Világgazdaság, 1999. február (31. évfolyam, 21/7531-40/7550. szám)

1999-02-01 / 21. (7531.) szám

2­1 Történelmi mélyponton az infláció Eurolandben Soha nem látott mélységbe, éves szinten 0,8 százalékra süllyedt az infláció tavaly december és 1997 decembere között — tette közzé pénteken az EU statisztikai hivatala. Az Eurostat adatai szerint novemberben még 0,9, 1998 egészében pedig 1,1 száza­lékos volt a fogyasztói árak növekedési üteme az egységes valutát megteremtett 11 országban. Az EU egészében némileg magasabb, 1,0 százalékos december/decemberi, illetve 1,3 százalékos éves rátát regisztráltak. (Reuters) Tűzszünet a banánháborúban Saját győzelmeként ünnepli az Európai Unió az US­A-val hosszú ideje folytatott banánvita pénteki lezárását. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elnöke, Renato Ruggiero által körvona­lazott — s főbb vonalaiban mindkét fél által elfogadott — megegyezés szerint a WTO megvizsgálja, hogy az unió banán­­import-rendtartása megfelel-e a szervezet szabályainak. Az USA korábban úgy ítélte meg, hogy ilyen vizsgálatra nincs szükség, mivel a január 1-jével életbe lépett új rendtartás éppúgy ellentétes a WTO-s­zabályokkal, mint az 1997-ben már a szervezet által is elítélt régi. (Reuters) Derűlátóbb japán cégvezetők A japán vállalati vezetőknek immár csupán 9 százaléka gondol­ja, hogy a szigetország gazdasági helyzete a közeljövőben tovább romlik — derült ki az Asahi Shimbun című lapban közzétett legfrissebb felmérésből. Szeptemberben még 61,5 százalékos volt a pesszimisták aránya, míg 13,5 százalék azt jósolta, hogy a gazdasági helyzet stagnálása várható rövid távon. A változatlanságra számítók most sokkal többen van­nak, arányuk 57,5 százalékos. A tokiói kormány ugyanakkor megkezdte a gazdaság élénkítését célzó ingyenes vásárlási utalványok szétosztását a lakosság körében. Egyúttal közölték: tavaly 1953 óta a legmagasabb szintre, 4,1 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta. (Reuters, MTI) Ellentétes vélemények a szlovák csomagtervről Most a tetteken a sor Felemás visszhangot váltott ki a pozsonyi kormány stabilizá­ciós csomagja. Külföldi elemzők üdvözlik a tervezett intézke­déseket, és kritikai észrevételekkel ugyan, de a szlovák gazda­sági kamara is jó kiindulópontnak tartja a dokumentumot. A mezőgazdasági termelők szövetsége ezzel szemben a szektor el­lehetetlenülésétől tart, a piacok pedig egyelőre kivárnak. A szlovák kormány átfogó gazdasági és törvénykezési cso­magterve hozzájárulhat a be­fektetők bizalmának növekedé­séhez — fogalmaz a Credit Suisse First Boston pénteken nyilvánosságra hozott jelenté­se. A bank szakértői szerint a kitűzött határidők kielégítőek, a célok pedig ambiciózusak — írja a Dow Jones. Az elemzés emlékeztet: a tervezett refor­mok egy része a Meciar-kor­­mány privatizációs és politikai gyakorlata miatt megrendült külföldi bizalom visszanyeré­sére irányul. Peter Mih­ok, a szlovák keres­kedelmi és iparkamara (SOPK) elnöke szerint a 75 pontos cso­magterv megfelelő alapot kínál a felgyülemlett gondok orvos­lására—derül ki a Reuters ada­taiból. Miliol a közkiadások­nak a gazdaság teljesítőképes­ségéhez való igazítását, a ter­melési infrastruktúra és a pénz­­ügy­i szektor reformját és az eh­hez szükséges törvényi keretek megteremtését nevezte a leg­fontosabb feladatnak. A kama­rai elnök ugyanakkor figyel­meztet: a csomagterv kivitele­zését a szisztematikus megkö­zelítés hiánya mellett egy sor kockázati tényező — a világ­­gazdasági helyzet romlása, a korona esetleges gyengülése és az ezzel járó inflációs nyomás — is kérdésessé teszi. A mezőgazdasági termelők szakszervezete (OZPP) a cso­magterv kapcsán attól tart, hogy az energia, a víz, a szállítás és a szolgáltatások árának emelkedé­se tovább rontja az ágazat hely­zetét. Az érdekképviselet nem tartja elégségesnek a káros hatá­sok ellentételezését, és azt is sé­relmezi, hogy a kabinet az idei évre lényegesen megkurtította a mezőgazdasági szubvenciókat. A tervezett intézkedések csődbe juttatnák a mezőgazdasági vál­lalkozások nagyobb részét, és zavarokhoz vezetnének az or­szág élelmiszer-ellátásában — figyelmeztet az OZPP. A kritikai hangokhoz csatlako­zott a Nemzetközi Valutaalap (IMF)Pozsonyban tárgyalókül­döttsége is. A szakértők ugyan támogatják a gazdasági reform­­törekvéseket, az idei költségve­tés bevételi oldalát azonban túl­zottan optimistának tartják. Iván Miklós, a gazdaságért felelős mi­niszterelnök-helyettes ugyanak­kor hangsúlyozta: a stabilizá­ciós csomag jelenti az egyetlen esélyt a szlovák gazdaság számá­ra, hozzátéve, hogy a siker első­­sorban az egyes intézkedések megfelelő időzítésén fog múlni. Szemmel láthatólag a piacok is a konkrét lépésekre várnak, hi­szen egyelőre nem reagáltak a csomagterv bejelentésére. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az » O­B­S­E­R VE­R « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Folytatódik a tőkekiáramlás Brazíliából Semmi sem segít a reálon A brazil központi bank tovább emelte az egynapos bankközi kamatláb szintjét, ám a tőkeki­áramlás és a reál gyengülése folytatódott. Fernando Henrique Cardoso elnök a gazdasági helyzet megvitatása végett február 9-re összehívta az ellenzéki tartományi kormányzókat. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A bankközi kamatláb újabb, 150 bázispontnyi emelésével a hét elején még 32,5 százalékon álló ráta eléri a 37 százalékot, és elemzők szerint a monetáris kiigazítás egészen addig foly­tatódik majd, amíg el nem érik a 41 százalékra kitűzött plafont. A tőkekiáramlás megállítása érdekében a jegybank az elmúlt hét folyamán a külföldön tör­ténő hitelfelvétel feltételeit is több intézkedéssel könnyítette — írja a Dow Jones. Pénteken a nemzeti valuta gyengülése is folytatódott: az 1­945-ös előző napi zárás után 1,96 körül nyitott a reál, és — átlépve a bűvös 2 real/dolláros szintet — meg sem állt 2,18- ig, ami egy nap alatt 10, a vál­ság kezdete óta pedig 44 száza­lékos gyengülésnek felel meg. A pénteki zuhanás előtt, az el­múlt hét második felében egyébként viszonylagos nyu­galom honolt: a tőkekiáramlás üteme némileg lassult, ám még így is legalább kétszázmilliárd dollár hagyta el Brazíliát na­ponta. Elemzők ezt a jegybank intézkedései mellett azzal is magyarázták, hogy bejelentet­ték: az európai vevők előre hoz­zák a Telebras távközlési vál­lalatban tavaly vásárolt része­sedésükért esedékes 7 milliárd reál kifizetését. A kedvezőtlen tendenciák megfordulására egyelőre nem sok remény van. A Reuters sze­rint egyre több jel utal a brazil reálgazdaság betegeskedésére is: a munkanélküliség újabb és újabb rekordokat ér el, és álta­lános vélemény szerint az év végéig ezen a téren sem várha­tó javulás. A külföldi befektetők attól tartanak, hogy Brazília esetleg képtelen lesz visszafizetni 320 milliárd realra duzzadt belső adósságát. Egy esetleges tör­lesztési moratórium pedig vi­lágszerte pánikhoz vezetne a feltörekvő piacokon — figyel­meztetnek elemzők. Az aggo­dalmakat erősítette, hogy a Vi­lágbank a napokban két tarto­mány számára felfüggesztette a hitelek folyósítását, mivel azok bejelentették, hogy nem képesek törleszteni a központi kormányzattal szembeni adós­ságukat. O­c.n­o Nem pártoltak el a befektetők (Folytatás az 1. oldalról) Davosi találkozói közül a miniszter figyelemre méltónak nevezte azt is, amelynek kere­tében Karel van Mierttel, az EU Bizottság versenypolitikáért felelős főbiztosával Magyaror­szág EU-csatlakozásának idő­pontjáról cserélt eszmét. Chi­­kán felvetésére, miszerint túl­ságosan hosszú lenne az 5-8 éves várakozási idő Magyaror­szág számára, Van Miért úgy válaszolt: vélhetően nem lesz szükség ilyen hosszú időre. A főbiztos is elfogadta egyébként annak a tételnek az igazságát, mely szerint Ma­gyarországról már nem mint feltörekvő piacról, hanem mint konvergens gazdaságról kell inkább beszélni. Chikán Attila több olyan programon is részt vett, amelyen lehetősége nyílt (nagy)befektetőkkel találkoz­ni. E találkozókon világosan kiderült: a befektetők nem vál­tak óvatosabbá, nem ingott meg a bizalom, s továbbra is élénk érdeklődés nyilvánul meg a ma­­gyarországi invesztíciók iránt. A kedden véget érő csúcs csaknem kétezer prominens résztvevője a világgazdaság számos akut problémájáról is eszmét cserélt. Robert Rubin amerikai kereskedelmi minisz­ter például a Reuters szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy az úgynevezett pénzügyi vészjel­ző rendszerek (early warning Systems) alkalmazása helyett a jobb átláthatóság a kulcs a nagy pénzügyi válságok elkerülésé­hez. Al Gore alelnök pedig fel­szólította Japánt és az EU-t, hogy tevékenyebben segítse­nek a globális krízis következ­ményeinek enyhítésében. Jevgenyij Primakov orosz kormányfő Stanley Fischerrel, a Nemzetközi Valutaalap­­(IMF) alelnökével közösen el­költött munkareggelijét hasz­nálta fel arra, hogy a tavaly le­állított segélyprogram felújítá­sát kérje a szervezettől. Fischer azonban hangsúlyozta, hogy az orosz költségvetés tervezete erre nem ad megfelelő alapot. Az összejövetel egy­ik legna­gyobb érdeklődéssel várt témá­­jával — a brazil válsággal — kapcsolatban Fischer bejelen­tette, hogy változtatni kell a ta­valy ősszel Brazília és az IMF között aláírt 41,5 milliárd dol­láros hitelmegállapodás szá­mos pontján, mivel az a dél­amerikai ország valutájának rögzített árfolyamával számolt. EU-szintű stratégián gondolkoznak a szakszervezetek Az olcsóbb államokba mehet a tőke Lefelé menő bérspirált válthatnak ki az euró bevezetése utáni jobb összehasonlítási lehetősé­gek —hangoztatják az EU-ban tevékenykedő szakszervezetek, amelyek attól tartanak, hogy a nivellálódás a legkisebb élőmunkaköltségek szintjéhez közelebb következik be. Az egymás alá kínálás, illetve a gyártás helyének áttelepítése annál is egyszerűbb, mivel árfolyamkockázatok többé nem kényszerítenek maradásra, és a kamatszintek is várhatóan közelednek. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az összehasonlító elemzések máris elkezdődtek, ezekben ki­mutatták, hogy a német iparban egy átlagos munkaóra költségei 28,68 euróra rúgnak, a bérská­la másik végén lévő Portugá­liában viszont csak 7,51 euróra. Az élőmunkaköltségek mutató­­jának képzésénél beszámították a bérek után fizetett adókat, tb- és nyugdíjjárulékokat. A szakszervezetek aggodal­mairól beszámolva az Interna­tional Hérald Tribüne kieme­li, hogy a két ibériai ország nem is nagyon csinál titkot szándé­kaiból, és az alacsony bérkölt­ségre hivatkozva folytat kam­pányt vállalatok odatelepítésé­ért. Itt-ott ugyan még hivatkoz­nak a munkaerkölcsre és a kép­zési programok eredményeire, végső soron azonban beisme­rik, hogy a maastrichti szerző­dés garanciákat nyújt az inflá­ció torzításai ellen, ilyen körül­mények között pedig a cégeket el lehet csábítani. Aggodalomra mindenekelőtt a német, a belga és a holland szakszervezetek látnak okot. Félelmeiket Oskar Lafontaine német pénzügyminiszter is tük­rözte, aki gyógymódként a transznacionális bértárgyalá­sok rendszerének bevezetését ajánlotta. Ennek keretében a szakszervezetek nemcsak egy­mással tárgyalnak, hanem uni­ós szinten a munkaadókkal és a munkáltatókkal is. A jelenséggel ez idő tájt még nemigen tudnak mit kezdeni az európai politikusok. Szembe kell ugyanis nézniük azzal, hogy a foglalkoztatás csökken, noha a bérköltségszint süllye­dése a világpiacon teszi ver­senyképesebbé az unió egészét. A szakszervezetek az államha­tárokon túlnyúló bértarifa­egyeztetések nehézségeit lát­ják, a fémipariak azonban máris foglalkoznak bizonyos — uni­ós szintű — normák megfogal­mazásával. Reményeik szerint az autóipar és a hajógyártás lesz az első két ágazat, amelyben eredményekre vezethet az ál­lamközi együttműködés. A tényleges eredmények megje­lenéséig a szakszervezetek adó­­harmonizációt sürgetnek. Munkaerőköltségek az eurózónában (1998. euróban)__________ Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató Blasics György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fazekas Edina, Fehér István, Forián Szabó Gergely, György Renáta, Gyü­re József, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Rozgonyi Zoltán, Samu János, Török Tünde * KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkud­ György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor * PÉNZVILÁG B. Varga Judit (rovatszerkesztő), Binder István ♦ TÁRSADALOM Mucsányi Marianna (rovatvezető) Bundula István (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskeméti József, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Vas Gábor ♦TŐZSDE Daróczi Dávid (rovatvezető) Oszlay Péter (rovatszerkesztő), Halaska Gábor, Lovas Judit, Lukács Ádám, Majoros György, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor, Uhlmann Attila ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA Eszéki Erzsébet ♦ MENEDZSERKALAUZ: Welsz Györgyi (szerkesztő), Tompa Imre ♦ WIRTSCHAFTSZETTER Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze) Barzeviczy Zsolt (Délnyugat-Magyarország), Hajdú István (Északkelet-Magyarország) Lebocz Rudolf (Északnyugat-Magyarország) Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ TORDELÓSZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMITASTECHNIKA FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ 1016 Budapest­­„ Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331 Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapesti.. Naphegy tér 8 Tel./fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt . Előfizethető a hirlapkézbesítőknél. Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidékén a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési dr egy évre 39 600, fél évre 19 800, negyedévre 9900 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt -k ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Budapest: F . Lendvai lászlóné vezérigazgató Internet http://www.lang.hu/szikra nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. — —in i i ——^■ n in i . n .................... i ii ii i in i—■——.mi i ... i S.i—i A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ ra hivatkozva lehet ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek amelyeken felelősséget nem vállalunk 1999. FEBRUÁR 1. Német bértárgyalások Sztrájk a fémiparban Figyelmeztető sztrájkokat kezdeményezett Németor­szágban az IG Metall fémipa­ri szakszervezeti szövetség a meghirdetett 6,5 százalékos béremelési követelésének alá­támasztására. VG-ÖSSZEAIUTAS Az IG Metall illetékességi körébe tartozó fontos üzemek sorát érte el a jelenleg még csak figyelmeztetés gyanánt meg­hirdetett akció: a Reuters jelen­tése szerint tízezrek mentek haza pénteken korábban. Az érintett cégek között van a DaimlerChrysler, a BMW, a Ford németországi gyára, to­vábbá a MAN cég. A megmoz­dulásokat azért hirdették meg, mert régiók egész sorában sza­kadtak meg a bértárgyalások. A munkáltatókat tömörítő Ge­­samtmetall szövetség szerint máris súlyos károk álltak elő. A munkaadók rámutattak, hogy tartani kívánják magukat a kor­mány ajánlásához, amely 2,5 százalékos emelésről szól. A szakszervezetek szerint az aján­lat a tényleges termelékenység­növekedést sem tükrözi, nem is beszélve a hozzászámítandó, 1,5 százalékos inflációs pót­lékról. Pénteken Stuttgartban a né­met közalkalmazottak idei fize­tésemeléséről is elkezdődtek a tárgyalások. A közszolgálati és szállítási dolgozók szakszerve­zetének (ÖTV) elnöke, Herbert Mai átlagosan 5,5 százalékos emelést kért a 3,2 millió német közalkalmazottnak, mert — mint mondotta — a közületi szférát nem lehet kihagyni a jö­vedelmek általános fejleszté­séből. Tárgyaló partnere, Ottó Sch­ily munkaügyi miniszter azt mondta, hogy mindent részle­tesen meg kell beszélni, a gaz­daság általános állapotát, a költ­­ségvetés helyzetét, és ennek fé­nyében lehet majd látni a fize­tésemelés finanszírozásának módját.

Next