Világgazdaság, 1994. június (26. évfolyam, 104/6360-125/6381. szám)

1994-06-01 / 104. (6360.) szám

2 . VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN EU-terv a szarvasmarha-betegség megfékezésére Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei támogatják a brüsszeli bizottság agrárkérdésekben illetékes tagjának, Rene Steichennek a szarvasmarhák BSE-néven ismert agy­velőbeteg­sége terjedésének megakadályozására kidolgozott javaslatait — közölte a bizottság szóvivője. Az ötpontos csomagterv egyebek mellett azt javasolja, hogy tiltsák be a marhahús felhasználását a szarvasmarhák táplálásában, s a hús feldolgozását a korábbinál magasabb hőmérsékleten végezzék. (Reuter) Adókedvezmény a Kamaznak Borisz Jelcin orosz elnök adókedvezményt adott a Kamaz teher­­gépkocsigyárnak, az ország egyik legnagyobb ipari üzemének. A jövedelem- és hozzáadottérték-adóra vonatkozó mentesség az év végéig marad érvényben. A vállalat Naberezsnije Cselniben lévő központjába látogató orosz elnök közölte, az adókedvezmé­nyek megadásával a moszkvai vezetés elő akarja segíteni a Kamaz motorgyárában a múlt évben pusztító tűz okozta károk helyreállítását. A vállalat az elmúlt évben 140 milliárd rubelnyi állami segítséget kapott a helyreállítás meggyorsítására. A tűz­vész előtt a Kamaz volt a világ legnagyobb nehéztehergépkocsi­­gyára, 1992-ben 90 ezer teherautó és 230 ezer motor készült a gyárhoz tartozó 18 üzemben. A vállalat illetékesei azt remélik, hogy ebben az évben már ismét 200 ezer motor készülhet a Kamaznál. (Reuter) Bizonytalan az ukrán IMF-hitel sorsa Befejezte tíznapos ukrajnai vizsgálódását a Nemzetközi Valuta­alap szakértői csoportja. Az IMF munkatársai azt vizsgálták, hogy Kijev teljesítette-e azokat a feltételeket, amelyek alapján igénybe veheti a nemzetközi pénzügyi szervezet 700 millió dolláros, 15 éves futamidejű, 6-7 százalékos kamattal a gazdaság átalakítására nyújtandó hitelét. A hivatalos ukrán szervek derű­látása ellenére az IMF illetékese azt nyilatkozta, hogy az ország politikai stabilitása elengedhetetlen a hitelnyújtáshoz, így ked­vező döntésre csak akkor számíthat Kijev, ha megalakul az új kormány, s világossá válnak annak céljai. (3E-News) Szerb veszteségek a szankciók miatt Belgrádban 35 milliárd dollárra becsülik a szankciók miatti közvetlen veszteségeket, s a közvetett kárt mintegy százmilli­­árdra teszik. Szerb politikai és gazdasági körökben mindazonál­tal úgy vélekednek, hogy az országot a szankciókkal nem lehet politikájának megváltoztatására késztetni, s a bojkott csak ho­mogénné tette a szerb társadalmat. (MTI) Francia támogatás Szarajevó újjáépítésére Franciaország 25 millió frankot (4,4 millió dollár) ad Szarajevó újjáépítésére, elsősorban az elektromos ellátás helyreállítására az Electricite de France állami vállalat közreműködésével — közölte Alphandery gazdasági miniszter. Tájékoztatása szerint először a bosnyák főváros lakói és a kórházak részesülnek a támogatásból. (Reuter) Chilei—amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások Ma utazik az Egyesült Államokba a chilei kormány delegációja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás előkészítéséről tár­gyaljon — jelentette be Eduardo Aninat pénzügyminiszter. Tájékoztatása szerint a tárgyalásokon elsősorban arról lesz szó, hogy Chile csatlakozhat-e az Észak-Amerikai Szabadkereske­delmi Megállapodáshoz (NAFTA). Chile abban bízik, hogy 1995-re elkészülhet a megállapodás. (VVD) Nő Ukrajna tartozása az orosz gázért Ismét megnőtt annak a veszélye, hogy az orosz Gazprom cég leállítja ukrajnai gázszállításait — vált ismeretessé az ukrán kormány keddi ülése után. A kormány adatai szerint május közepén 14,5 milliárd karbovanyec (100 karbovanyec 4,4 rubelt ér) volt a gáztartozás, elsősorban az ipari és mezőgazdasági üzemek, energetikai cégek maradtak el a fizetéssel. (VWD) Változatlan munkanélküliség Ausztriában A szezonális ingadozásoktól megtisztítva 4,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Ausztriában május végén, s ezzel a koráb­bi hónapokhoz képest azonos szinten maradt. Egyéves összeha­sonlításban csökkent is a munkanélküliek száma, közel hétezer­rel. (VWD) Felszabadított hitelek Algériának Az Európai Unió 154 millió ECU-hitelt szabadított fel Algériá­nak, amelyet előzőleg a Nemzetközi Valutaalappal való megál­lapodáshoz kötött — közölte George Papandreu görög külügy­miniszter, aki újabb 200 millió ECU-s pénzügyi segítséget helyezett kilátásba. Az EU elnöki tisztét betöltő Görögország diplomáciájának vezetője sürgette Liamine Zerual algériai elnö­köt, hogy nyissa meg jobban Algéria gazdaságát, és síkra szállt a piacgazdaság kiépítését célzó reformok folytatásáért. (MTI) Moszkva fizet Prágának (Folytatás az 1. oldalról) Az 1990-ben és 1991-ben felhalmozódott 1,844 milliárd dollár kereskedelmi hiány és a kamatok visszafizetését 1999- re ütemezték át a cseh hírügy­nökség szerint. Rudlovcak kö­zölte: a csehek jobban szeret­ték volna, ha olajjal és földgáz­zal történik a törlesztés, de az oroszok elutasították az ilyen javaslatokat. Fontolóra vették azt a lehetőséget is, hogy tőké­sítik az orosz tartozásokat az adósság megtérítése, valamint a cseh és orosz vállalatok ke­reskedelmi kapcsolatainak élénkítése céljából. Ha a cseh kormány a megállapodást jó­váhagyja, három héten belül aláírják az erről szóló szerző­dést — jelentette a CTK. Az egykori Csehszlovákiá­val szemben fennálló 5 milli­árd dolláros orosz adósságot 2:1 arányban osztották fel a Cseh Köztársaság és Szlová­kia között. A Szlovákiának já­ró adósság visszafizetésének feltételei még nem ismerete­sek. (AP-DJ) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Német-francia csúcstalálkozó Egyezség az uniós célkitűzésekről Németország és Franciaország vezető politikusai egyezségre jutottak abban, hogy milyen közösségi politikát folytasson a két ország, amely egymást követi majd az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztében. Németország július 1-én, Franciaország pedig hat hónappal később veszi át az elnöki tisztet. Alain Juppé francia és Klaus Kinkel német külügyminiszter Mulhouse-ban folytatott meg­beszéléseik után kijelentették: az elsőrendű feladatok közé tarto­zik a gazdasági növekedés bein­dítása, a közép- és kelet-európai országok felkészítése az EU-tag­­ság feltételeinek teljesítésére, a szervezett bűnözés elleni harc fo­kozása és a brüsszeli EU-központ hatáskörének részleges átalakítá­sa, amely csökkentené Brüsszel befolyását a gazdasági és nemze­ti politikai kérdésekben. A politikusok szóvivői azt is közölték, hogy Bonn és Párizs az EU júniusi korfui csúcstalál­kozóján azt javasolja majd: az EU segítsen Ukrajnának két biz­tonságos atomerőmű felépítésé­ben, ha Kijev cserében hajlandó bezárni a csernobili erőművet. A hagyományos német— francia csúcsszintű egyezteté­sek első napján a két fél csak a munkaerőpiac hosszú távú de­regulációjának ügyében képvi­selt egymástól eltérő véleményt. A javaslat ugyanis hosszú ideje érvényben lévő francia szabá­lyok eltörlését is kilátásba he­lyezi, s míg a német gazdasági minisztérium üdvözölte a terve­zetet, Edmond Alphandery fran­cia gazdasági miniszter kije­lentette: a tervezet csak ajánlá­sokat tartalmaz, amelyek nem kötelezőek az egyes országok számára. A kormányfők találkozóján Helmut Kohl és Edouard Balla­dur is megerősítette elkötelezett­ségét a kelet-európai országok EU-hoz való közelítése mellett, s megismételték javaslatukat, amely szerint a térség államait meg kellene hívni az EU-tagál­­lamok éves csúcstalálkozóira. A német és francia delegáci­ókhoz közeli források szerint mind Bonn, mind pedig Párizs szívesen venné, ha a jelenlegi belga miniszterelnök Jean-Luc Dehaene váltaná fel Jacques De­­lors-t az EU brüsszeli bizottsá­gának élén. A francia politikus mandátuma az év végén jár le, s Németország és Franciaország egyelőre nem kívánja nyilváno­san bejelenteni utódjelöltjét, at­tól tartva, hogy ezzel elidegenít­­hetnék a többi tagállamot. Elemzők szerint elsősorban Nagy-Britannia ellenzi Dehae­ne jelölését, mivel London úgy véli, hogy a belga politikus túl­zottan elkötelezett az “EU-föde­­ralizmus” mellett. (Reuter) Brüsszeli vélemények a magyar választásokról „A külkapcsolatok alapjai változatlanok” Brüsszelben nem számítanak a magyar külpolitika változására.­Szakértők szerint továbbra is elsődleges cél marad az Európai Unióhoz való csatlakozás, ám a gazdaságpolitikai vezetés mozgástere egyre szűkül. Brüsszeli diplomaták vélemé­nye szerint a baloldal választási győzelme nem fogja jelentősen befolyásolni az ország külpoliti­káját, Magyarország fenn fogja tartani az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát. Ugyan­akkor a balratolódást figyelmez­tető jelnek kell tekinteni: nem­csak Magyarországnak, hanem az egész régiónak az eddiginél nagyobb gazdasági segítségre van szüksége. Németország, amely az év má­sodik felében az unió soros elnö­ke, elsődleges feladatának te­kinti a kelet-európai országok gazdaságának és kereskedelmé­nek támogatását. Az Európai Unió és a többi nemzetközi szervezet, köztük a Világbank, erősen korlátozza a térség országainak politikia mozgásterét — jelentette ki az unió egyik tisztségviselője. Vár­hatóan a jövőben nagyobb hang­súlyt kap a szociálpolitika, ám a Nemzetközi Valutaalap nem fogja megengedni a költségve­tési deficit további növekedését. Még mindig hazánk vonzza a legtöbb külföldi tőkét, ugyanak­kor félő, hogy az új kormány protekcionista intézkedéseket fog hozni a gyenge lábakon álló ipar védelmére. Egy másik diplomata vélemé­nye szerint a Szocialista Párt va­lóban demokratikus politikai erőnek tekinthető, nem áll szán­dékában a régi rendszer vissza­állítása. Ugyanakkor ha a lakos­ság széles rétegeinek életkörül­ményei hamarosan nem kezde­nek el javulni, komoly társadal­mi feszültségek jelenhetnek meg, szélsőséges esetben a piac­­gazdaság szükségességét is meg­kérdőjelezheti­k. Márpedig az unióhoz való csatlakozás alap­­feltétele a demokratikus politi­kai rendszer és a piacgazdaság. A baloldal győzelme egy — Brüsszelnek nem tetsző — fo­lyamat kezdetét jelentheti, ám a lengyel tapasztalatok azt mutat­ják, hogy egy baloldali kormány is képes a szükséges népszerűt­len gazdasági intézkedések meg­­hozatalára. (Reuter) Sokba kerül az EU keleti bővítése (Folytatás az 1. oldalról) Az agrárpolitika Kelet- Európára való kiterjesztése je­lenleg nem vezetne a kiadások növelésére, mert ezek az or­szágok még nettó importőrök. Ha azonban mezőgazdasági termelékenysége nőne, a ke­let-európai országok is export­­támogatáshoz jutnának. Ezért az unió Kelet-Európára való kiterjesztése feltétlenül meg­követeli az agrárpolitika mély­reható reformját, többek kö­zött a termelési támogatások helyett jövedelemkiegészítési rendszerre kellene áttérni. De ez is költséges volna, mert Közép- és Kelet-Európában a mezőgazdasági foglalkoztatot­tak részaránya sokkal nagyobb, mint az Európai Unió 6-7 szá­zalékos átlaga. A szakértők az unió hitelnyújtását is reformál­ni kívánják, növelni kellene az Európai Beruházási Bank (EIB) szerepét. Fontosabbá vál­na a harmadik országoknak va­ló hitelnyújtás, miután beve­zették az egységes valutát és a szabad tőkepiacokat. (WWD) 1994. június 1. Oroszország Csökkenő kamatlábak Az orosz központi bank még a hét folyamán csökkenteni fogja a leszámítolási kamat­lábat — jelentette be tegnap Viktor Gerascsenko. A bank elnöke hozzátette, hogy az in­tézkedést a piaci kamatlábak csökkenése indokolja. Az orosz nemzeti bank alig több mint egy hónap alatt im­már harmadszor dönt a kamat­lábak csökkentése mellett. Je­lenleg az éves kamatláb 200 százalék. Bankárvélemények szerint az újabb kamatcsökken­tés nem lesz hatással a piacra, mivel az éves bankközi kama­tok jelenleg is 170 százalékon állnak, ami jóval alacsonyabb a központi bank kamatainál. A bankelnök azt is közölte, hogy Borisz Jelcin elnök júni­us 8-án írja alá a külföldi ban­kok tevékenységét korlátozó intézkedések enyhítéséről szó­ló rendeletet, s már most fel­szólította a központi bankot és a kormányt, hogy készüljön fel a változások fennakadás nél­küli bevezetésére. Gerascsen­ko nem mondta el, hogy az 1993 novemberében beveze­tett korlátozások teljes vagy részleges feloldására lehet szá­mítani, csak annyit közölt, hogy a központi bank és a kormány két lehetőség megvalósításán dolgozik. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Lakatos Mária, Varga András Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga,Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László,­Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN­ 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.V.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ­A Varsót ismét befektetői kategóriába sorolják? A lengyel adósságtörlesztés módozatai Lengyelország több milliárd dolláros adósságcserét indít el 1995-ben — mondta Krzysztof Krowacki, a lengyel adósságokról tárgyaló küldöttségek vezetője. Az amerikai kormány kötvényt bocsát ki, amely fedezetet nyújt az új lengyel kötvénykibocsátáshoz, amelyet Varsó a javasolt új megállapodás szerint majd elindít. Krowacki reméli, hogy 1995 elejére a kibocsátás megindulhat. Más jelentés szerint az ügy­let keretében 30 éves lejáratú diszkont árfolyamon forgalma­zott kötvényt bocsátanak ki, amely az eredeti tartozás 45 százalékos leértékelését jelen­tené, ezenkívül ugyancsak 30 éves lejáratra névértéken for­galmazott kötvényt is kibocsá­tanak. Végül 20 éves lejáratú kötvényeket a kamattartozás fejében, valamint 25 éves lejá­ratú kötvényeket, amelyek le­hetővé teszik Lengyelország­nak, hogy új pénzhez jusson az átütemezési ügylet költségei­nek fedezéséhez. Lengyelország 41 százalékos értéken visszavásárolja 13,2 milliárd dollár adósság 20 szá­zalékát és a kamattartozást, és 38 százalékos értéken a meg­újuló hiteleket. Egyelőre nem állapítottak meg felső határt, a lengyelek remélik, hogy min­den hitelező bankot ki tudnak elégíteni. A visszavásárlás azon­­ban nem lehet több 20 százalék­nál, mert Lengyelország ennél többet nem tud fizetni. Krowacki azt is kijelentette, bízik benne, hogy a hitelező kereskedelmi bankok részt vesz­nek a javasolt hitelátütemezési tervben. A bankoknak június 29-ig kell nyilatkozniuk, hogy milyen átütemezési módot vá­lasztanak. A megállapodást szeptember 13-án írják alá Var­sóban, az adósságcsere dátuma október 31 lesz. A Londoni Klubbal tárgyaló lengyel küldöttség vezetője sze­rint jó esélye van annak, hogy a lengyel adósságok ismét beru­házási osztályozást kapnak. A hitelező bankok küldöttségének vezetője, Ernst Moritz Tipp, a Dresdner Bank munkatársa ki­jelentette: arra számít, hogy a most tárgyalt átütemezési terv­­javaslat után a lengyel adóssá­gok hamarosan befektetői osz­tályzatot kapnak. Lipp kijelen­tette, hogy a bankoknak kell nyilatkozniuk, hogy az újonnan kibocsátott kötvények közül melyik formát választják. Az ügylet teljesen önkéntes. Ha a visszavásárlást választók aránya felülmúlja a 20 százalé­kot, a bankoknak meg kell mon­daniuk, hogy a többi lehetőség közül melyiket választják. A másik korlát, hogy az új pénz felvételére módot adó kötvé­nyek nem múlhatják felül az 5 százalékot. A végleges össze­geket csak június 29 után lehet tudni. A megegyezés hasonló ahhoz, amelyet Lengyelország a Párizsi Klubbal, azaz a hivatalos hitelezőkkel kötött tartozásainak 50 százalékos elengedéséről. (Reuter, AP—DJ)

Next