Világgazdaság, 1993. április (25. évfolyam, 62/6069-82/6089. szám)

1993-04-01 / 62. (6069.) szám

2­0 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Átalakított privatizációs törvény Lengyelországban A lengyel kormány elfogadta a korábban a parlament által elutasított privatizációs törvénytervezet átdolgozott változatát, s megpróbálja már a mai napon elfogadtatni a törvényhozással. Az új változat — a régihez hasonlóan — mintegy 20 nemzeti befektetési alapba helyezné a kiszemelt 600 állami vállalat részvényeinek 60 százalé­kát —, s a befektetési jegyeket szétosztanák a lakosság körében —, 15 százalékát az adott válalat dolgozói kapnák, s 25 százalékot megtartana az állam. A privatizációt két menetben tervezik megva­lósítani: az első lépcsőben 200, a másodikban 400 vállalatot adnak magánkézbe. (AP—DJ) Összeomlás előtt a Dafiment Banka A Jugoscandic-botrány után a másik hirtelen megnövekedett jugo­szláv magánbank, a Dafiment Banka is az összeomlás szélén áll. A Jugoscandic összeroppanása annyira megrázta a betéteseket, hogy megostromolták a Dasiment Bankát, tartva attól, hogy ott is pórul járnak. A pénzintézetből belgrádi sajtójelentések szerint néhány nap alatt nem kevesebb 350 millió dollárnak megfelelő összeget vontak ki. Amennyiben a szerb kormány nem ad azonnali gyorssegélyt, a banknak ezer márkára kell korlátoznia az egy számláról kifizethető összeg felső határát. Ellenzéki vezetők ismételten emlékeztetn­ek rá, hogy a két bank összeomlása tömeges nyugtalanságra vezethet. (VVD) Bulgária együttműködése az EBRD-vel A bolgár kormány kész bármilyen együttműködésre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) az ország 12 milliárd dollárnyi külföldi adósságának rendezését illetően — jelentette ki az adósságok kezelésével megbízott bolgár kormánybiztos. Maria Todorova elmondta, hogy tapasztalatokat akarnak átvenni a lengye­lektől — akik szintén az EBRD bevonásával akarják megoldani adósságproblémájukat —, s hasonló feltételeket szeretnének kial­kudni az átütemezésben a külföldi hitelezőkkel. (Lengyelország tartozásának java része a Párizsi Klubba tömörült hitelezőkkel szemben áll fenn, akik elengedték az adósságok felét). (Reuter) Több mint 3 millió munkanélküli Franciaországban Átlépte a 3 milliós határt a munkanélküliek száma februárban Franciaországban. A munkaügyi minisztérium által kedden közzé­tett hivatalos adatok szerint a hónap végén 3 millió 24 ezer munka­­nélkülit tartottak már nyilván, egyetlen hónap alatt számuk 31 ezer fővel növekedett. A minisztérium adatai szerint a munkanélküliségi ráta 1 százalékkal nőtt a múlt hónapban, s jelenleg eléri a munkaké­pes korú lakosság 10,6 százalékát. Annak ellenére, hogy különböző intézkedésekkel növelni próbálták a munkaalkalmakat, és több százezer főt irányítottak átképzésre, illetve egyes közmunkákra, a munkát keresők száma egy év alatt több mint 154 ezer fővel növekedett az országban. (MTI) Vita a kaucsukegyezményről Brüsszel nemmel szavazott kedden a nemzetközi kaucsukegyez­­mény megújítását szorgalmazó javaslatra. Indoklásul arra hivat­koztak az Európai Közösség (EK) székhelyén, hogy a reformot követelő kaucsukexportáló országok nem tartják tiszteletben a jelenlegi egyezmény ár- és ellenőrzési rendszerét sem. Az elutasí­tó magatartásán ezért az EK csak akkor hajlandó módosítani, ha az érvényes előírásoknak már mindenki eleget tesz. A jelek szerint más importálók is a javaslat ellen foglaltak állást, így nem szület­het meg az egyezmény felülvizsgálatához szükséges kétharmados többség a 27 államot tömörítő Nemzetközi Kaucsukszervezeten belül. (Reuter) Olcsó orosz fegyverexport Oroszország tavaly 4 milliárd dollár értékben exportált hadiipari termékeket, s bár ezzel világpiaci részesedése 18 százalékra csökkent az 1987. évi 17,7 milliárdról, illetve 39 százalékról, a termékek viszonylag alacsony ára olyan előnyt jelent számára, amellyel sok versenytársat képes kiszorítani a piacról — állítják német gazdaságku­tatók. Egyelőre problémákat okoz a megfelelő értékesítési csatornák hiánya, de ezek is kiépülőben vannak. (VWD) Román valutatartalékok A román kormány céljai szerint az ország valutatartalékainak az idén el kell érnie a 45 napra szükséges import ellenértékét. Tekintettel arra, hogy a román árubevitel értéke napi 10-15 millió dollárral egyenlő, a tartalékoknak el kell érniük a 600-700 millió dollárt. Az idei év januárjában úgyszólván kifogyott az ország valutakészlete, s a legfontosabb vásárlásokat az Európai Közösség sürgősségi hiteléből fedezték. (VG) Lengyel tévéadás éjjel-nappal Szerdától a lengyel televízió egyes csatornája átáll az egész napos adásra. A 24 órából csak kettőre állnak le, hogy a szükséges műszaki karbantartást elvégezhessék. Hosszabban sugároz majd a teljes csatorna is, sőt megkezdi napi 18 órás adását a harmadik műsor, a Polonia műholdas televízió is új teletextadással. T­évéújság a PAP lengyel hírügynökség, illetve a rádió és a televízió adósítóinak jelentéseire épül. A lengyel rádió ugyancsak szerdán kezdi meg egyes műsorának műholdas sugárzását. (MTI) Galacban magyar hajót állítottak meg Folytatás az 1■ oldalról­ A magyar hajót, amely Ukraj­­ából Dunaújváros felé tartott,­zért tartóztatták fel a román atóságok, mert nem rendel­ke­­ett az ENSZ Biztonsági Tanú­jának engedélyével az embar­­ós listán szereplő vasérc Jugo­­dávia felé szállítására — kö­­ölte a román közlekedési minisztérium szóvivője. A Mahart főosztályvezetője elmondta, hogy ilyen esetre már három ízben sor került, de más­nap mindig továbbengedték a magyar hajókat. A rendelkezés­re álló magyar nyelvű dokumen­tumok szerint a vasérc nem sze­repel az ENSZ embargós listá­ján. Sz. L. Zs. Kihasználatlan világbanki hitelek Orosz adósságátütemezés A nyugati kormányhitelezők Párizsi Klubja várhatóan még ezen a héten formálisan is egyezségre jut a volt Szovjetunió adósságainak átütemezéséről. A tárgyalásoknak az adott lökést, hogy a hét végén sikerült Ukrajnát kompromisszumra bírni az ügyben, és a Nyugat egyre jobban aggódik az orosz politikai válság miatt — írja a Financial Times. Az elvi megállapodás szerint 17 milliárd dollárnyi tartozást ütemeznek át. A tíz évre szóló egyezség alapján Moszkvának az első öt évben nem kell ezt az összeget törlesztenie, így idén mindössze 2 milliárd dollárt kell csak visszafizetnie. Az orosz ve­zetés már korábban kinyilvání­totta, hogy 1993-ban összesen 3,5 milliárd dollárt képes tör­leszteni nyugati tartozásaiból. A mintegy 80 milliárd dollár­ra rúgó volt szovjet adósságok­nak körülbelül a fele kormány­követelés, harmada kereskedel­mi bankokkal számban áll fenn, míg a maradék a külföldi szállí­tókkal szemben. A kormányhi­telek átütemezésének a legfőbb gátja eddig az volt, hogy Kijev nem fogadta el azt a moszkvai javaslatot, amely jelentősen le­­egyszerűsítené az adósságprob­léma rendezését. Eszerint Oroszország átvállalja a többi köztársaság tartozását is, cseré­be azok lemondanak a volt szov­jet vagyontárgyakról. A Párizsi Klub titk­ára, Jean- Claude Trichet hét végi kijevi látogatása során végül is sikerült meggyőzni az ukrán vezetést a kompromisszu­m fontosságá­ról. A megállapodás értelmében Ukrajna helyet kap 36 korábban szovjet, most orosz nagykövet­ségen, illetve részesedik a volt Szovjetunió dunai és fekete­tengeri kereskedelmi flottájából. A régóta várt adósságátüte­mezési megállapodás megnyit­ja az utat a további külföldi köl­csönök előtt, ezekről várhatóan a vezető ipari országok G-7-es csoportjának áprilisi tokiói meg­beszélésein lesz szó. Hírek sze­rint Japán újabb 5-6 milliárd dol­lárnyi hitelt szándékozik adni Oroszországban a következő há­rom évben. A hitellel Tokió a Nemzetközi Valutaalap alapjait fogja évíteni, vagyis a kölcsönt nemzetközi keretekben, nem pe­dig kétoldalú megállapodásban nyújtja Moszkvának. Az előbbieket figyelembe vé­ve meglepő hírrel állt elő Lewis T. Preston, a Világbank elnök. Oroszország mintegy 700 millió dollárnyi tavaly elfogadott és ed­dig még kihasználatlan kölcsön­lehetőséggel rendelkezik a nem­­zeközi pénzintézetnél. Az alap­vető import finanszírozására és a gazdasági reformok támogatá­sára fordítható keretből Moszk­va mindössze 50-60 millió dol­lárt hívott le eddig. A Világbank igazgatótanácsa egyébként úgy döntött, hogy a volt szovjet köztársaságokba tar­tó befektetések útjának meg­könnyítése végett technikai mó­dosításokat vezet be hitelezési alapszabályzatában. Ez lehetővé teszi, hogy áprilisban vagy má­jusban újabb 500 millió dollár világbanki hitellel támogassák az orosz kőolaj-és földgáztermelés fej­­lesztését (VWD, Reuter, AP—DJ) Franciaország Európai orientációja az új kormány A kijelölt francia miniszterelnöknek csak 24 órára volt szüksége, hogy benyújtsa a kormánylistát. A parlamenti választásokon emlékezet óta nem látott fölénnyel győző jobboldali pártszövetség az első értékelések szerint egyenlő arányban osztotta fel a tárcákat. A 29 tagú — francia mértékkel mérve meglehetősen szűk körű — kabinetbe többnyire ismerős arcok kerültek a két győztes párt vezető politikusai közül. Edouard Balladur kormány­fő gondosan ügyelt arra, hogy a kabinet összetétele markáns eu­rópai orientációt tükrözzön. A külügyi és gazdasági tárcáktól távol tartotta azokat a politiku­sokat, akik a tavalyi uniós nép­szavazáson harsány Maastricht­­ellenes kampánnyal léptek fel, így a gaulle-ista RPR egyik leg­markánsabb tagját, délies nyelv­járással beszélő, ultrakonzerva­tív Charles Pasquát sietve a bel­ügyminisztériumba dugták. A külügyi tárcát ugyanennek a párt­nak a korábbi főtitkára, Alain Juppé kapta. A hadügyeket a centrista UDF pártszövetség egyik markáns alakjára, Francois Léotard-ra bízták. A fiatal politikusra érde­mes odafigyelem, mert — ha végképp tisztázni tudja magát egy kastélyvásárlással kapcso­latban hangoztatott vádaktól — eséllyel pályázhat 10-15 év múl­va a köztársasági elnöki posztra. Az ipari tárcát ugyanebből a párt­ból Gérard Longuet kapta aki mellesleg ellátja a külkereskedel­mi ügyek, valamint a postai és távközlési szektor felügyeletét is. A franciáknál külön működ­tetett költségvetési minisztérium élére Nicholas Sarkozy került, aki egyúttal ellátja a kormány­­szóviői feladatokat is. A válasz­tásokat megelőző politikai vi­tákban kőkemény partnernek bi­zonyult politikust — akit az eg­yik hírügynökség az RPR emel­kedő csillagának minősít — a Chirac pártelnök körüli markáns csoporthoz sorolják. A—francia viszonyokhz mér­ten — súlyos gondok közepette meglepő, hogy a gazdasági mi­nisztérium élére kevéssé ismert vidéki közgazdászprofesszor, Edmond Alphandry került. A je­lentések külön kiemelik Alain Lamassoure jelölését az európai ügyek miniszterének posztjára. A politikussal kapcsolatban a Reuter hírügynökség megjegy­zi, hogy az 1987-ben szerzője volt egy drasztikus sztrájkelle­nes törvénynek, amellyel korlá­tozták a közületi szektorban fog­lalkoztatottak munkabeszünte­téssel kapcsolatot jogait. Lamas­­soure-t úgy is minősítik, mint “megszállott européert”, aki ki­válóan ismeri az Európai Kö­zösség intézményeinek műkö­dési mechanizmusát. Maga Balladur egyébként be­jelentette, hogy tárgyalni fog Mit­terrand elnökkel bizonyos kül­politikai hatáskörökről. Ennek függvényében pedig még a hé­ten telefonon beszél Kohl kan­cellárral, akivel napokon belül személyesen is találkozni sze­retne. (Reuter, AP,DJ) Román költségvetési Optimista előrejelzés Mintegy 4 százalékos költségvetési deficittel számol a román kormány, a parlamenti vitára kedden benyújtott 1993. évi költségvetési törvénytervezetben. A román gazdaság magára találását jelzi, hogy egyre nagyobb az üzletkötések száma az árutőzsdén. A költségvetés arra a feltéte­lezésre épül — amelyet az első két hónap eredményei alátá­masztani látszanak —, hogy az idén nem csökken tovább a bruttó hazai termék (GDP), ha­nem változatlan szintű marad. A szubvenciók május 1-jei el­törlésének és a hozzáadottér­­ték-adó bevezetésének a lakos­ságra gyakorolt hatását teljes mértékben kompenzálni terve­zi a kormány. A beruházáso­kat újra növelni szándékozzák, elsősorban az infrastruktúra te­rületein. Végül növelni kíván­ják a helyi közigazgatási ható­ságok, önkormányzatok finan­szírozását, és elfogadható szin­ten akarják tartani a költségve­tési deficitet is. A vitában az ellenzék képvi­selői kifejtették, hogy a defici­tet külső hitelekből fedezik, a bankóprés beindítása az inflá­ció meglódulását eredményez­né, valamint úgy vélik, hogy a költségvetés ellentétben áll a kormány előzőleg kidolgozott több évre szóló stratégiájával (amellyel kapcsolatban az el­lenzék bizalmatlansági indít­ványát elvetette a parlament). A kormányt kívülről támogató szélsőséges pártok képviselői kisebb-nagyobb fenntartásaik mellett jelezték azt is, hogy meg fogják szavazni a költ­ségvetést. (MTI, Reuter) Adókedvezmények csalétke Kazahsztán befektetőket keres A természeti erőforrásokban rendkívül gazdag Kazahsztán tekintélyes adókedvezményekkel igyekszik becsalogatni a külföldi befektetőket. Ezentúl akár 100 százalékos külföldi tulajdont is engedélyeznek, közölte Cakir, Nazarbajev elnök gazdasági tanácsadója egy isztambuli konferencián. A török állampolgár Cakir, aki korábban a török pénzügymi­niszter helyettese volt, utalt rá, hogy a külföldi befektetések adó­­kedvezményt élveznek, amennyiben a külföldi tulajdon hányada eléri a 35 százalékot. A külföldi befektetők az első öt évben egyáltalán nem fizetnek adót, a második ötéves időszak­ban pedig csak a normálkulcs felét. Az országban jelenleg három­éves gazdaságátalakítási prog­ramot hajtanak vére. A kis bol­tokat és az éttermeket elárvere­zik, az állami vállalatok­ tőkéjé­­nek a felét átadják az ott dolgo­zóknak, másik felét pedig ela­dásra kínálják. Cakir szerint Ka­zahsztánban jobban mennek a dolgok mint a többi utódállam­ban. Szerinte kizárható az etni­kai konfliktus lehetősége, mivel a 17 milliós lakosság 39 százalé­­kát adó orosz közösség békében él a többiekkel. (Reuter) 1993. áp­­­ílis 1. Alumíniumpiac Meredek lejtőn az árak Tizennégy havi mélypont­jukra zuhantak kedden az alu­míniumárak a Londoni Fém­tőzsdén (LME). Az 1150 dol­láros tonnánkénti jegyzési árak 10,5 dollárral maradtak el a hétfői színtől, és 110 dollárral az idei csúcstól. Az elemzők szerint ezzel még nincs vége az árak vesszőfutásának, hi­szen egyelőre tovább nőttek a raktárkészletek. Hosszabb távon mindazonál­tal a kilátások inkább az ela­dóknak k­edveznek, ha abból indulunk ki, hogy az alumíni­um iránti szükséglet folyama­tosan emelkedik. A jelenlegi túlkínálatot így elsősorban Ke­­let-Európa számlájára írják, amelynek Nyugatra irányuló alumíniumexportja a nyolcva­nas évek közepétől nagy mér­tékben megerősödött. (Reuter) Komoly fejlődés előtt álló Brókerhez üzletkötőket és vezető üzletkötőt keres. (Felsőfokú végzettség szükséges, angol, német nyelvtudás illetve számítástechnikai ismeretek előnyt jelentenek.) Az önéletrajzot a következő elme kérjük küldeni: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1055 Budapest, Kossuth tér 18. Dr. Scheuer Gyula névre. A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: Dunai Péter Főszerkesztő-helyettesek: Boronkay Tamás, Lakatos Mária Olvasószerkesztők:­­ Sz. Molnár János, Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Pán Zsuzsa, Bányai Gyula Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Pénzügyek: Csabai Károly (Tel.: 202-4971) Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Fehér István, Golubeff Lóránt, Kiss Tamás,Horváth György, Magos Katalin, Pekár Erzsébet, Szirmai S. Péter, Tatai Miklós Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás Árupiacok: Sági Gyöngyi (Tel.: 202-4971) Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Facsinay Kinga, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Kozma Géza, Krekó László, Mádl József, Róna Judit Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Wirtschaftskurier Kvassinger Klára (szerkesztő), Nemes Bettina Művészeti szerkesztő: Horváth László Tördelőszerkesztők: Gazdag István, Krepfer István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I. Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331 Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1 145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN­ 0042 6148 A lap a MONTANA Kft által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next