Világgazdaság, 1999. április (31. évfolyam, 63/7573-83/7593. szám)
1999-04-01 / 63. (7573.) szám
2 RÖVIDEN Újabb IMF-hitelrészlet Brazíliának A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyta a tavaly Brazíliával megkötött hitel második, 4,9 milliárd dolláros részletének folyósítását. Az első, 5,3 milliárdos részletet még decemberben, a hitelmegállapodást követően hagyták jóvá. A nemzetközi segélycsomag folyósításában részt vevő fejlett országoktól további hiteleket várnak. Pedro Maran brazil pénzügyminiszter arról tájékoztatott, hogy összesen 9 milliárd dollárra számítanak. A második IMF-hitelrészlet jóváhagyását eredetileg február végére tervezték, de a reál leértékelése miatt a brazil kormány és a nemzetközi pénzintézet kénytelen volt újratárgyalni a megállapodást. (Reuters) Jobb hitelminősítés Spanyolországnak A létező legjobb hitelkockázati osztályzat közvetlen közelébe sorolta Spanyolországot a Standard and Poor's amerikai hitelminősítő. A londoni közlemény szerint az ország új hosszú távú szuverén besorolása AA plusz az eddigi AA helyett. A most megadott osztályzat már csak egy szinttel marad el a legmagasabb, AAA fokozattól, amely a legfejlettebb nyugat-európai országokra érvényes az S&P skáláján. (MTI) Ismét nő a francia munkanélküliség Franciaországban februárban 0,3 százalékkal, 7900 fővel nőtt a munkát keresők száma az előző havihoz képest, így 2,9 millióan voltak állás nélkül. Éves szinten a munkanélküliségi ráta a januári 11,4-ről februárban 11,5 százalékra emelkedett. A megelőző másfél éven át a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutatott. (MTI) Közlekedési sztrájk Belgiumban Részleges sztrájkkal és tüntetéssel tiltakoztak a belga városi tömegközlekedés szolgáltatói a metróban, buszokon és villamosokon egyre romló közbiztonság ellen. Az országban a városi tömegközlekedés eszközeinek fele nem közlekedett, nagyjából ugyanez volt az arány Brüsszelben is. A tüntetésen 3- 4 ezer sofőr vett részt. (MTI) Útkeresés a FÁK-csúcstalálkozón Gazdasági megosztottság A tagállamok közötti növekvő gazdasági ellentétek jegyében veszi ma kezdetét Moszkvában a Független Államok Közösségének (FÁK) februárról elhalasztott csúcstalálkozója, amelyen az előzetes napirend szerint tető alá kellene hozni a közösség szabadkereskedelmi övezetét, s dönteni a végrehajtó titkár személyéről. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Borisz Jelcin orosz elnök februárban határozott úgy, hogy kezdeményezi Borisz Berezovszkij orosz—izraeli állampolgárságú médiamágnás és üzletember leváltását a FÁK végrehajtó titkári tisztségéből. Az Izvesztyija szerint viszont szinte Berezovszkij az egyetlen olyan magas rangú orosz politikus, aki személyesen érdekelt abban, hogy a FÁK gazdasági szervezetként működjön. Ő egyfajta FÁK Rt. létrehozását szorgalmazta, s a tisztségében eltöltött tíz hónap alatt a tagállamok összes elnökét sikerült meggyőznie arról, hogy létre kell hozni a szabadkereskedelmi övezetet. Ennek fontosságát Jelcin elnöki üzenetében is megerősítette. Az övezet kiindulópontja Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán már létező vámuniója lenne. Igaz, ez sajátos vámunió, mivel eleve lehetővé teszi importkorlátozások bevezetését, ha a nemzeti termelők érdeke úgy kívánja. A tavaly augusztusban kipattant orosz válság következtében jelentősen romlott a FÁK-országok fizetési mérlege Oroszországgal szemben. A rubel értékvesztése miatt az orosz áruk túl olcsók lettek, és kezdték kiszorítani a tagállamokból a helyi kínálatot. Ennek egyik következménye az lett, hogy Kazahsztán például 21 orosz árucsoportra importkorlátozást vezetett be, a vámunió más tagjai pedig egyoldalúan behozatali vámokat rendeltek el az orosz termékekre. Kazahsztán ugyanakkor a kirgiz termékekre is 200 százalékos vámot vezetett be. Oroszország külkereskedelmi összforgalma tavaly 105 milliárd dollár volt, ezen belül viszont a FÁK- és a balti államokra mindössze 20 milliárd jutott. Miközben a teljes külkereskedelem 17 százalékkal zsugorodott, az exszovjet térséggel folyó export-importban 15 százalékos volt a visszaesés úgy, hogy még mindig 5 milliárd dollár mérlegtöbbletet biztosított Moszkvának. Ma a kormányfők, holnap az elnökök találkozója reprezentálja a FÁK-csúcsértekezletet. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu VILÁGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP KÜLFÖLD Moszkva az IMF-megállapodást „ugródeszkaként” használná Maszljukov adósságelengedést remél Az orosz kormány szeretné, ha már május folyamán hozzájutna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hitelcsomagjának első részletéhez—jelentette be Jurij Maszljukov miniszterelnök-helyettes. A gazdaságpolitika első számú irányítója hozzátette: az elvi hitelmegállapodással a háta mögött Moszkva kezdeményezni fogja a szovjet időszakból megmaradt külső adósság háromnegyedének elengedését. immmár Oroszország a 103 milliárd dollárnyi szovjet államadósság 75 százalékának leírását kéri majd az állami és magánhitelezőktől — hangzott el Maszljukov sajtótájékoztatóján, amelyre egy nappal azután került sor, hogy Jevgenyij Primakov kormányfő és Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója elvi egyezségre jutott a nemzetközi hitelprogram felújításáról. A politikus aláhúzta: országa képes az orosz állam által felvett kölcsönök törlesztésére, ám a Szovjetuniótól örökölt terhekről ez csak részben mondható el. Megfigyelők szerint az adósság elengedése komoly vitákat válthat ki a nyugati államok között: míg az Egyesült Államok hajlik bizonyos engedményekre, a hitelek mintegy 60 százalékát biztosító Németország erre aligha lenne hajlandó — legalábbis nem a Maszljukov által említett mértékben. Szerdai nyilatkozatában az orosz politikus is elejtett egy megjegyzést arról, hogy kormánya “kész rugalmasságot tanúsítani” a leírás mértékét illetően, és lehetségesnek tartja, hogy az adósságelengedés végül is valamivel kevesebb lesz 75 százaléknál — írja a Financial Times. Maszljukov ugyanakkor aláhúzta: az IMF, a Világbank és a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub megérti, hogy Oroszország semmilyen körülmények között sem képes teljes mértékben törleszteni az egykori Szovjetunió tartozásait. Oroszország külföldi adósságszolgálata az idén eléri a 17,5 milliárd dollárt, a költségvetésben ugyanakkor mindössze 9,5 milliárdot irányoztak elő törlesztésre — emlékeztet a Dow Jones. Mint arról beszámoltunk (VG, 1999. március 31., 2. oldal), Borisz Jelcin elnök tízéves moratóriumot szeretne elérni. Maszljukov ugyanakkor ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő ennél is hosszabb türelmi időt tartana kívánatosnak. Maszljukov magáról az IMF- hitelcsomagról szólva kijelentette: a részletes gazdasági program április 20-ra készülhet el, majd ezután kerülhet a szervezet igazgatótanácsának asztalára. A dokumentum részleteinek kidolgozására az IMF szakértői tíz napon belül az orosz fővárosba érkeznek. A valutaalap jóindulatának megnyerése érdekében Moszkva 10 milliárd rubel pótlólagos bevételt teremt elő, a jövő évre halasztja a forgalmi adó kulcsának tervezett csökkentését, és öt új adónem bevezetését is javasolja majd — tette hozzá. A bankok portfoliója is javulna Cseh vállalati konszolidáció A cseh kormány a behajthatatlan követelések koncentrálásával és valódi tulajdonosok teremtésével szeretné szanálni a felemás privatizáció nyomán kialakult csődtömeget. A lépéstől azt is várják, hogy beinduljon a pezsgés a hosszabb ideje pangásba süllyedt gazdaságban. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az egymással rivalizáló két kormánytag közül Miroslav Grégr ipari és kereskedelmi miniszter álláspontját tette magáévá a prágai kabinet, és elrendelte egy új ipari szanálószervezet felállítását. A Revitalizacnía.s.nevű szervezet a már korábban faktorálási műveletek céljára létrehozott Konsolidacní Banka fiókintézményeként működik majd. A tervek szerint gyorsított ütemben ellátják a szükséges forrásokkal, amelyek fejében át tudja venni a javarészt a nagy ipari komplexumoknál felgyülemlett hatalmas adóssághegyeket. A Revitalizaent a gyakorlatban majd a bankok által folyósított hiteleket veszi át, majd ezeket az érintett iparvállalatokban meglévő tulajdonrészesedéssé alakítja. Ennek nyomán átszervezést hajt végre, és stratégiai befektetőket keres a teljes talpra állításukhoz. A lépés az iparvállalati átszervezésen kívül azzal a hatással is járna, hogy javulna a bankok portfoliója. A tervezett szanálásba várhatóan bevonják a Skoda nehézgépgyártó konszernt — amelynek csak a neve azonos az autógyárral, a CKD vasúti járműgyártót, a Tatra teherautó-gyárat, a ZPS szerszámgépgyárat, a Zetor mezőgazdasági gépgyárat és az Akachem vegyipari műveket. Grégr terve nyomán a szanálási műveleteket kiterjesztik a 250 főnél nagyobb foglalkoztatotti létszámmal működő és hatalmas adósságteher alatt nyögő összes nagyvállalatra, ami több tucat céget jelent. Ellenlábasa a kabinetben Pavel Mertlík gazdasági kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettes volt, aki csak a legnagyobb, legalább 2000 főt foglalkoztató — számszerűen mintegy 15 — nagyvállalatot vonta volna be az eljárásba. Mertlík a kötvénykibocsátással végrehajtandó feltőkésítést részesítette volna előnyben, amelynek menedzseléséhez rangos nyugati befektetési bankokat választottak volna ki. * c03 '53_ com_ Lekerült a napirendről a vámpótlék? Pozsony áfaemelést tervez A szlovák kormány gazdasági kabinetje azt javasolja, hogy 6-ról 10 százalékra emeljék a hozzáadottérték-adó alsó kulcsát. Ezzel eldőlni látszik az adóemelést, illetve az importvámpótlék kivetését támogató kormánytagok közötti vita, az “ellentábor” szószólójának számító Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter azonban nem vett részt az ülésen. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A pozsonyi kormány várhatóan két héten belül mondja ki a végső szót a Magyarországon áfaként közismert hozzáadottérték-adó emelésének kérdésében. “Világosan kiderült, hogy a gazdasági tárcák irányítói az adókulcs emelése mellett vannak” — idézi a Reuters a kabinetülésről beszámolva Iván Miklós miniszterelnök-helyettes tanácsadóját. Hozzátette: a Schmögnerovát képviselő Vladimír Podstransky pénzügyminiszter-helyettes nem tiltakozott az előterjesztés ellen, ám ez nem jelenti, hogy a Demokratikus Baloldal Pártját (SDL) képviselő miniszter asszony is elfogadná azt. Szlovákia számára az áfa kedvezményes kulcsának emelése a költségvetést fenyegető kockázatok kiiktatásának egyik útját jelenti. A néhány napja elfogadott büdzsé (VG, 1999. március 29., 2. oda) értelmében a deficit az idén a tavalyi több mint 5 százalékkal szemben nem haladhatja meg a GDP 2 százalékát. Az SDL nemrég kijelentette: nem hajlandó elfogadni az adóemelést. A baloldali párt ehelyett vámpótlék kivetését tartaná szükségesnek a behozatalra. Gazdasági elemzők szerint a hozzáadottérték-adó 4 százalékpontos emelése legfeljebb 2 százalékos fogyasztóiár-növekedést generálna. A szlovák szakszervezeti szövetség (KOZ) — az SDL-lel egyetértésben — ellenzi a lépést, és inkább az importvámpótlék bevezetését támogatja. Erre a nyugatinál gyengébb szlovák belső piac védelme érdekében is szükség volna — mondta egy tévévitában Peter Gajdos, a KOZ elnökhelyettese. Iván Miklós ugyanakkor azzal érvel, hogy a protekcionista intézkedések akadályoznák Szlovákia európai uniós csatlakozási folyamatát. A kormányzatnak piaci feltételeket kell teremtenie, amit legfeljebb kiegészíthetnek bizonyos korlátozott támogatási programok—húzta alá Miklós. Az OECD szakértői a hét elején szintén az adóemelés mellett, a vámpótlék kivetése ellen foglaltak állást. 1999. ÁPRILIS 1 Ausztria nem vonzó a kelet-európaiak számára A nyugati országok közül Ausztria a legkevésbé vonzó a kelet-európai polgárok között, nála már csak Törökország kapott rosszabb pontokat — ez derült ki a Fessel- GfK osztrák közvéleménykutató intézet felméréséből, amelyben 23 országról kérdezte meg hét kelet-európai ország lakóinak a véleményét. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A Die Pressében megjelent ismertetés szerint a magyarok, csehek, szlovákok, lengyelek, bolgárok, oroszok és románok számára a legvonzóbb ország az Amerikai Egyesült Államok: a megkérdezettek 42 százaléka tartja “nagyon vonzónak". 41 százalékkal Franciaország következik, 40 százalékot kapott Svájc, 37-et Olaszország, 33-at Japán. A megkérdezett 8 ezer személynek mindössze 25 százaléka nevezte meg nagyon vonzó országként Ausztriát. A többiekkel összehasonlítva még a magyarok vannak a legjobb véleménnyel az osztrákokról. Peter Ulram osztrák közvélemény-kutató szerint még mindig hat az Osztrák— Magyar Monarchia iránti nosztalgia. Ellenkező előjellel, de szintén történelmi okokra vezeti vissza a szakértő, hogy Csehországban és Szlovákiában némileg negatív érzelmekkel tekintenek Ausztriára. Általában államnak az a véleménye, hogy Ausztria igen csekély helyet foglal el a kelet-európaiak tudatában. A Die Presse kommentárja ezt másképp látja. A cikkíró szerint elgondolkoztató, hogy éppen a szomszédos országokban olyan rossz Ausztria megítélése. A lengyelek véleményén szerinte nem kell csodálkozni, felhívja a figyelmet arra, hogy hogyan bánnak a drasenhofeni határállomáson a beutazni akaró lengyelekkel. “Vagy bárki nézze meg, hogyan viselkednek a kedves osztrákok a határ közeli Magyarországon és Csehországban” — írja a Die Presse kommentátora. Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő Horváth László Bála Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató Forró Tamás Lapigazgató Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fazekas Edina, Fehér István, Forián Szabó Gergely, György Renáta, Gyüre József, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Rozgonyi Zoltán, Samu János, Török Tünde ♦ KÜLFÖLD Gaál Csaba (rovatvezető) Urkuti György (rovatszerkesztő) Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZVILÁG: B. Varga Judit (rovatszerkesztő), Binder István ♦ TÁRSADALOM Mucsányi Marianna (rovatvezető) Bundula István (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskeméti József, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Vas Gábor ♦ TŐZSDE Daróczi Dávid (rovatvezető), Oszlay Péter (rovatszerkesztő), Halaska Gábor, Lovas Judit, Lukács Ádám, Majoros György, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető) B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM Kovács András István ♦ KULTÚRA Eszéki Erzsébet ♦ MENEDZSERKALAUZ: Weisz Györgyi (szerkesztő) Tompa Imre ♦ WIRTSCHAFTSLETTER Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK Ballai József (Duna-Tisza köze) Berzeviczy Zsolt (Délnyugat-Magyarország) Hajdú István (Északkelet-Magyarország) Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA FEGA Informatika Kft ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest I. Naphegy tér 8 Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I. Naphegy tér 8. Tel ./fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hirlapkézbesítőknél: Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidékén a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20 47) ♦ Előfizetési díj egy évre 39 600 fél évre 19 800, negyedévre 9900 Ft ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt és a regionális rt.-k ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás Szikra Lapnyomda Rt., Budapest FC Lendvai Lászlóné vezérigazgató Internet: http://www.lang.hu/szikranyomda, e-mail: szikra@lang hu A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyeken felelősséget nem vállalunk.