Világgazdaság, 1992. december (24. évfolyam, 232/5988-251/6007. szám)

1992-12-01 / 232. (5988.) szám

2 f© VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK EK-hitel Romániának Az Európai Közösség (EK) miniszteri tanácsa 80 millió ECU hitelt hagyott jóvá Románia számára a fizetési mérleg egyensúlyának javítására, a készenléti hitel futamideje hét év. Ugyanerre a célra tavaly már kapott egyszer hitelt Románia az EK-tól, hozzávetőleg 400 millió ECU-t. (VWD) Lassúbb növekedés Ausztriában Lassul a gazdasági növekedés üteme Ausztriában. Vranitzky kan­cellár nyilatkozata szerint jövőre mindössze 1 százalékkal gyarap­szik a gazdaság, de a növekedés visszaesését nem tartja drámai mértékű csökkenésnek. Idén szeptemberben a vezető osztrák gaz­daságkutató intézetek az idei évre 3, jövőre 2 százalék körüli növekedést jeleztek. (Reuter) Orosz olajszállítás Ukrajnának Oroszország felújította az olaj szállítását Ukrajnának. Joffe ukrán miniszterelnök-helyettes a televízióban közölte, hogy Moszkva az ukrán kormány sürgető kérésére nyitotta meg az olajcsapot, miután az orosz kormány 40 millió rubeles hitelmegállapodást kötött Kijevvel. Oroszország azért állította le az olaj szállítását, mert Ukrajna egy ideje nem fizet. A legnagyobb ukrán olajfinomítót néhány napra be kellett zárni az üzemanyag hiánya miatt. (Reuter) Késik a gazdasági reform Indiában Indiában egyelőre elhalasztják a veszteséges állami vállalatok bezá­rását és az ezzel összefüggő elbocsátásokat a szakszervezetek erőteljes tiltakozása miatt — jelentette be az indiai pénzügyminisz­ter. A kormány a parlament téli ülésszakán akarta elfogadtatni a tervezett változtatásokat a szakszervezeti, illetve a foglalkoztatási törvényben. Egyelőre azonban nem sikerült meggyőznie a szak­­szervezeteket arról, hogy támogassák azt a javaslatot, amelynek értelmében a vállalatok saját hatáskörükben, a helyi vagy a központi kormány jóváhagyása nélkül zárhatják be az üzemeket. (Reuter) Macedónia 150-200 millió dollárral is beérné Macedónia kis ország, tehát már kisebb összegű nemzetközi segít­séggel is fel tudná frissíteni gazdaságát— mondta Branko Crven­­kovszko kormányfő. A pénzinjekció feltétele a csatlakozás a Nem­zetközi Valutaalaphoz (IMSZ) és a Világbankhoz, ami viszont az ország nemzetközi elismerésétől függ. Jelenleg mintegy 50 ezer “társadalmi tulajdonú” lakás eladásával tudott az állam bő 500 millió dollárhoz jutni, következő lépésként az üzlethelyiségeket bocsátja áruba, s az év végéig várhatóan a vállalatok privatizációja is elkezdődik. (Borba) Horvátország adóssága 20 milliárd dollár Horvátország adóssága elérte a 20 milliárd dollárt. Az adat a Horvát Gazdasági Kamara fejlesztési bizottságának ülésén hangzott el, melyen Branimir Lokin, a bizottság elnöke megállapította, hogy a tartozás a társadalmi ténnék kétszeresét teszi ki. A jelenlegi folya­matok szerinte oda vezethetnek, hogy tavaszra 30 márkára csökken a havi bérek értéke Horvátországban, ahol a fizetések most is csak 40 százalékát fedezik a polgárok fogyasztásának. A többi bevétel feketézésből származik. (K. A.) Spanyolország több élelmiszert akar exportálni Több mint 30 spanyol élelmiszer-ipari vállalat ACEX néven közös szervezetet hozott létre a spanyol élelmiszerexport fellendítése érdekében. Az alapító cégek a világ 20 országába exportálják termékeiket. Növelni szeretnék azonban kivitelüket az Európai Közösség tagállamaiba és a kelet-közép-európai országokba, ehhez azonban össze kell hangolni kereskedelmi stratégiájukat. (Rvtiki Zagraniczne) Szahalini olajcég szaúdi kézben A Nimir Petroleum nevű, szaúd-arábiai érdekeltségű vállalko­zás mevásárolt egy orosz olajipari céget, amely Szahalin szige­tén üzemeltet olajkutakat. A Petrosakh Joint Venture nevű oroszországi vállalat koncessziós megállapodás keretében fog­lalkozik egy szénhidrogén-mező kitermelésével a távol-keleti szigeten, s nemrég nagyszabású üzleti terjeszkedésbe fogott, közte egy olajfinomító építésébe. A Nimir Petroleum nevű olajtársaságnak érdekeltségei vannak Jemenben, Romániában és másutt Oroszországban. (MTI) Külföldi bankok a kínai jüanpiacon A Kínában működő külföldi bankok szeretnének minél előbb az ország nemzeti valutájával, a jüannal is kereskedni. Eddigi tevékenységük jóformán csak a külkereskedelemre és a tenge­rentúli beruházások finanszírozására korlátozódott, s csak ke­ményvalutával dolgozhattak. A hatalmas belföldi piac, a kínai bankrendszer zárva volt előttük, de reményeik szerint Peking hamarosan engedélyezni fogja bekapcsolódásukat a jüanban lebonyolított ügyletekbe. (Reuter) A Fülöp-szigetek átütemez Keddre várható a Fülöp-szigetek végleges megállapodása a neki hitelező külföldi kereskedelmi bankokkal 3,2 milliárd dollárnyi adóssága átütemezéséről. A megállapodás — amely megnyit­hatja az utat újabb külföldi kölcsönök előtt — azt tartalmazza, hogy a kereskedelmi bankok kicserélik a 3,2 milliárd dollárnyi magas kamatozású adósságot hosszú lejáratú, alacsony kamato­zású kötvényekre. A bankok egyszersmind 140 millió dollár új hitelt is adnak a Fülöp-szigeteknek. (AP—DJ) Szudán a csőd szélén Nem sok reményt lehet fűzni a szudáni kormány idén februárban indított hároméves gazdasági programjához, olyan mértékű az ország elmaradottsága. A devizahiány, a 15 milliárd dolláros külföldi tartozás — aminek refinanszírozására pillanatnyilag semmi esély, mert Khartum Irak támogatásával magára haragí­totta a nyugati hitelezőket —, a naponta legalább 2 millió dollárt felemésztő polgárháború, az üzemanyaghiány, a lakosság el­vándorlása beárnyékolja a kilátásokat. (Handelsblatt) NEMZETKÖZI GAZDASÁG NGKM-tájékoztató Gyarapszik a külkereskedelmi többlet Nem az a lényeg, hogy mikor írják alá a visegrádi hármak közötti szabadkereskedelmi szerződést, hanem az, hogy mit tartalmaz — jelentette ki Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) államtitkára, aktuális gazdasági kér­désekről tartott sajtótájékoztatóján. A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozták az év első tíz hónapjának külkereskedelmi adatait is. Az államtitkár szerint sem­mi meglepő nincs abban, hogy nem írnak alá ilyen dokumen­tumot akkor, ha az egyik részt­vevő azt sem tudja, hogyan és milyen feltételekkel fog ketté­válni országa. Jelenleg még folynak a szakmai egyezteté­sek, de várhatóan az úgyneve­zett kényes termékek — szén, textil vagy acél — kereskedel­me sem lesz akadálya a mege­gyezésnek. Az államtitkár kitért arra is, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának a Jugoszlávia elleni embargót szigorító határozata nagyon kedvezőtlen Magyar­­ország számára, mivel annak ellenére, hogy a Duna nemzet­közi vízi út, most már nem lehet rajta tranzitforgalmat le­bonyolítani. A forint túlérté­keltségéről az államtitkárnak az a véleménye, hogy bár jo­gos az exportőrök azon pana­sza, hogy a magyar valuta leér­tékelése lassúbb ütemű, mint a fogyasztói áremelkedés, mégis a többszöri kisebb leértékelés útját kell járni, mert az kezelhe­tőbb a lakosság számára. Ezek szerint az előző év ha­sonló időszakához képest a ma­gyar export 12 százalékot meg­haladó mértékben nőtt (reálér­tékben 6 százalékkal), az im­port pedig 3 százalékkal csök­kent (reálértékben 8-10 száza­lékkal). A kereskedelmi mér­leg 1,2 milliárd dolláros több­letet mutat, ami lényegesen jobb, mint az előző év hasonló időszakában. A magyar export az Európai Közösség felé nőtt a legnagyobb mértékben, mint­egy 20 százalékkal, és 15 szá­zalékos emelkedés tapasztal­ható a volt KGST-országokkal szemben is. A Kelet-Európával folytatott kereskedelem növe­kedése a visegrádi csoport or­szágaira is vonatkozik, ám ez a gyarapodás még nem kompen­zálja azt a hanyatlást, amely tavaly volt tapasztalható. T. Cs. Major európai körútja Egyeztetés az EK-csúcstalálkozó előtt John Major brit miniszterelnök hétfőn három napos európai körútra indult, hogy a kormányfőket meggyőzze: az Európai Közösség (EK) jövő heti edinburgh-i csúcsértekezle­tén több forog kockán, mint a brit elnökség jó híre. Luxembourgon és Madridon kívül ellátogat még e héten Lisszabonba és Koppenhágába, később pedig elutazik Bonnba, Párizsba, Hágába és Dublinba. Brüsszelben, Rómában és Athénben a múlt héten járt. Az egyik brit miniszter vasár­nap kijelentette, “az edinburgh- i megállapodások hozzájárulhat­­nak a piacok bizalmának felé­lesztéséhez és a gazdaság fellen­düléséhez, míg az esetleges bal­siker a recessziót válsággá mé­lyítheti el” — írja a Financial Times. Major körútját hétfőn Luxem­bourgban Jacques Santer mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszéléssel kezdte, és innen még aznap tovább utazott Madridba, hogy lecsillapítsa a spanyolok haragját, amiért a gazdag északi országok, élükön a németekkel és a britekkel, zsugori módon bántak a szegényebb közösségi tagállamok számára létesített Felzárkózási Alappal. Azzal fog érvelni, hogy Spa­nyolország és a többi mediterrán tagállam már jelentős eredmé­nyeket ért el az EK jövendő fi­nanszírozása ügyében a mege­lőző tárgyalásokon. Többek kö­zött az EK-nak a hozzáadottér­­ték-adóból származó jövedelem­­részét 55 százalékról azonnal 50 százalékra csökkentik, nem pe­dig 5 év alatt. Ez már régi kíván­sága volt Madridnak. Major azt is hangsúlyozza, hogy a britek elnökként előter­jesztett javaslatai a finanszíro­zásról és az EK brüsszeli bizott­sága javaslatai évente csak 2,5 milliárd ECU-vel térnek el egy­mástól. A Felzárkózási Alap a már meglévő strukturális alapok­kal együtt az elkövetkező 7 év­ben 8 milliárdról 16 milliárdra növeli a szegényebb tagállamok strukturális támogatását. Mindenképpen igyekszik el­kerülni, hogy González spanyol miniszterlnök Franciaországgal szövetségben a GATT-megál­­lapodás megtorpedózásával pró­bálja zsarolni az északiakat. Igyekszik elkerülni a vitát a brit költségvetési hozzájárulás egy részének elengedése felett. In­kább azt hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia a második leg­nagyobb összeggel járul hozzá az EK alapjaihoz. A britek tuda­tában vannak annak, hogy a spa­nyol kormánynak segítségre van szüksége ahhoz, hogy szavazói­nak eladja a közösséget, amikor az északi termékek és vállalatok egyre inkább elárasztják a spa­nyol piacokat. A legfőbb angol érv azonban az, hogy ha egyálta­lában nem jön létre megállapo­dás, az sokkal rosszabb volna, mint az amit elértek. Hasonló érveket fog használ­ni Koppenhágában is. A brit ve­zetők egyre inkább meggyőződ­tek arról, hogy meg lehet találni a kiegészítés elvének és a nyi­tottságnak a jó megfogalmazá­sát. Vannak azonban még Lon­donban is olyanok, akik úgy vélik, hogy a tárgyalások bonyolultsága és sürgőssége inkább segíti mint nehezíti a végső sikert. K. G. Az áfa miatt nő az infláció Kiegyensúlyozott cseh költségvetés Csehország jövő évi költségvetési tervezete azt célozza, hogy a lehető legkisebbre csökkent­sük a szétválásból származó nehézségeket — jelentette ki Ivan Kocarnik cseh pénzügymi­niszter a tervezet ismertetése során. A kom­ány kiegyensúlyozott költségvetést készít, amelyben a jövő évre 1-3 százalékos gazda­sági növekedést irányoznak elő. A gazdasági átalakítás megkez­dése óta ez az első alkalom, hogy növekedést tervez a kormány — hangsúlyozta a miniszter. Az infláció jövőre némiképp emelkedik, az idei év végére vár­ható 12 százalékról 15-17 száza­lék körüli lesz a hozzáadottér­­ték-adó bevezetése miatt. A pénzügyminiszter becslése sze­rint az adó bevezetése várhatóan 6-7 százalékkal drágítja meg a fogyasztási cikkeket, az állam­kasszát közel 130 milliárd koro­nával gyarapítja. Kedvező fejlemények várha­tók a munkaerőpiacon is: a mun­kanélküliek száma nem fogja elérni a gazdaságilag aktív la­kosság 5 százalékát. Idén októ­berben 2,5 százalékos volt a mun­kanélküliségi ráta Csehország­ban, míg Szlovákiában ennek négyszerese. Jövőre megszün­tetik a bérek központi ellenőrzé­sét, mindamellett a kormány megpróbálja befolyásolni a bérek emelkedését, hogy az ne haladja meg a 15 százalékot. (Reuter) A lengyel jegybank bankcsődökkel számol Lengyelország központi bankja úgy látja, számos nehéz pénzügyi helyzetben lévő bankot fel kell majd számolni annak a programnak a során, amellyel szeretnék visszadni a lengyel bankrendszer hitelét. Witold Kozinski, a Lengyel Nemzeti Bank alelnöke egy lengyel napilapnak nyilatkoz­va elmondta, hogy a bank ke­resztül kívánja vinni a refor­melképzeléseit, még ha ez pót­lólagos terheket ró is a költség­­vetésre. A fő gondot az jelenti a bankrendszerben, hogy a há­rom éve elkezdődött rendszer­­váltás ellenére sok bank tovább alkalmazta azt a régi gyakorla­tot, amely könnyű hiteleket biz­tosított a veszteséges állami vállalatoknak. Az új hozzáállás első felét idén adta Hanna Gronkiewicz- Waltz­ jegybankelnök, amikor először rendelte el egy bank felszámolását. A Bank Hand­­lowvo-Kredytowy Katowicét várhatóan már a közeljövőben két másik lengyel bank is kö­veti. A jegybankelnök nyilat­kozata alapján a lengyel ban­kok portfoliójában a tavalyi 16 százalékról idén várhatóan 26 százalékra emelkedik a kétes­sé váló követelések aránya. A kormány egy átütemezési tervet készül hamarosan köz­zétenni, amellyel a bankok hosszú távú likviditását sze­retnék javítani, a lengyel jegy­bank pedig a tőkekövetelmé­nyek szigorításával próbálja megbízhatóbbá tenni a bank­­rendszert. (Reuter) 1992. december 1 Éjjel-nappal sugároz Hírtelevízió Németországban Németországban hétfőn megkezdte adását az ország el­ső olyan televíziós csatornája, amely 24 órán át sugároz hír­műsorokat. Az N-TV elnevezésű állo­mást külföldi magánbefekte­tők hozták létre, többek között az amerikai Time Warner, a londoni székhelyű East Ger­man Investment Trust, a né­met Nixdorf cég, valamint az N­TV főigazgatója, Hans-Ul­­rich Kuhle. Jelenleg 10 millió német háztartás foghatja az adást, jövőre további 6 millió családhoz jut majd el a hírmű­sor távközlési műhold bekap­csolása révén. A befektetők több mint 60 millió márkát költöttek az adás beindítására, a Berlinből su­gárzott műsor jövő évi költ­ségvetése 110 millió márka, a műsort 230 munkatárs, köztük 100 újságíró készíti. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Dunai Péter Főszerkesztő-helyettes: Boronkay Tamás, Lakatos Mária Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás. Munkatársak: Facsinay Kinga, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József, Szabó László Zsolt (rovatszerkesztő). Wirtschaftskurier Kvassinger Klára (szerkesztő). Nemes Bettina Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Munkatársak: Bányai Gyula, Horváth György, Lázár Ildikó, Pekár Erzsébet, Szabó Antal, Vámos Éva, Vitéz Ibolya. Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Gyócsi László (Budapest), Hargitai Éva (Budapest), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lenk­vai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Árupiaci rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Sági Gyöngyi. Munkatársak: Amnai Rezső, Báti Júlia, Fabók Margit, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Róna Judit. Pénzügyi rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Barna Zsuzsa. Munkatársak: Gilyén Ágnes, Krekó László (rovatszerkesztő), Mezei Tünde, Németh Géza. Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Gazdag István, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Krepfer István, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Weisz Györgyi. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8 Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175 4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I. Naphegy tér 8. Tel /fax: 202 4199 Telefon: 175-6722/1 145 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII, lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest felelős vezető dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VIL­ÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet

Next