Világgazdaság, 1994. szeptember (26. évfolyam, 169/6425-190/6446. szám)

1994-09-01 / 169. (6425.) szám

2 . VILÁGGAZDASÁG EU-tanácskozás Szlovákiáról Szlovákia gazdasági fejlődéséről, az átalakításhoz szükséges további lépésekről szervez konferenciát az EU brüsszeli bizott­sága szeptember 6-7-én az iparilag fejlett tőkés országok úgynevezett 24-es csoportjának részvételével. A pozsonyi ren­dezvényen emellett áttekintik azokat a konkrét támogatásokat, amelyek meggyorsíthatják északi szomszédunk gazdasági átala­kítását. (VWD) Balti vámmegállapodás A balti államok külügyminiszterei vámmegállapodást írtak alá a litván Palanga városában arról, hogy egyszerűsítik az országaik közötti vámeljárást egy később kialakítandó szabadkereskedel­mi övezet előfutáraként. (VWD) Késik a GATT-megállapodás jóváhagyása az USA-ban Az amerikai szenátus republikánus frakciójának vezetője, Bob Dole ama véleményének adott hangot, hogy a jövő évre kellene halasztani a kongresszusi szavazást a GATT-megállapodásról. Szerinte ugyanis elég sok megválaszolatlan kérdés merült fel a megállapodással kapcsolatban. Ugyanakkor a Clinton-kormány­­zat még az idén feltétlenül el akarja fogadtatni a megállapodást. (AP-DJ) Javuló telefon-összeköttetés Ukrajnával Helyi telefonrendszerek kiépítésével is foglalkozik szeptembertől az UTEL nevű vegyes vállalat Ukrajna egész területén — jelentet­ték be a cég képviselői szerdán Kijevben. Az ukrán, amerikai, német és holland társtulajdonosokból álló UTEL korábban csak a nemzetközi és a városok közötti hálózatot fejlesztette, 70 millió dollárt költve kilenc alközpont kialakítására. (MTI) Tovább csökkennek az árak Jugoszláviában Augusztusban tovább csökkentek a fogyasztói árak Jugoszláviá­ban — jelentette be Mirjana Rankovic, a jugoszláv statisztikai hivatal vezérigazgató-helyettese. A legújabb adatok szerint au­gusztusban a kiskereskedelmi árak átlagosan 0,5 százalékkal csök­kentek a júliusi árakhoz képest, míg a megélhetési költségek 0,8 százalékkal mérséklődtek egy hónap alatt. (MTI) Véget ér a recesszió Finnországban Finnországban a júniusi termelési adatok megerősítették a nem­zeti jövedelem idei 3-4 százalékos növekedéséről szóló várako­zásokat. Júniusban éves szinten 4,1 százalékkal emelkedett a finn GDP, ami reményt ad arra, hogy az ország gazdasága végre kilábaljon második világháború utáni történetének legsúlyosabb válságából. Finnországban 1991 és 1993 között 3 egymást követő évben zsugorodott a termelés. (Reuter) Szlovén rekordbevétel az idegenforgalomban Minden idők legnagyobb bevételére, 1 milliárd dollárra számít idén az idegenforgalomból a szlovén gazdasági minisztérium illetékes államtitkára (tavaly 728 millió, 1992-ben 660 millió dolláros volt a bevétel). Mindamellett az államtitkár leszögezte, hogy az országba látogató külföldiek száma így is a fele a Jugoszlávia felbomlása előttinek. Ez év első hét hónapjában 861 ezer turista kereste fel Szlovéniát. (Reuter) Sztrájk a hollandiai Philipsnél Sztrájkot kezdtek a Philips hollandiai gyárának kamionsofőrjei, tiltakozásul a kollektív szerződés tervezett módosítása ellen. A sofőrök eltorlaszolták a gyár bejáratait, s a sztrájk miatt gyakor­latilag teljesen megbénult az áruszállítás. A dolgozók amiatt tilatkoznak, hogy a Philips szállítmányozási részlegének az ugyancsak holland Van Gend en Loos szállítmányozási céggel tervezett vegyes vállalata bércsökkentést von maga után a két cég bérrendszerének összehangolása miatt. (AP—DJ) Nagy megrendelésekre számít a Lockheed Martin Tavaly a McDonnel Douglas Corp. és a Lockheed Corp. kapta a legtöbb állami megrendelést a washingtoni hadügyminisztéri­umtól, és a Lockheed valószínűleg az idén is jó helyezést ér el, különösen azután, hogy bejelentette egyesülését a Martin Mari­etta konszernnel. A két vállalat összeolvadásával a világ legna­gyobb hadiipari konglomerátuma jön létre, 170 ezer alkalmazot­tal, évi 23 milliárd dolláros tervezett bevétellel. A két cég tavaly összesen több mint 11 milliárd dollár értékű megrendelést kapott a hadügyminisztériumtól, az összes megrendelések közel 10 százalékát. (Reuter) Bridge "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 - értéktőzsde - értékpapírpiac - árutőzsde - nemesfém- és olajárak - deviza-valuta - exkluzív interjúk - árfolyamok - az ÁVÜ privatizációs hírei - bankkamatok - a bel- és külgazdaság - befektetések legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 A MATÁV RT. támogatásával NEMZETKÖZI GAZDASÁG Az OECD szerint javulhat a világgazdaság helyzete A világgazdaság növekedési üteme a Gazdasági Együttm­ű­ködési és Fejlesztési Szervezet (OEC­D) legújabb számításai alapján a korábban vártnál gyorsabb lesz — írja a bécsi Die Presse. A szervezet optimizmusa a munkanélküliség alakulására is kiterjed, és a képet még kedvezőbbé teszi, hogy az OECD-tagállamok átlagos inflációs rátája húsz év óta nem látott alacsony szintre süllyed a jóslatok szerint. A világgazdaság a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemű növekedés jeleit mutatja, ezért az OECD párizsi központjában szükségesnek látták legutóbbi prognózisuk módosítását — mégpedig minden területen po­zitív irányban. A konjunktúra élénkülése ellenére az inflációs ráta tovább süllyed, és csak 3,7 százalékos lesz a tagállamok át­lagában, Európában pedig egé­szen egyedülálló módon mind­össze 2,8 százalék, ráadásul 1995 végéig további csökkenés vár­ható. Ez a restriktív költségveté­si politika fennmaradásának és a relatíve magas kamatszintnek köszönhető. A munkanélküliség is hama­rabb stabilizálódik földrészün­kön, mint azt a kutatók korábban gondolták volna. Az európai ál­lástalanok aránya 11,7 százalék lesz az idén, míg az Egyesült Államok 6,2 százalékos, Japán pedig 2,9 százalékra számíthat. Európában mindenekelőtt a német gazdaság teljesítménye alakult a vártnál jobban, emiatt a szervezet 1,8 százalékról 2,3-re változtatta az öreg kontinens leg­befolyásosabb gazdaságának idei növekedési előrejelzését. A teljesítményjavulás főleg a kivi­tel megélénkülésének eredmé­nye, ami viszont a német cégek termelési költségeinek (más tag­országokéhoz viszonyított) csökkenéséből adódik. Ebből az egész földrész profitál, de külö­nösen Németország szomszédai, például Franciaország — jelen­tette ki Georg Busch OECD- szakértő. Ausztria növekedési ütemét 2,6 százalékra becsülik Párizsban. (Ezzel kapcsolatos VG-fókuszunk a 3. oldalon) EU-direktívák Nehezen alkalmazkodnak a görögök Az Európai Unió Görögországnak szóló átutalásai jövőre meg fogják haladni az 5 milliárd dollárt, jóllehet a balkáni állam több területen is szembehelyezkedik az EU előírásaival és politikájával. Idén a görögök még csak 4 milliárdot kapnak, dik. A legtöbb EU-tagország a görögnél fejlettebb, kifinomul­tabb, és az EU követelmények­hez sokkal közelebb álló gazda­sági és jogi rendszert mondhat a magáénak. A görögök ráadásul lassúak és rugalmatlanok, ami­kor alkalmazkodásról esik szó. Nemrég például azért került Görögország az Európai Bíró­ság elé, mert nem volt elég gyors egy az élelmiszerekben lévő ve­szélyes adalékanyagok felső ha­tárát maximáló EU-előírás adap­tálásában. 1987-ben a bíróság 2,5 millió dollárra büntette a gö­rögöket, amiért 20 ezer tonnányi jugoszláv gabonát exportáltak az Európai Unióba, hazainak tüntetve fel a szállítmányt, hogy ne keljen EU-vámot fizetni. Ké­sőbb az EU hatóságai hasonló csalásokra gyanakodtak több olaj- és gyapotszállítmánnyal kapcsolatban, de eddig nem si­került bizonyítékokat szerezni. Az EU támogatása annak el­lenére növekszik több mint egy­­milliárd dollárral egy év alatt, hogy a görögök a Balkán-vál­sággal kapcsolatban is megle­hetősen sajátos álláspontot kép­viselnek. A tagországok több­sége zokon veszi, hogy Görög­ország keményen Macedónia­­ellenes politikát folytat, és kö­zeli kapcsolatokat tart Szerbiá­val. (Reuter) a görögök hozzáállásából adó­ Az athéni nemzetgazdasági minisztérium egyik tisztviselője szerint Görögország a fehér könyvben lefektetett mintegy 230 EU-irányelvből negyvenet nem fogadott el. Ennél rosszab­bul már csak Írország áll: az írek 41 direktívát kérdőjeleztek meg. A képzeletbeli listát a németek vezetik, akiknek már csak kilenc irányelvet kell adaptálniuk. Görögország több alkalom­mal állt az EU bírósága előtt a mezőgazdaság és az állami vál­lalatok számára nyújtott támo­gatások szabályainak megsze­gése miatt. A probléma oka egy­részt infrastrukturális, másrészt Walesa segítségében bizakodik az egyik érintett Lengyel kalózadók elhallgattatása Az érintettek hangos tiltakozása közepette folyik a rendteremtés a lengyel éterben, miután a hatóságok elkezdték az engedély nélküli tévéállomások kikapcsolását. A Polonia­­ állomás olasz tulajdonosa legalább egy ideiglenes engedély megadását kéri a hatóságoktól, az alkalmazottak egy része pedig petíciót nyújtott át Pawlak miniszterelnöknek. A lengyel hatóságok — rend­őri segédlettel — már hétfőn reggel megkezdték a kalóztévé­adók felszámolását. Ilyen vál­lalkozások évek óta működnek Lengyelországban, számuk a hú­szat is meghaladta, mire meg­született a megfelelő törvény. Az engedély nélkül üzemelő adók annak ellenére sem voltak hajlandók beszüntetni tevékeny­ségüket, hogy az ország több körzetében nézhetetlenné tették a Polsat műsorát. Többszöri felszól­ítás és fi­gyel­­meztetés után hétfőn reggel az ügyészségek országszerte össze­hangolt akciót indítottak a leg­nagyobb ilyen állomás, a Polo­nia 1 ellen. Ennek tulajdonosa, Nicola Grauso ellen az volt a legfőbb vád, hogy megszegte az ilyen létesítmények üzemelteté­sére vonatkozó szabályokat. Az érvényben lévő törvények sze­rint televíziós csatornákban a külföldiek tulajdoni hányada nem haladhatja meg a 33 száza­lékot. Grauso azt kérte, hogy az ille­tékes testület legalább két hó­napra adjon ideiglenes sugárzá­si engedélyt, amíg el nem kezdik a hullámsávok szakszerű elosz­tását. Arra is késznek mutatko­zott, hogy bizonyos tulajdoni há­nyadot eladjon lengyel üzletem­bereknek, az erre vonatkozó tár­gyalásokat állítólag már el is kezdte. Emellett kilátásba he­lyezte, hogy teljes egészében ki­vonja tőkéjét a vállakozásaiból, ha az állomásai nem kapják vissza maradéktalanul a sugár­zási engedélyeket. Ebben az esetben egyébként eladná az egyik legnagyobb len­gyel lapban, a Zycie Warszawy­­ban fenntartott részesedését. Az olasz üzletember (egyes értesü­lések szerint) számít a lengyel államfő támogatására is. A Polonia­­ országos hálóza­tot képező, de formailag önálló 13 televíziós állomásából a rend­őrségi akció első napján lega­lább hatot hallgattattak el: a var­sóit, a poznanit, a krakkóit, a lublinit, szczecinit és az opoleit. Ezek többnyire egy használaton kívüli katonai frekvencián sugá­rozták adásukat. Andrzej Cubala, az igazság­ügyminiszter szóvivője közölte, hogy az akciót folytatni fogják, és leállítják az összes kalózadó tevékenységét. Varsóban — a helyi Polonia 1 adás mellett — kikapcsolták a népszerű, elsősorban filmeket sugárzó Tip Canal adóját is. Mint az egyes állomások dolgozói el­mondták, egyszerűen kikapcsol­ták az adó működéséhez szüksé­ges áramot. (Reuter, MTI) Román privatizáció Emelkedik a kuponok árfolyama Ahogyan közeledik a román kormány magántulajdonba adási elképzeléseinek parlamenti vitája, úgy emelkedik fokozatosan a privatizációs kuponok árfolyama. A papírok értéke a múlt hónapban csaknem duplájára nőtt, a bukaresti kabinet pedig további árfolyam­emelkedésre számít. A kuponok 1992-ben, az ak­­kor elindított privatizációs prog­ram keretében kerültek 15,5 mil­lió román állampolgár kezébe. A formális piac hiánya és a pri­vatizáció lassú üteme miatt a legtöbb tulajdonos az utcán pró­bálta értékesíteni utalványait. Az akkori árfolyam 2 ezer lej körüli volt. Becslések szerint közel 6 millióan kényszerültek arra, hogy szűkös anyagi hely­zetük miatt papírjaikat jóval a reális árfolyam alatti áron érté­kesítsék egy teljesen ellenőri­zetlen piacon. A hét elején viszont a Serca befektetési alapnál már 17 500 lejért jegyezték a kuponokat, szemben a júliusi 9 ezerrel, és az utcán is 14-15 ezer lej közötti áron cserélnek gazdát a papírok. Az árfolyam megugrása a Vaca­­roiu-kabinet által bejelentett új privatizációs tervek következ­ménye. A kormány javaslata sze­rint — amit a parlamentnek szep­temberben kellene jóváhagynia — a kuponok mintegy hárome­zer, privatizálásra váró állami vállalat részvényeire lennének cserélhetők. Az elképzelések szerint minden román állampol­gár további 875 ezer lej értékű kupont kapna. A kormány abban bízik, hogy amint a kuponok részvényekre lesznek válthatóak, tovább nő árfolyamuk. (Reuter) 1994. szeptember 1. General Electric Tovább terjeszkedik A General Electric Co. meg­vásárolta a német Lindner csoport lámpatestgyártó részlegét, a Lindner Lichtet. Az üzlet, amelynek pénzügyi részleteit a felek nem kívánták nyilvánosságra hozni, lehető­vé teszi az amerikai központú vállalat számára, hogy bővítse tevékenységét a stratégiai fon­tosságú német piacon. A megállapodás értelmében a GE megvásárolja a Lindner Licht bambergi lámpagyártó és forgalmazó részlegét, megszer­zi a Lindner márkát és védje­gyet a lámpatestekre. A GE azt követően állapo­dott meg a német cég felvásár­lásában, hogy a német kartell­hivatal ellenállásán megbukott a Philips Lighting és a Lindner tervezett fúziója. A Lindner­­nek 6 százalékos részesedése van német izzópiacon, amelyen évente mintegy 600 millió dol­lárnak megfelelő értékű lám­patest talál gazdára. A lámpatestgyártás egyike a GE 12 fő üzletágának. A cso­port 1990-ben vásárolt érde­keltséget a Tungsramban, és 1991-ben a brit Thom EMI lámpagyártó részlegében. Ta­valy megszerezte a svéd Lu­­malampen lakossági piacra ter­melő részlegeit, az idén pedig 100 százalékra növelte az olasz Sivi Illuminazione cégben lé­vő érdekeltségét. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunsi Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyszten: Varga Andris Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Segédszerkesztő: Welsz Györgyi Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkasztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszarkasztók: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel : 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next