Világgazdaság, 1996. szeptember (28. évfolyam, 169/6929-189/6949. szám)

1996-09-23 / 184. (6944.) szám

Automobil ’96 Az október 9-i szakmai nappal nyílik a Hungexpo terüle­tén a 9. nemzetközi járműipari szakkiállítás, rövidebb nevén az Automobil ’96, amelyet a nagyközönség a rákövetkező naptól 13-ig tekinthet meg. Amint az már hagyomány, a páros években a szakkiállítás témája az autótechnika, tehát idén a gépjárműimportőrök nem jelennek meg testületileg, csupán néhány márkakeres­kedő mutatja be kínálatát. Annál nagyobb lesz mindazon termékek bemutatója, amelyeket a háttéripar nyújt. Az A pavilonban kapnak helyet a nagyobb területen kiállító háttéripari cégek, s ez a témakör a C pavilonban is megtalálható lesz, ahol szintén alkatrészek, felszerelések várják a látogatókat. A tuningműhelyek, a gumisok, a riasz­tások, valamint a szakirodalom terjesztői az F pavilonban lesznek, de hogy ne maradja­nak autó nélkül az érdeklő­dők, a D pavilonban ismét megrendezik a Hunguest Old­­timer Show-t. A haszongépjárművek kö­zül pedig a DAF, a Scania, az Iveco, a Volvo, a Renault és a Nissan importőre mutatja be kínálatát a B pavilonban. AUTOTECHNIKA . mr lilMist Új autópálya-tarifák Ausztriában Az Ausztriában a szeptember elején közzétett új autópá­­lyadíj-táblázat átlagosan 15 százalékkal olcsóbb autózást tesz lehetővé azokon a szakaszokon, amelyeknek haszná­latáért eddig is fizetni kellett. A különleges díjtételeket azért csökkentik a jövő év elejétől, mert bevezetik az általános fizetési kötelezettséget az ország autópályá­in és gyorsforgalmi útjain. Személy­autó esetében az egy évre szóló mat­rica 550 schillingbe, a tíznapos 70- be kerül. A díjcsökkentéssel egyidejűleg megszűnik a Tauern autópálya téli és nyári használati díja közötti kü­lönbség. Egy turista tíznapos tartóz­kodás esetén Karintiában a matricá­val együtt összesen 350 schillinget fizet a Tauern autópálya kétszeri használatáért. (MTI) Előzetes hírek a párizsi szalonról Nemzetközi autókiállítás a fény városában A párizsi és a frankfurti autószalon egymást váltja. Páratlan évek őszén Frankfurt ad otthont a kontinens legnagyobb bemutatójának, a páros években pedig a fény városában gyűlnek össze mindazok, akiket a gépkocsik vagy az autókereskedelem érdekel. Az október elsején nyíló sza­lonon persze a franciák külö­nösen ki akarnak tenni magu­kért. A Citroen például a V6- os, 24 szelepes Xantia Activá­­val rukkol ki, de ott lesz az elektromos Saxo, ám kétségte­len, hogy az új buszlimuzin család, a Berlingo teljes palet­tája lesz a gyár nagy dobása. A Peugeot — minthogy a Citroennel együtt alkotják a PSA konszernt — a Berlingo oroszlános változatával, a Part­nerrel lesz jelen, de a sikeres 406-os sorozat új modelljeit is kiállítják, így például a 3 lite­res V6-os, a 406-os kupé és a kombiváltozat, a Break várja a látogatókat, valamint a 3 ülés­­soros Familiale. A 306-os csa­lád az S16 elnevezésű model­lel bővült, amelynek kétliteres motorja 6 sebességes váltón ke­resztül adja át a teljesítményt a könnyűfém kerekeknek, a 106- osok közül pedig ezúttal az Electric debütál. A Reanult a tavasszal Genf­ben még csak l:1-es modell­ként bemutatott Scénic buszli­muzinját hozza ki, de emellett a megújított Safrane-tól is so­kat várnak. A Safrane, amely az Opel Omega mögött a má­sodik helyet foglalja el a nagy sorozatban készülő európai csúcsmodellek között, tavaly 3 százalékos piaci részesedést szerzett kategóriájában. Idén azonban számos módosítást hajtottak végre a karosszéria elején és hátulján, valamint a belső térben. Az új Safrane ol­dalról is más képet mutat, mint elődje, az egész autó valahogy kecsesebb lett. Ha a Ford Fiesta kicsit kon­zervatív, kicsit extrovertált autó, akkor a gyár új kicsinye, a ha nagyon modern, nagyon harsány jelenség, amelyet a Fi­esta padlóvázára építettek. A két autó fő méreteiben ugyan azonos, egyébként alapvetően eltérnek egymástól, hiszen tel­jesen más vevőkört céloztak meg a tervezők. A koncepció 1994-ben vetődött fel , a kö­vetkező két évet a gépkocsi ki­­fejlesztésére fordították, ame­lyet Spanyolországban kezdtek gyártani. A Ka októberben ke­rül a brit forgalmazókhoz, 7500 font körüli áron; a német, fran­cia és spanyol, illetve más nyu­gat-európai piacokon később mutatják be. Az Egyesült Álla­mokban egyelőre nem terve­zik eladását és a feljövőben lévő piacokon, így Brazíliában sem, ahol az olasz FIAT erő­teljesen “nyomul” Palio mo­delljével. A Ford nem közölte, hogy a miniautóból hány dara­bot kíván előállítani, de úgy véli: a kiskategóriájú gépko­csik piacán a jövőben évente 1 millióval több, akár évi 4,5 mil­lió darab is gazdára találhat Európában, s a legkisebbek en­nek harmadát is kitehetik. A tavalyi Frankfurti Autó­szalonon bemutatott Volvo S40-es után a svéd gyár újabb érdekességgel rukkol ki, ezút­tal Párizsban. Október elsején láthatja először a nagyközön­ség a C70-es modellt, amellyel a Volvo hosszú idő után ismét felveszi a kesztyűt a kupépia­con dúló versenyben. A 240 lóerős, négyülésessel elsősor­ban az Egyesült Államok, Né­metország, Japán, Olaszország és Nagy-Britannia pénzesebb vevőit célozza meg a gyár. (Folytatás a VI. oldalon) VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS M5-ös autópálya Év végére Kecskemétig kész Év végére elkészül az M5-ös autópálya Budapest—Kecskemét szakasza, 1997- ben az elkerülő útpályát, 1998 közepéig pedig a Kiskunfélegyháza—Dél cso­mópontig tartó részt adja át az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. Az M5-ös használatáért fizetni kell, ám cserébe a legkorszerűbb biztonsági beren­dezések óvják a közlekedőket. BALLAI JÓZSEF Harmath László, az AKA Rt. vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatta lapunkat: az M5- ös három szakasza közül csak kettőnek a használatáért kell fizetni, a Kecskemétet elkerü­lő — a 73,5-tól 90,5 km-ig tartó — pálya azonban térítés­­mentesen vehető majd igény­be. Eddig az E75-ösön közle­kedők kénytelenek voltak vé­gigaraszolni a 110 ezer lakosú nagyvároson, erre az elkerülő szakasz átadása után nem lesz szükség, amitől nemcsak a for­galombiztonság, de feltehető­en a legporosabb, legfüstösebb alföldi település levegője is tisztul. Az M5-ös autópálya szolgál­tatások széles skáláját biztosít­ja a közlekedőknek — hangsú­lyozta a Világgazdaság kérdé­sére az AKA Rt. vezérigazga­tó-helyettese, első helyen em­lítve a megnövekedett forga­lombiztonságot. Az eddigi, nem mindig megbízható rádi­ós rendszerű segélykérő tele­fonok helyett vezetékes háló­zatot építenek ki. Az autópálya teljes hosszábban elhelyeznek forgalom- és időjárás-figyelő berendezéseket. Az összes fi­zetőállomásnál lesznek példá­ul automata kamerák, és a na­gyobb pihenőhelyekről is hely­színi képeket adnak a diszpé­cserközpontba, hogy szükség kívül a mentőkkel és az autó­klub műszaki segélyszolgála­tával, a tűzoltók műszaki-tech­nikai eszközparkjának bővíté­sében is részt vesznek — egy­­egy karambolnál például szük­ség lehet olyan mentőszerre, amelyre a tűzoltók saját bü­dzséjéből nem futja. Az AKA számos konstruk­ciót dolgoz ki az M5-ös hasz­nálói számára, a környéken la­kók pedig további kedvez­ményre számíthatnak. Hogy pontosan mire, azt attól is füg­gővé teszik, hogy a most folyó megbeszéléseken mit javasol­ezen a szakaszon. Az AKA az­zal is szeretné ideszoktatni — jobban mondva itt tartani — a forgalmat, hogy a háromten­gelyesnél nem nagyobb teher­autóknak — az összes IFA e kategóriába tartozik — a sze­mélygépkocsik díjánál mind­össze 15-20 százalékkal kelle­ne többet fizetniük. A forgalomszámlálási ada­tok azt mutatják, hogy az M5- öst egyre több autó veszi igény­be. Ujhartyánnál a napi forga­lom az 1994-es 15 ezer jármű­ről 1996 februárjára 16 600-ra ugrott. Tény ugyanakkor, hogy a mai kaotikus viszonyok mi­att a Budapest—Kecskemét- Kiskunfélegyháza útvonalon igen gyakori a baleset, csupán a Kecskeméti Rendőrkapitány­ság illetékességi területén 59 személyi sérüléssel járó karam­bolt regisztráltak 1995-ben, de egyáltalán nem túlzás azt mon­dani, hogy a “csak” anyagi kárt okozó összeütközésekből min­den napra jutott. Ha elkészül az autópálya, ak­kor ennek vége lehetne. Nyil­vánvaló azonban, hogy nem lesz hajlandó mindenki megfi­zetni a használat díját, amelyet egyébként csak szeptember vé­gén jelentenek be hivatalosan. Abból kiindulva, hogy a kon­cessziós szerződésekben 1993. májusi árszinten egy kilométer díját a személygépkocsik szá­mára 5 forintban határozták meg, a KSH hivatalos inflációs adataival számolva plusz 12 százalék áfát hozzáadva 1996 szeptemberében igen nagy va­lószínűséggel 12 forint lehet a kilométerenkénti árszint. Ez pedig annyit tesz, hogy a Bu­dapest—Kecskemét pályasza­kasz egyszeri használata mint­egy 700 forintba kerülne, azaz oda-vissza több mint 1400 fo­rinttal drágítaná meg az uta­zást — másképp fogalmazva legalább 10-11 liter üzemanyag árával. A biztonság, a gyorsa­ság és a kényelem talán nem mindenkinek ér majd meg en­nyit, még akkor sem, ha a kör­nyékbeliek szinte mind igény­be vehetnek valamilyen ked­vezményt, a teherautó- és buszflották pedig speciális pluszengedményhez is hozzá­juthatnak, esetén azonnal intézkedhesse­nek. A rendőrségnek az AKA nak az önkormányzatok. Ko­molyan fontolóra veszik fél-Rt. költségén építenek, rendez­nek be és működtetnek két új, korszerű bázist, és együttmű­ködési megállapodás aláírásán vagy egész éves bérletek árusí­tását, ezt nyilván azoknak érné meg beszerezni, akik szinte me­netrendszerűen közlekednek TERVEZETT NETTÓ AUTÓPÁLYADÍJ 1993 MÁJUSÁBAN Budapest—Kecskemét Személyautó----------------------------------------300 Ft 3 tengelyes teherautó-------------------------------345 Ft 3 tengely feletti teherautók és buszok---------- 1200 Ft VALÓSZÍNŰ BRUTTÓ AUTÓPÁLYADÍJAK1996 SZEPTEMBERÉBEN Budapest—Kecskemét Személyató------------------------------------------720 Ft 3 tengelyes teherautó-------------------------------828 Ft 3 tengely feletti teherautók és buszok-----------2880 Ft

Next