Világgazdaság, 1996. január (28. évfolyam, 1/6761-22/6782. szám)
1996-01-02 / 1. (6761.) szám
RÖVIDEN Eredményhirdetés az osztrák GSM-tenderen A Siemens Österreich és a Deutsche Telekom vezette konzorcium nyerte el Ausztria második mobiltelefon-hálózatának üzemeltetési jogát. Az Ö-Call nevű csoport — amelynek osztrák bankok, biztosítók és kiadók is tagjai — 4 milliárd schillinget fog fizetni a 20 évre szóló engedélyért, és további 6 milliárd schillinget költ majd fejlesztésre. Jelenleg 300 osztráknak van mobil telefonja, számuk 2000-re várhatóan 1,5 millióra emelkedik. (Reuter) Clinton felfüggesztette a jugoszláv szankciókat Bill Clinton amerikai elnök a Szerbia és Montenegró elleni átfogó gazdasági szankciók felfüggesztése mellett döntött, és e határozatáról levélben tájékoztatta az amerikai kongresszust. Az elnök egyben jelezte, hogy a megszorító intézkedéseket azonnal újra életbe léptetik, ha az érintettek megsértik a boszniai békemegállapodás előírásait. (Reuter) Izraeli—szíriai gazdasági együttműködés? Izrael közös gazdaságfejlesztési programokat javasol Szíriának arra az esetre, ha sikerül megállapodni a Golán-fennsíkról való teljes izraeli kivonulás összes pontjában. A tervek főként az idegenforgalom fejlesztését, az úthálózat javítását és az Izrael által megkezdett szőlőművelés, bortermelés bővítését célozzák a Golanon. (MTI) Lengyel OECD-tagság a második negyedévben Lengyelországnak határozott célkitűzése, hogy 1996 második negyedévében csatlakozzon az OECD-hez — jelentette ki a lengyel miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, miután megbeszélést folytatott az államfővel. Grzegorz Kolodko szerint ehhez jó előjel a GDP közel 7 százalékos növekedése. A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a nemrégiben hivatalba lépett Aleksander Kwasniewski államfő megbízatásának lejártakor az infláció üteme 5 százalékra mérséklődik. Kolodko elképzelhetőnek mondta továbbá, hogy már 1997-ben csökkennek az adók. (AP—DJ) Privatizációs kuponok Bulgáriában Bulgáriában kibocsátották az első 1 millió privatizációs kupont, amelyeket a jövő évben induló privatizációs program keretében lehet majd felhasználni. A kuponokat tartalmazó tömböket a magánosítás első szakaszában, január 8-tól kezdik értékesíteni 500 leva értékben. A diákok, a katonák és a nyugdíjasok tömbönként 100 levát fizetnek majd. Szófiai számítások szerint a privatizációban részt vehető 6 millió állampolgár közül mintegy 4 millió él majd a lehetőséggel. A bolgár törvényhozás által jóváhagyott lista szerint 1063 céget adnak magánkézbe a privatizációs kuponok révén. (Reuter) Csordogál a külföldi tőke Ukrajnába A korábbi évekkel ellentétben 1995-ben végre elkezdtek csordogálni a külföldi kölcsönök Ukrajnába. A hitelfelvételi lehetőségek azután kezdtek javulni, hogy Kijev beleegyezett: teljesíti az IMF és a Világbank valamennyi szigorú feltételét. Ennek eredményeként októberig az ország 3,9 milliárd dollár kölcsönt kapott, és még közel 215 ezer dollárnak kellett befolynia az utolsó negyedévben. (MTI) Peking a WTO tagságára pályázik Csökkenő vámok Kínában Kína új vámtarifarendszert vezet be 1996. április 1-jétől, amely alapján átlagosan 35 százalékkal csökken az importvám, illetve megszűnik a termelőeszközök és a nyersanyagok importjának adómentessége a külföldi vállalatok számára. Kína, mint a befektetések célországa, a második a világon az Egyesült Államok mögött. Peking 1995-re mintegy 35 milliárd dollár értékű tőkebefektetést várt, és az elmúlt években már 80 milliárdnyi befektetésről kötöttek szerződést. Szakértők szerint az új vámtarifarendszer és az adóváltozások csekély hatással lesznek a külföldi befektetésekre, csak azokat a beruházásokat érintik, amelyek nem tudják eszközeiket helyben beszerezni. Cunao Hasimoto, a Sony elnökhelyettese viszont a People’s Daily című lapnak elmondta: a hirtelen törvényi és rendszerváltozások hátráltatják az üzleti élet működését, és növelik az üzleti körök aggodalmát. Hangsúlyozta egy átmeneti időszak szükségességét. Az új adórendelkezések nyomán a déli gazdasági övezetek sem maradnak azok az adóparadicsomok, amik eddig voltak a külföldi befeketetők számára. Az importvámok leszorítása csökkenti a költségvetés bevételeit is, de korántsem akkora mértékben, mint ahogy azt első látásra gondolnánk. Peking mindössze a termékek 15 százaléka után szedett importadót, a fennmaradó 85 százalék vámmentességet élvez, vagy csökkentett tarifájú. Kína 1995-ben 15 millió tonna nyersolajat importált, az olajkereskedők azonban nem tartanak változásoktól sem a vám — amely jelenleg 10 százalék körül mozog — sem az adók tekintetében. Az olajtermékeket a fogyasztási adó és a 17 százalékos hozzáadottértékadó is terheli. (Reuter) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gall Csaba, Bolubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szirmai S. Péter, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Illisz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 1754191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csökő Zoltán, Kalló Krisztina, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v.: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. KÜLFÖLD Átmeneti kormány két évig? Dini visszaadta kormányfői megbízatását Lamberto Dini olasz kormányfő — korábbi ígéretéhez híven — szombaton visszaadta megbízatását Oscar Luigi Scalfaro államfőnek, aki nem fogadta el a lemondást és a parlament — várhatóan január elején tartandó — vitájára bocsátotta a kabinet további sorsával kapcsolatos döntést. A kormányválság megoldására Silvio Berlusconi korábbi miniszterelnök, a középjobb pártkoalíció vezetője olyan átmeneti kormány felállítását javasolta, amelyben helyet kapna minden politikai szövetség képviselője. A Berlusconi-kormány 11 hónappal ezelőtti bukása után hivatalba lépett szakértői kabinet teljes mértékben teljesítette programját, sőt az 1996-os költségvetési törvény elfogadtatásával túl is teljesítette azt — írja az MTI. A Reuter jelentése hangoztatja: a szabad piac mellett elkötelezett Dini az államadósság megugrása elleni kemény lépések hívének bizonyult, s bár nem volt politikusi múltja, számos éles politikai küzdelemből került ki győztesen. Az ősszel azonban már több kritika érte a jegybanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, az infláció felpörgése, illetve az idei költségvetés állítólagos gyengesége miatt. Silvio Berlusconi, a középjobb pártszövetség vezetője olyan átmeneti kormány felállítását javasolta, amelyben minden pártszövetség képviselője helyet kapna. E kormány megbízatása elképzelése szerint másfél-két évre szólna, s az lenne feladata, hogy az 1997- es költségvetés elfogadása mellett kidolgozza az alkomány módosítását, valamint megoldást találjon a korrupciós botrány máig nyitott kérdéseinek lezárására. Berlusconi elképzelését egyedül legfontosabb partnere, a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség utasítja el. A legnagyobb olasz párt, a Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) elképzelhetőnek tartja a tárgyalásokat az átmeneti megoldásról, de arra hajlik, hogy a választásokat jövő nyáron kellene megtartani. A PDS azt egyelőre kizártnak tartja, hogy a Nemzeti Szövetséggel kormányzási szövetségre lépjen. Sokadik alkalom, hogy szerencsétlen időpontban esik valamely EU-tagországra a féléves rotáció szerint változó elnöki tisztség. A sorozat 1994 második felében kezdődött, amikor Németországban parlamenti választások voltak, majd folytatódott 1995 első felében a francia elnökséggel, amikor ott éppen tetőfokára hágott a köztársasági elnök választásával kapcsolatos izgalom. A következő államként soros Spanyolországban ugyan nem volt választás, ott a gazdasági nehézségek és a politikai bizonytalanság bénította a kormány munkáját. , Ennek folytatásaként veszi át Olaszország most január 1-jétől az elnöki tisztet, ahol esetleg az előrehozott választásokra kell koncentrálni a kormánynak. A várható bonyodalmakra a külügyminiszter, Susanna Agnelli is utalt, amikor kijelentette, hogy a választások számos kényelmetlenséggel járnának az elnökséggel kapcsolatos feladatok ellátásában. Kommentátorok szerint a választások elodázása esetén az gyengítené az olaszok féléves teljesítményét, hogy a Dini-kormánynak nincs egységes politikai bázisa a törvényhozásban. Rómának azonban egyéb gondjai is vannak, mindenekelőtt az ország gazdaságának rendbetételét és monetáris unióra való felkészülést illetően. Ezért a Handelsblatt kommentátora egyenesen arról beszél, hogy a mostani fél évre az EU-t a leállás veszélye fenyegeti. Olaszország esélyei kifejezetten rosszak ahhoz, hogy teljesíteni tudja a maastrichti szerződésben foglalt követelményeket. Áll ez a költségvetési hiánynak és az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított arányára csakúgy, mint az inflációra és a valuta árfolyamára. Bizonytalanság forrása, hogy az olaszoknak van kételkedni valójuk országuk jövőbeni európai szerepét illetően is. További zavaró körülményként Róma legutóbb konfliktusba keveredett Párizzsal a csendes-óceáni atomrobbantások elítélése miatt. A bécsi WIFO kutatóintézet jelentése Lassul a fejlett országok növekedése A fejlett ipari országokban a korábbinál lassabban növekszik a piaci kereslet és a termelés — írja a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet évzáró és előrejelző jelentése. Az elemzés szerint 1997-ig nem várható konjunkturális élénkülés, ennek megfelelően — Kanadát leszámítva — sehol lesz 3 százaléknál nagyobb a GDP növekedése. Ili IflIl HN 1*11 A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban másmás fázisában volt a konjunkturális ciklus. Az Egyesült Államokban az 1991 óta tartó, kezdetben bizonytalan, később azonban erőteljes fellendülés után következett be a lassulás 1995-ben. Japán valójában ki sem tudott jutni az 1990—91 tájékától számított stagnálásból, és a WIFO szerint erre addig nem is lehet számítani, amíg az országban bizonyos szerkezeti reformokat nem hajtanak végre (főleg a pénzügyi szférában). Nyugat-Európában az alig másfél-kétéves fellendülés tört meg. Az irányzat változásában más-más okok játszottak közre az OECD egyes térségeiben. Nyugat-Európa erős valutájú országaiban a dollár (és néhány EU-állam valutájának) gyengülése fékezte az exportot és ezen keresztül a növekedés folyamatát. A gyenge valutájú EU-országokban csak átmenetileg tudott növekedésélénkítő hatást kifejteni a leértékelés. Az Egyesült Államokban túlzottnak bizonyultak az 1994 során több lépcsőben végrehajtott kamatemelések. A megtorpanáshoz 1995 második negyedévében hozzájárult a szükségesnél nagyobb készletek apasztása. A növekedés lassulásában szerepet játszott a költségvetési hiányok sokfelé megfigyelhető csökkentése. Az egyensúlyteremtő törekvések mögött az Egyesült Államokban belpolitikai és ideológiai jellegű törekvések húzódtak meg, Nyugat-Európában pedig a monetáris unió közeledő időpontjához kapcsolt fegyelmező rendelkezések. A közkiadások visszafogása természeténél fogva mérsékli az összkeresletet. Emiatt a konjunktúra jövője szempontjából kritikusnak tekinthető, hogy az államok takarékoskodásával egyidejűleg milyen mértékben növelik fogyasztási kiadásaikat a magánszemélyek és háztartások. A WIFO szerint a közkiadások — egyidejűleg az adóterhek — mérséklésének elméletileg ösztönözniük kellene a lakosság költekezését. A hitelre fogyasztás serkentését kellene eredményeznie annak is, hogy az állami kötvénykibocsátás ütemének csökkenésével együtt a kamatoknak is mérséklődniük kell. A kamatok csökkenése mint általános irányzat valóban megfigyelhető az utóbbi években, amin az sem változtat, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 1994-ben többször is emelte a kamatokat. Az 1995-ös évben ugyanez az intézmény kénytelen volt két alkalommal is negyedpontos csökkentést végrehajtani az irányadó kamatokban. A WIFO szakértői jelenleg még nem látják világosan, hogy az államháztartások szanálását célzó általános törekvések miként hatnak a távlati növekedési kilátásokra. Ha ugyanis a közületi kereslet visszafogása a személyi jövedelmek és a vállalati bevételek csökkenéséhez, továbbá az elbocsátások számának megugrásához vezet, a folyamat könnyen recesszióba torkollhat. Székhely a spanyolországi Alicante Egységes EU-védjegyhivatal születik Január 1-jén kezdte működését az egységes európai szabadalmi és védjegyhivatal a spanyolországi Alicantéban. Az Egységes Belső Piac Márkáinak, Mintáinak és Modelljeinek Harmonizációs Hivatala nevű intézmény lehetővé teszi, hogy egy kereskedelmi márkát mind a 15 tagállamban egyszerre lehessen levédeni. Az egységes védelem számtalan előnnyel kecsegteti a kereskedelmi márkák és szabadalmak tulajdonosait. Jóval egyszerűbb egyetlen központi hivatalban, egyetlen jogrendszer szerint levédeni egy terméket, egy emblémát vagy egy jelmondatot, mint valamennyi tagállamban külön-külön. Az elmúlt években ráadásul több ízben előfordult, hogy egy olyan márkával, amelyet nem mind a 15 tagországban védtek le, könnyen visszaéltek ott, ahol nem kapott védelmet. Az egységes bejegyzés természetesen jóval olcsóbb is, mint a jelenlegi rendszer. További előny, hogy a jelentős számítógépes kapacitással felszerelt alicantei intézménynél színeket (például egy emblémánál) vagy hangerősséget (mint egy mottónál) is le lehet védeni, míg az eddigi nemzeti bejegyzéseknél erre a legtöbb országban nincs lehetőség. A hivatal saját bevételhez a bejegyzési illetékekből jut majd, ez azonban működésének első évében, 1996-ban még csak kiadásainak felét lesz képes fedezni — tudósít a Handelsblatt. A deficitet az EU éves költségvetéséből állják majd, de csak 2006-ig, addigra ugyanis a tervek szerint önfinanszírozóvá kell válnia. Az egységes védjegyek bevezetésével a nemzeti bejegyzések lehetősége természetesen nem szűnik meg, de a brüsszeli döntéshozók reményei szerint fokozatosan háttérbe szorul majd. Az európai szabványügyi és védjegyhivatal első elnöke a francia Jean- Claude Combardieu lesz, aki eddig a párizsi szabadalmi hivatalt vezette.