Világgazdaság, 1997. október (29. évfolyam, 190/7200-210/7220. szám)

1997-10-01 / 190. (7200.) szám

RÖVIDEN Felügyelőbizottság a zsidó vagyonhoz Paul Volcker, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed koráb­bi elnöke áll annak a testületnek az élére, amely a svájci bankokban elfekvő, a náci zsidóüldözés áldozataihoz visszake­rülő pénz folyósítását felügyeli. Háromtagú kuratórium felvi­gyázza majd a svájci bankokhoz érkező kárpótlási kérelmek elbírálását. Eddig több mint kétezer jelentkezőt jegyeztek fel, s további kérelmek várhatók, mivel októberben Svájc újabb listát hoz nyilvánosságra. (Reuter) Kis érdeklődés a horvát vagyonjegyek iránt A vártnál kisebb az érdeklődés a horvát vagyonjegyes privati­zációs lehetőségek iránt. Eddig közel 190 ezren vetették nyil­vántartásba magukat az október elejéig tartó jogosult-összeírá­­si akcióban, bár a kormány 350 ezer jelentkezőre számított. A privatizációs jegyeket 600 kijelölt vállalat, illetve befektetési alap részvényeire válthatják a jogosultak. (MTI) Növekvő szlovák külkereskedelmi hiány A szlovák kereskedelmi mérleg hiánya a januártól augusztusig terjedő időszakban 37,54 milliárd korona volt. Az export az első nyolc hónapban 13,2 százalékkal nőtt, míg az import 10 százalékkal lett magasabb. A teljes szlovák kivitel 27 százaléka Csehországba irányult, és az import 22,9 százaléka származott onnan. (MTI) A svájciak az EU-tagság mellett A svájciak többsége azt szeretné, hogy az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz. Egy tegnap közzétett közvélemény-kuta­tás szerint a svájciak 56,4 százaléka támogatja az ország miha­marabbi EU-tagságát. Csak 40,7 százalékuk ellenzi ezt. (MTI) Újít a Nomura Stratégiát vált a japán Nomura Securities. Az ország legna­gyobb brókerháza, amelyet az utóbbi tíz évben két nagy meg­vesztegetési botrány is megrázott, a portfoliókezelés helyett inkább részvénykereskedelemmel fog foglalkozni. Felhagy azzal a gyakorlattal is, hogy kötelező bevételmutatókat írjon elő mind a 135 fiókjának. Jaszuaki Fukui tervezési és értékesítési igazgató a tervezett változtatásokat a japán tőkepiacon végbe­menő liberalizálással indokolta. (Reuter) Csökkenő román ipari termelés A­ román ipari termelés az év első nyolc hónapjában 1,8 száza­lékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakának értékétől — jelentette az országos stati­sztikai hivatal. Az első héthavi külke­reskedelmi deficit 856,2 millió dollár volt, megközelítőleg 300 millióval alacsonyabb, mint tavaly. Szeptember elején a mun­kaképes korú lakosság 6,8 százaléka volt állás nélkül az egy hónappal korábbi 6,9 százalék helyett. (MTI) ÜZLETRÉSZ ELADÓ Működő makaróni-száraztészta üzem Ukrajnában, Lvovban, engedélyekkel eladó. Alapítási tőke: 77 000 USD Tevékenységi kör: gyártás-kereskedelem, export-import. Irányár: 8 millió Ft. Érdeklődni: 06-20-520-820,06-28-470-292. TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA pályázat útján értékesíti a Tata, Május 1. úti 1940/138. hrsz.-ú ingatlanát. Az ingatlan nagysága 2000 m2. Az ingatlanon 600 m2 alapterületű, négyszintes épület építhető lakóház, illetve panzió, vendéglátó, irodaház funkciókkal. Az ingatlan irányára 10 000 000 Ft. A pályázati anyag a polgármesteri hivatal 120-as szobájában vehető át. A pályázóknak 1997. október 31-ig kell a pályázatokat benyújtani a fenti irodában. A vételárat a pályázat elbírálását követő 30 napon belül kell kifizetni. Információ: Tata Város Polgármesteri Hivatala vagyonhasznosítási csoport, telefon: 34-380-177 Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Bánki András Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató Forró Timis Lapigazgató: Blasics György Belföld Kamasz Melinda (rovatvezető): Eörsi János (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Cseszik Gyöngyi, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Hagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Viráz F. Ibolya ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Gáza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkud­ György ♦ Társadalom Kovács András István (rovatvezető) Kis Zoltán (rovatszerkesztő) Bak Mihály, Bartus László, Illisz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde Golubefi Lóránt (rovatvezető). Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő). Farkas Barbara, Majoros György, B. Sebestyén Stella ♦ Vállalkozás. Árupiac Sági Gyöngyi (rovatvezető). B. Horváth lilla (rovatszerkesztő). Daróczi Dávid, Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassingar Klára, Mester Nándor ♦ Tudósítók Ballai József (Kecskemét) Dombi Margit (Debrecen), Jehócz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I . Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp . Foz. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvitele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlap­­kézbesítőknél. Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20- 47) . Előfizetési díj egy évre 29 400, félévre 14 700, negyedévre 7350 Ft. u Terjeszti a Hicker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. u.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:// www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A Totál milliárdos szerződése Iránnal Washington megorrolt Párizsra Váratlan feszültség támadt a francia—amerikai kapcsolatokban, miután a Totál cég — a párizsi kormány támogatásával — nagy értékű szerződést kötött az iráni olajvállalattal. Washington azzal érvel, hogy a beruházás jelentő­s bevételekhez juttathatja Teheránt, ame­lyeket emez a terrorizmus támogatására és tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére fordít­hat. Brüsszel védelmébe vette a francia olajvállalat döntését, ami újabb transzatlanti keres­kedelmi konfliktus árnyát vetíti előre. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A vita hátterében az áll, hogy a francia szénhidrogénipar egyik bástyájának tekintett Total — az utolsó percig ismét­lődő amerikai diplomáciai fi­gyelmeztetések dacára — 2 milliárd dollárnak megfelelő beruházási megállapodást kö­tött a MIOC iráni állami olajvál­lalattal a Perzsa-öbölben lévő jelentős földgázlelőhely kiak­názására — emlékeztet a Le Monde. A 40 százalékos fran­cia részesedésen kívül az ügy­letben szerephez jut az orosz Gazprom és a malajziai Petronas vállalat is (30-30 szá­zalék erejéig). A beruházás méreteire jellemző, hogy az ot­tani, tenger alatti mezőből annyi földgázt lehetne felszínre hoz­ni, amennyi Franciaország tel­jes fogyasztásának a felét fe­dezni tudná. A szerződés aláírá­sának hírére az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője ki­jelentette, hogy szankciókhoz folyamodnak, amelyek kiter­jedhetnek a Totál Amerikába irányuló eladásainak tilalmára és ottani javainak lefoglalásá­ra. Ez utóbbival kapcsolatban jelentések felhívják a figyel­met, hogy a francia olajipari cég éppen a szerződés aláírása előtti­­ napon idegenítette el amerikai érdekeltségét, az időzítést a Totálnál “véletlen egybeesés­nek” minősítették. Washingtonban egy tavaly meghozott, az Iránnal és Lí­biával szembeni eljárásról szó­ló törvény alapján kívánnak el­járni. A szóban forgó törvény hatályát kiterjesztették minden olyan vállalatra, amely 40 mil­lió dollárnál nagyobb összeget fektet be a két iszlám ország valamelyikében. A törvény kö­telezővé teszi az elnöknek, hogy záros határidőn belül ren­deljen el szankciókat. Washing­tonban rámutatnak, hogy a be­fektetés olyan időpontra esik, amikor jelentések láttak nap­világot Teherán ambiciózus atomfegyver- és hordozóraké­ta-fejlesztési programjáról. A vita hátterével kapcsolat­ban a Financial Times kieme­li, hogy valójában az amerikai törvények külföldön való — extraterritoriális—érvényesí­téséről van szó. Egy korábbi hasonló esetben az amerikai Helms—Burton-törvény értel­mében kívántak fellépni a Ku­bában befektető vállalatokkal szemben. Ezt a vitát akkor a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé vitték, ahol — újabb incidens hiányában — holt­pontra jutott. A mostani konf­liktusban érdekelt európai felek kezében éppen az lehet az egyik hatásos eszköz, hogy felmele­gítik az amerikai jogalkotásban felbukkanó területenkívüliségi elvről a WTO előtt folyó eljá­rást. Kommentátorok a vitával kapcsolatban felhívják a figyel­met, hogy a Totál előszeretet­tel fektet be olyan, kétes meg­ítélésű államokban, mint Líbia, Irán, Nigéria és Burma. Méltat­­j­ák viszont, hogy a francia kon­szern elutasított egy iraki felké­rést, mert az ország ellen ENSZ- szankciók vannak érvényben. Párizsban éppen azzal érvel­nek, hogy Teheránt nem sújtják a Biztonsági Tanács határoza­tai, korlátozásokat csak az ame­rikai törvényhozás rendelt el. A Financial Times szerkesz­tőségi cikkében kételyeket han­goztat az amerikai fellépés idő­zítésével kapcsolatban. Egy­részt arra utal, hogy az EU-tag­­államok szigorították a Tehe­ránnal folytatott “kritikus pár­beszéd” hangnemét, ezzel egy időben pedig Iránban válasz­tásokon győzött a mérsékelt Katami az ottani iszlám teokrácia jelöltjével szemben. Ezért a brit lap indokoltnak tar­taná gesztusok megtételét Te­herán irányába. Irán fontos nettó devizatermelő­ közel-keleti piaca Magyaror­szágnak. Az elmúlt években azonban beszűkültek az együttmű­ködés lehetőségei, s visszaesett a kétoldalú árucsere-forgalom. Az 1992-es 110 millió dollár helyett tavaly csak 34 millió dollár­nyi export-importot bonyolított a két ország. Szakértőit ennek okát az erőteljes iráni importkorlátozásban, a fizetőképes ke­reslet hiányában s abban látják, hogy a korábban teljesített magyar szállítások után az iráni bankok nem fizettek. Az Iránnal folytatott árucsere-forgalom mindazonáltal passzív maradt: tavaly 23,3 millió dolláros exporttal szemben csak 10,7 millió dolláros import állt. Az idei év első felében kivitelünk közel 13, behozatalunk azonban csak 3 millió dollár volt. Magyarország nem importál Iránból energiahordozót, s a kint dolgozó szakemberek nem is tudnak ilyen tervről. Behoza­talunk 52,2 százalékát tavaly a feldolgozott termékek tették ki, 46 százalékát az élelmiszerek és italok, a fennmaradó 1,8 száza­lékot pedig gépek, gépi berendezések. Exportunkban a legna­gyobb arányt, 54,1 százalékot, a feldolgozott termékek, 43,1 százalékot a gépek, gépi berendezések, 2,2 százalékot a nyers­anyagok és 0,6 százalékot az energiahordozók adták. Vita a francia munkaidő rövidítéséről Ki állja a számlát? A kör négyszögesítésére készül a francia kormány, amikor úgy szeretné a 39 órás munkahetet 35 órásra csökkenteni, hogy a munkáltatóknak se kelljen ugyanannyi bért kifizetniük, de a dolgozók se kapjanak kevesebbet. VG-ÖSSZEBILITÁS Október 10-én esedékes az a francia országos munkaügyi konferencia, amelyen a kor­mány a szakszervezetekkel és a munkaadók képviselőivel a munkahelyteremtés rejtelmeit kívánja megvitatni. Választási kampányában a szocialista párt, majd kormányprogramjában Lionel Jospin miniszterelnök meghirdette a heti munkaidő leszállítását 39-ről 35 órára és 700 000 új ifjúsági munkahely létesítését, felerészben az álla­mi, következésképp felerészt a magánszektorban. A két intézkedés részben összefügg, amennyiben a fel­szabaduló munkaidőkeretben lehetne az új munkavállalókat foglalkoztatni. A vita a szoci­ális partnerek, a kormánypártok között, sőt azokon belül első­sorban akörül dagad, hogy ha­táridőhöz legyen-e kötve a heti munkaidő rövidítésének a be­vezetése, s ki állja a számlát. Martine Aubry munkaügyi miniszter szerint a munkahét kapcsán “mindig is kerettör­vényről volt szó”, ami sem a bevezetés, sem a finanszírozás kérdésében nem hagy mozgás­teret a munkáltatók számára — tűnik ki a Le Figaro tudósításá­ból. Kollégája, Dominique Strauss-Kahn a pénzügyi tárca élén viszont a Libérationnak így nyilatkozott: “Sosem mondtuk, hogy 35 óráért 39-nek a bérét kell kifizetni; ez nem egyenér­tékű azzal, hogy a béreknek nem szabad csökkenniük.” Igazán dodonai azonban Jospin volt, aki egy hét végi pártkonferencián kijelentette: “A vállalatok számára nem len­ne elviselhető költség, hogy 39 órát fizessenek ki 35-ért, vagyis egy ilyen döntés gazdaságelle­nes lenne. Az viszont antiszo­ciális volna, politikai hiba és gazdasági fonákság lenne, ha az átállás bércsökkenéssel járna.” Az Inseel statisztikai hivatal szerint még háromszázalékos tartós GDP-növekedés sem biz­tosíthatja a jelenleg­i 8 száza­lékos munkanélküliség érzé­kelhető csökkenését. Miközben éppen tegnap hozták nyilvános­ságra, hogy a ráta változatlan­sága mellett augusztusban is­mét csaknem húszezerrel növe­kedett a munkanélküliek szá­ma, tartós marad az irányzat, amely szerint a GDP az idén 2,3, jövőre pedig 2,7—3 százalék között fog növekedni a tavalyi másfél százalék után. A német Handelsblatt utal rá, hogy az OECD és a Nemzetközi Valutaalap szakértői a magas vállalati bérköltségek mérsék­lését és a túlszabályozott mun­kaerőpiac rugalmasabbá tételét tartja kívánatosnak hasonló helyzetekben. A deficit lefara­gására kényszerülő francia költségvetés azonban nemigen tehet engedményeket a vállal­kozóknak. Pártkongresszus a győzelem jegyében­­ ■ ■ Teljes foglalkoztatást ígér a brit Munkáspárt “Teljes foglalkoztatás a 21. században” — ezt a jelszót eme­lik ki a pénzügyminiszternek a brit Munkáspárt évi kong­resszusán mondott brightoni beszédéből, amelyben a kiskeresetűek új adókedvezményének tervét is bejelentette. A kormány nem ismétli meg az előző munkáspárti kormá­nyok bőkezű költekezési hibáit —jelentette ki Gordon Brown pénzügyminiszter. A mostani állam­vezetés az infláció kocká­zatát semmiképp nem idézi majd fel. De a hiánycsökkentő terv és a kemény jegybankre­form szakítást jelent a konzer­vatívok rövid távra előretekintő politikájával — írja a Wall Street Journal. A kormány folytatja a megkezdett korsze­rűsítési folyamatot. “Nyílt, nemzetközileg versenyképes és sok beruházással jellemezhető gazdaságot kell teremtenünk” — emeli ki a miniszter beszé­déből a Neue Zü­rcher Zeitung. Brown nem említette beszé­dében az EMU-hoz való csat­lakozást, de a Munkáspárt frak­­ciójának vezetője, Pauline Green az Európai Parlament­ben felszólalásában azt mond­ta, “lényeges, hogy a verseny­képesség javításáért minden al­kalmat megragadjunk, és ha a közös valuta fokozhatja Euró­pa és Nagy-Britannia stratégi­ai versenyelőnyét, a magam ré­széről nem mellőzném csupán a gazdasági szuverenitás vala­miféle szentimentális szeszé­lyéért”—jelentette a Reuter. Brown szerint a jóléti államot a szegényeket kárpótló intéz­ményből át kell alakítani olyan­ná, amely lehetőségeket és munkaalkalmat ad. Az adó­rendszerből el kell tüntetni azt a csapdát, amely a munkához jutó munkanélkülieket esetleg százszázalékos adóval sújtja. A kiskeresetűek számára olyan új adókedvezmény tervén gon­dolkozik a kormány, amely tíz­­százalékos adókulccsal egyen­értékű. A pénzügyi megfigyelőket megnyugtatja, hogy a minisz­ter megismételte azt az ígéretet, miszerint a Munkáspárt korlá­tozni fogja a kiadásokat. Tud­ják, hogy a képzési programot a privatizálások nem várt nye­reségéből kívánja a kormány finanszírozni, de sok költségve­tési részlet még ismeretlen. A befektetőkben bizalmat ébreszt, hogy a reformok nem érintik a szabad gazdaságot, a párt balszárnyának egyes kép­viselői pedig bírálták Blair kor­mányfő “tekintélyen alapuló hatalmi törekvését”. 'ez o □5 s■O Ő O

Next