Világgazdaság, 1996. február (28. évfolyam, 23/6783-43/6803. szám)

1996-02-01 / 23. (6783.) szám

RÖVIDEN Halasztás az osztrák autópályadíj bevezetésében Johannes Ditz osztrák gazdasági miniszter közölte, a terve­zett időpontnál fél évvel később, csak 1997. január 1-jétől vezetik be Ausztriában az autópályadíjat, illetve az éves használatra jogosító címkét. Az eddigi elképzelések szerint személyautóknak az egy évre szóló címke 390 schillingbe kerül majd, a tehergépkocsik üzemeltetőinek pedig nagyság és környezetvédelmi kategóriák szerint 5 ezer és 13 ezer schilling közötti összeget kell jövő évtől fizetniük az úthasz­nálatért. (MTI) Santer a foglalkoztatási programról A gazdasági, a politikai és a társadalmi erők mozgósítását szorgalmazta Jacques Santer az Európai Parlament brüssze­li ülésén. Az EU bizottságának elnöke mindenekelőtt ismé­telten leszögezte: az egységes valuta bevezetése visszafor­­díthatlan folyamat. Szükség van arra, hogy haladéktalanul új életet leheljenek a már korábban meghirdetett, munkahely­­teremtés ösztönzését célzó közösségi akciókba — hangoz­tatta. (MTI) Ellentét a brit kabinetben A kormány által elosztott jövedelem semmiképpen sem mehet az összjövedelem 40 százaléka alá a jelenlegi 42 százalékról — jelentette ki Kenneth Clarke brit pénzügyminiszter. Koráb­ban John Major kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a kormány­zati kiadásokat 40 százalék alá, hosszú távon akár 35 százalék­ra kellene csökkenteni. (Reuter) A csehek ellenzik a tandíjat A csehek 60 százaléka nem ért egyet a kormány azon törekvé­sével, hogy az ország egyetemein és főiskoláin mihamarabb kötelezővé tegye a tandíj fizetését. Harminc százalékuk támo­gatja a kezdeményezést, míg tíz százalékuknak nincs vélemé­nye a dologról. Václav Klaus kormánya tavaly ősszel döntött úgy, hogy az 1996/67-es tanévtől a felsőoktatási intézmények­ben tandíjat vezet be, mely az iskola típusától függően 5 ezer és 12 500 korona közt lenne. (MTI) Növekvő orosz élelmiszerimport Oroszország 1996-ban a szükséges élelmiszer valószínűleg több mint felét importálni lesz kénytelen. Szakértők az idén 60 százalékot megközelítő importra számítanak. Tavaly az im­portarány még csak 40 százalék volt. 1995-ben az élelemiszer­­behozatal az előző évhez képest 20 százalékkal nőtt és 13,3 milliárd dollárt tett ki. (MTI) Chirac a deficitcsökkentés mellett Jacques Chirac francia elnök a Le Monde című lapban megje­lent cikkében megerősítette elkötelezettségét a költségvetési deficit lefaragása és az Európai Monetáris Unió iránt. Chirac hangsúlyozta, hogy Franciaországnak érdeke egy egységes Európa, mely versenyképes a világpiacon. Hozzátette: az európai gazdaságok növekedésének lassulása csak átmeneti, a fellendülésnek már minden feltétele adott. A francia államfő ma hivatalos tárgyalásokat kezd Washingtonban. (Reuter) Visszatartott EU-segély Malcolm Rifkind brit külügyminiszter kitartó ellenkezése mi­att az Európai Unió miniszteri tanácsa nem tudta jóváhagyni azt a dokumentumot, amely lehetővé tenné a 12 mediterrán országnak a következő három évre kilátásba helyezett 3,4 milliárd ECU-s segély folyósítását. A miniszterek között állí­tólag arról alakult­­a vita, milyen feltételeket szabjanak a segélyezés esetleges felfüggesztéséhez. (MTI) Oroszország megállapodott az IMF-fel Az orosz jegybank és kormány közös nyilatkozata szerint átfogó megállapodás született az IMF-fel az 1996-os gazda­sági programra vonatkozóan. A tárgyalásokon hároméves, mintegy 9 milliárd dolláros hitelkeret feltételeiről esett szó. “Megállapodtunk az 1996- os gazdasági program vala­mennyi lényeges eleméről. Egyetértettünk abban, hogy a fő gazdaságpolitikai célt az inf­láció további visszaszorítása, a gazdasági növekedés elindítá­sa és az intézményi reformok folytatása jelenti” — idézi a közleményt a Reuter. A január 17. és 30. között Moszkvában tartott megbeszéléseken az IMF egyetértett az orosz féllel abban, hogy teljesültek az 1995-ös program mennyiségi mutatói. A Nemzetközi Valu­taalap tavaly 6,25 milliárd dol­láros készenléti hitelkeretet nyújtott Moszkvának, a mos­tani megbeszélések egyik fő témája pedig az 1996—98 kö­­zöttre szóló 9 milliárd dollár körüli keret feltételeinek tisz­tázása volt. Az IMF illetékesei által egyelőre nem kommen­tált orosz hivatalos közlemény szerint a fő pontokban megál­lapodás született, a még füg­gőben lévő részletkérdések megoldására pedig két-három héten belül újabb találkozót tar­tanak. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud­ György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Makai József (rovatszerkesztő), Ilu­sz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦Tudósítók, Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt.,­NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v.: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ­ZLETI NAPILAP Kamatot csökkenthet a Bundesbank, a Fed és a Banque de France A jegybankok is segítik az élénkítést A növekedés lassulásától és a munkanélküliség terjedésétől való félelem megtette hatását: a francia és a német kormány hét elején bejelentett élénkítő intézkedései után több vezető ipari ország — az Egyesült Államok, Németország és Franciaország — jegybankjai azon serény­kednek, hogy kamatcsökkentéssel vegyék elejét a növekedés leállásának. lammnaw A Hans Tietmeyer vezette Bundesbank már tegnap meg­adta a mára esedékes kétheten­­ként jegybanktanácsi ülés alap­hangját: legfontosabb pénzpi­aci rátája, a repokamat szintjét szerdán — a vártnál nagyobb arányban, 15 bázisponttal — 3,4 százalékra csökkentette. Azt azonban több kommentá­tor is kérdésesnek tartja, hogy a leszámítolási és a lombard­­kamatlábat már a mai ülésen tovább csökkentenék. Az előb­bi, amely a pénzpiaci kamatok alsó szintjét szabályozza, je­lenleg 3 százalékon, a kamat­plafon beállítását célzó lom­­bardkamat pedig 5 százalékon áll jelenleg. A két kamat mos­tani szintjét december 15-én egy fél-fél pontos csökkentés­nél állították be. Ha most nem, a közeli jövő­ben mindenképpen tovább kell enyhítenie a Bundesbank­­nak a monetáris politikát — hangoztatja a Westdeutsche Landesbank egyik kötvény­­piaci elemzője. Az AP—DJ által idézett nyilatkozatában a szakember kijelentette, a lé­pés megtételére a jegybank­nak több oka van: a munkané­küliség erőteljesen növekszik, a fellendülés kifulladt. Ezzel szemben nincs olyan körül­mény, amely ellentmondana a kamatszint leszállításának: a pénzellátási mutató a terve­zett szint alatt van, a márka a dolláron kívüli valutákhoz vi­szonyítva stabil, t az inflációt sikerült korlátok közé szorí­tani — mondotta az idézett szakember. A márkának a dol­lárral szembeni további leér­tékelődése számára jelentős szabad sáv áll rendelkezésre — hangoztatja a Reuter szem­­leírója. A Banque de France ugyan­csak ma tartja ülését, amelyen — általános várakozások sze­rint — napirendre kerül az irányadó kamatok mintegy 20 bázisponttal csökkentése. Fran­ciaországban jelenleg 4,2 szá­zalék a pénzpiaci kamatszint alsó határának meghatározásá­ra szolgáló úgynevezett inter­venciós ráta. A felső határt je­lentő 5—10 napos ráta ugyan­akkor 5,6 százalék. Az Egye­sült Államokban kedden és szerdán tartotta ülését a mone­táris politikát irányító szövet­ségi nyíltpiaci bizottság. Az ottani jegybank szerepét betöltő Fed vezető testületének határozatáról lapzártánkig nem érkezett jelentés, kommentáto­rok azonban már napokkal ko­rábban valószínűnek tartották, hogy lesz kamatcsökkentés. A pénzpiaci kamatok szabályozá­sára szolgáló szövetségi bank­közi ráta (federal funds rate) az utóbbi hónapokban két alkalom­mal is csökkent, mégpedig ne­gyed-negyed ponttal, 5,5 szá­zalékra. A növekedés Ameriká­ban is lassult de nem olyan ve­szélyes mértékben, mint Nyu­­gat-Európában. Hétszázalékos növekedés Lengyelországban Cimoszewicz a miniszterelnök-jelölt A kormányzó lengyel baloldali koalíciós pártok tegnap a Demokratikus Baloldali Szövetség­hez tartozó Wlodzmierz Cimoszewicz parlamenti alelnököt jelölték miniszterelnöknek. A Kolodko pénzügyminiszter által tegnap ismertetett becsvágyó Csomag 2000 című tervet jól megalapozza a lengyel gazdaság tavalyi rendkívül dinamikus, 7 százalékos gyarapodása.­ ommuuni. A lengyel kormánypártok megegyeztek az új miniszterel­nök-jelölt személyében — kö­zölte tegnap délután Aleksand­­ra Jakubowska kormányszóvi­vő. Amennyiben a javaslattal Kwasniewski államfő is egyet­ért, a szociáldemokrata Cimo­szewicz kaphat kormányalakí­tási megbízást és két hete lesz rá, hogy összeállítsa kormányát. A kisebbik koalciós partner Parasztpárt a tárgyalások utol­só fázisában megkeményítette álláspontját, jelezte, hogy nem hajlandó kormánytagként el­fogadni Kaczmarek szociálde­mokrata privatizációs minisz­tert, továbbá Jerzy Jaskierna igazságügyminisztert, aki ugyancsak a nagyobbik kor­mánypárt tagja és főügyész­ként állítólag részrehajlóan védte saját pártját. A Paraszt­párt ugyanakkor visszavonta saját kormányfő-jelöltjét, Pi­­etrewicz tervezési minisztert. A lengyel gazdaság rendkí­vül dinamikus gyarapodásáról számolt be tegnapi sajtóérte­kezletén Roman Sawinska, a sta­tisztikai hivatal helyettes veze­tője. A bruttó hazai termék, a GDP tavaly minden korábbi vá­rakozást felülmúlóan, 7 száza­lékkal nőtt, elsősorban a beru­házások élénkülésének, az első félévi exportfellendülésnek, va­lamint a magánszektorban gyorsan javuló termelékeny­ségnek köszönhetően. A beru­házások tavaly 19 százalékkal gyarapodtak, az export október végéig 21,4 százalékkal emel­kedett, a munka termelékeny­sége pedig a magánszektorban, amely a teljes GDP 60 százalé­kát adja, 15 százalékkal nőtt. Szakértők szerint a követke­ző években a növekedési ütem 1-2 százalékkal lassúbb lesz a zloty várható felértékelődése, a fejlett nyugati országok gaz­daságának lehűlése miatt. A kormány erre az évre 5,5 szá­zalékos GDP-gyarapodást vár, a fejlődés motorja elsősorban a belföldi fogyasztás és a koráb­­­bi KGST-országok egymás­közti kereskedelmének élénkü­lése lesz. (Reuter, AP—DJ) A magyar bérek a legalacsonyabbak (Folytatás az 1. oldalról) A bruttó fizetésen felül a munkaadó által fizetendő egyéb járulékok — például tár­sadalombiztosítási, szolidaritá­si járulék, munkahelyi baleset­­biztosítás —, szemben a hazai, összesen 48,5 százalékkal Szlo­vákiában 42 százalékot, Cseh­országban pedig csupán 35,65 százalékot tesznek ki. A sze­mélyi jövedelemadó legfelső kulcsa is nálunk a legmaga­sabb. Mindezek ellenére Magyar­­országon 1995 augusztusában csak 310 dollár körül volt a munkaadók által havonta átla­gosan kifizetett bruttó bér és az erre rakodó közterhek értéke az amerikai Planecon kutató­­intézet adatai szerint. Ez Len­gyelországban az iparban 325 dollár, Szlovákiában átlagban 330 dollár, csak az iparra vo­natkoztatva viszont már majd­nem 355 dollár volt. Csehor­szágban havonta közel 390 dol­lárba kerül egy fő alkalmazá­sa, a szlovén munkaadókat pe­dig 730 dollár sújtja. Gyenge vigasz a fizetésüket keveslők­­nek, hogy Romániában a teljes bérköltség kevesebb mint 150 dollár és persze a nettó bérek is ennek megfelelően alacso­nyabbak. A dollárban kifejezett teljes munkaerőköltség arányainak változását elsősorban az eltérő mértékű leértékelések okozzák — véli Novák Tamás. A cseh és a szlovák korona például alig veszített tavaly az értéké­ből a dollárhoz képest, míg a forintot egy év alatt több mint 25 százalékkal értékelték le. A változás másik fő oka, hogy nálunk már tavaly is vissza­fogták a bérnövekedést az álla­mi szektorban. A beruházni készülő külföl­di vállalatok terveit azonban valószínűleg nem befolyásolja döntően ez a különbség, hi­szen akkor mindegyik például a nagyságrendekkel olcsóbb Romániába vagy Ukrajnába te­lepedne. A munkaerő képzett­sége, a gazdasági környezet és az infrastruktúra viszont sok­kal fontosabb döntésbefolyá­soló tényező. 1996. FEBRUÁR 1. Davosban fontos téma a boszniai újjáépítés A délszláv újjáépítés, az eu­rópai valutaunió ügye és az oroszországi helyzet megvi­tatása ígérkezik a fő témá­nak a svájci Davosban ma kezdődő világgazdasági fóru­mon. A február 6-ig tartó ese­ményen 40 állam- és kor­mányfő, 200 miniszter és több mint ezer vállalati csúcsve­zető vesz részt. A rendkívüli biztonsági in­tézkedések közepette zajló 26. világgazdasági fórumon jelen lesz Göncz Árpád köztársasági elnök, Surányi György jegy­bankelnök és Soós Károly Atti­la ipari és kereskedelmi állam­titkár is — tudósít az MTI. Ma­gyar szempontból különösen fontos a délszláv újjáépítésről szóló szekcióülés, melyen a magyar küldöttség olyan konst­rukcióra igyekszik majd a fi­gyelmet terelni, amely lehető­vé tenné az embargó miatt kárt szenvedett országok részvéte­lét az újjáépítésben. A Boszni­ával foglalkozó kétnapos szek­cióülés legrangosabb résztve­vői a bosnyák, a horvát és a jugoszláv kormányfő, Richard Holbrooke amerikai külügymi­niszter-helyettes, Carl Bildt nemzetközi főmegbízott és So­ros György lesznek — írja a Reuter. A megbeszélések célja az üzleti világnak a békefolya­matba történő bevonása. Kla­us Schwab német közgazdász, a világgazdasági fórum alapí­tója és elnöke szavaival “a bé­ke csak akkor tartható fenn, ha kibontakozik a gazdaság és a vállalkozások gyors fejlődése”. A közös európai pénzről zaj­ló megbeszéléseken várhatóan késhegyig menő viták várha­tók amiatt, hogy a lassuló gaz­dasági növekedés következté­ben egyre többen támogatják a közös valuta bevezetésének késleltetését. Bár Borisz Jelcin orosz el­nök ezúttal nem jelenik meg a világgazdasági csúcson, Gen­­nagyij Zjuganov, a legutóbbi oroszországi választásokon győztes kommunista vezető el­jön Davosba. Zjuganovnak vár­hatóan kemény kérdésekre kell majd válaszolnia, ha meg akar­ja nyugtatni a kétkedő nyugati üzletembereket.

Next