Világgazdaság, 1994. augusztus (26. évfolyam, 148/6404-168/6424. szám)
1994-08-02 / 148. (6404.) szám
20s VILÁGGAZDASÁG Bérstop Lengyelországban Négy hónapra szóló, minden állami és önkormányzati vállalatra kiterjedő bérstopot vezettek be hétfőn Legyelországban. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a bérek emelkedése az idei első félévben jóval gyorsabb volt, mint ahogy azt korábban a költségvetésben meghatározták, és ezáltal tavaly december óta 4,3 százalékkal nőttek a reáljövedelmek. (MTI) EBRD-hitel Észtországnak Nyolcmillió ECU (9,6 millió dollár) hitelt tervez Észtországnak nyújtani az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank (EBRD) az ottani kis- és középvállalatok támogatására — jelentette ki Gunnar Kraft EBRD-alelnök. A két egyenlő részletben lehívható, nyolcéves futamidejű kölcsön első részletét Tallinn a tervek szerint már egy hónapon belül megkapná. (WWD) A Shell olajat keres Erdélyben Próbafúrásokat kezd jövőre Erdélyben a Shell olajtársaság romániai leányvállalatai— jelentették be Bukarestben. A hollandok a költségeket, a kockázatot és az esetleges nyereséget is megosztják a szaúd-arábiai Nimir vállalattal. A készpénzhiánnyal küzdő román kormányzat 15 olyan területre ajánlott koncessziókat külföldi cégeknek, amelyek a feltételezések szerint szénhidrogéneket tartalmaznak. Korábban a brit Oil Pic, a kanadai Occidental Petroleum és az amerikai Amoco élt már ezzel a lehetőséggel. (Reuter) Bukaresti kamatcsökkentés A kereskedelmi bankok részére nyújtott folyószámlahitelek éves kamatát a Román Nemzeti Bank 160 százalékra csökkentette — közölték Bukarestben. A mostani immár a második csökkentés az idén, az indok ezúttal is a havi inflációs ráták utóbbi időben tapasztalt süllyedése volt. Tavaly novembertől 250, az idén május elejétől 200 százalék volt a folyószámlahitelek kamatlába Romániában. (Reuter) Vasutassztrájk Portugáliában Ötnapos munkabeszüntetésbe kezdtek a portugál vasutasok hétfőn. A dolgozók a nemzetközi, intercity és a fontosabb egyéb belföldi járatokra kiterjedő sztrájkukkal azt szeretnék elérni, hogy rövidebb munkahetük és magasabb foglalkozási besorolásuk legyen. (Reuter) Mérséklődik a keletnémet vállalkozókedv A tavalyi év hasonló időszakához képest 10 százalékkal kevesebb vállalkozást alapítottak az idei első hat hónapban a volt keletnémet tartományokban — közölték wiesbadeni statisztikusok. A megszűnő vállalkozások száma gyakorlatilag nem változott. (AP—DJ) Csökkenni kezdett a francia munkanélküliség júniusban. 1990 óta először csökkent a francia munkanélküliség — jelentette a párizsi munkaügyi minisztérium. Az állástalanok száma 13 ezerrel zsugorodott a májusi adathoz képest, de még így is a munkerő 12,6 százalékát teszi ki. (Reuter) Gyorsan nő az ipari termelés Dél-Koreában A dél-koreai ipar termelése az idei első hat hónap során 10,5 százalékkal emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz képest — hangzott el egy szöuli sajtótájékoztatón. A növekedés tényezői közül a belföldi kereslet fellendülése erősebb szerepet játszott, mint az exportra történő szállítások. (AP—DJ) Japán hitel a kambodzsai infrastruktúrának Japán 8,27 milliárd jenes (84 millió dolláros) hitelt nyújt Kambodzsának a gazdasági és szociális infrastruktúra fejlesztésére — közölték tokiói illetékesek. A hitelt útépítésre, illetve a Phnom Penh-i kikötő, vízellátás és elektromos hálózat fejlesztésére lehet felhasználni. (AP—DJ) Lengyel pályázatot nyert a Creditanstalt A Creditanstalt-Bankverein nyerte el a lengyel nagyfeszültségű elektromos hálózat 113 millió dollárba kerülő modernizációjának pénzügyi irányítására kiírt pályázatot — tették közzé a bécsi székhelyű banknál. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 38 millió dollárt biztosít egy Bielsko Biala-i erőmű számára, az osztrákoknak a hiányzó 75 milliót kell előteremteniük. (Reuter) A BNP és a Dresdner Bank Lengyelországban közös lengyelországi vállalkozás megkezdéséhez adta meg az engedélyt a német Dresdner Bank és a francia Banque Nationale de Paris részére a varsói jegybank — közölték varsói illetékesek. A tervezett közös vállalkozásról részletek nem ismeretesek. (Reuter) Amer-Nielsen vegyes vállalat Vegyes vállalat létrehozását határozta el a Nielsen és az Amer World Research — hozták nyilvánosságra Frankfurtban. Ez a Nielsen számára lehetővé teszi a Kelet-Európában történő további előrenyomulást, mivel az Amer (a partnervállalat tájékoztatása szerint) a kelet-európai régióban piacvezető a marketing- és médiainformációs szolgáltatások területén. (WWD) Új életre kapott az MMM A már-már csődbejutott MMM befektetési társaság óriási érdeklődés mellett kezdte meg hétfőn 1000 rubel névértékű, 1100 rubeles áron kibocsátott új befektetési jegyeinek árusítását Moszkvában. Minden jegyzési helyen több ezren jelezték vételi szándékukat, noha a cég részvényein az elmúlt napokban kisbefektetők milliói veszítettek hatalmas összegeket. (MTI) Nigéria eltörölte exportilletékeit Az 1994-es költségvetés évközi felülvizsgálatának eredményeként Nigéria eltörölte az exporttermékekre kivetett illetékeket — derült ki vasárnap Lagosban. Az ország kereskedelmi központjában azt is bejelentették, hogy a katonai kormányzat árutőzsde felállítását határozta el az új fővárosban, Abujában. (Reuter) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Az USA sérelmezi Tokió közületi beszerzéseinek rendjét Kereskedelmi szankciók Japán ellen? Képes lesz-e Japán ismét nemet mondani az amerikai követelésekre — találgatják nyugati elemzők, miután az Egyesült Államok kormányzata elindította a kereskedelmi szankciók bevezetése előtti 60 napos visszaszámlását. A kilátásba helyezett, de nem részletezett ellenlépések Japánban mindenesetre nem keltettek komolyabb aggodalmakat. A hét végi washingtoni kereskedelmi egyezkedés eredménytelensége után a dollár ismét gyengült a jenhez képest, a tokiói tőzsde állapotát tükröző Nikkei index pedig kevesebb mint egy százalékkal esett. A múlt hét végén elemzők az amerikai—japán kereskedelmi kapcsolatok három kritikus pontjára hívták fel a figyelmet: a biztosítási szolgáltatások, a jármű- és alkatrészszállítások és a közületi beszerzések. A miniszterhelyettesi szinten folyó egyezkedések eredménytelenségéről kiadott közleményekben azonban már csak ez utóbbiról, ezen belül is az egészségügyi felszerelések és távközlési berendezések szállításáról esik szó. A szankciós visszaszámlálást bejelentő USA-nyilatkozat ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy elégtelenek azok a javaslatok, amelyeket a japán delegáció az amerikai gyártmányok hátrányos megkülönböztetésének megszüntetésére kilátásba helyezett. A közlemény szerint az Egyesült Államok szállítói nem jutnak hozzá időben a közületi beszerzések ajánlati kiírásaihoz, és eleve nem is tartják számon őket a lehetséges szállítók körében. Külön sérelem az, hogy az amerikai ajánlatokban szereplő berendezések kedvező műszaki paramétereit nem veszik figyelembe. A Mickey Kantor által vezetett amerikai kereskedelmi főmegbízotti hivatal nyilatkozata arra emlékeztet, hogy a hetvenes évek óta 12 bilaterális egyezményt kötöttek a japán piac megnyitásának tárgyában. Ezek azonban (a fejlett világ más országaiban elért piaci részesedésekkel összevetve) rendkívül gyér eredménnyel jártak. A 60 napos türelmi idő utánra kilátásba helyezett amerikai szankciók egyáltalán nem okoztak pánikot Tokióban. Az ottani kormány kabinetfőnöke úgy kommentálta a hétvégi washingtoni kudarcot, hogy akkor legfeljebb megszakadnak a tárgyalások a közületi beszerzések ügyében. A közlemény szerint más területeken akkor is folyhatnak a tárgyalások, ha gyógyászati eszközök és távközlési berendezések állami megrendeléseivel kapcsolatban fennmaradnak a nézeteltérések. Murajama miniszterelnök köréből olyan értékelések láttak napvilágot, hogy az amerikaiak által követelt, a kontingensekre emlékeztető számszerű mutatók miatt hiúsultak meg a tárgyalások. Szeptemberben mindenesetre ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a két fél küldöttei —jelentették Tokióból. (Reuter, IHT, Financial Times) Egy évvel az utolsó válság után Meglepően stabilak az EU valutaárfolyamai Egy évvel az Európai Közösséget megrázó valutaválság után semmi nem érződik a korábbi zavarokból — hangoztatják kommentátorok az átváltási sávok lazításához vezető spekulációs rohamokra emlékezve. Politikusok ezzel egy időben a közös valuta megteremtését előirányzó Maastrichti Szerződés kikötéseinek fokozott betartására szólítanak fel. A tavaly július végén kicsúcsosodott valutapiaci zavarok lényegében egyetlen fizetőeszközt sem kíméltek az (akkori nevén még) Európai Közösségben. Az angol font 1992 szeptemberi leértékelése óta észelt legnagyobb megrázkódtatások szokás szerint inkább a latin országok valutáit érték, a támadások azonban időnként a márka helyzetét is megingatták. A súlyos zavarok közepette egyesek az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) puszta fenn maradását is kétségbe vonták. A kétkedésre akkor minden ok megvolt, mert a gyengébb valuták elleni támadások nyomán a tagországok pénzügyi vezetői — éppen augusztus 2-án — kénytelenek voltak mindkét irányban 15 százalékra módosítani az árfolyamok megengedett ingadozási sávját. A korábbi 2,25 százalékos (illetve egyes valuták esetében 6 százalékos) sávok bővítése után szélsőséges mozgás vette kezdetét, ami azonban csak néhány hétig tartott. A kormányok és a jegybankok hatékony együttműködésének köszönhetően az árfolyamok ingadozási sávját folyamatosan visszaszorították a — néhány elemző által valutáris kényszerzubbonynak nevezett — 2,25 százalékos sávba. Ezt az állapotot azóta lényegében sértetlenül fenn tudták tartani, annak ellenére, hogy hivatalosan sohasem deklarálták a korábbi átváltási rendszer (ERM) helyreállítását és kötelező fenntartását. (Reuter) Orosz vállalatok a csőd szélén Már munkásaiknak sem tudnak fizetni Az eladósodott orosz vállalatok jó része hónapokon keresztül képtelen bért fizetni munkásainak — derül ki az állami statisztikai hivatal, a Goszkomsztat jelentéséből. A statisztikusok adatai szerint a munkavállalói jövedelmek kifizetése körülbelül 33 ezer orosz vállalkozásnál akadozik, vagy áll le hónapokra. Ezeknek túlnyomó többsége — mintegy 20 ezer — az agrárszférában működik. Habarovszkban, egy mezőgazdasági termelőüzemben például legutoljára tavaly augusztusban volt fizetés. A Goszkomsztat adatai szerint a vállalatok összesített adóssága munkavállalóikkal szemben eléri a 3,4 trillió rubelt (1,7 milliárd dollár). Az adósságok összege ráadásul gyorsan nő (egyedül júniusban 16 százalékot emelkedett a kifizetésre váró összeg), a cégek hitelhez jutási lehetőségei pedig beszűkültek. Legrosszabb a helyzet Szibériában és az északi vidékeken, ahol sok helyen a termelés folytatásához is alig tudnak pénzt előteremteni. Mindeközben a hivatalos szegénységi küszöb alatt élők száma meghaladja a 24 milliót, ami a teljes népesség 16,4 százaléka. Csernomirgyin miniszterelnöknek múlt heti szibériai útján egy gyárban munkások tömegei panaszolták, hogy heti fizetésük csupán 20 ezer rubel. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a munkások 3 százaléka kap kevesebbet a létminimumként megállapított 61 500 rubelnél. Felmérések szerint ezen a szinten a jövedelmek négyötödét élelmiszerre kénytelenek költeni. A minisztérium kimutatásaiból az is kiderül, hogy lényegesen nőtt a szakadék az ország legszegényebb és leggazdagabb rétegei között. A 148 millió orosz felső 10 százaléka kapja kézhez a jövedelmek 23 százalékát, míg a legszegényebb 10 százalék csak a jövedelmek 3 százalékával részesedik. (Financial Times) Feloldják az ENSZ-embargót? Irak megháromszorozná olajtermelését Irak olajkitermelésének megháromszorozására készül a következő néhány évben, arra számítva, hogy az ENSZ jövő év elején megszünteti az ország olajexportjára kivetett embargót — írja az International Herald Tribune. Az exportból származó bevétel bőségesen fedezné a kártérítést is, amit Iraknak Kuvait 1990-es lerohanása miatt kell fizetnie. Az embargó megszüntetésének gondolata azért vetődött fel, mert a Biztonsági Tanácsban Oroszország és Franciaország is hangoztatta, hogy az embargó enyhítését látnák célszerűnek, amennyiben Irak továbbra is eleget tesz az ENSZ leszereléssel kapcsolatos elvárásainak. Az olajkitermelés jelenlegi napi 2 millió hordós szintjének 6 millió hordóra emelésével kapcsolatos terveket Safa Hadi Jawad, bagdadi olajminiszter jelentette be. Véleménye szerint Irak az embargó megszüntetése után valamivel több mint 2 millió hordót exportálhatna naponta. Egyelőre azonban az Irak számára érvényben lévő OPEC- kvótán belül kívánnak maradni, ami 3,6 millió hordó. Az Öbölháború előtt 3,3 millió hordó volt az ország napi olajkitermelése. A termelés növelése mintegy 6-8 éves időszak alatt mehetne végbe, forrásul pedig az ország déli területein lévő olajmezők feltárása szolgálhatna. Ebben számítanak külföldiekre is. A dél-iraki feltáratlan olajmezők becslések szerint 20-30 milliárd hordónyi kőolajat rejtenek. Annak érdekében, hogy Irak visszatérése az olajpiacra ne törje le az árakat, Szaúd-Arábiának és Kuvaitnak kisebb OPEC- kvótákat kellene elfogadnia — hangsúlyozza a miniszter. Hosszú távon szerinte semmiképpen sem esnének az árak, mert az iraki export megjelenése csak az algériai, indonéz és északi-tengeri olajkutak termelésének csökkenését ellensúlyozná. 1994. augusztus 2. Orosz acélipar Indul a reorganizáció Egy francia és egy német tanácsadó cég fog közreműködni a gyengélkedő orosz acélipar reorganizációjában —jelentették be tegnap Moszkvában. Az elavult technológiával működő iparág 1994 első negyedévében mintegy 20-25 százalékos termeléscsökkenést volt kénytelen elkönyvelni. Az orosz acélipar átalakítására vonatkozó tendert a brüsszeli bizottság által kiválasztott francia Sofres-Conseil és a müncheni központú Roland Berger nyerte. A két cégnek az lesz a feladata, hogy olyan terveket dolgozzon ki, amelyekkel az iparág kikerülhet jelenlegi válságából — mondta Leonyid Seveljov, a fémipari bizottság elnökhelyettese. A 2 millió ECU-s (2,4 millió dolláros) projektet teljes egészében a Tacis privatizációs program keretében finanszírozzák. (A Tacis az EU bizottságának az újonnan függetlenné vált országok számára létrehozott technikai segítségnyújtási programja.) A reorganizációs program 12- 15 hónapon belül fejeződne be. Az első rostán fennmaradt 40 acélmű közül körülbelül ötöt választanak majd ki, ahol megkezdődhet a teljes körű átszervezés. A lehetséges jelöltek között van a magnyitogorszki, a nyizsnijtagili, a moszkvai, a cserepovetszi, az izsevszki és az acsinszki acélkombinát. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Segédszerkesztő: Weisz Györgyi Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Mayer Győző, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszarkasztók: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszarkasztók: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kenesei Anikó, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft Szerkesztőség és Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel : 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.- k ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.