Világgazdaság, 1993. május (25. évfolyam, 83/6090-102/6109. szám)
1993-05-04 / 83. (6090.) szám
20 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Bulgária nem tud fizetni Bulgária változatlanul messze áll attól, hogy megállapodást kössön hitelezőivel az ország 12,5 milliárd dollárra rúgó külföldi tartozásainak átütemezéséről — jelentette ki Emil Harsov, a bolgár nemzeti bank kormányzóhelyettese. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben az ipari termelés folyamatos süllyedése, a gazdasági teljesítőképesség hanyatlása miatt könnyen elképzelhető, hogy az ország egyáltalán nem fogja tudni megadni tartozásait. Bulgária hitelfelvételi lehetőségeit erősen behatárolja, hogy 1990-ben egyoldalúan felfüggesztette a kamatok és tőkerészek törlesztését, s bár tavaly valamennyit megadott a tartozásokból, nehezen tudja visszaszerezni a külföldi hitelezők bizalmát. (AP—DJ) Lengyel gazdasági kilátások A lengyel Központi Tervhivatal prognózisa szerint az ipari termelés idén mintegy 4 százalékkal fog növekedni, míg a mezőgazdasági 3,7 százalékkal csökken. A bérek reálértéke átlagosan 5 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál. A munkanélküliek száma nem haladja meg az év végéig a 3 milliót, az infláció pedig a várt 32 százalékos szinten marad. Az idei év első negyedében eltűntek azok a tényezők, amelyek a múlt évben élénkítőleg hatottak a gazdaságra. Elsősorban az exportról és az építőiparról van szó. Az első három hónapban a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal csökkent az export, és több mint 16 százalékkal nőtt az import. Az első negyedév mérlege emiatt 380 millió dolláros deficittel zárult. Eközben mély recesszió jellemzi az építőipart, amely idén 37—45 százalékkal kevesebb lakást fog átadni, mint 1992-ben. A hivatal szerint nehéz lesz tartani a költségvetési deficit vállalt, 81 ezer milliárd zlotys (a bruttó hazai termék 5 százaléka) szintjét. Az első negyedévre a hiány 23,6 ezer milliárd zloty volt, s a hitelszaldó is 700 milliárd zlotys hiányt mutat. (MTI) Drágul az autóbiztosítás Németországban A németországi autósoknak hamarosan jelentős biztosításidíj-emeléssel kell számolniuk — jelentette ki a német biztosítók szövetségének szóvivője. A díjemelés hátterében a biztosítók veszteségének növekedése áll: a szövetség adatai szerint tavaly 2,5 milliárd márkára rúgott a veszteség, ennek ellensúlyozására átlagosan legalább 20 százalékkal kell emelni a díjtételeket — közölte a szóvivő. (WWD) Kínai repülőgép-vásárlások Kba az elkövetkező időszakban évente 40 repülőgép vásárlását tervezi a növekvő személyi és áruszállítási igények kielégítése céljából. A China Daily című lap értesülése szerint Kína légiforgalma legalább 20 százalékkal fog bővülni évente a következő esztendőkben. (VWD) Csökken Dél-Korea kereskedelmi hiánya Idén áprilisban 80 százalékkal, 94 millió dollárra csökkent Dél- Korea kereskedelmi mérlegének a hiánya az egy évvel korábbi 470 millióról. A kereskedelmi minisztérium jelentése szerint a jó eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy jelentősen emelkedett az autók, az acélipari termékek, az elektronikai cikkek kivitele, miközben némiképp csökkent az import. (Reuter) Iráni—türkmén gazdasági együttműködés Gazdasági együttműködésről írt alá jegyzőkönyvet Irán és Türkmenisztán. Többek között abban állapodtak meg, hogy közös tengeri szállítási vállalatot alapítanak vegyipari termékek fuvarozására a Kaszpi-tengeren. Egy másik pontja szerint rendszeres légikapcsolatot teremtenek a türkmén főváros, Ashabád és az iráni Meshed városa között. Az egyezmény kétoldalú vámkönnyítéseket helyez kilátásba a kereskedelem fellendítése érdekében, és határmenti piacok kiépítésére tesz ígéretet. Irán vállalta, hogy részt vesz a türkmén olajfinomítás fejlesztésében is, többek között egy motorolajgyártó üzem felépítésével. (MTI) Ausztrál gyapjú Magyarországon? (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen hír egyébként meglehetősen gyakran érkezik — mondta Németh Pál —, az ausztrálok például be kívántak kapcsolódni a juhtenyésztésbe, de gyakori a bérmunkakapcsolatok keresése is. A közelmúltban a déli szovjet utódállamok szerettek volna gyapjút eladni Magyarországon. A tervezett megállapodásból azonban a küldött áruminta gyenge minősége miatt nem ett semmi. A fenti ausztrál kecskedőszövetkezet terveinek sikeréről még keveset lehet mondani, a jó minőségű terméknek azonban vélhetőleg ősz piaca Magyarországon. Az ausztrál szövetkezet Csehországban, kellő keresletsetén pedig a környező országban is létesít raktárat. A őrség feldolgozóit a termelőnk kívánta ütemben — vagyis ez aukciókon keresztül, vszont az aukciós áraknál dirábban — szeretné ellátni. Azövetkezetet tíz tenyésztőozta létre, de várhatóan röviesen továbbiak csatlakoznak hozzájuk. A vállalkozás azt reméli, hogy jó haszonnal jár majd kelet-európai kezdeményezése. A kelet-európaiak haszna az lesz, hogy akkor és annyi nyersanyagot szereznek be, amennyit akarnak, nem kell Ausztráliából rendelniük és raktározniuk. A szövetkezet célja az is, hogy tevékenységén keresztül az árakat is ellenőrizze. Az Ausgro 19-24 mikronos szálú gyapjút hoz majd Kelet- Európába, de mielőbb bővíteni kívánja kínálati skáláját. Próbaként májusban 500 bála gyapjút szállít Csehországba, Szlovákiába és Lengyelországba, később pedig Oroszországba és Magyarországra is. Reményei szerint ezek az országok együttesen évi 10 ezer tonna ausztrál gyapjút fognak vásárolni. Az ausztrál gyapjú ára 50 éves mélyponton van, a múlt héten egy kilogramm tisztított gyapjú 3,89 ausztrál dollárba került. H. L. Piackönnyítések Kelet-Európának (Folytatás az 1. oldalról) Az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottsága hétfőn fogadta el a gyorsításról szóló csomagot, amelyet a végső jóváhagyás után a visegrádi csoport tagjai mellett Romániának, Bulgáriának és a balti államoknak is felkínálnak. A brüsszeli bizottság a Reuter értesülése szerint azt kívánja, az EK júniusi koppenhágai csúcsértekezlete adjon világos jelzést a közép-európai országoknak, milyen feltételekkel fogadják be őket a későbbiekben teljes jogú tagként a Közösségbe. A mostani gyorsító csomag Hans van den Broek prágai bejelentése szerint az EK abbéli eltökéltségét mutatja, hogy komolyan veszi a kereskedelem liberalizálását a keleteurópai országokkal. A bizottság indítványozza, hogy a legtöbb Kelet-Európából származó ipari termék vámját a következő két esztendőben szállítsák le átlagosan 2 százalékra a korábban tervezett 4 százalék helyett. A vámok teljes felszámolása a piacérzékeny termékek kivételével az eredetileg tervezett 5 év helyett már 3 év alatt végbemenne. Kivételt jelent az acélipar, a textilipar és a mezőgazdaság, ahol több korlátozás maradna érvényben, de ott is gyorsítanák a liberalizálást. Az acélipari termékek és a textíliák esetében 5 év helyett 4 év alatt szűnnének meg a vámok, oly módon, hogy három éven át 20- 20 százalékkal, majd a negyedik esztendőben 40 százalékkal csökkennének. Ugyanezen termékek beviteli mennyiségi kvótája Magyarország esetében 15 százalék helyett 25 százalékkal, míg a többi érintett állam esetében a tervezett 20 százalék helyett 30 százalékkal emelkedne. Ami az agrártermékeket illeti, a társulási szerződés 5 éves távlatban helyezett kilátásba 60 százalékos piacnyitást, a mostani javaslat további 10 százalékos kvótaemelést ajánl, a csökkentési időszak további 10 százalékos kurtításán felül. A bizottság azt is indítványozza, hogy a sokkal szigorúbb, túllépésük esetén azonnali szankciókat kiváltó mennyiségi kvótarendszerről a közösség térjen át a lényegesen rugalmasabb plafonrendszer alkalmazására, amelynek esetleges meghaladása nem jár azonnal büntető ellenintézkedésekkel. A javaslatcsomag további részében arról van szó, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD, valamint az EK Európai Beruházási Bankja hozzájáruljon a kelet-európai országok infrastrukturális beruházásaihoz. A bizottsági ajánlásokat az EK-külügyminiszterek május 10-11-i tanácskozásának kell majd véglegesítenie, hogy a dokumentum végső jóváhagyásra kerüljön az EK júniusi koppenhágai csúcsértekezlete elé. A javaslatok nem biztos, hogy simán átmennek az államokat képviselő döntéshozatali fórumokon, tekintettel arra, hogy a kedvezmények kiterjesztése munkahelyek elvesztéséhez vezethet Nyugat-Európában. Magyarország — közölte Juhász Endre — már tavaly júniusban, az EK bizottságának első ülésén indítványozta a gyorsítást, és átadta írásbeli javaslatait. Az idén februárban már konkrét tárgyalások folytak a kérdésről. A gyorsítás egyik módszere a vámcsökkentés ütemének felpörgetése, a másik pedig a kedvezmények által érintett kontingensek korábbi előirányzatnál nagyobb emelése. Az EBRD és az EIB kelet-európai infrastrukturális beruházásokba való bevonásáról tudni való, hogy itt a kedvezmény az lenne, hogy a kölcsönök folyósításához szükséges önerő egy részét átvállalná a PHARE-program. (A hírügynökségi jelentésekben 25 százalékos önerő szerepel feltételként a kölcsönök folyósítához.) B. T.—T. Cs. Sztrájk hatvan év után (Folytatás az 1■ oldalról) Ma azonban már látható, hogy a két országrész gazdasági integrációja egy évtizedet, sőt egy egész emberöltőt követel. Az integrációs erőfeszítések végül is recesszióba döntötték a nyugati országrész gazdaságát is a költségvetési deficit és az inflációs feszültség miatt. A keleti országrész türelmetlen, a nyugati nem akarja viselni a terheket. Ezért a lényegre mutatott rá Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter, amikor kijelentette: “ez nem akármilyen munkaügyi konfliktus, hanem belső egyesítésünket érinti”. A szakszervezetek elutasítják azt a figyelmeztetést, hogy a sztrájk 100 ezer munkahelyet szüntethet meg. Pedig a keleti tartományok kelet-európai exportpiacainak összeomlása, és a nyugati országrész gazdaságának lelassulása az infláció visszafogására szolgáló magas kamatlábak miatt a keleti tartományokban a munkanélküliség 30 százalékra, egyes területeken pedig még magasabbra is emelkedett. A jelenlegi recesszió annak a jele, hogy költségeink nincsenek összhangban azoknak az országoknak a költségszintjével, amelyekkel leginkább versenyben állunk — mondotta Hans Peter Stihl, a Német Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és figyelmeztette a munkásokat, hogy 1994-ben bércsökkentésre lehetnek felkészülve. Franz Steinkühler, az IG Metall, a fémipari szakszervezet vezetője szerint azonban “a sztrájkok nem pusztítják a munkahelyeket”. Kelet-Németországban a munkahelyeknek több mint a fele a Treuhand rossz igazgatása miatt veszett el — mondotta. A német vagyonügynökségtől ugyanis nemcsak az állami vállalatok értékesítését várják tőle, hanem azt is, hogy amíg nem találnak vevőt, javítsák fel az állami tulajdont. Néhányan úgy vélik, erre ott van lehetőség, ahol a terméknek csak átmenetileg nincs piaca. Ezt a véleményt azonban sokan nem osztják, így például Herbert Hax, a bonni kormány független gazdasági tanácsadó testületének, az úgynevezett öt Bölcsnek az elnöke szerint a küszködő keletnémet vállalatok életben tartása csupán “romlott gyökereket” fog eredményezni. Ez a véleménye Hellet már Schlesingernek, a jegybank elnökének is. Valóban kérdéses, hogy ha a keletnémet állam képtelen volt korszerűsíteni iparát, miért tudnák ezt megtenni a Treuhand tisztviselői. De kifogásolják a támogatást Brüsszelben is. Az Európai Közösség bizottsága a múlt héten vetette el Bonnak azt a tervét, hogy 1,23 milliárd dollár támogatást nyújtsanak a keletnémet Eko Stahl acélkombinátnak. Az európai partnerek, amelyeknek a kohászata szintén válsággal küzd, nem nézik szívesen keletnémet versenytársuk állami támogatását. Nem az új országrész korszerűsítését, hanem egyszerűen tisztességtelen versenyt látnak benne. K. G. Egy volt miniszterelnök halálára A történtek után két nappal a francia közvéleményben még mindig jelen volt az a sokk, amelyet a volt miniszterelnök halála váltott ki. Pierre Bérégovoy lemagasló teljesítményét mind hazai, mind külföldi politikai hívei és ellenfelei méltatták. Néhány vezető francia politikus arra figyelmeztetett, hogy a tragédiát üzenetnek kell tekinteni. Az egyik jobboldali elődje, Raymond Barre megindultan mondotta egy televíziós nyilatkozatában, hogy a politikai pályafutása alatt Bérégovoy bátor és felelősségteljes politikus volt, aki soha nem tévesztette szem elől Franciaország érdekeit. A külföldi méltatói kiemelik, hogy a francia gazdaság és Párizs mint nemzetközi pénzügyi központ lényegesen megerősödött azokban az években, amikor az elhunyt miniszterelnök felelős pozíciókat töltött be a francia kormányban. Nevéhez fűződik az infláció megfékezése, a pénzügyi rendszer reformja, a kereskedelmi deficit felszámolása és az erős frank megteremtése. Egyes elemzők azokra a támadásokra vezetik vissza a volt miniszterelnök végzetes elhatározást, amelyek egy évekkel korábban barátjától felvett kamatmentes kölcsön miatt érték. A szóban forgó összeget Bérégovoy egy párizsi emeletes házban lévő lakosztály megszerzésére fordította, amelyről a másik oldalon álló politikusok is megállapították, hogy egyáltalán nem tükröz túlzott igényeket egy vezető államférfi részéről. Az ügy inkább csak zavaró körülmény a volt kormányfő helyzetének megítélésében. Valószínűleg azok a francia elemzők járnak közelebb az igazsághoz, akik szerint Bérégovoy élete politikai, mozgalmi, eszmei téren jutott zsákutcába. Mint militáns pártaktivista mindig a kisemberek érdekeiért küzdött, és súlyos konfliktust okozhatott számára, hogy a drámai globális változások mellett a saját pártja is eltért azoktól az eszméktől amelyekért ő évtizedeken át harcolt a maiénál lényegesen keményebb kapitalizmus viszonyai közepette. Célkitűzései közül azonban csak egyet tudott igazán megvalósítani: megfékezte az inflációt, ami korábban folyamatosan emésztette a kiskeresetűek megtakarításait. Arról személyesen keveset tehet, hogy a nyolcvanas években döntően megváltozott a világ. A technika robbanásszerű fejlődése folytán csaknem eltűnt az a munkásosztály, amely pártjának korábbi bázisa és a társadalom egyik megbízható pillére volt. Az utóbbi néhány évben újabb döntő fordulat ment végbe a munkaerőpiacon, amelyre hatásos hatásos ellenszert eddig egyetlen fejlett országban sem sikerült találni. Ilyen körülmények közepette igaztalanok voltak azok a vádak, amelyekben őt marasztalták el a világszerte pusztító recesszió ottani következményeiért, hiszen nemzetközi összehasonlításban a francia gazdasági még mindig viszonylag kedvező képet mutatott. N. L. 1993. május 4. Románia Privatizációs lista A bukaresti kormány közzétette azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyeket még ebben az évben magánkézbe kívánnak adni. A listát a Tarom légitársaság, valamint egy vasútépítő és két erőműépítő vállalat vezeti. Az állami vállalatok privatizációját végző alap listáján 379 kis-, 106 közép-, és 6 nagyvállalat szerepel. Jól sikerült az indulás, reméljük sikerül láncreakciót elindítanunk — jelentette ki a vagyonkezelő alap vezetője, Emil Dima. Egy másik illetékes elmondta, hogy az alap a Tarom privatizációjával kívánja megindítani a programot. A légitársaság jelenleg 56 géppel rendelkezik, melyek között elsősorban Airbus 310-es, Boeing 707-es repülőgépek, valamint többféle szovjet gép is található. (Reuter) A Budapesti Kamaraszínház közgazdasági végzettséggel és lehetőleg költségvetési gyakorlattal rendelkező gazdasági igazgatót keres Jelentkezni lehet: 1 559 657-es telefonon, 9—15 óráig. C '—— ------------m VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Lakatos Mária Olvasószerkesztők: Sz. Molnár János, Szabó László Zsolt Főmunkatársak:. Bán Zsuzsa, Bányai Gyula. Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Pénzügyek: Csabai Károly (Tel.: 202-4971) Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Fehér István, Golubeff Lóránt, Kiss Tamás, Horváth György, Magos Katalin, Pekár Erzsébet Szirmai S. Péter, Tatai Miklós Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás Árupiacok: Sági Gyöngyi (Tel.: 202-4971) Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Facsinay Kinga, Gaál Csaba, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Kozma Géza,Krekó László, Mádl József, Róna Judit Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Minidzser Kalauz Kvassinger Klára (szerkesztő) Wirtschaftskuriar Nemes Bettina (szerkesztő) Művészeti szerkesztő: Horváth László Tördelőszerkesztők: Gazdag István, Krepier István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331 Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel /fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György,Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.