Világgazdaság, 1997. augusztus (29. évfolyam, 148/7158-167/7177. szám)
1997-08-01 / 148. (7158.) szám
Megtorpant az amerikai növekedés Az idei második negyedévben évi 2,2 százalékos ütemre lassult az amerikai GDP bővülése. Ez kevesebb mint a fele az első negyedévben regisztráltnak. Az ütem mérséklődését elsősorban a belső fogyasztás visszaesésére vezetik vissza. Az árak növekedése viszont három évtizede nem volt ilyen alacsony, s ez csökkenti a Fedre a kamatok emelése irányában nehezedő nyomást. (Reuter) Meghiúsult a német adóreform Németországra kemény idők várnak új befektetések vonzása és a munkanélküliség csökkentése terén — állítják elemzők, miután a szociáldemokrata többségű egyeztetőbizottság elutasította a Theo Waigel pénzügyminiszter által beterjesztett, 30 milliárd márkányi adócsökkentést tartalmazó reformjavaslatot. Waigel el szeretné érni, hogy a bizottság szeptemberben újra foglalkozzon a tervezettel. (Reuter) Sínen az amerikai büdzsé kiegyensúlyozása Az amerikai képviselőház elfogadta a költségvetés kiegyensúlyozásáról szóló törvényjavaslatot, miután előzőleg Bill Clinton és a kongresszus vezetői megállapodtak az öt évre vonatkozó deficitcsökkentésről. A tervezetet mindössze 32 republikánus és 53 demokrata képviselő utasította el. (Reuter) Varsó egységesíti az adókat A lengyel alsóház tegnap elfogadta azt a vitatott adótörvényt, amely egységes jogi alapra helyezi az adókat, ezzel próbálván csökkenteni az adócsalásokat és közelebb kerülni az Európai Unió jogrendszeréhez. Az ellenzék és egyes üzletemberek által bírált tervezet szerint az 500 ezer zlotynál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek vagyonlevallást kellene benyújtaniuk. (Reuter) Ukrán—IMF megállapodás Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap képviselői megállapodtak annak a készenléti hitelnek a nagyságáról, amelynek odaítéléséről az IMF igazgatótanácsa előreláthatólag augusztus végén dönt. Az Ukrajnának nyújtandó, 1997. évre szóló 600 millió dolláros hitel feltételeiről hétfőn írják alá a felek az emlékeztetőt. (MTI) Megzabolázzák az Oderát Német—lengyel összefogással készülnek a határ menti Odera folyó szabályozására — jelentette be Varsóban Leszek Miller lengyel belügyminiszter és Manfred Stolpe brandenburgi kormányfő. A terv iránt érdeklődik az Európai Unió, s remélik, hogy Csehországot is megnyerik az ügynek. A beruházás kivitelezőjéről, finanszírozásáról vagy időzítéséről nem közöltek részleteket. (Reuter) Drágul az energia Szlovákiában Szlovákiában mától jelentős energia- és közműáremelések lépnek hatályba. Egy gigajoule távfűtési energiáért az eddigi 150 korona helyett a jövőben 200 koronát kell fizetni, és további évi 200 koronát a távfűtés adminisztrációjának címén követelnek a szolgáltatók. A villamos energiáért az ipari felhasználók 10 százalékkal fizetnek többet. (MTI) ■ Moszkva már a vételár maximálására törekszik Orosz privatizációs hullám Borisz Jelcin elnöki felhatalmazása folytán új privatizációs hullám indul Oroszországban. A Szvjazinveszt távközlési vállalat értékesítése körüli vihar nyomán Borisz Nyemcov első miniszterelnök-helyettes kijelentette: az állami vagyont drágán és becsületesen privatizálják. Domnin tott magánkézbe adás, amelye a doni hányadok minél magasabb doni hányadok minél magasabb áron történő eladására kell törekedni — hangoztatta Koch. Az új fázissal kapcsolatban a Reuter idézi a CS First Boston egyik elemzőjét, aki szerint Csubajsz és Nyemcov vezetésével a privatizáció intelligens fázisa kezdődik, amelyben a normatív szabályozás, az átláthatóság érvényesítése játssza a főszerepet. Nagy volt a jövés-menés az orosz elnök volgai üdülőhelyén, ahol — többek között Dubinyin jegybankelnök és Nyemcov első miniszterelnök-helyettes — kulcsfontosságú rendeleteket vitattak meg és hagyattak jóvá az államfővel. A felhatalmazások és az előkészületek után kezdetét veszi az állami vagyon eladását célzó új privatizációs hullám, amelynek keretében még az idén kalapács alá kerül számos távközlési, fémipari, olajvállalati és egyéb állami tulajdonra vonatkozó részesedés. Az új módszerek jellegével kapcsolatban a Reuter idézi Alfred Koch vagyonügynökségi vezetőt, aki kifejtette, hogy az oroszországi privatizációnak két szigorú követelményt kell kielégítenie: egy társadalmipolitikait és egy pénzügyi-gazdaságit. Az elsőt szolgálta a korábbi, kuponokkal végrehajtott magánkézbe adás, amelynek keretében igyekeztek széles rétegek előtt elfogadhatóvá tenni az államtalanítás gondolatát. Ez a fázis lezárult — mondta a legfőbb orosz vagyonőr —, létrejött a tulajdonformák és a termékek teljes körére kiterjedő verseny, kialakultak a szociális piacgazdaság alapjai. A most kezdődő második lépcsőben az állami tulaj Soros hitelezte a kormányt Soros György, a magyar származású amerikai üzletember több alkalommal is kisegítette az orosz kormányt — idézi a Reuter Vlagyimir Potanyint, aki márciusig első miniszterelnök-helyettes volt, jelenleg pedig a Szvjazinveszt-tenderben nyertes konzorcium vezető erejének, az Uneximbanknak az elnöke. Állítása szerint Soros az egyes eurokötvény-kibocsátások közötti időszakokban adott kölcsönt Moszkvának, azaz tavaly november, illetve az idén március és június között. Mint ismert, Soros benne van a Szvjazinveszt 25 százalékát megvásárló csoportban is. Budapest hamarosan kereskedelmi egyezményt köt Szarajevóval Lehetőségek az újjáépítésben A bosznia-hercegovinai újjáépítésben magyar cégek részére is kínálkozik konkrét üzleti lehetőség — tájékoztatta a Világgazdaságot Szarajevóból a magyar nagykövetség külgazdasági attaséja. Molnár László hozzátette: a magyar—bosznia-hercegovinai kereskedelmi egyezmény parafálása megtörtént, és a közeljövőben Budapesten írják alá. Trw.nné Molnár László a napokban részt vett Brüsszelben a Bosznia-Hercegovina újjáépítését segítő harmadik donorkonferencián, amelyen 48 ország és 30 nemzetközi szervezet képviseltette magát (Világgazdaság, 1997. július 24-25., 2. oldal). A konferencia célja a daytoni megállapodás által 1997—1998-ra előirányzott 2,5 milliárd dollár erre az évre esedékes részének, 1,4 milliárd dollárnak az előteremtése volt. A donorországok végül is 1,1 milliárd dollárnyi támogatást ajánlottak fel, a békefolyamat támogatására pedig további 140 millió dollárt. Az attasé szerint a konkrét projektek és a kapcsolatok listája az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban augusztus elejétől megtalálható lesz. A Bosznia-Hercegovinába irányuló magyar export az idei első négy hónapban 18 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest, és 32,5 millió dollárt ért el. A tavalyi export 98 millió dollár volt, az újjáépítésbe való bekapcsolódásunk révén az idén elérheti a 150-160 millió dollárt. Kiemelt szállítási lehetőségek kínálkoznak élelmiszeripari termékekből, búzából, valamint takarmányfélékből, továbbá építőanyagokból, bányaipari alkatrészekből. Kívánatos lenne magyar többségi tulajdonú vegyes vállalatok alapítása. Az attasé az újjáépítési konferenciával kapcsolatban elmondta: az újjáépítési program prioritásai közé tartozik a menekültek hazatérésének segítésére kidolgozott házépítési program, az infrastruktúra helyreállítása, különös tekintettel az energiaszektorra, a vasút, a közutak és a távközlés fejlesztésére. (Kommentárunk a 12. oldalon) Javult Magyarország korrupciós megítélése (Folytatás az 1. oldalról) Lambsdorff szerint a magyar index emelkedése, illetve a cseh és a lengyel index esése nem jelentős, ezért nehéz lenne arra választ adni, hogy mely tényezőknek köszönhető például Magyarország idei jobb helyezése. Az idei eredményeket jelentősen befolyásolhatta az a tény, hogy az index kiszámításakor először vették figyelembe a közvéleményt tükröző Gallup-felméréseket. Ez fokozottan igaz azokra az országokra, amelyeknél ugrásszerű javulás figyelhető meg. Spanyolország korrupciós indexe például egy év alatt 4,31-ről 5,90-re, Olaszországé 3,42-ről 5,03-ra ugrott. A szakértő szerint a nagyarányú javulás részben a honi közvélemény viszonylag pozitív ítéletét, részben az ott dolgozó külföldi és hazai üzletembereknek az üzleti környezetről alkotott kedvezőbb véleményét tükrözi. A korrupciós index kiszámításakor a Gallup-felméréseken túl a Transparency International felhasználta a világ versenyképességi adatait feldolgozó évkönyv, a DRI/McGraw & Hill kockázatelemzési szolgálatainak, egy hongkongi politikai és gazdasági tanácsadónak az adatait, valamint az Interneten elérhető információkat. Egy ország indexét abban az esetben számították ki a kutatók, ha legalább négyféle különböző felmérés állt rendelkezésükre. “Ennek megfelelően biztosan akad a világban olyan ország, amely korruptabb, mint a listán szereplő 52 ország, azonban nem sikerült elég adatot gyűjteni róla” — mondta Lambsdorff. Fontos tényező az egyes felmérések közötti variancia nagysága is: egy ország korrupciós indexe annál megbízhatóbb, annál pontosabban tükrözi a korrupció érzékelt nagyságát, minél kisebb a variancia. Eigen úgy értékeli, hogy a fejlődő országok rossz szereplése ellenére a listán előkelő helyen álló ipari országokban is legalább olyan nagy a korrupció, hiszen a multinacionális vállalatok bevett stratégiája a fejlődő országokkal, illetve az átmeneti gazdaságokkal köthető szerződések megvásárlása kenőpénz segítségével. A TI magyar tagozata az elmúlt év őszén kezdte meg tevékenységét, s azóta a szervezettel szorosan együttműködik a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságvédelmi Koordinációs Titkársága — mondta el lapunknak Bence József. A helyettes államtitkár elmondta: jelezték pédául azt, hogy hiába küzd Magyarország a korrupció ellen, ha egyes fejlett nyugati országokban székelő, hazánkban gazdasági tevékenységet kifejtő cégek költségként számolhatják el a “sikerdíjnak” nevezett kenőpénzt. A nemzetközi szervezet, a TI jelentése — Bencze szerint — egyfajta szubjektív minősítésnek tekinthető, hiszen az értékeléskor nem a korrupcós jelenségekkel összefüggésben megindított, illetve befejezett büntetőeljárások adataira épít. A jelenség jellegénél fogva rendkívül magas a látencia aránya. Sem a vesztegetőnek, sem pedig a megvesztegetettnek nem érdeke följelentést tenni, ezért a korrupciós bűncselekmények túlnyomó része sohasem kerül napvilágra. Ugyanakkor — tette hozzá Bencze — föltétlenül jelentős és nemzetközi megítélésünk javulására utaló eredmény, hogy Magyarország előrelépett a listán, és már alig marad el a Cseh Köztársaság mögött. A helyettes államtitkár úgy véli, hogy hazánk korrupciós helyzetének javulásához — egyebek mellett — jelentősen hozzájárult a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatának megszervezése; a felsőfokú végzettségű köztisztviselők bérviszonyainak rendezése; a biztonsági ellenőrzéseket bevezető nemzetbiztonsági törvény, valamint a képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről szóló jogszabály megalkotása. I. L. L.—R. O. Ranglista a korrupciós indexek alapján (a legkevésbé korrupt - 10 pont) Ország 1997 1996 Ország 1997 1996 1. Dánia 9,94 9,33 27. Cseh Közt. 5,20 5,37 2. Finnország 9,48 9,05 28. Magyaro. 5,18 4,86 3. Svédország 9,35 9,08 29. Lengyelo. 5,08 5,57 4. Új-Zéland 9,23 9,43 30. Olaszország 5,03 3,42 5. Kanada 9,10 8,96 31. Tajvan 5,02 4,98 6. Hollandia 9,03 8,71 32. Malajzia 5,01 5,32 7. Norvégia 8,92 8,87 33. Dél-Afrika 4,95 5,68 8. Ausztrália 8,86 8,60 34. Dél-Korea 4,29 5,02 9. Szingapúr 8,66 8,80 35. Uruguay 4,14 — 10. Luxemburg 8,61 — 36. Brazília 3,56 2,96 11. Svájc 8,61 8,76 37. Románia 3,44 — 12. Írország 8,28 8,45 38. Törökország 3,21 3,54 13. Németország 8,23 8,27 39. Thaiföld 3,06 3,33 14. Nagy-Brit. 8,22 8,44 40. Fülöp-szk. 3,05 2,69 15. Izrael 7,97 7,71 41. Kína 2,88 2,43 16. USA 7,61 7,66 42. Argentína 2,81 3,41 17. Ausztria 7,61 7,59 43. Vietnam 2,79 — 18. Hongkong 7,28 7,01 44. Venezuela 2,77 2,50 19. Portugália 6,97 6,53 45. India 2,75 2,63 20. Franciao. 6,66 6,96 46. Indonézia 2,72 2,65 21. Japán 6,57 7,05 47. Mexikó 2,66 3,30 22. Costa Rica 6,45 — 48. Pakisztán 2,53 1,00 23. Chile 6,05 6,80 49. Oroszország 2,27 2,58 24. Spanyolok 5,90 4,31 50. Kolumbia 2,23 2,73 25. Görögország 5,35 5,01 51. Bolívia 2,05 3,40 26. Belgium 5,25 6,84 52. Nigéria 1,76 0,69 Forrás: Transparency International Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Bánki András Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Eörsi János (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Weisz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya 4 Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Illsz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vígh Gábor 4 Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara, Majoros György, B. Sebestyén Stella 4 Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Daróczi Dávid, Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára, Mester Nándor 4 Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) 4 Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta 4 Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós 4 Számítástechnika: EFGÉ Kft. 4 Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 4 Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel : 175-6722/1145. 4 A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. . Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-47)4 Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14 700, negyedévre 7350 Ft. 4 Terjeszti a Hirker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. 4 ISSN 0042-6148 4 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v . Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Nyugdíjbiztosítások Új EBRD-hitelkeret Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 26,3 millió font sterling (39,8 millió ECU) összegű multiprojekt hitelkeret-egyezményt írt alá a Royal SunAlliance biztosítási csoporttal — tájékoztatta Londonból a Világgazdaságot a nemzetközi pénzintézet szóvivője. ^KQXL!£LlüUA£nBi Rebecca Hill szerint az egyezmény célja segíteni a Közép- és Kelet-Európában jelentkező, egyre nagyobb igények kielégítését, amely biztosítási szolgáltatásokra és nyugdíjtermékekre jelentkezik. A partneri viszony keretében az EBRD a Royal SunAllianceszel közös befektetéseket valósít meg azokban a projektekben, amelyeket e biztosítótársaság fejleszt ki a biztosítási és nyugdíjágazatban. A befektetésekre váró projektek feltárása Magyarországon is e brit biztosítócsoport feladata lesz — közölte a Royal SunAlliance szóvivőnője, aki neve közlésének mellőzését kérte. A befektetésre érdemes projektek függvényében veszik fontolóra, hogy a régió mely országának fővárosában nyissanak képviseleti irodát. Roger Taylor, a csoport alelnöke úgy véli, jelentős üzleti lehetőségek mutatkoznak részükre Közép- és Kelet-Európában. Rebecca Hill szerint az EBRD jelentős tapasztalatra tett szert a biztosítási és magánnyugdíj-ágazatban azáltal, hogy eddig már nyolc projektbe fektetett be, többek között tulajdoni részesedést szerezve életbiztosítási és egyéb biztosítási, valamint nyugdíjintézetekben Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Oroszországban. A bank részt vesz egy közelmúltban létesített biztosítási alapban is, amely valamennyi országban működik, ahol az EBRD tevékenykedik. A Royal Sun Alliance-t 1996- ban alapították, amikor Nagy- Britannia két legnagyobb biztosítótársasága, a Royal Insurance és a Sun and Alliance fuzionált. B. Gy.