Világgazdaság, 1994. szeptember (26. évfolyam, 169/6425-190/6446. szám)
1994-09-01 / 169. (6425.) szám
2 . VILÁGGAZDASÁG EU-tanácskozás Szlovákiáról Szlovákia gazdasági fejlődéséről, az átalakításhoz szükséges további lépésekről szervez konferenciát az EU brüsszeli bizottsága szeptember 6-7-én az iparilag fejlett tőkés országok úgynevezett 24-es csoportjának részvételével. A pozsonyi rendezvényen emellett áttekintik azokat a konkrét támogatásokat, amelyek meggyorsíthatják északi szomszédunk gazdasági átalakítását. (VWD) Balti vámmegállapodás A balti államok külügyminiszterei vámmegállapodást írtak alá a litván Palanga városában arról, hogy egyszerűsítik az országaik közötti vámeljárást egy később kialakítandó szabadkereskedelmi övezet előfutáraként. (VWD) Késik a GATT-megállapodás jóváhagyása az USA-ban Az amerikai szenátus republikánus frakciójának vezetője, Bob Dole ama véleményének adott hangot, hogy a jövő évre kellene halasztani a kongresszusi szavazást a GATT-megállapodásról. Szerinte ugyanis elég sok megválaszolatlan kérdés merült fel a megállapodással kapcsolatban. Ugyanakkor a Clinton-kormányzat még az idén feltétlenül el akarja fogadtatni a megállapodást. (AP-DJ) Javuló telefon-összeköttetés Ukrajnával Helyi telefonrendszerek kiépítésével is foglalkozik szeptembertől az UTEL nevű vegyes vállalat Ukrajna egész területén — jelentették be a cég képviselői szerdán Kijevben. Az ukrán, amerikai, német és holland társtulajdonosokból álló UTEL korábban csak a nemzetközi és a városok közötti hálózatot fejlesztette, 70 millió dollárt költve kilenc alközpont kialakítására. (MTI) Tovább csökkennek az árak Jugoszláviában Augusztusban tovább csökkentek a fogyasztói árak Jugoszláviában — jelentette be Mirjana Rankovic, a jugoszláv statisztikai hivatal vezérigazgató-helyettese. A legújabb adatok szerint augusztusban a kiskereskedelmi árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek a júliusi árakhoz képest, míg a megélhetési költségek 0,8 százalékkal mérséklődtek egy hónap alatt. (MTI) Véget ér a recesszió Finnországban Finnországban a júniusi termelési adatok megerősítették a nemzeti jövedelem idei 3-4 százalékos növekedéséről szóló várakozásokat. Júniusban éves szinten 4,1 százalékkal emelkedett a finn GDP, ami reményt ad arra, hogy az ország gazdasága végre kilábaljon második világháború utáni történetének legsúlyosabb válságából. Finnországban 1991 és 1993 között 3 egymást követő évben zsugorodott a termelés. (Reuter) Szlovén rekordbevétel az idegenforgalomban Minden idők legnagyobb bevételére, 1 milliárd dollárra számít idén az idegenforgalomból a szlovén gazdasági minisztérium illetékes államtitkára (tavaly 728 millió, 1992-ben 660 millió dolláros volt a bevétel). Mindamellett az államtitkár leszögezte, hogy az országba látogató külföldiek száma így is a fele a Jugoszlávia felbomlása előttinek. Ez év első hét hónapjában 861 ezer turista kereste fel Szlovéniát. (Reuter) Sztrájk a hollandiai Philipsnél Sztrájkot kezdtek a Philips hollandiai gyárának kamionsofőrjei, tiltakozásul a kollektív szerződés tervezett módosítása ellen. A sofőrök eltorlaszolták a gyár bejáratait, s a sztrájk miatt gyakorlatilag teljesen megbénult az áruszállítás. A dolgozók amiatt tilatkoznak, hogy a Philips szállítmányozási részlegének az ugyancsak holland Van Gend en Loos szállítmányozási céggel tervezett vegyes vállalata bércsökkentést von maga után a két cég bérrendszerének összehangolása miatt. (AP—DJ) Nagy megrendelésekre számít a Lockheed Martin Tavaly a McDonnel Douglas Corp. és a Lockheed Corp. kapta a legtöbb állami megrendelést a washingtoni hadügyminisztériumtól, és a Lockheed valószínűleg az idén is jó helyezést ér el, különösen azután, hogy bejelentette egyesülését a Martin Marietta konszernnel. A két vállalat összeolvadásával a világ legnagyobb hadiipari konglomerátuma jön létre, 170 ezer alkalmazottal, évi 23 milliárd dolláros tervezett bevétellel. A két cég tavaly összesen több mint 11 milliárd dollár értékű megrendelést kapott a hadügyminisztériumtól, az összes megrendelések közel 10 százalékát. (Reuter) Bridge "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 - értéktőzsde - értékpapírpiac - árutőzsde - nemesfém- és olajárak - deviza-valuta - exkluzív interjúk - árfolyamok - az ÁVÜ privatizációs hírei - bankkamatok - a bel- és külgazdaság - befektetések legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 A MATÁV RT. támogatásával NEMZETKÖZI GAZDASÁG Az OECD szerint javulhat a világgazdaság helyzete A világgazdaság növekedési üteme a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb számításai alapján a korábban vártnál gyorsabb lesz — írja a bécsi Die Presse. A szervezet optimizmusa a munkanélküliség alakulására is kiterjed, és a képet még kedvezőbbé teszi, hogy az OECD-tagállamok átlagos inflációs rátája húsz év óta nem látott alacsony szintre süllyed a jóslatok szerint. A világgazdaság a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemű növekedés jeleit mutatja, ezért az OECD párizsi központjában szükségesnek látták legutóbbi prognózisuk módosítását — mégpedig minden területen pozitív irányban. A konjunktúra élénkülése ellenére az inflációs ráta tovább süllyed, és csak 3,7 százalékos lesz a tagállamok átlagában, Európában pedig egészen egyedülálló módon mindössze 2,8 százalék, ráadásul 1995 végéig további csökkenés várható. Ez a restriktív költségvetési politika fennmaradásának és a relatíve magas kamatszintnek köszönhető. A munkanélküliség is hamarabb stabilizálódik földrészünkön, mint azt a kutatók korábban gondolták volna. Az európai állástalanok aránya 11,7 százalék lesz az idén, míg az Egyesült Államok 6,2 százalékos, Japán pedig 2,9 százalékra számíthat. Európában mindenekelőtt a német gazdaság teljesítménye alakult a vártnál jobban, emiatt a szervezet 1,8 százalékról 2,3-re változtatta az öreg kontinens legbefolyásosabb gazdaságának idei növekedési előrejelzését. A teljesítményjavulás főleg a kivitel megélénkülésének eredménye, ami viszont a német cégek termelési költségeinek (más tagországokéhoz viszonyított) csökkenéséből adódik. Ebből az egész földrész profitál, de különösen Németország szomszédai, például Franciaország — jelentette ki Georg Busch OECD- szakértő. Ausztria növekedési ütemét 2,6 százalékra becsülik Párizsban. (Ezzel kapcsolatos VG-fókuszunk a 3. oldalon) EU-direktívák Nehezen alkalmazkodnak a görögök Az Európai Unió Görögországnak szóló átutalásai jövőre meg fogják haladni az 5 milliárd dollárt, jóllehet a balkáni állam több területen is szembehelyezkedik az EU előírásaival és politikájával. Idén a görögök még csak 4 milliárdot kapnak, dik. A legtöbb EU-tagország a görögnél fejlettebb, kifinomultabb, és az EU követelményekhez sokkal közelebb álló gazdasági és jogi rendszert mondhat a magáénak. A görögök ráadásul lassúak és rugalmatlanok, amikor alkalmazkodásról esik szó. Nemrég például azért került Görögország az Európai Bíróság elé, mert nem volt elég gyors egy az élelmiszerekben lévő veszélyes adalékanyagok felső határát maximáló EU-előírás adaptálásában. 1987-ben a bíróság 2,5 millió dollárra büntette a görögöket, amiért 20 ezer tonnányi jugoszláv gabonát exportáltak az Európai Unióba, hazainak tüntetve fel a szállítmányt, hogy ne keljen EU-vámot fizetni. Később az EU hatóságai hasonló csalásokra gyanakodtak több olaj- és gyapotszállítmánnyal kapcsolatban, de eddig nem sikerült bizonyítékokat szerezni. Az EU támogatása annak ellenére növekszik több mint egymilliárd dollárral egy év alatt, hogy a görögök a Balkán-válsággal kapcsolatban is meglehetősen sajátos álláspontot képviselnek. A tagországok többsége zokon veszi, hogy Görögország keményen Macedóniaellenes politikát folytat, és közeli kapcsolatokat tart Szerbiával. (Reuter) a görögök hozzáállásából adó Az athéni nemzetgazdasági minisztérium egyik tisztviselője szerint Görögország a fehér könyvben lefektetett mintegy 230 EU-irányelvből negyvenet nem fogadott el. Ennél rosszabbul már csak Írország áll: az írek 41 direktívát kérdőjeleztek meg. A képzeletbeli listát a németek vezetik, akiknek már csak kilenc irányelvet kell adaptálniuk. Görögország több alkalommal állt az EU bírósága előtt a mezőgazdaság és az állami vállalatok számára nyújtott támogatások szabályainak megszegése miatt. A probléma oka egyrészt infrastrukturális, másrészt Walesa segítségében bizakodik az egyik érintett Lengyel kalózadók elhallgattatása Az érintettek hangos tiltakozása közepette folyik a rendteremtés a lengyel éterben, miután a hatóságok elkezdték az engedély nélküli tévéállomások kikapcsolását. A Polonia állomás olasz tulajdonosa legalább egy ideiglenes engedély megadását kéri a hatóságoktól, az alkalmazottak egy része pedig petíciót nyújtott át Pawlak miniszterelnöknek. A lengyel hatóságok — rendőri segédlettel — már hétfőn reggel megkezdték a kalóztévéadók felszámolását. Ilyen vállalkozások évek óta működnek Lengyelországban, számuk a húszat is meghaladta, mire megszületett a megfelelő törvény. Az engedély nélkül üzemelő adók annak ellenére sem voltak hajlandók beszüntetni tevékenységüket, hogy az ország több körzetében nézhetetlenné tették a Polsat műsorát. Többszöri felszólítás és figyelmeztetés után hétfőn reggel az ügyészségek országszerte összehangolt akciót indítottak a legnagyobb ilyen állomás, a Polonia 1 ellen. Ennek tulajdonosa, Nicola Grauso ellen az volt a legfőbb vád, hogy megszegte az ilyen létesítmények üzemeltetésére vonatkozó szabályokat. Az érvényben lévő törvények szerint televíziós csatornákban a külföldiek tulajdoni hányada nem haladhatja meg a 33 százalékot. Grauso azt kérte, hogy az illetékes testület legalább két hónapra adjon ideiglenes sugárzási engedélyt, amíg el nem kezdik a hullámsávok szakszerű elosztását. Arra is késznek mutatkozott, hogy bizonyos tulajdoni hányadot eladjon lengyel üzletembereknek, az erre vonatkozó tárgyalásokat állítólag már el is kezdte. Emellett kilátásba helyezte, hogy teljes egészében kivonja tőkéjét a vállakozásaiból, ha az állomásai nem kapják vissza maradéktalanul a sugárzási engedélyeket. Ebben az esetben egyébként eladná az egyik legnagyobb lengyel lapban, a Zycie Warszawyban fenntartott részesedését. Az olasz üzletember (egyes értesülések szerint) számít a lengyel államfő támogatására is. A Polonia országos hálózatot képező, de formailag önálló 13 televíziós állomásából a rendőrségi akció első napján legalább hatot hallgattattak el: a varsóit, a poznanit, a krakkóit, a lublinit, szczecinit és az opoleit. Ezek többnyire egy használaton kívüli katonai frekvencián sugározták adásukat. Andrzej Cubala, az igazságügyminiszter szóvivője közölte, hogy az akciót folytatni fogják, és leállítják az összes kalózadó tevékenységét. Varsóban — a helyi Polonia 1 adás mellett — kikapcsolták a népszerű, elsősorban filmeket sugárzó Tip Canal adóját is. Mint az egyes állomások dolgozói elmondták, egyszerűen kikapcsolták az adó működéséhez szükséges áramot. (Reuter, MTI) Román privatizáció Emelkedik a kuponok árfolyama Ahogyan közeledik a román kormány magántulajdonba adási elképzeléseinek parlamenti vitája, úgy emelkedik fokozatosan a privatizációs kuponok árfolyama. A papírok értéke a múlt hónapban csaknem duplájára nőtt, a bukaresti kabinet pedig további árfolyamemelkedésre számít. A kuponok 1992-ben, az akkor elindított privatizációs program keretében kerültek 15,5 millió román állampolgár kezébe. A formális piac hiánya és a privatizáció lassú üteme miatt a legtöbb tulajdonos az utcán próbálta értékesíteni utalványait. Az akkori árfolyam 2 ezer lej körüli volt. Becslések szerint közel 6 millióan kényszerültek arra, hogy szűkös anyagi helyzetük miatt papírjaikat jóval a reális árfolyam alatti áron értékesítsék egy teljesen ellenőrizetlen piacon. A hét elején viszont a Serca befektetési alapnál már 17 500 lejért jegyezték a kuponokat, szemben a júliusi 9 ezerrel, és az utcán is 14-15 ezer lej közötti áron cserélnek gazdát a papírok. Az árfolyam megugrása a Vacaroiu-kabinet által bejelentett új privatizációs tervek következménye. A kormány javaslata szerint — amit a parlamentnek szeptemberben kellene jóváhagynia — a kuponok mintegy háromezer, privatizálásra váró állami vállalat részvényeire lennének cserélhetők. Az elképzelések szerint minden román állampolgár további 875 ezer lej értékű kupont kapna. A kormány abban bízik, hogy amint a kuponok részvényekre lesznek válthatóak, tovább nő árfolyamuk. (Reuter) 1994. szeptember 1. General Electric Tovább terjeszkedik A General Electric Co. megvásárolta a német Lindner csoport lámpatestgyártó részlegét, a Lindner Lichtet. Az üzlet, amelynek pénzügyi részleteit a felek nem kívánták nyilvánosságra hozni, lehetővé teszi az amerikai központú vállalat számára, hogy bővítse tevékenységét a stratégiai fontosságú német piacon. A megállapodás értelmében a GE megvásárolja a Lindner Licht bambergi lámpagyártó és forgalmazó részlegét, megszerzi a Lindner márkát és védjegyet a lámpatestekre. A GE azt követően állapodott meg a német cég felvásárlásában, hogy a német kartellhivatal ellenállásán megbukott a Philips Lighting és a Lindner tervezett fúziója. A Lindnernek 6 százalékos részesedése van német izzópiacon, amelyen évente mintegy 600 millió dollárnak megfelelő értékű lámpatest talál gazdára. A lámpatestgyártás egyike a GE 12 fő üzletágának. A csoport 1990-ben vásárolt érdekeltséget a Tungsramban, és 1991-ben a brit Thom EMI lámpagyártó részlegében. Tavaly megszerezte a svéd Lumalampen lakossági piacra termelő részlegeit, az idén pedig 100 százalékra növelte az olasz Sivi Illuminazione cégben lévő érdekeltségét. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunsi Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyszten: Varga Andris Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Segédszerkesztő: Welsz Györgyi Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkasztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszarkasztók: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest„ Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel : 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.