Világgazdaság, 1997. október (29. évfolyam, 190/7200-210/7220. szám)
1997-10-01 / 190. (7200.) szám
RÖVIDEN Felügyelőbizottság a zsidó vagyonhoz Paul Volcker, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi elnöke áll annak a testületnek az élére, amely a svájci bankokban elfekvő, a náci zsidóüldözés áldozataihoz visszakerülő pénz folyósítását felügyeli. Háromtagú kuratórium felvigyázza majd a svájci bankokhoz érkező kárpótlási kérelmek elbírálását. Eddig több mint kétezer jelentkezőt jegyeztek fel, s további kérelmek várhatók, mivel októberben Svájc újabb listát hoz nyilvánosságra. (Reuter) Kis érdeklődés a horvát vagyonjegyek iránt A vártnál kisebb az érdeklődés a horvát vagyonjegyes privatizációs lehetőségek iránt. Eddig közel 190 ezren vetették nyilvántartásba magukat az október elejéig tartó jogosult-összeírási akcióban, bár a kormány 350 ezer jelentkezőre számított. A privatizációs jegyeket 600 kijelölt vállalat, illetve befektetési alap részvényeire válthatják a jogosultak. (MTI) Növekvő szlovák külkereskedelmi hiány A szlovák kereskedelmi mérleg hiánya a januártól augusztusig terjedő időszakban 37,54 milliárd korona volt. Az export az első nyolc hónapban 13,2 százalékkal nőtt, míg az import 10 százalékkal lett magasabb. A teljes szlovák kivitel 27 százaléka Csehországba irányult, és az import 22,9 százaléka származott onnan. (MTI) A svájciak az EU-tagság mellett A svájciak többsége azt szeretné, hogy az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz. Egy tegnap közzétett közvélemény-kutatás szerint a svájciak 56,4 százaléka támogatja az ország mihamarabbi EU-tagságát. Csak 40,7 százalékuk ellenzi ezt. (MTI) Újít a Nomura Stratégiát vált a japán Nomura Securities. Az ország legnagyobb brókerháza, amelyet az utóbbi tíz évben két nagy megvesztegetési botrány is megrázott, a portfoliókezelés helyett inkább részvénykereskedelemmel fog foglalkozni. Felhagy azzal a gyakorlattal is, hogy kötelező bevételmutatókat írjon elő mind a 135 fiókjának. Jaszuaki Fukui tervezési és értékesítési igazgató a tervezett változtatásokat a japán tőkepiacon végbemenő liberalizálással indokolta. (Reuter) Csökkenő román ipari termelés A román ipari termelés az év első nyolc hónapjában 1,8 százalékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakának értékétől — jelentette az országos statisztikai hivatal. Az első héthavi külkereskedelmi deficit 856,2 millió dollár volt, megközelítőleg 300 millióval alacsonyabb, mint tavaly. Szeptember elején a munkaképes korú lakosság 6,8 százaléka volt állás nélkül az egy hónappal korábbi 6,9 százalék helyett. (MTI) ÜZLETRÉSZ ELADÓ Működő makaróni-száraztészta üzem Ukrajnában, Lvovban, engedélyekkel eladó. Alapítási tőke: 77 000 USD Tevékenységi kör: gyártás-kereskedelem, export-import. Irányár: 8 millió Ft. Érdeklődni: 06-20-520-820,06-28-470-292. TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA pályázat útján értékesíti a Tata, Május 1. úti 1940/138. hrsz.-ú ingatlanát. Az ingatlan nagysága 2000 m2. Az ingatlanon 600 m2 alapterületű, négyszintes épület építhető lakóház, illetve panzió, vendéglátó, irodaház funkciókkal. Az ingatlan irányára 10 000 000 Ft. A pályázati anyag a polgármesteri hivatal 120-as szobájában vehető át. A pályázóknak 1997. október 31-ig kell a pályázatokat benyújtani a fenti irodában. A vételárat a pályázat elbírálását követő 30 napon belül kell kifizetni. Információ: Tata Város Polgármesteri Hivatala vagyonhasznosítási csoport, telefon: 34-380-177 Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Bánki András Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató Forró Timis Lapigazgató: Blasics György Belföld Kamasz Melinda (rovatvezető): Eörsi János (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Cseszik Gyöngyi, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Hagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Viráz F. Ibolya ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Gáza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkud György ♦ Társadalom Kovács András István (rovatvezető) Kis Zoltán (rovatszerkesztő) Bak Mihály, Bartus László, Illisz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde Golubefi Lóránt (rovatvezető). Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő). Farkas Barbara, Majoros György, B. Sebestyén Stella ♦ Vállalkozás. Árupiac Sági Gyöngyi (rovatvezető). B. Horváth lilla (rovatszerkesztő). Daróczi Dávid, Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassingar Klára, Mester Nándor ♦ Tudósítók Ballai József (Kecskemét) Dombi Margit (Debrecen), Jehócz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I . Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp . Foz. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvitele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél. Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20- 47) . Előfizetési díj egy évre 29 400, félévre 14 700, negyedévre 7350 Ft. u Terjeszti a Hicker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. u.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:// www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A Totál milliárdos szerződése Iránnal Washington megorrolt Párizsra Váratlan feszültség támadt a francia—amerikai kapcsolatokban, miután a Totál cég — a párizsi kormány támogatásával — nagy értékű szerződést kötött az iráni olajvállalattal. Washington azzal érvel, hogy a beruházás jelentős bevételekhez juttathatja Teheránt, amelyeket emez a terrorizmus támogatására és tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére fordíthat. Brüsszel védelmébe vette a francia olajvállalat döntését, ami újabb transzatlanti kereskedelmi konfliktus árnyát vetíti előre. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A vita hátterében az áll, hogy a francia szénhidrogénipar egyik bástyájának tekintett Total — az utolsó percig ismétlődő amerikai diplomáciai figyelmeztetések dacára — 2 milliárd dollárnak megfelelő beruházási megállapodást kötött a MIOC iráni állami olajvállalattal a Perzsa-öbölben lévő jelentős földgázlelőhely kiaknázására — emlékeztet a Le Monde. A 40 százalékos francia részesedésen kívül az ügyletben szerephez jut az orosz Gazprom és a malajziai Petronas vállalat is (30-30 százalék erejéig). A beruházás méreteire jellemző, hogy az ottani, tenger alatti mezőből annyi földgázt lehetne felszínre hozni, amennyi Franciaország teljes fogyasztásának a felét fedezni tudná. A szerződés aláírásának hírére az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy szankciókhoz folyamodnak, amelyek kiterjedhetnek a Totál Amerikába irányuló eladásainak tilalmára és ottani javainak lefoglalására. Ez utóbbival kapcsolatban jelentések felhívják a figyelmet, hogy a francia olajipari cég éppen a szerződés aláírása előtti napon idegenítette el amerikai érdekeltségét, az időzítést a Totálnál “véletlen egybeesésnek” minősítették. Washingtonban egy tavaly meghozott, az Iránnal és Líbiával szembeni eljárásról szóló törvény alapján kívánnak eljárni. A szóban forgó törvény hatályát kiterjesztették minden olyan vállalatra, amely 40 millió dollárnál nagyobb összeget fektet be a két iszlám ország valamelyikében. A törvény kötelezővé teszi az elnöknek, hogy záros határidőn belül rendeljen el szankciókat. Washingtonban rámutatnak, hogy a befektetés olyan időpontra esik, amikor jelentések láttak napvilágot Teherán ambiciózus atomfegyver- és hordozórakéta-fejlesztési programjáról. A vita hátterével kapcsolatban a Financial Times kiemeli, hogy valójában az amerikai törvények külföldön való — extraterritoriális—érvényesítéséről van szó. Egy korábbi hasonló esetben az amerikai Helms—Burton-törvény értelmében kívántak fellépni a Kubában befektető vállalatokkal szemben. Ezt a vitát akkor a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé vitték, ahol — újabb incidens hiányában — holtpontra jutott. A mostani konfliktusban érdekelt európai felek kezében éppen az lehet az egyik hatásos eszköz, hogy felmelegítik az amerikai jogalkotásban felbukkanó területenkívüliségi elvről a WTO előtt folyó eljárást. Kommentátorok a vitával kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a Totál előszeretettel fektet be olyan, kétes megítélésű államokban, mint Líbia, Irán, Nigéria és Burma. Méltatják viszont, hogy a francia konszern elutasított egy iraki felkérést, mert az ország ellen ENSZ- szankciók vannak érvényben. Párizsban éppen azzal érvelnek, hogy Teheránt nem sújtják a Biztonsági Tanács határozatai, korlátozásokat csak az amerikai törvényhozás rendelt el. A Financial Times szerkesztőségi cikkében kételyeket hangoztat az amerikai fellépés időzítésével kapcsolatban. Egyrészt arra utal, hogy az EU-tagállamok szigorították a Teheránnal folytatott “kritikus párbeszéd” hangnemét, ezzel egy időben pedig Iránban választásokon győzött a mérsékelt Katami az ottani iszlám teokrácia jelöltjével szemben. Ezért a brit lap indokoltnak tartaná gesztusok megtételét Teherán irányába. Irán fontos nettó devizatermelő közel-keleti piaca Magyarországnak. Az elmúlt években azonban beszűkültek az együttműködés lehetőségei, s visszaesett a kétoldalú árucsere-forgalom. Az 1992-es 110 millió dollár helyett tavaly csak 34 millió dollárnyi export-importot bonyolított a két ország. Szakértőit ennek okát az erőteljes iráni importkorlátozásban, a fizetőképes kereslet hiányában s abban látják, hogy a korábban teljesített magyar szállítások után az iráni bankok nem fizettek. Az Iránnal folytatott árucsere-forgalom mindazonáltal passzív maradt: tavaly 23,3 millió dolláros exporttal szemben csak 10,7 millió dolláros import állt. Az idei év első felében kivitelünk közel 13, behozatalunk azonban csak 3 millió dollár volt. Magyarország nem importál Iránból energiahordozót, s a kint dolgozó szakemberek nem is tudnak ilyen tervről. Behozatalunk 52,2 százalékát tavaly a feldolgozott termékek tették ki, 46 százalékát az élelmiszerek és italok, a fennmaradó 1,8 százalékot pedig gépek, gépi berendezések. Exportunkban a legnagyobb arányt, 54,1 százalékot, a feldolgozott termékek, 43,1 százalékot a gépek, gépi berendezések, 2,2 százalékot a nyersanyagok és 0,6 százalékot az energiahordozók adták. Vita a francia munkaidő rövidítéséről Ki állja a számlát? A kör négyszögesítésére készül a francia kormány, amikor úgy szeretné a 39 órás munkahetet 35 órásra csökkenteni, hogy a munkáltatóknak se kelljen ugyanannyi bért kifizetniük, de a dolgozók se kapjanak kevesebbet. VG-ÖSSZEBILITÁS Október 10-én esedékes az a francia országos munkaügyi konferencia, amelyen a kormány a szakszervezetekkel és a munkaadók képviselőivel a munkahelyteremtés rejtelmeit kívánja megvitatni. Választási kampányában a szocialista párt, majd kormányprogramjában Lionel Jospin miniszterelnök meghirdette a heti munkaidő leszállítását 39-ről 35 órára és 700 000 új ifjúsági munkahely létesítését, felerészben az állami, következésképp felerészt a magánszektorban. A két intézkedés részben összefügg, amennyiben a felszabaduló munkaidőkeretben lehetne az új munkavállalókat foglalkoztatni. A vita a szociális partnerek, a kormánypártok között, sőt azokon belül elsősorban akörül dagad, hogy határidőhöz legyen-e kötve a heti munkaidő rövidítésének a bevezetése, s ki állja a számlát. Martine Aubry munkaügyi miniszter szerint a munkahét kapcsán “mindig is kerettörvényről volt szó”, ami sem a bevezetés, sem a finanszírozás kérdésében nem hagy mozgásteret a munkáltatók számára — tűnik ki a Le Figaro tudósításából. Kollégája, Dominique Strauss-Kahn a pénzügyi tárca élén viszont a Libérationnak így nyilatkozott: “Sosem mondtuk, hogy 35 óráért 39-nek a bérét kell kifizetni; ez nem egyenértékű azzal, hogy a béreknek nem szabad csökkenniük.” Igazán dodonai azonban Jospin volt, aki egy hét végi pártkonferencián kijelentette: “A vállalatok számára nem lenne elviselhető költség, hogy 39 órát fizessenek ki 35-ért, vagyis egy ilyen döntés gazdaságellenes lenne. Az viszont antiszociális volna, politikai hiba és gazdasági fonákság lenne, ha az átállás bércsökkenéssel járna.” Az Inseel statisztikai hivatal szerint még háromszázalékos tartós GDP-növekedés sem biztosíthatja a jelenlegi 8 százalékos munkanélküliség érzékelhető csökkenését. Miközben éppen tegnap hozták nyilvánosságra, hogy a ráta változatlansága mellett augusztusban ismét csaknem húszezerrel növekedett a munkanélküliek száma, tartós marad az irányzat, amely szerint a GDP az idén 2,3, jövőre pedig 2,7—3 százalék között fog növekedni a tavalyi másfél százalék után. A német Handelsblatt utal rá, hogy az OECD és a Nemzetközi Valutaalap szakértői a magas vállalati bérköltségek mérséklését és a túlszabályozott munkaerőpiac rugalmasabbá tételét tartja kívánatosnak hasonló helyzetekben. A deficit lefaragására kényszerülő francia költségvetés azonban nemigen tehet engedményeket a vállalkozóknak. Pártkongresszus a győzelem jegyében ■ ■ Teljes foglalkoztatást ígér a brit Munkáspárt “Teljes foglalkoztatás a 21. században” — ezt a jelszót emelik ki a pénzügyminiszternek a brit Munkáspárt évi kongresszusán mondott brightoni beszédéből, amelyben a kiskeresetűek új adókedvezményének tervét is bejelentette. A kormány nem ismétli meg az előző munkáspárti kormányok bőkezű költekezési hibáit —jelentette ki Gordon Brown pénzügyminiszter. A mostani államvezetés az infláció kockázatát semmiképp nem idézi majd fel. De a hiánycsökkentő terv és a kemény jegybankreform szakítást jelent a konzervatívok rövid távra előretekintő politikájával — írja a Wall Street Journal. A kormány folytatja a megkezdett korszerűsítési folyamatot. “Nyílt, nemzetközileg versenyképes és sok beruházással jellemezhető gazdaságot kell teremtenünk” — emeli ki a miniszter beszédéből a Neue Zürcher Zeitung. Brown nem említette beszédében az EMU-hoz való csatlakozást, de a Munkáspárt frakciójának vezetője, Pauline Green az Európai Parlamentben felszólalásában azt mondta, “lényeges, hogy a versenyképesség javításáért minden alkalmat megragadjunk, és ha a közös valuta fokozhatja Európa és Nagy-Britannia stratégiai versenyelőnyét, a magam részéről nem mellőzném csupán a gazdasági szuverenitás valamiféle szentimentális szeszélyéért”—jelentette a Reuter. Brown szerint a jóléti államot a szegényeket kárpótló intézményből át kell alakítani olyanná, amely lehetőségeket és munkaalkalmat ad. Az adórendszerből el kell tüntetni azt a csapdát, amely a munkához jutó munkanélkülieket esetleg százszázalékos adóval sújtja. A kiskeresetűek számára olyan új adókedvezmény tervén gondolkozik a kormány, amely tízszázalékos adókulccsal egyenértékű. A pénzügyi megfigyelőket megnyugtatja, hogy a miniszter megismételte azt az ígéretet, miszerint a Munkáspárt korlátozni fogja a kiadásokat. Tudják, hogy a képzési programot a privatizálások nem várt nyereségéből kívánja a kormány finanszírozni, de sok költségvetési részlet még ismeretlen. A befektetőkben bizalmat ébreszt, hogy a reformok nem érintik a szabad gazdaságot, a párt balszárnyának egyes képviselői pedig bírálták Blair kormányfő “tekintélyen alapuló hatalmi törekvését”. 'ez o □5 s■O Ő O