Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)

1997-01-02 / 1. (7011.) szám

RÖVIDEN Nullaszázalékos szlovák vámpótlék Nulla százalékra csökkent a vámpótlék mértéke a korábbi 7,5- ről Szlovákiában január 1-jétől. Pozsony korábban a behoza­talt nehezítő intézkedés teljes megszüntetését vállalta, de vé­gül sikerült megállapodnia az 1994 tavaszától érvényben lévő intézmény fenntartásáról a nemzetközi szervezetekkel. A nul­laszázalékos kulcs lehetőséget teremt a szlovák kormánynak arra, hogy azt később bármikor felemelhesse. (MTI) Vége a jótékonysági vámmentességnek Ukrajnában Leonyid Kucsma elnök aláírta azt az új törvényt, amelynek­­­­ értelmében januártól megszűnik a jótékony­­sági egyesületek vámmentes importja Ukraj­­nában. A kijevi lépés indoka a különböző fep humanitárius és segélyszervezetek túlságosan NfSx megugrott behozatala.­Ukrajna a döntéssel — mir­ többek között — a korrupció visszaszorítására és az elmaradt (mintegy 1,6 milliárd dollár­­nyira tehető) fizetések kifizetésére is kísérle­tet tesz a hivatalos indoklás szerint. (Reuter) Emelkedő lengyel közműdíjak Jelentősen emelkedett január 1-jétől a háztartási elektromos energia, távfűtés és a gáz ára Lengyelországban. A varsói pénzügyminisztérium közleménye szerint a távfűtési tarifa 10 százalékkal, a gáz átlagosan 18 százalékkal, az áram pedig 16- 17 százalékkal drágult. (AP­ DJ) Válságenyhítő intézkedések Romániában “Sokkal súlyosabb a gazdasági válság annál, mint amit gon­dolni lehetett” — jelentette ki Ciorbea román kormányfő. Szerinte az országot sújtó infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési hiány pedig öt-hatszorosa annak. A kabinet január 1-jétől mintegy duplájára emeli a benzin árát, illetve két lépésben a vasúti szállítás díját. (MTI) Forgalomképtelen lengyel és spanyol pénzek Szerdától nem számítanak törvényes fizetőeszköznek Len­gyelország területén az 1995. január 1-jei pénzreform előtti bankjegyek. Két évvel ezelőtt 10 ezer régi zlotyt tettek egyen­lővé egy újjal, de a régi bankjegyek (négy nullával kisebb értéken) szerdáig még felhasználhatóak voltak. A régi bankje­gyeket még 14 évig be lehet váltani. Ennél jóval kevesebb idő áll rendelkezésre egy sor spanyol aprópénzfajta tulajdonosai­nak, ők három hónapon belül cserélhetik be érméiket. Spa­nyolhonban januártól az eddigi 15-féle pénzérme helyett csak 8 használható. (Reuter, Financial Times) Újévi üzenet választások előtt Major optimista Győzelmet ígért a brit miniszterelnök a kormányzó Konzer­vatív Pártnak a közelgő — legkésőbb május végén esedékes — általános választások előtti utolsó új­évi üzenetében. John Major kijelentése a népszerűségi mérleg jelenlegi állása sze­rint meglehetősen merésznek tűnik. A toryk húsz százalékpont­nál is messzebb járnak a támo­gatottsági listákon az ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt mö­gött. A Labour — amely 17 évi folyamatos ellenzéki politizá­lás után most már minden erő­vel kormányra tör — azonnal “kétségbeesett kapaszkodás­nak” minősítette Major kiált­ványát. A kormányfő azonban már korábban jelezte, hogy hosszú választási csatára ké­szül, és éppen a folyamatosság biztonságát ajánlotta a britek figyelmébe. Major felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi száz évben egyetlen brit kormány sem állhatott sorompóba a választások megnyeréséért “ilyen jó gazdasági alapokról”, mint a mostani — jelenti az MTI. A miniszterelnök konk­rét adócsökkentési ígéretet is tett: a következő tory kormány a jelenlegi 23 százalékról 20 százalékra szállítaná le a bér­ből és fizetésből élők zöme ál­tal fizetett alapadót. Major megerősítette elszánt­ságát “a jövőbeli föderális eu­rópai állam” elleni harc folyta­tása mellett. Ez az a kérdés, amelyben a Konzervatív Pár­ton belül is súlyos csatározá­sok folynak a nem túlságosan integrációpárti kormányzati centrum és a még ennél is unióellenesebb tory jobbszél között. Ebben a háborúban morzsolódott le végleg a kor­mánypárt parlamenti többsége az év utolsó heteire. Interneten a VILÁGGAZDASÁG Hálózati címünk: WWW.VILAGGAZDASAG.HU Főszerkesztő: Kacsi Ilona Felelős szerkesztő: Baronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: K. Nyírő József Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Halsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Bindor István, Fehér István, Hazafi László, Kahik Fái, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Nádi József, Oszlay Péter, Urkud­ György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Ill­sz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Teskó Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmár (rovatszerkesztő), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf 331 .Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizető a hír­­lapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírüzlet­­ági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, inen a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (11722/ 20­65) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14, ne­gyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. ésgio­­nális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapinda Rt., Budapest. F.u.: Lénávai Lászlóné megbízottér­­igazgató. ­ Félresikerült az adókedvezménnyel való ösztönzés Vége a keletnémet építési láznak Kedden lejárt a kelet-németországi épületberuházásokkal járó adókedvezmény határideje. A kelleténél tovább adott ajándék következtében sokan fektették pénzüket semmit sem jövedelmző ingatlanokba, és igen nagy felesleg keletkezett irodaépületekből. mmmnmmnm Azonnali 50 százalékos adó­jóváíráshoz juthattak decem­ber 31-ig azok a gazdag nyu­gatnémetek, akik a keleti tarto­mányokban irodaépületív la­kóházakba, szállodákba vagy ingatlanalapokba fektették a pénzüket. Annak ellenére, hogy már sokan megégették a kezü­ket, még az utolsó órákban is nagy volt a tülekedés az adó­­kedvezményért. “Németország­ban az adómegtakarítási ösztön erősebb, mint az újratermelési” — mondta Erwin Huber bajor pénzügyminiszter. Az adókedvezményre me­resztve szemét sok befektető látatlanban írta alá a vételi szer­ződést, és csak utólag fedezte fel, hogy olyan épületre költöt­te a pénzét, amelynek szinte bizonyosan nincs esélye pénz­ügyi sikerre. Az előre jelzett busás bérleti díjak messze el­maradtak a várakozástól. Drez­dában az irodák bérleti díja há­rom év alatt mostanáig négy­zetméterenként 60 márkáról 30 márkára esett, Berlinben átlag 67-ről 45 márkára. Lipcsében minden harmadik irodaépület üresen áll — írja a Reuter. Kelet-Németországban szá­mos építkezés a keresletre való minden tekintet nélkül történt — állítja Hartwig Hamm, a Landeshausparkassen építő­takarékegyesület igazgatója. Az 50 százalékos adóked­vezményt az ingatlanbefekte­tések számára 1990-ben vezet­ték be, hogy ösztönözzék az építkezéseket Keleten. A kele­ti befektetésekbe pumpált sok milliárd márka tarthatatlan szintre növelte az árakat. Elva­­kítva a hihetetlenül kedvező­nek látszó adókedvezménytől és ingatlanbefektetéstől, sok befektető nem is tudta, mire fordítja a pénzét. Ennek az adókedvezmény­nek a története némi kétség ár­nyékát veti arra, hogy a bonni kormány mennyire ésszerűen képes központilag irányítani a magántőke mozgását, különös tekintettel arra, hogy a költ­ségvetés EU-kritériumának tel­jesítése céljából takarékoskod­nia kell az adóbevételekkel, to­vábbá arra, hogy az új munka­helyek termtése céljából e be­vételek legalábbis viszonyla­gos csökkentése célszerű. Ezt a szempontot egyébként — a Frankfurter Allgemeine Zei­tung szerint — főleg a szabad­­demokraták hagsúlyozzák el­vesztett szavazóik visszaszer­zése céljából. A kormány mégis úgy látja, a keleti tartományok még soká rászorulnak a Nyugatról jövő támogatásra. Ennek egyik nyílt fedezete a személyi jövede­­lemadó szolidaritási pótléka, amelyről Schäuble, a nagyob­bik koalíciós párt, a CDU/CSU frakcióvezetője a Bild am Sonn­­tagnak kijelentette: még soká szükséges lesz, és nem lehet tudni, mikor szűnik meg. U. S. Nettó állami transzfer Kelet-Németországba VILAGGAZDASAG S­SSSS­ ÜZLETI NAPILAP Kötelező autópálya-matrica Ausztriában Érdemes még itthon megvenni Az Ausztriába utazó magyarok a legjobban teszik, ha még Magyarországon megvásárolják a január elsejétől az osztrák autópályákon és autóutakon kötelező matricákat — tájékoztat­ta a bécsi gazdasági minisztérium illetékes osztálya az MTI-t. Ha ezt mégis elmulasztották volna, akkor az éjjel-nappal nyitva tartó, utolsó benzinkútnál vehetnek matricát. Akik matrica nélkül érkez­tek Ausztriába, azok munka­napokon reggel 8 és este 8 kö­zött vehetnek vignettát az Oszt­rák Autóklub (ÖAMTC) ha­tárállomásokon található áru­sítóhelyén. Hegyeshalomban/ Nickelsdorfban és Sopronban/ Klingenbachban szombaton is 8-tól 6-ig nyitva van ez a kiren­deltség. Ha valaki hétköznap ennél később, illetve a hét vé­gén más időpontban érkezik a határra, akkor Klingenbach­ban az osztrák vámosoktól, Nickelsdorfban pedig a Shell­­benzinkútnál vehet “Mautpic­­kelt”. A nickelsdorfi vámosok nem árusítanak matricát. A magyar autósokat senki nem kényszeríti, hogy hasz­nálják az autópályát, ezért nem kell venniük vignettát a határ és az első autópálya-kijárat kö­zötti szakaszra — mondta el az illetékes. Az ellenben még min­dig nem világos, hogy a vámo­sok csak egy hétre szóló matri­cákat árulhatnak-e a gépkocsi­és buszvezetőknek, vagy egyé­ves matrica is kapható lesz majd náluk. Aki Ausztrián belül dönt úgy, hogy mégis szüksége van mat­ricára, az a postahivatalokban, trafikokban, benzinkutaknál szerezheti be legkönnyebben. A vignetta Bécs egyes gyors­­forgalmi útjain is kötelező. A büntetés 1100 schillingtől kez­dődik, s a azoktól, akik nem tudnak vagy nem akarnak fi­zetni, a csendőrök elkobozhat­nak bármilyen tárgyat. A személy- és tehergépkocsikra 3,5 tonna össztömegig tíz napra (péntek 0 órától a rákövetkező második vasárnap 24 óráig) 70 schillingbe, két egymás után következő hónapra 150 schillingbe, egy évre 550 schillingbe kerül a matrica. A 3,5 tonnánál súlyosabb autóbuszokra és teherjárművekre (7,5 tonnáig) 300,1500, illetve 6000 schillingbe. A 7,5 és 12 tonna közötti súlyú járművekre ezeknek az összegeknek a dupláját kell fizetni, a 12 tonna felettiek pedig más rendel­kezések alapján fizetnek úthasználati díjat. Kihívások a holland elnökség előtt (Folytatás az 1. oldalról) Ezek a csatornák lehetnek in­formálisak, de akár hivatalo­sak is. Tóth szerint teljesen ért­hető, hogy a csatlakozási tár­gyalások megkezdése előtt az unió már nem kíván új felaján­lásokat tenni a kelet-euró­paiaknak. Ezt Magyarország a felzárkóztatási alap ötletének szorgalmazása során is tapasz­talta. Hollandia egyébként elnök­ségének egy­ik legfontosabb pri­oritásaként kezeli a keleti bőví­tés ügyét — tájékoztatott a há­gai szóvivő. A további két fő feladat a kormányközi konfe­rencia (IGC) sikeres lezárása, illetve a monetáris unió (EMU) végső formájának kialakítása. Megfigyelők szerint az utób­bi kettő teljesítése rendkívül ne­héz lesz. Az IGC napirendjén lévő három legfontosabb kér­désben — a minősített többsé­gi döntéshozatal kiterjesztése az egyhangúság rovására; a bi­zottság és a tanács összetételé­nek, illetve feladatának átala­kítása; továbbá az Európai Par­lament szerepének növelése — egyelőre még távolról sem kör­vonalazódik megegyezés. Mal­­com Rifkind brit külügyminisz­ter szerint erről még érdemi tár­gyalások sem folynak majd a legkésőbb májusban esedékes nagy-britanniai választások előtt — írja a Financial Times. Legalább ennyire nehéz fel­adatnak tűnik a monetáris unió előkészítése. Ezen belül a hol­land elnökség három fő célt tű­zött maga elé — mondta a szó­vivő. Végső formába kell önte­ni az EMU-ban részt vevő or­szágok költségvetési fegyelmét biztosító stabilitási paktumot, ki kell dolgozni azt az új árfo­lyam-mechanizmust (ERM I II.), amely az EMU-ban nem részes országok valutáját az eu­róhoz köti. Ezenfelül egy sor pénzügytechnikai lépést kell megtenni az euro bevezetése előtt. Különösen kemény dió­nak tűnik az EMU-csatla­­kozáshoz nélkülözhetetlen to­vábbi költségvetési lefaragások elérése, igaz, itt a probléma nagy részét az egyes nemzeti kormányoknak kell megolda­niuk, és csak kisebb részben az EU-intézményeknek. Michael Patijn külügyminisz­ter-helyettes ennek ellenére bi­zakodó, szerinte “Európa poli­tikai vezetése túlságosan is jól tudja, mi forog kockán”. Ha a reformok elmaradnak, az kése­delmet okozhat a keleti kibőví­tés terén, amit — Patijn szerint — “rendkívül nehéz politikai­lag igazolni.” Megfigyelők ez­zel kapcsolatban emlékeztetnek a híres holland kompromisz­­szumteremtő készségre is, ame­ly belpolitikailag egy sor stabil koalíciós kormány sikeres mű­ködésében nyilvánult meg. Haris van Mierlo külügymi­niszter szerint Hollandia nem terjeszt elő semmiféle “kíván­ságlistát” saját nemzeti célki­tűzéseiről, hanem a most véget érő ír elnökség munkáját kí­vánja folytatni. “Nehéz idők­ben tanúsítandó józanság” jele­ként Hága úgy értékeli, hogy mivel a következő fél évben megoldandó kérdések köre rendkívül széles, nincs tér eset­leges saját érdekek érvényesí­tésére — tudósít a Reuter. 1997. JANUÁR 2. Rekordprémiumok a londoni Cityben Várakozások és becslések egyaránt arra utalnak, hogy rekordösszegű jutalmakat visz haza az idei év végén a londoni City vezető szakér­tői gárdája. A becsült óriási jövedelmek forrását mindenekelőtt a válla­lati felvásárlások és fúziók nagy számában jelölik meg. A Sunday Telegraph szerint van a bankárok, ügyvédek és PR- szakértők körében egy másfél ezer fősre tehető kiemelt réteg, amelynek tagjai átlagosan mintegy félmillió font sterlin­­ges prémiumra számíthatnak. A különjuttatások állítólag 40 százalékkal haladják meg a ta­valyi szintet. A javadalmazá­sok tekintetében az élen az ame­rikai befektetési bankok — Goldman Sachs, Salomon Brothers és a J. P. Morgan — alkalmazottai állnak. A nagy összegű jutalmak ügye az utóbbi napokban túlju­tott a napi sajtón, és a jelenség­re felfigyelt az ellenzéki Mun­káspárt, sőt a hivatalos bank­­felügyelet is. Ez utóbbi veze­tője attól tart, hogy a nagy le­hetőségek ajtót-kaput nyitnak a mohóság és a könnyelműség előtt, ami a Barings Bankéhoz hasonló bukásokat válthat ki. A fokozott veszély miatt a cég­vezetésnek inkább munkacso­portok részére kellene a na­gyobb összegeket kiutalni, nem pedig tovább táplálni a sztárolt menedzserek túldimenzionált “ego”-ját — hangzik a fel­ügyeleti szervek intelme. A nagy összegű jutalmak ki­fizetésében döntő elemnek szá­mít, hogy megvédjék a legfon­­tosabb alkalmazottakat a kon­­kurencia csábításától. Az egyik londoni napilap szerint a Barc­­lays Bank befektetési részege például közel másfél millidont sterling összegű garantált éves prémiummal szipkázt el egyik versenytársának tehtsé­­ges alkalmazottját. A feleség­gel kapcsolatban a Su­ddencie Zeitung idézi egy szekérper­­közvetítéssel foglalkozó brfej­­vadász cég képviselőjét, ak fel­­hívta a figyelmet egy új ily­­zatra. Eszerint a vezető tak­­szakemberek teljes évi tartal­­mazásában immmár csa egy­­negyedet képvisel az előr ki­­alkudott alapbér.

Next