Világgazdaság, 1999. október (31. évfolyam, 191/7701-211/7721. szám)

1999-10-07 / 195. (7705.) szám

Szabolcsban 11 százalékkal nőtt az ipari teljesítmény Biztató exportkilátások Az előző év első hat hónapjához képest több mint 11 százalékkal nőtt a Szabolcs megyei vál­lalkozások ipari teljesítménye az első fél évben. A termelés növekedésében a textília, textil­áru, bőrtermékek és lábbelik gyártása, valamint a gépipari termelés játszott szerepet. HAJDÚ ISTVÁN • A négy főnél többet foglal­koztató, ipari besorolású szer­vezetek termelése 1999 első fe­lében gyorsuló ütemben nőtt. Az első negyedévi 6,7 százalékos volumenű emelkedést a máso­dik negyedévben 10,9 százalé­kos kísérte. Az első félévi tel­jesítmény összehasonlító áron átlagosan 8,8 százalékkal halad­ta meg 1998 azonos időszaká­ét. A növekedés üteme a koráb­binál jóval visszafogottabb volt, de meghaladta az észak-alföldi régió 2,1 százalékát, miként az országos emelkedést is. A növekedés motorja tovább­ra is a kivitel. Az exportértéke­sítési volumen az első negyed­évben 13, a második negyedév­ben 34 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a fél év egészét tekintve — összeha­sonlító áron—23,6 százalékkal volt nagyobb a külpiaci értéke­sítés, mint az előző év első hat hónapjában. Eközben a belföl­di eladások egyre nagyobb mér­tékben estek vissza, átlagosan 10 százalékkal elmaradva 1998 azonos időszakáétól. A szakér­tők számítottak az ipari teljesít­mény differenciálódására, hi­szen az orosz piaci válság követ­kezményeit a megye nagy élel­miszer- és vegyipari cégei még mindig nem tudták ellensúlyoz­ni. Viszont meglepetést okozott, hogy a textília, textiláru, bőr­termék és lábbeli ágazatba so­rolt szervezetek exportértékesí­tési volumene 3,6-szerese volt a bázisénak, miközben—közel 40 százalékkal — sikerült nö­velniük belföldi eladásaikat is. Az élelmiszer, ital, dohány­­termék ágazat adja a megye ér­tékesítési árbevételének 25 szá­zalékát. A megye legnagyobb termelőágazata 90 százalékban a hazai piacra termel, ahol el­adásai 10 százalékkal visszaes­tek, ugyanakkor kivitelük az egy évvel korábbinak még a fe­lét sem érte el. Az ipari értékesítési árbevé­tel 19 százalékát adó vegyipa­ri vállalkozások belföldi és ex­portpiaca is nagymértékben szűkült. Ez az ágazat szenved­te el a legnagyobb—38 száza­lékos — belföldi piacvesztést, kivitelük 21 százalékkal mér­séklődött. A gépipari cégek ár­bevételének kétharmadát a kül­piaci értékesítés tette ki; export­juk 7, a belföldi eladás 4 száza­lékkal nőtt. Az ipari termelés jelentős bővülése az alkalmazásban ál­lók számának kismértékű csök­kenése mellett következett be. A 49 főnél többet foglalkozta­tó ipari vállalkozásoknál a ter­melékenység összehasonlító áron 12 százalékkal volt maga­sabb az egy évvel korábbinál. HIRDETMÉNY az ERSTE BANK HUNGARY RT. 1999. szeptember 30-i rendkívüli közgyűlésén meghozott határozatok R/1/1999. sz. határozat: A Közgyűlés 99,99 % „igen” szavazattal tudomásul veszi az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1172/1999. számú határozatában foglaltakat, és a Bank tőkehelyzetének helyreállítása érdekében a jegyzett tőkét a saját tőke szintjére leszállítja. A tőkeleszállítást 1.998.613.054,- Ft, azaz egymilliárd-kilencszázkilencvennyolcmillió-hatszáztizenháromezer-ötven­­négy forint összegben hajtja végre. A tőkeleszállítás után az egyenként 5.000,- Ft névértékű részvények - változatlan darabszám mellett - 3.918,- Ft névértéket fognak képviselni. A Közgyűlés az alaptőke leszállítást a részvények kicserélésével, 3.918,- Ft névértékű ERSTE BANK HUNGARY RT. elnevezésű, névre szóló törzsrészvények részvényesek részére történő átadásával hajtja végre. A Közgyűlés felhívja az Igazgatóságot, hogy az alaptőke leszállítás cégbírósági bejegyzését követő 30 napon belül Hirdetmény útján és a részvénykönyvbe bejegyzett részvényeseknek névre szóló levélben küldjön felszólítást részvényeik határozott időn - de minimum 60 napon - belüli benyújtására, azok kicserélése végett. A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a Bank érvénytelennek nyilvánítja, és ezt a Cégközlönyben, valamint a Világgazdaság c. napilapban közzéteszi. A Közgyűlés megállapítja, hogy a Gt. 312. §-a szempontjából a tőkeleszállítással kapcsolatos hitelezői igények, a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 73. § (1) bek. alapján biztosítékokkal ellátottnak minősülnek. B/2/1999. sz. határozat: A Közgyűlés 99,99 % „igen” szavazattal jóváhagyta az Alapszabály alábbi módosításait (a vastagon szedett részek képezik a módosításokat): 4. ALAPTŐKE ÉS RÉSZVÉNYEK 4.1 A Bank alaptőkéje 7.237.121.946,-Ft (hétmilliárd-kettőszázharminchétmillió-egyszázhuszonegyezer-kilenc­­száznegyvenhat forint) kizárólag pénzbeli hozzájárulás, amely 86 (nyolcvanhat) darab, összevont, egyenként 78.360.000,-Ft (hetvennyolcmillió-háromszázhatvanezer forint) névértékű névreszóló részvényből, amely összevont részvények mindegyike 20.000 (húszezer) egyenként 3.918,-Ft (háromezer-kilencszáztizennyolc forint) névértékű névreszóló részvényt képvisel, és 127.147 (egyszázhuszonhétezer-száznegyvenhét), egyenként 3.918,- Ft (háromezer-kilencszáztizennyolc forint) névértékű névreszóló részvényből áll. 9.5 Minden egyes 3.918,- Ft (háromezer-kilencszáztizennyolc) névértékű részvény egy (!) szavazatra jogosít. A részvényes Közgyűlésen való részvételének és szavazati joga gyakorlásának feltétele, hogy a Közgyűlés napját 60 (hatvan) nappal megelőzően a Részvénykönyvbe bejegyzésre kerüljön. További feltétel az, hogy a részvényes valamennyi részvényét vagy a részvényeire vonatkozó valamennyi letéti igazolást letétbe helyezze a Bank székhelyén vagy bármely telephelyén, fióktelepén a Közgyűlés napját megelőző napon és arról igazolást kapjon. Amennyiben a részvényes meghatalmazott útján képviselteti magát a Közgyűlésen, a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni és a Bank részére a meghívóban meghatározott feltételekkel kell benyújtani. R/3/1999. sz. határozat: A Közgyűlés 99,99 %-os „igen” szavazat mellett megszavazza a Gazdasági Társaságokról szóló törvény 250. § sze­rinti zárt körű alaptőkeemelést 972.878.580,- Ft, azaz kilencszázhetvenkettőmillió-nyolcszázhetvennyolcezer-ötszáz­­nyolcvan forint összegben, 110,715 %-os ázsióval. Ennek értelmében a Bank alaptőkéjének - részvényjegyzés útján történő megemelésére - a Bank többségi részvé­nyesét, az ERSTE Bank der oesterreichischen Sparkassen AG-t (székhely: Graben 21., 1010 Bécs, Ausztria) jelöli ki. A részvényjegyzés helye az ERSTE BANK HUNGARY RT. Központja (1054 Budapest, Hold u. 16.). A Közgyűlés a részvényjegyzés napjául 1999. december 30-át jelöli ki. A részvényjegyzőnek a jegyzés napján kell a részvények névértékének (kilencszázhetvenkettőmillió-nyolcszáz­­hetvennyolcezer-ötszáznyolcvan forintnak) a 110,715 %-os ázsióval növelt összegét kettőmilliárd-ötvenmillió forint összegben a Bank rendelkezésére bocsátania. A Közgyűlés a sikeres alaptőkeemelést követően 12 db, egyenként 78.360.000,- Ft névértékű, névre szóló összevont részvényt - amelyek mindegyike 20.000 darab, egyenként 3.918,- Ft névértékű részvényből áll -, valamint 8.310 darab, egyenként 3.918,- Ft névértékű részvényt bocsát ki, és ad át a részvényjegyzőnek. A Közgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a sikeres alaptőkeemelést követően, annak tényét az Alap­szabályban vezesse át. B/4/1999. sz. határozat: A Közgyűlés egyhangú határozatával Pásti Zoltán Úr vezető tisztségviselővé választásához hozzájárul. ERSTE BANK HUNGARY RT. Igazgatósága Dél-Pannónia ismét kísérleti régió lehet A térséget eddig a lemaradás jellemezte A “Magyarország régiói — régiók Magyarországa” rendez­vénysorozat keretében tegnap Pécsett tartott előadást töb­bek mellett Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszter, valamint a délpannon régiónak keresztelt há­rom megye — Baranya, Somogy, Tolna — közgyűlésének s egyben területfejlesztési tanácsának elnöke. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szembenállás helyett az együtt­működés az egyetlen lehetséges megoldás az adottságok leg­jobb kihasználására. BERZEVICZY ZSOLT Nem okozott vidéken osztat­lan örömet az Országgyűlés azon döntése, amelynek értelmében a jövőben a kamarák nem, a kis­térségek pedig lényegesen ki­sebb számban vehetnek részt a területfejlesztési tanácsok mun­kájában. A tegnapi pécsi tanács­kozás résztvevői szinte kivétel nélkül attól tartanak, hogy meg­erősödik a kormányzati befo­lyás, s félő, hogy a minisztériu­mok budapesti megbízottjai nem tudják a régiókban élőkhöz ha­sonló találékonysággal képvi­selni a helyi érdekeket. Torgyán József véleménye szerint ugyanakkor a kamarák, ha bőkezű támogatók lettek volna a régiókban, akkor nem igényeltek volna tevékenysé­gükhöz állami támogatást, s nem kardoskodtak volna a kö­telező kamarai tagság mellett. A miniszter elsősorban a lehet­séges pénzeszközök koncent­rált elosztásával magyarázta a döntést, hangsúlyozva, hogy mindenekelőtt a kistérségek fej­lesztését tartj­ák szem előtt. Kékes Ferenc, a Baranya me­gyei közgyűlés elnöke a délpan­non régiót tartja programalkotás terén a legjobbnak. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a térséget eddig jobbára a leszakadás, s nem a felzárkózás jellemezte, ami még inkább indokolja az együttműködési aktivitást. A régió legnagyobb gondjának a fejlett közúti közlekedés hiányát tartja, ezért a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési T­anács mun­­káj­a során kiemelt figyelmet for­dít többek között a 6-os út és a szekszárdi Duna-híd építési munkálataira. Kékes Ferenc tá­jékoztatása szerint pár héten be­lül eldől, hogy a Dél-Dunántúl harmadszor is a PHARE kísér­leti régiója lesz-e. Gyenesei Ist­ván, Somogy megye közgyűlé­sének elnöke kifejtette, hogy a régió kialakítása ugyan ma már kényszerpálya, de attól még jó gondolat. Véleménye szerint a verseny nem a régión belül, ha­nem a régiók között folyik. Az arányos fejlesztésben látja a le­hetőségek kiaknázását, egyetlen térséget és ágazatot sem kíván­nak előtérbe helyezni a többihez képest. A Világgazdaság azon kér­désére, miszerint hátráltathat­ja-e az együttműködést a me­gyék között, hogy Pécs és Ka­posvár egyaránt a régión belü­li vezető szerepre törekszik, azt válaszolta: bár a régió nem le­het több központú, nem tör­vényszerű, hogy a régiós fel­adatokat ellátó intézmények egy városban legyenek. Koltai Tamás, a Tolna me­gyei közgyűlés elnöke elmond­ta, hogy örömmel kötnek “há­zasságot” Somoggyal és Bara­nyával, de a megye mindenkép­pen megőrzi identitását. A köz­gyűlés alelnöke, Tollár Tibor úgy vélte, ha a Paksi Atomerő­mű 67 milliárd forintos terme­lési értékét kivennék a megyei statisztikából — véleménye szerint ebből ugyanis csak Paks, részesedik —, akkor Tolna az utolsó lenne a megyék rangso­rában. A paksi termelési érték azonban nem teszi lehetővé, hogy Tolna is kapjon a hátrá­nyos helyzetű térségeknek jut­­tatott támogatásokból. 03 co No­s c: CC(CT­­oI— Fűnyíróelv Kazincbarcikán Sokba kerül a válás A városi intézmények dologi kiadásait egységesen 5,5 száza­lékkal, az összes kiadási előirányzatokat 1,7 százalékkal csök­kentette a kazincbarcikai képviselő-testület. Berente elválása a várostól eddig 234 millió forintba került. Pótköltségvetést fogadott el a napokban a kazincbarcikai képviselő-testület. A város idei, 4,6 milliárd forintos költségve­tésében 200 milliós fejlesztés­sel számoltak. Berente és Kazincbarcika szétválása azonban a városnak — a számítások szerint — 234 millió forint bevétel elmaradá­sát jelenti. Ebből az összegből az idén 201 millió a helyi adó kiesése. Az önkormányzatnak 106 millió forintot kellett cél­tartalékba helyezni a berentei önállósulás miatt. Ugyanakkor a város pénzügyi helyzetét ja­vította a telekértékesítésből származó közel 50 milliós több­letbevétel. A pénzügyi egyen­súlyt viszont rontotta, hogy a segélyezésre a tervezettnél 40 millió forinttal többet kellett fordítani, és a kisebb, de ha­laszthatatlan felújítások is mil­liókat követeltek. Ezért a képviselő-testület zá­rolta a városi uszoda üzemelte­tésén megtakarított közel 12 millió forintot, s további 42 mil­lió visszavonásáról is döntöt­tek. A dologi kiadásokat vala­mennyi városi intézménynél egységesen 5,5 százalékkal, az összes eredeti kiadási előirány­zatot pedig 1,7 százalékkal csökkentették. A polgármesteri hivatal 20 millió forinttal ki­sebb összegből gazdálkodhat. * Kazincbarcika berentei terü­letére épült a Borsodi Vegyi Kombinát, a mostani Borsod-­Chem kétharmada, valamint a hőerőmű. Ezren laknak a tele­pülésen, közülük 41 a Borsod-­Chem dolgozója. A 2800 dol­gozót foglalkoztató kombinát évente 800 millió forint ipar­űzési adót fizetett a városi kasszába. Ebből létezhetett ed­dig a város—hangoztatta a Vi­lággazdaságnak Király Bálint, Kazincbarcika polgármestere. A két önkormányzat — a tár­gyalások ellenére — még nem tudott megállapodni egy­mással.

Next