Világgazdaság, 1999. október (31. évfolyam, 191/7701-211/7721. szám)
1999-10-07 / 195. (7705.) szám
Szabolcsban 11 százalékkal nőtt az ipari teljesítmény Biztató exportkilátások Az előző év első hat hónapjához képest több mint 11 százalékkal nőtt a Szabolcs megyei vállalkozások ipari teljesítménye az első fél évben. A termelés növekedésében a textília, textiláru, bőrtermékek és lábbelik gyártása, valamint a gépipari termelés játszott szerepet. HAJDÚ ISTVÁN • A négy főnél többet foglalkoztató, ipari besorolású szervezetek termelése 1999 első felében gyorsuló ütemben nőtt. Az első negyedévi 6,7 százalékos volumenű emelkedést a második negyedévben 10,9 százalékos kísérte. Az első félévi teljesítmény összehasonlító áron átlagosan 8,8 százalékkal haladta meg 1998 azonos időszakáét. A növekedés üteme a korábbinál jóval visszafogottabb volt, de meghaladta az észak-alföldi régió 2,1 százalékát, miként az országos emelkedést is. A növekedés motorja továbbra is a kivitel. Az exportértékesítési volumen az első negyedévben 13, a második negyedévben 34 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a fél év egészét tekintve — összehasonlító áron—23,6 százalékkal volt nagyobb a külpiaci értékesítés, mint az előző év első hat hónapjában. Eközben a belföldi eladások egyre nagyobb mértékben estek vissza, átlagosan 10 százalékkal elmaradva 1998 azonos időszakáétól. A szakértők számítottak az ipari teljesítmény differenciálódására, hiszen az orosz piaci válság következményeit a megye nagy élelmiszer- és vegyipari cégei még mindig nem tudták ellensúlyozni. Viszont meglepetést okozott, hogy a textília, textiláru, bőrtermék és lábbeli ágazatba sorolt szervezetek exportértékesítési volumene 3,6-szerese volt a bázisénak, miközben—közel 40 százalékkal — sikerült növelniük belföldi eladásaikat is. Az élelmiszer, ital, dohánytermék ágazat adja a megye értékesítési árbevételének 25 százalékát. A megye legnagyobb termelőágazata 90 százalékban a hazai piacra termel, ahol eladásai 10 százalékkal visszaestek, ugyanakkor kivitelük az egy évvel korábbinak még a felét sem érte el. Az ipari értékesítési árbevétel 19 százalékát adó vegyipari vállalkozások belföldi és exportpiaca is nagymértékben szűkült. Ez az ágazat szenvedte el a legnagyobb—38 százalékos — belföldi piacvesztést, kivitelük 21 százalékkal mérséklődött. A gépipari cégek árbevételének kétharmadát a külpiaci értékesítés tette ki; exportjuk 7, a belföldi eladás 4 százalékkal nőtt. Az ipari termelés jelentős bővülése az alkalmazásban állók számának kismértékű csökkenése mellett következett be. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozásoknál a termelékenység összehasonlító áron 12 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. HIRDETMÉNY az ERSTE BANK HUNGARY RT. 1999. szeptember 30-i rendkívüli közgyűlésén meghozott határozatok R/1/1999. sz. határozat: A Közgyűlés 99,99 % „igen” szavazattal tudomásul veszi az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1172/1999. számú határozatában foglaltakat, és a Bank tőkehelyzetének helyreállítása érdekében a jegyzett tőkét a saját tőke szintjére leszállítja. A tőkeleszállítást 1.998.613.054,- Ft, azaz egymilliárd-kilencszázkilencvennyolcmillió-hatszáztizenháromezer-ötvennégy forint összegben hajtja végre. A tőkeleszállítás után az egyenként 5.000,- Ft névértékű részvények - változatlan darabszám mellett - 3.918,- Ft névértéket fognak képviselni. A Közgyűlés az alaptőke leszállítást a részvények kicserélésével, 3.918,- Ft névértékű ERSTE BANK HUNGARY RT. elnevezésű, névre szóló törzsrészvények részvényesek részére történő átadásával hajtja végre. A Közgyűlés felhívja az Igazgatóságot, hogy az alaptőke leszállítás cégbírósági bejegyzését követő 30 napon belül Hirdetmény útján és a részvénykönyvbe bejegyzett részvényeseknek névre szóló levélben küldjön felszólítást részvényeik határozott időn - de minimum 60 napon - belüli benyújtására, azok kicserélése végett. A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a Bank érvénytelennek nyilvánítja, és ezt a Cégközlönyben, valamint a Világgazdaság c. napilapban közzéteszi. A Közgyűlés megállapítja, hogy a Gt. 312. §-a szempontjából a tőkeleszállítással kapcsolatos hitelezői igények, a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 73. § (1) bek. alapján biztosítékokkal ellátottnak minősülnek. B/2/1999. sz. határozat: A Közgyűlés 99,99 % „igen” szavazattal jóváhagyta az Alapszabály alábbi módosításait (a vastagon szedett részek képezik a módosításokat): 4. ALAPTŐKE ÉS RÉSZVÉNYEK 4.1 A Bank alaptőkéje 7.237.121.946,-Ft (hétmilliárd-kettőszázharminchétmillió-egyszázhuszonegyezer-kilencszáznegyvenhat forint) kizárólag pénzbeli hozzájárulás, amely 86 (nyolcvanhat) darab, összevont, egyenként 78.360.000,-Ft (hetvennyolcmillió-háromszázhatvanezer forint) névértékű névreszóló részvényből, amely összevont részvények mindegyike 20.000 (húszezer) egyenként 3.918,-Ft (háromezer-kilencszáztizennyolc forint) névértékű névreszóló részvényt képvisel, és 127.147 (egyszázhuszonhétezer-száznegyvenhét), egyenként 3.918,- Ft (háromezer-kilencszáztizennyolc forint) névértékű névreszóló részvényből áll. 9.5 Minden egyes 3.918,- Ft (háromezer-kilencszáztizennyolc) névértékű részvény egy (!) szavazatra jogosít. A részvényes Közgyűlésen való részvételének és szavazati joga gyakorlásának feltétele, hogy a Közgyűlés napját 60 (hatvan) nappal megelőzően a Részvénykönyvbe bejegyzésre kerüljön. További feltétel az, hogy a részvényes valamennyi részvényét vagy a részvényeire vonatkozó valamennyi letéti igazolást letétbe helyezze a Bank székhelyén vagy bármely telephelyén, fióktelepén a Közgyűlés napját megelőző napon és arról igazolást kapjon. Amennyiben a részvényes meghatalmazott útján képviselteti magát a Közgyűlésen, a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni és a Bank részére a meghívóban meghatározott feltételekkel kell benyújtani. R/3/1999. sz. határozat: A Közgyűlés 99,99 %-os „igen” szavazat mellett megszavazza a Gazdasági Társaságokról szóló törvény 250. § szerinti zárt körű alaptőkeemelést 972.878.580,- Ft, azaz kilencszázhetvenkettőmillió-nyolcszázhetvennyolcezer-ötszáznyolcvan forint összegben, 110,715 %-os ázsióval. Ennek értelmében a Bank alaptőkéjének - részvényjegyzés útján történő megemelésére - a Bank többségi részvényesét, az ERSTE Bank der oesterreichischen Sparkassen AG-t (székhely: Graben 21., 1010 Bécs, Ausztria) jelöli ki. A részvényjegyzés helye az ERSTE BANK HUNGARY RT. Központja (1054 Budapest, Hold u. 16.). A Közgyűlés a részvényjegyzés napjául 1999. december 30-át jelöli ki. A részvényjegyzőnek a jegyzés napján kell a részvények névértékének (kilencszázhetvenkettőmillió-nyolcszázhetvennyolcezer-ötszáznyolcvan forintnak) a 110,715 %-os ázsióval növelt összegét kettőmilliárd-ötvenmillió forint összegben a Bank rendelkezésére bocsátania. A Közgyűlés a sikeres alaptőkeemelést követően 12 db, egyenként 78.360.000,- Ft névértékű, névre szóló összevont részvényt - amelyek mindegyike 20.000 darab, egyenként 3.918,- Ft névértékű részvényből áll -, valamint 8.310 darab, egyenként 3.918,- Ft névértékű részvényt bocsát ki, és ad át a részvényjegyzőnek. A Közgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a sikeres alaptőkeemelést követően, annak tényét az Alapszabályban vezesse át. B/4/1999. sz. határozat: A Közgyűlés egyhangú határozatával Pásti Zoltán Úr vezető tisztségviselővé választásához hozzájárul. ERSTE BANK HUNGARY RT. Igazgatósága Dél-Pannónia ismét kísérleti régió lehet A térséget eddig a lemaradás jellemezte A “Magyarország régiói — régiók Magyarországa” rendezvénysorozat keretében tegnap Pécsett tartott előadást többek mellett Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a délpannon régiónak keresztelt három megye — Baranya, Somogy, Tolna — közgyűlésének s egyben területfejlesztési tanácsának elnöke. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szembenállás helyett az együttműködés az egyetlen lehetséges megoldás az adottságok legjobb kihasználására. BERZEVICZY ZSOLT Nem okozott vidéken osztatlan örömet az Országgyűlés azon döntése, amelynek értelmében a jövőben a kamarák nem, a kistérségek pedig lényegesen kisebb számban vehetnek részt a területfejlesztési tanácsok munkájában. A tegnapi pécsi tanácskozás résztvevői szinte kivétel nélkül attól tartanak, hogy megerősödik a kormányzati befolyás, s félő, hogy a minisztériumok budapesti megbízottjai nem tudják a régiókban élőkhöz hasonló találékonysággal képviselni a helyi érdekeket. Torgyán József véleménye szerint ugyanakkor a kamarák, ha bőkezű támogatók lettek volna a régiókban, akkor nem igényeltek volna tevékenységükhöz állami támogatást, s nem kardoskodtak volna a kötelező kamarai tagság mellett. A miniszter elsősorban a lehetséges pénzeszközök koncentrált elosztásával magyarázta a döntést, hangsúlyozva, hogy mindenekelőtt a kistérségek fejlesztését tartják szem előtt. Kékes Ferenc, a Baranya megyei közgyűlés elnöke a délpannon régiót tartja programalkotás terén a legjobbnak. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a térséget eddig jobbára a leszakadás, s nem a felzárkózás jellemezte, ami még inkább indokolja az együttműködési aktivitást. A régió legnagyobb gondjának a fejlett közúti közlekedés hiányát tartja, ezért a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkája során kiemelt figyelmet fordít többek között a 6-os út és a szekszárdi Duna-híd építési munkálataira. Kékes Ferenc tájékoztatása szerint pár héten belül eldől, hogy a Dél-Dunántúl harmadszor is a PHARE kísérleti régiója lesz-e. Gyenesei István, Somogy megye közgyűlésének elnöke kifejtette, hogy a régió kialakítása ugyan ma már kényszerpálya, de attól még jó gondolat. Véleménye szerint a verseny nem a régión belül, hanem a régiók között folyik. Az arányos fejlesztésben látja a lehetőségek kiaknázását, egyetlen térséget és ágazatot sem kívánnak előtérbe helyezni a többihez képest. A Világgazdaság azon kérdésére, miszerint hátráltathatja-e az együttműködést a megyék között, hogy Pécs és Kaposvár egyaránt a régión belüli vezető szerepre törekszik, azt válaszolta: bár a régió nem lehet több központú, nem törvényszerű, hogy a régiós feladatokat ellátó intézmények egy városban legyenek. Koltai Tamás, a Tolna megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy örömmel kötnek “házasságot” Somoggyal és Baranyával, de a megye mindenképpen megőrzi identitását. A közgyűlés alelnöke, Tollár Tibor úgy vélte, ha a Paksi Atomerőmű 67 milliárd forintos termelési értékét kivennék a megyei statisztikából — véleménye szerint ebből ugyanis csak Paks, részesedik —, akkor Tolna az utolsó lenne a megyék rangsorában. A paksi termelési érték azonban nem teszi lehetővé, hogy Tolna is kapjon a hátrányos helyzetű térségeknek juttatott támogatásokból. 03 co Nos c: CC(CToI— Fűnyíróelv Kazincbarcikán Sokba kerül a válás A városi intézmények dologi kiadásait egységesen 5,5 százalékkal, az összes kiadási előirányzatokat 1,7 százalékkal csökkentette a kazincbarcikai képviselő-testület. Berente elválása a várostól eddig 234 millió forintba került. Pótköltségvetést fogadott el a napokban a kazincbarcikai képviselő-testület. A város idei, 4,6 milliárd forintos költségvetésében 200 milliós fejlesztéssel számoltak. Berente és Kazincbarcika szétválása azonban a városnak — a számítások szerint — 234 millió forint bevétel elmaradását jelenti. Ebből az összegből az idén 201 millió a helyi adó kiesése. Az önkormányzatnak 106 millió forintot kellett céltartalékba helyezni a berentei önállósulás miatt. Ugyanakkor a város pénzügyi helyzetét javította a telekértékesítésből származó közel 50 milliós többletbevétel. A pénzügyi egyensúlyt viszont rontotta, hogy a segélyezésre a tervezettnél 40 millió forinttal többet kellett fordítani, és a kisebb, de halaszthatatlan felújítások is milliókat követeltek. Ezért a képviselő-testület zárolta a városi uszoda üzemeltetésén megtakarított közel 12 millió forintot, s további 42 millió visszavonásáról is döntöttek. A dologi kiadásokat valamennyi városi intézménynél egységesen 5,5 százalékkal, az összes eredeti kiadási előirányzatot pedig 1,7 százalékkal csökkentették. A polgármesteri hivatal 20 millió forinttal kisebb összegből gazdálkodhat. * Kazincbarcika berentei területére épült a Borsodi Vegyi Kombinát, a mostani Borsod-Chem kétharmada, valamint a hőerőmű. Ezren laknak a településen, közülük 41 a Borsod-Chem dolgozója. A 2800 dolgozót foglalkoztató kombinát évente 800 millió forint iparűzési adót fizetett a városi kasszába. Ebből létezhetett eddig a város—hangoztatta a Világgazdaságnak Király Bálint, Kazincbarcika polgármestere. A két önkormányzat — a tárgyalások ellenére — még nem tudott megállapodni egymással.