Világgazdaság, 1996. május (28. évfolyam, 85/6845-105/6865. szám)
1996-05-02 / 85. (6845.) szám
■ Infláció a kelet-közép-európai országokban A gazdasági stabilizáció útjai eltérőek Miután a magyar kormány a közelmúltban fogadta el az áremelkedés megfékezésére irányuló intézkedéseit, a szakértők véleménye továbbra is eltér arról, tartható lesz-e az infláció idénre tervezett 20 százalékos szintje. Ennek megítéléséhez segít, ha megvizsgáljuk: a közép-európai térség reformországai az elmúlt években milyen intézkedésekkel tudták megfékezni az inflációt. Kimi EmiinMB Lengyelországban 1991-től folyamatosan, Csehországban és Szlovákiában pedig 1993 óta mérséklődik az áremelkedés üteme. Az infláció megfékezését ezekben az országokban más-más eszközökkel sikerült elérni — tájkoztatta lapunkat Novák Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Lengyelországban a kilencvenes évek elején bevezetett drasztikus gazdaságmegmentési program az évtized közepére szemmel látható pozitív eredményeket hozott, ami több intézkedés együttes hatásának köszönhető. Alapvető fontosságú volt, hogy a reálbérek a program bevezetése utáni első egy-két évben hatalmas mértékben csökkentek, szűkítve a vásárlóerőt. Ennek a reálbércsökkentő stratégiának alapvető elemét képezte az árak valódi felszabadítása, ami különösen az energiaszektor esetében volt sikeres, így valóban piaci árak alakultak ki — vagyis egy lépésben sikerült realizálni ezt az igencsak inflációgerjesztő lépést. Lengyelországban a hazai valuta jelentős leértékelésére és a vámpótlék bevezetésére is sokkal korábban került sor, mint Magyarországon, így ezek inflációgerjesztő hatásai mára már elenyésztek. Novák Tamás szerint elmondhatjuk, hogy az igazán komoly inflációgerjesztő lépések meghozatalára Lengyelországban már sor került, a gazdaság növekedési pályára állt, így a bérek növelésére is lehetőség nyílt. Csehország esetében egészen más okok eredményezték az infláció stabilnak tekinthető alakulását. A cseh vezetés nagyon kézben tartja a reálbérek növekedését, hiszen ha az állami vállalatoknál a béremelkedés üteme túllép egy meghatározott szintet, akkor a vállalatnak büntetést kell fizetnie. Ez az állami bérszabályozás sikerrel húzza ki az inflációgerjesztő bérnövekedés méregfogát, ami talán a legjelentősebb összetevője az infláció már évek óta egy számjegyen való tartásának. A másik nem elhanyagolható ok, ami meggátolta az infláció lökésszerű felpörgését, az az energiaárak féken tartása. Prágának még korábban igen előnyös üzletet sikerült kötnie Oroszországgal, aminek lényege, hogy az orosz adósság fejében Moszkva olcsóbban szállít energiát. Az ügylet részletei nem igazán ismertek, ám ez a kutató szerint feltétlenül stabilizáló hatást gyakorolt a fogyasztói árak alakulására. Ami az árfolyam-politikát illeti, a cseheknél nem került sor komolyabb leértékelésre, ami szintén egy újabb adalék az infláció féken tartásának kérdésköréhez. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a jelenlegi makroadatok meglehetősen fenyegetőnek tűnnek Csehország esetében, főleg ami a külkereskedelem egyre súlyosabb egyensúlytalanságát illeti. Novák Tamás megállapítja, hogy Magyarország esetében a fentebb vázolt pozitív hatású befolyásoló tényezők szinte egyike sem érvényesült, ugyanis a kilencvenes évek elején nem került sor a reálbérek szükséges mértékű szűkítésére, az energiaárak emelésének egész gazdaságon tovagyűrűző hatása viszont éppen ma jelentkezik legerősebben. Ezen túlmenően a belföldi adósság felhalmozódása — “hála” a bankkonszolidációnak — magasan tartotta mind a betéti, mind pedig a hitelkamatokat, ami a várakozásokat még ma is nagymértékben befolyásolja. A makrogazdasági egyensúlytalanság elviselhetetlenné fokozódása ugyanakkor elengedhetetlenné tette az árfolyam drasztikus kiigazítását, illetve a vámpótlék bevezetését — véli a szakértő. Infláció a visegrádi országokban RÖVIDEN Olajárcsökkenés washingtoni döntése nyomán Zuhantak az olajárak azután, hogy Bill Clinton amerikai elnök bejelentette: a benzinárak emelkedésének letörésére piacra dobnak 12 millió hordót az Egyesült Államok stratégiai tartalékaiból. A tervek szerint naponta 600 ezer hordót adnak majd el. A tartalékok összesen 587 millió hordót tesznek ki. Az amerikai benzinárak jelenleg 10 százalékkal haladják meg az egy évvel ezelőtti szintet. (Reuter) Az EU a WTO-hoz fordul Kuba-ügyben Az Európai Unió a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordul a Kuba-ellenes amerikai embargó szigorítása miatt, mivel az veszélyezteti az európai vállalatok érdekeit. A döntést a Tizenötök EU-nagykövetei hozták meg brüsszeli ülésükön. Az unió külügyminiszterei egyúttal szakértőket bíztak meg azon lehetőségek tanulmányozásával, amelyekkel az EU élhet. Ebbe tartoznak a WTO-n belül, vagy más módon alkalmazható esetleges megtorló intézkedések is. (Reuter) Közel 900 millió ECU a marhakór ellen Az Európai Unió bizottsága 873 millió ECU-t javasol az EU jövő évi költségvetésébe beiktatni arra a célra, hogy felszámolják az agyelszivacsosodással járó marhakórt. Az összegből 368 milliót a beteg állatok kényszervágására költenének, további 505 milliót pedig a szelektív vágásokra s egyéb olyan közösségi programokra, amelyek szükségessé válhatnak a betegség felszámolására az unióban. (MTI) Megállt a francia munkanélküliség növekedése A legfrissebb adatok szerint márciusban megállt a munkanélküliség növekedése Franciaországban. Márciusban 4200-zal kevesebben jelentkeztek munkanélküli-segélyért, mint februárban, ami 0,1 százalékos csökkenés. Franciaországban jelenleg 3 millió 27 ezer ember van munka nélkül, s ez a munkaképes korú lakosság 11,9 százaléka. (MTI) Szindikált hitel a román jegybanknak A román jegybank 90 millió dollár szindikált hitelt vesz fel a japán Sanwa Bank vezette 25 pénzintézettől. A hitelt 15 hónap alatt kell visszafizetni, s a kamatláb 175 bázisponttal haladja meg a LIBOR-t. A hitelnyújtók között osztrák, német, brit és olasz bankok találhatók. Márciusban a Standard and Poor’s és az IBCA egyaránt BB mínusz, a Moody’s Bay besorolást adott a román jegybanknak. (AP&DJ) Berlusconi Mediaset-részvényeket adott el Silvio Berlusconi olasz médiamágnás eladta a tulajdonában lévő Médiaset televíziós és reklámcég részvényeinek 2,4 százalékát a British Telecommunications-csoportnak és a Banca Nazionale del Lavoro pénzintézetnek. A vevők összesen 170 milliárd lírát (109 millió dollár) fizettek a Fininvest csoporthoz tartozó Mediaset-papírokért. A Fininvest részesedése a Mediasetben jelenleg 70 százalék, de a júniusra tervezett tőzsdei bevezetést követően 50 százalékra fog csökkenni. (Reuter) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa ♦ Fórum Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Irisz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Böjti Andrea, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HEUR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. VILAGGAZDASAGIS ÜZLETI NAPILAP KÜLFÖLD Lehangoló szakértői jelentés a német gazdaságról Elengedhetetlenek az újabb lépések Elégtelennek és összetákoltnak minősítik a vezető német gazdaságkutató intézetek a bonni kormány néhány napja bejelentett 70 milliárd márkás takarékossági csomagtervét, amely mindennemű középtávú elképzelést nélkülöz. A szakértői jelentés szerint a szanálási programból hiányoznak a végrehajtáshoz szükséges stratégiai elemek. THITHTIMUr A kabinet csomagtervének elégtelenségét és a gyatra növekedési kilátásokat látva sürgős cselekvésre szólítanak fel a kutatóintézetek, illetve a vezető szakemberekből alakult szakértői tanács. Újabb akciók hiányában marad az állandósuló pangásról árulkodó lanyha beruházási tevékenység, a foglalkoztatási problémák megoldása pedig a még távolabbi jövőbe tolódik ki. Szükség esetén elfogadhatónak tartják, hogy a kormány az államadósság átmeneti növelésével adjon lökést az akadozó konjunktúrának. A növekedési irányzat drasztikus változását jól jelzi, hogy a gazdaságkutató intézetek tavaly ősszel még 2,5 százalékos expanziót jeleztek előre az idei évre. Most ezzel szemben csak 0,5 százalékos növekedést várnak, ami a kormány néhány napja közzétett 0,75 százalékos előrejelzésétől is elmarad. Ez az ütem is csak akkor tartható, ha az év vége felé — mint ahogy az intézetek várják — bekövetkezik egy kisebb mértékű élénkülés. A következő esztendőre javuló növekedési mutatót várnak a kutatók, ettől azonban a foglalkoztási viszonyokban nem lesz kedvező fordulat. Ebben a helyzetben különösen veszélyes, ha a kormányzat tartósan a tünetek kezelésére rendezkedik be — hangoztatják jelentésükben a kutatóintézetek. A szakértők egyébként sürgetik a BoW-kormányt, hogy ne keresse minden áron a szakszervezetek egyetértését az elkerülhetetlen megszorításokhoz, és szükség esetén maga tegye meg az elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket. “Nem lehet mindent konszenzussal eldönteni, főleg akkor, ha a cselekvés kényszere akkora mint most” — hangzik a kabinethez idézett figyelmeztetés. A Financial Times értékelése szerint egy ilyen lépés szakítást jelentene a háború óta jól működő érdekegyeztetés rendszerével. A szakértői jelentést közzétevő kutatóintézetek közül a két kelet-németországi felhívta a figyelmet a volt NDK-s tartományok súlyos helyzetére. A kritikák hallatán a kormánypártok képviselői kijelentették, hogy igazolva látják a koalíció által követett gazdaságpolitika főbb irányának helyességét. Waigel pénzügyminiszter — a Handelsblatt által idézett nyilatkozatában — megerősítette a kormánynak az adóreform végrehajtására irányuló szándékát. Rexrodt gazdasági miniszter pedig ismét védelmébe vette a kabinet úgymond “bizalomerősítő” takarékossági tervét. A GDP változása Forrás: Financial Times Oroszország már a Londoni Klubbal tárgyal Az IMF újabb részletet folyósít A Párizsi Klub és Oroszország között hétfőn létrejött megállapodást követően az orosz kormány a Londoni Klubbal is tárgyalásokat folytat az adósságok átütemezéséről — tudósít az AP—DJ. Ezzel egy időben az IMF bejelentette, hogy folyósítja Oroszországnak a már korábban tervbe vett 340 millió dolláros kölcsönt. A nemzetközi banki hitelezőket tömörítő Londoni Klub és Oroszország közötti tárgyalásoktól a szakértők a novemberben kötött megállapodás részleteinek kidolgozását várják a 30 milliárd dolláros kereskedelmi hitel átütemezéséről. A várakozások szerint Moszkva öt év óta először, ez év végén megkezdi a hitel törlesztését, ezt bizonyítandó, a Bank of England számlájára elhelyezett 1 milliárd dollárt átutalják, amennyiben létrejön a megállapodás — jelenti a Reuter. Szakértői körök úgy vélik, a Párizsi Klubbal kötött paktumhoz hasonló megoldás fog születni a hitelező bankokkal szemben fennálló tartozások rendezéséről. A tárgyalásokkal egy időben, kedden az IMF bejelentette, hogy folyósítja Oroszországnak a márciusban kötött 10,1 milliárd dolláros kölcsönmegállapodás második részletét, mert megfelelőnek találja az orosz gazdasági reformok megvalósulását — írja az MTI. Az IMF április elején megfenyegette Moszkvát, hogy leállítja a kölcsön folyósítását, mert késett az exportilletékek csökkentése, illetve eltörlése, és protekcionista intézkedésekről szóló hírek láttak napvilágot. A Párizsi Klubbal kötött megállapodás eloszlatta a Valutaalap aggodalmát. Az IMF-hitel fejében Oroszországnak erősítenie kell bankrendszerét, több állami nagyvállalatot kell privatizálnia, vállalta a rubel stabilizálását, valamint nem alkalmazhat kereskedelmi sorompókat. Ezen túlmenően Oroszországnak a kiadások csökkentésével, az adó emelésével, valamint az adóbehajtás hatékonyabbá tételével mérsékelnie kell a költségvetési hiányt és az inflációt. 1996. MÁJUS 2. Indul a Páter Bank (Folytatás az 1■ oldalról) Péter László a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, hogy a jelenlegi román gyakorlat szerint két-három hétig is eltarthat a lej különböző valutákra való átváltása, ami igen megterheli a kétoldalú üzleti kapcsolatokat. A Páter Bank ebben szeretne újat nyújtani, és rugalmasságával, kiváló színvonalú és rövid határidejű szolgáltatásaival szeretne elismertséget szerezni a román banktársadalomban. Amellett azonban, hogy a bank elsősorban közvetítőként szeretne a kétoldalú kereskedelem területén megjelenni, vezetői már most gondolkodnak az aktív részvételen is, rövid távú (1- 3 hónapos) kereskedelmi hitelek nyújtásával. A Budapest Bank-csoport részeként működő Páter Bank a fontosabb kereskedelmi banki szolgáltatásokat kívánja már kezdettől fogva nyújtani. A bank tevékenységeiről részletes prospektusok készülnek, amelyekkel a bank személyesen keresi fel a legfontosabb potenciális ügyfeleit. A legmodernebb számítógépes rendszert párhuzamosan vezetik be a Budapest Bankban és a Páter Bankban, ami ugyancsak a “kicsi, de színvonalas” bank imázsát hivatott erősíteni. A román—magyar kereskedelem dinamikusan növekszik, a kétoldalú forgalom tavaly 487 millió dollárt tett ki. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Romániában mintegy 1700 magyar— román vegyes vállalat működik, látható, hogy a bank jó piaci kilátások elé tekint. A Páter Bank szolgáltatásai a kezdeti időszakban a vállalati szférát célozzák meg, és csak hosszabb távú, szerves fejlődés eredményeképpen számítanak a lakossági üzletág dinamikus fejlődésére. Az új pénzintézet tevékenysége a napi politika és etnikai kérdések felett áll, az új fiókok megnyitásában is kizárólag üzleti érdekek játszanak szerepet. Marosvásárhely után Nagyvárad — a határkereskedelem és egy tervbe vett szabadkereskedelmi övezet kilátása miatt —, Pitesti és Ploiesti mint fontos ipari központok; és Constanta mint kikötő és szabadkereskedelmi övezet jönnek majd szóba — írja az MTI.