Világgazdaság, 1997. április (29. évfolyam, 63/7073-84/7094. szám)
1997-04-01 / 63. (7073.) szám
RÖVIDEN Világbanki hitel Bulgáriának A reformokért cserébe Bulgária júniusban megkaphatja a pénzügyi szektor és a válllalatok szerkezeti átalakítását szolgáló világbanki hitelt (FESAL), de ehhez májusig jóvá kell hagynia a nemzetközi pénzügyi szervezet által követelt rövid távú intézkedéseket. A feltételek között van, hogy Bulgária egyértelműen mutassa ki szándékát: mintegy 30 állami céget privatizálni kíván, zárjon be 64 veszteséges állami vállalatot, reformálja meg a bankrendszert és újra indítsa be a kereskedést a működését októberben felfüggesztett szófiai értéktőzsdén. A szófiai vagyonügynökség hétfőn már be is jelentette, hogy pénzügyi tanácsadókat keres 22 nagyvállalat (köztük a Balkan Airways légitársaság és a Neftochim olajfinomító) privatizációjához. (MTI, Reuter) Camdessus Moszkvában Még április folyamán aláírhatják Oroszország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hitelmegállapodását — vélekedett Jevgenyij Jaszin, a gazdasági stratégiááért felelős orosz miniszter. Ennek érdekében érkezett tegnap négynapos moszkvai látogatásra Mij7ZfjXAj bel Camdessus, az IMF elnöke. A valutaalap a túlságosan alacsonynak ítélt orosz adóbevételek miatt függesztette fel a hároméves, 10 milliárd Hó dolláros hitelmegállapodás több esedékes részleteéetének folyósítását, a felek azóta az átutalások felújításának lehetőségeit vizsgálják. Jaszin szerint mindazonáltal a mostani látogatáson (ahol Camdessus valamennyi fontos orosz gazdasági vezetővel találkozik) még nem írják alá az új megállapodást. (Reuter) Túlhevülhet a török gazdaság Reálértékben 7,9 százalékkal emelkedett a GDP tavaly Törökországban — tette közzé az ország statisztikai hivatala. Miután a növekedés 1995-ben is hasonló mértékű volt, sok elemző a gazdaság túlfűtötté válásától tart, ami a külső egyensúly felborulását hozhatja magával: a külkereskedelmi mérleg deficitje tavaly 20 milliárd dollárra ugrott. Piaci elemzők rövid távon nem tartanak az infláció felgyorsulásától, amit az is mutat, hogy az isztambuli tőzsde indexe 3,9 százalékkal emelkedett a hír hallatán. Hosszú távon azonban a növekedési ráta mérséklését tartják kívánatosnak. (Reuter) Brit vasút: teljes a privatizáció Ma reggeltől már egyetlen brit ingázó sem utazhat a British Rail állami vasúttársaság vonatain, mostanra ugyanis az utolsó, még köztulajdonban működő vonal is egy magáncég üzemeltetési jogkörébe került át. Az 1948-tól állami kézben lévő hálózatot 1993-ban választották le a British Rail vasúttársaságról, Railtrack néven önállósították, majd tavaly májusban privatizálták. A cégen kívül maradt helyi vasútvonalakat ezután fokozatosan adták magánkézbe, az utolsót éppen az idén április 1-jétől veszi át egy távolsági autóbuszokat üzemeltető cég. (MTI) Változóak a politikusi fizetések (Folytatás az 1. oldalról) A német alsóházban, a Bundestagban az elnök a kétszeresét kapja a képviselői ellátmánynak. A felsőház tagjainak fizetését döntő hányadban az őket delegáló tartományi kormányok fizetik, az ülések után járó illetményük inkább csak jelképes kiegészítésnek tekinthető. Németországban a havi átlagfizetés tavaly — a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal által közölt adata szerint — bruttó 4130 márka volt. Franciaországban a kormányhivatalok vonakodnak kiadni tételes fizetési adatokat. Lapunknak hosszas próbálkozás után egyedül Juppé miniszterelnök javadalmazásáról sikerült adatot szerezni, ami arra utal, hogy a francia kormányfő — külföldi kollégáiétól lényegesen elmaradó — 40 000 frank körüli havi javadalmazásban részesül, ami nem tartalmazza a hivatalával járó reprezentációs és dologi költségeket, illetve a természetbeni juttatásokat. Az Egyesült Államok esetében mind Clinton elnök, mind Gore alelnök kap kiegészítést dologi kiadásaira (évente 50 ezer, illetve 10 ezer dollárt). A “felsőház elnöke” funkciót az USA esetében úgy kell értelmezni, hogy az a szenátusi többség vezetőjét jelenti. Formailag ugyanis a mindenkori alelnök tölti be a szenátus elnökének tisztét. Az amerikai átlagfizetésről nem áll rendelkezésre statisztikai adat. Politikusok bruttó fizetése (ezer dollár/év) USA Németo. Ausztria Magyaro. Kormányfő Alkancellár 187,8 294,6 27,8 (alelnök) 171,5— 260,9— Miniszter 148,4 150,3 235,6 22,2 Alsóház elnöke 171,5 160,4 244,1 27,8 Alsóház tagja 133,6 80,2 117,8 7,7 Frakcióvezető 148,4 120,3 202,0 17,0 Felsőház elnöke 148,4 136,0 n. a.— Felsőház tagja 133,6 134,9 58,9 Forrás: VG Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Eörsi János, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Illsz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára, Mester Nándor ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel : 175-6722/1145. ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszt a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a r.postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-S722/20-65) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 44 700, negyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., Nf Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042- 6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. CaSSard KÜLFÖLD Húsvét előtti eladási hullám a New York-i értéktőzsdén Újabb kamatemelésre lehet számítani? Bizonytalan kilátásokkal vágnak neki a húsvét utáni időszaknak az értékpapírpiacok. A múlt hét derekán erőteljesen csökkent az amerikai államkötvények árfolyama, és ezzel egy időben emelkedett a hozamuk. Válaszul az ünnep előtti utolsó kereskedési napon (csütörtökön) eladási hullám söpört végig a New York-i részvénytőzsdén, amely hétfőn is folytatódott. A jelenség okát elemzők az emelkedő kamatszínvonalban látják. RUEEBEI111N11 A Dow Jones ipari index 140 ponttal a nyitó árfolyam alatt zárt csütörtökön, de a nap egy bizonyos szakaszában 202 pontos esést mutatott. Pontokban számolva ez volt az index történetének nyolcadik legrosszabb szereplése, százalékban kifejezve azonban — a magas bázis miatt — a csütörtöki a száz legrosszabb eset közé sem került be: a legfontosabbnak tekintett harminc amerikai cég értékpapírjai mindössze 2,08 százalékot veszítettek értékükből. Az index mélyrepülése hétfőn is folytatódott: lapzártánkig a 6741 pontos nyitóérték 6618 pontra csökkent. A dollár árfolyamát nem érintette a Dow Jones rossz szereplése, a zöldhasú hétfő estére csak árnyalatnyit gyengült a márkával és a jennel szemben. A változást ennek ellenére figyelemre méltónak tekintik tőkepiaci elemzők, akik arra figyelmeztetnek, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed néhány nappal ezelőtti negyedpontos kamatemelése nyilván nem az utolsó volt a mostani periódusban. Ezt a feltételezést látszanak alátámasztani a robusztus növekedésről érkező újabb és újabb adatok. Legutóbb valóságos lakáspiaci boomra utaló számok láttak napvilágot, annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamatok emelése nyilvánvalóan drágítani fogja a jelzáloghiteleket. Hasonló a helyzet a munkaerőpiacon, ahol a legfrissebb felmérések szerint csökkent azok száma, akik újonnan állnak be a munkát keresők sorába. A kamatemelést egyértelműen rossz hírnek tekintik a részvénypiacokon, mert a folyamat lassítja a gazdasági növekedést és közvetlenül megcsapolja a vállalati profitokat. További hatásként a kötvények javuló hozamai jelentős vonzerőt fejtenek ki az ide irányuló befektetések javára, különösen olyan időkben, amikor több utalás is elhangzik az utóbbi években tapasztalt látványos részvénypiaci hossz kifulladására. Ezzel kapcsolatban elemzők utalnak a Wall Streeten 1995-ben tapasztalt 33 százalékos és a tavalyi 26 százalékos árfolyam-emelkedésre. A Reuter idéz olyan elemzőket, akik kétségbe vonják, hogy a Fed kamatemeléseire ténylegesen az inflációs veszélyek miatt lenne szükség. Az árszínvonal általános emelkedése tavaly — az olajárak megugrása ellenére — sem haladta meg a 3,3 százalékot, emiatt valószínűsíthető, hogy az inflációval való riogatás mögött a részvénypiac lehűtésének szándéka húzódik meg. A gyorsan emelkedő részvényárak óriási tőkéket vonzottak a Wall Streetre, főleg a lakossági megtakarítások kezelését is ellátó befektetési alapok révén. Az ezek kezelésében lévő összegek — a két évvel ezelőtti 2800 milliárd dollárról — februárban 3700 milliárdra duzzadtak, és jelenleg is gyorsan növekszenek. A folyamat azzal a veszéllyel járhat, hogy a hagyományos bankrendszer az aktívái között nyilvántartott 4500 milliárd dolláros összeggel a háttérbe szorul, kritikus helyzetekben nem tud kiegyenlítő szerepet játszani, és képtelen lesz a felerősödő részvénypiaci kilengések csillapítására. Irányadó pénzpiaci kamatláb A japán kormány közzétette liberalizációs terveit Tokió emeli a fogyasztási adót Elfogadta a ma kezdődő pénzügyi év költségvetését a japán parlament felsőháza pénteken, néhány nappal a határidő előtt. A hiány csökkentését célul kitűző költségvetést azért bírálják, mert a kiadások csökkentése helyett az adókat emeli. igmrr.mn. Hasimoto Rjutaro miniszterelnök szerint a költségvetés a nadrágszíjmeghúzás kezdete, és azért szükséges, hogy mérsékelje a dagadó államadósságot. A 77,39 ezer milliárd jenes főösszegű költségvetés azonban csak három százalékkal múlja felül a most befejeződő év eredeti költségvetésének összegét — írja a Reuter. Noha a kormány elégedett a költségvetés szigorúságával, azt erősen bírálják, mert nem szorította vissza erősen a kiadásokat, viszont megszüntetett speciális adókedvezményeket, és 3-ról 5 százalékra emelte a fogyasztási adót. A bírálók szerint a közmunkákra fordított kiadások fenntartásával a kormány merevségéről tett tanúbizonyságot. Közgazdászok szerint a takarékos költségvetés több kárt okoz, mint hasznot. De hozzáteszik, a fellendülés szilárdulásával — ami a magánszektor erejének és a külföldi keresletnek köszönhető — a költségvetésnek csak korlátozott hatása lesz. A kormány ezzel egyidejűleg tette közzé hároméves liberalizálási programjának végső változatát. Az intézkedések hosszú listájának élén a deviza- és tőkeműveletek liberalizálása, a holdingok tilalmának feloldása, a nyersolaj-kereskedelem liberalizálása, a távközlési és kábeltévé-társaságok külföldi részvénytulajdonára vonatkozó tilalom feloldása áll. Elemzők szerint mindez helyes irányban tett lépés — írja az AP—DJ. Szakértők szerint az intézkedések csak csekély hatással lesznek a konjunktúra alakulására, de hosszú távon reformálják a gazdaságot. A japán liberalizálási program nemzetközi üggyé vált, mert eredményeképpen növekszik a külföldi áruk iránti kereslet. Korábban mind az USA, mind az EU nyomást gyakorolt Japánra a radikálisabb liberalizálás érdekében. Újabb lépés a volt jugoszláv adósság felosztásában Macedónia is megállapodott Szlovénia és Horvátország után Macedóniának is sikerült megállapodnia a kereskedelmi bankokat tömörítő Londoni Klubbal abban, hogy mekkora a rá eső rész a felbomlás előtti Jugoszlávia külföldi adósságából. Az egyezség lehetővé teszi, hogy Macedónia 1991-es függetlenné válása óta első ízben megjelenjen a nemzetközi tőkepiacon. A megállapodás arra az adósságra vonatkozik, amelynek átütemezéséről Belgrád még 1988-ban egyezett meg a hitelező bankokkal. Ez a tőke- és kamattartozást összevonva 5,6 milliárd dollárt tesz ki. Macedónia most vállalta, hogy a tartozás tőkerészének 5,4 százalékát, a kamatrészének pedig 3,65 százalékát visszafizeti. Technikailag az ügylet úgy bonyolódik le, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság 228,7 millió dollár értékű új kötvényt bocsát ki. A vállalásáért cserébe Szkopje felmentést kapott az 1988-as egyezmény azon klauzulája alól, amely kimondja, hogy a jugoszláv adósságért minden tagköztársaság külön-külön is teljes felelősséget vállal. A bankok ezen felül jelentős adósságszolgálati engedményeket is nyújtanak Macedóniának. A kötvényeket 15 év alatt kell visszafizetni, négyéves türelmi idővel. A kamatlábat az irányadó londoni bankközi kamatláb, a LIBOR felett 13/16 százaléponttal állapították meg, ezt azonban az első két év során 3,5 százalékra, a rákövetkező két évben pedig 3,75 százalékra mérséklik. A Londoni Klub tavaly állapodott meg Szlovéniával és Horvátországgal a rájuk eső rész visszafizetéséről. Ljubljana akkor 812,5 millió dollárnyi új kötvényt bocsátott ki a volt jugoszláv adósság 18 százalékának átvállalásaként, míg Zágráb 29,5 százalékos hányadban állapodott meg, és 1,46 milliárd dollár értékű kötvényt bocsátott ki.A Londoni Klub reményei szerint június végére Bosznia-Hercegovinával is sikerül előzetes megállapodást tető alá hozni, mondta a Financial Timesnak Robert Gyenge, aki a bankokat koordináló bizottság vezetőjének, az amerikai Chase Manhattannek az alelnöke. Hozzátette: a bankok készek a párbeszédre Belgráddal is, de ez egyelőre nincs napirenden. Osztrák vita a Semmering-alagútról Az osztrák déli vasút Gloggnitz és Mürzzuschlag között építendő 22 kilométeres alagútjának pályázatára a jövő hét elejéig lehet jelentkezni, ezért Ausztriában utolsó nagy ellentámadásukra készülnek az alagút, az úgynevezett Semmering-Basistunnel ellenzői. A Graz—Bécs távot 50 kilométerrel megrövidítő alagút az ellenzők szerint elavult koncepción alapul, és az 1988-ban tervezett 3,2 milliárd schilling helyett valószínűleg 15-20 milliárd schillingbe kerül. Waltraud Klasnic stájerországi tartományi főnök asszony szerint ellenben európai jelentőségű építkezés lenne ez, amely segíthet átterelni a forgalmat Európa keleti fele és az Adria között aközútról a sínekre. Hermann Knoflacher, a bécsi műszaki egyetem előadója arra figyelmeztet, hogy Magyarország és Szlovénia egy új, másik irányba haladó közös vasúti vállalkozást határozott el, és ennek fényében a Semmering-alagút — idézi az MTI — múlt századi szellemiségű tervnek látszik. Az osztrák szakértő dicsérte a magyar—szlovén tervet, mert a Muraszombat (Murska Sobota)—Őrihodos (Hodos)—Zalalövő nyomvonal sokkal olcsóbb, mint az osztrák megoldás, és — Knoflacher információi szerint — az Európai Unió anyagi támogatására is számíthat, ugyanis a Velence és Kijev közötti, úgynevezett ötödik európai folyosó része lesz. A Die Presse lapban megjelent a szlovén vasutak egyik illetékesének, Ljubo Zereknak a nyilatkozata is, aki elmondta: Magyarország és Szlovénia 45,5 kilométeres új szakaszt épít 1,8 milliárd schillingnek megfelelő összegért. A költségeket egyenlő arányban viseli a két ország, és 25,5 kilométer szlovén, 20 kilométer magyar területre jut. A tervek szerint az év végén kezdődik meg az építkezés. Az új szakasz 40 kilométerrel rövidíti meg az utat, mivel a mostani nyomvonal Horvátországon is átvezet.