Világgazdaság, 1994. október (26. évfolyam, 191/6447-211/6467. szám)
1994-10-01 / 191. (6447.) szám
2 .VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Bonni adósságfelfüggesztés Oroszországnak 15 évre felfüggesztett 4,2 milliárd márkányi orosz adósságot a német kormány — jelentették be Bonnban. 1993-ban már 8,2 milliárd márkás Oroszországgal szembeni követelést elhalasztott a bonni vezetés, ami akkor nagyban hozzájárult a szovjet utódállam fizetési problémáinak leküzdéséhez. (VVD) Szlovénia EU-csatlakozási kérelme Szlovénia várhatóan 1996-ban nyújtja be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz — közölte Janez Drnovsek miniszterelnök. Előtte azonban még számos előírást meg kell változtatni az országban, egyebek mellett az ingatlanok megszerzésére vonatkozó törvényt kell módosítani. A miniszterelnök utalt arra, hogy meg akarják tiltani a külföldiek ingatlanszerzését Szlovéniában. (Reuter) Az EBRD első részesedése orosz bankban Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 35 millió dollár értékben 14 százalékos részesedést vásárolt az egyik vezető orosz kereskedelmi bankban, a Tokobankban, s ezzel a nemzetközi pénzintézetek közül elsőként fektetett be az orosz bankszektorba. A Tokobank alaptőkéje 250 millió dollár, az országszerte működő 16 fiókja révén főként az energiaszektor kis- és közepes vállalatainak nyújt valutahiteleket. A Tokobank nemrégiben az első orosz bankként 15 millió dolláros, 5 évre szóló hitelt kapott az amerikai Export-Import Banktól. (Reuter) Radikális reformprogram Fehéroroszországban A minszki parlament pénteken 193-5 arányban megszavazta a Lukasenko elnök által előterjesztett válságellenes gazdasági reformcsomagot. A képviselők ugyanakkor elvetették az elnöknek hatalma kiterjesztésére irányuló kérését, így Lukasenko rendeletileg nem léptethet életbe további reformokat. A program főbb intézkedései a költségvetési hiány lefaragása és a legtöbb fogyasztási cikk árának felszabadítása. (Reuter) Milliárdos német kölcsön az orosz gáziparnak Német pénzintézeteknek a Dresdner Bank vezette konzorciuma 1 milliárd márka kölcsön nyújtásáról írt alá megállapodást Frankfurtban a Gazprom orosz gázipari egyesüléssel. Az összegből a szibériai Novij Urengojban vegyipari komplexum épül a helyben termelt földgáz feldolgozására. A munkálatok befejezése 1998 végére várható. A kölcsönből máris 600 millió márkás megbízást kapott a Linde német cég gázfeldolgozó berendezések, illetve az ugyancsak német Salzgitter vállalat 400 milliós megrendelést különböző speciális gépek szállítására. (MTI) Javuló osztrák konjunktúrakilátások Mindkét fő osztrák gazdasági kutatóintézet felfelé javította korábbi előrejelzését az ország növekedésének idei kilátásairól. A bécsi Wifo most közzétett jelentése 2,8 százalékosra becsüli a termelés idei növekedését (a korábbi 2,5-del szemben), az IHS hasonlóképp optimistább jóslatot tett közzé néhány napja, mint a nyár elején. (Der Standard) Rekord munkanélküliség Japánban Japánban augusztusban is az előző havi, három százalékos szinten maradt a munkanélküliség aránya, amely hét év óta a legmagasabb, a háború utáni időszakban pedig a második legmagasabb érték — jelentették be pénteken Tokióban. Az adat azt tükrözi, hogy a lassanként kibonatkozó gazdasági fellendülés ellenére a munkaerőpiacon továbbra is tart a pangás. (MTI) Befejeződött a norvég repülőtéri sztrájk Új bérszerződést fogadtak el a norvég szakszervezetek és a SAS légitársaság képviselői pénteken Oslóban, és ezzel véget ért a repülőtéri alkalmazottaknak a bel- és külföldi járatokat szerda óta egyaránt megbénító sztrájkja. A SAS napi 12 millió koronára (1,8 millió dollárra) becsüli a munkabeszüntetésből adódó veszteségeit. (Reuter) Ismét nyereséges a Fiat A tavalyi rekordmértékű veszteségek után az idei első félévben 727 milliárd líra (467 millió dollár) nyereséget könyvelhetett el a Fiat-csoport — jelentették be Torinóban. A cég valamennyi részlege profitábilis volt ebben az időszakban. (Reuter) BMOE "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 értéktőzsde árutőzsde deviza-valuta árfolyamok bankkamatok befektetések ■..............m - értékpapírpiac - nemesfém- és olajárak - exkluzív interjúk - az ÁVÜ privatizációs hírei - a bel- és külgazdaság legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 A MATÁV RT. támogatásával NEMZETKÖZI GAZDASÁG Mekkora legyen az új kibocsátás mértéke? Gazdagok és szegények harca az SDR körül Franciaország skandináv szövetségesei támogatásával csütörtök este új javaslattal állt elő abban a vitában, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) növelje-e az általa teremtett mesterséges pénz, az SDR mennyiségét, és ezzel több likviditáshoz juttassa egyrészt a szegény országokat, másrészt a nemzetközi pénzügyi rendszerhez nemrég csatlakozott egykori szocialista államokat. Párizs és az északiak most hasonló megoldást javasolnak, mint szeptember elején az amerikaiak és a britek. Eszerint 12- 16 milliárd SDR-t (17-23 milliárd dollárt) osszanak szét oly módon, hogy több mint a felét a szegény országok kapják. Az SDR-t 1960-ban vezették be “világvalutaként”. A gazdag országok szerint az SDR-kibocsátás általános növelése inflációra vezetne, és (félig-meddig nyíltan) az egész műpénzt elavultnak tartják. Ehelyett az Egyesült Államok és Nagy-Britannia körülbelül 24 milliárd dollár szétosztását javasolta, míg Franciaország és Skandinávia eredetileg körülbelül 28 milliárd dollárét. Mindkét javaslat szerint valamennyi tagállamnak jutna belőle, a fő cél azonban az volna, hogy méltányosan osszák el valamennyi tagállam között, nem pedig a likviditás általános növelése céljából. A két javaslatból a legtöbb előnye Oroszországnak és annak a másik 37 országnak származna, amely 1981, az utolsó SDR-kibocsátás után csatlakozott a Valutaalaphoz. A bővítés híve azonban az összes fejlődő ország, bár közülük sok már a magántőkepiacokon is pénzhez tud jutni, és egyáltalán nem szorul az IMF-re. A bőkezű növekedés legnagyobb ellenzője Németország, de a szűkmarkúak közé tartozik Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is. A legnagylelkűbb az IMF vezérigazgatója, Michel Camdessus lenne, aki 36 milliárd SDR, azaz 50 milliárd dollár új pénz kibocsátását javasolta. A döntést az IMF interim bizottságának madridi vasárnapi ülésén fogják meghozni. Szakértők a végső kompromisszum megszületését valószínűnek tartják, ha erre mégsem kerülne sor, akkor a vesztesek természetesen maguk a segélyezendők lennének. A fejlődő országoknak ebben az esetben ugyanis üres kézzel kell távozniuk a spanyol fővárosból. (Reuter) Véget ért Jelcin amerikai látogatása Szabadkereskedelmi övezet javaslata Oroszország és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi zóna nagyszabású tervével rukkolt elő Jelcin elnök az amerikai ország északnyugati részén tett látogatása során. A Boeing repülőgépgyár seattle-i központját felkereső orosz államfő egyúttal az országába irányuló tőkeberuházások növelését is sürgette, és hallgatóságának körében igyekezett eloszlatni a politikai stabilitással kapcsolatos kételyeket. A javasolt szabadkereskedelmi övezetről részleteket nem közölt a moszkvai vezető, politikai elemzők azonban felhívják a figyelmet, hogy az elgondolás további súlyt ad a csendes-óceáni medence fejlesztésével kapcsolatos terveknek. Az orosz elnök mostani látogatását 14 hónappal megelőzően ugyancsak Seattle-ben tartották az ázsiai— csendes-óceáni térség szerveződő gazdasági integrációjában (APEC) részt vevő államok csúcstalálkozóját. Oroszország szemmel láthatóan szeretné kivenni részét a térségben tapasztalható dinamikusan fejlődéssel kapcsolatos előnyökből. A távol-keleti partvidék gazdaságának modernizálására máris számos megállapodás van érvényben. Ezek sorában közvetlen légiforgalmat létesítettek, így az Alaska Airlines ma már közvetlen járatokat indít Oroszországba, hasonlóképpen az Aeroflot az USA nyugati partvidékére. A tengeri szállítások is jelentősen megnövekedtek az orosz távol-kelet és a csendes-óceáni amerikai kikötők között. A látogatás során Jelcin ismét sürgette, hogy töröljék el a hidegháború egyik maradványának tekintett Jackson-Vanick-törvény renelkezéseit, amelyek továbbra is korlátokat támasztanak Oroszország és az Egyesült Államok kereskedelmi forgalmában. Egy 800 fős hallgatóság előtt mondott beszédében pedig megnyugtatta az Oroszországban befektetni szándékozó üzletembereket, hogy a zavaros politikai időknek vége van. “Immár nem állunk háborúban a parlamenttel” — mondotta Jelcin. (Reuter, AP—DJ) A GDP egyhatoda a feketegazdaságból származik Szigorú cseh törvények a pénzmosás ellen Várhatóan Csehország is belép azon államok sorába, amelyek szigorú törvények meghozatalával védekeznek a piszkos pénzek tisztára mosása ellen. A megfelelő jogszabály tervezetét röviddel ezelőtt mutatta be a prágai igazságügyminisztérium. Amint a korona egyre közelebb kerül a konvertibilitáshoz, Csehország az illegális gazdasági tevékenység egyik célállamává vált. Az ottani gazdasági minisztérium egyik jelentése szerint — a 14,4 milliárd dollárnak megfelelő összegű bruttó hazai termék mintegy 16 százaléka származik a feketegazdaság olyan szfféráiból, mint a kábítószer-kereskedelem, a prostitúció és a lopott autókkal való üzletelés. A jelenlegi bankrendszer, illetve a körülötte kialakított biztonsági infrastruktúra alkalmatlan arra, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel. Az ismertetett törvénytervezet az ország történetében először minősítené a pénzmosást bűntettnek. A jelenlegi előírások szerint a bankoknak minden 100 ezer korona feletti összegű tranzakció adatait fel kell jegyezniük, és öt évig meg kell őrizniük. Más hatóság részére való jelentés kötelezettsége nem áll fenn. Az új törvény szerint az 500 ezer korona összeghatár felett 10 évig kellene megőrizni a tranzakciók adatait, meg kell állapítani a megbízók személyazonosságát, és bármely gyanú esetén értesíteni kell a felügyeleti szerveket. A törvény egyaránt vonatkozik a bankokra, nyugdíjalapokra, kaszinókra és fogadóirodákra. Csehországban főleg azt tartják veszélyesnek, hogy a bűnözők a legkifinomultabb, másutt jól bevált módszereiket ültetik át, amelyekkel az ottani rendészeti szervek is többnyire felkészületlenül állnak szemben. Az egyik gyakori eljárás az, hogy a pénztulajdonosok egy kicsi, de drága éttermet nyitnak, amelynek jövedelmei közé keverve legalizálhatnak törvénytelen úton szerzett pénzeket. Ez a tevékenység néha akkor is kifizetődő, ha a megfelelő adókat gondosan átutalják a kincstárnak. Külön gond az, hogy a cseh privatizáció — a módszer eredeti céljai mellett — ugyancsak tág teret enged a piszkos pénzekkel való ügyeskedésnek. (Reuter) Javuló benzinellátás Kis-Jugoszláviában (Folytatás az 1■ oldalról) A benzin árának csökkenése a városok és az utak forgalmán is észrevehető: mióta a legtöbb városban 2,5 német márka alá csökkent a benzin literjének ára, egyre több a forgalmi dugó, és az autópályákon is szemmel láthatóan növekszik a forgalom. Ha vannak olyanok Jugoszláviában, akik elleneznék a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetség elleni ENSZ- embargó feloldását, akkor azok minden bizonnyal az üzemanyagcsempészek közül kerülnének ki. A feketézők jövedelme egyes számítások szerint elérheti a havi 50-100 ezer német márkát, ami akkor is sok, ha ebből a jövedelemből a “védelmi pénzt” szedő maffiák is nyilván jócskán részesülnek. A feketézők meglehetősen széles vevőréteget szolgálnak ki: a magánszemélyek mellett a vállalatok, önkormányzatok is vesznek a csempészett benzinből, sőt, lapjelentések szerint néha a jugoszláv hadsereg is rákényszerül a szomszédos országokból kannákban áthozott üzemanyag használatára. A csempészek az eszközök dolgában sem válogatósak: Magyarországról és Romániából gépkocsikba rejtett póttartályokban, Macedónia felől tartálykocsikban, Albánia felől pedig az Ohridi tavon, csónakokban hozzák a benzint és a gázolajat. A szerb állam, amely saját forrásokból csak részlegesen tudja kielégíteni az üzemanyag-igényeket, nem csak szemet hunyt a társadalmi feszültséget enyhítő csempészés fölött, hanem már “félhivatalos” benzintöltő állomásokat is létesít, hogy csökkentse az alkalmi árusok okozta tűzveszélyt. 1994. október 1 EBRD: több hitel a magánszektornak (Folytatás az 1. oldalról) A vegyes vállalatok alaptőkéjében való részesedés, illetve a számukra nyújtott hitelek mellett az EBRD a jövőben a kis- és közepes méretű vállalkozások segítésére fog koncentrálni — jelentette ki Larosiere. Szerinte ennek legjobb módja, ha elsősorban az egyes országok saját bankjait segítik tevékenységük színvonalának emelésében és pénzügyi szerkezetük egészségesebbé tételében. A bankelnök értékelése szerint az EBRD kezdetben a fejlettebb és gazdagabb középeurópai államokra — mint Csehország, Magyarország és Lengyelország — összpontosította tevékenységét, amióta azonban ő vette át Jacques Attalitól az elnöki posztot, egyik fő céljának tartja, hogy a forrásokat egyenlőbben oszszák meg a térség 25 állama között. Larosiere egyúttal oroszországi és közép-európai befektetéseik növelésére hívta fel a nyugati üzletembereket. Használják ki a tömeges privatizáció nyújtotta előnyöket, mert ez a régió hamarosan a világgazdaság egy nagyon fontos részévé válik — szólította fel őket az EBRD elnöke. (Reuter) m VILÁGGAZDASÁGI ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Varga András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális: Weisz Györgyi Árupiacok: B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest„ Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp. Pf. 331 Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax 175 4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest Naphegy tér 8. Telefax 202-4199, tel 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII. Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.