Világgazdaság, 1996. május (28. évfolyam, 85/6845-105/6865. szám)

1996-05-02 / 85. (6845.) szám

■ Infláció a kelet-közép-európai országokban A gazdasági stabilizáció útjai eltérőek Miután a magyar kormány a közelmúltban fogadta el az áremelkedés megfékezésére irányuló intézkedéseit, a szakértők véleménye továbbra is eltér arról, tartható lesz-e az infláció idénre tervezett 20 százalékos szintje. Ennek megítéléséhez segít, ha megvizsgáljuk: a közép-európai térség reformországai az elmúlt években milyen intézkedésekkel tudták megfékezni az inflációt. Kimi Emi­in­MB Lengyelországban 1991-től folyamatosan, Csehországban és Szlovákiában pedig 1993 óta mérséklődik az áremelke­dés üteme. Az infláció megfé­kezését ezekben az országok­ban más-más eszközökkel si­került elérni — tájkoztatta la­punkat Novák Tamás, a Világ­­gazdasági Kutatóintézet mun­katársa. Lengyelországban a kilencvenes évek elején beve­zetett drasztikus gazdaság­­megmentési program az évti­zed közepére szemmel látható pozitív eredményeket hozott, ami több intézkedés együttes hatásának köszönhető. Alap­vető fontosságú volt, hogy a reálbérek a program bevezeté­se utáni első egy-két évben ha­talmas mértékben csökkentek, szűkítve a vásárlóerőt. Ennek a reálbércsökkentő stratégiá­nak alapvető elemét képezte az árak valódi felszabadítása, ami különösen az energiaszek­tor esetében volt sikeres, így valóban piaci árak alakultak ki — vagyis egy lépésben sike­rült realizálni ezt az igencsak inflációgerjesztő lépést. Lengyelországban a hazai valuta jelentős leértékelésére és a vámpótlék bevezetésére is sokkal korábban került sor, mint Magyarországon, így ezek inflációgerjesztő hatásai mára már elenyésztek. Novák Tamás szerint elmondhatjuk, hogy az igazán komoly inflá­ciógerjesztő lépések megho­zatalára Lengyelországban már sor került, a gazdaság nö­vekedési pályára állt, így a bé­rek növelésére is lehetőség nyílt. Csehország esetében egé­szen más okok eredményezték az infláció stabilnak tekinthe­tő alakulását. A cseh vezetés nagyon kézben tartja a reálbé­rek növekedését, hiszen ha az állami vállalatoknál a béremel­kedés üteme túllép egy meg­határozott szintet, akkor a vál­lalatnak büntetést kell fizet­nie. Ez az állami bérszabályo­zás sikerrel húzza ki az inflá­ciógerjesztő bérnövekedés mé­regfogát, ami talán a legjelen­tősebb összetevője az infláció már évek óta egy számjegyen való tartásának. A másik nem elhanyagolha­tó ok, ami meggátolta az inflá­ció lökésszerű felpörgését, az az energiaárak féken tartása. Prágának még korábban igen előnyös üzletet sikerült kötnie Oroszországgal, aminek lénye­ge, hogy az orosz adósság fe­jében Moszkva olcsóbban szál­lít energiát. Az ügylet részle­tei nem igazán ismertek, ám ez a kutató szerint feltétlenül sta­bilizáló hatást gyakorolt a fo­gyasztói árak alakulására. Ami az árfolyam-politikát illeti, a cseheknél nem került sor ko­molyabb leértékelésre, ami szintén egy újabb adalék az infláció féken tartásának kér­désköréhez. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a jelenlegi makroadatok meglehetősen fe­nyegetőnek tűnnek Csehország esetében, főleg ami a külke­reskedelem egyre súlyosabb egyensúlytalanságát illeti. Novák Tamás megállapítja, hogy Magyarország esetében a fentebb vázolt pozitív hatású befolyásoló tényezők szinte egyike sem érvényesült, ugyanis a kilencvenes évek ele­jén nem került sor a reálbérek szükséges mértékű szűkítésé­re, az energiaárak emelésének egész gazdaságon tovagyűrű­ző hatása viszont éppen ma jelentkezik legerősebben. Ezen túlmenően a belföldi adósság felhalmozódása — “hála” a bankkonszolidációnak — ma­gasan tartotta mind a betéti, mind pedig a hitelkamatokat, ami a várakozásokat még ma is nagymértékben befolyásol­ja. A makrogazdasági egyen­súlytalanság elviselhetetlenné fokozódása ugyanakkor elen­gedhetetlenné tette az árfolyam drasztikus kiigazítását, illetve a vámpótlék bevezetését — vé­li a szakértő. Infláció a visegrádi országokban RÖVIDEN Olajárcsökkenés washingtoni döntése nyomán Zuhantak az olajárak azután, hogy Bill Clinton amerikai elnök bejelentette: a benzinárak emelkedésének letörésére piacra dobnak 12 millió hordót az Egyesült Államok stratégiai tarta­lékaiból. A tervek szerint naponta 600 ezer hordót adnak majd el. A tartalékok összesen 587 millió hordót tesznek ki. Az amerikai benzinárak jelenleg 10 százalékkal haladják meg az egy évvel ezelőtti szintet. (Reuter) Az EU a WTO-hoz fordul Kuba-ügyben Az Európai Unió a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordul a Kuba-ellenes amerikai embargó szigorítása miatt, mivel az veszélyezteti az európai vállalatok érdekeit. A dön­tést a Tizenötök EU-nagykövetei hozták meg brüsszeli ülésü­kön. Az unió külügyminiszterei egyúttal szakértőket bíztak meg azon lehetőségek tanulmányozásával, amelyekkel az EU élhet. Ebbe tartoznak a WTO-n belül, vagy más módon alkal­mazható esetleges megtorló intézkedések is. (Reuter) Közel 900 millió ECU a marhakór ellen Az Európai Unió bizottsága 873 millió ECU-t javasol az EU jövő évi költségvetésébe beiktatni arra a célra, hogy felszá­molják az agyelszivacsosodással járó marhakórt. Az összeg­ből 368 milliót a beteg állatok kényszervágására költenének, további 505 milliót pedig a szelektív vágásokra s egyéb olyan közösségi programokra, amelyek szükségessé válhatnak a betegség felszámolására az unióban. (MTI) Megállt a francia munkanélküliség növekedése A legfrissebb adatok szerint márciusban megállt a munkanél­küliség növekedése Franciaországban. Márciusban 4200-zal kevesebben jelentkeztek munkanélküli-segélyért, mint febru­árban, ami 0,1 százalékos csökkenés. Franciaországban jelen­leg 3 millió 27 ezer ember van munka nélkül, s ez a munkaké­pes korú lakosság 11,9 százaléka. (MTI) Szindikált hitel a román jegybanknak A román jegybank 90 millió dollár szindikált hitelt vesz fel a japán Sanwa Bank vezette 25 pénzintézettől. A hitelt 15 hónap alatt kell visszafizetni, s a kamatláb 175 bázisponttal haladja meg a LIBOR-t. A hitelnyújtók között osztrák, német, brit és olasz bankok találhatók. Márciusban a Standard and Poor’s és az IBCA egyaránt BB mínusz, a Moody’s Bay besorolást adott a román jegybanknak. (AP&DJ) Berlusconi Mediaset-részvényeket adott el Silvio Berlusconi olasz médiamágnás eladta a tulajdonában lévő Médiaset televíziós és reklámcég részvényeinek 2,4 szá­zalékát a British Telecommunications-csoportnak és a Banca Nazionale del Lavoro pénzintézetnek. A vevők összesen 170 milliárd lírát (109 millió dollár) fizettek a Fininvest csoport­hoz tartozó Mediaset-papírokért. A Fininvest részesedése a Mediasetben jelenleg 70 százalék, de a júniusra tervezett tőzsdei bevezetést követően 50 százalékra fog csökkenni. (Reuter) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa ♦ Fórum Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud­ György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Irisz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Böjti Andrea, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hír­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HEUR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. VILAGGAZDASAGIS ÜZLETI NAPILAP KÜLFÖLD Lehangoló szakértői jelentés a német gazdaságról Elengedhetetlenek az újabb lépések Elégtelennek és összetákoltnak minősítik a vezető német gazdaságkutató intézetek a bonni kormány néhány napja bejelentett 70 milliárd márkás takarékossági csomagtervét, amely mindennemű középtávú elképzelést nélkülöz. A szakértői jelentés szerint a szanálási programból hiányoznak a végrehajtáshoz szükséges stratégiai elemek. THITHTIMUr A kabinet csomagtervének elégtelenségét és a gyatra nö­vekedési kilátásokat látva sür­gős cselekvésre szólítanak fel a kutatóintézetek, illetve a ve­zető szakemberekből alakult szakértői tanács. Újabb akci­ók hiányában marad az állan­dósuló pangásról árulkodó lanyha beruházási tevékeny­ség, a foglalkoztatási problé­mák megoldása pedig a még távolabbi jövőbe tolódik ki. Szükség esetén elfogadható­nak tartják, hogy a kormány az államadósság átmeneti növe­lésével adjon lökést az akado­zó konjunktúrának. A növekedési irányzat drasz­tikus változását jól jelzi, hogy a gazdaságkutató intézetek ta­valy ősszel még 2,5 százalé­kos expanziót jeleztek előre az idei évre. Most ezzel szemben csak 0,5 százalékos növeke­dést várnak, ami a kormány néhány napja közzétett 0,75 százalékos előrejelzésétől is elmarad. Ez az ütem is csak akkor tartható, ha az év vége felé — mint ahogy az intéze­tek várják — bekövetkezik egy kisebb mértékű élénkülés. A következő esztendőre javuló növekedési mutatót várnak a kutatók, ettől azonban a fog­­lalkoztási viszonyokban nem lesz kedvező fordulat. Ebben a helyzetben különösen veszé­lyes, ha a kormányzat tartósan a tünetek kezelésére rendez­kedik be — hangoztatják je­lentésükben a kutatóintézetek. A szakértők egyébként sür­getik a BoW-kormányt, hogy ne keresse minden áron a szak­­szervezetek egyetértését az el­kerülhetetlen megszorítások­hoz, és szükség esetén maga tegye meg az elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket. “Nem lehet mindent konszen­zussal eldönteni, főleg akkor, ha a cselekvés kényszere ak­kora mint most” — hangzik a kabinethez idézett figyelmez­tetés. A Financial Times érté­kelése szerint egy ilyen lépés szakítást jelentene a háború óta jól működő érdekegyeztetés rendszerével. A szakértői jelentést közzé­tevő kutatóintézetek közül a két kelet-németországi felhívta a figyelmet a volt NDK-s tarto­mányok súlyos helyzetére. A kritikák hallatán a kor­mánypártok képviselői kijelen­tették, hogy igazolva látják a koalíció által követett gazda­ságpolitika főbb irányának he­lyességét. Waigel pénzügymi­niszter — a Handelsblatt által idézett nyilatkozatában — megerősítette a kormánynak az adóreform végrehajtására irá­nyuló szándékát. Rexrodt gaz­dasági miniszter pedig ismét védelmébe vette a kabinet úgy­mond “bizalomerősítő” taka­rékossági tervét. A GDP változása Forrás: Financial Times Oroszország már a Londoni Klubbal tárgyal Az IMF újabb részletet folyósít A Párizsi Klub és Oroszország között hétfőn létrejött megállapodást követően az orosz kormány a Londoni Klubbal is tárgyalásokat folytat az adósságok átütemezéséről — tudósít az AP—DJ. Ezzel egy időben az IMF bejelentette, hogy folyósítja Oroszországnak a már korábban tervbe vett 340 millió dolláros kölcsönt. A nemzetközi banki hitele­zőket tömörítő Londoni Klub és Oroszország közötti tárgya­lásoktól a szakértők a novem­berben kötött megállapodás részleteinek kidolgozását vár­ják a 30 milliárd dolláros ke­reskedelmi hitel átütemezésé­ről. A várakozások szerint Moszkva öt év óta először, ez év végén megkezdi a hitel tör­lesztését, ezt bizonyítandó, a Bank of England számlájára elhelyezett 1 milliárd dollárt átutalják, amennyiben létrejön a megállapodás — jelenti a Reuter. Szakértői körök úgy vélik, a Párizsi Klubbal kötött paktumhoz hasonló megoldás fog születni a hitelező bankok­kal szemben fennálló tartozá­sok rendezéséről. A tárgyalásokkal egy idő­ben, kedden az IMF bejelen­tette, hogy folyósítja Oroszor­szágnak a márciusban kötött 10,1 milliárd dolláros kölcsön­­megállapodás második részle­tét, mert megfelelőnek találja az orosz gazdasági reformok megvalósulását — írja az MTI. Az IMF április elején megfe­nyegette Moszkvát, hogy leál­lítja a kölcsön folyósítását, mert késett az exportilletékek csökkentése, illetve eltörlése, és protekcionista intézkedé­sekről szóló hírek láttak nap­világot. A Párizsi Klubbal kö­tött megállapodás eloszlatta a Valutaalap aggodalmát. Az IMF-hitel fejében Oroszor­szágnak erősítenie kell bank­­rendszerét, több állami nagy­­vállalatot kell privatizálnia, vállalta a rubel stabilizálását, valamint nem alkalmazhat ke­reskedelmi sorompókat. Ezen túlmenően Oroszországnak a kiadások csökkentésével, az adó emelésével, valamint az adóbehajtás hatékonyabbá té­telével mérsékelnie kell a költségvetési hiányt és az inflációt. 1996. MÁJUS 2. Indul a Páter Bank (Folytatás az 1■ oldalról) Péter László a Világgazda­ság érdeklődésére elmondta, hogy a jelenlegi román gya­korlat szerint két-három hétig is eltarthat a lej különböző va­lutákra való átváltása, ami igen megterheli a kétoldalú üzleti kapcsolatokat. A Páter Bank ebben szeretne újat nyújtani, és rugalmasságával, kiváló színvonalú és rövid határidejű szolgáltatásaival szeretne elis­mertséget szerezni a román banktársadalomban. Amellett azonban, hogy a bank elsősor­ban közvetítőként szeretne a kétoldalú kereskedelem terü­letén megjelenni, vezetői már most gondolkodnak az aktív részvételen is, rövid távú (1- 3 hónapos) kereskedelmi hite­lek nyújtásával. A Budapest Ban­k-csoport ré­szeként működő Páter Bank a fontosabb kereskedelmi banki szolgáltatásokat kívánja már kezdettől fogva nyújtani. A bank tevékenységeiről részle­tes prospektusok készülnek, amelyekkel a bank személye­sen keresi fel a legfontosabb potenciális ügyfeleit. A leg­modernebb számítógépes rendszert párhuzamosan veze­tik be a Budapest Bankban és a Páter Bankban, ami ugyancsak a “kicsi, de színvonalas” bank imázsát hivatott erősíteni. A román—magyar kereske­delem dinamikusan növekszik, a kétoldalú forgalom tavaly 487 millió dollárt tett ki. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Romániá­ban mintegy 1700 magyar— román vegyes vállalat műkö­dik, látható, hogy a bank jó pi­aci kilátások elé tekint. A Páter Bank szolgáltatásai a kezdeti időszakban a vállalati szférát cé­lozzák meg, és csak hosszabb távú, szerves fejlődés eredmé­nyeképpen számítanak a lakos­sági üzletág dinamikus fejlődé­sére. Az új pénzintézet tevé­kenysége a napi politika és etni­kai kérdések felett áll, az új fió­kok megnyitásában is kizárólag üzleti érdekek játszanak szere­pet. Marosvásárhely után Nagy­várad — a határkereskedelem és egy tervbe vett szabadkeres­kedelmi övezet kilátása miatt —, Pitesti és Ploiesti mint fon­tos ipari központok; és Cons­tanta mint kikötő és szabadke­reskedelmi övezet jönnek majd szóba — írja az MTI.

Next