kormány várhatóan még a héten hivatalosan is feladja az Észak-Koreával és Kubával való közvetlen keres­kedelmet tiltó rendelkezést - közölte a tajvani gazdasági minisztérium. A tilalmat évti­zedekkel ezelőtt a két állam kommunista rendszere miatt rendelték el. A lépést Csiang Pin-kung gazdasági miniszterhelyettes az újabban kitűzött gazdaságlibera­lizálási politika részének mond­ta, s hozzátette, hogy közvetett kereskedelem eddig is létezett a két ország és Tajvan között, azonban ennek mértéke elha­nyagolható volt. Tajvan a nyolcvanas évek vége óta fokozatosan szabadította fel kereskedelemét a volt szocialis­ta országokkal, s jelenleg már csak egyedül Kína az, amellyel szemben még mindig fennáll a közvetlen hivatalos kereskede­lem tilalma, noha közvetett utakon virágzik az árucsere. A Hongkongon keresztül bonyolí­tott kétoldalú kereskedelem értéke tavaly például elérte a négymilliárd dollárt, s szakér­tők úgy becsülik, hogy tajvani cégek kétmilliárd dollár fölötti értékben ruháztak be Kínában. Tajvani kormánytisztviselők azonban félelmüknek adtak hangot, hogy a sziget és a szárazföld közötti növekvő gazdasági kapcsolatok sebezhe­tővé teszik Tajvant, s a hely­zetet Peking politikai zsarolás­ra használja ki. Ennek elkerü­lése végett a tajvani kormány azon gondolkodik, hogy korlá­tozza a honi üzletemberek kí­nai beruházásait. Tajvani lapér­tesülések szerint a korlátozás különösen azokat a nagyválla­latokat érintené, amelyek 10 millió dollár feletti értékben fektettek be az anyaországban. (MTI, Reuter) 1991. szeptember 3. Takarékosabb költségvetés Dániában Kevés meglepetést tartalmaz Dánia 1992. évi költségvetési tervezete, amelyet Henning Dyremose pénzügyminiszter is­mertetett. Ami talán a legfon­tosabb, az idei 35,6 milliárd dán korona deficitnél valamivel ke­vesebb, 30,5 milliárd korona hiányt terveznek jövőre. Ez hoz­závetőleg a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékával egyenlő.­­Poul Schlüter miniszterelnök júniusban kijelentette, hogy a jövő évi kiadásokat az 1991. évi 235 milliárd koronás szinten kívánja tartani. Célja elérésé­hez számos tétel - köztük a szociális kiadások­­ megnyir­bálására kényszerül. Egyebek között 4 ezer állami alkalma­zott elbocsátása várható. De hozzányúlnak a másik oldalhoz is: a bevételeket a különféle díjak és illetékek emelésével szeretnék növelni. Az Európá­ban a legmagasabbak közé tar­tozó adósávokat változatlanul hagyják. A költségvetés egyik igen fontos aspektusát, jelesül a munkanélküliek helyzetét Schlüter egy szeptemberben rendezendő konferencián kívánja megvitatni. A tervezett rendezvény részt­vevői megvizsgálják majd, milyen lehetőségek vannak az állástalanok számának csökken­tésére, valamint a gazdaság ösztönzésére a nehezen elért külkereskedelmimérleg-többlet kockáztatása nélkül. Dániában csaknem 300 ezer ember, az aktív lakosság 10,4 százaléka volt munkanélküli júniusban. A munkanélküliség növekedési üteme meghaladta a kormány által vártat, aminek követ­keztében kénytelenek voltak 35,6 milliárd koronára módosítani az 1991-es évre eredetileg tervezett 29,5 milliárd korona hiányt. A gazdasági minisztérium a múlt héten közzétette a gazda­sági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit. Eszerint a GDP idén 2, jövőre 2,25 százalékkal fog növekedni. Egyes közgaz­dászok azonban túl optimistá­nak tartják a kormány becsléseit. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: * Elek János, Em­őd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 53. Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadók: a kft. ügyvezetői A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Kolozs Krisztina, Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. 4 ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet. Szerkesztette: Em­őd Pál

Next