Világgazdaság, 1994. június (26. évfolyam, 104/6360-125/6381. szám)
1994-06-01 / 104. (6360.) szám
2 . VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN EU-terv a szarvasmarha-betegség megfékezésére Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei támogatják a brüsszeli bizottság agrárkérdésekben illetékes tagjának, Rene Steichennek a szarvasmarhák BSE-néven ismert agyvelőbetegsége terjedésének megakadályozására kidolgozott javaslatait — közölte a bizottság szóvivője. Az ötpontos csomagterv egyebek mellett azt javasolja, hogy tiltsák be a marhahús felhasználását a szarvasmarhák táplálásában, s a hús feldolgozását a korábbinál magasabb hőmérsékleten végezzék. (Reuter) Adókedvezmény a Kamaznak Borisz Jelcin orosz elnök adókedvezményt adott a Kamaz tehergépkocsigyárnak, az ország egyik legnagyobb ipari üzemének. A jövedelem- és hozzáadottérték-adóra vonatkozó mentesség az év végéig marad érvényben. A vállalat Naberezsnije Cselniben lévő központjába látogató orosz elnök közölte, az adókedvezmények megadásával a moszkvai vezetés elő akarja segíteni a Kamaz motorgyárában a múlt évben pusztító tűz okozta károk helyreállítását. A vállalat az elmúlt évben 140 milliárd rubelnyi állami segítséget kapott a helyreállítás meggyorsítására. A tűzvész előtt a Kamaz volt a világ legnagyobb nehéztehergépkocsigyára, 1992-ben 90 ezer teherautó és 230 ezer motor készült a gyárhoz tartozó 18 üzemben. A vállalat illetékesei azt remélik, hogy ebben az évben már ismét 200 ezer motor készülhet a Kamaznál. (Reuter) Bizonytalan az ukrán IMF-hitel sorsa Befejezte tíznapos ukrajnai vizsgálódását a Nemzetközi Valutaalap szakértői csoportja. Az IMF munkatársai azt vizsgálták, hogy Kijev teljesítette-e azokat a feltételeket, amelyek alapján igénybe veheti a nemzetközi pénzügyi szervezet 700 millió dolláros, 15 éves futamidejű, 6-7 százalékos kamattal a gazdaság átalakítására nyújtandó hitelét. A hivatalos ukrán szervek derűlátása ellenére az IMF illetékese azt nyilatkozta, hogy az ország politikai stabilitása elengedhetetlen a hitelnyújtáshoz, így kedvező döntésre csak akkor számíthat Kijev, ha megalakul az új kormány, s világossá válnak annak céljai. (3E-News) Szerb veszteségek a szankciók miatt Belgrádban 35 milliárd dollárra becsülik a szankciók miatti közvetlen veszteségeket, s a közvetett kárt mintegy százmilliárdra teszik. Szerb politikai és gazdasági körökben mindazonáltal úgy vélekednek, hogy az országot a szankciókkal nem lehet politikájának megváltoztatására késztetni, s a bojkott csak homogénné tette a szerb társadalmat. (MTI) Francia támogatás Szarajevó újjáépítésére Franciaország 25 millió frankot (4,4 millió dollár) ad Szarajevó újjáépítésére, elsősorban az elektromos ellátás helyreállítására az Electricite de France állami vállalat közreműködésével — közölte Alphandery gazdasági miniszter. Tájékoztatása szerint először a bosnyák főváros lakói és a kórházak részesülnek a támogatásból. (Reuter) Chilei—amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások Ma utazik az Egyesült Államokba a chilei kormány delegációja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás előkészítéséről tárgyaljon — jelentette be Eduardo Aninat pénzügyminiszter. Tájékoztatása szerint a tárgyalásokon elsősorban arról lesz szó, hogy Chile csatlakozhat-e az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (NAFTA). Chile abban bízik, hogy 1995-re elkészülhet a megállapodás. (VVD) Nő Ukrajna tartozása az orosz gázért Ismét megnőtt annak a veszélye, hogy az orosz Gazprom cég leállítja ukrajnai gázszállításait — vált ismeretessé az ukrán kormány keddi ülése után. A kormány adatai szerint május közepén 14,5 milliárd karbovanyec (100 karbovanyec 4,4 rubelt ér) volt a gáztartozás, elsősorban az ipari és mezőgazdasági üzemek, energetikai cégek maradtak el a fizetéssel. (VWD) Változatlan munkanélküliség Ausztriában A szezonális ingadozásoktól megtisztítva 4,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Ausztriában május végén, s ezzel a korábbi hónapokhoz képest azonos szinten maradt. Egyéves összehasonlításban csökkent is a munkanélküliek száma, közel hétezerrel. (VWD) Felszabadított hitelek Algériának Az Európai Unió 154 millió ECU-hitelt szabadított fel Algériának, amelyet előzőleg a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodáshoz kötött — közölte George Papandreu görög külügyminiszter, aki újabb 200 millió ECU-s pénzügyi segítséget helyezett kilátásba. Az EU elnöki tisztét betöltő Görögország diplomáciájának vezetője sürgette Liamine Zerual algériai elnököt, hogy nyissa meg jobban Algéria gazdaságát, és síkra szállt a piacgazdaság kiépítését célzó reformok folytatásáért. (MTI) Moszkva fizet Prágának (Folytatás az 1. oldalról) Az 1990-ben és 1991-ben felhalmozódott 1,844 milliárd dollár kereskedelmi hiány és a kamatok visszafizetését 1999- re ütemezték át a cseh hírügynökség szerint. Rudlovcak közölte: a csehek jobban szerették volna, ha olajjal és földgázzal történik a törlesztés, de az oroszok elutasították az ilyen javaslatokat. Fontolóra vették azt a lehetőséget is, hogy tőkésítik az orosz tartozásokat az adósság megtérítése, valamint a cseh és orosz vállalatok kereskedelmi kapcsolatainak élénkítése céljából. Ha a cseh kormány a megállapodást jóváhagyja, három héten belül aláírják az erről szóló szerződést — jelentette a CTK. Az egykori Csehszlovákiával szemben fennálló 5 milliárd dolláros orosz adósságot 2:1 arányban osztották fel a Cseh Köztársaság és Szlovákia között. A Szlovákiának járó adósság visszafizetésének feltételei még nem ismeretesek. (AP-DJ) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Német-francia csúcstalálkozó Egyezség az uniós célkitűzésekről Németország és Franciaország vezető politikusai egyezségre jutottak abban, hogy milyen közösségi politikát folytasson a két ország, amely egymást követi majd az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztében. Németország július 1-én, Franciaország pedig hat hónappal később veszi át az elnöki tisztet. Alain Juppé francia és Klaus Kinkel német külügyminiszter Mulhouse-ban folytatott megbeszéléseik után kijelentették: az elsőrendű feladatok közé tartozik a gazdasági növekedés beindítása, a közép- és kelet-európai országok felkészítése az EU-tagság feltételeinek teljesítésére, a szervezett bűnözés elleni harc fokozása és a brüsszeli EU-központ hatáskörének részleges átalakítása, amely csökkentené Brüsszel befolyását a gazdasági és nemzeti politikai kérdésekben. A politikusok szóvivői azt is közölték, hogy Bonn és Párizs az EU júniusi korfui csúcstalálkozóján azt javasolja majd: az EU segítsen Ukrajnának két biztonságos atomerőmű felépítésében, ha Kijev cserében hajlandó bezárni a csernobili erőművet. A hagyományos német— francia csúcsszintű egyeztetések első napján a két fél csak a munkaerőpiac hosszú távú deregulációjának ügyében képviselt egymástól eltérő véleményt. A javaslat ugyanis hosszú ideje érvényben lévő francia szabályok eltörlését is kilátásba helyezi, s míg a német gazdasági minisztérium üdvözölte a tervezetet, Edmond Alphandery francia gazdasági miniszter kijelentette: a tervezet csak ajánlásokat tartalmaz, amelyek nem kötelezőek az egyes országok számára. A kormányfők találkozóján Helmut Kohl és Edouard Balladur is megerősítette elkötelezettségét a kelet-európai országok EU-hoz való közelítése mellett, s megismételték javaslatukat, amely szerint a térség államait meg kellene hívni az EU-tagállamok éves csúcstalálkozóira. A német és francia delegációkhoz közeli források szerint mind Bonn, mind pedig Párizs szívesen venné, ha a jelenlegi belga miniszterelnök Jean-Luc Dehaene váltaná fel Jacques Delors-t az EU brüsszeli bizottságának élén. A francia politikus mandátuma az év végén jár le, s Németország és Franciaország egyelőre nem kívánja nyilvánosan bejelenteni utódjelöltjét, attól tartva, hogy ezzel elidegeníthetnék a többi tagállamot. Elemzők szerint elsősorban Nagy-Britannia ellenzi Dehaene jelölését, mivel London úgy véli, hogy a belga politikus túlzottan elkötelezett az “EU-föderalizmus” mellett. (Reuter) Brüsszeli vélemények a magyar választásokról „A külkapcsolatok alapjai változatlanok” Brüsszelben nem számítanak a magyar külpolitika változására.Szakértők szerint továbbra is elsődleges cél marad az Európai Unióhoz való csatlakozás, ám a gazdaságpolitikai vezetés mozgástere egyre szűkül. Brüsszeli diplomaták véleménye szerint a baloldal választási győzelme nem fogja jelentősen befolyásolni az ország külpolitikáját, Magyarország fenn fogja tartani az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát. Ugyanakkor a balratolódást figyelmeztető jelnek kell tekinteni: nemcsak Magyarországnak, hanem az egész régiónak az eddiginél nagyobb gazdasági segítségre van szüksége. Németország, amely az év második felében az unió soros elnöke, elsődleges feladatának tekinti a kelet-európai országok gazdaságának és kereskedelmének támogatását. Az Európai Unió és a többi nemzetközi szervezet, köztük a Világbank, erősen korlátozza a térség országainak politikia mozgásterét — jelentette ki az unió egyik tisztségviselője. Várhatóan a jövőben nagyobb hangsúlyt kap a szociálpolitika, ám a Nemzetközi Valutaalap nem fogja megengedni a költségvetési deficit további növekedését. Még mindig hazánk vonzza a legtöbb külföldi tőkét, ugyanakkor félő, hogy az új kormány protekcionista intézkedéseket fog hozni a gyenge lábakon álló ipar védelmére. Egy másik diplomata véleménye szerint a Szocialista Párt valóban demokratikus politikai erőnek tekinthető, nem áll szándékában a régi rendszer visszaállítása. Ugyanakkor ha a lakosság széles rétegeinek életkörülményei hamarosan nem kezdenek el javulni, komoly társadalmi feszültségek jelenhetnek meg, szélsőséges esetben a piacgazdaság szükségességét is megkérdőjelezhetik. Márpedig az unióhoz való csatlakozás alapfeltétele a demokratikus politikai rendszer és a piacgazdaság. A baloldal győzelme egy — Brüsszelnek nem tetsző — folyamat kezdetét jelentheti, ám a lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy egy baloldali kormány is képes a szükséges népszerűtlen gazdasági intézkedések meghozatalára. (Reuter) Sokba kerül az EU keleti bővítése (Folytatás az 1. oldalról) Az agrárpolitika Kelet- Európára való kiterjesztése jelenleg nem vezetne a kiadások növelésére, mert ezek az országok még nettó importőrök. Ha azonban mezőgazdasági termelékenysége nőne, a kelet-európai országok is exporttámogatáshoz jutnának. Ezért az unió Kelet-Európára való kiterjesztése feltétlenül megköveteli az agrárpolitika mélyreható reformját, többek között a termelési támogatások helyett jövedelemkiegészítési rendszerre kellene áttérni. De ez is költséges volna, mert Közép- és Kelet-Európában a mezőgazdasági foglalkoztatottak részaránya sokkal nagyobb, mint az Európai Unió 6-7 százalékos átlaga. A szakértők az unió hitelnyújtását is reformálni kívánják, növelni kellene az Európai Beruházási Bank (EIB) szerepét. Fontosabbá válna a harmadik országoknak való hitelnyújtás, miután bevezették az egységes valutát és a szabad tőkepiacokat. (WWD) 1994. június 1. Oroszország Csökkenő kamatlábak Az orosz központi bank még a hét folyamán csökkenteni fogja a leszámítolási kamatlábat — jelentette be tegnap Viktor Gerascsenko. A bank elnöke hozzátette, hogy az intézkedést a piaci kamatlábak csökkenése indokolja. Az orosz nemzeti bank alig több mint egy hónap alatt immár harmadszor dönt a kamatlábak csökkentése mellett. Jelenleg az éves kamatláb 200 százalék. Bankárvélemények szerint az újabb kamatcsökkentés nem lesz hatással a piacra, mivel az éves bankközi kamatok jelenleg is 170 százalékon állnak, ami jóval alacsonyabb a központi bank kamatainál. A bankelnök azt is közölte, hogy Borisz Jelcin elnök június 8-án írja alá a külföldi bankok tevékenységét korlátozó intézkedések enyhítéséről szóló rendeletet, s már most felszólította a központi bankot és a kormányt, hogy készüljön fel a változások fennakadás nélküli bevezetésére. Gerascsenko nem mondta el, hogy az 1993 novemberében bevezetett korlátozások teljes vagy részleges feloldására lehet számítani, csak annyit közölt, hogy a központi bank és a kormány két lehetőség megvalósításán dolgozik. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Lakatos Mária, Varga András Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga,Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László,Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.V.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. A Varsót ismét befektetői kategóriába sorolják? A lengyel adósságtörlesztés módozatai Lengyelország több milliárd dolláros adósságcserét indít el 1995-ben — mondta Krzysztof Krowacki, a lengyel adósságokról tárgyaló küldöttségek vezetője. Az amerikai kormány kötvényt bocsát ki, amely fedezetet nyújt az új lengyel kötvénykibocsátáshoz, amelyet Varsó a javasolt új megállapodás szerint majd elindít. Krowacki reméli, hogy 1995 elejére a kibocsátás megindulhat. Más jelentés szerint az ügylet keretében 30 éves lejáratú diszkont árfolyamon forgalmazott kötvényt bocsátanak ki, amely az eredeti tartozás 45 százalékos leértékelését jelentené, ezenkívül ugyancsak 30 éves lejáratra névértéken forgalmazott kötvényt is kibocsátanak. Végül 20 éves lejáratú kötvényeket a kamattartozás fejében, valamint 25 éves lejáratú kötvényeket, amelyek lehetővé teszik Lengyelországnak, hogy új pénzhez jusson az átütemezési ügylet költségeinek fedezéséhez. Lengyelország 41 százalékos értéken visszavásárolja 13,2 milliárd dollár adósság 20 százalékát és a kamattartozást, és 38 százalékos értéken a megújuló hiteleket. Egyelőre nem állapítottak meg felső határt, a lengyelek remélik, hogy minden hitelező bankot ki tudnak elégíteni. A visszavásárlás azonban nem lehet több 20 százaléknál, mert Lengyelország ennél többet nem tud fizetni. Krowacki azt is kijelentette, bízik benne, hogy a hitelező kereskedelmi bankok részt vesznek a javasolt hitelátütemezési tervben. A bankoknak június 29-ig kell nyilatkozniuk, hogy milyen átütemezési módot választanak. A megállapodást szeptember 13-án írják alá Varsóban, az adósságcsere dátuma október 31 lesz. A Londoni Klubbal tárgyaló lengyel küldöttség vezetője szerint jó esélye van annak, hogy a lengyel adósságok ismét beruházási osztályozást kapnak. A hitelező bankok küldöttségének vezetője, Ernst Moritz Tipp, a Dresdner Bank munkatársa kijelentette: arra számít, hogy a most tárgyalt átütemezési tervjavaslat után a lengyel adósságok hamarosan befektetői osztályzatot kapnak. Lipp kijelentette, hogy a bankoknak kell nyilatkozniuk, hogy az újonnan kibocsátott kötvények közül melyik formát választják. Az ügylet teljesen önkéntes. Ha a visszavásárlást választók aránya felülmúlja a 20 százalékot, a bankoknak meg kell mondaniuk, hogy a többi lehetőség közül melyiket választják. A másik korlát, hogy az új pénz felvételére módot adó kötvények nem múlhatják felül az 5 százalékot. A végleges összegeket csak június 29 után lehet tudni. A megegyezés hasonló ahhoz, amelyet Lengyelország a Párizsi Klubbal, azaz a hivatalos hitelezőkkel kötött tartozásainak 50 százalékos elengedéséről. (Reuter, AP—DJ)