Világgazdaság, 1998. augusztus (30. évfolyam, 148/7408-166/7426. szám)

1998-08-03 / 148. (7408.) szám

RÖVIDEN Bulgária 800 milliót kap Összesen 800 millió dollárt kap Bulgária a Nemzetközi Valu­taalaptól azon hároméves hitelprogram részeként, melynek aláírását még a múlt héten bejelentették. Az IMF ígéretet tett arra, hogy segít körülbelül ugyanekkora összeget szerezni egyéb nemzetközi hitelezőktől is. Az 1,6 milliárd dolláros végösszeg nagyjából megegyezik Szófia következő három évben esedékes adósságtörlesztési kötelezettségeivel. (Reuters) Vagyonadót sürget az SPD A társadalmi igazságosság nevében a vagyonadó újbóli beve­zetését szorgalmazta tegnap a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnöke. Renate Schmidt rámutatott: a vagyonadó eltör­lése nyomán egyedül Bajorországban 967 millió márkával csökkentek tavaly az adóbevételek. (MTI) Varsóban nem tartanak a nagyobb deficittől A kormány döntése, hogy 2 milliárd zlotyval növeli a tervezett jövő évi költségvetési hiányt, nem lesz negatív hatással az 1999-es makrogazdasági mutatókra, mivel ezzel egyidejűleg az államadósság mintegy egymilliárd zlotyval csökken — közölte a hét végén Jaroslaw Baue lengyel pénzügyminiszter­helyettes. A kormány tervei szerint 1999-ben a GDP 6,1 száza­lékkal nő, az év végi infláció 8,1 százalékos lesz az előző év végéhez hasonlítva. (Reuters) Tokió viszi el a legtöbbet (Folytatás az 1■ oldalról) A felmérés egy évi 650 ezer dolláros jövedelmű legfelső ve­zetőt vesz alapul, akinek bevé­tele részben a fizetéséből, rész­ben a befektetéseiből szárma­zik. Az általa rendszeresen be­szerzett termékekből és szol­gáltatásokból álló­­115 tételt tartalmazó—fogyasztói kosár összeállításánál abból indultak ki, hogy vásárlási szokásai iga­zodnak bizonyos sémákhoz. A kosár nem tartalmazza a lakha­tási és az oktatási kiadásokat. A számítások elvégzése során a szerzők nem százalékos össze­hasonlításra, hanem a költsé­gek, a terhek és a megmaradó jövedelmek abszolút értékben való megadására törekedtek. A szóban forgó fogyasztói kosár “megtöltése” Moszkvá­ban például 120 százalékkal kerül többe, mint az Egyesült Államokban. A változásokra utalva a szerzők kiemelik, hogy a délkelet-ázsiai válság és az ottani valuták leértékelődése nyomán Szöulban és Kuala Lumpurban erőteljesen estek a létfenntartási költségek, akár New Yorkkal, akár Seattle-lel összehasonlítva. A szerzők külön foglalkoztak a lakhatási költségekkel, ame­lyek kiszámításánál csúcsszín­vonalú lakókörnyezetben lévő, három hálószobás, bútorozott lakást vettek alapul. Ebben a ka­tegóriában Moszkvában egy csúcsmenedzser számára meg­felelő lakás havi bérleti díja el­­éri a 10 ezer dollárt,ami az utób­bi öt év során 122 százalékos emelkedést jelent. A legolcsóbb városban, Berlinben ugyaneb­ben az időben 21 százalékkal csökkentek a lakásbérleti díjak, és ma átlagosan 1445 dolláron állnak a vizsgált minőségi ka­tegóriában. Ebben a költség­osztályban a csúcstartó kétség­kívül Hongkong, ahol az emlí­tett méretű menedzserlakás havi bérleti díja meghaladja a 20 ezer dollárt. A Forbes elemzői végül azt számították ki, mennyi marad az évi 650 ezer dolláros jöve­delemből, ha levonják az adót, majd ezután a fogyasztói kosa­rat és a lakhatási kiadásokat. Ezzel kapcsolatban érdekes összefüggésre bukkantak Moszkva és Tokió viszonyá­ban. Moszkvában kevesebb megy el adókra és közterhekre, mint a japán fővárosban, ahol viszont a lakáson kívüli létfenn-Mennyi marad a menedzser zsebében? (évi 650 000 dollár jövedelemből) tartási költségek rúgnak horri­bilis összegre. Ennek megfele­lően egy Tokióba kiküldött ve­zető menedzsernek csak alig több mint 32 ezer dollárja ma­rad meg az év végére, szemben a Moszkvában félretehető kö­zel 1­­0 ezer és a New Yorkban megtakarítható 252 ezer dollár­ral. Habár Dubaiban a megél­hetés — a lakhatás nélkül — közel 30 százalékkal drágább, mint New Yorkban, az adózás hiánya miatt ott lehet a legtöb­bet, 465 ezer dollárt félretenni. a Adózás után ■ Adó és megélhetési kiadások levonásával tOKlO Brüsszel Moszkva Párizs Zürich AmszterdamMNü Forrás: Forbes Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER«* OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, B. Varga Judit, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Ballai József, Bányai Gyula, Binder István, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nagy Ildikó, Nógrádi Tóth Erzsébet, Rozgonyi Zoltán, Török Tünde ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Szalay Hanna ♦ TÁRSADALOM: K­lisz L. László (rovatvezető), Mucsányi Marianna (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskés Ágnes, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Tompa Imre ♦ TŐZSDE: Nyomárkay Kázmér (rovatvezető), Lovas András, Majoros György (rovatszerkesztők), Daróczi Dávid, Halaska Gábor, B. Sebestyén Stella ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára ♦ MENEDZSERKALAUZ: Weisz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Dombi Margit (Debrecen), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: EFGÉ Kft ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: 1016 Budapest I. Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp . Pf. 331 Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE Budapest I., Naphegy tér 8. Telefax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlap­­kézbesítőknél. Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális­ rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:// www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. VILÁGGAZDASÁG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Kucsma elnök rendeletileg módosítja a költségvetést Kijev megállapodott az IMF-fel Több mint kétmilliárd dolláros hitel engedélyezését ajánlja majd az igazgatótanácsnak az IMF Kijevbe látogató küldöttsége, amely elégedett az ukrán hatóságok stabilizáló és struktúraátalakító programjával. A pénzt a jegybank devizatartalékának feltöltésére hasz­nálnák. Puhatolódzó tárgyalások után előzetes megállapodásra jutott az IMF küldöttsége az ukrán hatóságokkal az ország stabilizálási és gazdaság­átalakító programjáról, ami le­hetővé teszi, hogy a végrehaj­táshoz hitelt nyújtsanak a Nem­zetközi Valutaalap “keretbőví­tő” (Extended Fund Facility) programja szerint—jelentette ki Mohammed Sadman-Valavi, az ukrán fővárosban tárgyaló IMF-küldöttség vezetője. Ezért javasolják majd Washington­ban, hogy a valutaalap nyújtson 2,2 milliárd dolláros hitelt Uk­rajnának. Az IMF több követelményt támasztott, amelyet a három­éves hitelhez a volt szovjet tag­államnak teljesítenie kell. A küldöttség utazásának épp az volt a célja, hogy megállapítsa, mennyire tesz eleget Ukrajna a vállalt kötelezettségeknek. Szerhij Tihipko miniszterelnök­helyettes nyilatkozata szerint a küldöttség pozitívan értékelte az ukrán illetékesek munkáját, és megértette az ország problé­máit. A küldöttség vezetője el­mondta még a sajtóértekezle­ten, hogy a tanács várhatóan augusztus 24-i ülésén dönt. Ukrajna eredetileg 2,5 milliárd dollárban reménykedett. A hi­tel létkérdés az 50 millió lako­sú országnak, mert külföldi tar­tozása 18 milliárd dollár, ebből 450 millió augusztusban esedé­kes. A hrivnya árfolyama az utóbbi hónapokban, nyomás alatt volt, mert a külföldi befek­tetők kivonultak a piacról, és az ország krónikus pénzhiányban szenved. Tavaly az IMF meg­tagadta a hasonló kölcsön kiuta­lását, mert Ukrajna gazdasági reformja elakadt, és tavasszal felfüggesztette az ország segé­lyezését—jelenti az AP—DJ. A kormány május óta tucat­nyi gazdasági intézkedést hatá­rozott el, hogy eleget tegyen az IMF elvárásának. Ezek közé tartozott az új költségvetés ter­vezete, amely kisebb—a GDP 2,3 százalékát kitevő—defici­tet tartalmazott. A parlament azonban nem döntött róla, és nyári szünetre vonult vissza, ezért a kormány napokon belül Kucsma elnök elé terjeszti azt, hogy rendeleti úton léptesse életbe. Az ITAR-TASZSZ idé­zi Viktor Juscsenkót, a jegy­bank elnökét: három hétig tud­nák tartani a hrivnya 1,95-2,25/ dolláros árfolyamát az IMF hi­tele nélkül. A valutaalap ked­vező döntésének hiányában nehezebb volna kölcsönhöz jut­­ni a kül- és belföldi pénzpia­cokon is. A megállapodást azt tette le­hetővé a BBC szerint, hogy Olakszander Tkacsenko, a par­lament elnöke közölte a bizott­sággal, hogy a parlament költ­ségvetési bizottsága levelet írt, amelyet ő szignált, így ukrán jog szerint a kormány és az el­nök módosíthatja a költségve­tést, amelynek már csak árnya­latairól folyt vita. A valutaalap egyelőre elégedett a fejleményekkel Moszkva újabb részletre vár Az orosz kormány júliusban növelte adóbevételeit, javította a kiadások ellenőrzését, s ha az irányzat augusztusban is erősödik, akkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptember végi ülésén minden bizonnyal megszavazza az óriás hitel második részének folyósítását — közöl­te Stanley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese, aki a hét végén Moszkvában tárgyalt. Fischert Anatolij Csubajsz elnöki különmegbízott arról tájékoztatta, hogy “a pénz­piacokon továbbra is bonyolult a helyzet, de a fő veszély elmúlt, és minden ok megvan annak feltételezésére, hogy a kormány teljesíti vállalásait”. "Haladást értünk el a leértékelés és a fize­tésképtelenség rémét felidéző pénzügyi válság kezelésében.” Szergej Dubinyin jegybankel­nök is megerősítette Fischer előtt, hogy nem lesz szükség a rubel leértékelésére. A Reuters emlékeztet rá, hogy Oroszországnak az IMF 22,6 milliárd dolláros hitelke­retet szervezett meg az idei és a jövő évre a saját, valamint más nemzetközi hitelezők és japán bankok eszközeiből. Az adós­ságcsapdában vergődő orosz kormány az első, 4,8 milliárd dolláros részletet július 20-án hívhatta le; az idei második rész 4,3 milliárdos, a harmadik 2,1 milliárdos lesz, ennek sorsáról novemberben döntenek. Vagy­is az IMF rövid pórázon tartja Oroszországot a “csak semmi önelégültség” jelszó jegyében. Fischer moszkvai tárgyalásai egybeestek a Kirijenko-csomag életbelépésével. Borisz Jelcin elnök pénteken írta alá a cso­mag “lelkének” számító új adó­kódexet és azokat a rendelete­ket, amelyek lehetővé teszik a kaszinók és a szerencsejátékok megadóztatását, illetve a hozzáadottérték-adó emelését. Az áfatípusú rendszerben a 15 százalékos fe­lső kulcsot 20 szá­zalékra emelték, a kedvezmé­nyesnek mondott kulcs mérté­két 10-ről 15 százalékra változ­tatták, az idetartozó árucikkek körét jelentősen szűkítették. A 40 százalékban állami tulajdonú Gazprom, a világ legna­gyobb gázipari vállalata szintén Fischer látogatása idején jelen­tette be, hogy eleget tett az állammal szemben fennálló júliusi adókötelezettségének. A korábbi megállapodás szerint az óriás júliustól havonta 3,1 milliárd rubelt fizet be. Nem teljesült viszont az alku másik oldala, amely szerint a kormány megtéríti a­ cégnek az állami vállalatok mintegy 600 millió rubeles gáz­számláit. A Gazprom mindenesetre mentesült az ellene kilátás­ba helyezett szankcióktól. Kirijenko kormányfő bejelentette, hogy a cég rövidesen privatizálandó öt százalékából külföldiek is részesedhetnek. Állandó adócsökkentést tervez az új japán kormányfő Obucsi gyorsaságot ígér Merészséget és gyorsaságot ígért első sajtóértekezletén Obucsi Keizo, az új japán miniszter­­elnök. Úgy vélte, két éven belül magához tér és föllendül a gazdaság. Megerősítette, hogy jö­vőre 6 ezer milliárd jen értékű állandó adócsökkentés lesz, amelyet kötvénykibocsátásból fedeznek. Obucsi elmondta, hogy a nemzetközi szabványhoz iga­zítják az egész adórendszert. Újra megígérte a 10billió jenes költségvetési élénkítő progra­mot is, és az adminisztratív re­form gyorsítását is hangsúlyoz­ta. Megismételte, hogy kitűnő döntés­ volt tőle Mijazava Kiicsi kinevezése pénzügyminiszter­ré, mert Mijazava már korábban vezető szerepet vállalt a bank­szanálási terv kidolgozásában. Mijazava maga első sajtóér­tekezletén ártott a jennek: a ja­­pán valuta gyorsan zuhant, mi­után az új pénzügyminiszter ki­jelentette, hogy a tőzsde és a devizapiac alapjában a piaci erők játéktere. A jen azért is esett, mert a pénteken nyilvá­nosságra hozott 4,3 százalékos júniusi munkanélküliségi adat rekordnak számít a szigetor­szágban. Közben a Thomson BankWatch újabb két japán bank, a Bank of Tokyo-Mitsu­­bishi és az Industrial Bank of Japan hitelbesorolásának leér­tékelésével köszöntötte az új kormányt. Robert Rubin amerikai pénz­ügyminiszter és Madeleine Albright külügyminiszter szin­te parancsoló hangnemű felszó­lításokkal üdvözölte az új japán kormányt. Rubin Washington­ból, Albright Sydneyből üzen­te, hogy a japán vezetésnek nemcsak hazai, hanem erős nemzetközi felelőssége is a gaz­daság élénkítése, mégpedig sa­ját erőből. Az amerikai jegybank szere­pét betöltő Fed nyilvánosság­ra hozta, hogy június közepén 833 millió dollár eladásával tá­mogatta a jent. A dollár akkor több mintó jennel, 136,51 jen­re csökkent, persze a japán köz­ponti bank beavatkozásának együttes hatására is. Ez előtt a Fed utoljára 1995 augusztusá­ban avatkozott be a jen védel­mében. 1998. AUGUSZTUS 3. TERRE: ingatlanpiaci fejlesztés régiónkban A TERRE Initiative Ltd. nevű londoni székhelyű társaság jól működő ingatlanpiacot kíván létrehozni a volt szocialista országokban — tudta meg a Világgazdaság Chris Bennett vezérigazgatótól. A nonprofit szervezet indulásánál többek között az ENSZ európai­ gaz­­dasági bizottsága és az EBRD is bábáskodott. MUNKATÁRSUNKTÓL A TERRE projektjei kereté­ben megszervezi a piaci szerep­lők, nemzetközi pénzintézetek, fejlesztési bankok és az érintett kormányok, hatóságok együtt­működését, felkutatja az ingat­lanfejlesztési igényeket és lehe­tőségeket, a finanszírozás mód­jait, és mindezt tapasztalatát­adással kapcsolja össze. Bennett szervező-tanácsadó testületként jellemezte a meg­alakult szervezetet, amely sajá­tos “katalizátorszerepet” kíván játszani a kelet-közép-európai térség, továbbá a szovjet utód­államok ingatlanpiacának fej­lesztésében. A most megalakult szervezet első tervei között egy litvániai projekt útnak indítása szerepel, ezenfelül orosz, lengyel, kazah és moldovai részről is komoly érdeklődés tapasztalható. Ma­gyarországon is rövidesen megjelenik a TERRE — véli Bennett, aki az elmúlt évek so­rán többek között éppen a ma­gyarországi ingatlanpiacon szerzett tapasztalatok birtoká­ban határozta el a szervezet lét­rehozását. Szerinte ezekben az országokban azért nem műkö­dik megfelelően az ingatlan­­szektor, mivel hiányoznak a szükséges pénzügyi konstruk­ciók, törvényi keretek. A projektek — melyek az üz­leti, illetve lakáscélú ingatlanok forgalmának piacosítását egy­aránt célul tűzhetik — finanszí­rozása az üzleti szereplőkre, az EBRD-re és más nemzetközi intézményekre, továbbá az érintett kormányokra vár. A TERRE-nek nincs önálló költ­ségvetése. , T.G.

Next