Világgazdaság, 1993. július (25. évfolyam, 124/6131-146/6153. szám)

1993-07-01 / 124. (6131.) szám

2­5 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Ellentmondó jelentések a balti gázstopról Immár egyik balti köztársaság sem kap orosz földgázt, sőt, a többi egykori szovjet köztársaság is hasonló szankcióra számít­hat, ha nem egyenlíti ki energiaszámláit — erről tájékoztatta hivatalosan a sajtót a Gazprom nevű orosz gázipari monopóli­um. Észtország, Lettország és Litvánia összesen 60 milliárd rubellel (57 millió dollár) tartozik az orosz földgázszállításo­kért. Ennek ellentmond az Észt Gáztársaság igazgatójának beje­lentése. Aarne Saart közölte, hogy Oroszország felújította a szállításokat, miután a balti állam felajánlotta, hogy augusztus 1-jéig kifizeti tartozásait. A szállítások újraindításáról szóló híreket Moszkvában nem erősítették meg. (MTI) Bulgária nem törleszti a kamatterheket A bolgár kormány bejelentette, hogy addig nem fizeti ki a külföldi hitelek esedékes kamaterheit, amíg a hitelezők nem veszik figyelembe a Jugoszlávia elleni embargó miatt elszenve­dett bolgár veszteségeket. A szófiai kormány állítása szerint az ország már 1,8 milliárd dollárt vesztett a szankciók bevezetése óta. Bulgária 1990-ben egyszer már felfüggesztette a hiteltör­lesztést, s csak 1992-ben újította fel a fizetéseket. (AP­DJ) Romániában privatizáltak 51 céget Június közepéig az állami tulajdon privatizálásával megbízott román alap több mint egymillió részvényt adott el közel hétmil­­liárd lej (9,5 millió dollár) értékben, s ezzel magánkézbe adott 51 kisebb vállalatot. Bukaresti sajtójelentések szerint a főként építőipari cégeket az alkalmazottak vásárolták meg. A román vagyonügynökséget mintegy hatezer állami vállalat privatizálá­sával bízták meg. (Reuter) Olasz hitel Ukrajnának Olaszország 150 milliárd lírás (97 millió dolláros) kölcsönt ad Ukrajnának — jelentette be a kijevi olasz nagykövet. Az első olasz hitelt az egykori szovjet köztársaság gyártási technológiák megvásárlására fordíthatja. A követ azt is hozzátette, hogy Róma újabb kölcsönöket is hajlandó adni, ha az ukrán vezetés határozott lépéseket tesz a gazdaság stabilizálására. (Reuter) Csehország ázsiai befektetőkre vár Prága azt szeretné, hogy ha az ázsiai üzletemberek is megjelen­nének befektetőként Csehországban — jelentette ki a Szinga­púrban tárgyaló Jozef Zieleniec cseh külügyminiszter. A politi­kus elmondta, hogy a külföldi befektetők többsége Németor­szágból, illetve más európai államokból érkezett, s szinte senki sem képviseli az ázsiai országokat. (AP—DJ) Az EK az atomerőművek biztonságáért Sir Leon Brittan, az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottsá­gának külkereskedelmi biztosa szerint Japánnak és az Egyesült Államoknak több pénzt kellene áldoznia a szovjet típusú atom­erőművek biztonságosabbá tételéhez. Brittan emlékeztetett ar­ra, hogy az EK magára vállalta a legszükségesebb javításokhoz szükséges 700 millió dollár 80 százalékának előteremtését, majd hozzátette, hogy a maradék húsz százalékot más államok­nak kellene biztosítaniuk. (AP—DJ) Írország vétóval fenyegetőzik Albert Reynolds ír miniszterelnök megígérte, hogy Írország bármi áron, akár vétóval is megakadályozza, hogy az Európai Közösség csökkentse az országnak adott segélyek összegét. Reynolds azután nyilatkozott, hogy az ír lapok szerint Brüsszel csökkenteni akarja a fejletlenebb EK-tagországok segélyezésé­re szolgáló strukturális alap íroszágra eső hányadát. (Reuter) Műholdas kapcsolat a lengyel bankok között Az amerikai GTE Spacenet bejelentette, hogy a lengyel bankok is igénybe vehetik majd műholdas távközlési szolgáltatásait. A Lengyel Sajtóügynökség földi vevőállomásának felhasználásá­val létrehozandó hálózat tesztelését még ebben a évben megkez­dik. A bankokat egy lengyel távközlési vállalat kapcsolja majd össze a GTE világhálózatával. (AP—DJ) Dél-koreai pénzügyi liberalizálás Dél-Korea az újabb ötéves terv részeként nyilvánosságra hozta a pénzügyi rendszer liberalizálására vonatkozó tervet. Eszerint 1997-re szűnne meg véglegesen a kormánynak a bankok feletti gyámkodása, addigra liberalizálnák a valutapiacot, a tőkepia­cot, megszüntetnék a korlátozásokat. A nemzeti valuta, a von 1997-ig valószínűleg még nem válik konvertibilissé. (MTI) Szigorodó EK környezetvédelmi szabályok Az Európai Közösség (EK) környezetvédelmi miniszterei meg­szigorították a veszélyes hulladékok elégetésének szabályait, és elfogadták a levegőszennyezés csökkentését célzó programter­vezetet. Az EK-illetékesek a jövőben az összes szemétégetőmű­vet ellenőrzik majd, és csak olyan személyeknek adnak enge­délyt a veszélyes hulladékok megsemmisítésére, akik szavatol­ják, hogy az ártalmas anyagokat tökéletesen elégetik. (Reuter) EIB-hitel Algériának Az Európai Befektetési Bank (EIB) két, összesen 300 millió dolláros hitelt nyújtott Algériának. A kölcsönből az észak­afrikai ország gázvezetéket fektet le Algéria és Spanyolország között, s egy gátat épít az ország nyugati részén. A gázvezeték 1995-ben készül el, s eleinte évente 10 milliárd köbméter, később pedig 20 milliárd köbméter gáz szállítását teszi lehetővé. (Reuter) EK-bővítés Málta és Ciprus tag lehet a feltételekkel Az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottsága tegnap bejelentette, hogy Ciprus és Málta a jövőben taggá válhat a szervezetben. A bizottság tagjai ugyanakkor azt is közölték, hogy a két ország csak bizonyos feltételek tejesítése esetén válhat tejes jogú taggá, amelyek komoly akadályt jelenthetnek számukra. Ciprus esetében Brüsszel a tel­jes jogú tagságról folytatott tá­­gyalások megkezdéséhez felté­telül szabta, hogy a sziget meg­osztottságát okozó etnikai vitát meg kell oldani. Amennyiben ez 1995-ig nem történik meg, úgy az EK kormányainak újra meg kell vizsgálnia a szigetor­szág tagsági kérelmét — közöl­te Hans van den Broek, a bizott­ság külügyi illetékese. Máltának ugyanakkor gyö­keres gazdasági reformokat kell végrehajtania, hogy alkal­massá váljon az EK-tagságra. A máltai gazdaság, költségve­tési szerkezet és pénzügyek átalakítását azért tartja szük­ségesnek a brüsszeli biztotság, mert a sziget gazdasága EK- vélemények szerint azonnal csődbe jutna, ha egyik napról a másikra kellene megállnia a helyét az egységes piac körül­ményei között. A bizottság feltételekhez kö­tött döntésével gyakorlatilag szertefoszlatta Máltának és Ciprusnak azt a reményét, hogy csatlakozhasson azokhoz a tár­gyalásokhoz, amelyet Brüsszel Ausztriával, Finnországgal, Svédországgal és Norvégiával folytat a Közösségbe való be­lépésről. (AP—DJ, Reuter) General Motors Nem lesz lengyel Opel Astra? (Folytatás az I. oldalról) Azóta újabb hivatalos köz­lemény nem látott napvilágot a tárgyalásokról, de elképzel­hető, hogy a bizonytalan len­gyel belpolitikai helyzet kés­lelteti a megállapodást. A GM 1991 végén írt alá szándéknyi­latkozatot vegyes vállalat lét­rehozásáról az FSO-val. Lengyelország 1993-ra össze­sen 30 ezer darab autóból álló vámmentesen bevihető kvótát állapított meg azon külföldi au­tógyárak számára, amelyek be­ruháztak az országban. A Világ­­gazdaság azon kérdésére, hogy vajon ez az intézkedés össze­függésbe hozható-e a GM len­gyelországi tárgyalásainak el­húzódásával, Matthias Spiegel­feld csak annyit erősített meg, hogy a GM — mivel eddig nem ruházott be az országban — nem részesült a vámmentes import­­kontingensből. A GM Hungary számára fon­tos potenciális piacot jelent Lengyelország, a magyaror­szági leányvállalat azonban közvetlenül nem exportál, kül­földi értékesítéseit a GM euró­pai szinten hangolja össze — mondta Dános András, a ma­gyar cég szóvivője. A GM Hungary tavalyi termelésének 40 százalékát exportálta Né­metországba, Olaszországba és Törökországba. Idén hozzájuk csatlakozik a cseh és a szlovák piac valamint — egyelőre kis tételben — Oroszország, K. P. Leváltják a kínai jegybank elnökét Peking a botrányok ellenére folytatja a reformokat Kínában az utóbbi hetekben felgyorsultak az események: a gazdaság túlfűtöttsége miatt az infláció ismét meglódult, s a központi irányítás gyengülésével kirobbantak az első “kapita­lista jellegű” pénzügyi botrányok. Peking a bankelnök leváltásával és a reformok folytatá­sával igyekszik megnyugtatni az elégedetlenkedőket, elsősorban a parasztságot. A kínai kormány a növekvő infláció ellenére is tovább foly­tatja az árak felszabadítását — jelentette be Vang Si-juan, a gazdaság átalakításáért felelős állami bizottság főtitkára. A legtöbb­­ áruból elegendő mennyiség áll a rendelkezé­sünkre, s ez elejét veheti a pá­nikszerű felvásárlási láznak — hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette: a kínaiak már hoz­zászoktak az árváltozásokhoz. Az áremelések elsősorban a falvakban okoznak elégedet­lenséget, ahol a parasztok csak az infláció üteménél lassabban növelhetik bevételeiket. Pekingi jelentések szerint az utóbbi hetekben kipattanó bot­rányok is akadályozzák a kínai reformok végrehajtását, mivel sokan úgy vélik, hogy a több milliárd dolláros kárt okozó csa­lások szaporodása azt bizonyít­ja, hogy a központi hatalom le­épülésével a törvényszegők jó­val kedvezőbb helyzetbe kerül­tek. A legnagyobb visszhangot egy kínai bank bejelentése okoz­ta: a Mezőgazdasági Bank kö­zölte, nem fogad el 201 hamis­nak bizonyult hitellevelet. Egy héttel később kiderült, hogy egy csalókból álló bűnszövetkezet 175 millió dollárnak megfelelő jüan összeget csalt ki több tíz­ezer befektetőtől. (Folytatás a 7. oldalon) Ausztria, Franciaország, Németország Megszorítások a népjóléti kiadások körében A recesszió nyomán csökkenő költségvetési bevételek és a növekvő támogatási igények számos országban veszélybe sodorták a szociális elosztási rendszerek működőképességét. A legutóbbi néhány nap alatt három európai kormány is arra kényszerült, hogy drasztikus megszorítások­hoz folyamodjon a makrogazdasági feszültségek további kiéleződésének megakadályozására. Ausztriában ez idő tájt a fog­lalkoztatási szabályok körében hoznak szigorító intézkedése­ket, amelyekkel egyrészt mér­sékelni lehet a biztosítási ala­pok kiadásait, másrészt men­tesíthetők a munkáltatók ter­hei. Az ősszel bevezetendő új rendelkezések szerint lényege­sen csökkenne az az idő, amit a munkavállaló jog szerint új munkahelyének keresésére for­díthat, akár ő, akár a mukáltató kezdeményezte a munkavi­szony megszűnését. A munkanélküli segély folyó­sításánál alapfeltételnek tekin­tik, hogy a rászoruló igazolja a munkavállalásra való készségét. Ennek formájaként kikötik, hogy átképzésen vegyen részt, ha pedig ezt elmulasztja, akkor az első figyelmeztetés után négy hétig, a második után nyolc hé­tig megvonják a munkanélküli­ségi segélyt. További ellenőr­zésként megkövetelik, hogy a rászoruló hetente egyszer jelent­kezzen a munkaközvetítőnél, és igazolja, milyen kezdeménye­zéseket tett az elhelyezkedése végett. (Folytatás a 7. oldalon) Kész a török kormányprogram Ciller gyors privatizációt akar Törökország újonnan kinevezett kormánya úgy kívánja mérsékelni a költségvetés hiányát, hogy lökést ad a privatizációnak, és bezárja a veszteséges állami vállalatokat. Ez áll abban a programban, amelyet a kabinet bizalmi szavazásra bocsájtott tegnap a parlament elé. Tansu Ciller, az ország na­pokban kinevezett első női kor­mányfője programjában kiemelt szerepet szán annak a tervnek, hogy magánkézbe adják az álla­mi posta és telefonvállalat (PTT) távközlési részlegét. Ez a leg­­monumentálisabb projekt az 1986-ban elkezdett privatizáci­ós folyamatban. Ankara több mint 2 milliárd dolláros bevétel­re számít az értékesítésből. Pénz­ügyminisztériumi tisztviselők közölték: a Morgan Grenfell be­fektetési bank már elkészített egy tanulmányt a telekommuni­kációs részvények külföldi pia­cokra való bevezetéséről. A jobbközép Igaz Út Párt elnö­keként kinevezett Ciller elmon­dása alapján a privatizációban látja a költségvetési hiány lefara­gásának fő eszközét. Kiemelke­dő szerepet szán a veszteséges vállalatok bezásálásának is, ame­lyek idén várhatóan 76 ezer mil­liárd lírás (7 mrd dollár) terhet rónak a költségvetésre. Szakér­tők szerint az 54 ezer milliárd lírára tervezett idei költségvetési deficit ennek a dupláját is elérhe­ti, s ez a 65 százalék körüli inflá­ció legfőbb motorja. (Reuter) 1993. július 1. Érezhető növekedést várnak Lengyelországban Jerzy Osiatynski lengyel pénz­ügyminiszter szerint a brut­tó hazai termék (GDP) való­színűleg 3-4 százalék közötti ütemben növekszik az idén. A politikus arra alapozta elő­rejelzését, hogy az ipari ter­melés immár 12 hónapja fo­lyamatosan növekszik. A miniszter ezen túlmenően biztatónak találta, hogy az utóbbi időben a munkanélkü­liség növekedése is lelassult, legutóbb pedig árnyalatnyival 14,2 százalékra csökkent. Len­gyelország az összes makro­gazdasági paraméter tekinte­tében tartani tudja magát a Nemzetközi Valutaalap elvá­rásaihoz. A pénzintézet dele­gációja egyébként a jövő hé­ten érkezik Lengyelországba, hogy felmérje a gazdaság álla­potát. Osiatynski szerint a szeptem­beri választások után nem áll­hat elő olyan helyzet, amely­ben visszájára forulnának az utóbbi években végrehajtott re­formok. A politikus arra sem számít, hogy a követett gazda­ságpolitikában lényeges válto­zások lennének. (Reuter) ­© A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Bognár Nándor, Lakatos Mária Olvasószerkesztők: Krekó László, Sz. Molnár János, Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Pénzügyek: Csabai Károly (Tel.: 202-4971) Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak Fehér István, Golubeff Lóránt, Kiss Tamás, Horváth György, Magos Katalin, Pekár Erzsébet, Szirmai S. Péter, Tatai Miklós Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás Árupiacok Sági Gyöngyi (Tel: 202-4971) Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Facsinay Kinga, Gaál Csaba, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Kozma Géza, Mádl József, Nemes Bettina, Róna Judit Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Tóth Mihály (Pozsony), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Menedzser Kalauz Kvassinger Klára (szerkesztő) Művészeti szerkesztő: Horváth László Tördelőszerkesztők: Gazdag István, Krepfer István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria. Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest­­­ Naphegy tér 8. Tel /fax: 202-4199, tel 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next