Világgazdaság, 1996. január (28. évfolyam, 1/6761-22/6782. szám)

1996-01-02 / 1. (6761.) szám

RÖVIDEN Eredményhirdetés az osztrák GSM-tenderen A Siemens Österreich és a Deutsche Telekom vezette konzor­cium nyerte el Ausztria második mobiltelefon-hálózatának üzemeltetési jogát. Az Ö-Call nevű csoport — amelynek osztrák bankok, biztosítók és kiadók is tagjai — 4 milliárd schillinget fog fizetni a 20 évre szóló engedélyért, és további 6 milliárd schillinget költ majd fejlesztésre. Jelenleg 300 osztráknak van mobil telefonja, számuk 2000-re várhatóan 1,5 millióra emelkedik. (Reuter) Clinton felfüggesztette a jugoszláv szankciókat Bill Clinton amerikai elnök a Szerbia és Montenegró elleni átfogó gazdasági szankciók felfüggesztése mellett döntött, és e határozatáról levélben tájékoztatta az ameri­kai kongresszust. Az elnök egyben jelezte, hogy a megszorító intézkedéseket azonnal újra életbe léptetik, ha az érintettek megsértik a boszniai békemegállapodás előírásait. (Reuter) Izraeli—szíriai gazdasági együttműködés? Izrael közös gazdaságfejlesztési programokat javasol Szíriá­nak arra az esetre, ha sikerül megállapodni a Golán-fennsíkról való teljes izraeli kivonulás összes pontjában. A tervek főként az idegenforgalom fejlesztését, az úthálózat javítását és az Izrael által megkezdett szőlőművelés, bortermelés bővítését célozzák a Golanon. (MTI) Lengyel OECD-tagság a második negyedévben Lengyelországnak határozott célkitűzése, hogy 1996 második negyedévében csatlakozzon az OECD-hez — jelentette ki a lengyel miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, miután megbeszélést folytatott az államfővel. Grzegorz Kolodko sze­rint ehhez jó előjel a GDP közel 7 százalékos növekedése. A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a nemrégiben hivatalba lépett A­leksander Kwasniewski államfő megbízatásának lejár­takor az infláció üteme 5 százalékra mérséklődik. Kolodko elképzelhetőnek mondta továbbá, hogy már 1997-ben csök­kennek az adók. (AP—DJ) Privatizációs kuponok Bulgáriában Bulgáriában kibocsátották az első 1 millió privatizációs ku­pont, amelyeket a jövő évben induló privatizációs program keretében lehet majd felhasználni. A kuponokat tartalmazó tömböket a magánosítás első szakaszában, január 8-tól kezdik értékesíteni 500 leva értékben. A diákok, a katonák és a nyugdíjasok tömbönként 100 levát fizetnek majd. Szófiai számítások szerint a privatizációban részt vehető 6 millió állampolgár közül mintegy 4 millió él majd a lehetőséggel. A bolgár törvényhozás által jóváhagyott lista szerint 1063 céget adnak magánkézbe a privatizációs kuponok révén. (Reuter) Csordogál a külföldi tőke Ukrajnába A korábbi évekkel ellentétben 1995-ben végre elkezdtek csor­dogálni a külföldi kölcsönök Ukrajnába. A hitelfelvételi lehe­tőségek azután kezdtek javulni, hogy Kijev beleegyezett: teljesíti az IMF és a Világbank valamennyi szigorú feltételét. Ennek eredményeként októberig az ország 3,9 milliárd dollár kölcsönt kapott, és még közel 215 ezer dollárnak kellett befolynia az utolsó negyedévben. (MTI) Peking a WTO tagságára pályázik Csökkenő vámok Kínában Kína új vámtarifarendszert vezet be 1996. április 1-jétől, amely alapján átlagosan 35 százalékkal csökken az import­vám, illetve megszűnik a termelőeszközök és a nyersanyagok importjának adómentessége a külföldi vállalatok számára. Kína, mint a befektetések célországa, a második a vilá­gon az Egyesült Államok mö­gött. Peking 1995-re mintegy 35 milliárd dollár értékű tőke­­befektetést várt, és az elmúlt években már 80 milliárdnyi be­fektetésről kötöttek szerződést. Szakértők szerint az új vámta­rifarendszer és az adóváltozá­sok csekély hatással lesznek a külföldi befektetésekre, csak azokat a beruházásokat érin­tik, amelyek nem tudják esz­közeiket helyben beszerezni. Cunao Hasimoto, a Sony elnökhelyettese viszont a People’s Daily című lapnak elmondta: a hirtelen törvényi és rendszerváltozások hátrál­tatják az üzleti élet működését, és növelik az üzleti körök ag­godalmát. Hangsúlyozta egy átmeneti időszak szükségessé­­gét. Az új adórendelkezések nyomán a déli gazdasági öve­zetek sem maradnak azok az adóparadicsomok, amik eddig voltak a külföldi befeketetők számára. Az importvámok leszorítása csökkenti a költségvetés bevé­teleit is, de korántsem akkora mértékben, mint ahogy azt el­ső látásra gondolnánk. Peking mindössze a termékek 15 szá­zaléka után szedett importa­dót, a fennmaradó 85 százalék vámmentességet élvez, vagy csökkentett tarifájú. Kína 1995-ben 15 millió ton­na nyersolajat importált, az olaj­kereskedők azonban nem tartanak változásoktól sem a vám — amely jelenleg 10 szá­zalék körül mozog — sem az adók tekintetében. Az olajter­mékeket a fogyasztási adó és a 17 százalékos hozzáadottérték­­adó is terheli. (Reuter) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gall Csaba, Bolubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szirmai S. Péter, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud­ György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Illisz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 1754191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csökő Zoltán, Kalló Krisztina, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v.: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. KÜLFÖLD Átmeneti kormány két évig? Dini visszaadta kormányfői megbízatását Lamberto Dini olasz kormányfő — korábbi ígéretéhez híven — szombaton visszaadta megbízatását Oscar Luigi Scalfaro államfőnek, aki nem fogadta el a lemondást és a parla­ment — várhatóan január elején tartandó — vitájára bocsátotta a kabinet további sorsával kapcsolatos döntést. A kormányválság megoldására Silvio Berlusconi korábbi miniszterel­nök, a középjobb pártkoalíció vezetője olyan átmeneti kormány felállítását javasolta, amelyben helyet kapna minden politikai szövetség képviselője. A Berlusconi-kormány 11 hónappal ezelőtti bukása után hivatalba lépett szakértői kabi­net teljes mértékben teljesítet­te programját, sőt az 1996-os költségvetési törvény elfogad­tatásával túl is teljesítette azt — írja az MTI. A Reuter jelentése hangoz­tatja: a szabad piac mellett el­kötelezett Dini az államadós­ság megugrása elleni kemény lépések hívének bizonyult, s bár nem volt politikusi múltja, számos éles politikai küzde­lemből került ki győztesen. Az ősszel azonban már több kriti­ka érte a jegybanktól és a Nem­zetközi Valutaalaptól, az inflá­ció felpörgése, illetve az idei költségvetés állítólagos gyen­gesége miatt. Silvio Berlusconi, a közép­jobb pártszövetség vezetője olyan átmeneti kormány felál­lítását javasolta, amelyben min­den pártszövetség képviselője helyet kapna. E kormány meg­bízatása elképzelése szerint másfél-két évre szólna, s az lenne feladata, hogy az 1997- es költségvetés elfogadása mel­lett kidolgozza az alkomány módosítását, valamint megol­dást találjon a korrupciós bot­rány máig nyitott kérdéseinek lezárására. Berlusconi elképzelését egyedül legfontosabb partne­re, a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség utasítja el. A legna­gyobb olasz párt, a Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) el­képzelhetőnek tartja a tárgya­lásokat az átmeneti megoldás­ról, de arra hajlik, hogy a vá­lasztásokat jövő nyáron kelle­ne megtartani. A PDS azt egyelőre kizárt­nak tartja, hogy a Nemzeti Szö­vetséggel kormányzási szövet­ségre lépjen. Sokadik alkalom, hogy szerencsétlen idő­pontban esik valamely EU-tagországra a fé­léves rotáció szerint változó elnöki tisztség. A sorozat 1994 második felében kezdődött, ami­kor Németországban parlamenti választások voltak, majd folytatódott 1995 első felében a francia elnökséggel, amikor ott éppen tetőfo­kára hágott a köztársasági elnök választásá­val kapcsolatos izgalom. A következő állam­ként soros Spanyolországban ugyan nem volt választás, ott a gazdasági nehézségek és a politikai bizonytalanság bénította a kormány munkáját. , Ennek folytatásaként veszi át Olaszország most január 1-jétől az elnöki tisztet, ahol esetleg az előrehozott választásokra kell kon­centrálni a kormánynak. A várható bonyodal­makra a külügyminiszter, Susanna Agnelli is utalt, amikor kijelentette, hogy a választások számos kényelmetlenséggel járnának az el­nökséggel kapcsolatos feladatok ellátásában. Kommentátorok szerint a választások elodá­zása esetén az gyengítené az olaszok féléves teljesítményét, hogy a Dini-kormánynak nincs egységes politikai bázisa a törvényhozásban. Rómának azonban egyéb gondjai is van­nak, mindenekelőtt az ország gazdaságának rendbetételét és monetáris unióra való felké­szülést illetően. Ezért a Handelsblatt kom­mentátora egyenesen arról beszél, hogy a mostani fél évre az EU-t a leállás veszélye fenyegeti. Olaszország esélyei kifejezetten rosszak ahhoz, hogy teljesíteni tudja a maast­­richti szerződésben foglalt követelményeket. Áll ez a költségvetési hiánynak és az állam­­adósságnak a bruttó hazai termékhez viszo­nyított arányára csakúgy, mint az inflációra és a valuta árfolyamára. Bizonytalanság for­rása, hogy az olaszoknak van kételkedni való­juk országuk jövőbeni európai szerepét ille­tően is. További zavaró körülményként Ró­ma legutóbb konfliktusba keveredett Párizzsal a csendes-óceáni atomrobbantások elítélése miatt. A bécsi WIFO kutatóintézet jelentése Lassul a fejlett országok növekedése A fejlett ipari országokban a korábbinál lassabban növekszik a piaci kereslet és a termelés — írja a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet évzáró és előrejelző jelentése. Az elemzés szerint 1997-ig nem várható konjunkturális élénkülés, ennek megfelelően — Kanadát leszámítva — sehol lesz 3 százaléknál nagyobb a GDP növekedése.­ ­Ili IflIl HN­ 1*11 A Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban más­más fázisában volt a konjunk­turális ciklus. Az Egyesült Ál­lamokban az 1991­ óta tartó, kezdetben bizonytalan, később azonban erőteljes fellendülés után következett be a lassulás 1995-ben. Japán valójában ki sem tudott jutni az 1990—91 tájékától számított stagnálás­ból, és a WIFO szerint erre addig nem is lehet számítani, amíg az országban bizonyos szerkezeti reformokat nem haj­tanak végre (főleg a pénzügyi szférában). Nyugat-Európában az alig másfél-kétéves fellen­dülés tört meg. Az irányzat változásában más-más okok játszottak köz­re az OECD egyes térségei­ben. Nyugat-Európa erős va­lutájú országaiban a dollár (és néhány EU-állam valutájának) gyengülése fékezte az expor­tot és ezen keresztül a növeke­dés folyamatát. A gyenge va­lutájú EU-országokban csak átmenetileg tudott növekedés­élénkítő hatást kifejteni a leér­tékelés. Az Egyesült Államok­ban túlzottnak bizonyultak az 1994 során több lépcsőben végrehajtott kamatemelések. A megtorpanáshoz 1995 máso­dik negyedévében hozzájárult a szükségesnél nagyobb kész­letek apasztása. A növekedés lassulásában szerepet játszott a költségve­tési hiányok sokfelé megfi­gyelhető csökkentése. Az egyensúlyteremtő törekvések mögött az Egyesült Államok­ban belpolitikai és ideológiai jellegű törekvések húzódtak meg, Nyugat-Európában pe­dig a monetáris unió közeledő időpontjához kapcsolt fegyel­mező rendelkezések. A közki­adások visszafogása természe­ténél fogva mérsékli az össz­­keresletet. Emiatt a konjunk­túra jövője szempontjából kri­tikusnak tekinthető, hogy az államok takarékoskodásával egyidejűleg milyen mértékben növelik fogyasztási kiadásai­kat a magánszemélyek és ház­tartások. A WIFO szerint a közkiadások — egyidejűleg az adóterhek — mérséklésének elméletileg ösztönözniük kel­lene a lakosság költekezését. A hitelre fogyasztás serken­tését kellene eredményeznie annak is, hogy az állami köt­vénykibocsátás ütemének csökkenésével együtt a kama­toknak is mérséklődniük kell. A kamatok csökkenése mint általános irányzat valóban megfigyelhető az utóbbi évek­ben, amin az sem változtat, hogy az ameri­kai jegybank sze­repét betöltő Fed 1994-ben többször is emelte a kamato­kat. Az 1995-ös évben ugyan­ez az intézmény kénytelen volt két alkalommal is negyedpon­tos csökkentést végrehajtani az irányadó kamatokban. A WIFO szakértői jelenleg még nem látják világosan, hogy az államháztartások sza­nálását célzó általános törek­vések miként hatnak a távlati növekedési kilátásokra. Ha ugyanis a közületi kereslet visszafogása a személyi jöve­delmek és a vállalati bevéte­lek csökkenéséhez, továbbá az elbocsátások számának megugrásához vezet, a folya­mat könnyen recesszióba tor­kollhat. Székhely a spanyolországi Alicante Egységes EU-védjegyhivatal születik Január 1-jén kezdte működését az egységes európai szabadalmi és védjegyhivatal a spanyol­­országi Alicantéban. Az Egységes Belső Piac Márkáinak, Mintáinak és Modelljeinek Har­monizációs Hivatala nevű intézmény lehetővé teszi, hogy egy kereskedelmi márkát mind a 15 tagállamban egyszerre lehessen levédeni. Az egységes védelem szám­talan előnnyel kecsegteti a ke­reskedelmi márkák és szaba­dalmak tulajdonosait. Jóval egyszerűbb egyetlen központi hivatalban, egyetlen jogrend­szer szerint levédeni egy ter­méket, egy emblémát vagy egy jelmondatot, mint valamennyi tagállamban külön-külön. Az elmúlt években ráadásul több ízben előfordult, hogy egy olyan márkával, amelyet nem mind a 15 tagországban védtek le, könnyen visszaéltek ott, ahol nem kapott védelmet. Az egységes bejegyzés ter­mészetesen jóval olcsóbb is, mint a jelenlegi rendszer. To­vábbi előny, hogy a jelentős számítógépes kapacitással fel­szerelt alicantei intézménynél színeket (például egy emblé­mánál) vagy hangerősséget (mint egy mottónál) is le lehet védeni, míg az eddigi nemzeti bejegyzéseknél erre a legtöbb országban nincs lehetőség. A hivatal saját bevételhez a be­jegyzési illetékekből jut majd, ez azonban működésének első évében, 1996-ban még csak ki­adásainak felét lesz képes fe­dezni — tudósít a Handelsb­latt. A deficitet az EU éves költségvetéséből állják majd, de csak 2006-ig, addigra ugyanis a tervek szerint önfi­nanszírozóvá kell válnia. Az egységes védjegyek be­vezetésével a nemzeti bejegy­zések lehetősége természete­sen nem szűnik meg, de a brüsszeli döntéshozók remé­nyei szerint fokozatosan hát­térbe szorul majd. Az európai szabványügyi és védjegyhiva­tal első elnöke a francia Jean- Claude Combardieu lesz, aki eddig a párizsi szabadalmi hi­vatalt vezette.

Next