Világgazdaság, 1998. március (30. évfolyam, 41/7301-62/7322. szám)

1998-03-26 / 59. (7319.) szám

Sok minden egyéb mellett egyelőre az sem tisztázott a magyar politikában, miként is kell majd lejátszódnia a kormányváltásnak. Nyolc évvel­­­l­­ ezelőtt volt olyan miniszter, aki képtelen volt megbarátkozni a gondolattal, hogy — a rend­­szerrel együtt — neki is távoznia kell. Négy öd évvel később, a Horn—Kuncze kabinet hivatal­­­­­ba lépésekor voltak olyan tárcavezetők, akik nem álltak szóba egymással. Für Lajos leköszö­nő és Keleti György hivatalba lépő honvédelmi miniszter még egy kézfogás erejéig sem találko­zott. Talán, mert utóbbi jó ideig a Für-féle minisztérium sajtó­­szóvivője volt, és “árulását” a konzervatív politikus sohasem bocsátotta meg. A honvédelmi tárca átadását-átvételét akkor az államtitkárok intézték. Mint ahogy most is főként a közigazga­tási államtitkárokra vár a feladat, hogy a kormányváltást leve­zényeljék. Hogy a közigazgatás irányítóinak szerepe sem egyér­telmű, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a politikai terepre tévedő szakértők nagy száma. Gondoljunk csak a közigazgatási államtitkárból miniszterré avanzsá­t Dunai Imrére vagy Fazakas Szabolcsra. WT Az elnökváltás három-négyezer embert érint A győztes párt tisztogat Az Amerikai Egyesült Államokban a választásokon győztes párt földcsuszamlásszerű személyi változtatásokat hajt vég­re az adminisztráció felső szintjén, ám az apparátus szakér­tői gárdája marad—derül ki a lapunknak nyilatkozó washing­toni szakértő szavaiból. MUNKATÁRSUNKTÓL Amerikai informátorunk sze­rint 1992-ben is teljes admi­nisztrációcsere zajlott le Wa­shingtonban, amikor három parlamenti ciklus után a demok­rata elnökjelölt Bill Clinton győzelmet aratott republikánus ellenfelével, George Bushsal szemben. A váltás során a po­litikai kinevezés alapján felső posztokat betöltők — az egyes minisztériumokban a helyettes államtitkárokig bezárólag — értelemszerűen felajánlották lemondásukat. Esetükben a szenátus által jóváhagyott kine­vezettekről volt szó. Az admi­nisztrációban a váltás szövetsé­gi szinten becslések szerint 3- 4 ezer embert érinthetett. Ugyanez történt a washing­toni Fehér Házban működő — az elnököt segítő—nemzetbiz­tonsági tanácsadókkal, illetve az egyéb bizalmi posztot betöl­tő személyekkel. Sőt, a nagykö­vetek egy részével is, akik a vá­lasztási kampányban a győztes elnököt támogatták, s ezért kap­ták kinevezésüket. Maradtak viszont posztjukon a karrierdiplomaták, illetve azok a minisztériumi, főhivatali dolgozók, szakemberek, akik nem pártpolitikai okokból kap­ták beosztásukat. Informátorunk felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy ilyen eset­ben az adminisztrációból kike­rülő emberek jó része korábban gazdasági társaságoktól, kuta­tóintézetektől, jogi irodáktól került bizalmi, vezető állásba. Ezért politikai váltáskor vagy oda kerülnek vissza, ahon­nan jöttek, vagy a magán-, illet­ve üzleti életben helyezkednek el, általában jól fizető állások­ban. Az adminisztrációból távozó emberek a rangjukkal együtt járó juttatáson kívül egyéb, nagy összegű végkielégítésben nem részesülnek. A gazdasági kabinet 90 milliót javasol MUNKATÁRSUNKTÓL Az MTI Rt. kampányprog­ramjának finanszírozására 90 millió forintot javasolt tegnapi ülésén a gazdasági kabinet. Do­rogi Sándor, az MTI Rt. elnö­ke a lapunknak elmondta, a hír­­ügynökség a választási kam­pány eseményeinek levezény­lésére 178 milliót kért. Az MTI Rt.-nek ennyi pénz kellene ah­hoz, hogy a tavaly nyáron elké­szült kampány­programot telje­síteni tudja. A hírügynökség elnöke utoljára februárban egyeztetett a kampányfőnö­kökkel, a tárgyalások 134,2 millióra módosították a tervet. Az MTI Rt. gazdálkodásában költségnövelőnek számít a kampány időszaka, hiszen min­den választási eseményre kikül­dött fotóst és tudósítót a társa­ság fizet. A gazdasági kabinet tegnapi ülésén 90 millió forin­tot javasolt az MTI kampány­célú kiadásaira. Ha a kormány mai ülésén a kabinet által java­solt összeget szavazza meg a hírügynökségnek, úgy költség­arányosan átalakítják az MTI kampányprogramját. Az oldalt szerkesztette: Mucsányi Marianna ÜZLETI NAPILAP Nem miniszterjelölteket, témafelelősöket választottak Láthatatlan kabinetek a pártok körül A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) két államtitkára, Kiss Elemér és Tóth András is számíthat arra, hogy miniszteri pozícióba kerül a választások után — értesült a Világgazdaság. Egy­előre csak a Fidesz nevezte meg az egyes ágazatokat irányító szakértőit. Sem az FKGP, sem az MDF nem állít árnyékkormányt—nyilatkozták a pártok vezetői lapunknak. in­Twimi­. Egy kormányzó pártnak nem árnyékkormány felállításával kell foglalkoznia, hanem a ka­binetstruktúrájával—jelentet­te ki lapunknak Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke. Értesüléseink szerint a kormányzat szerkezeti átala­kítása több szocialista pártve­zetői fórumon napirendre ke­rült. Ennek egyik legfontosabb eleme a létrehozandó gazdasági csúcsminisztérium, illetve a je­­lenlegi koalíció megújítása ese­­tén a miniszteri posztok cseré­je. Persze nemcsak strukturális kérdések foglalkoztatják az MSZP-t. Kérdéses, hogy a mi­niszterek munkáját hogyan ér­tékeli majd az esetleges koalí­ciós tárgyalásokat folytató bi­zottság. Sok minden függ a le­endő miniszterelnöktől is, ahogy egyik szocialista politi­kus fogalmazott: “azt csak Horn Gyula tudja, kiből mi lesz a választások után”. A MeH két államtitkára, Kiss Elemér és Tóth András is mi­niszteri posztok várományosa lehet az MSZP esetleges válasz­tási győzelme után — értesült több forrásból a Világgazdaság. A közigazgatási államtitkár, Kiss Elemér mint belügy-, Tóth András mint a titkosszolgálato­kat felügyelő tárca nélküli mi­­niszter került szóba több infor­mális megbeszélésen. Információink szerint válto­zás képzelhető el az igazság­ügyi és a népjóléti tárca élén is. Medgyessy Péter és Nagy Fri­gyes távozása miatt megürese­dik a pénzügyi, illetve a föld­művelésügyi miniszteri poszt. A Világgazdaság úgy tudja, az MSZP szívesen elcserélné koalíciós partnerével az ipari és a honvédelmi tárcát. Igényt tart viszont a szocia­lista párt a művelődési minisz­tériumra —jelentette be hiva­talosan is néhány napja Jánosi György, az MSZP alelnöke. A szabaddemokraták nyilatkoza­tai szerint a kultusztárca hova­tartozásán könnyen megbukhat egy koalíciós tárgyalás. Bonyolítja az esetleges MSZP—SZDSZ tárgyalásokat, hogy míg Kuncze Gábor bel­ügyminiszter tevékenységét több szocialista politikus, köz­tük a miniszterelnök is bírálta, a művelődési miniszter, Ma­gyar Bálint megszerezte az MSZP elismerését. Nem sok szó esik a koalíciós partnerek között a közlekedési és vízügyi miniszteri posztról, pedig az EU-csatlakozás időszakában felértékelődhet a tárca szerepe. Magyarországon a kialaku­­ latlan politikai struktúra miatt egyelőre nem időszerű árnyék­­kormányokról beszélni —je­lentette ki nemrégiben Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A po­litikai váltógazdálkodásokban bevett gyakorlat, hogy az ellen­zékben lévő párt vagy pártszö­vetség a miniszteriális rendszer alapján, szakértői részvételével árnyékkormányt alakít. A májusi választásokra ké­szülve egyelőre csak a Fidesz nevezte meg a miniszteriális ágazatokat irányító szakértőit. Bár a fiatal demokraták — a közvélemény-kutatók előrejel­zése alapján az egyik, győze­lemre is esélyesnek tartott párt — sem kívánnak árnyékkor­mányról beszélni, felosztotta a területeket. A Fidesz egy-egy terület független szakértőjét is meghívta “láthatatlan” kabinet­­jébe. A szakértők többsége programalkotóként a választá­sokig dolgozik a Fidesz mellett, néhányuk azonban a párt eset­leges kormányra kerülése után miniszteri posztokra is számít­hat. A Fidesz frakciójából konk­rét feladatot kapott Kövér Lász­ló (nemzetbiztonság), Áder Já­nos (közbiztonság), Pokorni Zoltán (oktatás), Szájer József (igazságügy), Gyuricza Béla (honvédség), Balsay István (te­rületfejlesztés, önkormányza­tok), Glattfelder Béla (mező­­gazdaság). A környezetvéde­lem felelőse Illés Zoltán, az iparpolitikáé a keresztényde­mokrata Latorcai János, az egészségügyé a Magyar Orvosi Kamara a napokban lemondott elnöke, Gógl Árpád, a külpoli­tikáé Martonyi János, a Baker and McKenzie vezetője, a gaz­daságpolitikáé Matolcsy György, a Privatizációs Kuta­tóintézet igazgatója, a foglal­koztatáspolitikáé pedig Őry Csaba. Bár a Fidesz szövetséget kö­tött az MDF-fel, és többször hangsúlyozta, hogy együtt kí­ván kormányozni a fórummal, utóbbi mégis megnevezte saját területfelelőseit, így Boross Péternek jutott a bel-, Kádár Bélának a kül-, Kis Gyulának az egészségügy, Dávid Ibolyának a családvédelem, Dobos Krisz­tinának az oktatás és tudomány, Csapody Miklósnak a művelő­dés­, Gyarmati Dezsőnek a sportügy, Kelemen Andrásnak a kisebbségvédelem, Sepsey Tamásnak a munka­, Balsai Ist­vánnak az igazságyügy, Deme­ter Ervinnek a nemzetbizton­ság, Manninger Jenőnek a te­rületfejlesztés és lakásügyek, Medgyasszay Lászlónak a föld­művelésügy, Póda Jenőnek a honvédelem, Varga Istvánnak a privatizációs ügyek és Pongrácz Tibornak a pénz­ügyek. A kisgazdák “láthatatlan ka­binetjéről” egyelőre nem sokat tudni. A párt szakértői úgy nyi­latkoztak a Világgazdaságnak, hogy nem állítanak árnyékkor­mányt, nem foglalkoznak a kér­déssel. Minisztercserék a Horn-kormányban* (1994. VII.—1998. III.) Minisztériumok Miniszterek Pénzügyminisztérium Békesi László Bokros Lajos Medgyessy Péter (1994. VII.— 95. Ili.) (1995. Ili—'96. Ili.) (1996.111.—) Népjóléti Minisztérium Kovács Pál Szabó György Kökény Mihály (1994. VII.—'95.111.) (1995. IV.— 96. XI.) (1996. XII.—) Ipari, Kereskedelmi­­ és Idegenforgalmi Minisztérium Pál László Dunai Imre Suchman Tamás Fazakas Szabolcs (1994. VII.—’95. VII.) (1995. VII.—’96. IX.) (1996. IX.—'96. X.) (1996. X.—) Munkaügyi Minisztérium Kósáné Kovács Magda Kiss Péter (1994. VII.—'95. XII.) ('95. 12—) Művelődési és Közoktatási Minisztérium Fodor Gábor Magyar Bálint (1994. VII.—'95. XII.) (1996.I.—) Földművelésügyi Minisztérium Lakos László Nagy Frigyes (1994. VII.—'96. XII.) (1996. XII.—) -----------------------------------------------------------­Titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter Katona Béla Nikolits István * Nem történt változás a honvédelmi, a bel­(1994. vi.—'95. IV.) (1995. IV.—) ügyi, az igazságügyi, a környezetvédelmi, a Privatizációt felügyelő közlekedési és a külügyi tárca élén. tárca nélküli miniszter Suchman Tamás Csiha Judit (1995. II.—'96. X.) (1996. X.­) Forrás: MTI—VG Adminisztrációcsere a választások után Felmondott „politikai okokból” (Folytatás az 1- oldalról) A következő ciklus lesz az első, amikor a miniszterek kö­zül dolgozó szakértők már nem köztisztviselőként, hanem po­litikai tanácsosként végzik majd munkájukat. A köztiszt­viselői karból való kiemelésük több millió forintos megtakarí­tást jelent, hiszen távozásukkor nem illeti meg őket a köztiszt­viselői végkielégítés. A rendszerváltás utáni har­madik kormányváltás lesz az első, amely után a hatalomra kerülők már nem hivatkozhat­nak információhiányra, tájéko­zatlanságra. Emlékezetes, az Antall-kabinet száznapos türel­mi időt kért a választások után, a Horn-kormány pedig elisme­ri, nyolc hónapot késlekedett a stabilizációs intézkedésekkel. Átadás-átvételi jegyzőkönyvet írnak alá a leköszönő és a leen­dő miniszterek 1998 májusában — nyilatkozta a Világgazda­ságnak Verebélyi Imre, a köz­­igazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa. Bár sokak szerint ez a doku­mentum sem pótolja a kabinet­­váltás törvényi szabályozását, mégis, az eddigieknél jóval biz­tosabb támpontot ad a hivatal­ba lépő kormánynak. Míg 1990-ben a Németh Miklós ve­zette kabinet az előkészületben lévő törvénytervezeteket és az aktuális feladatok listáját adta át Antall József kormányának, addig az 1994-es adminisztrá­ciócsere már bővült a tárcák négyéves munkájának értéke­lésével. A 1998-as májusi választá­sok után nemcsak az elmúlt évek munkájának értékelését, hanem a fent említett jegyző­könyvet és egy 16 pontból álló “leltárt” is örökölnek a leendő kormány minisztériumai. Utóbbinak tartalmaznia kell — a májusi állapot szerint—a tár­ca költségvetési helyzetét, a ciklusban az általa készített elő­terjesztések listáját, a kidolgo­zott javaslatokat, a kötelezett­ségvállalásokat (például nem­zetközi szerződések, törvé­­­­nyek, ÁSZ-, KEI-jelentések kö­vetkezményei), a minisztérium szervezeti-személyzeti adatait és a kormányzati tevékenység folyamatosságát biztosító ada­tokat— fejtette ki Verebélyi. Egyelőre nem tisztázott pon­tosan, miként kellene lezárnia egy kormánynak a hivatali ide­jét — fogalmazott lapunknak a miniszterelnök kabinetfőnöke, Tóth András. A szocialista po­litikus szerint törvényben kel­lene szabályozni, hogy mi min­denre terjedjen ki a kormány­­váltások adminisztrációja. Intézményesíteni kellene a cserét—szögezte le Gyekiczki András. A politikának már a kormány megalakulása előtt valamiképp meg kellene méret­nie programját az apparátussal — tette hozzá. Gyekiczki sze­rint ugyanis gyakran előfordul, hogy a közigazgatás a maga el­képzeléseit erőlteti a politiku­sokra. A belügyminiszter kabi­netfőnöke úgy véli, a követke­ző kormánynak szakítani kel­lene az antalli hagyománnyal, vagyis a közigazgatási államtit­károk döntés-előkészítő szere­pével. A politikai államtitkárok segítségével kellene feloldani a választott tisztségviselők és a szakemberek közötti ellentétet — mondta. Mindez a parla­mentben is nagyobb támogatást jelentene, hiszen nem fordulna elő oly gyakran, hogy a kor­mány— minisztériumi szakér­tők által készített — előterjesz­téseit a kormánypárti frakciók leszavazzák — tette hozzá Gyekiczki. Verebélyi Imre sze­rint a közigazgatás biztosítja a folyamatos, zavartalan kor­mányváltást, és “helyzetbe hoz­za” az ú­j politikai hatalmat. M.M.—T.E. Elkészült a Belügyminisztériumban az a vitaanyag, amely felméri, mennyibe kerülne az egységes közszolgálati rendszer megteremtése — értesült a Világgazdaság. A közigazgatás re­formjának többek között az a célja, hogy pártpolitikailag semleges, a mindenkori politikai hatalomhoz lojális hivatali apparátust hozzon létre. Gátolhatja az egységesítést a közalkal­mazotti és köztisztviselői bérek közötti különbség, melynek kiegyenlítése évi 200-240 milliárd forintba kerülne. V­ezetési tanfolyam politikusoknak 199

Next