Világgazdaság, 1998. október (30. évfolyam, 189/7449-209/7469. szám)
1998-10-08 / 194. (7454.) szám
1998. OKTÓBER 8. Különleges konstrukciót dolgozott ki az ÁÉB Bankgarancia orosz exportra Egy különleges elszámolási s egy barterkonstrukciót is kidolgozott az Általános Értékforgalmi Bank Rt. az Oroszországba irányuló magyar kivitel csökkenésének megállítására. A Gazdasági Minisztériumban megtudtuk: az elképzelések még nem jutottak abba a szakaszba, hogy konkrét fejleményekről számolhatnának be. Az érintett magyar vállalatok üdvözölnék az ÁÉB konstrukcióinak megvalósítását, bár úgy vélik: a puding próbája az evés. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Oroszországba irányuló magyar export drasztikus visszaesés megállítását célozva kétféle konstrukciót is kidolgozott az ÁÉB. Az elszámolási nehézségeket áthidalandó az anyacég, a Gazprom tulajdonában lévő Gazprom Bankon és Olimpijszkij Bankon keresztül lebonyolításra kerülő tervezett ügylettel garantálnák, hogy a magyar exportőr pénzéhez jut. A másik konstrukció gyakorlatilag egy barterügylet: már a jövő héten aláírhatják a Gazprom és a Mal Rt. között a megállapodást arról, hogy a jövő év végéig a magyar olajipari társaság a tervezetten felül 102,6 millió dollár értékű (1,5 milliárd köbméternyi) gázt vásárol az orosz mamutcégtől, amely ellentételezésként magyar élelmiszereket, gyógyszeripari termékeket importál saját munkatársainak az ellátására. Minderről Mihail Rahimkulov, az ÁÉB (és a Panrusgaz) vezetője számolt be tegnap Budapesten. Az ÁÉB elnök-vezérigazgatója már tárgyalt a konstrukciókról Chikán Attila gazdasági miniszterrel, továbbá a legnagyobb magyar exportőr cégek — köztük a Globus, a Medimpex, a Chinoin, az Egis, a Richter—képviselőivel. Balás Péter, a GM helyettes államtitkára lapunknak csak annyit mondott: egyelőre nincs olyan stádiumban az előkészítés, hogy érdemes volna beszámolni a tervekről. Temesfői István, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége konzervipari ad hoc bizottságának elnöke elmondta: a csomagterv három elemet tartalmaz. A Gazprom dolgozói részére vásárolna élelmiszert, illetve gyógyszert. Ez természetesen csak kisebb tételt tenne ki, ami a magyar cégek problémáit önmagában nem oldaná meg. Szó volt azonban arról is, hogy az orosz kormány állami garanciát adna a magyar élelmiszer- és gyógyszerexport ellentételezésére, s ennek fedezetét a gázszállítás jelentené. Magyarország évente 600-650 millió dollár értékű gázt importál Oroszországból, s ha létrejönne a konstrukció, ennek egy részét — évi 250 millió dollár értékben — élelmiszerrel és gyógyszerrel egyenlítenénk ki. A megállapodás három évre szólna, ami 750 millió dollár értékű áru exportját jelentené. Hasonlóképpen vélekedett Lovas László, a Medimpex vezérigazgatója is. Hozzátette, hogy cégük oroszországi exportja a töredékére esett vissza, s ha ez a konstrukció működőképes lenne, újra megindulhatnának a szállítások. Az orosz krízis miatt nehéz helyzetbe került Richter Rt. — mint ismeretes — kénytelen volt több mint száz dolgozóját kényszerszabadságra küldeni. Kovács László kereskedelmi vezérigazgató-helyettes úgy fogalmazott: a Richter örömmel venné, ha az üzlet létrejönne, de a puding próbája az evés, s kérdés, hogy a tervből mi valósul majd meg. A Chinoin kommunikációs igazgatója, Orosz Jenő megjegyezte: a cég vezetése vizsgálja az ajánlatot, s azt követően hoznak majd döntést. Mihail Rahimkulov szerint nem tipikus barterügyletről van szó, mivel nagyon nagy követelményeket támasztanak az ellentételezésként kiszállítandó magyar áruk iránt. Ennél némileg bonyolultabb az ugyancsak az ÁÉB-en keresztül bonyolítandó másik konstrukció, amelynek a Gazprom kezességvállalása is része. Az orosz importőr átvilágítása után az energetikai cég egyik (Gazprom vagy Olimpijszkij) bankjában nyit számlát, amelyre elhelyezi az import ellenértékét. A pénzt az oroszországi pénzintézet az ÁÉB-nél lévő levelezési számlájára utalja, a magyarországi bank pedig bankgaranciát ad az exportőr számára, aki így már biztonságosan tud szállítani Oroszországba. Az ÁÉB egyébként kész arra is, hogy e magyarországi cégek számára adott esetben termelési hitelt nyújtson — az elszámolás mellett. Persze az ÁÉB nem jótékonysági intézmény, azaz maga is az üzletet keresi — hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. A konstrukciótól részint azt várják, hogy nő bevételük a bankgarancia utáni befizetésekből, részint emelkedik a forgalmuk (a magyar exportőrnek ugyanis náluk kell számlát vezetnie). Temesfői István szerint az élelmiszer-ipari cégek örömmel vennék ezt a megoldást, s jó lenne, ha a kormány gyors döntést hozna, hiszen rossz időjárás esetén a szállítási költségek megduplázódnának. A vállalatoknak nem jelentene problémát, hogy az orosz exportot érintő számláikat az ÁÉB-nél vezessék. Kovács László szerint az esetleges számlavezetésről cége pénzügyi vezetésének kell dönteni. H.É.—N.V.Zs. Mehetnek az Ikarusok Elindulhat a Székesfehérváron veszteglő Ikarus buszok első szállítmánya Oroszországba, mert a cég megkapta a várt garanciát a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Rt.-től a lekötött mennyiség egy részének exportjára. A garanciáról a Mehib szerdai igazgatósági ülésén született kedvező döntés. Információink szerint most 80 jármű kiviteléhez járultak hozzá, a további szállítások annak arányában folytatódhatnak, ahogy az orosz vevő fizet a már átadott buszokért. (VG) Csökkenhet a vetésterület (Folytatás az 1. oldalról) A kieső területek termését egy év alatt a legjobb fajták hozamával sem lehet pótolni — mondta Guba Mihály, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége gabonaválasztmányának vezetője, a kisújszállási Tisza II. Szövetkezet elnöke. A termésátlag egy év alatt legföljebb 5-6 százalékkal nőhet, ezzel szemben a terület csökkenése miatt legalább 15-20 százalékos visszaesés várható. Gondot okozhat az is, hogy a szaktárca 10 százalékos területcsökkentésre ösztönzi a termelőket — mondta Guba —, hiszen a jobb minőségű búzát döntően a nagyobb területen termelők takarítják be. A talajok előkészítettsége azt mutatja, hogy a megyében az idén nem vetnek el 76 ezer hektáron búzát, mint egy évvel korábban . Jó esetben is ennek csak a 75-80 százalékán kerül földbe a mag—mondta Torkos László, a Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője. Hasonló helyzetről számolt be tegnap Gombár Mihály, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hivatalvezető is. A vetőmagrendelések azt jelzik, hogy drasztikusan visszaeshet a fémzárolt búza használata—mondta Hullán Tibor, az Országos Vetőmag Terméktanács ügyvezető igazgatója. A gazdálkodók nem tudtak élni a kedvezményes vetőmagvásárlás lehetőségével, mert várniuk kellett a tárca rendeletére. Valószínűleg ez is oka annak, hogy az idén felhasznált összes búzavetőmagnak várhatóan csupán 14-15 százaléka lesz fémzárolt. Ha a vetésterület a durumbúzáéval együtt 1 millió hektár lesz, az összes vetőmagszükséglet 240-250 ezer tonna. Hullán Tibor elmondta, hogy a terméktanács legfrissebb adatai szerint a gazdálkodók eddig mindössze 20-22 ezer tonna fémzárolt vetőmagot rendeltek. A többit maguk termelte négyöt éves búzával pótolják. A jövő évi terméskilátások így eleve csökkennek. A vetőmagtermelők mindennek ellenére tegnapig 110 ezer tonna búzát fémzároltak. Az agrárvezetés korábban egyfajta belső “barterüzlet” lehetőségét ígérte a búzavetőknek. Ebből azonban későn lett rendelet. A jogszabály kimondja, hogy amennyiben a termelő a saját malmi, euro- vagy takarmánybúzájából tonnánként 18 ezer, 16 ezer, illetve 13 ezer forintos áron átad a Concordia Rt.-nek vagy más kijelölt cégnek, az ezektől kapott csereutalvány ellenében fémzárolt búzavetőmaghoz jut. Összesen 11-12 milliárd forintba kerülnek majd azok a stabilizációs intézkedések, amelyekről kedden állapodtak meg az agrártárca és a gabonatermelők képviselői. A garantált áras búzakvóták megváltásához 5,5-6 milliárd, a lejáró termelési hitelek megújításához 0,5 milliárd forintra lesz szükség 1998- ban. A kukoricakvóták megváltása döntően a jövő évi büdzsét terheli majd, várhatóan 4,5-5 milliárd forint mértékben. A hitelmegújításokra pedig mintegy egymilliárd forintot kell fordítania az FVM-nek 1999-ben. VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP A vállalkozók sürgetik a terhek mérséklését A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem támogatja a tartósan életképtelen vállalatok állami eszközökkel való életben tartását, ám érdekelt olyan jogi szabályozásban, amellyel a még működőképes cégek létfeltételei biztosíthatók. Ma közel negyvenféle jogcímen vonnak el a vállalkozóktól, ezek nyomon követése, befizetése szinte teljesíthetetlen — fejtette ki Tolnay Lajos, az MKIK elnöke egy tegnapi budapesti nemzetközi tanácskozáson. A közvetett adók lényegesen meghaladják az európai arányokat, magasak a társadalombiztosítási elvonások is. A vállalkozók azt várják a kormánytól, hogy egyszerűsítse a befizetések rendszerét, és mérsékelje a terheket. Az EU-csatlakozás elősegítése miatt is fontos, hogy a vállalkozói kör időben kapjon információt az őket érintő kérdésekről. Hogy a vállalkozók megfeleljenek az európai piac magasabb elvárásainak, elengedhetetlen, hogy a képzési és támogatási programokról időben tájékozódjanak. A fokozódó verseny, a külföldi tőke térhódítása kiélezheti az unióhoz való csatlakozás, a magyarországi gazdaság és a külföldi gazdálkodók közti ellentéteket. Ezek megelőzésére további figyelmet és forrásokat kell biztosítani a beszállítói programokra, a franchise-rendszerek terjesztésére, a kisvállalkozók technológiai fejlesztését szolgáló kormányzati programokra. E.E.A. Kétséges a világbanki hitel sorsa Bizottság vizsgálja a járulék-nyilvántartást Várhatóan e hónap végén egyeztet az Egészségügyi Minisztérium a Világbank képviselőivel az egészségügyre felvett kölcsön felhasználásáról. A parlament egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén a képviselők tényfeltáró albizottságot alakítottak az egészségbiztosító járulék-nyilvántartó rendszerének kivizsgálására. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) eddig több száz millió forintot költött a járulék-nyilvántartó rendszer fejlesztésére, ám a rendszer működésképtelen. Az okok kivizsgálására héttagú, tényfeltáró eseti albizottságot alakított tegnap a parlament egészségügyi és szociális bizottsága. A grémium az 1995-ben indított és 1998-ban használhatatlannak nyilvánított decentralizált járulék-folyószámla nyilvántartási rendszerével (deják projekttel) kapcsolatos személyi felelősséget vizsgálja—jelentették be a tegnapi ülésen. Az albizottság munkáját akkor kezdi meg, ha elkészül a számvevőszék decemberre ígért jelentése, és lezárul az OEP hasonló vizsgálata. A bizottsági ülésen Frajna Imre alelnök elmondta: a jövőben Jánosi Ferenc főigazgatóhelyettesként irányítja az OEP informatikai fejlesztéseit, így a korszerűsítésre felvett világbanki kölcsön felhasználását is. A testület megtárgyalta az ugyancsak világbanki forrásból elindított, regionális egészségügyi fejlesztési programot. Mint ismert, a projektet nemrégiben Gógl Árpád egészségügyi miniszter állította le, mert a fejlesztési elképzelések nem egyeztek a minisztériuméval. (A pályázat két nyertese egy szegedi és egy nyíregyházi központú konzorcium volt.) A miniszter korábban lapunknak elmondta: a világbanki kölcsönből kívánják kiépíteni a sürgősségi betegellátás rendszerét. Az ülésen részt vevő világbanki képviselő, Holló Imre leszögezte: a szerződés érvényben van, ám mindenfajta változtatáshoz — így az esetleges forrásátcsoportosításhoz is — módosítani kell az egészségügyi kölcsönszerződést. A Világbank szakértői október 17-én érkeznek Magyarországra. Tóth Mátyás István, az Egészségügyi Minisztérium világbanki programirodájának vezetője az ülésen kifejtette: végleges döntés nincs a program további sorsáról. Elhangzott: a minisztérium és a finanszírozó között kommunikációs problémák adódtak, s a tárca nem egyeztetett a Világbankkal. Orosz Éva, a modernizációs program volt témavezetője elmondta: az elmúlt egy év alatt országosan több mint 500 szakértő vett részt a projekt kidolgozásában, feleslegesen. M.R.M. § Országos hatáskörű költségvetési szerv _ Gazdasági Igazgatósága szakembereket keres " s)ín közgazdasági tervező-elemző és - szervező feladatok ellátására. Az állás betöltésének feltételei: • szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, • legalább 5 éves szakmai területen szerzett gyakorlat, • átfogó, korszerű ismeretek, • jó tárgyaló- és szervezőkészség, • büntetlen előélet, • magyar állampolgárság, • számítástechnikai ismeretek. Előny: • közigazgatási szakterületen szerzett szakmai gyakorlat, • angolnyelv-ismeret. A felvételhez mellékelni kell: • szakmai önéletrajzot, • iskolai végzettséget és a nyelvismeretet igazoló okirat másolatát. A jelentkezés beadásának határideje: megjelenést követő két héten belül. A jelentkezés beadásának helye: Hírközlési Főfelügyelet, Humánpolitikai Osztály 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. A jelentkezés elbírálásának határideje: A megjelenést követő egy hónap. Besorolás és bérezés: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, illetve megegyezés szerint. Hírközlési Felvilágosítást ad: , Humánpolitikai Osztályvezető Inter UCiveset (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25., tel.: 202-6597). 5