Világgazdaság, 1992. január (24. évfolyam, 1/5757-21/5777. szám)
1992-01-03 / 1. (5757.) szám
Félelmek és remények Oroszországban Nem volt igazuk azoknak, akik 1991-re éhínségeket és polgárháborúkat jósoltak Szovjetunió-szerte. A nyugati szállításoknak, illetve az orosz nép legendás tűrőképességének és igénytelenségének köszönhetően csak a perifériákon került sor villongásokra. Az új esztendő beköszönte azonban nem oszlatta el a régi félelmeket. Az óév utolsó heteiben sebtiben megalakult Független Államok Közössége ma még nem képes betölteni a volt Szovjetunió helyén tátongó űrt. Oroszország pedig, amely néhány hónap alatt elérte, hogy gyakorlatilag a Szovjetunió kizárólagos jogutódjává vált annak minden előnyével és hátrányával együtt, kínos egyensúlyozó műveletekre kényszerül. Jelcin kormánya kettős feladat előtt áll: hogyan legyen úrrá az ínséges közellátás miatti bizonytalanságon és miként vezesse az orosz társadalmat a liberális demokrácia irányába. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a vezetésen belül is felütötte fejét a rivalizálás. Ruckoj alelnök legutóbb úgy nyilatkozott: “Nincs kormányzó hatalom és nincs demokrácia ma Oroszországban”. Jelcin kormányában seki sem “tudja, merrefelé tartunk és mi a végső célunk”. Tudni kell azonban, hogy az alelnök személyes viszonya Jelcinnel és gazdasági tanácsadóival nem éppen felhőtlen. Ellenzi Jelcin kemény gazdasági reformintézkedéseit, amelynek egyikeként tegnap megszüntették az árak központi ellenőrzését. Rucker nem magát az árliberalizálást kárhoztatja, hanem az árak “rendezetlen” felszabadítását, amely beindíthatja az inflációs spirált. Az árliberalizációt ő csak úgy tudta volna elképzelni, ha kompenzációkat és megfelelő adórendszert magában foglaló teljes rendszerrel együtt vezetik be. A koncepciónak, az átgondoltságnak ez a hiánya aggasztja most a Nyugatot is. Jelcinéknek nincs más választásuk, mint a sokkterápia, de ők is azzal a nehézséggel küszködnek, mint az átalakulóban lévő kelet-európai országok: nincs recept arra, hogyan lehet átállni a szocialista tervgazdaságról a piacgazdálkodásra. Lényeges különbség azonban, hogy a Kelet-Európa kis országai által elkövetett hibák nem rázzák meg a világot, míg a nukleáris nagyhatalomnak számító Oroszország tévedése végzetes lehet közeli és távolabbi szomszédai számára egyaránt. Óriási Jelcin felelőssége, kinek személyéről nem éppen hízelgő véleményeket is megfogalmaznak Nyugaton. Többek között köpönyegforgatónak, a “pánorosz imperializmus zászlóvivőjének” nevezik. Ám aki nem is ad az ilyen minősítésekre, az is meglepetten vehette tudomásul az elnök magabiztos nyilatkozatát, miszerint az idei év derekára Oroszország már kilábalhat a gazdasági válságból. A Nyugat manapság többféle dilemma közt vergődik: segítse-e Oroszországot, azaz potenciális ellenfelét és versenytársát, és ha igen, hogyan? Oroszország eddig feneketlen hordóként nyerte a segélyeket, és a jövőben sincs garancia a változásra. Sokatmondó, hogy a CIA legfontosabb munkája ezentúl is a volt Szovjetunió tanulmányozása lesz, mert ez a terület veszélyesen bizonytalan, és a társadalmi felfordulás valószínűsége igen nagy. A probléma gyökere - többek között - az emberek mentalitásában rejlik: nem egy év, de egy évtized alatt is nehéz lesz ráébreszteni az embereket arra, a számukra még ismeretlen távlatra, hogy önmagukról gondoskodjanak, szorgalmasan dolgozzanak, és önálló kezdeményezéseket tegyenek az emberhez méltó élet érdekében. A józan ész mindenesetre azt diktálja, hogy a reform útján elinduló Oroszországot támogatni kell törekvéseiben. Kelet- Európa csak nyerhet azzal, ha a Nyugat ígéretéhez híven az úgynevezett háromszögügyletek keretében élelmiszert szállíthat Oroszországba. Nagyobb távlatban pedig Oroszország fontosabb kereskedelmi partnerei - így hazánk - számára is összehasonlíthatatlanul előnyösebb a stabil piaccal rendelkező Oroszország léte, mint egy gazdasági anarchiában, nemzetiségi gyűlölködésben felőrlődő ország szomszédsága. F. K. Adóemelés Spanyolországban A spanyoloknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk az új évben, részben azért, mert az ország a közös piacihoz kényszerült igazítani adórendszerét - jelentette a DPA. A közepesen megadóztatott termékek áfája az eddigi 12 százalékról 13 százalékra emelkedett január 1-jétől, ugyanakkor nőtt az üzemanyagok és a dohány adója, s drágult egy sor szolgáltatás, például a posta és az elektromos áram díja is. Olcsóbban vásárolhatnak viszont a spanyolok bizonyos luxuscikkeket - többek közt a személyautót -, mert ezek adókulcsa 33-ról 28 százalékra csökkent. (MTI) Független közgazdászok a csehszlovák gazdaságról Nem szabad megengedni, hogy a politikai átalakítás a piacgazdaság ellen hasson, s veszélybe sodorja a csehszlovák gazdaság versenyképességét - olvasható egy, a csehszlovák gazdaság helyzetéről készítette tanulmányban. A független közgazdászok készítette jelentés szükségesnek és sikeresnek nevezte az árliberalizáció végrehajtását. A közgazdászok ugyanakkor megállapították, hogy a prágai kormány az elmúlt évben nem támogatta kellőképpen a kis- és középvállalkozói réteget, túl lassan valósította meg az úgynevezett kisprivatizációt, s gyakorlatilag leállította a nagyvállalatok magánkézbe adását is. A jelentés szerint a központi kormány politikája következtében lassult az értékpapírpiac fejődése is. (CSTK) * Litvániában január 20-tól liberalizálják valamennyi fogyasztási cikk árát, s egyúttal megszüntetik az ilyen termékek vásárlására bevezetett kuponokat.(Eddig a dolgozók szubvencionált árakon, a bérek részeként adott jegyekért vásárolhattak fogyasztási cikkeket). Az élelmiszerjegyek változatlanul érvényben maradnak, s egyelőre betiltották a vaj, a sajt, a cukor és a növényi olaj exportját, s korlátozták a hús, valamint az üzemanyag kivitelét. * 1,2 millió tonnával 3,95 millióra növelte tavaly a kőolajkitermelést a Vietnam déli részén tevékenykedő szovjet-vietnami Vietszovpetro vegyes vállalat. A cég a 80-as évek eleje óta működik, de már nincs kizárólagos joga az olajkutatásra és feltárásra, mivel Vietnam számos nyugati céggel kötött ilyen megállapodást. * Oroszország mielőbb legyen a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank teljes jogú tagja - javasolja Major brit miniszterelnök. Ez tovább erősítheti a nyugat és a köztársaság gazdasági kapcsolatait. * Irán és Szaúd-Arábia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak bővítéséről tárgyal csütörtök óta a szaúdi királyságban egy magas rangú iráni delegáció. A két ország diplomáciai kapcsolatait tavaly márciusban állították helyre, háromévi szünet után. * Formálódik a dél-amerikai közös piac: a vámmentes kereskedelem megvalósítása jegyében újabb vámcsökkentéseket határozott el a négy érintett ország, Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay. Az úgynevezett Mercosur-csoport - amelynek négy tagországa Dél-Amerika nemzeti jövedelmének közel felét adja - 1995-ig akarja megvalósítani a vámmentes kereskedelmet. NEMZETKÖZI GAZDASÁG 1992. január 3 IZRAELNEK NEM VOLT ÚJÉVKOR KÖLTSÉGVETÉSE Az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Az izraeli kabinet, ellentétben a magyar kormánnyal, képtelen volt a december 31-i határidőig elfogadtatni a parlamenttel az ország költségvetését. Jichak Samir miniszterelnök pedig szinte mindent megpróbált, hogy a kis ortodox vallási pártoknak adott engedményekkel többséget szerezzen költségvetése számára a knesszetben: a kormány egyebek mellett beleegyezett abba, hogy további 170 milió sékelt adjon a megszállt területek építkezéseire, s további tízmilliókat nyújtott a vallásos oktatásra és az ortodox szervezetek támogatására. A kis pártok nyugodt lelkiismerettel elfogadták, amit kaptak, de eddig még semmit sem adtak cserébe. Az eredmény: egy miniszter lemondott, az országnak - hosszú évtizedek óta először - nincs költségvetése, s a kormány válsággal küzd. A következményeket nem nehéz megjósolni. Az Egyesült Államok, amely amiatt is elégedetlenkedik, hogy Jeruzsálem újabb pénzeket adott az Izrael megszállta területeken folyó izraeli építkezésekre, már régóta hangsúlyozza, hogy csak akkor adja meg Izraelnek az évi 3 milliárd dollár hitel melletti egyszeri, 10 milliárd dolláros hitelgaranciát, ha Jeruzsálem gazdaságpolitikája garantálja a kölcsönök viszszafizetését. Az Izraelnek hitelező többi ország pedig minden bizonnyal követni fogja az amerikai példát, s ha Washington a támogatások visszafogása mellett dönt, a többi hitelező is becsukja pénztárcáját. Ha a hitelek elmaradnak, veszélybe kerül a bevándorlást szorgalmazó izraeli politika, hiszen Jeruzsálem a remélt húszmilliárdos külföldi segítség nélkül egyszerűen képtelen a tízezerszámra érkező zsidó bevándorlók letelepítésére. A legújabb jelentések szerint Samir még mindig a mérleg nyelvének szerepét betöltő kis pártok támogatásának megvásárlásával kísérletezik, s újabb százmillió dollárnak megfelelő öszeget ajánlott fel a megszállt területeken folytatott izraeli építkezések támogatására és vallásos iskolák építésére. Az újabb és újabb engedmények azonban elengedhetetlenül növelik az eredeti tervek szerint is jelentős deficittel számoló költségvetés hiányát. Samir pénzügyminisztere, Jichak Modai egyre elkeseredettebben nyilatkozik: “A knesszetben nem létező pénzeket osztanak szét, s a helyzet évről évre rosszabb lesz. S amikor a költségvetést a parlament végre elfogadja, a pénzügyminiszter kilincselni fog, hogy pénzt szerezzen az Egyesült Államoktól, vagy a világban szétszórtan élő zsidóságtól.” Samir és kormánya már több alkalommal megpróbált olyan alkotmánymódosításokat elfogadtatni, amelyek egyebek mellett a közvetlen elnökválasztás bevezetésével csökkentenék a kis pártok befolyását. A kis pártok is résen vannak azonban, s eddig minden próbálkozás zátonyra futott ellenállásukon. Az éles parlamenti viták ellenére nagyon valószínű, hogy a knesszet napokon belül elfogadja az 1992-es költségvetést. A legutóbbi néhány nap azonban semmiképpen nem tett jót az Izraelről kialakult képnek, s elképzelhető, hogy többeket elriasztott az izraeli beruházásoktól. N. A. Csökken a lengyel infláció A múlt év végén a lengyel fogyasztói árszínvonal 77 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Tavaly még 250 százalékos inflációt mutatott ki a varsói statisztikai hivatal. A bruttó nemzeti termék 1991-ben 7-8 százalékkal csökkent, szemben a korábbi 12 hónap során kimutatott 11,6 százalékos visszaeséssel. Az adatokat a leköszönő Bieleckikabinet ismertette a tavaly ősszel újjáválasztott törvényhozás előtt. A jelentés szerint a reálbérek folyamatosan csökkentek az utóbbi évek során, emiatt az előző évben az 1987-ben elért szint körül ingadoztak. Az államháztartás 1991-es hiánya az előzetes számítások szerint 31 ezer milliárd zloty, szemben az egy évvel korábbi 2400 milliárdos többlettel. (ADN) Busht Ausztráliában követelésekkel várták A csendes-óceáni térségben tett körútján váratlan követelésekkel találta magát szembe az amerikai elnök. Bush - aki eredetileg a piacnyitás kikényszerítésének szándékával érkezett a térségbe - már útjának első állomásán kénytelen volt számos bírálatot tudomásul venni. Canberrában és az ötödik kontinens többi nagyvárosában is azzal a követeléssel álltak elő, hogy az Egyesült Államok kormánya számolja fel az Ausztráliának súlyos károkat okozó kereskedelempolitikai gyakorlatot. A legkellemetlenebb meglepetéseket Graham Blight, az ausztrál farmerszövetség elnöke tartogatta Bush számára. Blight egyenesen az amerikai agrártámogatás (Export Enhancement Programme - EEP) kiiktatását követelte. Blight szerint Ausztrália évente egymilliárd dollárt veszít azon, hogy versenyeznie kell a kivitelét nyakló nélkül támogató Európai Közösséggel és az USA-val. Az amrikai elnököt útjának több állomásán tüntetők fogadták, akik szintén az agrártermékek világpiacát szétziláló szubvenciók ellen tiltakoztak. Bush tárgyalt Paul Keating újonnan kinevezett miniszterelnökkel is, akitől átvett egy jegyzéket, amelyben a világkereskedelemre leselkedő veszélyekre figyelmeztette őt az ausztrál kormányfő. Az okmány szerint a jelenlegi irányzatok veszélyes polarizálódás irányába mutatnak. A folyamat végső soron különálló és egymással ádáz versenyt folytató amerikai, európai és csendes-óceáni kereskedelmi blokkok kialakulásához vezethet - hangoztatta Keating, hozzátéve: a búza, a cukor és a marhahús kereskedelmével kapcsolatos amerikai gyakorlat erősíti ezeket a tendenciákat. Az amerikai elnök kijelentette, nem tesz engedményt az ausztrál agrártermelőknek és nem kezdeményezi az EEP- rendszer keretében nyújtott támogatások csökkentését. Ez utóbbiak miatt egyébként is Nyugat-Európára hárította a felelősséget, mondván, az Európai Közösség agrárrendtartása az oka minden bajnak. Bush szerint egyébként annak sincs értelme, hogy Ausztrália és Amerika kétoldalú tárgyalásokat folytasson a mezőgazdasági támogatásokról, hiszen ezt a kérdéskört a GATT keretébeni körtárgyalásokon kell rendezni. (Reuter) Példátlan mértékű áremelés Oroszországban (Folytatás az oldalról) Az orosz kormány mindazonáltal nem számol komoly zavargásokkal, és úgy véli, hogy az első hetek feszültségének elmúltával az árreform meghozza a kívánt stabilitást. Oroszország lépését kényszerűen követik a szomszédos köztársaságok is. A második legnépesebb köztársaság, Ukrajna tegnap többszörösére emelte a hatósági árakat. Az alapvető élelmiszerek háromszorosára, az üzemanyag és a vasúti közlekedés négyszeresére, a légiközlekedés, a távfűtés, a telefonszolgáltatás hatszorosára, az elektromos áram tízszeresére drágul. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert különben az orosz lakosság az olcsóbb ukrán boltokat fosztaná ki. Ugyanezen okból a többi köztársaság is fontolgatja az árreform és különféle kereskedelmi korlátozások bevezetését. Ukrajnában egyébként január 10-től kuponrendszert vezetnek be az alapvető cikkek vásárlásának ellenőrzésére, így a tejet, a kenyeret, és a vajat csak kupon ellenében, a többi terméket pedig a kupon és a rubel együttes használatával lehet megvásárolni. A belorusz kormány holnaptól tervezi az árak felszabadítását, és az ukrajnaihoz hasonló kuponrendszer bevezetése sem kizárt. A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy Jelcin hamarosan földreformot léptet életbe, ugyanis bírálatok érték amiatt, hogy az árliberalizálást nem hangolta össze egyéb reformintézkedésekkel, így például a privatizációval, vagy a monopóliumok letörésével. (Reuter, VWD, MTI) VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Gyulai István A lap munkatársai: Ajtai Anikó, Amar Rezső, Balázs Erzsébet, Bányai Gyula, Barcsai Ildikó, Barna Zsuzsa, Báti Júlia, K. Besnyi Mária, Boronkay Tamás, Csefkó Zoltán, Dombi Margit, Fabók Margit, Facsinay Kinga, Fekete Klára, Fisch Judit, G. Barta Ágnes, Gémes Gábor, Gilyén Ágnes, Gyócsi László, Hargitai Éva, Horváth László, Horváth Lilla, Inkovics Andrea, Kaltenecker Ferenc, Kele Csilla, Koczka Éva, Kolozs Krisztina, Kovács Andrea, Kovács Péter, Kozma Géza, Krekó László, Krepfer István, Kvassinger Klára, Lendvai Emil, Mádl József, Major István, Mentusz Károly, M. Vadas Zsuzsa, Németh Géza, Pekár Erzsébet, Posta Ágnes, Rákóczi Gabriella, Róna Judit, Sági Gyöngyi, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Szarka Rozália, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Vámos Éva, Vitéz Ibolya Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1426 Bp., Pf. 3. Telefon: 175-6722 (MTI) 11-30, 11-34, 11-36, 11-42, 11-49 mellék. Telefax: 1754-191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás A hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefon: 175-6722/11-45 Rádiótelefon: 06-6014813 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet. Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás