Világgazdaság, 1997. március (29. évfolyam, 43/7053-62/7072. szám)
1997-03-03 / 43. (7053.) szám
...■■■■■■■■ VILÁGGAZDASÁG SZBBB& ÜZLETI NAPILAP. RÖVIDEN EU-agrárbizottságok mennek a tagjelölt országokba Az EU Bizottsága a következő hónapokban tényfeltáró küldöttséget meneszt a társult országokba, és ezek révén próbál választ kapni a bővítés mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéseire — értesült a European Voice. Ez azt a benyomást kelti, hogy a testületnek még időre van szüksége az egyes tagjelöltekről készített országelemzés elkészítéséhez, amelyet pedig röviddel a kormányközi konferencia júniusra tervezett befejezése utánra ígért — írta az EU-ügyekkel foglalkozó lap. (MTI) Újabb rekordot döntött a német munkanélküliség Mintegy 120 ezer fővel, 4,8 millióra emelkedett az állástalanok száma februárban Németországban — értesült a Bild am Sonntag. Ezzel 12,5 százalékosra szökött a munkanélküliségi ráta a januári 12,2 százalékról, noha már az is a legmagasabb szint a harmincas évek óta. A lapértesülés megjelenése után Norbert Blüm munkaügyi miniszter máris felhívással fordult a szakszervezetek és a munkaadók képviselőihez, hogy fonják szorosabbra együttműködésüket a kormánnyal közösen a ráta visszaszorítása érdekében. (Reuter) Olasz „nagykoalíció” a pótköltségvetés ügyében A legnagyobb olasz ellenzéki tömörülés, a jobboldali Szabadság-koalíció vezetője tá■ámogatását helyezte kilátásba Romano Pro- Hoi baloldali kormánya számára arra az esetre, ha a kabinet a monetáris unióban való részvétel érdekében a deficitet 151 ezer milliárd lírával csökkentő pótköltségvetést dolgozna ki. Silvio Berlusconi feltételül azt jelölte meg, hogy a kormánynak pontosan ismertetnie kell célkitűzéseit, másrészt a kiadások strukturális problémáit kell a megszorítások révén enyhítenie. Prodi felelősségteljes lépésnek nevezte ellenfele nyilatkozatát. (Reuter) Német autópályadíj csak 2000 után Egyelőre nem vezetik be az autópályadíjat Németországban, valószínűleg csak 2000-től épülnek olyan útszakaszok, ahol majd díjat kérnek — közölte Matthias Wissmann közlekedési miniszter. A kormánytag szerint az autópályákat a következő években is állami pénzből építik, és nem tervezik a hálózat privatizálását. A tárca a tartományok véleményét kérte 17 tervezett út- és hídépítési beruházás részben a magántőke bevonásával történő megvalósításáról, de csak azok beérkezése után dönt arról, hogy melyekre ír ki pályázatot. (MTI) Az EBRD az állami útépítés mellett A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (EBRD) számos szakértője szerint Kelet-Európában továbbra is szükséges az állam részvétele az útépítésben, mert a tisztán piaci alapon épülő utak még túl drágák a lakosságnak. A londoni pénzintézet hamarosan megjelenő új közlekedési koncepciójának igazgatótanácsi vitájában elhangzott: a jövőben “rugalmas, vegyes, az állam részvételével is számoló” finanszírozási formát kell találni a térségbeli úthálózat-fejlesztésekhez. (MTI) Berisha elnök menesztette a kormányt Rendkívüli állapot Albániában Vasárnap délután a tiranai parlament azonnali hatállyal rendkívüli állapotot hirdetett ki Albánia egész területére a piramisjátékok összeomlása következtében kirobbant és hetek óta tartó véres zavargásokra hivatkozva. TBFFTrimitE A meghatározatlan időre szóló megszorító intézkedésekről a tiranai parlament hozott egyhangúlag határozatot — jelentette az AFP-re hivatkozva az MTI. A törvényhozás rendkívüli ülését a Reuter szerint közvetlenül azután hívták össze, hogy az ország déli részén újabb zavargások törtek ki. A parlament döntésével felhatalmazta a rendőrséget arra, hogy mindent tegyen meg az ország biztonsága érdekében. A törvény a hadsereget feljogosítja a középületek és a városokba vezető utak fegyveres védelmére. A rendkívüli állapot bevezetéséről elfogadott törvényt akkor alkalmazzák, ha támadás ér fegyverraktárakat, vállalatokat, az erőszakcselekmények fenyegetik a gazdasági életet és a személyi szabadságjogokat. A hivatalos albán hírügynökség, az ATA azt közölte, hogy a parlament egyúttal a Shik nevű titkosrendőrség és a belügyminisztérium összeolvasztását is meg fogja vitatni a lázadás letörése érdekében. Előzőleg Sali Berisha elnök szombat este Tiranában bejelentette, hogy lemond az Aleksander Meksi vezette, a tömegek szemében rendkívül népszerűtlen kormány. A lépéstől a hatalom azt remélte, hogy sikerül kifogni a szelet az elégedetlenkedők vitorlájából, ehelyett azonban a tüntetők vasárnap felgyújtották Berisha vlorai házát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) még a hét végi drámai fejlemények előtt jelentette be, hogy március második hetében szakértői küldöttséget meneszt Albániába egy új hitelmegállapodás előkészítése céljából. A nemzetközi pénzintézet berkeiből azt közölték, hogy egyelőre még nincs döntés a hitelnyújtásról, de megvizsgálják annak lehetőségét. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: K. Nyírő József Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Weisz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Eörsi János, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Caál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Illsz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest„ Naphegy tér 8 Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapesti., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel: 175-6722/11.45 ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-65) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14 700, negyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. KÜLFÖLD Az orosz kormányátalakítás első felvonása Jelcin bírálja a költségvetést Alig pár nappal azután, hogy saját kézjegyével látta el az idei költségvetést, Borisz Jelcin orosz elnök szokatlanul, keményen bírálta a kormányt és a dumát, amiért teljesíthetetlen célokat tűztek ki a dokumentumban. — III11 III IMIM Jelcin felgyógyulása utáni második rádiószózatában lendületesen beszélt, és hangján nem érződött a korábbi gyengeség. Ötperces beszédében “fölöttébb kérdésesnek” nevezte, hogy teljesíthető-e az idei költségvetés, amelyet nehéz szívvel írt csak alá. Bírálta a kormányt, amely “nem reális tételek sorát" vette fel a költségvetésbe. Kijutott a dumának is, mivel a költségvetési vitában “a populizmus és a lobbyk érdekei kerekedtek felül”. Jelcin szerint a parlament által kierőszakolt módosítások után még rosszabb lett a büdzsé. Mint mondta, a dokumentumot csak azért írta alá, mert a jelenlegi helyzetben a büdzsé elutasítása a politikai helyzet kiélezésével ért volna fel. A bizonytalanság pedig a legvédtelenebb rétegeket sújtaná, és elodázná a gazdasági élénkülést. Költségvetés nélkül nehezebb lett volna az árak féken tartása is — idézi az elnököt az MTI. Viktor Csernomirgyin miniszterelnökre hivatkozva közölte, hogy a mai költségvetés mellett van lehetőség a bér- és nyugdíjelmaradások kifizetésére. Az elnöknek jobban kell ellenőriznie a jövőben a költségvetés előkészítését, hogy ne ismétlődjék meg a jelenlegi helyzet — vonta le a tanulságot. A Reuter által megkérdezett nyugati szakértők pozitívan értékelték Jelcin beszédét, mert az szokatlanul reális képet festett az ország helyzetéről. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy most már tettekre lenne szükség, azokra viszont egyelőre semmi garancia. Változást hozhat a Jelcin által beharangozott kormányátalakítás, amelyre valószínűleg az államfő március 6-i parlamenti beszéde után kerül sor. Csernomirgyin helyzete továbbra is bizonytalan, Alekszander Livsic pénzügyminiszter leváltását azonban már többen biztosra veszik. Rendeletben kötelezte a kormányzatot az elmaradt bérek kifizetésére szombaton az elnök. Az állami szektorban foglalkoztatottak jelentős része hónapok óta nem kapott fizetést, ezért március 27-re országos sztrájkot helyeztek kilátásba szakszervezeteik. Jelcin dekrétuma a hivatalos indoklás szerint is “a társadalmi feszültség csökkentését” célozza. A tervezettnél nagyobb lehet az infláció Árliberalizálás Csehországban A lakbérek és az energiaárak liberalizálásában, továbbá a hozzáadottérték-adó emelésében állapodtak meg a cseh koalíciós pártok. Az intézkedés jövedelemátcsoportosító hatását a rászorultaknak kompenzálják. Arra lehet számítani, hogy az infláció megugrik, de a fogyasztási cikkek iránti kereslet mérséklődni fog. A három cseh kormánypárt abban állapodott meg, hogy 2000-ig felszabadítják a lakbéreket, de ez nem érinti a szociálisan leginkább rászorultakat. Az ipari és kereskedelmi miniszter, Vladimír Dlouhy közölte szóvivője útján, hogy az energiát a gáz és a villamos áram hozzáadottérték-adójának 5 százalékról 22 százalékra emelésével drágítják — írja a Reuter. Ez fedezné az ár- és lakbéremelés kompenzációját. Az adóemelést a parlamentnek jóvá kell hagynia. Václav Klaus miniszterelnök azt mondta, hogy 1998-ban a 10 ezer lakosnál népesebb városokban liberalizálják a lakbéreket. Eddig bonyolult képlet alapján évente szabták meg a megengedhető béremelést — jelenti az AP—DJ. Az árak felszabadítása az egyik legérzékenyebb társadalmi kérdés a Cseh Köztársaságban. Egyes közgazdászok szerint a mesterségesen alacsonyan tartott árak viszonylag emelik a csehek rendelkezésére álló jövedelmet, ami fűti a keresletet, és hozzájárul a növekvő kereskedelmi mérleghiányhoz. A lakbérek idei emelkedését 50—100 százalékra becsüli a Citibank közgazdásza, az inflációt viszont a tavalyihoz hasonlóan 8,7 százalék körülire. A Zivnostenska Banka elemzője, Jindrich Weiss az energiaár idei emelkedését 30, az inflációt 9 százalékra becsüli. A jegybank viszont óva int a szabályozott árak túlzó emelésétől, mert attól fél, hogy az infláció az előre becsült 8,8 százaléknál nagyobb lesz. A koalíciós pártok még nem egyeztek meg az idei lakbér- és energiaár-emelés mértékében, sem abban, hogy a liberalizálást a 10 ezer lakosnál nagyobb városokban 1998-ban január vagy július 1-jén vezetik-e be. Az idei energiaár-emelésről a kormány március 5-én tárgyal. Iván Kocarnik pénzügyminiszter 30, az ipari miniszter 35 százalékos emelést javasol. t/‹ ›3 n3 › cdi› 1997. MÁRCIUS 3. Új hitelkeret az EIB től (Folytatás az I. oldalról) A hitelkeret célja, hogy segítse az EU-tagságra aspiráló kelet-közép-európai országokat az uniós szintre való felzárkóztatásban, integrációs szintjük emelésében — mondta Messner. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új hitelkeret a már meglévő mellett működik majd. Az EIB — amely 1990 óta “foglalkozik" a régió országaival — ugyancsak az uniós pénzügyminiszterek felhatalmazása alapján az idei évtől három éven át 3,52 milliárd ECU-t hitelezhet ki a régió országainak, 70 százalékban az EU garanciájával. Ez ugyan mintegy 15 százalékos bővítést jelent a megelőző hároméves kerethez képest, ám több EU-tagállam ezt kevésnek találta. Ezen országok indítványára döntöttek a pénzügyminiszterek az új hitelkeret megnyitásáról (Világgazdaság, 1997. január 31., 11. oldal). Az EIB 1990 óta összesen 4,8 milliárd ECU hitelt nyújtott a kelet-közép-európai régió országainak, ezen belül 1994 és 1996 között 3 milliárdot. Tavaly az összes térségbeli kihelyezés 1,12 milliárd ECU-t tett ki. Ebből 688 milliót út- és vasúti hálózat fejlesztésére, 363 milliót energetikai projektekre adtak. A régióban a legtöbb hitelt Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia kapta eddig. Magyarországnak tavaly 135 millió ECU jutott infrastrukturális beruházásokra és vállalkozásfejlesztésre. Lengyelország 380 millió, Csehország 255 millió ECU-s összeget kapott a szigorú feltételekkel, ám kedvező kamat- és visszafizetési lehetőségekkel kölcsönző banktól. Tavalyi, összesen 23,2 milliárd ECU-s kihelyezéseivel az EIB a világ legnagyobb nemzetközi kölcsönintézete maradt. Az EU-n belüli programok közül az EIB a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére és a kevésbé fejlett tagországok felzárkóztatására fordította a legtöbb pénzt — előbbire 6,3 milliárd, utóbbira közel 7 milliárd ECU-t költöttek. A környezetvédelmi és kapcsolódó kölcsönök összege megközelítette a 6 milliárd ECU-t. Újabb francia állami vállalat kap jelentős támogatást Párizs megmenti a GAN biztosítót Franciaországban tovább folyik a nagy összegű cégmentések sorozata, mégpedig a bajba jutott Állami Biztosítócsoport (Groupe des Assurances Nationales — GAN) nagy összegű támogatásával. Párizs ez alkalommal gondosan ügyelt arra, hogy időben tájékoztassa az ügyletről az Európai Bizottság versenyfelügyelettel foglalkozó biztosát. [mmiT.miT.a A GAN már 1995-ben kapott 2,9 milliárd frank összegű támogatást, hogy — rohamosan növekvő veszteségei dacára — felszínen tudja tartani magát. A most kilátásba helyezett további 20 milliárdos összegnek az lenne a legfontosabb rendeltetése, hogy előkészítsék a korábban szoros állami ellenőrzés alatt működő intézmény magánkézbe adását. A nagy összegű állami segély hírére 20 százalékkal emelkedett a csoport részvényeinek árfolyama, mielőtt felfüggesztették volna a jegyzést. A GAN már korábban arra kényszerült, hogy 14 milliárd frankot félretegyen a balul sikerült ingatlanvállalkozások veszteségeinek fedezetére. Ezen túlmenően a csoport a tavalyi pénzügyi évben további, mintegy 5 milliárd frank összegű veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A csoport halmozott veszteségei 1992 óta elérik a 35 milliárd frankot. Az ingatlanüzletág veszteségei a kilencvenes évek közepe felé kezdtek látványosan emelkedni. Ez a folyamat az angolszász államokban és Japánban évekkel korábban végbement. A GAN esetében további jelentős veszteségek forrásává vált, hogy a csoport kockázatos akciókat kezdett a biztosítási díjak leszorítására — jelenti az AP-DJ. A párizsi kormány arra való hivatkozással kért engedélyt Brüsszeltől, hogy a támogatás után magánkézbe kerül a GAN, így az EU-nak nem kell aggódnia a verseny torzulásával fenyegető szubvencionálás későbbi megismétlődése miatt. Az egymást követő francia kormányok tevékenységén végighúzódik a nagy összegű vállalatmentések és -szanálások sorozata. Az ilyen — a Reuter megfogalmazása szerint — rémtörténetek sorából kiemelkedik a Crédit Lyonnais talpra állítása, ami a francia adófizetőknek akár 100 milliárd frankjába is kerülhet. A GAN a kapott támogatást minden bizonnyal nemzetközi hálózatának fejlesztésére is fordítja majd — közölte Szántó Judit, a magyar Európa-GAN Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója. Arnaud Sassi, a hazai társaság vezérigazgató-helyettesének álláspontja szerint a GAN mindig is külön figyelemmel kezelte első kelet-közép-európai leányvállalatának tevékenységét, annál is inkább, mert 1996-ban az Európa rendkívül eredményes évet zárt. A segítséget így minden bizonnyal az itthoni vállalat is megérzi majd. A biztosítási szakma előzetes, még pontosításra szoruló piaci adatai szerint ugyanakkor tavaly e társaság összesen 14 százalékkal tudta növelni díjbevételét. Ez az érték a piac valamennyi társasága között a legalacsonyabb növekménynek számít. Az Európa-GAN több mint 1,2 milliárd forintos díjösszegével (ezen belül 457 millió forintos élet- és 748 millió forintnyi nem életbiztosítási bevétellel) 1996-ban a 12. legnagyobb biztosító volt Magyarországon. B. I.