Világgazdaság, 1993. október (25. évfolyam, 188/6195-208/6215. szám)
1993-10-01 / 188. (6195.) szám
2 & VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Világbanki támogatás Vietnamnak A Világbank leányvállalata, az International Development Association 70 millió dolláros hitelt helyezett kilátásba Vietnam számára különböző beruházások finanszírozására. A most kilátásba helyezett hitelt valószínűleg újabbak követik majd a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), más nemzetközi pénzügyi szervezetektől és magánbankoktól azt követően, hogy Vietnam a héten visszafizette az IMF- fel szemben fennálló 140 millió dolláros tartozását. (VWD) Indul a privatizáció Fehéroroszországban Kezdetét vette Fehéroroszországban a privatizáció, a köztársaságban első ízben került kalapács alá állami tulajdon: Breszt városában néhány tucat boltot privatizáltak. Az első egy órabolt volt, amelynek kikiáltási ára 1 millió rubel volt, de az árverésen jócskán felment az ára, és végül 130 millió rubelért talált gazdára. (MTI) Kambodzsa fizet az IMF-nek Kambodzsa Vietnam példáját követve hamarosan visszafizeti a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) 52 millió dolláros tartozását, elsősorban annak köszönhetően, hogy néhány nyugati ország — Japánnal és Franciaországgal az élen — támogatást adott az országnak az adósságok törlesztésére. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Kambodzsa hitelt kaphasson az IMF által a korábban központi tervutasításos rendszerben működő országok számára létrehozott alapból. (Reuter) Ma konferencia Washingtonban Pénzügyi segítség a palesztinoknak A Világbank készen áll Ciszjordánia és a Gázai övezet gazdasági talpra állításához pénzügyi segítséget nyújtani, de ennek technikai részleteit még ki kell dolgozni, hiszen a palesztin önkormányzat nem tagja a Világbanknak. A szervezet így csak abban az esetben nyújthat hitelt a palesztinoknak, ha arra egy tagállam garanciát vállal. Valószínűleg erről is szó esik majd azon a konferencián, amelyet ma tartanak Washingtonban a segélynyújtás témakörében. Az amerikai gazdasági segítség eddig törvényes akadályokba ütközött, ezt a szenátus szerdai határozata január elsejétől ideiglenesen feloldja azzal a feltétellel, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elkötelezi magát a békefolyamat továbbvitele mellett. A döntést még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia. Ugyancsak fenntartásokkal jelezték támogatási szándékukat a Perzsa-öböl gazdag olajországai, amelyek még mindig neheztelnek a PFSZ-re, mert a szervezet az Öbölháborúban Irakot támogatta. A konferencián ezért várhatóan a palesztin önkormányzattól független segélyszervezeteken keresztüli támogatási módozatokról is szó lesz. A Világbank becslése szerint az Izrael által megszállt területek fejlesztésére 3 milliárd dollár szükséges az elkövetkező 10 évben, de a PFSZ részéről elhangzottak olyan állítások, melyek szerint a washingtoni konferencián a Világbank felülvizsgált előterjesztésében 5,5 milliárd dollár szerepel majd a tízéves periódusra szükséges befektetések összértékeként. De még ez az összeg is csak a fele a PFSZ által kidolgozott beruházási terv pénzigényének, melyet többek között az infrastruktúra fejlesztésére, kikötő és repülőtér építésére fordítanának. (Reuter) Lengyel adósságtárgyalások Továbbra is folytatódnak Jerzy Osniatynski távozó lengyel pénzügyminiszter szerint “ nagyon előrehaladott állapotba kerültek” a Lengyelország és az országnak hitelező kereskedelmi bankok közötti adósságleírási tárgyalások. A Washingtonban nyilatkozó politikus szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az amerikai kormányzat is támogatja a varsói álláspontot, s ha sikerül megállapodásra jutni a londoni klubba tömörült bankokkal, akkor mind Washington, mind pedig a nemzetközi pénzintézetek segítséget nyújtanak majd az egyezség megvalósításához. Lengyelország kereskedelmi bankokkal szemben fennálló tartozásai 12,3 milliárd dollárt tesznek ki, s a már hónapok óta tartó tárgyalások azután szakadtak meg, hogy a felek nem tudtak egyezségre jutni az adósságleírás mértékében. Lengyelország azt szeretné elérni, hogy a 33 milliárd dolláros kormányhitelek példájához hasonlóan a kereskedelmi bankok is leírják a lengyel adósságok 50 százalékát, míg a bankok korábban csak 25-30 százalékos adósságelengedést tartottak elképzelhetőnek. A megbeszélésekkel egy időben a szeptemberi parlamenti választásokat követően Varsóban nagyban zajlanak a kormányalakítási tárgyalások. A legújabb, nem hivatalos jelentések szerint Waldemar Pawlak, a Parasztpárt első embere pályázik legtöbb eséllyel a miniszterelnöki posztra, míg a pénzügyi tárca várhatóan Józef Oleksy szociáldemokrata politikus kezébe kerül. (Reuter, MTI) Fél évig változatlan OPEC-kvóták (Folytatás az I. oldalról) Ezen belül Kuvait kvótája 2 millió barrelre, Iráné pedig 3,6 millió barrelre emelkedik. A legnagyobb olajhatalomnak számító Szaúd-Arábia továbbra is napi 8 millió barrelt teljesíthet. Újabb találkozóra fél évig már nem kerül sor, hacsak az Irak elleni szankciók esetleges feloldása nem teszi szükségessé egy rendkívüli értekezlet összehívását. Az OPEC-olaj iránt tél elején várható napi igénynél mintegy egymillió barrellel alacsonyabb termelési határ elfogadása jelentősen meglódította a tőzsdei árakat, így a novemberi szállítású nyersolaj barrelenkénti ára New Yorkban 71 centtel, Londonban (Brent minőségű) 75 centtel emelkedett egy nap alatt. Az európai napi olajpiacokon is 63, 75 centes drágulás jelentkezett. A jelenleg 16 dollár körüli, barrelre számított OPEC-árkosár értéke azonban még mindig jócskán elmaradt a régóta áhított 21 dolláros álomhatártól. (Reuter, OPEC NA) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Felhőfeladatához? Több fronton kezdeményez Clinton Clinton amerikai elnök energikus akciókkal igyekszik rácáfolni a megválasztása és beiktatása idején hangoztatott szkeptikus megjegyzésekre. Meghirdette a kormányzat és az ipar együttműködésének programját, exportoffenzívát ígért, felesége közreműködésével pedig kampányt kezdett az amerikai betegbiztosítás rendszerének mélyreható megreformálására. “Egy újabb elnök délről, aki el fog veszni a nagyvárosban” — hangzottak a gúnyos megjegyzések Clinton januári beiktatásakor. A korábbi arkansasi kormányzó ezzel szemben nekigyürkőzött olyan problémáknak, amelyek létezéséről elődei tudomást sem mertek venni. A kongresszussal sikerült elfogadtatnia a költségvetési deficit csökkentéséről szóló ötéves programot, most pedig a szociális szféra mélyreható reformjának tervével állt a törvényhozás és a közvélemény elé. Az elnök még hónapokkal ezelőtt felállított egy szakértői csoportot a betegbiztosítás teljes átalakítására, a csapat élére — bizonyos alkotmányos problémák tisztázása után — feleségét állította. Hillary Clinton az elmúlt napokban számolt be a kongresszus illetékes bizottságai előtt az eddig elvégzett munkáról. A First Lady érvelésében arra koncentrált, hogy a dolgozók és a munkáltatók terheinek jelentős növelése nélkül is általánossá és teljes körűvé tehető a lakosság ellátása. Mint mondotta, a létbiztonság javítása erősíti a motivációt, ezen keresztül pedig növeli a termelékenységet, ami kézzelfogható gazdasági eredményekben is jelentkezik. Hillary Clinton eloszlatta azoknak a törvényhozóknak a kételyeit, akik valamilyen bürokratikus egészségügyi szuperapparátus felállításától tartottak, s a piac fontosságát hangsúlyozta. Maga az elnök eközben — elődei által elképzelhetetlennek tartott módon — iparpolitikát hirdet meg, illetve a kormányzat és a termelőszféra szorosabb együttműködését ígéri. A nagy autógyárak vezetőivel arról tárgyalt, hogy a jelenlegi mennyiség harmadát fogyasztó járművekkel kellene tehermentesíteni a városi környezetet és általában a gazdaságot. Clinton azt is kilátásba helyezte, hogy kiiktatja a csúcstechnikai termékek kivitelének útjában álló akadályok többségét, amivel jelentős exportoffenzívát indíthat el. (Reuter, AP—DJ) Az év végére GATT-egyezség? Ron Brown amerikai kereskedelmi miniszter szerint december közepéig sikerre lehet vinni az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) uruguayi fordulóját, azaz megállapodás születhet a világkereskedelem liberalizálásáról. Brown szerint több fontos kérdésben sikerült áttörést elérni, s így elérhető közelségbe került egy “jó” egyezmény elfogadása. A GATT-tárgyalásokat a tervek szerint e hónapban, Brüsszelben újítják majd fel. Sir Leon Brittan, az Európai Közösség kereskedelmi biztosa szerint mindenképpen el kell érni, hogy a GATT-tárgyalások ne húzódjanak át a következő évre. A kérdés nemcsak az Európai Közösséget vagy az Egyesült Államokat érinti, hanem még vagy további 110 országot is — közölte a Brüsszelben tárgyaló brit politikus. Peter Sutherland, a GATT vezérigazgatója is a több éve húzódó tárgyalások mielőbbi befejezését sürgette, hangsúlyozva, hogy október közepéig meg kell egyezni a legfontosabb kérdésekben, ha az érdekelt országok valóban egyezségre akarnak jutni az év vége előtt. A legsúlyosabb nézeteltérés jelenleg a Blair House-egyezmény körül alakult ki: Franciaország és több EK-tagország újra akarja tárgyalni a mezőgazdasági termelés mennyiségét és az állami támogatások mértékét szabályozó egyezményt, míg az Egyesült Államok eddig mereven elutasította a szerződés újbóli napirendre tűzését. (Reuter, AP—DJ) Munkába áll az új EBRD-elnök Nemcsak Magyarország, hanem feltehetően a kelet-közép-európai régió más országainak vállalkozói körében is nagy érdeklődéssel várják, milyen változást hoz a munka stílusában — és főleg tartalmában — az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) új elnöke. Jacques de Larosiére — aki eddig a francia jegybank elnöke volt, előzőleg pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója — a jövő hétfőn kezdi meg érdemi munkáját hivatalában — tájékoztatta a brit fővárosból a Világgazdaságot az EBRD szóvivője. E héten a londoni székhelyű nemzetközi pénzintézet első számú vezetőjeként vett részt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank washingtoni közgyűlésén, és ez alkalommal találkozott az EBRD kormányzóival. Szeptember elején már járt új munkahelyén, a bank londoni székházában, ahol kötetlen beszélgetést folytatott az igazgatótanács tagjaival. Az igazgatótanács egyébként október 11-én tartja soron következő ülését, egyelőre nem ismeretes, milyen napirenddel. De Larosiére először alaposan meg akar ismerkedni a bank működésével, és sokkal visszafogottabb lesz a nyilvánosság előtt, mint elődje, ezért kezdetben kerülni fogja a jelentősebb megnyilatkozásokat — idéz a Reuter az EBRD-hez közelálló forrásokat. Minden bizonnyal szívesebben választja majd azt a gyakorlatot, hogy a bank eredményei önmagukért beszéljenek. A brit hírügynökség szerint az EBRD igazgatói úgy vélik, de Larosiére valószínűleg nem fog életbe léptetni radikális változtatásokat, így a bank befektetésekkel kapcsolatos napi ügyeiért a felelősség továbbra is Ron Freemanra hárul, aki az EBRD-t vezette az előző elnök, Jacques Attali távozása után. Bányai Gyula Parlament előtt a spanyol költségvetés Spanyolország szocialista párti kormánya tegnap a parlament elé terjesztette az ország jövő évi költségvetését. Tette ezt annak ellenére, hogy nem sikerült megállapodnia a szakszervezetekkel és a munkaadókkal egy szociális paktumban. A kisebbségben kormányzó kabinet jövőre a hazai össztermék (GDP) 6,7 százalékára szeretné leszorítani a konszolidált — a központi és a 17 tartományi — költségvetés hiányát. Idén a deficit valószínűleg eléri a GDP 7 százalékát. A jövő évi költségvetés az idei évre várt 4,5 százalék után 3,5 százalékkal számol, a GDP pedig az idei 0,8 százalékos összehúzódás után jövőre 1,3 százalékkal bővülne. Szakértők szerint a kormány ezúttal rádöbbent a válság súlyosságára (a munkanélküliek aránya meghaladja a 22 százalékot), és a korábbiakkal szemben most reális becsléseket adott. Azonban arra is rámutatnak, hogy a szociális paktum megkötése — középpontjában a bérmegállapodással — legalább annyira fontos, mint a deficit lefaragása. A hetek óta húzódó tárgyalások legújabb fejleményeként a szakszervezetek visszautasították a kormány javaslatát ara vonatkozóan, hogy a nyugdíjakat jövőre az infláció tervezett mértékével — tehát 3,5 százalékkal —növeljék ahelyett, hogy az idei 4,5 százalékot vennék alapul. A tárgyalók a munkanélkül-segély reformjában sem tudtak dűlőre jutni. A kormány azonban világossá tette: az általa javasolt intézkedéseket — csakúgy, mint az állami alkalmazottak bérének jövő évi befagyasztását — mindenképpen beépíti a költségvetésbe. (Reuter) Bulgária adósságelengedést kér A szófiai vezetés felhívta a Bulgáriának hitelező államokat, hogy a gazdasági gondok megoldását segítendő, engedjék el az országnak adott hitelek egy részét. Todor Jordanov Vulcsev jegybankelnök a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank washingtoni közgyűlésén mondott beszédében kijelentette: az adósságok egy részének elengedése megfelelő lépés lenne a veszteségek kompenzálására. Vulcsev ezzel a Jugoszlávia elleni embargóra célzott, ami szófiai becslések szerint már több mint egymilliárd dolláros veszteséget okozott Bulgáriának is. Jugoszlávia a nyugati szomszédunk, és az embargó miatt nem áll rendelkezésünkre a nyugati partnerekhez vezető legfontosabb és legrövidebb útvonal — hangsúlyozta a bankelnök. Bulgária három hónappal ezelőtt függesztette fel ismét 9,3 milliárd dolláros — kereskedelmi bankokkal szemben fennálló — adósságának kamattörlesztését, s a szófiai kormány csak akkor újítja fel a fizetést, ha a bankok figyelembe veszik a szankciók okozta károkat. Bulgária a külföldi kormányoknak 1,6 milliárd dollárral tartozik. (Reuter) 1993. október 1. Román lapértesülés Kudarc az IMF-nél Az Evenimentul zilei csütörtöki számának értesülése szerint kudarccal zárultak azok a megbeszélések, amelyeket a román kormány küldöttsége Washingtonban folytatott az elmúlt napokban a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel a készenléti hitelkeret második részletének lehívásáról, és gyakorlatilag az egész megállapodást újra kell tárgyalni. Washingtoni tartózkodása során a román küldöttség találkozott Michel Camdessus-sel, a nemzetközi pénzintézmény vezérigazgatójával. A román küldöttség vezetői az Adevarul korábbi jelentése szerint derűlátóan nyilatkoztak a megbeszélésről, ám az Evenimentul zilei friss értesülése szerint Románia “nulláról indul” a szükséges új megbeszéléseken és legjobb esetben is csak a jövő év közepére juthat hozzá a hitelkeret második részletéhez. A főbb vitapontok a román gazdaság olyan mutatóira vonatkoztak a lap szerint, mint a hitelkamat és a valutaárfolyam liberalizálása, a költségvetési hiány csökkentése, az inflációt növelő szubvenciók kiküszöbölése, a körbetartozás korlátozása, amit elvár a Valutaalap. (MTI) ® A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Bognár Nándor, Lakatos Mária Vezető szerkesztő: Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza Művészeti szerkesztő: Horváth László Szekciók: Aktuális: Szabó László Zsolt Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz Kvassinger Klára * Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Pénzügyek: Csabai Károly Vállalatok, árupiacok: Sági Gyöngyi *0 Vidék: Lázár Ildikó Wirtschaftskaleidoskop: Nemes Bettina Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga, Gaál Csaba, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kiss Tamás, Kovács Péter, Krekó László, Magos Katalin, Mádl József, Sz. Molnár János, Nyomárkay Kázmér, Pekár Erzsébet Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Tóth Mihály (Pozsony), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Káziratszarkasztók: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Tördülőszarkasztök: Gazdag István, Krepfer István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp„ Pf 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap előfizetési és Lapellátási íróijánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára . Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Irosta. ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.