Világgazdaság, 1998. július (30. évfolyam, 125/7385-147/7407. szám)

1998-07-01 / 125. (7385.) szám

2 RÖVIDEN Varsót figyelmezteti az OECD Tarthatatlanul magas szinten stabilizálódhat a lengyel fizetési mérleg hiánya — állítja a Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD). A párizsi agytröszt legfrissebb jelentése szerint a deficit az idén eléri a GDP 6 százalékát. A gazdasági növekedés továbbra is 5 százalék fölötti marad, de várhatóan mintegy egy százalékponttal elmarad a tavalyitól — állítja az OECD. Az infláció csökkenési üteme szintén lassul majd, év végére 10,5 százalék lehet a 12 havi ráta. (AP-DJ) Indulhat a Kirijenko-csomag Az orosz parlament alsóháza július 15—16-án várhatóan elfo­gadja a múlt héten bejelentett válságkezelő kormányprogramot, amely főképp a költség­­vetési kiadások csökkentésével és adóreform­mal akarja rendezni az ország pénzügyeit és helyreállítani a befektetők bizalmát. Borisz Jelcin államfő korábban már figyelmeztette a képviselőket, hogy ha ellenkeznek, akkor ren­­deletekkel lépteti életbe a Szergej Kirijenko kormányfő nevével fémjelzett csomagot. (Reuters) Román árvízkárok A román kormány rendkívüli ülésén 41,2 milliárd lej (5 millió dollár) gyorssegélyt utalt ki a legutóbbi, főleg erdélyi árvizek sújtotta települések támogatására. A károk az eddigi becslés szerint 1280 milliárd lejre (150 millió dollár) rúgnak. (MTI) Kérdéses az áldozatok kárpótlása Ultimátum a svájci bankoknak A Zsidó Világkongresszus, amerikai tagállamok és városok pénzügyi tisztviselői a svájci bankok bojkottjával fenyegetőz­nek arra az esetre, ha a svájciak—nem csak a bankok—nem hajlandók másfél milliárd dollár kárpótlást fizetni a holoca­ust áldozatainak. VG-ÖSSZEÁlLLÍTflS Elan Steinberg, a Zsidó Vi­lágkongresszus ügyvezetője a svájci bankok bojkottját ajánl­ja szerdán fontos amerikai tag­államok és városok pénzügyi vezetőinek, ha Svájc nem fo­gadja­ a világkongresszus 1,5 milliárd dolláros követelését. A hírt Steinberg közölte a Neue Zürcher Zeitungnak adott nyi­latkozatában annak kapcsán, hogy Allan G. Hevesi, a New York-i városi közigazgatás pénzügyi főnöke szerdán tart meghallgatást az ügyben. Mint ismeretes, a három vezető sváj­ci bank 6 60 millió dollárt aján­­lott fel az alvó számlákon talált összegeken felül. A Reuters sze­rint a bojkott elsősorban a sváj­ci bankok hírnevének ártana. A bankok szóvivője kijelen­tette, a pénzintézetek csak sa­ját ügyükről hajlandók tárgyal­ni, míg a Zsidó Világkong­resszus követelése összevonja az amerikai ügyvédek által be­nyújtott közös kereseteket, a méltányossági alapot, a feltárt alvó számlákon alapuló kö­veteléseket, továbbá a sváj­ci jegybankkal szemben tá­masztott igényt, beleértve a há­ború utáni washingtoni arany­egyezményt. A svájci kormány és a jegybank már bejelentet­te, nem vesz részt semmilyen peren kívüli globális megegye­­rtekez­leten sem is. A Akai külügyminiszter­hegy a svájci nagykövet ne részt, csak képviselőjét küldi . Borer nagy­követ ismét hangsú­­lyozta, kormánya nem vesz részt “globális megoldásban” — írja a Financial Times. Értesítjük Tisztelt Befektetőinket, hogy a Bonus II. Nyíltvégű Befektetési Alap­­ 1998. január 3-tól 1998. június 30-ig terjedő időszakra eső hozama 1998. július 1-jétől kerül kifizetésre. A hozam mértéke 1 db 1 Ft névértékű befektetési jegyre 0,088461 Ft, ami évi 17*84 %-os hozamnak felel meg. Hozamra azok a befektetők jogosultak, akik 1998. július 1-je előtt vásárolták befektetési jegyeiket. Azoknak a befektetőknek, akik befektetési jegyeiket a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél vezetett értékpapír- vagy tőkeszámlán helyezték el, a hozamnak megfelelő összeg 1998. július 1-jei értéknappal korábbi rendelkezésünk szerint kerül kifizetésre. Azok a befektetők, akik átvették a befektetési jegyeket, a hozam összegét a befektetési jegy és személyi okmányaik bemutatása mellett vehetik át a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. fiókjaiban és pénztáraiban. Investor-MKB Befektetési Alapkezelő Kft. Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető) Bisztricsány Julianna, B. Varga Judit, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nagy Ildikó, Nógrádi Tóth Erzsébet, Rozgonyi Zoltán ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető),­­Irkuti György (rovatszerkesztő),Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Szalay Hanna, ♦ TÁRSADALOM: Illisz L. László (rovatvezető), Mucsányi Marianna (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskés Ágnes, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Tompa Imre ♦ TŐZSDE Nyomárkay Kázmér (rovatvezető), Lovas András, Majoros György (rovatszerkesztők), Daróczi Dávid, Halaska Gábor, B. Sebestyén Stella ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára ♦ MENEDZSERKALAUZ Weisz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Kecskemét) Dombi Margit (Debrecen) Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: EFGÉ Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: 1016 Budapest l„ Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest l„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlap­kézbesítőknél. Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:/ www.lang.hu/szikra.nyomda. e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. L'j H.w.vmurr KÜLFÖLD ÜZLETI NA­PILAP A bankválság megoldására várnak Ázsia Japán lépéseire figyel Némi optimizmust mutattak tegnap az ázsiai befektetők, akik a Tokió által tervezett áthida­ló bank terveinek holnapi bejelentésére várnak. Az amerikai mintát követő új intézménytől a szigetország bankrendszerének talpra állását remélik. A japán gazdaság megerősítését sür­gette a Kínában tárgyaló Bill Clinton amerikai elnök s a Thaiföldre látogató Robert Rubin pénzügyminiszter is. Egy amerikai típusú, áthida­ló bank létrehozására tett ígé­retet tegnap Hasimoto Rjutaro japán kormányfő. A részletes terveket holnap ismertetik, egy­előre annyit lehet tudni, hogy a pénzintézet lesz a felelős a csődbe ment bankok betéte­seinek kifizetéséért. Az Egye­sült Államok hasonló konstruk­cióval évtekeit ki a 80-as évek elejének hitelezési válságából —emlékeztet az AP—DJ. A befektetők némi optimiz­must mutattak a bejelentés nyo­mán, emelkedtek az árfolya­mok a tokiói tőzsdén, s a dol­­láronkénti 140 jenes szint fölé erősödött a japán valuta. Javít­ja a kilátásokat az is, hogy so­kan a személyi jövedelemadó gyors csökkentésére számíta­nak. Májusban viszont tovább­ra is 4,1 százalékos rekordszin­ten volt a munkanélküliség. Több szakértő kételkedik ab­ban, hogy az áthidaló bank ké­pes lesz gyorsan megoldani a japán bankrendszer problémáit. Egyes vélekedések szerint a pénzintézet forrásain keresztül kétes helyzetű hitelfelvevők is friss tőkéhez juthatnak majd. Attól is tartanak, hogy Tokió nem lép fel elég szigorúan a bankoknál lévő rossz hitelek feltárásában. A jelenlegi infor­mációk szerint mintegy 77 ezer milliárd jenről (550 milliárd dollár) van szó. A Nemzetközi Valutaalap­nak erőteljesebben kellett vol­na fellépni a japán reformok ügyében — ismerte el Stanley Fischer, az IMF első vezérigaz­gató-helyettese a Reutersnek. Hasonlóan nyilatkozott a Kí­nában tartózkodó Bill Clinton is, aki leszögezte: az ázsiai fel­lendülés attól függ, hogy Japán képes-e beindítani a növeke­dést. Clinton elismerően nyilat­kozott Kína szerepéről a válság­ban, s úgy vélekedett, Peking nagyon jól tette, hogy nem ér­tékelte le a jüant. A tőkeáramlások ellenőrzését sürgette Joseph Stiglitz, a Vi­lágbank vezető közgazdásza egy San Salvador-i konferencián. Mint mondta, a kis nyitott gazdaságok a legjobb gazdasági irányítás mellett is ki vannak téve a tőkeáramlások ingadozásá­nak. A tőkeáramlások ingadozása elleni hagyományos módsze­rek, mint például a kamatlábak változtatása, ugyanakkor nega­tív következményekkel is járhatnak — fejtette ki Stiglitz. A Reuters szerint Stiglitz nézetei ellentétesek a Nemzetközi Valu­taalap álláspontjával, mely a tőkeáramlások teljes liberalizálá­sára sürgeti az országokat. CEFTA: miniszteri ülés Prágában Vita a piacvédelemről Várhatóan jövő év január elsejével válik Bulgária a Közép-európai Szabadkereskedelmi T­ár­­sulás (CEFTA) teljes jogú tagjává. Felvétele az egyik kérdése lesz a hét második felében Prá­gában tartandó miniszteri értekezletnek, amelyen egy másik fontos témakör a piacvédelmi intézkedések megvitatása. Ezek sorában kerül terítékre a lengyel agrárvámemelés, a búzá­ra kivetett szlovén lefölözés, továbbá a tervezett magyar acélipari piacvédelmi lépés is. N. VADÁSZ ZSUZSA A lengyel és a szlovén védintézkedésekkel szemben Magyarország teljes mértékben betartotta a piacvédelmi eljárás szabályait, azaz előzetesen ér­tesítette a partner országokat, akiknek konzultációt ajánlott fel a témában — mutatott rá Balás Péter, az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes állam­titkára. A piacvédelmi eljárá­sok egyébként egyik fő téma­köre lesz a csütörtök-pénte­ken Prágában megrendezen­dő CEFTA-miniszteri értekez­letnek. A tanácskozás egy másik na­pirendi pontja a CEFTA ötéves tevékenységének vizsgálata. Az elmúlt öt évben a CEFTA kereskedelme dinamikusabban bővült, mint általában a magyar külkereskedelem—mutatott rá Balás. A CEFTA döntően jól működik, habár eseti, szekto­­rális vagy általános védelmi in­tézkedéseket hoznak az egyes országok. Ám ezek egy­ike sem volt eddig olyan, amely veszé­lyeztette volna a CEFTA műkö­dését— tette hozzá. A miniszteri értekezleten (amelyen belpolitikai okok mi­att magyar és lengyel részről miniszterhelyettesi, illetve he­lyettes államtitkári szinten vesznek részt) szó lesz a szer­vezet bővítéséről is. Ennek megfelelően döntés születhet Bulgária felvételéről. Az ehhez szükséges közös, illetve kétol­dalú megállapodások már elké­szültek. Ugyanakkor nálunk meg kell várni a kormány hiva­talba lépését ahhoz, hogy Ma­gyarország is alá tudja írni a fel­­vételi dokumentumokat. Eze­ket még a tagállamok parla­mentjeinek ratifikálniuk kell, így várhatóan jövő év január elsejétől válik Bulgária a CEFTA tagjává. Egy további ország—Litvánia—folyamo­dott még tagságért. Forrás: IKIM Magyar export a CEFTA-ba (1997) , VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Az euro stabilitása a cél (Folytatás az 1. oldalról) Az MNB szakértői konzulta­tív kapcsolatot tartott fenn az ECB előfutárával, az Európai Monetáris Intézettel (EMI), és ezt fenn kívánja tartani az utód­­szervezettel is. A magyar jegy­banknak volt ugyan egy frank­furti irodája, de ez jelenleg fel­számolás alatt van (az egyetlen külföldi MNB-képviselet így a tokiói lesz). Az egységes uniós monetáris politikáért felelős ECB vezetője a nyitóünnepség előtt egy inter­júban arra utalt, hogy az aggre­gát pénzkínálat mutatószáma “fontos szerepet játszik majd” a monetáris politika formálá­sában. Azt nem árulta el azon­ban, hogy ez alatt milyen szé­les értelemben vett pénz­mennyiségre gondol, és azt sem, hogy ez lesz-e az ECB leg­főbb politikaformáló eszköze. Annyit azért elmondott, hogy az ECB egyik legelső célki­tűzése saját tevékenységének világossá és átláthatóvá for­málása a nagyközönség szá­mára is. Egyelőre azt sem tudni, hogy az ECB bevezeti-e a kötelező tartalék intézményét. A bank sok szempontból a B­undesbank mintájára épül fel, de a néme­teken kívül a többi tagállam nagy része ellenzi a kötelező tartalékráta bevezetését—em­lékeztet a Reuters. Az EU kereskedelmi és fogyasztóvédelmi szervezetei kedden megállapodást írtak alá arról, hogy az euroérmék és -bankje­gyek bevezetéséig az árakat lehetőség szerint kétféleképpen, euróban és nemzeti valutában tüntetik fel. Az euro jövő január­tól tizenegy európai uniós tagállam közös pénze lesz, de fizikai valójában csupán 2002 júliusában jelenik meg. Az átmeneti időszakban a nemzeti valuták szolgálnak fizetőeszközként kész­pénzfizetéskor. A keddi megállapodás nem kötelező érvényű, és ez a kereske­dők győzelmét jelenti a fogyasztóvédők fölött — értékeli a döntést az MTI. Az Európai Unió Bizottsága azonban külön jelzést alkalmaztat azokra a kereskedőkre, akik bevezetik a vásárlóbarát kettős árazást. 1998. JÚLIUS 1. Cseh drágulási hullám Javította a cseh belső állam­­adósság szolgálatának osz­tályzatát a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet. Milos Zeman, a kormányala­kítással megbízott szociálde­mokrata vezető és Václav Klaus, az ODS elnöke először állt úgy föl a tárgyalóasztal­tól, hogy közösen keresik a kormányalakítás módját. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az APA osztrák hírügynök­ségnek a prágai rádiót idéző je­lentése szerint Zeman és Klaus egyaránt kijelentette: ideje len­ne elfogadni a választások ered­ményét. A nagykoalíció elől eddig mereven elzárkózó Klaus ezúttal először nem zárta ki a 74 mandátumos CSSD támogatá­sát. Az egyelőre nem világos, hogy valóban nagykoalícióról vagy a kisebbségi CSSD-kor­­mány külső ODS-támogatásá­­ról van-e szó. Az ODS-nek 63 mandátuma van. A S&P javította a korona­adósság minősítését, változat­lanul hagyta viszont a külföl­di devizanemben fennálló adósság osztályzatát, amely a hosszú lejáratú kötelezettségek esetében továbbra is­­. A kor­mány kedvezőtlen piaci körül­mények között is helyes mak­rogazdasági politikát folyta­tott, idejében hagytad a rögzí­tett árfolyamot, javítani tudta az adóbehajtást és a hazai pénz­ügyi rendszer ellenőrzését — írják. Csehországban mától újra drasztikusan emelkedik a köz­szolgáltatások ára, ami húzóha­tást fejt ki a termékekére is. A villanyáram 24, a gáz 27 száza­lékkal drágul, a lakbérek — te­lepüléstípustól függően — 10—41 százalékkal mennek följebb. Utóbbiak egy éven be­lül egyszer már megduplázód­tak — emlékeztet a bécsi Der Standard. A most kialakuló árak még mindig csak a felét képviselik a költségarányos dí­jaknak. A drágulási hullám következ­tében a fordulat óta most elő­ször csökken a csehek reáljöve­delme. A munkanélküliségi ráta kitartóan kúszik a hat szá­zalék felé, az év eleje óta kisebb lett a munkanélküli-segély. A szakszervezeti szövetség ősz­re sztrájkok sorozatát helyezte kilátásba.

Next