Világgazdaság, 1999. szeptember (31. évfolyam, 169/7679-190/7700. szám)

1999-09-01 / 169. (7679.) szám

2 RÖVIDEN Berni jóváhagyás az EU-egyezményekhez A svájci parlament jóváhagyta az Európai Unióval június 21-én kötött hét szektorális megállapodást, amelyek többek között az alpesi teherforgalomról, valamint a svájci piac és az országha­tárok védelmének lazításáról szólnak. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a környezetvédők, a mezőgazdasági termelők vagy a politikai jobboldal megpróbálja népszavazási kezdeményezés­sel megakadályozni az egyezmények megvalósulását. Hogy ennek elejét vegyék, a szövetségi törvényhozás máris hozzálá­tott egy sor kompenzációs javaslat megvitatásához. (Reuters) Kedvező jelek a francia gazdaságban A francia ipari termelés értéke júniusban a várt 0,5-0,6-del szemben 0,8 százalékkal bővült — adta hírül a nemzeti statisz­tikai hivatal (Insee). Elemzők emiatt egyre inkább bíznak a francia gazdaság második félévi fellendülésében, amihez a belső keresleten túl külső tényezők — az euró gyengesége és a német gazdaság élénkülése — is hozzájárulhattak. Az Insee a tavalyi 3,3 után 2,2 százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre, ám több független elemző ennél 0,2-0,3 százalék­­ponttal magasabb GDP-bővülésre számít. (Dow Jones) Aggasztó a lengyel folyó fizetési mérleg A lengyel folyó fizetési mérleg júliusi hiánya várhatóan 1 milliárd dollár lesz — közölte Dariusz Rosati, a varsói jegy­bank pénzügy-politikai tanácsának tagja. A központi bank ma teszi közzé a hivatalos adatokat. Rosati szerint a folyó fizetési mérleg helyzete “nem tűnik jónak”. A hivatalos júniusi mérleg­adat 1,17 milliárd dollár havi hiányt mutatott. Rosati várakozá­sai alapján a teljes évi deficit a bruttó hazai termék 6-7 százaléka között lesz. (Dow Jones) Semleges a dán költségvetés A piacok kedvezően fogadták a dán kormány semleges gazda­sági hatással járó jövő évi költségvetési előterjesztését. A büdzsé — a megelőző három év hagyományát folytatva — egészséges, a bruttó hazai termék 0,6 százaléka körüli többletet tartalmaz, a gazdasági növekedés várható ütemét pedig az idei 1,6 után 1,3 százalékban határozza meg. (Reuters) Rekord-munkanélküliség Japánban Japánban júliusban 4,9 százalékos, változatlan rekordszinten maradt a munkanélküliség, az ipari termelés pedig újfent csök­kent, jelezve, hogy a fellendülés még várat magára. Szakértők szerint a fő adat csak azért nem érte el az 5 százalékot, mert a leépítő vállalatok részmunkaidős foglalkoztatással leplezik az elbocsátásokat. (MTI) A külföldi működőtőkében bízik Pozsony Szárnyal a korona A szlovák korona utóbbi hetekben tapasztalt erősödését rö­vid távú és elsősorban spekulációs indíttatású jelenségnek vélik az elemzők. Elképzelhetőnek tartják azonban, hogy a valuta hosszabb távon is megőrzi erejét a kedvező makrogazdasági folyamatok beindulásának köszönhetően. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap délelőtt a pénzpiaco­kon egy euróért már 43,80 ko­ronát adtak, vagyis a szlovák valuta minden különösebb ok nélkül átsiklott a lélektani ha­tárnak tartott 44-es átváltási ár­folyamon. Májusban, a mély­ponton egy euró még 48,30 ko­ronát ért — emlékeztet a Reuters. Az akkori gyengülést az elnökválasztás körüli herce­hurcának, valamint a kormány gazdaságpolitikája körüli bi­zonytalanságnak tulajdonítot­ták. Az árfolyamesést Vladimír Meciar akkori elnök veresége és a takarékossági csomag be­jelentése állította meg. A Reuters által megszólalta­tott szakértők egyetértenek ab­ban, hogy a korona mostani szárnyalása elsősorban a ked­vező kamatfeltételeket kihasz­náló spekulációs célú tőkebe­áramlásnak köszönhető. Elem­­zők még vitatkoznak azon, hogy Szlovákia a “forró” tőke célpontjává válhat-e, vagy sem, mindenesetre egészségesebb­nek tartják, ha a valuta erősö­dése a makrogazdasági folya­matok javulását tükrözi. Erre van is esély, miután az idei év első hét hónapjában gyors tem­póban csökkent a külkereske­delmi mérleg deficitje, amely júliusban 1,8 milliárd koroná­ra rúgott az egy évvel korábbi 6,5 milliárddal szemben. A szlovák kormány a tervezett bankprivatizációhoz, illetve az ehhez kapcsolódó külföldi tő­kebeáramláshoz is nagy remé­nyeket fűz. E tényezők együt­­tesen a jövő évi kurzust a 42,50 korona/eurós szinten stabilizál­hatják — véli egy pozsonyi ér­tékpapírcég elemzője. Addig azonban a korona átmenetileg gyengülhet, az év vége felé ár­folyama a 46,50—47 közötti sávban ingadozhat. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu ­ A vállalkozások ösztönzését ígéri a leendő EU-biztos Liikanen az amerikai példát követi Az új bizottsági tagok meghallgatásának sorozatában tegnap a finn Erkki Liikanen fejtette ki nézeteit a rábízandó vállalkozási és csúcstechnikai terület menedzselésével kapcsolatos elképzeléseiről. Előtte Franz Fischler osztrák és Loyola de Palacio spanyol politikust faggat­ták az Európai Parlament illetékes bizottságai. Ám Liikanen a brüsszeli bizott­ságban a vállalkozások, a táv­közlés és az információs társa­dalom kérdéseivel foglalkozna. Ebben a minőségében a tegna­pi meghallgatáson kijelentette, hogy a megbízás elnyerése ese­tén a technológián alapuló vál­lalkozási kultúra terjesztésén munkálkodna. A posztján “nö­vekedésorientált és munka­helyteremtő” politikai kurzust követne. A foglalkoztatás javításában több amerikai módszert is át­venne, amelynek köszönhető­en a tengerentúlon évtizedek óta nem tapasztalt alacsony szintre esett a munkanélküliség. Az egyik alkalmazandó mód­szer szerint növelné a kockázati tőke hajlandóságát az induló kisvállalkozásokba való befek­tetésre. A tengerentúlon köve­tett gyakorlattal párhuzamot vonva a jelölt felhívta a figyel­met, hogy Amerikában másfél hét alatt, 500 eurónak megfele­lő összeggel fel lehet állítani egy vállalkozást. Ehhez az unióban 1600 euróra és 11 hét­re van szükség — mondotta. A vállalatokat serkenteni kel­lene az internet és az elektroni­kus kereskedelem kiterjedtebb használatára — hangoztatta Liikanen, aki emellett kiterjesz­tené az oktatás szerepét és szor­goskodna egész Európának egy valódi információs társadalom­má való átalakításán, a gazda­ság liberalizálásán. A politikus szerint az EU-nak a következő öt évben fordulatot kellene el­érnie, különben erősen vissza­esik a versenyben. Liikanen hangoztatta, hogy nem kívánja csökkenteni a munkavállalók jogait, fontos­nak tartja azonban a vállalati terhek korlátozását. Ennek egyik módozataként az ener­giafelhasználás megadóztatá­sával helyettesítené a jelenleg a bérekkel arányosan beszedett közterheket. A finn politikus kilátásba helyezte, hogy októ­berre felülvizsgálná az unió táv­közlési politikáját, ennek kere­tében esetleg a bizottság hatás­körébe vonná az internet-tele­fon szolgáltatás szabályozását. Liikanen tagja volt az EU ko­rábbi végrehajtó testületének, őt három másik társával Romano Prodi az új brüsszeli bizottságba is meghívta. Előző­leg a költségvetésért felelt. A másik, korábban is bizott-­­sági tag Franz Fischler, akit az újbóli kinevezés kapcsán ko­rábbi kutatási pénzek felhasz­nálásával kapcsolatos visszás­ságokról is faggattak. Az oszt­rák politikusnak emellett a sú­lyos ellentmondásokkal terhelt és­ hallatlanul költséges közös agrárpolitikáért is felelősséget kell vállalnia. Személyes fele­lősségét és a feladatok iránti el­kötelezettségét hangoztatva, Fischler kilátásba helyezte, hogy a parlament felszólításá­ra kész lemondani. A szóban forgó eljárással a politikus egy kényes pontot érintett, mert az Európai Parlament jelenleg csak a bizottság egészének ki­nevezéséről vagy felmentésé­ről dönthet. KÜLFÖLD Véleménykülönbség az osztrák koalíción belül Csökken a munkáltatók terhe A bérmellékköltségek csökkentésének tervét terjesztette elő Rudolf Edlinger osztrák pénz­ügyminiszter. A terv megvalósítását egyes szociális juttatások megkurtításából, illetve meg­vonásából finanszírozná. A szocialista miniszter a koalíciós partner, a néppárt 32 milliárdos takarékossági prog­ramja helyett mindössze 8 mil­liárddal csökkentené a szociá­lis kiadásokat. A Der Standard értékelése szerint Edlinger el akarja kerülni a látszatot, hogy mint koalíciós partnere, a szo­ciálpolitika leépítését tervezi. A bérre kivetett elvonások egy százalékpontos leszállítá­sát a munkáltatók családtámo­gatási és lakásépítési hozzájá­rulásának eltörlésével érné el az 50 évnél idősebb alkalmazottak és a tanoncok körében. Ez az előbbiek esetében 17, az utób­biakéban 22 százalékkal mér­sékelné foglalkoztatásuk kiadá­sait. Ily módon az idősebbek alkalmazása “versenyképe­sebb” volna, és több tanuló fel­vételére ösztönözné a vállala­tokat. Ezenkívül ésszerű volna a családtámogatási alap jöven­dő feleslegét “azokra költeni, akiknek szükségük van rá”. Ha a javaslatot már a követ­kező törvénykezési időszakban megvalósítanák, az alap 7 mil­liárdos feleslege és a lakástá­mogatásra fordított összegből 750 millió schilling révén a vál­lalkozókat terhelő 43,5 száza­lékos állami elvonás a 40 szá­zalék felé mozdulna el — mondta a miniszter. A két má­sik osztrák párt, a koalíciós néppárt és az ellenzéki Szabad­ságpárt szerint a javaslat "táma­dás a családok pénztárcája” ellen. Edlinger viszont egyszerre támadta a néppárt hiányzó ta­karékossági hajlamát és a jólé­ti állam lebontására irányuló törekvését. A családügyi mi­niszter 1999-ben 2,7 milliárd schillinggel többet adott ki, az oktatási miniszter 3,2 milliárd­dal és a honvédelmi 700 mil­lióval többet. A külügyminisz­­ter-alkancellár is 5,9 százalék­kal többet költött — számolt be a sajtóértekezletről a Die Presse. Még folynak a vizsgálatok a korábbi hitelek sorsáról Az IMF kiáll Moszkva mellett Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója nem lát okot arra, hogy a szervezet moratóriumot rendeljen el a 4,5 milliárd dolláros orosz hitel következő részleté­re. A párizsi Libérationnak nyilatkozva elárulta: további vizsgálatokat kért az orosz központi bank és adóparadicsomokban bejegyzett leányvállalatai kapcsolatairól. Az IMF augusztus elején jó­váhagyott orosz hitelkerete va­lójában refinanszírozási hitel, amellyel Moszkva a pénzinté­zetnél korábban keletkezett kötelezettségeit egyenlíti ki. Mint Camdessus közölte, a kö­vetkező — szeptember folya­mán esedékes — részlet sem hagyja el Washingtont,csupán az egyik IMF-számláról átke­rül egy másikra. Az IMF az orosz jegybank számára szabályrendszert állí­tott fel, aminek alkalmazásától azt reméli, hogy az is ugyan­olyan átláthatóvá válik, mint a többi nemzeti bank — derült ki Camdessus szavaiból. Az orosz IMF-pénzek vándorújának fel­derítésére megtartott vizsgálat eredményeiből számára vilá­gossá vált: nem igazak azok az állítások, amelyek szerint az 1998-as IMF-hitel egy részét Moszkva elsikkasztotta, másfe­lől viszont a központi bank ha­zudott, amikor a ’ 96-os tartalé­kokról és a Fimacóval lebonyo­lított legális, de titkos tranzak­ciókról adott számot. A Fimaco — emlékeztet a Dow Jones — az orosz központi bank Guernseyben bejegyzett leány­­vállalata, amely a feltételezések szerint pénzszivattyúként mű­ködött. Az IMF-nél az orosz maffia New York-i pénzmosásával kapcsolatban elrendelt további vizsgálat nem talált bizonyíté­kokat arra, hogy IMF-pénzek is megfordultak volna e botrány­ban. Az amerikai hatóságok már öt New York-i bankban nyomoznak, amelyeken a becs­lések szerint 10-15 milliárd dol­lárt áramoltattak át. ------------------------------------------------­---------------------­Az orosz kormány arra számít, hogy március 31-ig az állami hitelezők Párizsi Klubjának mind a 18 tagállamával sikerül aláírnia azt a megállapodást, amely szentesíti a klub képviselői­vel 8,1 milliárd dollárnyi tartozásra júliusban kötött átüteme­zési egyezséget (VG, 1999. augusztus 2., 1—2. oldal). Tokió felszabadít 1,1 milliárd dolláros japán hitelmaradékot, mely­nek folyósítását tavaly augusztusban fagyasztotta be — közölte Obucsi Keizo japán kormányfő Viktor Hrisztyenko orosz első miniszterelnök-helyettessel. Közúti balesetek Jelentős veszteségforrás A biztonsági előírások szigo­rodásának is köszönhető, hogy a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szerve­zet (OECD) országaiban ta­valy 6 százalékkal keveseb­ben vesztették életüket a köz­utakon, mint egy évvel koráb­ban. A balesetek azonban így is évente összesen 450 milliárd dollárnyi kárt okoznak az egyes nemzetgazdaságoknak. MUNKATÁRSUNKTÓL A vizsgált országok többsé­gében egy év alatt számottevő javulás következett be a halá­los balesetek számát illetően — írja az OECD által kiadott elem­­­zés. Magyarországon 1391-ről 1371-re, 1,4 százalékkal esett vissza a közúti halálesetek szá­ma. A legjelentősebb javulás­ról Dél-Koreában, Csehország­ban és Ausztriában számolhat­tak be, ahol 21,9, 14,8, illetve 12,9 százalékos csökkenést re­gisztráltak. Svájc, Spanyolor­szág, Franciaország, Görögor­szág, Izland és Norvégia sta­tisztikája viszont romló tenden­ciát mutat. Bár tavaly összesen mintegy 124 ezer ember halt meg köz­úti balesetben, ez a szám 25 szá­zalékos csökkenést jelent a het­venes évek elején tapasztaltak­hoz képest — hangsúlyozza a jelentés. A tapasztalatokból ki­tűnik, hogy a szigorúbb sebes­ségkorlátozás és véralkohol­szint-vizsgálat, a légzsákok el­terjedése, valamint a kihan­­gosítós mobiltelefonok haszná­lata is hozzájárult a kedvező tendencia erősödéséhez. A köz­úti halálesetek és sebesülések, száma azonban így is magas, az, ezzel kapcsolatos költségek az OECD-országok bruttó hazai, termékének (GDP) mintegy 2 százalékát emésztik fel — fi­gyelmeztetnek a szakértők. Az OECD nemrégiben kutatóprog­ramot indított, amely egyfelől segítséget nyújt a további bizton­sági előírások kidolgozásához,­ másfelől tanulmányozza az el­öregedésnek a közúti közleke­désre gyakorolt hatását, és ennek megfelelő javaslatokat dolgoz ki a kormányok számára. Főszerkesztő Bánki András Felelős szerkesztő Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezéigazgató Forró Tamás Lapigazgató Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezetői Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők) Bányai Gyula, Dutka Noémi, Fazekas Edina, Fehér István, Forián Szabó Gergely, György Renáta, Gyüre József, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Samu János, Török Tünde ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető) Urkuti György (rovatszerkesztő) Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádi József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Daróczi Dávid, Oszlay Péter (rovatszerkesztők) Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor, Varga Péter ♦ TÁRSADALOM Mucsányi Marianna (rovatvezető) Bundula István, Illisz L. László (rovatszerkesztők), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskeméti József, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Vas Gábor ♦ VÁLLALKOZÁS ÁRUPIAC Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA Eszéki Erzsébet ♦ MENEDZSERKALAUZ: Weisz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK Ballai József (Duna—Tisza köze) Berzeviczy Zsolt (Délnyugat-Magyarország), Hajdú István (Északkelet-Magyarország) Lehöcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország) Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest I. Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél: Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 39 600, fél évre 39 800, negyedévre 9900 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt és a regionális rt.-k ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás Szikra Lapnyomda Rt. Budapest F­n Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/.szikra, nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyeken felelősséget nem vállalunk.

Next