Világgazdaság, 1992. július (24. évfolyam, 126/5882-148/5904. szám)
1992-07-01 / 126. (5882.) szám
2 . VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Jóváhagyták az Air France a CSA üzletet A csehszlovák kormány jóváhagyta a CSA légitársaság privatizációjával kapcsolatos megállapodást, amelynek értelmében a francia Air France 20 százalékos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ugyancsak 20 százalékos részesedést szerez a csehszlovák légitársaságban. A szerződést idén márciusban írták alá az érintettek, a külföldiek mellett a cseh vagyonügynökség 41, más csehszlovák intézményes befektetők 19 százalékos részesedét vásárolnak a CSA-ban. (AFX) Német hitelgarancia a FÁK-nak A német kormány várhatóan kétszeresére, azaz 10 milliárd márkára emeli a Független Államok Közösségének (FÁK), és a keleteurópai országoknak nyújtandó Hermes-hitelgarancia összegét — jelentették bonni kormánykörökből. A hírek szerint erre akkor kerülhet sor, ha kimerül a mostani 5 milliárd márkás keret. (VWD) Iszlám bank Albániában A bahreini székhelyű iszlám bank (AIB) 100 millió dolláros tőkével beruházási bankot nyit Albániában. A pénzintézet alaptőkéjének 40 százalékát az iszlám bank, a fennmaradó részt az albán központi bank adja. A pénzintézet egyebek mellett a bányászatban, a kőolajkitermelésben, a mezőgazadságban, az iparban tervezett beruházások finanszírozásába szándékozik bekapcsolódni. (Reuter) EBRD-hitel Romániának Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 22 millió ECU hitelt nyújt a román Petrom olajipari vállalatnak. A hitelből, amelyre a román kormány vállalt garanciát, a Petrom kőolajlelőhelyeinek kitermelését akarja hatékonyabbá tenni. (AP—DJ) Duzzadó kínai költségvetési hiány Kína költségvetési hiánya tavaly elérte a 3,7 milliárd dollárnyi rekordértéket—közölték Pekingben. A pénzügyminiszter a túlköltekezést a nyári áradások költségeivel, az állami gabonatartalékok növelésére és a kulcsfontosságú építési beruházásokra fordított befektetésekkel, valamint a kormányhivatalok túlzott méretű kiadásaival magyarázta. (Reuter) Kelet-európai építőmunkások Németországban Több mint 110 ezer építőipari munkás dolgozik jelenleg Lengyelországból, Magyarországról és Csehszlovákiából német építkezéseken, jóval olcsóbban, mint a helybeliek. Emiatt egyes építőipari cégek megkezdték német törzsállományuk leépítését, mert csak kelet-európai munkásokkal képesek állni a versenyt. Egy ilyen munkás 25-30 márka órabért kap, német kollégáik 60 márkát. (MTI) Kuvaiti kártérítés ENSZ-diplomaták becslései szerint Iraknak körübelül 100 milliárd dollárt kell fizetnie a Kuvait lerohanásával okozott károk megtérítésére. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 11 hónappal ezelőtt létrehozott kártérítési alapnak azonban egyelőre nincs pénze, mivel Irak még nem fogadta el azokat a feltételeket, amelyekhez a Biztonsági Tanács az arab ország kőolajimportjának engedélyezését kötötte. A kártérítési alapot irányító nemzetközi testület jelenleg méri fel a károkat. (AP—DJ) Dél-koreai—vietnami közös bank A dél-koreai és a vietnami kormány tárgyalásokat folytat egy 10 millió dollár alaptőkéjű közös bank felállításáról Vietnamban. A pénzintézet, amelyet még ebben az évben létre akarnak hozni, az első lenne a maga nemében a két ország között. A bank alaptőkéjének felét dél-koreai pénzintézetek, másik felét a vietnami külkereskedelmi bank adja. A pénzintézet feladata a dél-koreai vállalatok vietnami tevékenységének támogatása lesz. (Reuter) Befektetőre van szüksége? 2 .PlafiÉl Velünk megtalálja a forrásokat • privatizációhoz, • meglévő vállalkozáshoz (legyen az termelő, kereskedelmi, szolgáltató vagy kutató, s ezen belül állami vagy magántulajdonban levő), • ingatlanhoz (meglévő épület, új építkezés, vagy akár csak telek, stb.), • bármilyen életképes elképzeléshez, • új vállalkozáshoz, egyszóval bármihez! Mi ismerjük a befektetőket, és ismerjük a befektetők követelményeit. A mi dolgunk az, hogy segítsünk. Tőkeforrás Kft. Amerikai-magyar vegyesvállalat Az EuroHolding, Inc. leányvállalata 1077 Budapest, Dohány u. 16-18. félemelet Tel.: 122-7224 - Fax: 142-6911 - Üzenet: 121-7144 NEMZETKÖZI GAZDASÁG Két év múlva valóság a “Mercosur” Négy dél-amerikai ország — Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay — elnöke az argentin Andokban tartott csúcstalálkozóján megerősítette, hogy feltétlenül életbe lép 1995 január 1-jén a latin-amerikai közös piac, a “Mercosur”. A csúcstalálkozó első részén a chilei és a bolíviai elnök is részt vett. A megbeszélések után hivatalosan közölték, Bolívia bejelentette belépési szándékát, amelyet a négy elnök örömmel üdvözölt. Az erről szóló diplomáciai és szakértői tárgyalásokat rövidesen megkezdik — írja a Handelsblatt. Chile továbbra is elvileg érdekelt a szoros együttműködésben, de egyelőre nem gondol a csatlakozásra. Bolívia csatlakozása a körülbelül 200 milliós piacot alkotó Mercosurhoz nem problémamentes, mert előtte ki kell lépnie az Andoki Paktumból, amelynek jelenleg Kolumbiával, Ecuadorral, Peruval és Venezuelával együtt a tagja. (Ide tartozott eredetileg Chile is, de még a tulajdonképpeni megalakulása előtt annak protekcionista jellege miatt kilépett.) A csúcstalálkozó két közös nyilatkozatot fogadott el. Az egyikben a hat elnök megerősítette azt a szándékát, hogy mind gazdasági, mind politikai téren szorosan együttműködnek. “A gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltételének” tartják a demokratikus rend fenntartását és megszilárdítását. A négy elnök által aláírt másik nyilatkozat pedig azt mondja ki, hogy a Mercosur tagságának feltétele a demokratikus rendszer, s amelyik országban az alkotmányos rendet megdöntik, annak a tagságát automatikusan felfüggesztik. Az elnökök elutasították azt a véleményt, hogy a gazdasági feltételek különbözősége az eltérő árfolyampolitika vagy a belpolitikai problémák változatossága szükségessé tenné a szerződést megvalósításának elhalasztását. Menetrendben állapodtak meg, amely 42 fejezetben leszö igezi a gazdaság összehangolására irányuló lépések pontos időpontját — jelenti a Süddeutche Zeitung és hozzáteszi, hogy a bolíviai és a chilei elnök különkülön megállapodott az argentin elnökkel az Argentínában tartózkodó sok tízezer illegális bevándorló státusáról. Szerződést írtak alá továbbá 3400 kilométer hosszú víziút létesítéséről, amely Bolíviát, Paraguayt és Nyugat-Brazíliát összeköti Argentína és Uruguay Atlantióceáni kikötőivel. Ez a vállalkozás 10 éven át körülbelül 980 millió dollárba fog kerülni. Az új víziút az egész éven át járható lesz. Létesítéséhez támogatást ígért az ENSZ, az Európai Közösség, és az Amerikaközi Fejlesztési Bank is. Egyes berendezéseket magánvállalatok fognak finanszírozni és megvalósítani. Német kamatadó A felsőház elutasította a tervezetet A német parlament ellenzéki többségű felsőháza (Bundesrat) elutasította a forrásadó beszedésére előterjesztett törvényjavaslat tervezetét. A szociáldemokrata párt képviseletében felszólaló tagok szerint a tervezet eltérően kezeli a különböző jövedelmi kategóriákhoz tartozókat, és a nagyobb keresetűeket részesíti előnyben. A jelenlegi szöveget röviddel ezelőtt fogadta el a CDU—CSU—FDP-koalíció által uralt alsóház (Bundestag). A kormány által kidolgozott, és a Bundestag által jóváhagyott szöveg szerint a kötvények, bankbetétek és letéti jegyek után járó kamatjellegű jövedelmek 25 százalékát a kifizetéskor levonnák. A kismegtakarítók védelme miatt azonban olyan kitétel szerepelt a tervezetben, hogy 6000 márka összegű kamatjövedelem erejéig mentesség jár a forrásadó alól, ennek köszönhetően a betétesek mintegy 80 százaléka kikerült volna a szabályozás hatóköréből. Az ellenzéki szociáldemokrata párt egyik módosítási javaslata szerint a bankoknak kimutatást kellene küldeniük az adóhatóságok részére, hogy azok elejét vehessék a befizetési kötelezettségek elhárításának vagy eltussolásának. Felbukkantak olyan elgondolások is, hogy a kormánykoalíció által 25 százalékosra taksált forrásadó mértékét 30-35 százalékra kellene növelni. A piacok rendkívül ingerülten reagáltak az ellenzéki felvetésekre. A legtöbbször hangoztatott aggodalom az volt, hogy a szigorítások után óriási összegek indulnának meg a külföld felé, ahol enyhébb az ellenőrzés és levonások sem rontják olyan mértékben a kamathozadékokat. A forrásadó elfogadásának óriási tétje van, hiszen a képviselők rövidesen nyári szabadságra mennek, utána pedig már nem marad elég idő, hogy a bankok átálljanak az új rendre. A bonni pénzügyminisztérium egyik szóvivője szerint szeptemberig is kitolódhat a kompromisszum kimunkálása. A bankok hat hónapot kértek, hogy az elektronikus ügyviteli rendszereiket hozzáigazítsák az ügyfeleikkel tartandó kapcsolatok új követelményeihez. Ezzel kapcsolatban ott lehetnek problémák, hogy 1993. január 1-jén új európai közösségi szabályok lépnek életbe, amelyek kétségessé tehetik a forrásadó beszedésének jogszerűségét. (Reuter) Japán gazdaságösztönző terv Vitatják a pótköltségvetést Japánban vegyes fogadtatásra lelt a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) gazdaságösztönző csomagja, amelynek legsarkalatosabb pontja a jelentős összegűre tervezett pótköltségvetés az 1993. március 31-én véget érő pénzügyi évre. A csomagtervet szombaton tettek közé, és hétfőn került Mijazava Kiicsi miniszterelnök asztalára. A kormányfő már e programmal a tarsolyában indul a G-7 ülését megelőző washingtoni és londoni eszmecserékre. Az LDP részéről feltétlenül jó húzás volt az ambiciózus gazdasági terv közzététele közvetlenül a hét fejlett ipari állam müncheni csúcsértekezlete (G- 7) előtt. Az infrastruktúra, az energiaszerkezet, az oktatás és a kutatás fejlesztését célzó tervezet reálértékben 3,5 százalékos gazdasági növekedési ütemet irányoz elő az 1992-től 1996-ig terjedő időszakra. Washington viszont máris üdvözölte azt mint olyant, amely a belföldi kereslet ösztönzésével elősegíti a krónikus japán kereskedelmi többlet lefaragását. Szakértők azonban egy kicsit fanyalogva fogadták a programot, mivel a pénzügyminisztérium ellenállása miatt az LDP számok nélkül publikálta elképzeléseit. Részletes költségbontás híján a szakértők kénytelenek találgatásokba bocsátkozni a többéves program összegét illetően, így viszont nehéz kiszámítani a gazdaságra gyakorolt hatást. Igaz, az LDP vezetői félhivatalosan kijelentették, hogy a kiadások meghaladhatják a 6 ezer milliárd jent (48 milliárd dollár). Figyelembe véve azonban takarékosságra intő pénzügyi helyzetet, és a pénzügyminisztérium ellenérdekeltségét, több mint valószínű, hogy a kormány nem költhet el ennyi pénzt a gyorsabb haladás ösztönzésére. Ami a pótköltségvetést illeti, a parlament a szeptemberi rendkívüli ülésen dönt majd elfogadásáról. A japán valuta- és értékpapírpiacokon meglehetősen hűvösen fogadták a gazdasági élénkítést célzó tervet, és a legfontosabb részvényárfolyamokat összegző Nikkei-index hatévi mélypontra süllyedt. Az ügynökök is úgy vélekedtek, hogy számok nélkül nem lehet érdemben kalkulálni, és várakozásaikat inkább a japán kamatláb közelgő csökkentéséről szóló hírekhez igazítják. (Reuter, AP,DJ) Tiro Győzött a McDonnel Douglas Kínában A kínai államtanács is beleegyezését adta újabb 40 darab, kéthajtóműves repülőgép közös sanghaji gyártásához a McDonnell Douglas amerikai céggel. Az 1,3 milliárd dolláros szerződés hosszas küzdelem eredménye. Az amerikai cég először öt évvel ezelőtt bocsátkozott tárgyalásokba a kínai légügyi hatóságokkal, és a kezdeti biztató kilátások alapján abban reménykedett, hogy Sanghajban összesen 150 repülőgép összeszerelésére kapnak megrendelést. Később azonban már csak kisebb mennyiségekről esett szó, és a sanghaji üzemnek mostanáig csak 35 gépre volt megrendelése. A jelenlegi szerződés révén azonban az üzem már 2000-ig lekötötte kapacitását, s különösen előnyös a kínai fél számára az a feltétel, hogy a repülőgépekbe beépített kínai alkatrészek részaránya az évek során számottevően emelkedhet, akár a géptest 90 százaléka erejéig. A tervek szerint a kínaiak 1996-ig 20 darab 160 üléses MD-80-as típusú gépet szerelnek össze, amelyeket speciális, a kínai repülőterek gyatra kifutópályáját kibíró futóművel látnak el. 1997 után már MD-90-es típusú gépeket fognak gyártani. (AP—DJ) 1992. július 1. Leértékelték a dinárt Mától leértékelik a dinárt Kis- Jugoszláviában. A kormány rendelete értelmében 10 régi dinár egyenértékű egy újjal, s az új dinárból 200 ér 1 dollárt. (Eddig 300 dinárt adtak egy dollárért). A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a régi bankjegyek szerdától számítva még egy hétig lesznek érvényesek. Bankkörök a mostani hiperinfláció közepette elkésettnek tartják a névérték-leszállítást. Jól tájékozott üzletemberek Szerbiában már azt is tudni vélik, milyen további intézkedésekre készül a kormány. Életbe lép a bérek és az árak új ellenőrzési rendje, ami azt jelenti, hogy az alapvető élelmiszerek, s a monopoltermékeknek tekinthető iparcikkek árát a kormány közvetlenül ellenőrzi, a többi termék árának változását pedig 30 nappal korábban be kell jelenteni. A bérek ellenőrzése a kollektív szerződéssel összhangban történik majd, amennyiben az új államszövetség még csak ezután megalakuló kormánya, vagy annak hiányában a két tagköztársaság kormánya elfogadja az intézkedéscsomagot. (Borba, Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Gyulai István Felelős szerkesztők: Boronkay Tamás, Szentgyörgyi Tibor Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás. Munkatársak: Facsinay Kinga, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József, Szabó László Zsolt (rovatszerkesztő). Wirtschaftskurier Szentgyörgyi Tibor Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: G Barta Ágnes. Munkatársak: Bányai Gyula, Czibor Valéria, Horváth György, Juhász György, Pekár Erzsébet, Szarka Rozália, Vámos Éva, Vitéz Ibolya, Weisz Györgyi (rovatszerkesztő) Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Gémes Gábor (Kecskemét), Gyócsi László (Budapest), Hargitai Éva (Budapest), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Árupiaci rovd. Tál.: 202-4971 Rovatvezető: Sági Gyöngyi. Munkatársak: Amar Rezső, Báti Júlia, Fabók Margit, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Róna Judit (rovatszerkesztő). Pénzügyi rovat. Tál.: 202-4971 Rovatvezető: Barna Zsuzsa. Munkatársak: Gilyén Ágnes, Krekó László (rovatszerkesztő), Mezei Tünde, Németh Géza. Művészeti vezető: Horváth Mária Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak Ajtai Anikó, Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Koczka Éva, Kovács Andrea, Krepfer István, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Budapest I., Naphegy tér 8 Postacím: 1426 Bp., Pf. 3. Telefon 175-6722 (MTI) 11-30, 11-34, 11-36, 11-42, 11 49 mellék. Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I. Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199 Telefon: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900). közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet