Világgazdaság, 1993. december (25. évfolyam, 230/6237-249/6256. szám)

1993-12-01 / 230. (6237.) szám

2 . VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG A VW leépíti terveit a Skodával A német Volkswagen (VW) autógyár a következő öt év során mindössze 3,7 milliárd márkát kíván befektetni a cseh Skoda autógyárba, az eredetileg tervezett 7,1 milliárddal szemben — jelentette be a Skoda szóvivője. Ez a radikális csökkentés jóval meghaladja a korábbi értesüléseket (Világgazdaság, 1993. novem­ber 27., 1. oldal). A szóvivő megerősítette, hogy a VW nem építi meg az évi 400 ezer motor készítésére alkalmas motorgyárat. Hozzátette azonban, hogy a Skoda idén várhatóan a tavalyi 200 ezres rekordnál 10 százalékkal több gépkocsit állít elő. A német autógyár továbbra is kitart amellett, hogy 1995-re 70 százalékra növelje jelenlegi 31 százalékos részesedését a Skodában. (Reuter) Nő a GDP Csehországban Az idei év harmadik negyedében 0,5 százalékkal gyarapodott a hazai össztermék (GDP) Csehországban az egy évvel korábbihoz képest. A cseh nemzeti bank most nyilvánosságra hozott adatai szerint az idei év első háromnegyedében még 0,2 százalékkal kisebb volt a GDP, mint egy évvel korábban. (Reuter) Japán vámcsökkentési javaslat Japán újabb vámcsökkentési ajánlattal élt, a marhahús vámjának húszszázalékos mérséklését ajánlotta föl az uruguayi forduló né­ven ismert világkereskedelmi tárgyalásokon. Lapértesülések sze­rint Tokió azért tette az újabb vámmérséklésről szóló javaslatot, hogy ezzel is alátámassza a rizs piaci szabályozására vonatkozó kérését. A japán vezetés a hírek szerint megszüntetné a rizs beviteli tilalmát, de mennyiségi korlátot állítana a jövőben is, és csak hatéves átmeneti idő után vezetné be a vámokat. Nemrégiben Tokió mintegy hatezer termékféleség vámjának jelentős mértékű csökkentésére tett javaslatot, ezt követi a marhahús és a narancs vámmérsékléséről szóló mostani ajánlat. (MTI) Elmarad az orosz bányászok sztrájkja A vorkutai bányászok egy héttel elhalasztották az eredetileg mára tervezett sztrájkot, hogy időt adjanak a kormánynak a szakszerve­zet követelésének teljesítésére. A döntés a hét végén Jegor Gaj­­darxiz, a miniszterelnök első helyettesével folyatott megbeszélé­sek után született, amelyeken a moszkvai politikus kilátásba he­lyezte: hamarosan rendezik a bányászok kifizetetlen bérét. Egyes becslések szerint a kormány csupán szeptemberre 3 milliárd rubel­lel tartozik a bányászoknak. (Reuter) Ukrajna EK-csatlakozásának esélyei Ukrajna kész arra, hogy 15-20 éven belül az Európai Közösség (EK) teljes jogú tagja legyen — közölte Alekszandr Makarenko ukrán külügyminiszter-helyettes, miután hazaérkezett Brüsszelből. Maka­renko tárgyalásokat folytatott a belga fővárosban az EK illetékeseivel az ukrán csatlakozásról. Tájékoztatása szerint Ukrajnának először a gazdasági reformok terén kell eredményeket felmutatnia, és törvényeit összhangba kell hoznia a nemzetközi szabványokkal. A miniszterhe­lyettes elmondta, hogy szerinte Ukrajna négy-öt éven belül az EK társult tagja lehet. Makarenko hangsúlyozta, hogy a jövendő EK- tagság nem áll ellentétben Ukrajna FÁK-tagságával. (MTI) Lengyel—orosz kereskedelem Az EBRD is beszáll a finanszírozásba? (Folytatás az 1. oldalról) Az EBRD varsói képviseleté­nek vezetője szerint a projekt még kezdeti szakaszban van. Yves Fortin szerint egyelőre túl korai lenne megmondani, meny­nyi pénzzel járulna hozzá az EBR­D egy ilyen ügylethez. A lengyel külkereskedelmi tárca szóvivője lapunk további érdeklődésére közölte: Leslaw Podkanski a tervet megtárgyalta Davidov külgazdasági minisz­terrel, amikor a múlt pénteken — külkereskedelmi miniszter­ként tett első külföldi útja során — Moszkvában járt. A jelzett hitelnyújtásról tartandó tárgya­lások céljából december köze­pén orosz bankküldöttség utazik Londonba az Európa-bankhoz. A lengyel külkereskedelmi miniszter úgy vélte, ha sikerül a megállapodást az EBRD-vel a jövő év elején nyélbe ütni, a lengyel—orosz kereskedelem volumenét 10-15 százalékkal le­hetne növelni. Számos lengyel exportőrnek már sikerült utat ta­lálnia az orosz piacokra, de gyak­ran panaszkodnak amiatt, hogy kénytelenek bartertermékeket elfogadni fizetségül. A len­gyel—orosz kereskedelem érté­ke az év eddig eltelt szakában nem érte el az 1 milliárd dollárt, szemben például a csaknem 6 miliárddal, amelyet a lengyel— német kereskedelem mutat fel. Lengyelország az export élénkí­tésével csökkenteni kívánja a kétoldalú kereskedelem mérle­gén hátrányára mutatkozó hi­ányt, amely főleg az orosz kőo­laj és gáz importja miatt keletke­zett. Bányai Gyula Újraindul a kozloduji reaktor (Folytatás az L oldalról) Kozlodujban két újabb, 1000 megawattos és négy régebbi, 440 megawattos reaktor található. Ez utóbbiak közül pillanatnyilag csak három működik, a negye­diket két évig tartó javítás után várhatóan decemberben helye­zik ismét üzembe. Egy március végén lejáró egyezmény alapján Ukrajna na­pi 400 megawattnyi árammal látja el Bulgáriát, Kijev azonban belföldi ellátási nehézségekre hi­vatkozva leállította a szállításo­kat. (Az ukrán nehézségeket egyébként jelzi, hogy a hatósá­gok tegnap energiahiányra hi­vatkozva elrendelték a televízi­ós műsoridő napi 50 perces csök­kentését.) Bulgária vasárnap óta az áramszünetek bevezetésének határán táncolt, ez tette szüksé­gessé a reaktor mielőbbi beindí­tását. Dobrev beszámolt arról a furcsa helyzetről is, hogy a re­aktor kapacitásának növelése esetén vízmentés céljából leál­líthatnak néhány vízerőművet, sőt később esetleg áramot ex­portálnának Görögországba és Macedóniába. (Reuter) NEMZETKÖZI GAZDASÁG A WIIW szerint veszélyes Érdemes-e növelni a deficitet? Kelet-Európa bajain a nagyobb költségvetési deficitek árán növelt kormányzati kiadások segíthetnek — véli több kelet-európai közgazdász. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára szentségtörésnek számító elképzelésekkel egyre több gazdasági szakértő ért egyet. Az Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézetének (WIIW) múlt heti szimpóziumán ugyanakkor több nyugati közgazdász felhívta a figyelmet az effajta gondolkodás veszélyeire, különösen az inflációra. A volt szocialista országok­ban kialakult költségvetési hi­­ányok jellegzetesek: nem azért jönnek létre, mert túlkölteke­zik a kormány, hanem mert ezek az országok nem tudják kiadásaikat a bevételek csök­kenésével arányosan mérsékel­ni — mondta Kazimierz Laski, az intézet kutatási igazgatója. A bécsi szimpózium résztve­vői közül sokan úgy vélték, az egyetlen út e deficitek csök­kentésére a gazdaságok mo­torjainak újraindítása, ez ugyanis növeli az adóbevéte­leket és csökenti a szociális kiadások iránti igényeket. Az alapvető kérdés mármost az, hogy a térség milyen termé­szetű válsággal kénytelen meg­küzdeni. Ha ugyanis az itteni gazdaságok bajainak eredete nem keresleti, hanem strukturális jel­legű, akkor a deficitnövelés ön­magában nem fogja megoldani a gondokat, csak az inflációt ger­jeszti. Az eddigi tapasztalatok alapján pedig nincs gond a ke­reslettel, ezt bizonyítják a magas importmutatók. Az egyik probléma a kelet­európai gazdaságokkal, hogy még nem működnek a piacról írt tankönyvek alapján. A bérek az inflációt gerjesztve azzal együtt is nőhetnek, hogy a munkanél­küliek száma bővül. A termé­szetellenesen kedvező cseh mun­kanélküliségi mutató (3,2 száza­lék) például annak köszönhető, hogy a gazdaság szerkezetváltá­sa lassabban halad az elvártnál — vélte a prágai jegybank egyik közgazdásza. Oldrich sze­rint ezért van az, hogy — noha a csődök a jövőben 6-8 százalékra is felnyomhatják a munkanélkü­liségi rátát — a kormány eltér szokásos szabadpiaci álláspont­jától, és bérszabályozáshoz fo­lyamodik. Jerzy Osiatynsky volt lengyel pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a régióban a kormánykiadások nagy része adósságszolgálatra megy. Enélkül a deficitek lényegesen kisebbek lennének, ráadásul az inflációnak is jókora tényezője az az egyszeri hatás, amely az árliberalizációból és az adóre­formból származik. (Reuter) Mérföldkő a brazil adósságcsökkentés Brazília illetékes pénzügyi hivatalnokai és 800 bank képviselői hétfőn kezdték el 52 milliárd dollár brazil adósság csökkentéséről szóló megegyezés aláírását, amelyet a bankokat képvi­selő 19 tagú bizottság vezetője mérföldkőnek nevezett a nemzetközi adósságválságok történetében. A felek csökkentették a köl­csöntőkét és az adósságszol­gálatot, ezen felül együttesen — a részt vevő hitelezők végső számától függően — körülbe­lül 25 százalékkal csökkentik Brazília tartozását. A brazil adósság átütemezéséről a tár­gyalásokat egy évtizeddel ez­előtt kezdték el. Akkor a nem­zetközi pénzügyi rendszer összeomlásával fenyegetett, hogy Brazília beszüntette a tör­lesztést és a kamatfizetést. A most aláírt megállapodás — ha kellő számú hitelező alá­írja — lehetővé teszi, hogy Bra­zília rendezze viszonyát kül­földi hitelezőivel, és ennek ré­vén újból hozzájuthat külföldi hitelekhez. Ez pedig elenged­hetetlen számára a gazdasági nyitás és a gazdasági szerke­zetváltás szempontjából. Bra­zíliának ugyanakkor még meg kell állapodnia április közepé­ig a Nemzetközi Valutaalap­pal, hogy részt vehessen a Brady-programban, amely a ré­gi brazil adósságokat olyan köt­vényekre cseréli, amelyeket részben kamatmentes amerikai államkötvények fedeznek. Cardoso brazil pénzügymi­niszter pénteken kiadáscsök­kentő és adóemelő tervet is­mertetett abból a célból, hogy megküzdjön a havi 35 százalé­kos inflációval, csökkentve az 1994-re prognosztizált 22,2 milliárd dolláros költségveté­si hiányt. (Reuter) Újabb japán ösztönzőcsomag Pótköltségvetést fogadott el a japán kormány, négy hónapon belül a negyediket, miután a hivatalos statisztikák változatlanul gazdasági stagnálásról adtak számot. Hivatalos adatok szerint a munkanélküliek aránya az idő­szaki hatásokat kiszűrve 2,7 százalékra nőtt, ami 5 és fél év óta a legmagasabb szint. Októ­berben 100 munkát keresőre csak 67 betöltetlen munkahely jutott, hat éve ez a legkedve­zőtlenebb arány. A munkaügyi minisztérium szóvivője szerint a munkanélküliség minden főbb ágazatot érint, de különö­sen a feldolgozóipart, ahol nyo­ma sincs a helyzet javulásá­nak. Előzetes adatok szerint az ipari termelés októberben 5 szá­zalékkal csökkent, ez a legna­gyobb egyhavi csökkenés 1930 óta, amióta ezt az adatot szá­mítják. Több nagy cég, köztük a Mazda, ideiglenesen bezárta kapuit. Nem meglepő ezeket az ada­tokat látva, hogy az értéktőzs­dén a részvényárfolyamok a hétfőn zuhantak. Ez indította a kormányt az új pótköltségve­tés benyújtására négy hónap­pal azután, hogy még az előző kormány gazdaságösztönző tervcsomagot fogadott el. A pénzügyminisztérium szerint a parlamenti jóváhagyásra szo­ruló javaslat 709 milliárd jen előteremtését igényli az 1993/ 94-es költségvetés kiegyensú­lyozása céljából. Részben ezzel finanszíroz­zák a szeptemberben elfoga­dott rendkívüli gazdasági cso­magot. Ha a parlament jóvá­hagyja, a jelenlegi pénzügyi év költségvetésének főösszege 75,25 ezer milliárd jen lesz. (Reuter) Valutastabilizáció Fehéroroszországban Jóváhagyta Fehéroroszor­szág kormánya azt a terveze­tet, amelynek keretében stabi­lizálni kívánják az ország va­lutáját, szigorítani a monetáris politikát és növelni a deviza­­tartalékokat. Fehéroroszor­szágban jelenleg együtt van ér­vényben az átmeneti valuta és az Oroszországban már érvény­telen régi rubel. Az új program szerint a kor­mány véget fog vetni annak a gyakorlatnak, hogy a vállala­tok kedvezményes hitelhez jut­hatnak. Az ország jegybankja pedig egységesíteni fogja azo­kat a szabályokat, amelyek a belföldi és a külföldi tartalé­kokra vonatkoztak, valamint létrehoz egy stabilizációs ala­pot. A jövőben az árfolyamok alakulását a kereskedelmi és fizetési mérleg alakulása hatá­rozza meg. A kormány felszólította a jegybankot, hogy a hetente egy­szer működő minszki bankkö­zi valutapiacon támogassa az ország valutáját. Az új kor­mánytervezet állást foglalt amellett is, hogy Minszk a szep­temberi megállapodásnak meg­­felelően működjön továbbra is együtt Moszkvával a monetá­ris unió kialakításában. Addig is megtörténik egy önálló fe­hérorosz valuta kibocsátása. (AP-DJ) Elhalasztották az AvtoVaz privatizációját Elhalasztották a Lada autó­kat gyártó AvtoVaz cég priva­tizációját. Az ok, hogy a kor­mány és az autógyár vezetése nem tudott megegyezni, hol ér­tékesítsék a részvényeket. Az AvtoVaz a múlt héten jelentette be, hogy december­ben magánkézbe adja részvé­nyeinek 50 százalékát — 27,5 százalékot a kuponos privati­záció keretében, 22,5 százalé­kot készpénz ellenében, nyil­vános pályázaton. A vállalat­­vezetés — hogy nagyobb el­lenőrzést tarthasson meg — a részvények túlnyomó részét a vállalat togliatti székhelyén tar­tandó árverésen szerette volna értékesíteni. Az orosz vagyon­ügynökség álláspontja szerint viszont egyenlő esélyeket kell biztosítani minden orosznak. Ebben a hónapban az Avto- Vazé volt a második elhalasz­tott privatizáció Oroszország­ban. Múlt héten a Szurgutnyef­­tyegaz olajipari óriás magán­kézbe adása maradt el. A válla­lat — amely naponta 850 ezer barrel olajat termel — ugyanis szabálytalanul, maga határoz­ta meg a részvényeladás felté­teleit. Borisz Jelcin májusban kia­dott elnöki rendelete értelmé­ben az állami vállalatok rész­vényeinek legalább 29 száza­lékát kell magánkézbe adni. A legtöbb orosz állami nagyválla­latot ugyanakkor ma is az előző rezsimből visszamaradt vezetők irányítják, akik féltékenyen ra­gaszkodnak a vállalat feletti el­lenőrzéshez. (Reuter) 1993. december 1. Miskolc belvárosában 555 négyzetméter alapterületű, igényesen kialakított irodaház, kiváló infrastruktúrával, kedvező fizetési feltételekkel eladó (pince, fszt. + 3 szint). Kérje írásos tájékoztatónkat! Telefon: 46/411-936 Fax: 46/411-932 HA SZERETNÉ MEGTUDNI, hogy ezentúl HOGYAN INTÉZHCn­oGySZERŰÉBEN AZ IMAORT ástuK FORGALOMBA HOZATAL ELŐTT! MINŐSÉGVIZSGálATÁT ÉS VáMKÖZELTETÉSÉT, akkor vegyen részt­ az IMPORT FOGYASZTÁSI CIKKEK VÁMKEZELÉS ELŐTTI MINŐSÉG­VIZSGÁLATA című 1993. december 8-ai szakmai fórumunkon! Bővebb felvilágosítás: CO-NEX-TRAINING BT. Fax: 186-9394 Tel: 185-3111/1040-es mellék - VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Lakatos Mária, Varga András Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza Művészeti szerkesztő: Horváth­ László Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai L. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Csabai Károly Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Iómar Rezső (alapító tag),­­ Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga, Gárdonyi Imre, Kiss Tamás, Kovács Péter, Krekó László, Magos Katalin, Mádl József, Pekár Erzsébet, Thoma Csaba, Vígh Gábor Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Tördsfőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG fkt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet

Next