Világgazdaság, 1995. október (27. évfolyam, 190/6699-210/6719. szám)
1995-10-03 / 190. (6699.) szám
RÖVIDEN A szejm elutasította Walesa vétóját A szejm pénteken elutasította a nyugdíjtörvény ügyében Lech Walesa államfő által előző nap benyújtott vétót, így a kormánynak nem kell új terveket kidolgoznia. Mindössze négy szavazat döntötte el, hogy a lengyel nyugdíjak jövőre a bérek növekedésétől függetlenül az infációt 2,5 százalékkal meghaladó mértékben emelkedhetnek. A vétó egyébként azt eredményezte volna, hogy a költségvetés hiánya jövőre a GDP 4,6 százalékára rúg a korábban tervezett 2,8 százalék helyett. A nyugdíjtörvény elfogadásával csak 17 százalék lesz az infláció, enélkül 28 százalékra is felszökhetett volna. (Reuter, MTI) Cseh hiánnyal zárult a cseh—szlovák klíring Csehország 24,5 millió ECU hiánnyal zárta a klíringegyezményt Szlovákiával — közölte pénteken a cseh jegybank annak kapcsán, hogy a két ország közötti áruforgalomban vasárnaptól keményvalutás fizetés váltotta fel a két éve bevezetett klíringrendszert. A cseh nemzeti bank német márkával és amerikai dollárral egyenlíti ki a hiányt. (AP—DJ) Nagyszabású orosz lakásépítési program Nagyszabású lakásépítési programot indított be pénteken az orosz kormány: világbanki kölcsönökkel összesen 758 millió dollárt fordítanak az égető gondok orvoslására. A Világbank 400 millió dolláros kölcsönnel segíti a programot, amelyet a szervezet szakértői az orosz kormánnyal és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalával (USAID) együtt dolgoztak ki. (Reuter) Végső döntés a mohi atomerőműről A mohi atomerőmű befejezésében részt vevő partnerek kétnapos pozsonyi tanácskozását követően közzétett zárónyilatkozat szerint az erőmű befejezésének tervdokumentációját az Energoprojekt Praha nevű cseh vállalat orosz tervezőkkel együttműködve készíti el. A műszaki kivitelezést — társvállatokkal közösen — a Skoda Praha végzi, míg az erőmű biztonsági felügyeletével a szlovák megrendelő a Siemens és a Framatome céget bízza meg. Járt Ducky szlovák gazdasági miniszter szerint a mohi erőmű első blokkjának üzembe helyezése után véglegesen leállítják a Jaslovské Bohunice-i erőmű első blokkját. (AP—DJ) Felülvizsgálják a cseh energiapolitikát A cseh ipari és kereskedelmi minisztérium befejezte az energiapolitika felülvizsgálatának első szakaszát. Vladimír Dlouhy, a tárca vezetője elmondta: az energiaárak nem nőnek jövő év közepéig nagyobb mértékben, mint amit a kormány már eddig jóváhagyott. A minisztérium tervei szerint 2000-ig az áram ára évi 15 százalékkal, a földgázé évi 10 százalékkal fog emelkedni. (AP—DJ) EU—moldovai kereskedelmi megállapodás Az Európai Unió külügyminiszterei ma várhatóan átmeneti kereskedelmi megállapodást írnak alá Moldovával. A tavaly novemberben aláírt, de azóta sem ratifikált partnerségi és együttműködési megállapodás kereskedelmi elemeit tartalmazó dokumentum alapján a jövőben a vámok csökkentését gyorsabban végre lehet hajtani. (Reuter) Vita a fel- és leértékelésről Klaus a stabil korona híve Nem tartja szükségesnek a cseh korona árfolyamának változtatását Klaus miniszterelnök a konvertibilis valuta bevezetése alkalmából, noha mind a le-, mind a felértékelés érdekében vitatják álláspontját. Az előbbi hívei az ország romló fizetési mérlegére hivatkoznak, az utóbbié a tőkebeáramlás miatt növekvő pénzkínálatra. A kereskedelmi mérleg hiánya középtávon természtes és elkerülhetetlen — jelentette ki a miniszterelnök a Reuter tudósítójának adott interjújában, és hozzátette: a gazdaság az átalakulás utáni igen gyors fellendülés állapotában van. A deficitet egyrészt az importkereslet, másrészt a potenciális exportcikkek belföldön maradása okozza. A kereskedelmimérleg-hiányt ellentételezi a tőkebeáramlás, amelynek következtében a valutatartalék az idén az év végére 12 milliárd dollár lesz, majdnem kétszerese a tavalyinak. A kereskedelmi mérleg hiányát nemcsak a tőkeszámla többlete, hanem a folyó fizetések más tételei is ellensúlyozzák. Ennek következtében nem kell változtatni az árfolyamot. A fix árfolyam az egész gazdaság fontos sarokköve, amely már a múltban is stabilizáló hatással volt a gazdaságra. Tekintettel arra, hogy Csehország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, csupán arra gondolnak, hogy a korona árfolyamát a dollár márkakosár helyett az Európai Unió tagállamainak valutájából álló kosárhoz igazítják. Főszerkesztő: Kecel Ibea Felelős szerkesztő: Boronkay Témáé Főszerkesztő-helyettes: Verte András * Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Jiolabeff Lóránt, Kamasz Meliada Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚjSáG Bt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blanks György Belföld: Kamasz Melleda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa, Walsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Byela, B. Horváth Lilla, Fehér István, Illsz L. László, Kiss Tamás, Kovács Attila, Langmár Ferenc, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szirmai L. Péter, Tóth Jedlt, Tóth Levente, Vadász Zsuzsa,Veres Ibolya ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Kvassleger Klára, Mádl József ♦ Tőzsde: Golebeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, B. Sebestyán Stella, Kecskeméti Jedlt ♦ Vállalkozás-árupiac: Varga András (rovatvezető), Sági Gyöngyi (rovatszerkesztő), Gárdonyi Imre, Hargitai Éva ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Jakovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦Kéziratszerkesztők: Krekó László, Macsi Ferenc, Bóna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csöksi Zoltán, Kalló Krisztina, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethetőés a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehe HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati postahivatalokban. Előfizetési díj egy évre 19 800 negyedévre 4950 Ft. Terjeszti a Hicker Rt., NH Rt. és a régit 0042-6148. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F. Zoltán elnök-vezérigazgató. — imiiiiiiiir;; ( )/ mnmamnm KÜLFÖLD 1995. TOBER 2. Újabb japán pótköltségvetés Elszánt küzdelem a gazdaságélénkítésre Újabb pótköltségvetést terjesztett pénteken a parlament elé Murajama japán kormányfő a gazdaság élénkítésére. A legújabb statisztikák szerint a munkanélküliség augusztusban már harmadik hónapja a 3,2 százalékos rekordszinten volt, tehát a gazdaságra ugyancsak ráfér a serkentés. “A legsürgősebb feladat a stagnáló gazdaság újraindítása” — jelentette ki Murajama miniszterelnök a parlament 46 napos rendkívüli ülésszakának megnyitásakor mondott beszédében. Elhatározottsága jeleként arra kérte a képviselőket, kormányát “a gazdasági fellendülés kormányának” nevezzék. Az ülésszak fő témája az 5,33 ezer milliárd jenes pótköltségvetés az 1996. március 31-ig tartó pénzügyi évre, amely összesen 79,38 ezer milliárdosra növeli az időszak költségvetési kiadásait. A bevételek 4,7 ezer milliárd jen kormánykötvényből származnak, ebből 4,49 ezer milliárd meghatározott létesítmények finanszírozását szolgálja, a többi a költségvetési hiányt fedezi. Az első pótköltségvetés 2,73 ezer milliárd jen összegű volt, míg az eredeti költségvetés 70,99 ezer milliárd. Az új pótköltségvetésből 2,03 ezer milliárd jent fordítanak szűkebb értelembe vett közmunkákra 1,5 ezer milliárdot egyéb közmunka jellegű feladatra, 530 milliárdot katasztrófa utáni helyreállításra, 711,2 milliárd jent pedig közoktatásra, kutatásra és jóléti kiadásra. A mostani pótköltségvetés része annak a 14,2 ezer milliárd jenes gazdasági csomagnak, amelyet Murajama e hónap elején jelentett be. A miniszterelnök a pótköltségvetésről és az egész csomagról kijelentette: a maga nemében a legnagyobb, és arra is szolgál, hogy fellendítse az ingatlanárakat, a részvényárfolyamokat és segítse a nehézségekkel küzdő kis cégeket. Murajama egyúttal igyekezett eloszlatni a félelmeket, hogy újabb csődök fogják megingatni a pénzügyi rendszert, amelyet máris sújtanak az alacsony ingatlanárak következtében kétessé vált hitelek. Megígérte, az év végéig intézkedéseket tesz a bankok és más pénzintézetek megsegítéséről, de nem vázolta ezek jellegét. A közelmúltban tették közé ama bizottság következtéseit, amely a pénzügyminisztériumnak javaslatot dolgozott ki a bankrendszer megsegítéséről. A bizottság éppen csak hogy nem javasolta: közpénzekből fizessék meg a bankköveteléseit. A japán fizetők ugyanis elutasítják a gondolatot, hogy járassá a gazdag bankárokat? Bankotért vesztese megnehezíti, hogy adótőkét meggyőzzél bár megmentésének sségegéről — írja a Thanom Murajama nigád 5 hónapos koalíciós kotnyát két veszély is fenyegeti egyik abból származik e gy koalíciós szövetségese Liberális Demokrata Pártobboldali Hasimotót választó elnökévé, a másik saját irtjának, a Szocialista Párt a belső ellentételeiből eredtnnek ellenére, váratlan esernyéktől eltekintve, a koalícs pártok és az ellenzék együttt tartja magát ahhoz az íraan fegyverszünethez, amely kellő légkört teremthet az ázsii és csendes, óceáni országok együttműkö- ■ dési szervezetének november 16— 19-i oszakai csúcstalálkozójának megrendezéséhez. (Reuter, AP—DJ) Murajama Nehéz helyzetben a francia kormány Sztrájkolni fognak a köztisztviselők Közel tíz év után először ismét összefognak Franciaországban az állami szféra dolgozóit képviselő, de többnyire megosztott szakszervezetek, és országos sztrájkot tartanak. Az akció előzménye, hogy Juppé miniszterelnök a közelmúltban takarékos költségvetést terjesztett be. A Force Ouvriere szövetség elnöke — a hét végén adott nyilatkozatában — nem tartotta kizártnak, hogy az egész országban leáll az élet október 10-én. Mindenekelőtt a 5 millió főre taksált köztisztviselői kar (beleértve a pedagógusokat és a kórházi dolgozókat) teszi le a munkát, a megmozduláshoz várhatóan csatlakozni fog a közlekedési szektor, a villamos művek, a posta, a távközlési vállalat foglalkoztatotti tábora. Az idézett szakszervezeti vezető, Marc B/o/ide/mindazonáltal szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy a megmozdulással nem közvetlenül a kormány ellen lépnek fel, hanem az állammal mint munkaadóval szemben. Francia kommentátorok ugyanakkor megjegyzik, hogy a sztrájkkal kifejezetten Juppé miniszterelnök takarékossági programját támadják. Ennek keretében a közületi szektor dolgozói csak 3,1 százalékos fizetésemelést kapnának, ami csupán egy százalékponttal magasabb, mint az inflációnak a következő évre becsült üteme. Az intézkedéssel mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy Franciaország meg tudjon felelni a maastrichti egyezményben lefektetett, közös valuta bevezetését célzó pontoknak, amelyek szerint Párizsnak néhány éven belül 3 százalékra kellene leszorítania költségvetési hiány bruttó hazai termékhez viszonyított arányát, amely jelenleg 5 százalék. A szigort Juppé legutóbb azzal is indokolta, hogy az államháztartás bevételei lényegesen elmaradnak a tervezettől. A vártnál kevesebb hozzáadottérték-adó és vállalati nyereségadó folyt be, amit részben a belső fogyasztás viszonylag alacsony szintjével magyaráznak. A kieső államháztartási bevételeket Arthuis pénzügyminiszter egy héttel ezelőtt még csak 25 milliárd frankban jelölte meg, a kormányfő szerint azonban 40 milliárdot is elérheti ez az összeg. Az EU-pénzügyminiszterek döntése: monetáris A közös pénz neve: (Folytatás az 1■ adásról) A garanciák és a fegyelmező mechanizmusok hiánya miatt szinte programozva van a közös valuta összeomlása — figyelmeztetett Poehl. Waigel pénzügyminiszter — részben ezen aggályok eloszlatására, részben az erős márka feladása miatt aggódó német közvélemény megnyutatására — kijelentette: a monetáris szigor permanenssé tételéhez több fontos tagállamtól támogatást kapott Valenciában. A közös valuta bevezetését illetően a miniszterek eloszlatták azokat az aggályokat, hogy egyes tagországok — így hatalmas államadóssága miatt Olaszország vagy Belgium — eleve alkalmatlannak bizonyulnának a csatlakozáshoz. A 15 tagország többsége egyetértett abban, hogy az 1997-es esztendő tényszámai — főleg az államháztartás mutatói — alapján döntenek arról, mely államok kezdik el 1999. január elsején bevezetni a közös fizetőeszközt. A maastrichti szerződés alapján azok a tagországok csatlakozhatnak a tervezett pézügyi unióhoz, amelyek eleget tesznek a kamatszint, az infláció és a valutaárfolyam stabilitásával kapcsolatos, jól meghatározható követelményeknek, továbbá ahol az állami költségvetési hiánya nem haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3, az államadóság pedig nem lépi túl a GDP 60 százalékát. Az áttérés folyamatában a mostani Európai Monetáris Intézet (EMI) helyébe felállítják az európai jegybankot. Ezt követően — az addigra rögzítendő árfolyamokból kiindul unió 1999-től euró ra — a tagállamok központi bankjai és a kormányok áttérnek az új pénznemben való fizetésre. Az EMI elnöke, Alexandre Lamfalussy az átálással kapcsolatban kijelentette: a bevezetés után maximum három évig fog tartani, amíg a lakosság körében is általánossá válik az új bankjegyekkel és érmékkel való fizetés. A közös valuta elnevezését illetően a Reuter idéz egy brit származású uniós politikust, aki három követelményt nevezett meg: ne támasszon kellemetlen történelmi képzettársítást, legyen rövid, és mindenütt egyformán könnyen kiejthető, továbbá tartalmazzon valamilyen utalást Európára. Maystadt belga pénzügyminiszter szerint az Euro elnevezés mindhárom kritériumnak megfelel. Portugál választások Tét a felzárkózás Bárkit kiáltsanak ki a tegnapi portugál választások győztesének, a kormányra kísélő pártnak fel kell áldanja a gazdasági növekedést az Európai Unió feltételeinek teljesítéséért. Az idei évre tervezett költségvetési hiány eléri a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékát, az infláció pedig a megengedettnél nagyobb arányban tér el a legkedvezőbb helyzetben lévő tagországok átlagtól. A maastrichti egyezményben kikötött konvergenciána elkerülhetetlenül áldozata esik a gazdasági növekedés - hangsúlyozta a Reuter elemzése a tegnapi választás előt kitekintésében. Az országnak az átlagot jelentősen meghaladó ütemű növekedésre lenne szükség hogy a lakosság jövedelmi vizonyait közelíteni tudja az Erópában szokásos szinthez. A ibériai ország mai helyzetév kapcsolatban az MTI kiérné bár a gazdaság az utóbbi, TM 1 - ben látványos növekedásba indult, Portugália még az EU legszegényebb titloslap lakosság 31 százaléka él városokban, a munkáé. Fóvám százalékát még mindig azőgazdaság foglalkoztatja, írástudatlanság pedig 13 százalékos, ami példátlanul magas arány Európában. Az egőre jutó GDP néhány •A majdnem megkétszer— jelenleg 7450 dollá így is csak alig több, 1. EU-átlag fele. *’ Az elmaradás ledolgoz ’Nappal a közösség 16,7 milliárd összegű támogatást folyt Portugáliának az 1994—99 közötti időszakban. A juttató összegek elérik a GDP 3 százalékát. .. A nyugat-európai átalacsonyabb bérköltség EU-tagság és a viszor szociális béke egyarátt SSM tsza a tőkét: 1992-ben 5 dollárnyi áramlott ide. haság átmeneti gyöng* „10 után ismét erősödik, kelték a valutát, ami ja “ export versenyképet csökkentették a kar