Világgazdaság, 1993. szeptember (25. évfolyam, 166/6173-187/6194. szám)
1993-09-01 / 166. (6173.) szám
20 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Csernomirdin az olajiparról Oroszországnak még ebben az évtizedben 65 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy megállítható legyen az olajipar termelésének meredek zuhanása — közölte az orosz kormányfő amerikai energiaipari vezetőkkel. Viktor Csernomirdin, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, már tárgyalt Hazel O’Leary energiaügyi miniszterrel is. A kormányfő kijelentette: az Oroszországban befektetni kívánó vállalatoknak hosszú távra kell tervezniük. (MTI) Még tart a sztrájk a SAS-nál Naponta 10-15 millió dán koronába kerül a SAS skandináv légitársaságnak a dán pilótasztrájk — mondta a társaság szóvivője. A pilóták vasárnap szüntették be a munkát, miután nem jutottak megállapodásra a vezetéssel a munkaidő tekintetében. (VWD) Amerikai segély Vietnamnak Az amerikai kormány humanitárius célokra három és fél millió dolláros segélyt nyújt Vietnamnak. Ezzel kezdetét vette a Vietnamnak szánt amerikai segélyprogram második szakasza. A program keretében az indokínai ország 1991 júliusában már kapott egymillió dollárt. Az amerikai humanitárius akció bejelentésére éppen három héttel szeptember 14-e előtt került sor. Clinton elnök ezen a szeptemberi napon dönt majd arról, feloldja-e a Vietnam ellen 1975 óta érvényben lévő amerikai gazdasági embargót. (MTI) Emelik az autópályadíjat Franciaországban Szerdától megint csak mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a francia autósoknak: átlagosan három százalékkal, vagyis az inflációt meghaladó mértékben növekedik az autópályák használati díja, amely eddig sem tartozott a legolcsóbbak közé Európában. A benzinárak közelmúltban történt emelése — literenként öt százalékkal — után ez már a második intézkedés, amelyet kifogásol az autósok társadalma. (MTI) Észtországban késik a reklámtilalom Észtországban egyelőre elhalasztották az alkohol- és dohánytermékek reklámozásának betiltását a termelők és a reklámügynökségek heves ellenállása miatt. A gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint eredetileg szeptember 1-jén lépett volna életbe az a rendelkezés, amely megtiltja midenfajta alkohol- és dohánytermék reklámját a médiában és az utcákon, illetve más nyilvános helyen. Az intézkedés bevezetését a jövő év január 1-jére halasztották, így az érintett cégek felkészülhetnek a reklámtilalomra. (Reuter) Munkanélküliség Franciaországban Júliusban tovább emelkedett a munkanélküliek száma Franciaországban, de a növekedés üteme, hosszabb idő óta először, valamelyest csökkent. A nyárközepi hónapban 0,8 százalékkal, mintegy 26 ezer fővel nőtt az állástalanok tábora, amely a hónap végén 3 millió 211 ezer főt számlált. (MTI) Hitel a Mariott-szállodaláncnak Az amerikai Mariott szállodaipari konszern 1 milliárd dollár, öt évre szóló hitelt kap 20 vezető banktól a vállalat pénzügyi nehézségeinek áthidalására. A kölcsönt a Mariott International Inc., a konszern nemzetközi szállodaláncát működtető cég használhatja fel. (WWD) A Fiat bemutatta új autóját A Fiat kedden Torinóban bemutatta a nagyközönségnek új alsó középkategóriájú modelljét, a Puntót, amely az amúgy rendkívül sikeres, de már elöregedett (10 éves) Unó felváltására és az elveszített piacok visszaszerzésére hivatott. A gépkocsi értékesítése Olaszországban, Franciaországban és Németországban november 6-án indul. Még az idén 60 ezer darabot szerelnek össze belőle, később a gyártás elérheti az évi 700 ezret is. Az új autó 5 ezer milliárd líra (több mint 3 milliárd dollár) értékű beruházás gyümölcse. A FIAT három éve még 2,3 ezer milliárd lírát kitevő nyeresége tavaly 544 milliárd líra működési veszteségre változott, s ezermilliárd körüli ráfizetés várható idén is. (MTI) A kirgiz elnök a gazdaságról Több tekintetben “szörnyűnek” nevezte országának függetlenségben eltöltött első két évét Aszkar Alijev kirgiz elnök. A piaci reformjaiért Nyugaton elismert vezető elkeserítőnek nevezte az egészségügy, az oktatás és a kultúra helyzetét, egyúttal nagy béremeléseket helyezett kilátásba. (Reuter) Stabil magyarországi értékesítés Kevesebb Audi fogy Európában Munkatársunktól A japán és európai kereslet visszaesése következtében az Audi autógyárnak az idei első fél évben 198 millió márka vesztesége volt, szemben az egy évvel korábbi 315 millió márka veszteséggel — olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A Volkswagen AG-hez tartozó vállalat magyarországi értékesítése 1993 első fél évében nagyjából változatlan volt — megközelítőleg 200 darab. A Volkswagen magyar vezérképviseletén, a Porsche Hungárián keresztül tavaly több mint 400 Audi talált gazdára, és ezt a mennyiséget tűzték ki a teljes idei évre is — mondta a Világgazdaság kérdésére Kanyó László, a cég szóvivője. Az Audi AG forgalma 1992 első fél évéhez képest 28,5 százalékkal, 6,1 milliárd márkára csökkent, miközben a termelést 32,8 százalékkal fogták vissza. Az első fél évben 171 ezer Audit gyártottak és 195 ezer darabot értékesítettek. A belföldi értékesítés 133 ezerről 95,3 ezerre, az európai export 105,9 ezerről 73,2 ezerre esett vissza. A kereslet a nagyobb piacok közül egyedül az Egyesült Államokban maradt változatlan, igaz, itt mindössze 6700 Audi talált gazdára. Az ingolstadti autógyár alkalmazottainak száma a vizsgált időszakban 6,7 százalékkal, 35 400-ra csökkent. GATT-megállapodás az év végéig? ’ Belgium is megértő a franciákkal Belgiumnak nincs kifogása az ellen, hogy újratárgyalják a Blair House-megállapodás néven ismert EK—amerikai kereskedelmi egyezmény mezőgazdasági fejezetét — jelentette ki Willy Claes, az ország külügyminisztere. A GATT vezérigazgatója közben egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy ez év végéig megszülessen az Uruguay fordulót lezáró kereskedelmi egyezmény. A belga külügyminiszter nyilatkozatához hozzátette, hogy a Franciaország által kifogásolt rész újbóli megvizsgálása nem akadályozhatja meg az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) uruguayi fordulójának sikeres befejezését. Claes, aki jelenleg az Európai Közösség (EK) miniszteri tanácsának soros elnöke, most tért vissza Párizsból, ahol az EK külügy- és mezőgazdasági minisztereinek szeptember 20-i találkozóját készítette elő, amelyen az említett kérdésről fognak tárgyalni. Peter Sutherland, a GATT vezérigazgatója december 15-ét tűzte ki határidőnek, hogy tető alá hozzák az évek óta húzódó, a világkereskedelmet liberalizáló egyezményt. Tervei szerint a formális aláírásra 1994 áprilisában kerülne sor. Szerinte ha nem sikerül sikeresen lezárni az Uruguay fordulót, a viták és az ellenségeskedések fognak eluralkodni a világkereskedelemben, és a gazdasági recesszióból való kilábalás folyamata is lassabb lesz. A GATT tagállamait folyamatosan a mielőbbi megegyezésre buzdító vezérigazgató tegnap Bonnba utazott, hogy találkozzon a mezőgazdasági kérdésekben a franciákat támogató Kohl német kancellárral. Bonni kormányhivatalnokok kijelentették, hogy a kancellár minapi kijelentése, miszerint támogatja a francia kifogásokat a Blair House-megállapodást illetően, nem jelenti azt, hogy egyetért a megállapodás újratárgyalásával. (Reuter) Az egy főre jutó agrártámogatások a fejlett országokban Norvégia Finno, Svájc Japán Ausztria EK OECD Svédo. USA Kanada Ausztrália Új-Zéland Összesen mrd$ ■ 4.1 4.5 5.8 74.0 4.2 155.9 353.7 3.2 911 9.1 1.6 0.10$ 200$ 400$ 600$ 800$ Forrás OECD Módosított IMF-prognózis Még nincs itt a recesszió vége Módosította az 1993-as és 94-es esztendőre előre jelzett világgazdasági növekedést a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az új számítások szerint igaz, hogy az Egyesült Államokban folytatódni fog a gazdasági expanzió, ez azonban korántsem lesz olyan mértékű, mint amit korábban jósoltak, és az európai országok gazdaságai sem fognak gyorsan kilábalni a recesszióból. Az IMF szakértői egyelőre nem közöltek számadatokat, mivel még nem végeztek a pontos számításokkal. Áprilisban a nemzetközi pénzintézet 1993-ra még 1,7 százalékos, 94-re pedig 2,8 százalékos növekedést jósolt. Ami az amerikai gazdaságot illeti, az IMF a következő két esztendő mindegyikére 3,2 százalékos növekedést jelzett előre, az idei első negyedév azonban csak 0,9 százalékos bővülést mutatott, és nem lesz sokkal jobb a második negyedév eredménye sem. Közgazdászok szerint az erőteljes amerikai növekedés késését egyértelműen a költségvetési deficit leszorítása céljából felemelt adók okozzák. A Clintonkormányzat számításai szerint jövőre 2,5 százalék, 94-ben pedig 3 százalék növekedés várható. Pénzügyi szakértők véleménye szerint az IMF módosított számadatai is ezt fogják alátámasztani. A hétfőn zajlott IMF- igazgatótanácsi ülésen, amelyen az amerikai gazdasági folyamatokat tekintették át, többen figyelmeztették a washingtoni vezetést, hogy emelkedhet az infláció, ha a növekedés serkentése érdekében továbbra is alacsonyan tartják a rövid távú hitelek kamatlábait. (Reuter) EK: Új javaslat az egységes forrásadóról A belga kormány, amely jelenleg az Európai Közösség (EK) soros elnökének funkcióját tölti be, rövidesen új javaslatot terjeszt be a közösség különböző mértékű, a kamatokra megállapított forrásadószintjeinek harmonizálásáról — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A belga pénzügyminiszter, Philippe Maystadt a tervek szerint októberben terjeszti be a javaslatot, amely az 1989-ben megbukott, hasonló tartalmú javaslat továbbfejlesztése. Maystadt úgy látja, hogy 15 százalékban kell megszabni a forrásadó minimumát minden országban. Az 1989-es tervezetet annak idején jórész Németország ellenállása miatt kellett levenni a napirendről. Most azonban a javaslatot bonni pénzügyminisztériumi körökben melegen üdvözölték, mert ez csökkenthetné az eltérő nagyságú forrásadók miatt Németországból Luxemburgba irányuló pénzáramlást. Ebben a kérdésben Belgium és Németország érdekei megegyeznek. Becslések szerint 1992-ben 66, 1993 első felében pedig máris újabb 40 milliárd márka megtakarítás került a német takarékbetétkönyvekből Luxemburgba. A luxemburgi kormány így — érthetően — határozottan ellenzi a forrásadószintek egységesítésére irányuló próbálkozásokat. Még vita folyik azonban a német, francia és belga kormányok között is arról, hogyan ütemezzék, mikor vezessék be az esetleges új forrásadó-szabályozást. További viták tárgya a bankok jelentéstételi kötelezettsége is, ami sérthetné a banki titoktartást, és tőkemenekítést okozhatna. Kucsma radikális változást sürget Az ukrán politikai intézmények átalakítását és a parlamenti választásokig a rendeletekkel való kormányzást szorgalmazza Leonyid Kucsma ukrán kormányfő. A miniszterelnök kijelentette, hogy csak a döntéshozatal központosításával lehet kilábalni a jelenlegi válságos helyzetből. Miközben Kucsma beterjesztette legújabb reformprogramját, elmondta, hogy a jelenlegi, még a szovjet érában megválasztott parlament túlságosan konzervatív, és képtelen olyan döntéseket hozni, amelyek a piacgazdaság bevezetéséhez elengedhetetlenül szükségesek, ezenkívül képtelen az infláció letörésére és a költségvetési deficit csökkentésére. Mint mondta, a parlament eddig 75, általa sürgős tárgyalásra beterjesztett törvényhez hozzá sem nyúlt. Az ukrán infláció elérte a havi 40 százalékot, a költségvetési hiány is jóval túlhaladta azt a nemzetközi pénzügyi intézmények szabta határt. A parlamenti beszédben voltak kedvező kijelentések is. A miniszterelnök szerint az idén az ország gabonatermése el fogja érni a 46 millió tonnát, ami 6 millióval több, mint a tavalyi adat, így Ukrajna több százezer tonna gabonát lesz képes exportálni, többek között Oroszországba is. (Reuter) Keletnémet cégek építik újjá a Kamazt (Folytatás az I■ oldalról) A keletnémet vállalatok között több olyan is található — például a Fritz Heckert vagy a Schleifring —, amelyet még nem privatizáltak, így nem lehetetlen, hogy a tervezett együttműködés során tulajdonosi összefonódások jönnek létre. A hírek szerint a német vállalatok és a Kamaz már tervezik, hogy kölcsönös érdekeltséget szereznek egymásban. A szintén lángok martalékául esett motorgyár újjáépítésének költségeit 1,3 milliárd márkára becsülik. A beruházásra eddig nyolc nemzetközi befektető pályázott. A Kamaz vezérigazgatója, Nyikolaj Beh azonban a hajtóműgyár rekonstrukciójára vonatkozó szándéknyilatkozat aláírásakor javaslatot tett német partnereinek, hogy a motorgyár esetében is alapítsanak hasonló vegyes vállalatokat. A Treuhandanstaltnak és a szász tartományi kormánynak szeptember 15-ig kell választ adnia a javaslatra. A motorgyár évi 50 ezer motort gyárt. 1993. szeptember 31. Szöul nem kér az orosz fegyverekből Dél-Korea nem fogadja el, hogy Oroszországfegyverszállítmánnyal törlessze 1,47 milliárd dolláros adósságát — közölte egy dél-koreai kormánytisztviselő. A dél-koreai külügyminiszter-helyettes elmondta: nehéz lenne beleilleszteni az orosz fegyvereket országa jelenlegi hadfelszerelésébe, mivel annak csaknem egésze az Egyesült Államokban készült. A miniszterhelyettes ugyanakkor nem zárkózott el attól, hogy fegyver helyett más árucikket fizessen Moszkva. Oroszország a múlt héten ajánlotta fel, hogy fegyverekkel törlesztené adósságát. (Világgazdaság, 1993. augusztus 28., 1. oldal) (MTI) Pontosítás A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma pályázatot hirdet külföldi kereskedelmi kirendeltségvezetői és kereskedelmi titkári munkakörök betöltésére. Az általános feltételek és tudnivalók a Világgazdaság tegnapi, augusztus 31-i számában olvashatók. A jelentkezési határidő — tegnapi közlésünktől eltérően — helyesen: 1993. szeptember 17. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Bognár Nándor, Lakatos Mária Vezető szerkesztő: Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza Művészatkszerkesztő: Horváth László Szekciók: Aktuális: Szabó László Zsolt Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Pénzügyek: Csabai Károly Vállalatok, árupiacok: Sági Gyöngyi Vidék Lázár Ildikó Wirtschaftskaleidoskop Nemes Bettina Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga, Gaál Csaba, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kiss Tamás, Kovács Péter, Krekó László, Magos Katalin, Mádl József, Sz. Molnár János, Nyomárkay Kázmér, Pekár Erzsébet Tudósítók: dr Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Tóth Mihály (Pozsony), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszsrkssztők: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Törzelőszsrkssztők: Gazdag István, Krepfer István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szarkasztóség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8 Postacím: 1536 Bp., Pf 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések fúlvétala: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII. Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.