Világgazdaság, 1996. szeptember (28. évfolyam, 169/6929-189/6949. szám)
1996-09-02 / 169. (6929.) szám
2 RÖVIDEN Az IMF hajlandó aranykészletének eladására A Nemzetközi Valutaalap (IMF) első ízben jelezte: esetleg hajlandó eladni 40 milliárd dolláros aranykészletének egy részét, hogy a bevételt a legszegényebb országok adósságterhének enyhítésére fordítsák vissza nem térítendő segélyek formájában. Jóllehet az Egyesült Államok támogatja a tervet, a nyugati ipari államok egy része — köztük Németország, Olaszország, Svédország, Norvégia és Svájc — ellenzi az aranykészletek feláldozását. A terv értelmében az IMF hozzávetőleg 5,6-7,7 milliárd dollár értékű részt dobna piacra aranykészletéből a következő hat évben. (MTI) Rekordmélységben az infláció az EU-ban Rekordmélységbe süllyedt az infláció júliusban az Európai Unióban, amelynek 15 tagországa közül hétben még a 2 százalékot sem érte el 12 havi infláció üteme, az átlag pedig mindössze 2,5 százalék volt — jelentette a Eurostat. Az inflációellenes küzdelem bajnoka Finnország, ahol július végén mindössze 0,5 százalékos 12 havi ütemet mértek. (MTI) Külföldi befektetések Lengyelországban A külföldi befektetéseket koordináló lengyel állami ügynökség (PAIZ) becslése szerint 1989 elejétől idén júliusig összesen 10,15 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés érkezett az országba, amiben a korábban beérkezett tőke visszaforgatott nyeresége is benne van. A tavalyi év végén ez az összeg még csak 6,83 milliárd dollár volt. A lengyel külkereskedelmi hiány 10 százalékkal haladja meg a megelőző esztendő azonos időszakának adatait, és elérte a 5,39 milliárd dollárt. Az export fél év alatt 7,2 százalékkal növekedett, miközben az importbővülés elérte a 26,8 százalékot. (MTI) Jugoszlávia teljesítette az IMF-feltételeket Jugoszlávia eleget tett a Nemzetközi Valutaalap összes követelményének, hogy ismét tagja lehessen a pénzintézetnek — jelentette ki Tomica Raicevic szövetségi pénzügyminiszter. Jugoszlávia elfogadta az IMF-szabta kvótát, miszerint a volt Jugoszlávia IMF-beli vagyonának és tartozásainak 36,52 százaléka jut rá. A pénzügyminiszter ugyanakkor nyomatékkal hangsúlyozta, hogy Belgrád csupán az IMF vonatkozásában fogadta el a kvótát, nem pedig a volt Jugoszlávia összvagyonának felosztását illetően. (Reuter) Cseh fizetési mérleg Csehország folyó fizetési mérlegének hiánya az idei első fél évben 1,7 milliárd dollárra duzzadt. Egy évvel korábban a hiány 723 millió dollárnyi volt. A tőkemérleg az idén január és június között 800 millió dolláros többletet jelzett, egy évvel korábban 3,1 milliárdnyit. (Reuter) Elfogadták a Lloyd’s pénzügyi mentőtervét A biztosítási piacként működő Lloyd’s egyéni befektetői, a Nevek, beleegyeztek a szervezet mentőtervébe. A biztosító működéséért felelősséget vállaló befektetők 91 százaléka feltétel nélkül elfogadta, hogy Equitas néven egy viszontbiztosítót hozzanak létre, amelynek révén 3,2 milliárd fontot gyűjtenek össze a rossz befektetések és adósságok kifizetésére. (AP—DJ) Élénkül a német gazdaság A német kormány az első fél év adatai alapján arra számít, hogy az idén 0,75 százalékos növekedést sikerül elérni. Günter Rexrodt gazdasági miniszter úgy vélekedett, az ország gazdasága túljutott az 1995 utolsó negyedében kezdődött stagnáláson és egyértelmű jelek utalnak a növekedés élénkülésére. Jövőre 2,5 százalékos növekedésre számít Rexrodt. (MTI) VÁMTÖRVÉNY A GYAKORLATBAN cinin konferencia keretében ismertetik az előadók I. Vámraktárak létesítésének szabályai, különös tekintettel a konszignációs raktárengedélyek átalakítására. Aktív és passzív feldolgozás részletes szabályai. Az áruosztályozás fontossága bizományosi vagy vevőszolgálati szerződések és az aktív, illetve passzív feldolgozásban részesülő vámáruk (áruk) vámkezelésénél. (1996 szeptember 4.) II. A vámmal együtt fizetendő adókról általában (kiszabás, mentességek, visszatérítés). A fogyasztási adó, az általános forgalmi adó, valamint a kereskedelmi vámtarifa kapcsolata. A különböző besorolási rendszerek összehangolásának szükségessége és lehetőségei. (1996. szeptember 11.) III. Az exportvámkezelésekre vonatkozó vámszabályok, ideértve a származás igazolásának szabályait is. Az áruosztályozás fontossága az exportáruknál, különös tekintettel az 1996. július 1 -jén bevezetett tranzitegyezmény garanciavállalási kötelezettségeire és a származás igazolására. (1996. szeptember 18.) Részvételi díj: 9200 Ft (étkezési költség és írásos anyag). A három előadás együttes díja: 27 600 Ft. TOVÁBBKÉPZÉS (szakszeminárium) és témakörei : Az 1996. április 1 -jén hatályba lépett vámjogszabályok és az 1996. július 1 -jével a nemzetközi tranzitegyezményhez történt csatlakozás változásai miatt szükséges új ismeretek szervezett oktatás keretében (45 óra). II. Az 1996. január 1-jén bevezetett (KN - kombinált nomenklatúra) vámtarifa-változások vonatkozásában a vámtarifát érintő 1997. évre várható változásokról tájékoztatás (45 óra). (Az oktatás nemcsak elméleti, hanem esettanulmányok betanulásán, kérdések megoldásán keresztül nyújtja az ismereteket.) Részvételi díj: 38 000 Ft. Jelentkezési határidő: 1996. szeptember 15., illetve október 15. Államilag elismert SZAKKÉPESÍTÉS Vámkezelő (150 óra/41 000 Ft) és vámügyintéző (250 óra/75 000 Ft) tanfolyam indul. Jelentkezési határidő: 1996. szeptember 16. Jelentkezni az alábbi címen írásban, illetve telefonszámon lehet. Orlovits Oktató és Szolgáltató Bt. 1143 Budapest, Besnyei u. 9.1.3. Telefon: 183-6800 Főszerkesztő: Kabai Ilona Felelős szerkesztő: Barenkay Tamás Vezető szerkesztők: Gall Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa 4 Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) 4 Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György 4 Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Illisz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vigh Gábor 4 Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László 4 Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára 4 Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) 4 Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta 4 Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós 4 Számítástechnika: EFGÉ Kft. 4 Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 4 Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/116. 4 A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. . Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. 4 Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. 4 Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. 4 ISSN 0042-6148 4 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ZLETI NAPILAP A vártnál gyorsabb növekedés Amerikában Találgatások a Fed kamatemeléséről Az amerikai gazdaság növekedésének erős gyorsulására utaló jelek olyan találgatásokra adtak alkalmat, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed emelni fogja a kamatlábakat, amitől mind az USA-ban, mind Európában esett a részvények és a kötvények ára. SHUHI IMNÉ Ez év második negyedében az amerikai bruttó hazai termék évi rátában 4,8 százalékkal nőtt, nemcsak 4,2-del, ahogyan egy hónappal ezelőtt becsülték — írja a Financial Times az USA kereskedelmi minisztériumának adatára hivatkozva. A piacok a korábbi adat csekély módosítására számítottak. Ezért New Yorkban az irányadó hosszú lejáratú államkötvény hozama július vége óta először 7 százalék fölé emelkedett, a részvények árfolyama pedig csökkent. Az európai részvényárfolyamok követték az óceánon túli példát. A minisztérium a gyorsabb növekedést többek között annak tulajdonítja, hogy a vártnál kevesebb volt az import, ezért kisebb volt a külkereskedelmi mérleg hiányának visszahúzó hatása. Az üzleti beruházások növekedése és a készletek csökkenése nagyobb lehetőséget ad a vállalatoknak a termelés növelésére a második fél évben — jelenti a Reuter. A fogyasztói kiadások visszafogottsága az első becslésekhez képest kevésbé érvényesült a második negyedben. A piacok a brit lap szerint most erősen figyelni fognak az augusztusi munkaerőadatokra, amelyeket a jövő héten tesznek közzé. Ha ezek az új munkahelyek vártnál nagyobb mértékű növekedését fogják jelezni, ez arra indíthatja a Fedet, hogy nyíltpiaci bizottságának következő, szeptember 24-i ülésén növelje a kamatlábakat. A The Wall Street Journal szerint ez a novemberi választások ellenére elkerülhetetlenné válik, ha a második negyedben a munkaerőpiac változatlanul erősnek és a második félévi mérséklődés kevéssé valószínűnek bizonyul. A közgazdászok többsége azonban a legújabb adatok ellenére arra számít, hogy az Egyesült Államok gazdaságának növekedése a következő negyedévben évi rátában 2-2,5 százalékra lassul. A bruttó hazai termék legújabb módosított adatai azt mutatják, hogy a fogyasztási és a beruházási kiadások kissé fékeződtek, és ezen irányzat folytatódásával számolnak. Mivel a növekedés fő motorja a termelékenység fokozódása volt, az infláció nem gyorsult. Éves rátában a második negyedben 2,1 százalékkal emelkedett a kereskedelmi minisztérium árindexe (amely nem tartalmazza az importárakat) szemben az első negyed 2,3 százalékával, amely az energia- és az élelmiszerkomponens átmenetileg gyorsabb növekedésének volt tulajdonítható. Ajándék a középosztálynak Clinton elnök 500 ezer dollárig mentesítést ígér a tőkeérték növekedésének adója alól az első ház eladásánál a benne lakónak. A jelenlegi törvény csak akkor ad mentesítést ezen adó alól, ha két éven belül egyenlő vagy nagyobb értékű házat vesznek. Az 55 évnél idősebbek további 125 ezer dolláros adóelengedéshez jutnak. Az új javaslat nem büntetné a kisebb házba költöző öregeket, rosszabb anyagi helyzetbe kerülőket vagy olcsóbb vidékre költözőket, valamint a nyolcvanas években drágán lakóházhoz jutókat. Az EBRD szolidan nyereséges (Folytatás az 1. oldalon) A nagy összegű kockázati céltartalék képzésére azért volt szükség, mert a tőkekihelyezések nagy része kockázatos országokban valósul meg. Az utóbbi hat hónapban hatalmas arányban megnőtt az oroszországi műveletek hányada. E műveleteket a kockázati minősítés szerint úgy kell tekinteni, amelyek után kockázati céltartalékot kell képezni. Az elmúlt fél évben számottevően nőtt a bank aktivitása, nőttek a bevételei, de nőtt kockázaticéltartalék-képzési kötelezettsége is, így az EBRD az eredeti rendeltetésének megfelelően gyakorlatilag veszteség nélkül, minimális nyereséggel működik. Az EBRD 1991. áprilisi megalakulása óta 317 tervet hagyott jóvá Közép- és Kelet- Európa, valamint a volt Szovjetunió utódállamai részére, összesen 6,5 milliárd ECU értékben. Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarországnak ebből 44 jóváhagyott programja van, s a jóváhagyott pénzeknek eddig 12 százaléka jutott Magyarországra. A közel 1 milliárd EGU- ből 400 milliót már ki is fizettek, a többire vonatkozóan a szerződés megkötése folyamatban van, vagy már van élő szerződés, de az összeget még nem hívták le. 1992—93-ban arányában Magyarország volt a legnagyobb ügyfél, most a pénzodaítéléseket tekintve Oroszország után — majdnem 2 milliárd ECU — Magyarország a második, megelőzve Lengyelországot, Romániát és Csehországot. A kölcsönfolyósítások terén még mindig Magyarország vezet, hiszen tőkebefogadó képessége még mindig jobb, mint a régió bármely más országáé, és a jóváhagyott projektekből nálunk nagyobb valószínűséggel lesznek sikeres, működő beruházások. Más országokban viszont előfordul, hogy elég fontos projekteket megszüntetnek, visszavonnak, vagy éppen csökkentenek. Ami a boszniai újjáépítésben való EBRD-részvételt, illetve az oda irányuló szállítások lehetőségét illeti, az EBRD igazgatója rámutatott, ő képviseli Bosznia-Hercegovinát, amióta csatlakozott az EBRD- hez. Alapvetően inkább világbanki, mint EBRD-finanszírozásra lehet számítani. Véleménye szerint közvetlenül nem lehet előnyben részesíteni a megrendeléseknél azokat az országokat, amelyek különösen szenvedtek a balkáni háborútól. A Világbanknak és az EBRD-nek feszes beszerzési politikája van, amelybe nem fér a pozitív vagy negatív diszkrimináció. A szakember úgy véli, a tenderfelhívásokat elég széles körben terjesztik, ott van például az Interneten. A fizikai közelség azonban a közeli országoknak valóban előny lehet. Tudomása szerint például a Dunaferrnek nyílnak óriási lehetőségei, és más magyar vállalatok is jelen vannak a régióban. B. Gy. Az olcsóság a fejlettség jele (Folytatás az 1. oldalról) A vészharangot felesleges megkongatni — utal Gerő János az üresen álló irodaházakról újabban felröppenő hírekre. Egy fejlett versenypiacon normálisnak tekinthető az irodaházak 70-80 százalékos kihasználtsága. Az állandó telítettség egyébként komoly problémákat okozna a már bent lévő cégeknek, hiszen növekedés esetén nem maradna helyük a terjeszkedésre, állandó költözködésre kényszerülnének. A rendszerváltás utáni években a modern irodákházak hiánya miatt már befejezés előtt elkelt minden négyzetméter, az árak hirtelen két-két és félszeresre nőttek. Ha nem is ekkora robbanásra, de néhány éven belül újabb látványos keresleti hullámra számít a DTZ szakértője. A várva várt gazdasági fellendülés időszakában azonban már a megerősödő hazai cégek jelentik majd a húzóerőt: ekkorra már pénzük és igényük egyaránt lesz a színvonalas építményekre. Jelenleg még a legmodernebb ingatlanok 80-85 százalékát a külföldi, multinacionális cégek használják. A piac a szolgáltatók szempontjából is mindjobban differenciálódik. A piac csúcsán lévő legnagyobb cégek esetében a bérbe adó és vevő kapcsolata ma már nem egyetlen üzletkötésből áll, az irodaház üzemeltetője napi kapcsolatban áll ügyfeleivel. Hosszú távra szóló szerződés segítségével garantálják a bővítések, költözködések lebonyolítását. Még mindig újdonságnak mondható a “serviced office”, azaz a felszereltiroda-szolgáltatás. A bútorokkal, számítógépekkel és titkárnővel egyaránt “ellátott” kulcsrakész irodákat az újonnan érkezett vagy a csak egy-egy beruházás kapcsán ideiglenesen itt tartózkodó cégek vehetik ki akár egész rövid időszakokra. Nem fenyegeti kihalás a lakásiroda műfajt sem, hiszen ez a modern business centereknél, nemcsak olcsóbb, hanem rugalmasabb megoldás is lehet. A szomszédos országok nagyvárosai némileg elmaradnak Budapesttől. Prága magasabb árai 1,5-2 évnek megfelelő lemaradást tükröznek, Varsóban is még csak kialakulóban van az ingatlanpiacban. Az egekbe szökő moszkvai árak egyértelműen a korszerű építmények hiányát jelzik. Nagy a különbség egyébként az irodák, az üzletek és az ipari célra hasznosítható ingatlanok között. Irodák terén a budapesti árak megelőzik a brüsszelieket és az amszterdamiakat — derül ki a DTZ összehasonlításából —, az üzlethelyiségek esetében már fordított a sorrend. Moszkva egyébként mindhárom műfajban dobogós helyezést ért el. 1996. SZEPTEMBER 2.