Világgazdaság, 1997. október (29. évfolyam, 190/7200-210/7220. szám)
1997-10-28 / 207. (7217.) szám
NAPRÓL NAPRA Bundestag-delegáció Budapesten Az elmúlt hét évben csodálatra méltó eredményeket ért el Magyarország — mondta Friedhelm Ost, a Bundestag Buda-pesten tartózkodó delegációjának vezetője. A német parlament gazdasági bizottságának elnöke Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel folytatott hétfői tárgyalása után az újságírók előtt pozitívan ítélte meg a magyar—német gazdasági kapcsolatokat. Hozzátette: miközben a nagy német vállalatok jelen vannak Magyarországon, a kis- és középvállalkozások esetében még sokat lehetne javítani az együttműködésen. Ezért jön Budapestre a közeljövőben 25-30 német kis- és középvállalkozó társaságában, akik magyar partnerkapcsolatokat szeretnének kiépíteni. (MTI) Kovács Pál: Mennyiség helyett minőség Az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke szerint jövőre akkor is hozzá kell látni az egészségügy finanszírozási rendszerének átalakításához, ha sokak szerint egy ilyen léptékű változtatást nem célszerű végrehajtani a választások évében. Kovács Pál elmondta: a rendelkezésre álló pénz hatékonyabb felhasználása érdekében racionalizálni kell az egészségügyet, és át kell alakítani annak finanszírozását. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a központi költségvetés a jelenleginél többet fordítson az egészségügyre. Nem vitatta az elnök, hogy az ágazatban sok a pazarlás, miközben nagyon sok a hiány is. Ezért kezdett bele a biztosító nemrégiben annak feltérképezésébe, melyek a hiányzó, illetve a felesleges szolgáltatások. (MTI) Gazdaságfejlesztési támogatás a BKIK-tól A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gazdaságfejlesztési alapjára 274 pályázat érkezett, ebből a szakmai bírálóbizottság döntése alapján huszonhat támogatnak 76 millió 990 ezer forint értékben. A nyertes pályázatok közül tizenhárom innovációs, nyolc kereskedelemfejlesztési és hét oktatási témájú. A BKIK ez évben hozta létre 150 millió forintos gazdaságfejlesztési alapját, melyből pályázat útján lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni. Az első pályázati ciklusban 274 pályázatot adtak be, ebből huszonnyolc nem felelt meg a kiírás tartalmi és formai követelményeinek, ezért ezeket a bírálóbizottság elutasította. A kisebb formai hibákkal beadott pályázatok benyújtóinak lehetővé tették a hiányosságok pótlását. (MTI) Bejött a papírforma a szabolcsi kamarában Veres János szocialista országgyűlési képviselőt választotta meg elnöknek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi tisztújító közgyűlése, az általános alelnöki pozíciót pedig Pekó László kisvárdai áfész-elnöke tölti be öt évig. Alelnöki posztra került Urbán Lajos, az Urbán és Társa Kft. ügyvezető igazgatója és Kállai Mihály, az EKO Kft. igazgatója is, az alelnökök száma az előző ciklushoz képest eggyel megnövekedett. A szavazás csaknem egyhangú volt: a nyolcvan megválasztott küldöttből megjelent hatvanöt, s közülük hatvannégy a jelölőlistán szereplő személyekre szavazott. Ellenszavazat nem volt, csak tartózkodás. Az elnökség és az országos küldöttértekezlet tagjainak megválasztása lapzártakor még tartott. Oláh János, akorábbi elnök nem indult a választáson, az előző vezetőség két alelnökéből pedig csak Pekó László vállalta a megmérettetést. (VG) C/10 eo coco Cou_ Miről ír a 168 ÓRA ? Csepeli György a honi értelmiség újmódi panaszkultúrájáról. Hegedűs András ’56-ról és élete sorsfordító állomásairól. A hét Kanadé háza. Egy váratlan örökség újra összehozta az intézetben felnőtt testvéreket... Királyfuccs. A budaörsi csata, avagy IV. Károly restaurációs kísérlete. A földtörténet újkora. Magyar birtokviszonyok a XX. században. Címlapon: Verebes István színjátszásunk (és közéletünk) hamleti kérdéséről. Rendkívüli tájékoztatás A Reálbank Rt. értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy az 566/1997. sz. közgyűlési határozat, valamint az ÁPTF 567/1997.sz. engedélye alapján az osztalékelsőbbségi részvények törzsrészvényekké kerültek átalakításra. Az átalakítás felülbélyegzés útján történik, a végrehajtás az igazgatóság feladata. Az OTP BRÓKER FX 98 változó kamatozású kötvényeinek egy kötvényre vetített hozama 1997.október 22-én: 1017,30 Ft OTP Értékpapír Rt. A Winpartner Befektetési Alapkezelő Kft. (volt Buda Portfolió Ktt.) értesíti a befektetőket arról, hogy módosítja üzletszabályzatát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 100.003/6/1997. számú határozata szerint. A határozat alapján Czirják László és Molnár Zsolt felügyelőbizottsági megbízatása megszűnik. Helyettük ezen tisztséget Berendi Judit és Darák Gábor töltik be. A befektetők az új üzletszabályzatot a hirdetés megjelenésének napjától a társaság székhelyén (1053 Budapest, Szép u. 4.) 9—15óra között tekinthetik meg._________ Lombardhitel-ügyintézés kedvező feltételekkel tőzsdei és tőzsdén kívüli részvényekkel. Érdeklődni lehet a 302-5774-es számon az Eastbrokers Budapest Rt.-nél, Hajdú Attilánál. Parlamenti döntés szükséges Új rendszerű szociálturizmus Januártól új módon kaphatnak üdülési támogatást a szociálisan rászorulók. A megváltozott rendszer lényege, hogy az állam nem közvetlenül ad a költségvetésből pénzt e célra, hanem közvetetten, adó- és járulékkedvezményeket biztosít. A közelmúltban megállapodás született az ÉT-ben arról, hogy a kibocsátandó üdülési csekkek névértékének felső határa 5 milliárd forint lesz 1998-ban — tájékoztatott Nyírádi Ágnes, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány májusban fogadta el az új szociálturisztikai koncepciót. Ennek lényege, hogy az állam nem közvetlenül a költségvetésből támogatja az üdüléseket, mint az idén, hanem adó- és járulékkedvezményt ad. A rendszert üzemeltető Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig ezer, ötezer és tízezer forint névértékű csekkeket bocsát ki. Ezt az állampolgárok közvetlenül nem vásárolhatják meg, erre lehetőségük csak a munkáltatóknak, önkormányzatoknak, érdekvédelmi szervezeteknek, jogi személyeknek van. Az üdülési csekk — amely a kibocsátástól számítva egy évig érvényes—természetbeni juttatásnak minősül, amelyre a parlament várhatóan személyenként a csekk névértékének 50 százalékáig, de maximum 10 ezer forintig személyi jövedelemadó- és járulékmentességet biztosít. A közelmúltban született az ÉT-ben megállapodás arról, hogy jövőre 5 milliárd forint névértékben lehet üdülési csekket kibocsátani. Ez a felső határ az idén támogatásban részesülők számának megduplázását jelentheti. Mivel a ’98-as költségvetési törvény tervezetében még 1 milliárd forintos felső határ szerepel, módosító javaslatra van szükség. Információink szerint Nagy ,Jenő szocialista képviselő ma nyújtja be az erről szóló egyéni képviselői indítványát. Az idén nyáron 60 millió forint törzstőkével jött létre a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft., amelynek feladata az új rendszer bevezetése, működtetése. E szervezet feladata az is, hogy kiépítse a szolgáltatói kört. Mint ismeretes, jelenleg a támogatott üdüléseket csak a Hunguest Rt. szállodáiban lehet igénybe venni. Az új rendszer bevezetésével megszűnik e cég monopóliuma, s minden érdeklődő szálláshely-tulajdonos, belföldi turisztikai szolgáltatást nyújtó utazási iroda elvileg bekerülhet a szolgáltatók körébe. A kft. feladata az is, hogy az érdeklődő szolgáltatókkal tárgyaljon, s ha megfelelőek, partneri kapcsolatot alakítsanak ki. A szerződés megkötéséhez szükséges egy szakmai szervezet ajánlása is. Jelenleg az érdeklődők körének felmérése folyik. A névre szóló üdülési csekkeket az üdülési szolgálat központjában, irodáiban lehet majd megvásárolni, illetve az értékesítésbe várhatóan bekapcsolódik a Tourinform és a Hunguest Travel irodahálózata is. L.I. A költségvetés az idén 800 millió forint közvetlen támogatást adott a szociális üdültetés finanszírozására. Ebből — a legfrissebb adatok szerint — az idei első három negyedévben közel 720,6 millió forintot használtak fel, míg a fennmaradó részt az év utolsó három hónapjára tartalékolták. Kilenc hónap alatt 124 ezer állampolgár üdülését támogatta az állam, így a vásárolt szolgáltatások értékének 34,3 százaléka kapott támogatást. Év végéig várhatóan összesen 135 ezer ember részesül üdülési támogatásban. A nyugdíjágazat befektetési alappal próbálkozik Törvényesített vagyonfelélés Az ingyenes állami juttatás keretében összesen 65 milliárd forint névértékű vagyont kapott nyék mellett a két társadalombiztosítási önkormányzat az elmúlt négy esztendőben. A vagyongazdálkolám kötvénydást szabályozni hivatott törvények azonban mindeddig nem születtek meg, hacsak a költ- papírokraségvetési törvényeket nem tekintjük ilyennek, melyek az utóbbi két évben a tb-hiány mér végén tettséklésére már vagyonrészek eladását, azaz a vagyon felélését írták elő. szufficitből PAPP ZSOLT Egy 1992-ben született törvény 300 milliárd forintban határozta meg azt az összeget, amellyel a költségvetés az akkor önállósuló társadalombiztosítási alapokat konszolidálta volna. Akkor úgy gondolták, ekkora vagyon osztalékbevétele már ellensúlyozhatja az alapok gazdálkodási hiányát. A törvényben megfogalmazott szándékból kevés valósult meg az Antall- és Boross-kormány alatt, majd 1995-ben az átadandó vagyon értékét — Bokros Lajos, az akkori pénzügyminiszter javaslatára — 65 milliárd forintra korlátozta az Országgyűlés, mondván, a tb-alapok akkorra már rendszeresen kialakuló hiányát úgyis a költségvetés állja. A tb-alapok évekig tartó huzavona után kaptak az államtól vagyont, ám a gazdálkodást szabályozni hivatott törvénnyel , mely kijelölte volna a vagyonkezelési célokat, ezek felelőseit s a szervezeti kompetenciákat — mind a mai napig adós az Országgyűlés. Ennek híján mindmáig a tb-önkormányzatok közgyűlési határozatai a legmagasabb jogforrások, melyek a vagyongazdálkodást szabályozzák. Törvénytervezetek ugyan készültek a kormányszerveknél, s akadnak javaslatok a nyugdíjfolyósító és az egészségpénztár illetékeseinek fiókjaiban is, ám ezekből nem született jogszabály. A társadalombiztosítási alapokat törvények kötelezik a vagyon felélésére — summázta Virág Gáborné, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) főosztályvezetője. Mind a központi, mind a tbköltségvetési törvények évről évre előírják az önkormányzatoknak, hogy a befektetések kamat- és hozambevételeit a tbellátások finanszírozására kell fordítani. Sőt az elmúlt két esztendőben — az alapok hiányát csökkentendő — a költségvetési törvények már a vagyonrészek bizonyos hányadának értékesítését is kötelezővé tették. Ez utóbbi kérdésben azonban úgy tűnik, változik a pénzügyi tárca hozzáállása. Most már inkább az osztalék- és kamatbevételek növelését szorgalmaznák, mint a vagyonrészek eladását. E megoldás már csak azért is kedvezőbb — véli a főosztályvezető —, mert hosszú távon biztosíthatná, hogy az osztalékbevételekkel csökkentsék az alapok hiányát. Kovács György, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője úgy látja, mivel a vagyonátadás nem az eredeti formában és mértékben valósult meg, elvesztette gazdasági jelentőségét. Az önkormányzat milliárdokat forgatott be az egészségügy finanszírozásába, és a Pénzügyminisztérium terveit szemlélve a vagyon sorsa várhatóan az lesz, hogy azt az alap fokozatosan feléli — vetítette előre Kovács György. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat egyébiránt az 1997 januárjáig — a vagyonátadás lezárásáig — 28,8 milliárd forint névértékű vagyonhoz jutott. A vagyon meglehetősen felaprózódott, sőt több mint 6 milliárdotelnyelt az ellátások finanszírozása. Az eredeti vagyonból pillanatnyilag mindössze 12 milliárd van befektetve, ebből 4,3 milliárd fekszik értékpapírokban, a fennmaradó része pedig ingatlanokban. Az önkormányzat “ütős” papírjai közé a bankrészesedések sorolhatók: az OTP 10, a Postabank 14,99, a Kereskedelmi és Hitelbank 3 százaléka van az egészségbiztosító kezében. Ezenkívül még az Omker, három széntüzelésű erőmű, a Rico Rt. és a Szikra Lapnyomda Rt. papírjaiból is birtokol az önkormányzat. Az átadott vagyon jelentős részét kitevő áramszolgáltató-részvények viszont már nincsenek az egészségbiztosító portfoliójában. Ezzel teljesítették ugyanis a tb-költségvetés előírását, miszerint az alap hiányát vagyonrész eladásából kell csökkenteni. Az egészségbiztosító az idén nyár elején adta el az áramszolgáltató cégekben szerzett összes részesedését, amelyből 10,5 milliárd forint bevétel származott — tudtuk meg Kovács Györgytől. A befolyt összegből 6,2 milliárd forintot átforgattak az egészségügyi és pénzbeni ellátások finanszírozására, ezzel is csökkentve az egészségügyi alap hiányát. Az áramrészvényekből befolyt pénz nagyobb része továbbra is az önkormányzat kezelésében marad. E forrásból 3,5-3,6 milliárd forintot fordítanak tőkeemelésekre, 350 milliót új részesedések vásárlására. Az elhíresült Club Aliga tőkeemelésére az önkormányzat 1,1 milliárd forintot különített el, s a Wesselényi utcai székház után is be kell fizetniük közel 500 millió forint forgalmi adót. Ezt is az áramszolgáltatók eladásából befolyt pénzekből kívánják fedezni. A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat— mely állami forrásokból névértéken összesen 38 milliárd forintos portfolióhoz jutott — helyzete lényegesen kedvezőbbnek tűnik. Portfoliója nagyrészt részvényekből, mégpedig a tőzsdén jól szereplő papírokból áll. Az elmúlt időszak tőzsdei hosszának köszönhetően az önkormányzat vagyonának eszközértéke augusztus végén 76 milliárd forintra gyarapodott. Azzal együtt kedvező a mérleg, hogy alkalmanként a közgyűlés vitatható stratégiai döntést hoz. Az elmúlt években az önkormányzat leginkább vitatható döntése a BorsodChem pakettjének eladása volt, melyből 1996 első felében a Postabank tőkeemelését finanszírozta. A vegyipari cég papírjának árfolyama az eladást követően kezdett szárnyalni, így a nyugdíjbiztosító jelentős árfolyamnyereségtől esett el. Az önkormányzat ekkor 24,9 százalékos részesedést szerzett a pénzintézetben, ám ez ma 17,4 százalékra olvadt, mivel a legutóbbi tőkeemelésben már nem vett részt. A nyugdíjbiztosító a részvények mellett 6,5 milliárdnyi államkötvénnyel is rendelkezik. E papírokra még a ’ 80-as évek végén tett szert, az akkori szufficitből az Országgyűlés utasítására vásárolta a lakásfedezeti kötvényeket. E papírokból az idén 2,3 milliárdnyi kamatbevétele származott a biztosítónak, ami azonnal a költségvetésbe került. Az önkormányzat most arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa, tud hatékonyan vagyont kezelni — nyilatkozta az ONYF illetékese. A tőzsdefelügyelet augusztus végén vette nyilvántartásba a beszédes nevű Nyugdíj I. zártkörű befektetési alapot 3 milliárd forintos indulótőkével. Az alap kezelője a biztosító tulajdonában lévő Citadella Befektetési Kft., amely azt a feladatot kapta az önkormányzattól, sáfárkodjon úgy a tőkével, hogy az az állampapírokénál kedvezőbb hozamot fialjon. A cél az, hogy a napi politikai döntésektől függetlenítsék a befektetési politikát, és azt csakis a piaci törvények befolyásolják. (A jogszabályok értelmében a befektetési alap csak részvényekbe és állampapírokba fektetheti tőkéjét.) Az önkormányzat vagyonának zöme a tervek szerint tartós tulajdonban marad. A Humán (25 százalék), a Richter (10) és az OTP 10 százalékos pakettjének értéke augusztus végén 56 milliárd forintra rúgott. A társadalombiztosítási törvények szerint e papírok osztalékát az önkormányzat nem fordíthatja vagyonvásárlásra, azt a nyugdíjkiadások finanszírozásába kell beforgatni. Az új befektetési alapra azonban ez már nem vonatkozik, tehát ha a nyugdíj-biztosítási alap pénzügyi helyzete megengedi, akkor azt a befektetési alap tőkésítésére lehet fordítani. A nyugdíjbiztosító egy másik kísérletre is készül, mégpedig a 3 milliárdos Autóker Holding átszervezése folytán. A holding részvényeinek 99 százaléka 1996 végén került az alap birtokába, az átszervezésektől a biztosító azt reméli, hogy az autóalkatrész-kereskedelemmel és ingatlankezeléssel foglalkozó vállalatbirodalom már szerény osztalékot fizet.