Világgazdaság, 1992. december (24. évfolyam, 232/5988-251/6007. szám)
1992-12-01 / 232. (5988.) szám
2 f© VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK EK-hitel Romániának Az Európai Közösség (EK) miniszteri tanácsa 80 millió ECU hitelt hagyott jóvá Románia számára a fizetési mérleg egyensúlyának javítására, a készenléti hitel futamideje hét év. Ugyanerre a célra tavaly már kapott egyszer hitelt Románia az EK-tól, hozzávetőleg 400 millió ECU-t. (VWD) Lassúbb növekedés Ausztriában Lassul a gazdasági növekedés üteme Ausztriában. Vranitzky kancellár nyilatkozata szerint jövőre mindössze 1 százalékkal gyarapszik a gazdaság, de a növekedés visszaesését nem tartja drámai mértékű csökkenésnek. Idén szeptemberben a vezető osztrák gazdaságkutató intézetek az idei évre 3, jövőre 2 százalék körüli növekedést jeleztek. (Reuter) Orosz olajszállítás Ukrajnának Oroszország felújította az olaj szállítását Ukrajnának. Joffe ukrán miniszterelnök-helyettes a televízióban közölte, hogy Moszkva az ukrán kormány sürgető kérésére nyitotta meg az olajcsapot, miután az orosz kormány 40 millió rubeles hitelmegállapodást kötött Kijevvel. Oroszország azért állította le az olaj szállítását, mert Ukrajna egy ideje nem fizet. A legnagyobb ukrán olajfinomítót néhány napra be kellett zárni az üzemanyag hiánya miatt. (Reuter) Késik a gazdasági reform Indiában Indiában egyelőre elhalasztják a veszteséges állami vállalatok bezárását és az ezzel összefüggő elbocsátásokat a szakszervezetek erőteljes tiltakozása miatt — jelentette be az indiai pénzügyminiszter. A kormány a parlament téli ülésszakán akarta elfogadtatni a tervezett változtatásokat a szakszervezeti, illetve a foglalkoztatási törvényben. Egyelőre azonban nem sikerült meggyőznie a szakszervezeteket arról, hogy támogassák azt a javaslatot, amelynek értelmében a vállalatok saját hatáskörükben, a helyi vagy a központi kormány jóváhagyása nélkül zárhatják be az üzemeket. (Reuter) Macedónia 150-200 millió dollárral is beérné Macedónia kis ország, tehát már kisebb összegű nemzetközi segítséggel is fel tudná frissíteni gazdaságát— mondta Branko Crvenkovszko kormányfő. A pénzinjekció feltétele a csatlakozás a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMSZ) és a Világbankhoz, ami viszont az ország nemzetközi elismerésétől függ. Jelenleg mintegy 50 ezer “társadalmi tulajdonú” lakás eladásával tudott az állam bő 500 millió dollárhoz jutni, következő lépésként az üzlethelyiségeket bocsátja áruba, s az év végéig várhatóan a vállalatok privatizációja is elkezdődik. (Borba) Horvátország adóssága 20 milliárd dollár Horvátország adóssága elérte a 20 milliárd dollárt. Az adat a Horvát Gazdasági Kamara fejlesztési bizottságának ülésén hangzott el, melyen Branimir Lokin, a bizottság elnöke megállapította, hogy a tartozás a társadalmi ténnék kétszeresét teszi ki. A jelenlegi folyamatok szerinte oda vezethetnek, hogy tavaszra 30 márkára csökken a havi bérek értéke Horvátországban, ahol a fizetések most is csak 40 százalékát fedezik a polgárok fogyasztásának. A többi bevétel feketézésből származik. (K. A.) Spanyolország több élelmiszert akar exportálni Több mint 30 spanyol élelmiszer-ipari vállalat ACEX néven közös szervezetet hozott létre a spanyol élelmiszerexport fellendítése érdekében. Az alapító cégek a világ 20 országába exportálják termékeiket. Növelni szeretnék azonban kivitelüket az Európai Közösség tagállamaiba és a kelet-közép-európai országokba, ehhez azonban össze kell hangolni kereskedelmi stratégiájukat. (Rvtiki Zagraniczne) Szahalini olajcég szaúdi kézben A Nimir Petroleum nevű, szaúd-arábiai érdekeltségű vállalkozás mevásárolt egy orosz olajipari céget, amely Szahalin szigetén üzemeltet olajkutakat. A Petrosakh Joint Venture nevű oroszországi vállalat koncessziós megállapodás keretében foglalkozik egy szénhidrogén-mező kitermelésével a távol-keleti szigeten, s nemrég nagyszabású üzleti terjeszkedésbe fogott, közte egy olajfinomító építésébe. A Nimir Petroleum nevű olajtársaságnak érdekeltségei vannak Jemenben, Romániában és másutt Oroszországban. (MTI) Külföldi bankok a kínai jüanpiacon A Kínában működő külföldi bankok szeretnének minél előbb az ország nemzeti valutájával, a jüannal is kereskedni. Eddigi tevékenységük jóformán csak a külkereskedelemre és a tengerentúli beruházások finanszírozására korlátozódott, s csak keményvalutával dolgozhattak. A hatalmas belföldi piac, a kínai bankrendszer zárva volt előttük, de reményeik szerint Peking hamarosan engedélyezni fogja bekapcsolódásukat a jüanban lebonyolított ügyletekbe. (Reuter) A Fülöp-szigetek átütemez Keddre várható a Fülöp-szigetek végleges megállapodása a neki hitelező külföldi kereskedelmi bankokkal 3,2 milliárd dollárnyi adóssága átütemezéséről. A megállapodás — amely megnyithatja az utat újabb külföldi kölcsönök előtt — azt tartalmazza, hogy a kereskedelmi bankok kicserélik a 3,2 milliárd dollárnyi magas kamatozású adósságot hosszú lejáratú, alacsony kamatozású kötvényekre. A bankok egyszersmind 140 millió dollár új hitelt is adnak a Fülöp-szigeteknek. (AP—DJ) Szudán a csőd szélén Nem sok reményt lehet fűzni a szudáni kormány idén februárban indított hároméves gazdasági programjához, olyan mértékű az ország elmaradottsága. A devizahiány, a 15 milliárd dolláros külföldi tartozás — aminek refinanszírozására pillanatnyilag semmi esély, mert Khartum Irak támogatásával magára haragította a nyugati hitelezőket —, a naponta legalább 2 millió dollárt felemésztő polgárháború, az üzemanyaghiány, a lakosság elvándorlása beárnyékolja a kilátásokat. (Handelsblatt) NEMZETKÖZI GAZDASÁG NGKM-tájékoztató Gyarapszik a külkereskedelmi többlet Nem az a lényeg, hogy mikor írják alá a visegrádi hármak közötti szabadkereskedelmi szerződést, hanem az, hogy mit tartalmaz — jelentette ki Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) államtitkára, aktuális gazdasági kérdésekről tartott sajtótájékoztatóján. A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozták az év első tíz hónapjának külkereskedelmi adatait is. Az államtitkár szerint semmi meglepő nincs abban, hogy nem írnak alá ilyen dokumentumot akkor, ha az egyik résztvevő azt sem tudja, hogyan és milyen feltételekkel fog kettéválni országa. Jelenleg még folynak a szakmai egyeztetések, de várhatóan az úgynevezett kényes termékek — szén, textil vagy acél — kereskedelme sem lesz akadálya a megegyezésnek. Az államtitkár kitért arra is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszlávia elleni embargót szigorító határozata nagyon kedvezőtlen Magyarország számára, mivel annak ellenére, hogy a Duna nemzetközi vízi út, most már nem lehet rajta tranzitforgalmat lebonyolítani. A forint túlértékeltségéről az államtitkárnak az a véleménye, hogy bár jogos az exportőrök azon panasza, hogy a magyar valuta leértékelése lassúbb ütemű, mint a fogyasztói áremelkedés, mégis a többszöri kisebb leértékelés útját kell járni, mert az kezelhetőbb a lakosság számára. Ezek szerint az előző év hasonló időszakához képest a magyar export 12 százalékot meghaladó mértékben nőtt (reálértékben 6 százalékkal), az import pedig 3 százalékkal csökkent (reálértékben 8-10 százalékkal). A kereskedelmi mérleg 1,2 milliárd dolláros többletet mutat, ami lényegesen jobb, mint az előző év hasonló időszakában. A magyar export az Európai Közösség felé nőtt a legnagyobb mértékben, mintegy 20 százalékkal, és 15 százalékos emelkedés tapasztalható a volt KGST-országokkal szemben is. A Kelet-Európával folytatott kereskedelem növekedése a visegrádi csoport országaira is vonatkozik, ám ez a gyarapodás még nem kompenzálja azt a hanyatlást, amely tavaly volt tapasztalható. T. Cs. Major európai körútja Egyeztetés az EK-csúcstalálkozó előtt John Major brit miniszterelnök hétfőn három napos európai körútra indult, hogy a kormányfőket meggyőzze: az Európai Közösség (EK) jövő heti edinburgh-i csúcsértekezletén több forog kockán, mint a brit elnökség jó híre. Luxembourgon és Madridon kívül ellátogat még e héten Lisszabonba és Koppenhágába, később pedig elutazik Bonnba, Párizsba, Hágába és Dublinba. Brüsszelben, Rómában és Athénben a múlt héten járt. Az egyik brit miniszter vasárnap kijelentette, “az edinburgh- i megállapodások hozzájárulhatnak a piacok bizalmának felélesztéséhez és a gazdaság fellendüléséhez, míg az esetleges balsiker a recessziót válsággá mélyítheti el” — írja a Financial Times. Major körútját hétfőn Luxembourgban Jacques Santer miniszterelnökkel folytatott megbeszéléssel kezdte, és innen még aznap tovább utazott Madridba, hogy lecsillapítsa a spanyolok haragját, amiért a gazdag északi országok, élükön a németekkel és a britekkel, zsugori módon bántak a szegényebb közösségi tagállamok számára létesített Felzárkózási Alappal. Azzal fog érvelni, hogy Spanyolország és a többi mediterrán tagállam már jelentős eredményeket ért el az EK jövendő finanszírozása ügyében a megelőző tárgyalásokon. Többek között az EK-nak a hozzáadottérték-adóból származó jövedelemrészét 55 százalékról azonnal 50 százalékra csökkentik, nem pedig 5 év alatt. Ez már régi kívánsága volt Madridnak. Major azt is hangsúlyozza, hogy a britek elnökként előterjesztett javaslatai a finanszírozásról és az EK brüsszeli bizottsága javaslatai évente csak 2,5 milliárd ECU-vel térnek el egymástól. A Felzárkózási Alap a már meglévő strukturális alapokkal együtt az elkövetkező 7 évben 8 milliárdról 16 milliárdra növeli a szegényebb tagállamok strukturális támogatását. Mindenképpen igyekszik elkerülni, hogy González spanyol miniszterlnök Franciaországgal szövetségben a GATT-megállapodás megtorpedózásával próbálja zsarolni az északiakat. Igyekszik elkerülni a vitát a brit költségvetési hozzájárulás egy részének elengedése felett. Inkább azt hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia a második legnagyobb összeggel járul hozzá az EK alapjaihoz. A britek tudatában vannak annak, hogy a spanyol kormánynak segítségre van szüksége ahhoz, hogy szavazóinak eladja a közösséget, amikor az északi termékek és vállalatok egyre inkább elárasztják a spanyol piacokat. A legfőbb angol érv azonban az, hogy ha egyáltalában nem jön létre megállapodás, az sokkal rosszabb volna, mint az amit elértek. Hasonló érveket fog használni Koppenhágában is. A brit vezetők egyre inkább meggyőződtek arról, hogy meg lehet találni a kiegészítés elvének és a nyitottságnak a jó megfogalmazását. Vannak azonban még Londonban is olyanok, akik úgy vélik, hogy a tárgyalások bonyolultsága és sürgőssége inkább segíti mint nehezíti a végső sikert. K. G. Az áfa miatt nő az infláció Kiegyensúlyozott cseh költségvetés Csehország jövő évi költségvetési tervezete azt célozza, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a szétválásból származó nehézségeket — jelentette ki Ivan Kocarnik cseh pénzügyminiszter a tervezet ismertetése során. A komány kiegyensúlyozott költségvetést készít, amelyben a jövő évre 1-3 százalékos gazdasági növekedést irányoznak elő. A gazdasági átalakítás megkezdése óta ez az első alkalom, hogy növekedést tervez a kormány — hangsúlyozta a miniszter. Az infláció jövőre némiképp emelkedik, az idei év végére várható 12 százalékról 15-17 százalék körüli lesz a hozzáadottérték-adó bevezetése miatt. A pénzügyminiszter becslése szerint az adó bevezetése várhatóan 6-7 százalékkal drágítja meg a fogyasztási cikkeket, az államkasszát közel 130 milliárd koronával gyarapítja. Kedvező fejlemények várhatók a munkaerőpiacon is: a munkanélküliek száma nem fogja elérni a gazdaságilag aktív lakosság 5 százalékát. Idén októberben 2,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Csehországban, míg Szlovákiában ennek négyszerese. Jövőre megszüntetik a bérek központi ellenőrzését, mindamellett a kormány megpróbálja befolyásolni a bérek emelkedését, hogy az ne haladja meg a 15 százalékot. (Reuter) A lengyel jegybank bankcsődökkel számol Lengyelország központi bankja úgy látja, számos nehéz pénzügyi helyzetben lévő bankot fel kell majd számolni annak a programnak a során, amellyel szeretnék visszadni a lengyel bankrendszer hitelét. Witold Kozinski, a Lengyel Nemzeti Bank alelnöke egy lengyel napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy a bank keresztül kívánja vinni a reformelképzeléseit, még ha ez pótlólagos terheket ró is a költségvetésre. A fő gondot az jelenti a bankrendszerben, hogy a három éve elkezdődött rendszerváltás ellenére sok bank tovább alkalmazta azt a régi gyakorlatot, amely könnyű hiteleket biztosított a veszteséges állami vállalatoknak. Az új hozzáállás első felét idén adta Hanna Gronkiewicz- Waltz jegybankelnök, amikor először rendelte el egy bank felszámolását. A Bank Handlowvo-Kredytowy Katowicét várhatóan már a közeljövőben két másik lengyel bank is követi. A jegybankelnök nyilatkozata alapján a lengyel bankok portfoliójában a tavalyi 16 százalékról idén várhatóan 26 százalékra emelkedik a kétessé váló követelések aránya. A kormány egy átütemezési tervet készül hamarosan közzétenni, amellyel a bankok hosszú távú likviditását szeretnék javítani, a lengyel jegybank pedig a tőkekövetelmények szigorításával próbálja megbízhatóbbá tenni a bankrendszert. (Reuter) 1992. december 1 Éjjel-nappal sugároz Hírtelevízió Németországban Németországban hétfőn megkezdte adását az ország első olyan televíziós csatornája, amely 24 órán át sugároz hírműsorokat. Az N-TV elnevezésű állomást külföldi magánbefektetők hozták létre, többek között az amerikai Time Warner, a londoni székhelyű East German Investment Trust, a német Nixdorf cég, valamint az NTV főigazgatója, Hans-Ulrich Kuhle. Jelenleg 10 millió német háztartás foghatja az adást, jövőre további 6 millió családhoz jut majd el a hírműsor távközlési műhold bekapcsolása révén. A befektetők több mint 60 millió márkát költöttek az adás beindítására, a Berlinből sugárzott műsor jövő évi költségvetése 110 millió márka, a műsort 230 munkatárs, köztük 100 újságíró készíti. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Dunai Péter Főszerkesztő-helyettes: Boronkay Tamás, Lakatos Mária Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás. Munkatársak: Facsinay Kinga, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József, Szabó László Zsolt (rovatszerkesztő). Wirtschaftskurier Kvassinger Klára (szerkesztő). Nemes Bettina Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Munkatársak: Bányai Gyula, Horváth György, Lázár Ildikó, Pekár Erzsébet, Szabó Antal, Vámos Éva, Vitéz Ibolya. Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Gyócsi László (Budapest), Hargitai Éva (Budapest), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lenkvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Árupiaci rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Sági Gyöngyi. Munkatársak: Amnai Rezső, Báti Júlia, Fabók Margit, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Róna Judit. Pénzügyi rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Barna Zsuzsa. Munkatársak: Gilyén Ágnes, Krekó László (rovatszerkesztő), Mezei Tünde, Németh Géza. Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Gazdag István, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Krepfer István, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Weisz Györgyi. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8 Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175 4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I. Naphegy tér 8. Tel /fax: 202 4199 Telefon: 175-6722/1 145 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII, lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest felelős vezető dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet