Világgazdaság, 1996. augusztus (28. évfolyam, 149/6909-168/6928. szám)

1996-08-01 / 149. (6909.) szám

__________________________________________________________________________________VILflGGflZDflSflG­gggBMBB ÜZLETI NAPILAP KÜLFÖLD Madrid befagyasztja a béreket A José Maria Aznar vezette spanyol kor­­­­mány jövőre a közalkalmazottak bérének ’Sn'^ befagyasztását tervezi — erősítette meg a­­ . madridi pénzügyminisztérium. A korábbi el­­i­ képzelésekkel szemben Aznar nem különle­­ Ié­ges rendeletként terjeszti elő a törvényt, ha­­­nem a j°vő évi költségvetés részeként parla­­­menti vitára bocsátja. A szakszervezetek fi­gyelmeztették a kormányt, hogy a bérek befagyasztása álta­lános sztrájkokhoz vezethet. (AP—DJ) Bevételnövelő csomag Törökországban Necmettin Erbakan török kormányfő 10 milliárd dolláros bevételnövelő csomagot terjesztett elő, melynek célja az idén várhatóan 65 százalékos infláció letörése és a költségvetés hiányának csökkentése. A tervezett intézkedések között a privatizáció gyorsítása és külföldi kötvénykibocsátások szere­pelnek. A kiadások megnyirbálására számító isztambuli tőzs­de a bejelentés hatására 0,5 százalékkal esett. (Reuter) Törvény az amerikai adófizetői jogokról Bill Clinton amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely bővíti az adófizetők jogait az adóhatósággal szemben. A jogszabály az eddiginek tízszeresére, egymillió dollárra emeli a kártéríté­si igények határát. A törvény erősíti az adófizetők jogainak védelmére, illetve a visszajáró pénz mielőbbi kiutalásának segítésére létrehívott szervek jogosítványait. (Reuter) Ötvendináros bankjegy Jugoszláviában Tegnaptól ötvendináros bankjegyek kerültek forgalomba Ju­goszláviában. A kibocsátók szerint az új bankjegy nem növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét, hiszen különböző címletű régi bankjegyeket vonnak be az újak helyett. (MTI) Bulgáriában drágul a benzin Bulgáriában augusztus elsejétől átlag 23 százalékkal drágul a benzin. A 98-as oktánszámú benzin literenkénti ára mától 101 levára, a 96-os 99 levára, a 93-as 81 levára, a 91-es 80 levára, a 86-os 76 levára emelkedik. A dízelolaj ára literenkén 58 levába kerül augusztus elsejétől. (MTI) Horvát adósságmegállapodás Horvátország tegnap aláírta a kereskedelmi banki hitelezőket tömörítő Londoni Klubbal azt a megállapodást, amelynek alap­ján dollárban jegyzett, a luxemburgi tőzsdére bevezetendő köt­vényekké alakítják át a volt Jugoszlávia adósságának Zágrábra eső 29,5 százalékos, azaz 1,46 milliárd dolláros részét. Szlové­nia hat hete kötött hasonló értelmű megállapodást, Macedónia és Bosznia pedig jelenleg tárgyal ilyenről. (Reuter) ­ HTelő Címlapon: KISEBBSÉGI PORTFÓLIÓ AZ ÁPV RT.-NÉL A Suchman­­csomag Az állam kisebbségi tulajdoni érdekeltségeit egy csomagban kívánja értékesíteni a privatizációs szervezet ♦ Ötvenéves a forint: a kibocsátáskorinál tizenháromszor gyengébb dollárárfolyammal ünnepli születésnapját a magyar fizetőeszköz ♦ Jövőre négy szakma iparosai választhatják a tételes átalányadót Többet lát, többet ír, többet mond Megrendelhető: Figyelő Rt. 1406 Budapest Pf. 25. Fax: 351-0325 Főszerkesztő: Kacal Nana Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud­ György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Ill­sz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Ságl Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tinda (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Böjti Andrea, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hír­­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HEUR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. Veszélyben a költségvetés a tartozások miatt Moszkva adóbehajtásra készül Az orosz kormány az adóbehajtás szigorítására készül, mivel a vállalatok adóhátralékának növekedése a költségvetés felborulásával fenyeget. A tartozások összege meghaladja a 60 ezer milliárd rubelt (11,8 milliárd dollár), és júliusban tovább nőtt. Az OECD szerint Moszkvának a következő két évben kell végrehajtania a legfájdalmasabb reformokat. A korábbi optimista várako­zásokkal ellentétben júliusban további 8 százalékkal emelke­dett az orosz vállalatok adótar­tozása — közölte Jevgenyij Ja­­szin gazdasági miniszter. Az AP-DJ rámutat: a költségve­tés legnagyobb problémája je­lenleg az adótartozások, rá­adásul furcsa módon az inflá­ció mérséklése is a bevételek csökkenését hozza magával. Mint ismert, a Nemzetközi Valutaalap éppen a bevételek elmaradása miatt függesztette fel a 10 milliárd dolláros hitel­megállapodás legutóbbi 330 milliós részletének folyósítá­sát. Az IMF bizalmának vissza­nyerésére a kormány az év vé­géig legalább 30 ezer milliárd rubelt akar behajtani a tarto­zásból. Ez nehéz feladat, mert sok vállalat csődbe mehet és a kormány szembekerülhet az iránta eddig jóindulatú vállala­ti lobbyval — írja a The Wall Street Journal. A vállalatokra elvben rótt bír­ságok összege már 70 ezer mil­liárd rubelnél tart meghaladva az adótartozást is, de a bírságot sem fizetik. Elemzők rámutat­nak, hogy az elnökválasztási kampány tovább ösztönözte a nemfizetést. A vállalatok azt állítják, hogy ha lerónák a kö­rülbelül 150-féle központi adót és díjat, valamennyien tönkre­mennének. Noha a névleges nyereségadó 35 százalékos, a teljes adóteher 60 százalékot is elérhet. Salvatore Zecchini, az OECD főtitkárhelyettese teg­nap kemény intézkedésekre sürgette az orosz vezetést. Oroszországnak ki kell hasz­nálnia a Jelcin újjá­választása adta lélegzetvételnyi szünetet a fájdalmas reformok megtéte­lére, mielőtt néhány év múlva újabb választások lesznek — hangsúlyozta. Zecchini szerint Oroszor­szágban a legsürgősebb a bank­­rendszer reformja, hogy job­ban fel tudják mérni a hitelek kockázatát és hatékonyabban támogathassák az új vállalko­zókat — írja a Reuter. Az új források bevonásának szükségessége miatt Oroszor­szág még az idén vissza akar térni az európai tőkepiacokra. Mihail Kazjanov orosz pénz­ügyminiszter-helyettes el­mondta: a többségében dollár­ban kibocsátandó új orosz eu­­rokötvények értéke 300-500 millió dollár lesz. Tovább tart a három hete kezdődött kelet-oroszországi bányászsztrájk, miután a kormány még mindig nem küldött elegendő pénzt az elmaradt bérek kifizetésére — jelenti a Reuter. A régió 27 ezer bányásza közül több mint 10 ezer vesz részt a munkabeszüntetésben, többségük már 5 hónapja nem kapott fizetést. A bányászok arról döntöttek, nem szállítanak azon erőműveknek, melyek nem rendezték tarto­zásaikat. Az erőművek egyébként főleg a hadiüzemek tarto­zása miatt nem fizetnek, amelyek viszont azzal érvelnek, hogy a kormánytól nem tudják behajtani követeléseiket. Az IMF ma dönt a hitel folyósításáról Emelkedő ukrán közüzemi díjak Az ukrán kormány kedden a közüzemi szolgáltatások díjának, illetve a lakbérek emeléséről határozott. A döntés részben a költségvetésre háruló terhek könnyítését célozza, valamint előfeltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyósítsa az Ukrajnának nyújtott készenléti hitel újabb, 100 millió dolláros részletét. ■mntmnsnnmm Az ukrán kormány úgy ren­delkezett, hogy a lakosság au­gusztus 1-jétől a közüzemi szolgáltatások díjának a koráb­bi 60 helyett már 80 százalékát lesz köteles megtéríteni — tu­dósít az MTI. A közszolgálta­tási díjtételek növelésével pár­huzamosan a miniszteri kabi­net a költségvetési szférában dolgozók munkabérét, illetve a nyugdíjakat, az ösztöndíja­kat és az egyéb szociális jutta­tásokat is emeli, átlagosan 10 százalékkal. Nem növekednek viszont a gáz- és energiaárak, ami leginkább sújtaná a lakos­ságot. Az Ukrajnai Szakszerveze­tek Szövetsége helytelennek nevezte a kormány díjemelési döntését. A munkavállalók ér­dekképviseletei szerint a köz­üzemi díjak növelése nem kor­rekt, hiszen a kormány óriási adósságot halmozott fel azzal, hogy nem fizetett béreket és nem folyósított nyugdíjakat. Az ország továbbra sem jutott ki abból a válságból, amelyet a bérek hónapok óta elmaradó kifizetése miatt alakult ki. Leo­nyid Kucsma ukrán elnök az ország legsúlyosabb problémá­jának nevezte, hogy a kormány­nak százezrek elmaradt bérét kell rendeznie, ami közel 1,5 milliárd dollár kifizetésével jár­na — írja a Reuter. A fogyasz­tók Ukrajnában gyakran nem fizetik ki közüzemi tartozásai­kat, a kormány már beszüntet­te az áram- és gázszolgáltatást több olyan ipari felhasználó­nak, amely nem rendezte szám­láját. A közüzemi szolgáltatások díjának emelése nyugati szak­értők szerint sem fogja módo­sítani az IMF-fel egyetértés­ben kitűzött inflációs értéke­ket. Az IMF támogatta prog­ram szerint az év végére az infláció havi mértékét 2 száza­lékra kell mérsékelni, éves szin­ten nem haladhatja meg a 40 százalékot. Az IMF igazgató­­tanácsa ma dönt a készenléti hitel újabb részletének kiutalá­sáról, amelynek feltétele volt a közüzemi szolgáltatások díjá­nak emelése. A tarifaemelés révén — mondja az IMF- képviselő — a kormánynak a korábbinál nagyobb esélye lesz a költségvetési hiány szinten tartására. A lakossági fizetési terhek növekedésével a kor­mány növelheti a különböző szociális céltámogatások mér­tékét, például a gyermekgon­dozási vagy a munkanélküli­ségi segélyt. Heves vita Szászország és Brüsszel között Újabb szubvenciót ellenez az EK­ Németország — közelebbről Szászország tartomány — kilátástalan vitába keveredett két iparvállalatnak nyújtott szubvenció ügyében. A támogatást a brüsszeli bizottság jogszerűt­lennek nyilvánította, és — bírósági eljárást kilátásba helyezve — követelte a pénz folyósítá­sának leállítását, illetve az utalt összegek visszafizetését. Az egyik akció keretében a Volkswagen cégnek juttatnának beruházási támogatást, a másik révén újabb acéltermelő kapacitásokat hoznának létre. A nagyobb vihart a Volks­wagennek juttatott támogatás váltotta ki. Az autógyárnak a volt keletnémet tartományok­ban végrehajtandó fejlesztésé­re a brüsszeli bizottság — az eredetileg kért 780 millió már­kás támogatás helyett — már korábban jóváhagyta 540 mil­lió márka állami folyósítását. A most adott 141 millió márka több, mint a Brüsszel által en­gedélyezett keret, kiutalását a szász tartományi kormány gaz­dasági minisztere azzal indo­kolta, hogy enélkül az autó­gyár másutt hajtott volna végre beruházást. A lépés jogszerű­ségét illetően a tartományi po­litikus arra hivatkozott, hogy a maastrichti szerződés 92-es cikkelye lehetőséget teremt a keletnémet tartományokban olyan támogatásokra, amelyek a negyvenévi tervgazdálkodás torzulásai nyomán keletkezett hátrányok kiküszöbölését szol­gálják. Az EU végrehajtó szerve bí­rósági eljárást helyezett kilá­tásba, ha a Volkswagen nem fizeti vissza a kapott támoga­tást. A bonni szövetségi gaz­dasági minisztérium államtit­kára megértéssel nyilatkozott a támogatási előírások Drezda általi értelmezéséről, felszólí­totta ugyanakkor a tartományi kormányt, kerülje a konfrontá­ciót az EU szerveivel. A másik szubvenciós eset középpontjában egy ugyan­csak szászországi üzem áll. A Lipcse környéki Werksoff- Union cégnek 63 millió már­kát adtak. Az eset kapcsán a Reuter idézi az Európai Bi­zottság kijelentését: minden­nemű támogatási szándékot még tervként be kell jelenteni és a folyósítás előtt meg kell szerezni a brüsszeli szervek jóváhagyását. Ez esetben a bi­zottság külön nehezményez­te, hogy az amúgy is túlterme­lési problémákkal küszködő acéliparban hajtottak végre kapacitásbővítéssel járó fej­lesztést az állami támogatás felhasználásával. 1996. AUGUSZTUS 1. Szófia magára hagyja az állami cégeket A bolgár parlament törvényt fogadott el az állami vállala­tok pénzügyi stabilitásának megteremtéséről — jelenti a Reuter. A törvény értelmé­ben a legtöbb veszteséget fel­halmozó 70 állami vállalat — néhány kivételével — a jövő­ben nem fog részesedni az állam nyújtotta gyorssegé­lyekből. Az új törvény a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbank­kal kötött megállapodások alapján létrehozott átfogó re­formprogram része, amely a bolgár gazdaság szerkezetát­alakítását célozza. A törvény alapján az érintett 70 vállalat — amely a bolgár gazdaság­ban felhalmozódott veszteség 60 százalékát “termelte” — az Országos Áramszolgáltató Vállalat és az államvasutak ki­vételével nem fog részesedni a költségvetés nyújtotta gyors­segélyekből, ugyanakkor fel­függeszti a június 30-ig felhal­mozódott adósságának törlesz­tését hitelezőinek. A 70 válla­latot két kategóriába sorolják. Az egyikben az energiaszol­gáltatók, a vasút, a városi köz­lekedési vállalatok, valamint a szénbányák találhatók, ezeket nyilvánvalóan nem zárják be. A másik csoportot azok a vál­lalatok alkotják, amelyeket fel kell számolni, amennyiben ál­lami támogatás nélkül nem ké­pesek életben maradni. A törvény, amely 1998. de­cember 31-ig lesz érvényben, egy úgynevezett rehabilitációs pénzalap létrehozását is előír­ja, amely rövid futamidejű köl­csönt ad a vállalatoknak, lehe­tővé téve ezzel, hogy azok tel­jesítsék megmaradt megrende­léseiket. Az alap felállítását részben a költségvetésből, rész­ben az állami vállalatok oszta­lékaiból, illetve külföldi hite­lekből finanszírozzák. A tör­vény életbe lépését követő 60 napon belül a vállalatoknak tel­jesíteniük kell a szállítókkal szembeni tartozásaikat, vala­mint egy stabilizációs progra­mot kell benyújtaniuk a pénz­ügyminisztériumhoz. A mi­nisztérium jóváhagyása után az eladósodott vállalatnak tárgyal­nia kell hitelezőivel , akik végül csődeljárás megindítá­sát kezdeményezhetik — az adósság mérsékléséről, átala­kításáról vagy elengedéséről.

Next